A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

Hasonló dokumentumok
1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése.

1. hét, 2. óra: SCP-modell, piaci koncentráció, piaci erő

Piaci szerkezet és erõ

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

Új kihívások a piacelemzésben - A Framework Review következményei. Nagy Péter

Mikroökonómia - 6. elıadás

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

TÁRGY: HU/2005/0167, HU/2005/0168, HU/2005/0169.

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Carlton -Perloff. 2. és 4. fejezet

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról az 1. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Vissi Ferenc: Antitröszt piacdefiníció nélkül? avagy a SLC/SIEC teszt terjedése

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.

Stratégiai viselkedés. Carlton-Perloff 11. Fejezet

A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról a 2. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása

Mikro- és makroökonómia. Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László

Debreceni Egyetem AGTC

Kiszorító magatartás

Piaci szerkezetek (BMEGT30A104)

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

I. A vizsgált piac megnevezése, a piac meghatározása

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Brüsszel, SG-Greffe (2005) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország

1. hét, 1. óra: Bevezetés

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) PIACSZERKEZETEK 1. Versenyzői piac és monopólium

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Közgazdaságtan I. 10. alkalom

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium

1. hét, 1-2. óra: Bevezetés, STP-modell, piaci koncentráció, piaci erő

Stratégiai viselkedés

Brüsszel, SG-Greffe (2006) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Az EU elektronikus hírközlési (távközlési) joga

Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok az 1., a 2. és a 6. anyagrészhez

TÁRGY: HU/2004/0130. ÉS HU/2004/0131. SZÁMÚ ÜGYEK:

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Termelői magatartás elemzése

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelmélet, Cournot- és Bertrand-oligopólium

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Közgazdaságtan - 6. elıadás

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

A Cournot-féle duopólium

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelméleti bevezető, Cournot- és Bertrandoligopólium

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Nem kooperatív stratégiai viselkedés

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 3., az 5. és a 7. anyagrészhez

Mikroökonómia - 5. elıadás

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

Harnos László. Mikroökonómiai alapismeretek. A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban. A fogyasztó. Fogyasztói preferenciaskála.

Szorít-e a helyi hurok?*

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Próbaérettségi NYÍLT PRÓBAÉRETTSÉGI NAP január 18.

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

szolgáltatók azonosítása, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelvekről

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Marketing I. Árpolitika

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

A lecke célja... A tényezőpiac keresleti és kínálati oldala. 14. hét / #1 A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete. fogyasztási javak piaca

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Brüsszel, 03/08/2007. SG-Greffe (2007) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország

PIACI SZERKEZETEK. Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás. Pepall-Richards-Norman: Piacelmélet 8. fejezet. Bónusz diák nem tananyag

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

A lecke célja... A vállalati gazdálkodás célja hét A monopolerő hatása a kínálati magatartásra

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám.

A költségvetés. A költségterv alapelemei. Sziráki Sz Gábor: Költségvetési terv alapelemei

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

5/2007. számú piac 1

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Átírás:

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1

A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek sincs piaci ereje Ha van piaci erő, nem tökéletes a verseny Piaci erő = határ költség feletti árazás képessége profit realizálás mellett Nem bináris, hanem folytonos jellemző (a Lerner index mutatja milyen mértékben képes az árat megemelni) Jelentős piaci erő: közel a monopolárhoz (?) 2

A piaci erő feltétele és következményei (1) p D A versenyártól való eltérés lehetősége piaci hatalmat jelent p m A vállalat a mennyiség csökkentésével vagy az ár növelésével növelni tudja profitját p c jóléti veszteség MC q m q c q 3

A piaci erő feltétele és következményei (2) p A m p D A A piaci hatalom a vállalati egyéni keresleti görbe rugalmasságának függvénye A jóval rugalmasabb kereslettel szembesülő B vállalat piaci hatalma (ereje) kisebb, mint az A vállalaté p B m p c D B MC q m q c q 4

A piaci erő mutatója Lerner index: az ár határköltségtől való relatív eltérése gyakorlati problémák mekkora a versenyár? hogyan mérhető a határköltség? mi az oka, hogy az ár eltér a határköltségtől (természetes monopólium v. piaci erő)? milyen hosszú távon tartható fenn a versenyárnál magasabb ár? csak árról van szó? 5

A piaci erő mértéke A piaci erő indikátora az ár határköltségtől való eltérítésének képessége A határköltségtől való eltérés mérésére szolgál a Lerner index, L i p i MC p i i ahol: p i az i termék piaci ára, MC i pedig a szóban forgó termék határköltsége 6

Fogalomhasználat: Piaci erő és Dominancia A Piaci erő (PE) közgazdasági fogalom a domináns vállalat a közgazdaságtanban = nagy részesedés, de nem biztos, hogy van piaci erő A Dominancia (D): versenyjogi fogalom: a szolgáltató, 1) versenytársaitól, 2) vevőitől és 3) a végső fogyasztóktól nagymértékben függetlenül képes piaci magatartást megvalósítani. versenyjogi dominancia = közgazdasági jelentős piaci erő 7

Fogalomhasználat: A jelentős piaci erő a távközlés szabályozásában 1998-as keretszabályozás a Jelentős Piaci Erő fogalmát vezeti be: JPE az akinek a piaci részesedése nagyobb, egyenlő 25% (kivétel különleges esetben*) Új keretszabályozás (2002): JPE = Dominancia * további tényezők természetesen árnyalhatják a képet, így lehet valaki 25% alatt is JPE, s némileg fölötte is mentesülhet e minősítéstől 8

Piaci erő és részesedés A közgazdasági megközelítés szerint nem a részesedés számít, hanem az, hogy korlátozzák-e a piaci tényezők a vállalat piaci magatartását (különösen árképzését) Az 1998-as keretszabályozás megközelítése teljesen mechanikus: nincs piacelemzés, csak részesedés számítás (mindenki JPE: 25% felett, kivétel csak különleges esetben) Versenyjog: dominancia 40% alatt nincs, 50% fölött szinte biztos, de piacelemzésre mindig szükség van Új keretszabályozás: közgazdasági elveken alapul és a versenyjogi gyakorlatra támaszkodik a JPE meghatározása csak piacelemzés alapján történhet csak azokkal a piacokkal kell foglakozni, ahol a piaci működés strukturális és magatartási tényezőiből adódó problémák a piaci mechanizmusok révén vagy a versenyjogi eszközökkel nem oldódnak meg 9

Mi korlátozhatja a piaci erőt? Potenciális belépők Versenytársak Szolgáltató Vevők alkuereje Végfogyasztói helyettesítés 10

Miért nem elég a részesedés vizsgálata? Mikor nincs egy nagy részesedésű vállalatnak piaci ereje? ha erős a verseny (homogén a termék, nincs márkahűség, kicsik a szolgáltató váltás költségei) ha megtámadható a piac ha nagy a vevői alkuerő ha működik a végső fogyasztói helyettesítés 11

Példa a végső fogyasztó szerepére helyettesíti a fixmobil hívást?? vezetékes fogyasztó kisker szolgáltatás vezetékes szolgáltató végződtetés alkuerő mobil szolgáltató versenytárs, új belépő számít, hogy mennyiért tudják elérni?? kisker. szolgáltatás mobil fogyasztó 12

Új szabályozási keret: szigorú közgazdasági megközelítés Az elvek szintjén: Tisztán közgazdasági alapelvekre és módszerekre épül Megköveteli a szabályozás indokoltságát és megalapozottságát: csak ott és csak olyan mértékben, ahol és amennyire feltétlenül szükséges És a gyakorlatban: Komoly közgazdasági felkészültséget igényel a szabályozóktól és a szolgáltatóktól: a köztük lévő viták sokkal inkább közgazdasági jellegűek lesznek Az elvek és módszerek operacionalizálása nem könnyű A közgazdaságtan, a szabályozás és a jog összhangját meg kell teremteni (jogszabályokban megjelenő közgazdasági fogalmak szabályozó általi kezelése) 13

JPE meglétét bizonyító, illetve valószínűsítő kritériumok A piac strukturális jellemzői: szereplők száma, beés kilépési korlátok, gazdaságosságok A Guideline szempontok tulajdonképpen erre vonatkoznak magatartási jellemzők: pl. versenyárnál tartósan magasabb ár, versenytársak kiszorítása, teljesítménybeli jellemzők: pl. kiugróan magas profitabilitás, ellustulás 14

A jelentős piaci erővel való visszaélés főbb veszélyei túlzó (kis- és/vagy nagykereskedelmi) árak káros diszkrimináció versenytársak kiszorítása az erőfölény vertikális vagy horizontális átvitele technikai hatékonyság csökkenése innováció, fejlesztés elmaradása minőségromlás 15

Együttes piaci erő (Joint dominance) Együttes piaci erő: kartell, kooperatív oligopólium (közgazdaságtan és versenyjog ismeri, de az ágazati szabályozásban új elem) Fennállása a piacszerkezet függvénye: pl. érett piac, mérsékelt növekedés a keresleti oldalon, hasonló vállalati költségszerkezetek és piaci részesedések, kapacitástöbblet hiánya, magas belépési korlátok, a potenciális verseny hiánya, informális vagy egyéb kapcsolatok az érintett vállalkozások között 16

A piacdefiníció szerepe A piaci erő csak egy meghatározott piacon értelmezhető Túl tág meghatározás: valójában JPE-vel rendelkező szolgáltató elkerüli a szabályozást Túl szűk meghatározás: JPE-vel nem rendelkező szolgáltató is szabályozás alá kerül Közgazdasági módszertan: helyettesítési viszonyok (keresleti, kínálati) vizsgálata Gyakorlati alkalmazás nehézségei (adatok hiánya, pl. árrugalmasság) 17

Filozofikus kérdés: Hogy viselkedik egy JPE? Közgazdaságtan: racionálisan cselekszik, azaz a korlátok mellett igyekszik a profitját maximalizálni Versenyjog: betartja a szabályokat, ha nem akkor megbüntetjük Új keretszabályozás: ha nem szabályozzuk, korlátozni fogja a versenyt És önök szerint???? 18