I. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia
Mit tudunk eddig? Hogyan hat a skális politika a gazdaságra? Mi a pénz? Milyen költségei vannak az inációnak? Hogyan hat a monetáris politika hosszú távon a gazdaságra?
Egy f re jutó reál GDP alakulása Adatok forrása: World Bank
Egy f re jutó reál GDP alakulása Hosszú távon növekszik Eltér növekedési ráták
Kérdés Mi okozza az országok közti jövedelemkülönbségeket? Mi kell a gazdasági növekedéshez?
Egy munkásra es GDP logaritmusa 1960-ban és 2000-ben Forrás: Daron Acemoglu: Introduction to Modern Economic Growth,
Egy munkásra es GDP logaritmusa 1960-ban és 2000-ben Amelyik országban relatíve magasabb az egy munkásra es GDP 1960-ban, ott 2000-ben is az.
A 15 legszegényebb ország Forrás: P.B. Sorensen - H. J. Whitta-Jacobsen: Introducing Advanced Macroeconomics: Growth and Business Cycles
A 15 leggazdagabb ország Forrás: P.B. Sorensen - H. J. Whitta-Jacobsen: Introducing Advanced Macroeconomics: Growth and Business Cycles
Gazdagok és szegények Növekedési teljesítményükkel összefügg, hogy bekerültek-e valamelyik csoportba Növekedési csodák és katasztrófák
Kérdés Milyen tényez kt l függ a gazdasági növekedés?
Beruházási ráta és gazdasági növekedés Forrás: P.B. Sorensen - H. J. Whitta-Jacobsen: Introducing Advanced Macroeconomics: Growth5. and el adás Business Cycles
Beruházási ráta és növekedés Ahol magasabb a beruházási ráta, ott gyorsabb a növekedés.
Iskolázottság és gazdasági növekedés Forrás: Daron Acemoglu: Introduction to Modern Economic Growth
Iskolázottság és növekedés Ahol magasabb az átlagos iskolázottság, ott gyorsabb a növekedés.
Eddig... Csak statikus modellel vizsgáltuk a gazdaságot A t ke és munka kínálata konstans volt Nem foglalkoztunk az átmenettel
Most... A gazdasági növekedést is szeretnénk vizsgálni Tegyük dinamikussá az elemzést!
Solow - modell
Vállalat Termelési függvény: Y t = F (K t, L t ) t ke és munka kell a termeléshez t: id index (melyik periódusban vagyunk)
Fogyasztó Jövedelmét fogyasztásra és megtakarításra fordítja. C t = MPC Y t S t = (1 MPC) Y t = s Y t ahol s a megtakarítási ráta és 0 < s < 1.
Fogyasztó felkínálja munkaerejét (munkakínálat) felkínálja az általa birtokolt t két (t kekínálat)
Árupiac A megtermelt javakat fogyasztási és beruházási célokra fordítják: Y t = C t + I t
Munkapiac Egyensúlyban a munka kínálata és kereslete megegyezik. L S t = L D t
T kepiac Egyensúlyban a t ke kínálata és kereslete megegyezik. K S t = K D t
Vagyoneszközök piaca Egyensúlyban a megtakarítás és beruházás megegyezik. S t = I t
B vítsük a korábbi modellünket! A t keállomány már nem állandó, folyamatosan változik az id múlásával.
T keállomány változása Beruházás: növeli a t keállományt (pl. új gépek vásárlása) Értékcsökkenés: a t ke egy része elavul, elromlik (δ az amortizációs ráta) K t+1 = I t + (1 δ)k t
A modell egyenletei Vállalat Y t = ak α t L 1 α t Fogyasztó C t = MPC Y t L D t = (1 α) Y t w t K D t = α Y t r K t S t = s Y t L S = konstans K t+1 = I t + (1 δ) K t Piacok Y t = C t + I t S t = I t
Állandósult állapot a gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzete ekkor a beruházás és az értékcsökkenés egyensúlyban van, a t keállomány nem változik
Állandósult állapot K t+1 = I t + (1 δ) K t K t+1 K t = I t δk t Ha K t+1 = K t, akkor 0 = I t δk t I t = δk t A beruházás egyenl a pótlással.
Állandósult állapot I t = δk t Mivel I t = S t, és S t = s Y t, így s Y t = δk t Mivel Y t = akt α Lt 1 α, így s ak α t L 1 α t = δk t
Állandósult állapot s ak α t L 1 α t átrendezve: = δk t ( K s a ) 1 1 α = L δ
Állandósult állapot ( K s a = δ ( Y s a = a δ ) 1 1 α L ) α 1 α L C = MPC Y S = I = (1 MPC) Y = s Y
Állandósult állapot Ha nincs állandósult állapotban a gazdaság (túl alacsony vagy túl magas a t keállomány), akkor az egyensúly felé tart.
Túl alacsony induló t keállomány
T keállomány növekedési üteme
Túl magas induló t keállomány
T keállomány növekedési üteme
Egy f re es értékek Vizsgáljuk meg a változóink értékét egy munkásra vetítve is!
Egy f re es értékek k t = K t L t y t = Y t L t c t = C t L t i t = I t L t
Egy f re es értékek egyenletei Termelési függvény Y t = ak t α Lt 1 α L t L t ( Kt ) α = a yt = akt α L t T kefelhalmozási korlát K t+1 L t = I t L t + (1 δ) K t L t k t+1 = i t + (1 δ)k t mert L t = L t+1 = konstans
Egy f re es értékek egyenletei y t = ak α t c t = MPC y t s t = (1 MPC)y t = s y t k t+1 = i t + (1 δ)k t y t = c t + i t i t = s t
Egy f re es értékek egyensúlyban i t = s t = sy t = s ak α t és i t = k t+1 (1 δ)k t s ak α t ezért = k t+1 (1 δ)k t Egyensúlyban k nem változik ( k = 0), így s ak α = k (1 δ)k ( k s a ) 1 1 α = δ
Egy f re es értékek egyensúlyban ( k s a = δ ) 1 1 α ( y = a (k ) α s a = a δ i = s = s y ) α 1 α c = MPC y
Egy f re es értékek egyensúlyban A modell szerint abban az országban nagyobb az egyensúlyi t keállomány és kibocsátás, ahol magasabb a megtakarítási ráta és hatékonyabb a termelés.
Növekedési csodák Japán és Németország a II. világháborúban megsemmisült a t keállomány nagy része, a gazdaság romokban hevert 1948 és 1972 között mégis 8,2 és 5,7 százalékkal n tt évente az egy f re jutó kibocsátásuk (USA: 2,2 százalék)
Növekedési csodák A t keállomány csökkenése a kibocsátást is csökkenti, viszont utána a modell szerint a gazdaság gyors növekedésnek indul, ha a megtakarítási ráta ugyanakkora
A megtakarítási ráta változása Mi történik, ha a megtakarítási ráta emelkedik?
A megtakarítási ráta változása
Mit tudunk eddig és mit nem? Abban az országban nagyobb az egyensúlyi kibocsátás a modell szerint, ahol magasabb a megtakarítási ráta Egyensúlyban nem növekszik a gazdaság További b vítések szükségesek
Hol tartunk? Tankönyv 4. fejezete