Transzferár szabályozás Jancsa-Pék Judit LL.M. 2015. május 5. Budapest
TEMATIKA I. Jogforrások II. III. IV. V. A, OECD V. fejezet régi és új szerkezete B, Fődokumentum C, Helyi nyilvántartás D,Országonkénti VI. 2
Jogforrások Nemzetközi transzferár joganyagok OECD Transzferár irányelvek EU JTPF (Joint Transfer Pricing Forum) által kiadott irányelvek Magyar transzferár joganyagok 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 22/2009. (X. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről (előzmény jogszabály: 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet) Anyagi jog - adóalap módosítás követelménye Szokásos piaci ár elve EU-ban és Magyarországon egyaránt alkalmazandó alapelv 3
4
Nemzetközi trendek, irányvonalak Transzferárazás jelentősége nő Növekvő számú és alaposabb adóellenőrzések Növekvő bírságtételek Adózók válasza Szokásos piaci ár megállapítási kérelmek száma nő (APA) Transzferár tudatosság nő körültekintőbb dokumentálás Ellenőrzések fókuszában: szolgáltatások és pénzügyi tranzakciók DE! Helytelenül más ügyletekre (pl. áruértékesítés) készítenek alaposabb elemzést Csak a határon átnyúló kapcsolt felekkel kötött ügyletek esnek nyilvántartási kötelezettség alá 5 EU Masterfile koncepció széleskörű alkalmazása
6 OECD adóelkerülés elleni küzdelem - transzferár Irányelv V. fejezetének átdolgozása folyamatban A nyilvántartás készítésre vonatkozó ajánlásokat tartalmazza A transzferár nyilvántartásra vonatkozó magyar PM Rendelet kiindulópontja is egyben Átdolgozás legfőbb célja Megvilágítani, hogy a profit valóban azokban az országokban adózik-e, ahol az értékteremtő folyamatok zajlanak Célhoz az eszköz Országonkénti készítés bevezetése a Master File-ban Hatás az adózókra kettős Negatívum Több adminisztráció Pozitívum Mesterséges, adóalapot átcsoportosító struktúrák komoly veszélyben
Elfogadott módszerek Jogforrások Dokumentációs kötelezettség Magyar szabályozás Nyilvántartás tárgya Alkalmazható adatbázisok Transzferárnyilvántartás készítése Módszerek Szankciók Folyamat Tartalom Gyakorlati példa I. Előzetes hatósági ármegállapítás (APA) Gyakorlati példa II. APA érvényesség ideje Gyakorlati példa III. APA díja *Forrás: 7 leitnerleitner Guidelines to taxation 2013 Regionális összehasonlítás* Magyarország Ausztria Csehország Németország Románia Szlovákia kötelező a vonatkozó PM rendelet alapján (részletes transzferárszabályozás 2003 óta) minden (belföldi és határon átnyúló) összeghatár feletti, kapcsolt féllel kötött ügylet adóalap-kiegészítés + késedelmi kamat + nyilvántartás elkészítésének elmulasztása esetén max. 2 millió Ft/tranzakció (ismételt mulasztás esetén többszöröződik) + az esetleges társasági adóalap-különbözetből eredő késedelmi kamat Hagyományos, ügyleti nettó nyereségen alapuló és nyereségmegosztásos, illetve egyéb módszerek kötelező az osztrák törvények és az OECD irányelv figyelembevételével minden kapcsolt féllel kötött, határon átnyúló ügylet adóalap-kiegészítés + késedelmi kamat (nincsenek speciális transzferár nyilvántartás hiányosságára vonatkozó szankciók) nem kötelező, de ajánlott minden (belföldi és határon átnyúló) kapcsolt féllel kötött ügylet adóalap-kiegészítés + késedelmi kamat (nincsenek speciális transzferárra vonatkozó büntetési tételek) + bírság (a hiány mértékétől függően 20% vagy 1%) kötelező minden kapcsolt féllel kötött, határon átnyúló ügylet adóalap-kiegészítés + késedelmi kamat (max. 1 millió EUR; min. 100 EUR/nap) + nyilvántartás elkészítésének elmulasztása esetén Ügyletérték 5% vagy 10%-a, de min. 5 000 EUR / tranzakció (kb. 1 500 eft) kötelező (masterfile-countryfile) kötelező (2009 óta van belső szabályozás) teljes nyilvántartást csak határon átnyúló, IFRS minden (belföldi és beszámolóra kötelezett határon átnyúló) kapcsolt partner esetén kell féllel kötött ügylet készíteni (a többi adózónak egyszerűsített is elegendő) adóalap-kiegészítés + késedelmi kamat + nyilvántartás elkészítésének elmulasztása esetén 3 000-3 500 EUR /tranzakció (kb. 900 1050 eft) adóalap-kiegészítés + késedelmi kamat és/vagy max. 33 000 EUR/tranzakció (kb. 9 900 eft) (nincsenek speciális transzferárra vonatkozó büntetési tételek) P P P P P P 3-5 év (további 3 évvel meghosszabbítható) egyoldalú megállapítás 0,5 7 millió Ft kétoldali megállapítás 3 8 millió Ft többoldalú megállapítás 5 10 millió Ft az adott tranzakció sajátosságaitól függ 1 500 20 000 EUR (kb. 450-6 000 eft) a forgalom függvényében maximum 3 év 10,000 CZK (kb. 120 eft) 3-5 év 20 000 EUR (kb. 6 000 eft) maximum 5 év éves mellett (további 5 évvel meghosszabbítható) 4 000 000 EUR (kb. 1 200 millió Ft) ügyletértékig 10 000 EUR (kb. 3 000 eft) fenti összeghatár felett 20 000 EUR (kb. 6 000 eft) maximum 5 év (további 5 évvel meghosszabbítható) díjtalan
Egyéb fontos, várható Konkrét ajánlás megfogalmazása a nyilvántartások frissítésével kapcsolatban Masterfile és ország specifikus nyilvántartás felülvizsgálata, frissítése évente kötelező Adatbázis-kutatásban szereplő pénzügyi eredmények frissítése évente Adatbázis-kutatás teljes folyamatának megismétlése 3 évente A fenti ok akár még ebben az évben bekerülhetnek a transzferár irányelvbe Mivel az OECD számára kiemelten fontos területről van szó, ezért a magyar szabályozásba történő átültetés mihamarabb, akár már 2016-ban várható 8
BEPS általános bemutatása Base Erosion and Profit Shifting nyereség másik államba való áthelyezéséből eredő társasági adóalap amortizáció Agresszív adótervezési technikáknak köszönhetően a nyereség a gazdasági tevékenység végzésének államából egy másik államba kerül át, ahol alacsonyabb adó terheli OECD kidolgozta a BEPS elleni akciótervet BEPS akcióterv célja olyan belföldi és nemzetközi adózási instrumentumok kifejlesztése, amelyek a gazdasági tevékenység adóztatását biztosítják, miközben elkerülik a kettős nem adóztatást is az akcióterv 15 pontból áll Tax Justice Network kutatásai alapján a 80-as évek óta (1982-2010) közel 54 ezer milliárd forintnyi magántőkét menekítettek ki Magyarországról a világ különböző adóparadicsomaiba hazánk a 13. a legtöbb pénzt veszített államok rangsorában BEPS azokra az esetekre koncentrál, ahol nemhogy a kettős adóztatás veszélye nem áll fenn, hanem sokszor még az egyszeres adóztatás sem alakult ki 9
BEPS általános bemutatása Base Erosion and Profit Shifting akcióterv 15 lépésből áll: 10
BEPS 13. akcióterv BEPS 13. akcióterv A transzferár dokumentációs szabályok felülvizsgálata (2014. szeptember 16.) Új eszköz bevezetése: országonkénti Az egyes államok adóhatóságai nem csak az adott államra vonatkozó információkhoz fognak hozzáférni, hanem a többi országban folyó működésről is lesz ismeretük így megakadályozhatják az adóelkerülést OECD V. fejezetét érinti 3 szintű dokumentáció bevezetése Rövid történet Az OECD Transzferár Irányelvek V. fejezetét eredetileg 1995- ben fogadták el V. fejezet: transzferár dokumentációval szembeni elvárások Kevés gyakorlati tapasztalat állt még ekkor rendelkezésre Konkrét iránymutatás hiánya a transzferár dokumentáció tartalmi követelményeit illetően új V. fejezet szükséges 3500 oldalnyi kommentárt vitattak meg 5 ülés alkalmával 11
BEPS 13. akcióterv A végleges dokumentum megjelenése 2014. szeptember 16-án Az OECD Transzferár Irányelvek új V. fejezete a multinacionális vállalatok (MNV) és az adóhatóságok számára Az adózási ügyek bizottságának 6-os számú munkacsoportja által vizsgálandó benyújtási és elterjesztési kérdések (Fődokumentum, országonkénti ) 2015. január Kinek kell benyújtania a fődokumentumot, az országonkénti t és melyik adóhatóságnak? Hogy fogják az információkat az adóhatóságok és az igazságszolgáltatók megosztani egymás között? Hazai jogba való átültetés az OECD tagországokban (2016?) A végrehajtást követően, 2020-ig megvizsgálandó, hogy az V. fejezet további módosítására szükség van-e a kitűzött célok eléréséhez Negyedik szempont bevezetése is elképzelhető (kiegészítő információk benyújtása a Tao bevallásban) 12
BEPS 13. akcióterv Az új V. fejezet felépítése V. fejezet: dokumentáció Bevezetés A transzferár dokumentációs elvárások célja 3 rétegű megközelítése a transzferár dokumentációnak Teljesítési kérdések Végrehajtás és áttekintés I. számú melléklet Fődokumentum II. számú melléklet Helyi nyilvántartás III. számú melléklet Országonkénti Általános és konkrét rendelkezések 13
BEPS 13. akcióterv A transzferár dokumentációs szabályzat céljai Az adófizetők 1. A transzferárazási szabályok szem előtt tartása Az adóhatóságok 2. Információnyújtás a transzferárazás kockázatkezeléséről 3. Információnyújtás a transzferár adóvizsgálatról Három rétegű megközelítés 1. Fődokumentum (2. számú célkitűzés) Részletes áttekintés a multinacionális vállalatcsoportról és üzleteiről 2. Helyi nyilvántartás (3. számú célkitűzés) A helyi működés és tranzakciók részletei, transzferár elemzés, teljesítményértékelés 3. Országonkénti (2. számú célkitűzés) Összesített információ az adózási joghatóságtól a csoport bevételéről, adózásáról és a gazdasági teljesítményének indikátorai 14
15 A tartalom nagyon hasonló az EU transzferár dokumentáció fogalmához Bizonyos témakörökben bővebb információt igényel (pl.:immateriális javak) Szervezeti struktúra Jogi és tulajdonosi struktúra, földrajzi elhelyezkedése a működő entitásoknak Multinacionális vállalatcsoport üzleti tevékenysége Üzleti nyereség mozgatórugója Az ellátási lánc és a csoport öt legnagyobb termék és/vagy szolgáltatási kínálat földrajzi piacának leírása Ugyanez a csoport bevételének 5%-át meghaladó tevékenységeire Fontosabb szolgáltatásnyújtás a kapcsolt felek között, árazás és költség allokáció Egyedülálló entitásoknak: funkcionális elemzés, felmerülő kockázatok és felhasznált eszközök A főbb üzleti átszervezések leírása, felvásárlások és elidegenítések, amelyek a pénzügyi év alatt lezajlottak
A vállalat immateriális eszközei A vállalatcsoport immateriális eszközeit érintő stratégiájának leírása a fejlesztés, tulajdonlás és felhasználás beleértve a A K+F felszereltség elhelyezkedésének és A menedzsment elhelyezkedésének bemutatását. Transzferárazási szempontból lényeges immateriális javak felsorolása + ezek csoporton belüli jogi tulajdonosa Az immateriális javakhoz fűződő megállapodások listája (kutatási szolgáltatásokról egyezmény, license megállapodások) A vállalatcsoport transzferárazási politikájának leírása a K+F és immateriális javak kapcsán Az érintett pénzügyi évben bekövetkezett kamat átruházás immateriális javak formájában a kapcsolt felek között Csoporton belüli pénzügyi tevékenység Általános leírása a csoport finanszírozásának + a nem kapcsolódó pénzügyi egyezmények bemutatása 16
Azoknak az egységeknek a beazonosítása, akik központi pénzügyi funkciót látnak el a cégcsoporton belül, beleértve az egyesülési jogot és a menedzsment effektív helye A vállalatcsoport kapcsolt felek közötti pénzügyi megállapodását érintő transzferárazási politikájának általános leírása A vállalatcsoport pénzügyi és adózási pozíciója A vállalat éves pénzügyi beszámolója az adott pénzügyi évre A vállalatcsoport életben lévő egyoldalú előzetes árképzési megállapodásainak és egyéb adózási szabályozásának felsorolása és rövid bemutatása, ami a bevételeik országok közötti allokációját érinti 17
II. Helyi Nyilvántartás Helyi vállalat A helyi vállalat menedzsment struktúrája Helyi szervezeti ábra A személy, akinek a helyi entitás jelent és azok az országok, ahol az ilyen egyének központi irodája található Információ az üzleti átszervezésekről/ immateriális javak transzferéről és arról, hogy a helyi vállalatra ezeknek milyen hatása van Az üzlet és üzleti stratégia részletes leírása Fő versenytársak 18
II. Helyi Nyilvántartás Kontrollált tranzakciók minden materiális ügyletre A kontrollált tranzakciók leírása és a környezet, amiben ilyen ügyletek történnek A csoporton belüli kifizetések mértéke A kapcsolt felek és a köztük lévő viszony meghatározása A helyi entitás által megkötött vállalaton belüli anyagi szerződések másolata Az adófizető és a releváns kapcsolt felek összehasonlíthatósága és funkcióelemzése (a fődokumentumra való hivatkozás elégséges lehet), ami az előző évhez képest bekövetkező változást megmutatja A legmegfelelőbb transzferárazási módszer feltüntetése és a választás magyarázata A vizsgált félre való utalás és a kiválasztás okai A transzferárazási módszer alkalmazásával kapcsolatban felmerül feltevések A több éves elemzés választásának okai A kiválasztott összehasonlítható nem kontrollált tranzakciók listája és a releváns pénzügyi indikátorok független felekre vonatkozóan, akiket a transzferárelemzésben felhasználtunk 19
20 II. Helyi Nyilvántartás Kontrollált tranzakciók (folyt.) Az összehasonlító elemzés módszertanának és az információk forrásának feltüntetése Az elvégzett összehasonlíthatósági módosítások leírása A választott transzferárazási módszer alapján a következtetésünk indoklása, miszerint a releváns tranzakciók piaci áron kerültek árazásra A transzferárazási módszer során alkalmazott pénzügyi információk összegzése Az érvényben lévő egyoldalú/kétoldalú/többoldalú előzetes árképzési megállapodások másolata és egyéb adóhatározatok, ami a helyi adóhatóságra nem vonatkozik és a fent említett kontrollált tranzakciókat érinti Pénzügyi információk Éves pénzügyi elszámolásai a helyi entitásnak és ha rendelkezésre állnak akkor megvizsgált nyilatkozatok Iránymutatás, hogy a transzferárazási módszer során alkalmazott pénzügyi adatok hogyan kapcsolódhatnak az éves pénzügyi hez Az összehasonlításhoz felhasznált releváns pénzügyi adatok és az adatok forrásának megjelölése
III. Országonkénti A végső országonkénti sablonja 3 táblázatból áll 1. számú táblázat - A jövedelem allokáció, adók, adóhatósági üzleti tevékenységek áttekintése 2. számú táblázat - A multinacionális vállalatcsoport minden tagjának felsorolása az adóhatóság szerinti bontásban 3. számú táblázat - Kiegészítő információk 21
Országonkénti - sablon
III. Országonkénti Adóhatóság Állam Nem állami törvényhozó, aminek pénzügyi autonómiája van Nincs tartózkodási hely: külön sorban feltüntetendő Több tartózkodási hely Szerződés van érvényben: kapcsolatbontó szabályok Nincs szerződés: a részvállalat effektív menedzsmentjének a helye ( OECD - Fődokumentum 4. bekezdés és a kommentár) Bevételek Kapcsolt, nem-kapcsolt felek és összes Széleskörűen értelmezve: szolgáltatások, kamatok, prémiumok, jogdíjak, készleteladások stb. Osztalékként kifizetett kifizetéseket nem kötelező a kifizető adóbevallásában feltüntetni Profit (veszteség) adózás előtt Különleges tételeket is tartalmazhatja 23
III. Országonkénti Alkalmazottak száma Egész éves alapon, vagy Év-végi adat, vagy Éves átlag, vagy Bármilyen más módszer Az évek és adószabályok közötti konzisztenciát biztosítani Ésszerű kerekítés lehetséges feltéve, hogy az alkalmazottak relatív megosztása a rendelkezések szerint lehetséges Pénz és pénzzel egyenértékű eszközöktől eltérő egyéb tárgyi eszközök Az állandó telephelynek is jelentenie kell (elhelyezkedés vagy gazdasági tulajdonlás meghatározó-e? az állandó telephely adómérlegében feltüntetett tételek a telephely egyéb tárgyi eszközeként is jelenthetők) 24
III. Országonkénti Adatforrás Konszolidáló i csomag Különálló entitások törvényes pénzügyi e Szabályozó pénzügyi ek Belső management számlák Nem szükséges az adatok összehangolása a konszolidált pénzügyi sel A könyvelésbeli különbségek összehangolása nem szükséges Egyik évről a másikra konzisztensnek kell lennie A helyi valutában kifejezett összegeket át kell váltani a tevő MNV által használt valutába Az átváltásokat a 3. számú táblázatban kell feltüntetni Az adatok forrását a 3. számú táblázatban kell feltüntetni A változtatások és ezek következményeit is fel kell tüntetni 25
Országonkénti - sablon
27 III. Országonkénti Az állandó telephelyet be kell jelenteni, hogy hol helyezkedi el, a jogi formát is fel kell tüntetni Főbb üzleti tevékenységek K+F Szellemi termék menedzselése Vásárlás és beszerzés Gyártás és termelés Eladás, marketing és elosztás Adminisztratív, menedzseri és támogató szolgáltatások Feltüntetni A nem kapcsolt felek irányába a szolgáltatások megosztása Csoporton belüli finanszírozás Irányított Pénzügyi Szolgáltatások Biztosítás Részvény és törzsrészvény birtoklás Csendestárs Egyéb a 3. számú táblázatban is feltüntethető
Országonkénti - sablon
III. Országonkénti A 3. számú táblázat kitöltéséhez nincs konkrét iránymutatás megfogalmazva A 3. számú táblázat minimum követelménye az 1. és 2. számú táblázatok magyarázatai alapján A bevallást végző vállalat által használt valuta mutatóihoz alkalmazott átlagos átváltási ráta A bevalláshoz használt információk forrása, az évek/adótörvények közötti következetlenségek lehetséges magyarázatai Egyéb üzleti tevékenységek leírása ha van ilyen 29
III. Országonkénti Mikor kell elsőként alkalmazni? Első határidő: 2017. december 31. (vagy 12 hónappal az üzleti évet követően) Első érintett üzleti év: 2016. január 1-én vagy azután kezdődik Kinek kell országonkénti t készítenie? A t benyújtani köteles szervezet az, aki az egységesített alanya (utolsó anyavállalat) Az OECD tagországokban nem elvárás az országonkénti a multinacionális vállalatokra vonatkozó új sablon szerint 2016. január 1 előtt A szükséges változtatásokat a tagországoknak a belső jogrendszerükbe át kell ültetniük 30
III. Országonkénti Kinek kell országonkénti t készítenie? Ajánlott minden cégcsoport számára az éves tétel Kivétel az általános tétel alól: Konszolidált vállalatcsoport, amelynek az előző évi árbevétele kevesebb, mint 750 millió EUR Ha nem euroban számolnak, akkor egy nagyjából azonos összeg hazai valutában kifejezve Egyensúlyi elvárás Megközelítőleg a vállalatcsoportok 85-90%-a mentesül majd A fennmaradó 10-15%-a a vállalatcsoportoknak a társaságok árbevételeinek 90%-át birtokolja Az árbevételi küszöb mértékét 2020-ig újra lehet gondolni 31
Végrehajtás, záró gondolatok Jogforrások Kibővített fődokumentummal Helyi nyilvántartással szembeni elvárások Országonkénti - új eszköz Cégek és tanácsadók által vizsgálandó: Meglévő transzferárazási folyamatok, Árazási stratégiák, Belső folyamatok és felelősségek létrehozása az új hez 32
Köszönöm a figyelmet! Kérdés esetén állunk szíves rendelkezésükre! Jancsa-Pék Judit LL.M. H 1027 Budapest, Kapás u 6-12 B/IV T +36 1 279 29 46, F +36 1 209 48 74 E jancsa-pek.judit@leitnerleitner.hu