BOCSKAI KLAPKA ÓVODA. Helyi Óvodai Nevelési Program 2011.

KLAPKA ÓVODA BOCSKAI ÓVODA Helyi Óvodai Nevelési Program 2011.

ADATLAP Az intézmény neve: Rákospalotai Hetedhét Óvoda Központi óvoda: Tagóvoda: Klapka Óvoda 1154. Budapest, Klapka Gy. u. 27. Bocskai óvoda 1153. Budapest, Bocskai u. 65. A program neve: Helyi Óvodai Program Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata 1

T a r t a l o m 1. BEVEZETŐ - HELYZETKÉP 3. oldal 1.1 A nevelőtestület hitvallása 4. oldal 2. GYERMEKKÉPÜNK 5. oldal 3. ÓVODAKÉPÜNK 6. oldal 3.1 Nevelőmunkánk alapelvei 7. oldal 3.2 Az óvodai nevelésünk célja 8. oldal 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 9. oldal 4.1 Személyi feltételek 9. oldal 4.2 Tárgyi feltételek, sajátos arculat 10. oldal Klapka óvoda 10. oldal Bocskai óvoda 13. oldal 4.3 Az óvodai élet megszervezése 14. oldal 5. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI, TEVÉKENYSÉGEI 18. oldal 5.1 Az egészséges életmód alakítása 18. oldal 5.2 Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 19. oldal 5.3 Az anyanyelvi, és az értelmi fejlesztés és nevelés 21. oldal megvalósítása 5.4 Szociálisan hátrányban lévők felzárkóztatása 22. oldal 5.5 Tehetséggondozás 23. oldal 6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKESÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI 24. oldal 6.1 A játék 24. oldal 6.2 Vers, mese 26. oldal 6.3 Ének, zene, énekes játék 28. oldal 6.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka 29. oldal 6.5 Mozgás 31. oldal 6.6 A külső világ tevékeny megismerése 33. oldal 6.7 Munka jellegű tevékenységek 35. oldal 6.8 A tevékenységekben megvalósuló tanulás 37. oldal A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 39. oldal 7. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDEGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 40.oldal 8. EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATTARTÁS 41. oldal 9. HELYI ÓVODAI PROGRAM DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE 44.oldal 10. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK 45. oldal 11. NEVELÉSI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK 47. oldal Záradék 48. oldal 12. NEVELÉSI PROGRAM ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA 49.oldal 13. MELLÉKLETEK 50. oldal 2

B E V E Z E T Ő Ön kedves Olvasó a Budapest, XV. kerület Czabán Általános Iskola és Óvoda Rákospalotai Hetedhét Óvoda Óvodai Intézményegységének Helyi Óvodai Nevelési Programját tartja a kezében. E program megfogalmazza nevelésünk legfontosabb céljait, feladatait, alapelveit. Megismerheti belőle, hogy milyen területen, hogyan fejlesztjük a gyermekeket, hogy mit tartunk igazán fontosnak. Fejlesztő munkánk az óvodai nevelés teljes időtartamában, a nevelési feladatok minden területére, az óvodai élettevékenység egészére terjed ki. A gyermekek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra és a játékra épül. Hisszük, hogy programunk megvalósításával mindent megteszünk azért, hogy - testileg, lelkileg harmonikusan fejlődjenek a gyermekek, - az óvodai élet a gyermekek számára maradandó élményt jelentsen, és a későbbiekben emlékezzen arra, hogy milyen közös programokon érezte jól magát, - óvodáinkban, 6-7 éves korukra a kiegyensúlyozott, vidám óvodai évek után, érettek legyenek az iskolai élet megkezdéséhez. 2011. július 15. A nevelőtestület nevében Végváriné Kékhegyi Erika 3

1.1. A NEVELŐTESTÜLET HITVALLÁSA Intézményünk a CZABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVOD A egy általános iskola és két óvoda összevonásával 2003. augusztus 1. óta működik jelenlegi formájában. Tagintézményeink kétféle irányultsággal alakították ki nevelési gyakorlatukat. Az óvodai nevelés világa, a naponta megújulni képes ingergazdag környezet adja az intézményes nevelés fundamentumát. Az óvodában elkezdett személyiségfejlesztés tudatosan tervezett és szervezett, irányított pedagógiai munka egész életre kiható és meghatározó felelősségteljes vállalkozás. Mindezeket figyelembe véve nevelésfilozófiánk és viszonyulásunk a gyermekekhez azonos. Helyi nevelési programunk pedagógiai szemléletét kifejezi az Adleri négy aranyszabály a demokratikus nevelésről: Próbáld megérteni a gyermeket! (Parancsolás helyett kérdezni, átérezni helyzetét!) Segítsd, hogy a gyermek a zsákutcából ki tudjon jutni. A zsákutca az a cselekvés, amelyik nem helyes. A gyermek energiáját nem kell visszafojtani, hanem kedvező irányba kell terelni! A gyermek pozitív érzésvilágára kell építeni! Adj szabadságot a gyermeknek, világos, egyértelmű határok között! A négy aranyszabálynak a mindennapok gyakorlatában való megvalósulása hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek személyiségének fejlesztése a kívánt irányba haladjon. Ez az út, ez a pedagógia vezet el az öntudatos, saját értékeit, erősségeit ismerő, belső kontrollal, hajtóerővel, erkölcsi tartással rendelkező, egyéniséget megőrző, döntésekre képes felnőttek világába. 4

Az óvoda adatai: Az óvoda elnevezése: Czabán Általános Iskola és Óvoda Rákospalotai Hetedhét Óvoda Központi óvoda: KLAPKA ÓVODA Az óvoda pontos címe: 1154. Budapest, Klapka György u. 27. Óvodai csoportok száma: négy Tagóvoda: BOCSKAI ÓVODA Az óvodapontos címe: 1153. Budapest, Bocskai u. 65. Óvodai csoportok száma: három Az óvoda fenntartója: Budapest, XV. Kerületi Önkormányzat 2. GYERMEKKÉPÜNK Olyan gyermek nevelése, aki érzelmekben gazdag, környezetében jól eligazodó, nyitott, érdeklődő, jó kapcsolatteremtő, másokat elfogadó, együttműködő. Tud szeretni, felfedezni, csodálkozni. Számunkra minden gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei és a környezeti hatások együttesen határozzák meg. Ebből adódóan sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak, csakis önmagához képest szabad fejleszteni. Célunk: A teljes óvodai közösség fejlesztése, a gyermeki személyiség szeretete, tiszteletben tartása, egyéni képességeken alapuló differenciált fejlesztése egyéni tulajdonságok tolerálásával, amely a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatásához vezet. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerülve a nemi sztereotípiák erősítését, segítve a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. 5

Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet. 3. ÓVODAKÉPÜNK (Szent-Györgyi Albert) Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó védő szociális nevelő - személyiségfejlesztő Óvó-védő: Mindkét tagintézményünkben érvényesítjük azt az elvet, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. Szociális: Lehetőséget biztosítunk a családi hátterükből eredően hátrányos helyzetű gyermekeknek is, hogy óvodai nevelésük során alkalmuk legyen egy másfajta életmód és műveltségtartalommal való találkozásra. A nevelők az óvodákban élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyek az elsődleges szocializáció koncentrált formájában rejlenek. 6

Nevelő személyiségfejlesztő: Óvodáinkban az a nevelői meggyőződés érvényesül, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, tanítani, vezetni, segíteni, hogy célba érjen. Olyan nevelési életteret, tanulási szituációt teremtünk, mely által képessé válnak az iskolai élet megkezdésére. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. A pedagógiai tevékenységrendszerek és a tárgyi környezet segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. 3.1. Nevelőmunkánk alapelvei Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekben /Rousseau/ A gyermek személyiségének tiszteletben tartása, szeretete, megbecsülése, elfogadása és a bizalmon alapuló nevelés. Testi-lelki szükségleteinek kielégítésével szeretetteljes, derűs, családias, nyugodt légkör biztosításával jó közérzetük, érzelmi biztonságuk megteremtése. Differenciált, életkoruktól, egyéni adottságaiktól, fejlettségüktől függő képességfejlesztés, mely segíti a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedését, egyéni fejlesztését is. Egészséges személyiségfejlesztés, a különbözőség elfogadására, tiszteletben tartására nevelés. A gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. Az életkornak megfelelő műveltség tartalmak közvetítését a játékban sokszínű tevékenységek biztosításával valósítjuk meg, előtérbe helyezve a gyermek egyéni képességeihez igazodó szabad játék fontosságát. Az ismeretátadás folyamatában élünk a természetes környezet adta lehetőségekkel, komplexen tervezünk. A kisgyermek egészséges személyiség fejlődéséhez és fejlesztéséhez lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a személyi és tárgyi környezetet. 7

A szülőket egyenrangú partnerként kezeljük. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiség fejlődését és egyéni képességeiknek kibontakoztatását, a tehetséggondozást. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek felzárkóztatása, kultúrájuk, hagyományaik megismertetése, átörökítése, önazonosság tudatuk megőrzésével, biztosítva a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A migráns gyermekek óvodai fejlesztésében szem előtt tartjuk az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel a szülőket partnerré téve, velük együttműködve a hátrányok ellensúlyozása. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, fejlesztése, közösségben elfoglalt helyük megtalálásával. 3.2. Az óvodai nevelésünk célja Óvodai nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését. Mindez az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével a személyiség kibontakoztatását elősegíti. Fő célunk, hogy a gyermeki ismeretszerzés tapasztalati síkon, játékosan történjen. Ezek megvalósítása érdekében az óvodás gyermekek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra és a játékra támaszkodhatunk. Szituáció-orientált nevelésre törekszünk, amely a mindennapok során felmerülő természetes élethelyzeteket kihasználva bővíti, megerősíti a gyermekek ismereteit. Érzelmi biztonságot teremtünk a gyermekek számára, amely alapja a testi, érzelmi és közösségi fejlődésüknek, kreatív személyiséggé válásuknak. Minden gyermeket saját képességeinek megfelelően, az elérhető legmagasabb szintre igyekszünk eljuttatni az egyes területeken. 8

4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Személyi feltételek Az óvodában a személyi és tárgyi feltételeknek a gyermekeket kell szolgálniuk. Csak a jó feltételek biztosítják a gyermekek jogainak tiszteletben tartását és szükségleteik kielégítését. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Intézményegységünkben a nevelőmunkát csoportonként 2 fő óvodapedagógus végzi. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Munkájukat csoportonként 1 fő dajka segíti. Alkalmazottak száma: Óvodapedagógusok száma: Dajkák száma: Konyhai dolgozók száma: Fűtő-kertész-karbantartó: Óvodatitkár: 27 fő 26,75 fő 14 fő 13,75 fő (+ l fő függetlenített vezető) 7 fő 3 fő 1 fő 1 fő KLAPKA ÓVODA BOCSKAI ÓVODA Intézményegység vezető: Óvodavezető 1 fő Óvodapedagógusok száma: 8 fő Óvodapedagógusok száma: 6 fő Dajkák száma: 4 fő Dajkák száma: 3 fő Konyhai dolgozók száma: 2 fő Konyhai dolgozó: 1 fő Fűtő-kertész-karbantartó: 1 fő Óvodatitkár/gazdasági ügyintéző1 fő Az óvoda nevelőtestülete szakmailag jól felkészült, összetartó. Egymást segítő, egymásra figyelő munkakapcsolat jellemzi tevékenységünket. Nevelőtestületünk az óvodapedagógusok életkorából adódóan a jövőben is változhat (gyes, nyugdíjazás). Folyamatos, tudatos, következetes továbbképzési tervvel biztosítjuk a színvonalas munkánk megtartását. A továbbképzés elvei: Továbbképzési program készítése a nevelőtestülettel; Programunk céljainak megvalósításához kapcsolódjon a képzés témája; Pedagógusainknak egyenlő esélyt és lehetőséget adunk az érdeklődésüknek megfelelő témákban elmélyedve, credit pontszámuk megszerzésére; A továbbképzéseken résztvevő kollégáink a továbbképzések anyagából beszámolót tartanak a nevelőtestület részére. 9

Nevelőtestület együttműködése: - Rendszeres team-munka valamennyi munkatárs részvételével; - Esetmegbeszélések; - Belső továbbképzés, hospitálás. A jó személyi feltételek fontos erőforrás elemeink, melyek megfelelő alapot nyújtanak programunk színvonalas megvalósításához (jelentős az óvodapedagógusok és más felnőttek modell szerepe). 4.2. Az óvoda tárgyi-dologi feltételei Az óvoda épülete, legfőbb jegyei, sajátos arculat KLAPKA ÓVODA Az óvoda kertvárosi környezetben épült 1975-ben. Emeletes épület, az emeleten négy csoportszoba található, melyekhez egy-egy mosdó és öltöző is tartozik. Tornaszobával, ebédlővel, megfelelő alapterületű szertárral, egyéni fejlesztő logopédiai foglalkoztató szobával, orvosi szobával, egy vezetői irodával, nevelői szobával, megfelelő lépcsőházzal, ételfelvonóval rendelkezik. Óvodánk büszkesége a kerületi szinten egyedülálló kézműves műhely. Az alsó szinten lévő tágas aula lehetőséget ad az együttes programokhoz. Az udvar három részből tevődik össze, amelyet fajátékokkal igyekszünk hangulatossá tenni. Van egy fedett betonos rész, amely esős időszakban is lehetőséget nyújt a szabad levegőn való tartózkodáshoz. Gazdag játékkínálat áll a gyermekek rendelkezésére, melyet lehetőségeinkhez mérten következetesen bővítünk. SAJÁTOS ARCULAT Bár az óvoda Budapest kertvárosi övezetében helyezkedik el, de az Öregfalu közelsége lehetőséget biztosít a hagyományos gazdálkodás, a még élő népszokások megismerésére (pl. szüreti felvonulás). Ezért tartjuk kiemelt feladatunknak a hagyományőrzést, a népi kismesterségekkel való ismerkedést. Programunkban a néptánccal való ismerkedés is helyet kap. Az óvodában egy jól felszerelt kézműves műhelyt alakítottunk ki, ahol szakszerű irányítás mellett gyakorolhatják a gyerekek az alapvető fogásokat, anyagok használatát (agyagozás, batikolás, nemezelés, szövés, fonás). 10

A régi szokásokkal a gyermekek először csupán ismerkednek. A hagyományok befogadásának készségéhez folyamatosan, közvetlen tapasztalatok, s ezek élménnyé válásán keresztül jutnak el. Mindezek megvalósítására valamennyi óvónő nyitott, megfelelően képzett kollégák vannak közöttünk. Nevelési céljainkat vegyes életkorú csoportokban valósítjuk meg, ahol természetesen a testvérek együtt nevelkedhetnek. Kiemelt jelentőségét abban látjuk, hogy a szociális tanulásra gazdagabb lehetőség van, mint az egykorúak csoportjában. Az óvónő eredményesebben végezheti, a fejlettség szerinti beiskolázást megelőző, differenciált fejlesztést. A gyermek nem kényszerül korcsoportjának megismétlésére, az ebből származó kedvezőtlen pedagógiai hatások így kiküszöbölhetők. Jelentősége abban is megnyilvánul, hogy a gyerekek empátiás készsége fokozódik. Intézményegységünkben a változatos és egymásra épülő tevékenységek biztosítják a komplex fejlesztést, a kiegyensúlyozott és harmonikus gyermekideál elérését. Hagyományápolás A szülőhely eleven kapcsolatok híján semmitmondó puszta név marad. A szülőföld többet jelent. Életre szóló emlékekkel kapcsolódunk hozzá, a valahová tartozás biztonságérzetét nyújtja. A bontakozó értelmű kisgyermeknek a szülőföld jelenti a világ közepét. Innen vezetnek az utak sugarasan a távolba. A szülőföld összefügg az anyanyelv, a család, a pajtások, az ember magára találásának felejthetetlen élményével. (Kósa - Szemerkényi: Apáról, fiúra) A népi hagyományok gazdag tárházából a gyermekek korának megfelelő, számukra örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása fontos feladatunk. Nevelőtestületünk minden évben az éves munkaterv elkészítése során megjelöli az egész óvodát érintő hagyományápoló közös programokat, feladatokat. A csoportok belső életére vonatkozó hagyományok rendszerét minden csoport maga alakítja ki. A tapasztalatok, az élmények meghatározzák a gyermek egyéniségének alakulását. Nem mindegy tehát, hogy milyen ingerek, hatások, tapasztalatok érik a gyermeket óvodás korban. Engedjük a gyermekeket megismerkedni a természettel, a természetes anyagokkal. Lássák, tapintsák, gyűjtsék azokat és dolgozhassanak is velük. 11

A dalos népi játékok a közös élmény erejével fokozzák a gyerekekben a közösséghez tartozás tudatát. Érezzenek rá a mondókák ritmusára, hangsúlyára, örömmel, szívesen mondják azokat. Figyeljenek fel a mesék bölcsességére, humorára. A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket fokozó alkotások kiválogatása, megismertetése képez fontos feladatot. A népszokások jelentős része a naptári évhez fűződik: az évszakok változásaihoz, a napfordulókhoz, a mezőgazdasági munka egyes fázisaihoz, állami és egyházi ünnepekhez. Ezekhez kapcsoljuk a tevékenységeket, élményeket. Részfeladatunk: A hagyományok és szokások ápolása, a kultúrkincs átörökítése, az évszakokhoz kötődő ünnepek megtartása, néptánc megismertetése fontos feladatunk a csoportunkban. Témakörök: Ősz : Őszi munkák Vásár Szüret Márton nap András napja Tél Advent Miklós-nap Luca nap Karácsony, Újév Farsang Tavasz Március 15-i megemlékezés Kiszézés, zöldág járás Húsvét Komatálazás Bárány kihajtás Májusfa állítás Pünkösd Munkánk során bátran támaszkodhatunk a gyermekek családi hátterére, a szülők, nagyszülők segítségére. 12

a gyökerek persze nem látszanak, de tudod azok tartják a fát." (görög költő) (1.számú melléklet) BOCSKAI ÓVODA Az óvoda 1950-ben épült, családi házból lett később átalakítva. Két nagy és egy kis foglalkoztatóban tevékenykednek a gyermekek. Az óvodához egy gyermekmosdó és két gyermeköltöző tartozik, ami szükségszerűvé teszi a folyamatos napirendet, a rugalmas időbeosztást. Egy kis melléképületben logopédiai szoba, és külön foglalkoztató lett kialakítva, ahol a gyermekek a különböző kézműves technikákkal ismerkedhetnek meg. Sajnos tornaszoba nem áll a gyermekek rendelkezésére. Az udvar mind a négy oldalról védett, a fenyőfák alatt fantasztikus játékra van lehetőség. A gyermekek rendelkezésére folyamatosan bővítjük a játékeszközöket, a játékkínálat változatos. SAJÁTOS ARCULAT Mivel az utóbbi években megnőtt a magatartás problémás, fejlődésben lemaradt gyermekek száma, ezért óvodánk kiemelt nevelési területe a mozgásfejlesztés. Mozgásfejlesztő programunk kidolgozásánál Porkolábné dr. Balogh Katalin fejlesztő programját vettük alapul. A Kudarc nélkül az iskolában c. fejlesztő programot 1994. óta igyekszünk a helyi adottságainkhoz, körülményeinkhez alkalmazni. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy jó utat választottunk. Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek mozogni, tevékenykedni. További fejlődésükben az óvodáskor egész időszakában is jelentős szerepet tölt be a mozgás. Számukra az az igazán érthető és feldolgozható információ, amit megtapasztalhatnak mozgás és tevékenység útján. A mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. Programunk fő feladatait - a nagymozgások, 13

- szem-kéz, szem-láb koordináció, - egyensúlyérzék, - finommotorika fejlesztését - természetes módon építjük be a gyermekek tevékenységeibe. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életünket átszövi. A testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelés, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységben is. Mozgásfejlesztő programunk szervesen illeszkedik az egésznapi gyermeki tevékenységbe, az egész személyiség fejlesztésére irányul. Ennek érdekében a személyiség sokoldalú fejlesztését változatos tevékenykedtetésen keresztül oldjuk meg. Programunkban alapvető szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésének, megsegítésének. A fejlődést segíteni ugyanis csak a meglévő szinthez igazodva lehet. A mozgásfejlesztésben fő feladatunknak tekintjük: o A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzését, a mozgás megszerettetését. o A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítását. o A mozgástapasztalatok bővítését, sok gyakorlással a mozgáskészség alakítását. o A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztését. o Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztését. 4.3. Az óvodai élet megszervezésének elvei Beszoktatás elvei: (2.számú melléklet) A fokozatos, egyénre szabott beszoktatás lehetőségét biztosítjuk. Az ismerősöket, testvéreket szülői kérésre, lehetőség szerint egy csoportba tesszük. A gyermek személyes tárgyait, otthonról hozott szokásait elfogadjuk, megismerjük. Az óvónők, dajkák fokozottan törődő, segítő, tapintatos, türelmes magatartást tanúsítanak. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, s lehetőleg már 3 éves kortól való óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében - óvodáztatási 14

támogatás igénybevételével). Integrációt elősegítő csoportalakítás, szegregáció kerülésével, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztásával. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása. Beszoktatás folyamata: Beiratkozás Bemutatkozó szülői értekezlet Családlátogatás Anyás beszoktatás Napirend A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a folyamatos és rugalmas napirend, hetirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. Napirendünk gazdag, változatos tevékenységeket, s az életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő aktív és passzív pihenést biztosít. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. Lehetővé teszi a szokásrendszer kialakulását, következetes megtartását, s a gyermekek szabad levegőn való edzését. Rugalmas keretet biztosít a gyermeki tevékenységek szabad kibontakoztatására. A napi gondozási teendők szinte észrevétlenül épülnek be ebbe a folyamatba. A folyamatos étkezéshez (tízórai, uzsonna) adottak a tárgyi és személyi feltételeink. Az óvodapedagógusok a gondozási feladatok során is nevelnek, fejlesztik a gyermekek önállóságát együttműködve az óvoda dolgozóival. A napirend az évszakok váltakozásával és a gyermeki tevékenység fejlődésével változtatható. Napirend elkészítésének irányelvei Az egész nap folyamán érvényesüljön a folyamatosság, a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása; Mindig szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét; A napirend rugalmassága tegye lehetővé az előre nem tervezett események beillesztését; Napirendünk alkalmazkodjék az évszakokhoz; A csoportok egymás között koordinálják a napirendjüket; Ügyelünk arra, hogy a családokkal is összhangban legyünk. 15

HETI- ÉS NAPIRENDI TERVEZET Időtartam Tevékenységek 6.00 8.30 JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Szabad játék 8.30 10.30 Közben testápolási teendők folyamatos tízórai A szabad játék mellett a csoport napirendjében pontosított játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek: Vers, mese, dramatikus játék Rajz, mintázás, kézimunka Ének zenei képességek fejlesztése Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése 10.30 12.00 JÁTÉK A SZABADBAN Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séta Énekes játékok az udvaron Mindennapi mozgásos percek 12.00 13.00 Testápolási teendők Ebéd 13.00 15.00 Testápolás teendők Pihenés, alvás mesével, altatódallal S Z E M É L Y E S P E R C E K J Á T É K J Á T É K 15.00 15.30 Testápolási tevékenységek Uzsonna 15.30 18.00 SZABAD JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Igények szerint Részképességek fejlesztése egyénenként 16

Egy héten egyszer irányított mozgásos tevékenység szervezésére kerül sor a tornateremben. A munka jellegű tevékenységek a csoportok tervező munkájában a szükségletek szerint kerülnek megtervezésre, megvalósításra. Napirendünk időkerete a teljes nyitva tartás ideje alatt: Játék és egyéb tevékenység : 8 óra Étkezés, pihenőidő: 3 óra Tisztálkodás, öltözködés: 1 óra Hetirend elkészítésének irányelvei A hetirendet az óvodapedagógusok saját elképzelésük szerint állítják össze, melyet rugalmasság, helyzethez való alkalmazkodás jellemez. Az óvoda csoportszerkezete Óvodai gyakorlatunkban kétféle csoportszervezés valósulhat meg: - osztatlan, vagy vegyes életkorú Klapka óvoda, - osztott életkorú csoport Bocskai óvoda. Az osztatlan életkorú csoportok családias légköre, a kicsik beilleszkedését megkönnyítik. Lehetővé teszik a testvérek együtt nevelését. A nagyok modellt nyújtanak a kicsik számára, így a szociális tanulás eredményesebb. Segíti az önállóság fejlődését. Fokozódik a gyermekek empátiás képessége. Csökken a gyermekek közti konfliktusok száma. Lényeges olyan csoportlégkör kialakítása, amelyben a gyermekek nem zavarják egymást, nem lehetnek egymás terhére. Az osztott életkorú csoport életkor szerinti elosztású. Jobban tapasztalhatók az életkorra jellemző sajátosságok. Több a konfliktushelyzet, több alkalommal és helyzetben gyakorolhatják ezek megoldását. Programunk mindkét összetételű csoportban alkalmazható. Fontos az, hogy a gyermekek és a felnőttek egyaránt jól érezzék magukat. Az óvónő szerepe, feladatai a csoportösszetétel szerint más és más. A csoportnapló vezetése egységes, a nevelőtestület véleménye alapján elfogadott. A gyerekek fejlődésének nyomon követése Porkolábné dr. Balogh Katalin által kidolgozott szempontsor alapján történik. 17

5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI, TEVÉKENYSÉGEI Amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, - testi és lelki szükségleteinek kielégítését, - közösségi életre történő felkészítését, - a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása; az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása; az anyanyelvi, és az értelmi nevelés, fejlesztés, megvalósítása; a közösségi életre való felkészítés, a társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése; a szociálisan hátrányban levők felzárkóztatása; tehetséggondozás. 5.1. Az egészséges életmód alakítása Feladataink: Egészséges és biztonságos környezet családias, derűs, nyugodt légkör biztosítása a gyermekek fejlődéséhez (tisztaság, rend, esztétikum); A gyermek testi-, lelki szükségleteinek kielégítése (érzelmi biztonságuk megteremtése, egyéni táplálkozási szokásaik figyelembe vétele, helyes életritmus kialakítása); A gyermekek igényes gondozása; A megfelelő egészségügyi és higiénés szokások elsajátíttatása, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés területén (alapvető testi szükségleteiket ismerjék fel - felnőtt adjon segítséget, ha szükséges); Folyamatos, rugalmas napirend biztosítása, mely alkalmazkodik a gyermekek eltérő fejlődési üteméhez, életritmusához, szabadság és önállóság érvényesítő törekvéseikhez. Változatos tevékenységi formákkal, mozgásigényük kielégítése és harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésük elősegítése; Mozogjanak sokat és szívesen a szabadban, minden évszakban! Testi képességeik, mozgáskultúrájuk fejlesztése - prevenciós, tartásjavító torna; 18

A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése (levegőzés, pancsolás, egészséges és vitamindús étrend, nyugodt pihenés); A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, Prevenció, orvosi vizsgálatok, szűrések biztosítása szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve (hallás- és látásvizsgálat, logopédiai, pszichológiai ellátás); Érzékszerveik egészséges működésének segítése; A különbözőség elfogadtatása, segítőkészség kialakítása; Eszköztárunk folyamatos bővítése gyermekeink mozgásigényének kielégítéséért. 5.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Nevelőtestületünk egységes nevelési elvek alapján, egységes elvárásokkal, de egyénre odafigyelő bánásmóddal dolgozik. Feladataink: Barátságos, derűs, szeretetteljes csoportlégkör biztosítása (anyás beszoktatás, szülő igénye szerint a testvérek együtt nevelődésének biztosítása); Az erkölcsi érzelmek megalapozása; Érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése (figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, kooperáció, együttérzés, felelősség, feladattudat, feladattartás, kitartás, nyíltság, önérvényesítés, felnőttek példa értékű magatartása); Alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése; Bizalom kiépítése gyermek - óvónő, gyermek- gyermek, gyermekdajka között (empátia, támogató, elfogadó attitűd, mintaadás); Tolerancia, a különbözőség elfogadására, tiszteletére nevelés (segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, együttérzés); A gyermek társas szükségletének kielégítése; A társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés, önkifejezés erősítése (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat fejlesztése); Akadályok leküzdésére nevelés, eredményre törekvés fejlesztése, Személyes és csoportélet hagyományainak ápolása; Hagyományok, kapcsolatok, programok, segítségnyújtás a csoportok között és óvodai szinten; Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természeti és társadalmi környezet iránt. Tisztelje és becsülje azt. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű illetve kiemelkedő képességű gyermekek sajátos törődést igényelnek (differenciált fejlesztés). 19

Közösségi életre való felkészítés A közösségi életünk kerete a rugalmas, folyamatos, évszakokhoz alkalmazkodó, csoportok között koordinált napirendünk; Csoportonként törekszünk a nyugodt, családias, barátságos, szeretetteljes légkör kialakítására; Óvodapedagógusaink, és az óvoda más dolgozóinak személyisége, kommunikációja, bánásmódja modell értékével hat a gyermekekre (határozottság, szeretetteljesség, tolerancia, együttérzés, őszinteség, barátságosság, segítségnyújtás) óvodai dolgozóink közössége azonos pedagógiai nézetet vall; Feladatunk a gyermeki én tudat megerősítése, én kép kialakítása és a másik elkülönítése; Segítjük a gyermekek egymás iránti érdeklődésének kialakulását, egymáshoz való közeledését, barátságok szövődését, együtt játszó kis csoportok létrejöttét, megerősödését, döntési képesség fejlődését, tanulják meg képviselni, védeni magukat. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, (együttérzés, segítőkészség, figyelmesség) és akaratának ( feladattudat, szabálytudat) fejlesztésére, valamint a szokás- és normarendszer megalapozására. Az óvodai nevelésünk elősegíti, hogy a gyermekek tudjanak rácsodálkozni a környezetükben lévő szépre, jóra. Nagy hangsúlyt fektetünk a szűkebb és tágabb környezet megismertetésére, amely a szülőföldhöz kötődés alapja. Ügyelünk arra, hogy a gyermekek feladatot vállaljanak, együtt teljesítsék azt. Megismerjék az alá-fölérendelt helyzetet, felelősségtudatuk, kötelességérzetük erősödjék. Fokozatosan alakuljon ki tűrő és konfliktus megoldó képességük, szociális érzékenységük. A verbális kommunikáció fejlesztésével erősítjük a gyermekek között alakuló kapcsolatokat. Arra törekszünk, hogy az összetartozás érzése csoport és óvoda szinten is erősödjék a gyermekekben. A kicsik és a nagyok együttnevelése segíti a közösségi magatartás fejlődését. Elvárásunk a gyermekkel szemben, hogy nagycsoportos korára legyen életkorának megfelelő kitartása, vállalkozó kedve, felelősségtudata, szociális érzékenysége. A csoportok egymásra is figyeljenek (hagyományápolás, rendezvények kirándulások, közös programok). 20

5.3. Az anyanyelvi, az értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása A kisgyermek amit hall, elfelejti, amit lát, már inkább megjegyzi, de amiben tevékenyen részt vesz, az bizonyára belevésődik az emlékezetébe. (Kodály Zoltán) Tevékenység Az óvodai nevelés egészét átszövi az anyanyelvi nevelés. A játékban kialakult társas kapcsolatok természetes körülmények között fejlesztik a beszédet, a beszélő környezet helyes mintaadással és szabályközvetítéssel mindezt erősíti. A szerepjáték kimeríthetetlen gyakorlási lehetőséget biztosít. Az anyanyelvi nevelésben jól használható a bábjáték. A bábjátékban fejlődik az érzelmi kifejezőkészség. Lehetőség van a párbeszédes beszédformák gyakorlására. Megtanulnak bánni a hangjukkal. (hangerő, hangmagasság, hangszín.) A játék során lehetőség nyílik un. anyanyelvi játékok kezdeményezésére. Ezeknek közvetlen beszédfejlesztő céljuk van. Játékos mozgásra, cselekvésre, a gyermekek érzelmi meghatározottságára építve szolgálják egy vagy több beszédösszetevő (pld. artikuláció, szókincs, mondatalkotás), valamint az összefüggő beszéd és párbeszéd fejlesztését. Munkajellegű tevékenység során alapvető a gyermekek közti együttműködés. A közös cselekvés szükségessé teszi a folyamatos szóbeli kapcsolatot társakkal, óvónővel. Feladataink: A gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának felébresztése a különböző, változatos, biztonságos tevékenységek és élethelyzetek által; Sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása a természeti és társadalmi környezetről, tapasztalataik, élményeik rendszerezése, az anyanyelv fejlesztése. 21

A fejlesztés tartalma: Értelmi képességeik fejlesztése - érzékelés (látás, hallás, tapintás, szaglás, íz, mozgás, egyensúly), észlelés (analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése), figyelem (önkéntelentől jusson el a tartós figyelem képességéig), emlékezet (önkéntelentől jusson el a szándékosig), képzelet (alakuljon ki a mesetudata), gondolkodás (jusson el a cselekvő szemléletes gondolkodástól a szemléletes-képszerű gondolkodáson keresztül a nyelvi gondolkodás szintjére), végezzenek gondolkodási műveleteket analízis-szintézis, absztrahálás-összehasonlítás, összefüggések felfedezése, kiegészítés, általánosítás, konkretizálás, rendezés). Kommunikációs és metakommunikációs képességeik alakítása, fejlesztése, a beszédkedv fenntartása. Tapasztalatok, érzelmek, gondolatok, élmények szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése. Egymás meghallgatásának képessége alakuljon ki. Kontaktusteremtés, önkifejezés eszközeinek fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés hassa át az óvodai nevelőmunka minden területét, építsen a gyermekek kíváncsiságára, életkori sajátosságaira, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire. A különböző korosztályok együtt nevelkedéséből adódó értelmi szinteltérés elfogadásának képessége alakuljon ki. 5.4. Szociálisan hátrányban levő, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása Kiemelt figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre akiknek fejlődését negatív környezeti hatások, társadalmi kulturális hátrányok gátolják. Az otthon elhanyagolt gyermekeknél a szülőt meggyőzve, annak segítségét kérve türelemmel, fokozatosan ébresztjük fel az igényüket a társaikkal, felnőttekkel való együttműködésre. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos gyermekeknél feladatunk, a hátrányok csökkentése, a veszélyeztetettség enyhítése. Ebben a munkában óvónőink a családdal együttműködve, a gyerekvédelmi felelősben és a Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjének személyében találnak segítő társat. Célunk: hogy minden gyermek önmaga lehetőségeinek megfelelően fejlődjön, a tanulás sikerélményt jelentsen számára, képes legyen együttműködésre és önálló munkára egyaránt. 22

Az érzelmi támaszt nyújtó bizalom, megbecsülés, a kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó óvodai légkör, türelem, elfogadás, szeretet a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermekeink fejlődésének ösztönzője. Fontos számunkra a szülők bizalmának elnyerése, kéréseik, kérdéseik tapintatos meghallgatása, bizalmasan kezelése s a gyermeke érdekében való felhasználása. Az egyéni bánásmód érvényesítésében mérvadó számunkra a gyermek életkora, fejlődési fejlettségi jellemzői és a csoportban elfoglalt társas helyzete. Óvónőink a gyermekek élettörténetének és családi viszonyainak ismeretében nyugodt, szeretetteljes bánásmóddal, lassan, fokozatosan a gyermeket elfogadva kapcsolják be a közösség tevékenységébe, hangsúlyt a pozitív megnyilvánulásokra helyezve. 5.5. Tehetséggondozás Az óvodapedagógusok a gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciáltan fejlesztik, sokoldalú tevékenységre késztetik. A legtöbb gyermeknél már ebben a korban kiderül, hogy miben tehetséges. Programunk lehetőséget biztosít arra, hogy a nevelési célok érdekében tehetséggondozás a csoport és az egyes gyermekek fejlettségéhez maga a pedagógus válassza ki, tervezze meg, építse fel a foglalkozások anyagát (műveltségtartalmat). Fontos a szülőkkel való együttműködés, s ha szükséges, a megfelelő szakember bevonása a tehetséges gyermek fejlesztésébe. A foglalkozások anyagának feldolgozásánál építünk a tehetséges gyermek képességeire, lehetőséget adunk egyéni képességeinek kibontakoztatására, tervet készítünk továbbfejlesztésére. Segítjük a gyermek pozitív ÉN törekvéseit, érdeklődésének megfelelő tevékenységek felajánlásával. Az iskola felé jelezzük tapasztalatainkat a tehetséges gyermekkel kapcsolatban. 23

6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 6.1. A játék A játék a 3-7 éves korú gyermekek alapvető spontán tevékenysége, elemi pszichikus szükséglete, öröm forrása, melynek minden nap újra és újra, hosszan tartóan, elmélyülten és zavartalanul ki kell elégülnie, így a játék a személyiségfejlesztés alapvető, leghatékonyabb eszközévé válik. A játékban fejlődik a gyermek mozgása, értelmi képességei, kreativitása, érzelmi élete, beszédkészsége, szociális kapcsolatai, esztétikai érzéke, közösségi magatartása. A játékban a gyermek feldolgozza a pozitív és negatív élményeit, így a feszültség oldása után megnyugszik. A játékban meghatározó az óvónő szerepe. Feladataink: megfelelő, nyugodt, szeretetteljes, gyermekre figyelő, biztonságos csoportlégkör kialakítása, érzelmi biztonság megteremtése, élményszerzési lehetőségek biztosítása, a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz és a szabályjátékokhoz, a szabályok, szokások kialakítása, betartása, következetes nevelői magatartás, megfelelő hely, eszközök, idő biztosítása, folyamatos napirend, hozzáférhető, változatos, ösztönző eszközök, élmény nyújtása, ötletek a különböző játékformákhoz, közvetett, tapintatos játékirányítás (gyermek átvezetése más tevékenységbe), a gyermek egyéni fejlettségi szintjének megfelelő együtt játszás, a különböző életkorú és fejlettségű gyermekek együtt játszásának segítése. A fejlesztés tartalma: GYAKORLÓJÁTÉK - cselekvések ismétlése közben anyagok, eszközök megismerése; - szöveg-, dallam-, mozgásismétlő játékok, ritmusjátékok, egyszerű szabályjátékok, szabályok megismerése, elfogadása, betartása. 24

SZEREPJÁTÉK - jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása; - egyszerű szabálykövetések (egyénenként, csoportokban); - szabályok elfogadása, betartása; - élmények megjelenítése; - tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejező készségének fejlesztése; BARKÁCSOLÁS - játék készítés, javítás közben a helyes eszközhasználat elsajátítása, a különböző anyagok tulajdonságainak megtapasztaltatása. DRAMATIZÁLÁS - hangutánzások, egyszerűbb, ismert mesék megjelenítésével, - beszédkészségük, beleélő képességük fejlesztése; - bábok mozgatásának megismertetése karakterek szerint; - a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése; ÉPÍTŐ KONSTRUÁLÓ JÁTÉK - rakosgató, szerelhető játékok biztosításával konstruáló képességük, fantáziájuk fejlesztése. SZABÁLYJÁTÉKOK - verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során önálló, szabályra figyelő képesség kialakítása. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: A gyermek - életkorának megfelelő játékot válasszon; - legyen kezdeményező, ötletadó, kapcsolódjon be a közös játékba; - alkalmazkodóképesség, szabálytudat jellemezze; - alkosson saját szükségleteinek, ötleteinek megfelelően kiegészítő játékokat önállóan. Tárgyi feltételei: - sokféle játéklehetőséget biztosító csoportszoba; - gyermekeket fejlesztő játékok, tornaeszközök, átalakítható terek; - esztétikus játszóudvar, homokozók, mászókák, csúszda, babaház, lebetonozott, egyenes terület; - szerepjátékokhoz különböző kellékek. Részfeladataink: A gyermek sokféle módon valósíthassa meg önmagát. 25

Az irányított játéknál eldöntheti a gyermek, hogy él-e a felkínált lehetőséggel. Feldolgozzuk a közös élményeket. A játék ismétlése biztonságérzethez, kiegyensúlyozottsághoz vezet. A játék során a gyermek spontán és imitálva tanul. Az etnikai kisebbség kultúrájának megismertetését a szülők és nagyszülők segítségével alakítjuk ki (játékok, játékkészítés, népdalok, népmesék). Segítjük először a szerepjátékok kialakulását, megismertetjük a különböző játékok funkcióját, használhatóságát. A zárkózott, gátlásos gyermekeket bevonjuk az együttes tevékenységbe. A sajátos nevelési igényű gyerekek esetében a sajátos nevelési igény fokának, milyenségének megfelelően vonjuk be és fejlesztjük a gyermekek játékát. A hátrányos helyzetű gyerekek érzelmi, szocializációs, értelmi, kommunikációs fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk a játék segítségével. 6.2. Vers, mese Az anyanyelvi, irodalmi nevelés az óvodai élet egészét áthatja. A mondókák, dúdolók, versek ritmusukkal, mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzelmi biztonságot nyújtanak. A mesék érzelmi, értelmi és etikai fejlődésük, fejlesztésük legfőbb segítői, belső konfliktusaik feldolgozására kínálnak lehetőséget. Feladataink: meleg érzelmi kapcsolat, meghitt légkör teremtése, biztonságérzet növelése; anyanyelv megismertetése, nyelvi fordulatok alkalmazása; szókincsgyarapítás; beszédkedv felkeltése és megőrzése; irodalmi érdeklődés felkeltése, irodalmi élmények közvetítése, minta adása; a gyermekek önkifejezésének fejlesztése saját vers és mesealkotással, mindezek ábrázolással és mozgással történő kiegészítése, a gyermek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzetek megteremtése, irodalmi alkotások kiválasztása, közös vers és szövegmondás; a komplexitás érvényesítése más tanulási tevékenységekkel; értelmi, érzelmi, etikai fejlődés elősegítése; a mesehallgatás szokásainak, szabályainak megismertetése, elfogadtatása; 26

dramatizálás, bábozás igényének felkeltése; a kapcsolatteremtés elemi szabályainak megismertetése, alkalmazása (köszönés, kérés); az együttjátszás örömének érzékeltetése; a könyv iránti vonzódás, a vele való helyes bánásmód kialakítása, könyvtárlátogatás. A fejlesztés tartalma: beszédészlelés, beszédértés képességének fejlesztése; a beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése (logopédus segítségével); metakommunikációs képességek fejlesztése; szókincsfejlesztés, nyelvi fordulatok használata; ritmusérzék fejlesztés, közös együttes mozdulatokkal kísért verselés; beszédkészség fejlesztés; beszédfegyelem fejlesztése; idő- és téri egymásutániság felismerésének fejlesztése, memorizációs képesség fejlesztése; az akusztikus verbális emlékezet fejlesztése. Részfeladatunk: A népi mondókákat, verseket természetes helyzetekben beépítjük a gyermekek életébe. Megfelelő alkalmat találva, gyakran ismételgetve könnyen sajátítják el azokat. A népköltészetből olyan anyagot választunk, amelyek fokozzák a gyermekek fantáziáját és lehetőséget nyújtanak az egyéni kreativitásra. A népi mondókák a nyelvi dallam és ritmus segítségével jól felfoghatóak, s nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a kiejtés tanulásánál, (ritmus, hangutánzás, szójátékok). Ezeknél a játékoknál nem a szó jelentése a fontos, hanem a rím és a ritmus (ujj- játékok, lovagoltatok, vigasztalók, kiszámolók...). A népköltészet hozzájárul a nyelvi érdeklődés fenntartásához, benne örömet talál a gyermek, s kívánja az ismétlést, gyakorlást. Megismeri, és tovább ápolja általa a tájnyelvet. A gyermekek szívesen hallgatnak népmeséket az óvodapedagógus tolmácsolásában. A mesék ismételt elmondásával nő a gyermekek biztonságérzete, s az összetartozás érzését erősíti, felébreszti fantáziájukat, s fokozza alkotó erejüket. A mesék kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, fejlettségi szintjüket. A képeskönyvek egyszerű történetekkel igen jól szolgálják a sikeres anyanyelvi nevelést. Átmenetet jelentenek a gyermek számára a játékeszközök és a könyv között. Jól szolgálják a szókincs fejlesztését, a hallottakat szemléletessé és érthetővé teszik. 27

6.3. Ének-zene, énekes játékok Az ének, a zene, az énekes játékok, a népi gyermekdalok és az ölbéli játékok, fontos szerepet töltenek be életünkben. A gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat, miközben örömet nyújtanak. A zenei képességek fejlesztésén túl, zenét értő és szerető egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés eszköze a zene, az énekszó." /Kodály Zoltán/ Feladataink: zenei érdeklődés felkeltése; az éneklés, énekes játékok megszerettetése; az énekes népi játékokon, és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokon keresztül a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, a hallás, az éneklés és a mozgás fejlesztése) és a zenei kreativitás alakítása, olyan légkör kialakítása, amelyben örömmel, felszabadultan énekelnek; a közös éneklés, játszás örömének megismertetése, egymás segítése, tolerálása; fokozatosság, rendszeresség elvének alkalmazása; kreatív zenei kedv kialakítása; ünnepekhez, hagyományokhoz, kapcsolódó dalok, játékok megismertetése, megőrzése, átörökítése; a gyermekek zenei élményhez juttatása; hangszer használata. A fejlesztés tartalma: zenei hallásfejlesztés; ritmusérzék fejlesztés; harmonikus, szép mozgásfejlesztés, zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése; zenei emlékezet fejlesztése; a kreatív zenei kedv fejlesztése; az egyenletes lüktetés érzékelésének fejlesztése; figyelemfejlesztés (zenehallgatás); zenei kreativitás képességének fejlesztése. 28

Az ének-zenei nevelés anyagát a népi mondókák, a népi dalos játékok, a zenehallgatás dalanyaga, valamint azok az énekes népszokások adják, amelyek megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez. Különös élménye, hangulata, nagy motiváló ereje van felnőttekre és gyermekekre egyaránt a közös óvodai népszokásoknak, így pl. a szüretnek, a Luca napnak, a karácsonyi pásztorjátéknak, farsangolásnak, kisze égetésnek, zöldág járásnak, húsvéti locsolásnak, komázásnak, májusfa állításnak, pünkösdölésnek. Részfeladataink: A körjátékokat, a zenehallgatás anyagát a népi kultúrából választjuk. A gyermekdalok és népdalok hangkészletét, zenei nehézségét és tartalmát a gyermekek adott életkorához igazítjuk, ez erősíti a gyermekek biztonságérzetét. Az ünnepekre készülve gazdagodik a gyermekek szókincse. A zenei nevelésben a gyermekek számára a hallás, a beszéd, az ének és a mozgás egységet képeznek. Éneklés és játék közben a gyermek jól artikulálva fejezi ki magát, az óvodapedagógust utánozva sajátítja el az anyagot, megtanulja a hangképzéssel kapcsolatos szavak helyes értelmezését (magas- mély, hangos-halk, gyors-lassú). A dallam és ritmusérzék fejlesztése igazodik az alapprogramunk feladataihoz, amelyeket a fentiekben felsoroltunk. 6.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célunk a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás könnyebbé tétele. A rajzolás, festés, mintázás, építés, tépés, vágás, hajtogatás, ragasztás, nyomatok, viaszkarc, szövés, varrás, gyöngyfűzés, barkácsolás, az ábrázolás, a népművészeti elemekkel való ismerkedés a gyermekek kedvenc tevékenységei. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Feladataink: érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt; az igény kialakítása az esztétikai élmények befogadására, az alkotásra, az önkifejezésre; zavartalan, sokrétű, elmélyült tevékenység feltételeinek megteremtése a nap folyamán; 29

az eszközökkel, anyagokkal való biztonságos, balesetmentes bánásmód megtanítása, az eszközök tisztán tartása; a különböző technikák megmutatása, megismertetése; a különféle anyagok, eszközök tulajdonságainak, alkalmazhatóságának megtapasztaltatása; vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően; vizuális jelrendszer sokszínű megismertetése (pont, vonal, folt, színek, formák); a hagyományos óvodai ábrázolás eszközei és technikái mellett ismerjék meg és használják a régi gyermekkor játékkészítő és népi kismesterségeket őrző technikákat, eszközöket; a gyermek szín és formavilágának gazdagítása; az alkotás örömének megtapasztaltatása; a szép iránti vonzódás, igényesség kialakítása; egymás ötleteinek meghallgatása, alkotásának megbecsülése, egymás segítése, egy-egy ötlet továbbgondolása; alakuljon kézügyességük, vizuális alkotókészségük és esztétikai igényük a múlt, a jelen értékei iránt; esztétikus környezet kialakítása; kiállítások látogatása, művészeti albumok nézegetése; népi alkotások bemutatása, épületek megfigyelése. A fejlesztés tartalma: a képi, plasztikai konstruáló kifejező képesség kibontakoztatása, fejlesztése; vizuális percepció (érzékelés, észlelés) fejlesztése; egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése; szem-kéz koordináció fejlesztése, kézmozgás finomítása; térbeli tájékozódó és rendező képesség fejlesztése képi gondolkodás fejlesztése; beszéd- és kifejezőkészség fejlesztése (mondja el véleményét saját és társai alkotásáról, műalkotásokról, nevezze meg a színeket, azok sötét-világos árnyalatait.); esztétikai érzékenységük fejlesztése. Részfeladataink: Ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk. A gyermekeket egyéni fejlettségükhöz, képességükhöz igazodva segítjük. 30

A vizuális tevékenységek tartalma: Az óvodában használt és ismert tevékenységformák bővülnek a hagyományőrző, díszítő művészet technikáival. A rajzolás, a festés, a kézimunka mellett megjelennek a népi kismesterséget őrző elemek is, így a sodrás, fonás, szövés, nemezelés, tojás írás írókázás-, batikolás, agyagozás, játékeszközök készítése (rongy- és csutkababa, terméseszközök játékok) valamint a hagyományos ünnepekre való készülődés során az adventi koszorú, sütemények (mézeskalács, patkókalács, rétes), farsangi maszkok, vásári áruk készítése. Részfeladatunk: A vizuális alkotás is egy lehetőség a hagyományok, a szókincs gazdagítására. A különböző eszközök alkalmazása sokféle lehetőséget nyújt a nyelv használatára. Az alkotáshoz szükséges technikai lépéseket mindig ismertetjük. Az anyagok, a színek, a formák megnevezésével fejlesztjük szókincsüket. A gyermekek maguk készítenek a hagyományoknak megfelelő darabokat. A mintázás, formázás során megismertetjük velük az egyszerűbb fazekas mintákat, edényformákat, ezzel is hagyományainkat ápolva. Az óvodapedagógusok feladata a különböző eszközök és technikák alapelemeivel és eljárásaival megismertetni a gyermekeket. 6.5. Mozgás A mozgás az óvodáskorú gyermekek lételeme. Nagy szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben, az ügyesség, gyorsaság és a társra figyelés fejlesztésében. A különböző mozgásos tevékenységek a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakulásához hozzájárulnak. Célunk a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése, a mozgás megszerettetése, az egészséges testi fejlesztés. Feladataink: a gyermekek testi épségének, egészségének megőrzése, óvása; a mozgás és pihenés egyensúlyának biztosítása; mozgásformák gyakorlása, szabályok betartása, biztonságos eszközhasználat elsajátíttatása; a testrészek megismertetése, a testséma ismeretének megtanítása, a helyes testtartás alakítása; 31