Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6.
Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai háttér A kormánykoalíció újraválasztása 26 májusában A kormány azonnal elindította kiigazítási programját, hogy az ország visszatérjen a kiegyensúlyozott növekedési pályára orrnehéz, az időszak elejére koncentráló kiigazítás kiadási oldali intézkedések hangsúlya A 26 decemberi konvergencia program rögzítette a kiigazítási pályát nagymértékű kiigazítás 26-29 között 29-től kiegyensúlyozott növekedés A gyors kiigazítás érdekében adóemelésekre (26) és kiadáscsökkentésre is szükséges 1
Államháztartási konszolidáció - növekedési hatások GDP (Év/év %) Vásárlóerő paritáson mért GDP (PPS) a visegrádi országokban (EU25=1) 6 5 4 3 2 1 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27F Magyarország Eurózóna 28F (97-6) átlag 75,6 5,6-25 +5.6 79,4 65,3-14.1 62,7 5,6 53 45 1996 26 +2.6 +12.3 Cseh Köztársaság Magyarország Szlovákia Lengyelország Forrás: KSH, PM Forrás: Eurostat Kiegyensúlyozott növekedés az elmúlt 1 évben 27-ben átmenetileg lassuló növekedés az alacsonyabb lakossági fogyasztás és állami beruházás miatt, de továbbra is erős nettó export 29-től a növekedés a potenciálishoz közeli 4% körüli szintre tér vissza 2
Államháztartási konszolidáció - célok és első eredmények Államháztartási hiány (ESA95,a GDP %-ában) Központi költségvetés bruttó adóssága* (a GDP %-ában) 1 8 6 4 64 62 6 58 56 2 54 26 27 28 29 KP 26 december aktuális prognózis 3% 21 52 5 26 27 28 29 21 211 Forrás: PM *GSF módszertan alapján Forrás: PM 26-ban a KP-ban szereplő 1,1% helyett 9,2% lett a GDP-arányos ESAhiány 27. augusztus-szeptember közötti GFS egyenleg alacsonyabb a vártnál Az új ESA hiányelőrejelzés 27-re 6,4% a KP-ban szereplő 6,8% helyett, míg 28-ra 4.1% a KP-ban szereplő 4.3% helyett 28-tól csökkenő GDP arányos államadósság 3
Államháztartási konszolidáció - csökkenő újraelosztás A hiánycsökkentés elsősorban a kiadások visszafogásán alapul A strukturális reformok (közigazgatás, egészségügy, oktatás és nyugdíjrendszer) biztosítják a kiigazítás fenntarthatóságát a GDP százalékában folyamatosan csökkenő közszféra bérkiadások Kiadás és bérkiadások a GDP %-ában 53 52 51 5 49 48 47 46 45 44 26 27 28 29 21 Kiadások - bal tengely Közszféra bérkiadásai (tb-vel) - jobb tengely 13 12 11 1 9 8 7 6 5 4 Forrás: Konvergencia program 26 4
Strukturális reformok - a jogszabályok elfogadva, a megvalósítás megkezdődött Közigazgatás A minisztériumok létszáma 3 %-kal csökkent 26 végére Regionális átszervezések 416 (26) helyett 176 (27) költségvetési intézmény Teljesítmény mérés és értékelés a teljesítményösztönző prémium rendszer Párhuzamos támogató funkciók központosítása Megtakarítások elérése például személyügyi szolgáltatások, számvitel, IT támogatás központosításával 5
Strukturális reformok - a jogszabályok elfogadva, a megvalósítás megkezdődött Egészségügy Gyógyszertámogatások visszafogása Csökkentek a támogatási kulcsok Szigorodtak a támogatott gyógyszerkörben maradás feltételei Erősödő árverseny a generikus piacon 27-ben nominálisan alacsonyabb kiadások A kórházi struktúra átalakítása Kevesebb intézmény Nagyobb méretgazdaságosság Költséghatékonyabb struktúra Új, szigorúbb finanszírozási szabályok 6
Strukturális reformok - a jogszabályok elfogadva, a megvalósítás megkezdődött Oktatás A méretgazdaságosság növelése a közoktatásban Feladatellátási helyek száma mintegy ötszázzal, a pedagógus álláshelyek száma több mint 8-rel csökkent. Javuló minőség a felsőoktatásban Az egyetemek közötti verseny erősítése Megszűnik az államilag finanszírozott keretszámok adminisztratív elosztása Tandíj bevezetése A munkaerő-kereslethez való alkalmazkodási képesség növelése a természettudományos keretszám nő, humán, közgazdász csökken 7
Strukturális reformok - a jogszabályok elfogadva, a megvalósítás megkezdődött Nyugdíjrendszer Fenntartható rendszer kialakítása parametrikus változások az induló nyugdíj meghatározásában nyugdíj melletti munkavállalás szabályozása korkedvezményes nyugdíjazás feltételeinek szigorítása Energiaár támogatások Célzott, szociális alapú támogatási struktúra jövedelmi szinttől függő kompenzáció nominálisan csökkenő kiadások 8
Makrogazdasági fejlemények és kilátások - GDP növekedés Átmeneti lassulás a kiigazítás kereslet-visszafogó hatása miatt Az előrejelzett 27. évi 2,2%-os GDP növekedés tartható az 1,9%-os első félévi növekedés mellett Termelési oldal a kiadásszűkítés miatt a közszektor hozzájárulása csökkent (bérvisszafogás, létszámcsökkenés, az egészségügyi ellátás és oktatás racionalizálása) továbbra is erős ipari termelés a bővülő exportra alapozva Felhasználási oldal a közösségi fogyasztás és a társadalmi juttatások jelentősen csökkentek a nettó export növekedési hozzájárulása nagyobb a vártnál 9
Makrogazdasági fejlemények és kilátások - GDP növekedés Potenciális szint körüli növekedés 29-től A költségvetési konszolidáció nyomán javulnak a beruházások finanszírozási feltételei A növekvő uniós tőke- és folyó transzferek hozzájárulnak a növekedés gyorsulásához 8 6 4 2-2 -4 GDP és beruházás (éves növekedés %) 25 26 27 28 29 21 GDP növekedés Bruttó állóeszköz felhalmozás 1,8 1,6 1,4 1,2 1,8,6,4,2 -,2 -,4 -,6 -,8 A költségvetés EU kapcsolatai (a GDP %-ában) 26 27 28 29 21 Költségvetési folyó EU traszfer Költségvetési befizetés az EU-ba Költségvetési tőke EU transzfer Forrás: PM Forrás: PM 1
23 24 25 26 27F 28F 23 24 25 26 27F 28F Makrogazdasági fejlemények és kilátások - külső finanszírozási igény Javuló külső finanszírozási pozíció Költségvetési hiány csökkenése EU-források beáramlása Az állami és magánszektor finanszírozási igénye/szükséglete (a GDP %-ában) 6 4 2-2 -4-6 -8-1 1 8 6 4 2 Külső finanszírozási igény és folyó fizetési mérleg (a GDP %-ában) Teljes Magán szektor Államháztartás Külső finanszírozási igény/képesség Fizetési mérleg Forrás: MNB, KSH, PM Forrás: MNB, KSH, PM 11
5:Q1 5:Q2 5:Q3 5:Q4 6:Q1 6:Q2 6:Q3 6:Q4 7:Q1 7:Q2 7:Q3 7:Q4 8:Q1 8:Q2 8:Q3 8:Q4 9:Q1 9:Q2 9:Q3 9:Q4 Makrogazdasági fejlemények és kilátások - Infláció Az MNB és PM középtávú inflációs célja (3%) várhatóan 29-re teljesül Csökkenő háztartási kereslet a fiskális kiigazítás miatt Szigorú fiskális és monetáris politika Keresleti és kínálati reakciók az élelmiszerárak növekedésére Fogyasztói árindex (%) % 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1-1 % 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1-1 Alap előrejelzés inflációs célkitűzés Source: National Bank of Hungary 12
Makrogazdasági fejlemények és kilátások - árfolyam, hozam Visszanyert bizalom 24 óta az árfolyam egy rövid időszak kivételével az erős oldalon mozgott A fiskális kiigazítást követően Az árfolyam visszatért a 24-25-ben jellemző szintre Csökkenő hozamkülönbözetek HUF/EUR és HUF/USD árfolyam 24. január 1. óta 3 hónapos és 1 éves HUF/EUR hozamkülönbözetek 29 27 25 HUF/EUR HUF/EUR középárfolyam 6 5 4 3 hónapos 23 3 21 19 17 4.1 4.7 5.1 5.7 6.1 HUF/USD 6.7 7.1 7.7 2 1 6.1 6.3 6.5 6.7 1 éves 6.9 6.11 7.1 7.3 7.5 7.7 7.9 Forrás: MNB Forrás: Reuters 13
milliárd Ft Makrogazdasági fejlemények hatása a bankszférára - Háztartások A háztartások fogyasztássimításának hatására 27 első félévében stagnáló háztartási eszközállomány növekedés erős hitelkereslet, elsősorban devizában A háztartások nettó megtakarítása A háztartások banki hitelállományának éves növekedési üteme* (%) 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. 24. 25. 26. 27. Bruttó megtakarítás (bal tengely) Hitelfelvétel (bal tengely) Finanszírozási képesség a GDP százalékában (jobb tengely) 2,5% 2,% 1,5% 1,%,5%,% -,5% 55 45 35 25 15 5-5 jan.6 márc.6 máj.6 júl.6 szept.6 Lakáshitelek nov.6 jan.7 márc.7 máj.7 Fogyasztási hitelek júl.7 Forrás: MNB *átértékelődéstől megtisztítva Forrás: MNB, PM becslés 14
Makrogazdasági fejlemények hatása a bankszférára - Vállalatok Magas vállalati hitelfelvételi dinamika magas kapacitáskihasználtság kedvező exportértékesítés dinamikusan növekvő vállalati beruházások A vállalati beruházások és nettó hitelfelvétel* reálnövekedési üteme (%) 35, 3, 25, 2, 15, 1, 5,, 3.3 3.6 3.9 3.12 4.3 4.6 4.9 4.12 5.3 5.6 5.9 5.12 6.3 6.6 6.9 6.12 7.3 7.6-5, -1, -15, vállalkozások beruházása Hitelek nemzetgazdasági beruházás Hosszú lejáratú hitelek *Átértékelődéstől megtisztítva Forrás: MNB, KSH, PM 15
Makrogazdasági fejlemények hatása a bankszférára - kockázatok Az USA jelzálogpiaci turbulencia hatására növekvő kockázati felárak a fejlett piacokon A válság a feltörekvő piacokat kevésbé érintette érzékenyen Forint árfolyam stabilan alakult az elmúlt hónapban A fejlett piacokon tapasztalható magasabb kockázati felár hatására szigorúbb deviza finanszírozási kondíciók A devizakamat emelkedés ügyfelekre történő esetleges áthárítása a hitelfelvétel növekedés mérséklődéséhez a meglévő hitelportfólió romlásához vezethet 16
Köszönöm a figyelmet!