Kis Bálint Általános Iskola BESZÁMOLÓ 2006/2007-os nevelési- és oktatási év munkájáról Gyomaendrőd 2007
TARTALOMJEGYZÉK 1. Gazdálkodás 1.1. Pályázatok - benyújtott pályázatok - elnyert pénzeszközök, azok felhasználása, fejlesztési területe 1.2. Fejlesztési, felújítási munkálatok, azok összege 1.3. Minőségfejlesztésben végzett tevékenységek, azok tárgyi megjelenése 1.4. Ellenőrzések 1.5. Dokumentáció 1.6. Gazdálkodás összegző áttekintése 2. Tanügyigazgatás 2.1. Tanulói létszámadatok 2.2. Tanügyi dokumentáció 3. Személyi és tárgyi feltételek 3.1. Személyi feltételek 3.1.1. Nevelés-oktatás feladatellátása 3.1.2. Technikai személyi állomány 3.1.3. Továbbképzés 3.1.4. Innováció 3.2. Tárgyi feltételek 4. Neveltségi helyzetkép 4.1. Rendszeres iskolába járás 4.2. Magatartás 4.3. Neveltségi tudatossági vizsgálatok 4.3.1. Szocialitás mérésének eredménye az 1. évfolyamon 4.3.2. A tanulók szociometriai helyzete az. 5. évfolyamon 4.3.3. A polgári értékek mérésének eredménye a 7. évfolyamon 4.3.4. A tanulók szociometriai helyzete a 8. évfolyamon 4.4. Ifjúságvédelem 5. Oktatás - képzés 5.1. Szorgalom 5.2. Tanulmányi teljesítmény 5.2.1. Kitűnők 5.2.2. Követelményrendszert alulteljesítők 5.3. Versenyeztetés - versenyeredmények 5.4. Tudásszint- és képességmérések 5.4.1. Mérések az 1-4. évfolyamokon 5.4.2. Mérések az 5-8. évfolyamokon 5.4.3. SZTE mérései 5.4.4. OKÉV 2006 májusában végzett méréseinek eredménye 5.5. Továbbtanulás 5.6. Nevelési értekezlet 6. Szolgáltatás 6.1. Tantárgyi (tanórai) ismeretközvetítés 2
6.2. Napközi 6.3. Tanórán kívüli foglalkozások 6.4. Testnevelés, sport 6.4.1. Sporttevékenység 6.4.2. Sporteredmények 6.4.3. A tanulók fizikai állapotának mérése 6.5. Speciális oktatás 6.5.1. Integrációs és képesség-kibontakoztató program működtetése (IPR) 6.5.2. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása (SNI) 6.5.3. Magántanulók 6.6. Szabadidős tevékenység 7. Szervezet és vezetés 7.1. Intézményi arculatformálás 7.2. Szervezetépítési tevékenység 7.3. Kommunikáció 7.4. Intézményi Minőségirányítási Program működtetése (IMIP) 7.5. Ellenőrzési tevékenység 7.6. Munkaközösségek 7.7. Munkacsoportok működése 8. Kapcsolatrendszer 3
1. GAZDÁLKODÁS 1.1. Pályázatok Iskolánkban a pályázatokkal kapcsolatos valamennyi teendőt pályázati kiírások figyelése, írása, megvalósítása, elszámolása és a belső monitoringja egy háromtagú munkacsoport végzi, kiterjesztve tevékenységét az alapítványra és a sportegyesületre is. A tanév során 21 pályázat került benyújtásra, melyből 11 projekttámogatásban részesült, 7 pályázat elbírálása folyamatban van, és 3 pályázatot elutasítottak. A nyertes pályázatok megítélt támogatási összege: 17 214 614 Ft. A támogatások intézményünk működésének négy részterületét segítik: - programfejlesztések, - eszközfejlesztések, eszközbeszerzések, - módszertani továbbképzések, - bérjellegű kifizetések. Jelentősebb pályázataink: - Az Igazságügyi, Családügyi, Szociális és Egészségügyi Minisztériumhoz benyújtott pályázatunk keretében tudtuk folytatni az iskolai egészségfejlesztési és drogprevenciós programunkat az idei tanév során. - A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatásával immár harmadik alkalommal rendezhettük meg városi szinten a Wesselényi Sportnapot, melynek keretében a város általános iskolái között úszóversenyt hirdettünk, valamint az 1-4. évfolyamos tanulók ügyességi versenyére, ill. az 5-8. évfolyamosok triatlon versenyére kerülhetett sor, a napot tanár-diák mérkőzés zárta. - Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatásával a Hősök úti épületegység udvarán játszóteret alakítottunk ki; az egész tanévet átfogó egészség- és környezetnevelési projektoktatást valósítottunk meg, mely során havonként projektnapokat tartottunk; tíz fő 30 órás továbbképzésen sajátította el a kooperatív tanulási technikák ismereteit. - A Tempus Közalapítvány támogatásával folytathatták diákjaink az Útravaló ösztöndíjprogramot, melynek keretében támogatásban részesültek az Út a középiskolába alprogram által. - Jelentős támogatást kaptunk Gyomaendrőd Város Önkormányzatától a nagyenyedi testvériskolai diákjainak csereüdültetéséhez; a már hagyományos nyári foglalkoztató tábor biztosításához; intézményi rendezvények megszervezéséhez; sportegyesületünk tevékenységéhez. - Uniós pályázati alapból a HEFOP 2.1.5.B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése program keretében Az Integrációs Pedagógiai Rendszer kiterjesztése a gyomai városrész intézményfokozatai között vertikális együttműködési modell kiépítése a hálózattá fejlesztés első lépéseként címmel részesült támogatásban, a konzorciumban beadott projektünk. Konzorciumi partnereink: Gyomaendrőd Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata; Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium; Gyomaendrődi Margaréta Óvodai Oktató Közhasznú Társaság. A projekt megvalósítása 12 hónap időtartamú, a támogatási szerződés megkötése folyamatban van. E projekt keretében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítése valósul meg tanulóbarát iskolai környezet kialakításával és a hátránykompenzációt segítő ismeretközvetítő, ismeretelsajátító módszertani képzésekkel, az intézményfokozatok között átívelő pedagógiai rendszer alkalmazásával. 4
A HEFOP 3.1.3. program keretében futó Kompetencia-alapú oktatás bevezetése a Kis Bálint Általános Iskolában című nyertes projektünk támogatásából a tanév során kerültek beszerzésre az aktív táblák, a projektorok és a hordozható számítógépek. Jelenleg két nagy, uniós pályázatunk és több egyéb, kisebb megvalósítása van folyamatban, melyek lebonyolítása, s az ahhoz kapcsolódó jelentési és elszámolási kötelezettség komoly többletterhet ró az iskolánk vezetésére és a gazdasági dolgozókra. Emellett az utófinanszírozással biztosított pályázati támogatások nagy felelősséggel is járnak. 1.2. Fejlesztési, felújítási munkálatok Épületfelújítási munkálatok minimális mértékben valósultak meg a tanév során, illetve valósulnak meg a nyáron. A 4. és 8. évfolyamos osztályok tantermeinek tisztító meszelését, állagmegóvó helyreállítását, valamint a vizesblokkok fertőtlenítő- és tisztító meszelését a technikai dolgozó munkatársak végzik el a nyári szünidő alatt. A napközi konyha főzőtere fal- és padlóburkolatának cseréje, valamint az étkezőtér padlóburkolatának cseréje égetően fontos lenne, de ezeken csak a balesetveszélyt elhárító javításokat tudjuk elvégezni, illetve a fertőtlenítő meszeléseket a főzőtérben és a vizesblokkban, az ÁNTSZ előírásainak megfelelően. A konyhai tartó- és tárolóbútorok mázolását, valamint az átlagos belmagasságú helyiségek festését a konyhai dolgozók végzik, kivételt a nagy belmagasságú helyiségek képeznek, azok festését külső vállalkozóval végeztetjük el. A Fő úti épület szennyvízhálózatának korszerűsítési munkálatai július hónapban kezdődnek, melyre az anyagi fedezetet a 2006. évi pénzmaradvány biztosítja. A Fő úti épület udvarának burkolatfelújítását nem tudjuk folytatni. Az állagmegóvó karbantartási munkálatokra nem igazán jelennek meg pályázati felhívások, így az elkülönített fejlesztési pályázati alapot e célból ez idáig nem tudtuk igénybe venni. Jelentős eszközfejlesztések a HEFOP3.1.3. és a HEFOP2.1.5.B. programok, illetve egyéb hazai pályázati programok keretében valósultak meg a tanév során, illetve valósulnak meg folyamatosan a nyári időszakban, mintegy hétmilliós értékben: - aktív táblák, hordozható számítógépek, projektorok, - újabb informatikai szaktanterem kialakítása internetes hozzáféréssel, - fejlesztő eszközök, játékok, - mozgásfejlesztő eszközök, játékok, - tanulást, tanítást segítő szemléltető eszközök, - udvari játékok. Rendeletben meghatározott orvosi szoba kialakítását, illetve a szükséges eszközök beszerzését pályázati támogatásból kívánjuk megvalósítani, melyre benyújtottuk pályázatunkat, elbírálása folyamatban van. Pályázati támogatásból virágosítottuk udvarainkat, valamint az épületek közösségi tereinek egységes, a névadó személyéhez köthető megjelenítése szintén pályázati forrásokból valósult meg. 1.3. Minőségfejlesztésben a működtetés terén végzett tevékenységek Az intézményi étkeztetésben a HACCP minőségbiztosítási rendszert 2004 májusától működtetjük. A rendszer mindennapos működtetése és annak dokumentálása a veszélyelemzési és kockázatértékelési folyamat leírásaiból következik. Felülvizsgáltattuk a napközi konyha minőségirányítási rendszerét és annak leírásait. ÁNTSZ ellenőrzés iskolánk napközi konyháján egy alkalommal történt, mely a működtetéssel kapcsolatos negatív megállapítást nem tartalmazott, ellenben az épület és az eszközök egy részének műszaki állapotát kifogásolta. 5
1.4. Ellenőrzések A 2006/2007-es nevelési- és oktatási évben a Békési Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőre négy alkalommal végzett ellenőrzést: - Munkaerő- és bérgazdálkodás alakulása 2006. 01. 01. és 2006. 10. 31. között (összehasonlító elemzés hat önkormányzati fenntartású intézményt érintően). A belső ellenőrzési jelentés intézményünkre vonatkozóan nem tartalmazott elmarasztaló, a jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelő megállapítást. - A normatív állami hozzájárulások és kötött felhasználású normatív támogatások 2006. évi igénybevételének dokumentáltságát, valódiságát és megalapozottságát vizsgálta. Belső ellenőrzési jelentés összegzése: Az intézménynél a normatív állami hozzájárulások, és a kötött felhasználású normatív támogatások 2006. évi igénybevételének és elszámolásának dokumentáltsága megfelelő, megalapozott, valós adatokat tartalmaz. - Átfogó pénzügyi gazdasági ellenőrzés 2005-2006. költségvetési évekre vonatkozóan. Belső ellenőrzési jelentés összegzése: A fenntartó által előírt létszámcsökkentések végrehajtásra kerültek, a kapcsolódó kifizetések elszámolása jogszabályi előírásoknak megfelelően történt; A közalkalmazottak alapilletményének megállapítása, besorolása jogszabályi előírásoknak megfelelően történt; A személyi és dologi kiadások az előirányzat alatt, a felújítási és felhalmozási kiadások az előirányzattal megegyezően teljesültek; a kis értékű, a nagy értékű inmateriális javak és tárgyi eszközök egyedi értékelés elve szerinti elkülönítését, analitikus nyilvántartását és értékcsökkenési leírását felül kell vizsgálni és helyesbíteni szükséges. - Napközi konyha átfogó értékelése, hatékonysági vizsgálata 2007. I. negyedévében az üzemeltetésre, a kapacitás kihasználására és a tervezett nyersanyag-költség teljesülésére vonatkozóan. A belső ellenőrzési jelentés intézményünkre vonatkozóan megfelelőnek találta a szabályozást, a nyilvántartásokat, a rezsiköltség számítását. Január hónapban a tízórai nyersanyag-kiszabás értéke a rendeletben foglalt 61,- Ft/adag helyett tévesen 62,- Ft/adag értékkel lett számolva (ez összesen 4 252,- Ft. eltérést eredményezett), ami már február hónapban korrekcióra került. 1.5. Dokumentáció A gazdálkodás eljárásrend alapján folyik, áttekinthető, naprakész dokumentáció mellett. A tanév során végzett négy, fenntartói belső ellenőrzési vizsgálat mindezt alá is támasztotta. 1.6. Gazdálkodás összegző áttekintése A gazdaságvezető (gazdasági igazgatóhelyettes) személyében történt változás nem okozott törést, sőt egy pontosabb, jogszabálykövetőbb feladatellátást és -irányításszervezést alakított ki az új vezető. A folytonos jogszabályváltozás, a széleskörű feladatstruktúra, valamint az uniós és hazai pályázatok pénzügyi lebonyolítása és elszámolása jelentős többletterhet jelent a gazdasági igazgatóhelyettesnek és két munkatársának. Az intézményünk jóváhagyott éves költségvetése a pályázati támogatások bevételei, illetve a létszámleépítésekhez kapcsolódó kifizetések miatti módosítások kivételével a tervezet szerint alakult, illetve minimális pénzmaradványt eredményezett. Mindez racionális foglalkoztatás és bérgazdálkodás, valamint a dologi kiadások mérséklése mellett valósulhatott meg. 6
2. TANÜGYIGAZGATÁS 2.1. Tanulói létszámadatok A 2006/2007-es nevelési- és oktatási évben a létszámadatok a következőképpen alakultak: - Tanulói létszám: 574 (+86) fő - Tanulócsoportok (osztályok) száma: 25 - Tanulócsoportok (osztályok) átlaglétszáma: 26,4 tanuló/osztály - Sajátos nevelési igényű SNI-s tanuló (szakértői bizottság szakvéleménye alapján): 43 tanuló 7,5 % - Magántanuló (klinikai javaslatra szakértői bizottság szakvéleménye alapján): 4 tanuló 0,7 % - Magatartási-, tanulási- és beilleszkedési nehézséggel küzd VCSK-s tanuló (nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján): 43 tanuló 7,5 % Tanulási problémával küzd összesen: 86 tanuló 15 %, - Integrációs- és képesség-kibontakoztató programban résztvevő tanuló: 32 fő 5,6 % (halmozottan hátrányos helyzetű HHH-s tanulók: 52 tanuló 9,1 % - Napközis ellátást igénylő tanuló: 237 (+62) fő 52,1 % - Napközis csoportok száma: 11 csoport - Napközis csoportok átlaglétszáma: 27,2 tanuló/csoport Tanulók megoszlása 43 43 52 574 Összes tanuló VCSK-s tanulók SNI-s tanulók HHH-s tanulók Az évközi tanulói mozgás nem volt jellemző, a szorgalmi idő befejeztét követően már 4 tanulót kiírattak, mivel a család vidékre költözik. 2.2. Tanügyi dokumentáció A tanügy-igazgatási feladatkör részét képezi a tanügyi dokumentáció, melynek vezetése pontosan, naprakészen történik. A tanulói létszámadatok az igényelt normatívákkal megegyeznek. A tanórák és foglalkozások dokumentáltsága; a tanulóbalesetek, diákigazolványok, anyakönyvek, bizonyítványok, beírási naplók vezetése; beiskolázások nyilvántartása a szabályozásnak megfelelően történt a tanév során. A szöveges értékelés megkönnyítésére az OKM által kifejlesztett és ajánlott szoftvert alkalmaztuk. Az elektronikus tanulói nyilvántartás, a tanulói azonosító számok kezelése nem okozott fennakadást. Problémát jelentett viszont a beíratkozást követően a leendő első osztályos tanulók számára történő tanulói azonosító szám igénylése, ugyanis a Közoktatási Információs 7
Iroda 12 beíratott gyermeket nem engedett felvenni iskolánk tanulói listájára, mivel ők már szerepeltek az oktatási azonosító nyilvántartásban annak ellenére, hogy csak a 2007/2008-as tanévben kezdik meg általános iskolai tanulmányaikat. A tanügyi dokumentációt nagymértékben megnöveli a tankönyv- és étkezési támogatási jogosultság alátámasztásának dokumentációja, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények érvényességének naprakész nyomonkövetése. A gyermekvédelmi támogatás módosulása nem igazán kedvezően hat a kapcsolódó intézményi feladatellátásokra (étkezési térítési díjak befizetése, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyilatkozata). 3. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK 3.1. Személyi (alkalmazotti) feltételek A 2006/2007-es nevelési- és oktatási évben a feladatellátást 74 fő intézményi dolgozó biztosította. Valamennyi engedélyezett álláshely be volt töltve. A létszámleépítések beárnyékolták a tanév utolsó harmadában a munkahelyi hangulatot, mindezek ellenére azonban a napi nevelő-oktató feladatellátás zavartalanul folyt. 3.1.1. Nevelés - oktatás feladatellátása A nevelő-oktató tevékenységet 52 pedagógus látta el. Valamennyi álláshelyet határozatlan idejű kinevezéssel, teljes munkaidős, megfelelő végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező közalkalmazott tölt be. Óraadókat nem alkalmazunk. Két kolléganő gyermekgondozási szabadságon van, helyettük szerződéses jogviszonyú pedagógusokat foglalkoztattunk, valamint egy kolléganő a GYES fenntartása mellett teljes munkaidőben dolgozott a tanév során. A szakos ellátottság teljes körű iskolánkban. A kéthavi tanítási időkeret alkalmazása, valamint az elrendelhető két tanórán kívüli foglalkozás igénybevétele mellett a túlóra-kifizetések száma jelentősen lecsökkent, csak a tantárgyfelosztásban is szereplő, állandó túlórák kerültek elszámolásra, a tanév során összesen 241 óra annak ellenére, hogy jelentős volt a továbbképzések miatti távollét (17 fő 82 napot volt távol), illetve táppénzes állományban is többen voltak (16 fő 141 napot). Iskolánkban már ebben a tanévben is ténylegesen letanította valamennyi kolléga a heti 22 óráját, sőt a tanítók a 23-at. Az 52 fő pedagógus jelentős többletmunkavégzéssel, de maradéktalanul teljesíteni tudta a nevelési és oktatási feladatokat az 574 (+ 86) tanuló, a 25 osztály, a 11 napközis csoport; továbbá ezen felül a 4 fő magántanuló, a 43 fő sajátos nevelési igényű, valamint 43 fő tanulási-, beilleszkedési- és magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetében, továbbá működtette az IPR-programot; szervezte a tanulók tanórán kívüli- és szabadidős programjait. Mindezen felül teljesítette a széleskörű és egyre bővülő adminisztrációs feladatokat; a programfejlesztő műhelymunkákban aktívan részt vett, színvonalas rendezvényeket szervezett. A Közoktatási törvény 2007. évi módosítása alapján 2007. szeptember 1-jétől a kötelező óraszám feletti két plusz óra kizárólag óradíj fizetése ellenében rendelhető el. A 2007/2008-as tanévtől ez komoly problémát fog jelenteni, hiszen egyrészt 3,5 főnyi álláshely megszüntetését az elrendelhető két óra általános alkalmazása indokolta, másrészt az intézmény éves költségvetése plusz túlórára nem tartalmaz bérkeretet. Az irányítási, szervezési és ellenőrzési feladatokat az igazgató mellett egy fő igazgatóhelyettes látta el, valamint a munkaközösség-vezetők segítették. Ilyen tanulói létszám, valamint feladatellátás mellett indokolt lenne 2 fő igazgatóhelyettes alkalmazása. A napi nevelő-oktató munka szervezése, a teljes körű jogszabályfigyelés és annak naprakész 8
alkalmazása, a folyamatos pályázati munka, a módszertani fejlesztések, valamint a rendezvényszervezések, tehát a teljes körű működtetés túlmutat a vezetők napi munkaidején. Sajnálatos esetünkben az ifjúságvédelmi felelős 2005/2006-os tanévtől történő fél álláshelyének megszüntetése is, hiszen jogszabály rendelkezik erről. 3.1.2. Technikai személyi állomány A technikai feladatellátást 22 fő biztosította a következő megoszlásban: - adminisztratív dolgozó: 5 fő (gazdasági vezető, élelmezésvezető, iskolatitkár, munkaügyi ügyintéző-pénztáros, könyvelő), - konyhai dolgozó: 5,5 fő - pedagógiai asszisztens: 1 fő, - rendszergazda: 1 fő, - takarítónő: 6,5 fő, - fűtő-karbantartó. 3 fő. A technikai állományban foglalkoztatott munkatársak táppénzes távolléte esetén feladatátcsoportosítással tudtuk biztosítani a folyamatosságot. A napközi konyhánkon nagy segítséget jelentett, hogy gyakorlati helyként szolgált a Bethlen Gábor Szakképző Iskola két tanulójának. 3.1.3. Továbbképzés Az át- és továbbképzések szervezésénél, a beiskolázásoknál elsődleges szempont a Továbbképzési programunkban is leszabályozottak szerint a hosszú távú szakos-ellátottság (szakos-utánpótlás) biztosítása, illetve a felvállalt feladatokhoz elengedhetetlen módszertani ismeretek továbbképzéseken történő elsajátítása. A tanév során három pedagógus kolléga folytatott tanulmányokat újabb diploma megszerzéséért az e célú, kötött felhasználású állami normatív támogatás terhére: - 1 fő rajz szakon (a rajz szakos kolléganő a tanév végével nyugállományba vonult) - 1 fő informatika szakon - 1 fő informatika műveltségterületen (szaktanítói végzettség - a 4. évfolyamon történő tantárgyi rendszerű informatikaoktatás szakrendszerű oktatása érdekében). A 30 60 órás képzéseken, 14 típusú továbbképzés keretében, összesen 32 kolléga vett részt, többen 2-4 képzésen is. A továbbképzések költségét a HEFOP3.1.3., a HEFOP2.1.5.B. és a Közoktatási Közalapítványhoz benyújtott pályázatok fedezték. Továbbképzések megnevezése és a teljesítések alakulása: - Kooperatív tanulási technikák elsajátítása, alkalmazása 15 fő, - Kompetencia-alapú programcsomagok alkalmazása (szövegértés-szövegalkotás; matematika; szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületek) 6 fő, - Hatékony együttnevelés az iskolában. Az integrációs felkészítéshez, képességkibontakoztató fejlesztéshez szükséges pedagógiai és jogi ismeretek elsajátítása 17 fő, - Az óvodai iskolai átmenet megkönnyítése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében 16 fő, - Drámapedagógia a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére 11 fő, - Önismereti személyiségfejlesztés 2 fő, - Tanulói differenciálás heterogén csoportban 2 fő, - Hatékony tanuló-megismerési technikák 3 fő, - Intézmény-fejlesztés és programadaptáció a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjához - inklúziójához 1 fő, - Szövegértő olvasás fejlesztése 1 fő, 9
- Számítógéppel támogatott tanítás lehetőségei a közoktatásban 2 fő, - A Sulinet Digitális Tudásbázis alkalmazása 6 fő, - Projektmenedzsment ismeretek 1 fő, - Változásmenedzsment ismeretek 1 fő. 3.1.4. Innováció A társadalmi környezet változásai az információrobbanás, a globalizáció és a demokratizálódási folyamat szükségessé teszik az iskola szerepének újraértelmezését. A gyermekek figyelme nehezebben köthető le, változott az érdeklődési körük. A sajátos nevelési igényű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálása, más kultúrákhoz tartozó gyermekek együttnevelése toleráns magatartás kialakítását, fejlesztését teszi szükségessé. A szakmai, pedagógiai és intézményfejlesztési innováció igen sok területen megjelent a tanév során intézményünk életében. Legjelentősebb a kompetencia-alapú oktatás bevezetése 1., 5. és 7. évfolyamokon, szövegértés-szövegalkotás, matematika, valamint szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületeken. Alkalmazásához jelentős eszközfejlesztésre is lehetőség nyílt, így többek között interaktív táblák beszerzésére. Ezen központi fejlesztés célja a pedagógiai kultúra és a tanítási módszerek átalakítása, mely figyelembe veszi az életkori-, az egyéni tanulási- és az eltérő szociokulturális háttér különbözőségeiből fakadó sajátosságokat. Széleskörű módszertani elemek felhasználását, többirányú szemléltetést, valamint ismeretközvetítést és -megerősítést tesz lehetővé a Sulinet Digitális Tudásbázis alkalmazása. Harmadik éve veszünk részt a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti kutatócsoportja által végzett longitudinális (követő jellegű fejlődés-vizsgálat) felméréseiben, valamint a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására kidolgozott (tudásalapú társadalom kihívásainak megfelelő) programok kipróbálásában, így az idei tanévben: - induktív gondolkodás fejlesztése 1. évfolyamon, - önszabályozó tanulás 5. évfolyamon. A Integrációs Pedagógiai Rendszer gyakorlati alkalmazására működtetési programok dolgoztunk ki, melynek része a munkacsoportunk által összeállított Játékgyűjtemény és a Feladatbank. Az innovatív pedagógiai munkánkat segítik a továbbképzések keretében elsajátított módszertani ismeretek is. 3.2. Tárgyi feltételek Tárgyi feltételrendszerünk igen eltérő képet mutat épületegységenként. A Hősök úti iskolaegység eszközellátottsága teljes mértékben megfelel a XXI. század elvárásainak, így az ott folyó oktatás széleskörű módszertani elemeket és az azt segítő technikai felszereltséget magában hordozza, melyet az ott tanító pedagógusok teljes körűen kihasználnak a napi nevelő-oktató munkájuk során. Az informatikai szaktantermek, a felszerelt fejlesztő szobák, a könyvtár, a gyógytestnevelési kisterem, a közösségi tér, valamint a sport- és pihenőudvar egy épületben biztosítja a feltételrendszert. A Fő és Jókai úti épületek műszaki állapota, az ott lévő szükségtantermek nehezítik a feladatellátást, az eszközfelszereltség közepesnek mondható. Kifejezett problémát az 10
iskolaépület udvarának burkolata jelent a balesetveszély miatt, illetve az udvari épületrészek helyiségeinek a falakból és aljzatból áramló egészségtelen, salétromos levegője. A napközi konyha és ebédlő épületének műszaki állapota, valamint felszereltsége elfogadható. 4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP 4.1. Rendszeres iskolába járás A tanulói mulasztások alakulása a 2005/2006-os nevelési- és oktatási évben: Mulasztott napok száma Igazolt Igazolatlan Összesen Átlag 1-4. évfolyam 2.963 57 3.020 11,9 5-8. évfolyam 3.526 306 3.832 12,0 Összesen 6.489 363 6.852 11,9 A mulasztott napok átlaga sajnos emelkedést mutat az előző tanévhez képest (+1,2 nap/tanuló) alsó és felső tagozaton egyaránt. Csupán 13 tanuló (2,3 %) nem mulasztott egyetlen napot sem. Míg az 1-4. évfolyamokon csökkent az igazolatlan hiányzások száma, addig az 5-8. évfolyamokon jelentősen megemelkedett. Alsó tagozaton elsősorban a szülő felelőssége állapítható meg, hiszen 4 tanuló maradt távol notórikusan. Felső tagozaton lényegében ezt a nagyfokú igazolatlan hiányzást két tanuló követte el, akik esetében a magántanulói jogviszony engedélyezése körül sajnálatos huza-vona alakult ki októbertől, s egészen május közepéig tartott. Az igazolatlan távolmaradások megszüntetése érdekében 16 tanuló szülőjének 27 alkalommal lett felszólítás kiküldve, illetve 9 tanuló szülei 14 alkalommal lettek feljelentve. Ezen intézkedéseket minden esetben megelőzték az osztályfőnöki megkeresések, a családlátogatások. (Ilyen esetben az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős közösen keresték fel a szülőket.) Több esetben a Térségi Humánsegítő Szolgálat közreműködését is kérte az ifjúságvédelmi felelős. Sajnos a feljelentések sem vezettek megoldáshoz, mivel alkalmazható büntetési szankció hiányában nincs kényszerítő eszköz a szülő gyermeke iskoláztatásával kapcsolatos kötelezettségeinek betartatására. Az igazolt távolmaradások csak részben adódnak betegségből, nagyon jelentős a különböző társintézmények, egyesületek, klubok programjai keretében történő hiányzás. 4.2. Magatartás Iskolai szinten a magatartási átlag: 3,93-1-4. évfolyamokon: 3,99, - 5-8. évfolyamokon: 3,88. Az osztályok magatartási átlagának szélsőértékei: 3,22, ill. 4,60 (mindkettő felső tagozatos osztály). Általánosságban megállapítható, hogy az igazolatlan hiányzások mellett magatartási vétségként jelentkezett időnként a tanulói dohányzás. A tanév során tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására nem volt szükség, elegendő intézkedést jelentett a tanulóval és a szülővel történő elbeszélgetés, illetve az ifjúságvédelmi felelős bevonása. 11
A kedvezőtlen társadalmi hatások, az elvárás- és értékrendek módosulása, a család, mint alapvető nevelési színtér szerepének lazulása ellenére is tanulóink iskolai magatartása megfelelőnek mondható. Ebben jelentős szerepe van a változatos szabadidős foglalkozások biztosításának, iskolai rendezvények és programok szervezésének, a viszonylag magas felügyeleti óraszámnak, a pedagógiai asszisztens foglalkoztatásának, valamint az épületegységenkénti nevelői felügyeleti rendszernek. 4.3. Neveltségi tudatossági vizsgálatok A mérések az IMIP-ben meghatározott indikátorrendszer alapján történtek, az Éves munkatervben meghatározottak szerint. 4.3.1. Szocialitás mérésének eredménye az 1. évfolyamon Olyan szociális motívumokat mértünk, amelyek az iskolai léthez és fejlődéshez nélkülözhetetlenek (DIFER mérés része): - írásmozgás-koordináció: az írástanítás feltétele - relációs szókincs, amely az eredményes szóbeli kommunikáció elemi feltétele - beszédhanghallás készsége, amely az eredményes olvasástanítás fontos feltétele - összefüggés-megértés, a következtetés és az elemi számolás, amelyek szintén az értelmi fejlődés feltételei. A tanulók e képességek tekintetében jelentős különbséget mutatnak, ezek közül a legkevésbé fejlett az 1.a osztály, ott 11 tanuló nem éri el azt a szintet, amit egy iskolába lépő tanulónak fontos lenne. Ez az ott tanuló diákok több mint 50 %-a. A másik két osztályban összesen van 11 ilyen tanuló. Így különösen fontos, hogy erre az osztályra is kiterjesztettük a kompetencia alapú oktatási programot. A teljes első osztályos populációra vetítve a tanulók 34 %-a elérte az optimum szintet, a 34 %-a a befejező szintet, 22%-a haladó szintet, 10%-a pedig csak kezdő szinten van. Összegzés: Az elmúlt évhez képest nőtt azon tanulók száma, akik életkorukhoz képest lemaradtak a szociális kompetenciáikban, fejlesztésüket még 5-6 éves korban el kellene kezdeni (finommotorikus mozgáskoordináció, figyelem koncentráció, feladattartás és feladattudat, kapcsolat a társakkal és a felnőttekkel, köszönés, stb.). 4.3.2. A tanulók szociometriai helyzete az 5. évfolyamon Az osztályfőnökök szeptemberben elvégezték a vizsgálatokat. A gyerekek már többé-kevésbé kialakult közösségekkel érkeztek. 5. a osztály Az osztályszerkezet fejlettnek mondható, nincsenek magányos tanulók. A fiúk és lányok az életkori sajátosságaiknak megfelelően, még inkább két külön csoportot alkotnak. Fontos, hogy az osztályban peremen lévő (csoporton kívüli) gyermek nincs. A tanulók az aktivitás, a bizalom, az igazságosság, a népszerűség, a tanulás és a tulajdonsági kritériumok kérdéseinél nem rokonszenvi alapon válogattak a társaik között. Az osztályfőnök véleménye is megegyezik a gyerekek választásával a legaktívabb és a tanulás terén élen járó gyermekek kiválasztásában. 5. b osztály Megállapítható, hogy az osztályban a lányok és a fiúk körében kisebb közösségek alakultak ki. Egy-egy népszerűbb gyerek köré csoportosulnak a többiek. Vannak párok a fiúknál és a lányoknál is. A népszerűbb gyerekek nem csak a saját nemük, hanem az egész osztály körében azok. Egyetlen olyan tanuló sincs, akinek ne lenne kölcsönös kapcsolata valamelyik osztálytársával. A gyerekek átgondoltan választottak. A tulajdonsági kritériumok megmutatják, hogy nem elsősorban a baráti kapcsolatokat vették figyelembe, hanem a megfelelő társukat igyekeztek 12
kiválasztani. A tanulás témakörében a jó tanuló, segítőkész gyerekeket választották. A bizalom, igazságosság kérdésében többen választották ugyanazt a tanulót, aki kiáll a társai mellett. A rokonszenv témakörében a baráti kapcsolatok mutatkoztak meg. Minden tanulót választottak valamelyik tulajdonságra. 5. c osztály Az osztályban elsősorban a lányok körében több pár, illetve triász is kialakult. Ezzel szemben a fiúk egy pár kivételével mindannyian egy kisebb közösséget alkotnak az osztályon belül. Mind a lányok, mind a fiúk között vannak népszerűbb gyerekek, ők viszont nem csak a saját nemük, hanem az egész osztály körében népszerűek ezek néha bizonyos fokú konkuráláshoz is vezetnek. Egyetlen olyan tanuló sincs, akinek ne lenne kölcsönös kapcsolata valamelyik osztálytársával. A válaszokból az is kiolvasható, hogy míg a bizalmi kérdések nagyszámú eloszlási aránya természetes, addig korántsem jellemző, hogy a tulajdonsági kritériumoknál is hasonlóan nagy legyen az eloszlás. A gyerekek itt azt vették figyelembe, hogy kivel vannak baráti kapcsolatban, nem pedig azt, hogy ki pl.: az igazságos, talpraesett vagy ki a leglelkesítőbb az osztályban. Összegzés: A három osztály koherenciája megfelelő szintű, a szociális kompetencia fejlesztését ennek ellenére mindhárom osztályfőnök fokozottan kívánja erősíteni. 4.3.3. A polgári értékek mérésének eredménye a 7. évfolyamon Az idei tanévben a polgári értékek és attitűdök vizsgálatát fokozottan követte a tantestület. Ugyanis ezen évfolyam tanulóinak jelentős része a kompetencia-alapú oktatás szociális kompetenciát fejlesztő területében vesz részt Az eredmények az itt folyó ez irányú munka eredményességét bizonyítják. A különböző társadalmi csoportok elfogadási mutatói 10-15%-kal nőttek a teljes populációt tekintve, amely óriási lehetőségeket nyújt a folytatásra. /Az elfogadási hajlandóság növekedését jelenti a diszkriminancia-index csökkenése./ Értékek: 1-elfogadnám családtagnak 2- elfogadnám barátnak 3-elfogadnám osztálytársnak 4-elfogadnám utcabeli szomszédnak 5-elfogadnám magyar állampolgárként 6-csak turistaként látnám szívesen 7- kiűzném Magyarországról Pl.: Üldözöttek, menekültek esetén az iskolai index az eddigiek alá csökkent 4,9/2005; 4,87 /2006; az idei tanévben 4,1/2007. A legjelentősebb javulást a megítélések között a roma kisebbség elfogadása és megismerése jelentette 5,48/2005; 5,59/2006; az idei tanévi eredmény 4,34/2007. A szolidaritás és az együttműködési készség is jobb eredményeket mutatott, mint az előző tanévekben. A programban kedvezményezett tanulók a heterogén csoportos munkákban sikerrel tanulják meg az együttműködés fontosságát. Örömmel vesznek részt a DÖK munkájában, aktívabbak elődeiknél a közösségi lét kiteljesítésében. A mérésben részt vett tanulók 73%-a az osztályába került tanulót nemcsak elfogadná, de aktívan segítené a beilleszkedésben is. A mérésben részt vett osztályok között van olyan is, aki az idősek patronálását tűzte ki célul. Összegzés: Az iskolában történő fejlesztés, amely a szociális kompetenciára irányul jelentős távlatokat nyitott ezen korosztály számára is. 13
4.3.4. A tanulók szociometriai helyzete a 8. évfolyamon 8. a osztály Az osztály minden tanulóját jelölték valamilyen kritériumot tartalmazó kérdésre. Az osztályközösség magvát 3 olyan tanuló alkotja, akik a 4 év alatt pozitív személyiségként vettek részt a közösség életében. Rokonszenv kategóriában mindenki kapott jelölést. A tanulás szempontjából már nem ennyire egységes az osztály, a tanulók 44 %-át erre a kritériumra nem jelölték. Sajnos minden erőfeszítés ellenére sincs a tanulás az első három helyen ennek a közösségnek értékrendjében. 8. b osztály Az osztályfőnök az osztályszociogram eredményeit összegezte a rokonszenvi kérdések felhasználásával. Az osztály stabil, 2-3 fős csoportokból áll, melyek egymással is laza kapcsolatban állnak. Sajnos van 3 olyan tanuló az osztályban, akit senki nem választott. Magányosságuk egyébként elzárkózásukból is fakad, szerencsére azért ők sem kirekesztettek. Az osztály összetartó, egységes, szívesen szerveztek közös programokat. A négy év alatt szilárd osztályközösség alakult ki. 8. c osztály Az osztály óriási összetartása a régi ismeretségeken is alapult, hiszen az osztály magva már óvodás kora óta ismerte egymást. A csoport nagy létszámú, az évek során még néhány fővel gyarapodott is. Az osztályban nem volt periférián álló személy, minden tanulót választottak valamilyen területen. A tanulók nagyon pontosan értékelték a tanulásban élenjáró osztálytársaikat vagy a népszerűségi listát vezetőket. Az aktivitási sorrendjük már nem volt reális, a kedveltség alapján értékelték társaikat, a közösségért végzett munkát a népszerűséggel keverték. A szociometriai mérés megerősítette az osztályfőnök eddigi tapasztalatait. Összegzés: Mivel a vizsgált osztályközösségek fejlett struktúrájúak, a perifériás diákok száma iskolai szinten nem haladja meg a korosztályi populáció az 5%-át, mindhárom osztályfőnök megfelelő nevelőmunkát végzett közösségében. 4.4. Ifjúságvédelem Kiemelt mutatószámok: Tanulási, magatartási problémával küzdő tanulók Tanulói összlétszám Sajátos nevelési igény Tanulási-, magatartásiés beilleszkedési nehézség Hátránnyal küzdő tanulók Intézményi szempontok alapján Hátrányos Veszélyeztetett helyzetű Ktv. 12.. alapján Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Túlkoros tanulók 574 fő 43 fő 43 fő 30 fő 219 fő 146 fő 52 fő 134 fő 100 % 7,5 % 7,5 % 5,2 % 38,2% 25,4% 9,1 23,3 Iskolánkban az ifjúságvédelmi feladatellátás szervezett keretek között, az ifjúságvédelmi felelős irányításával történt, melyben további jelentős feladatokat láttak el az osztályfőnökök és a szaktanárok. Alapvető célunk e tevékenység során korunk veszélyforrásaival szemben a tanulóink személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi őket a helyes ítéletalkotásra, a negatív jelenségek elutasítására a prevenció, a gyermekek hátrányos 14
helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás annak megszüntetésében. A tevékenység alappillérei: - felderítő tevékenység, - prevenciós, megelőző tevékenység, - jelentkező problémák kezelése, megszüntetése. Felderítő tevékenységeink Tanév elején elkészült minden tanulóról a Felderítő lap osztályonkénti bontásban, mely valamennyi, a tanulót érintő és befolyásoló szociális tényezőt feltárta. Ennek ismeretében szerveződött az éves ifjúságvédelmi és osztályfőnöki célzott tevékenység. A felderítést segítő különféle méréseink: - Valamennyi 1. évfolyamos tanuló DIFER mérése a tanulási zavarok feltárása érdekében. - Az 1. évfolyamon az Környezeti- és egészségnevelési program bemeneti mérései a hatékony működtetés érdekében. - Szociometriai és neveltségi mérés 5. évfolyamon a társas kapcsolatok, az énkép, az egyéni értékek felderítése céljából. - Életmód, életvitel mérése a 4. évfolyamon az Egészség- és környezetnevelési program felső tagozatos működtetéséhez. - Az egészségnevelési és drogprevenciós előteszt (5. évfolyam) elsősorban az egészségre káros élvezeti szerek fogyasztásával, megítélésével, a kapcsolódó általános ismeretekkel összefüggő. A felderítést szolgálták a családlátogatások, melyeket elsősorban az osztályfőnökök végeztek, de gyakran főként problémás esetekben segítette az ifjúságvédelmi felelős is. Prevenciós tevékenység A prevenciós tevékenységünk megvalósult a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szervezett szabadidős foglalkozásokon, programokon, valamint a kapcsolódó különböző működtetett programokon, így: - drogmegelőző tevékenység pályázati alapból, - egészségnevelési program, - osztályfőnöki órák tananyaga, - IPR-s program működtetése. Problémák kezelése 2004. szeptemberétől működtetjük szervezett keretek között a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink számára az Integrációs Pedagógiai Rendszert. A jogosultság- és igényfelmérést, valamint a helyzetelemzést követően a széleskörű működtetéshez többféle, tanórán-, tanórán kívüli-, szabadidős- és egyéni foglalkozásokon megvalósítható működési programokat dolgoztunk ki és alkalmazzuk ezeket. A kapcsolódó 3 havonkénti értékelő megbeszéléseken a tanulók, és a szülők többsége szívesen vett részt. Nyíltan beszéltek örömeikről, gondjaikról, problémáikról. Szívesen vették és igényelték is a lehetséges megoldási javaslatokat, tanácsokat. A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók részére fejlesztő foglalkozásokat biztosítottunk heti rendszerességgel, célirányosan. A sajátos nevelési igényű tanulóink habilitációs- és rehabilitációs foglalkozásokban részesültek gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász, valamint logopédus vezette, célirányos, egyénre szabott fejlesztési terv szerint. 2006. szeptember 1-jétől intézményünkben bevezettük a kompetencia-alapú oktatást. A kulcskompetenciák közül az 1. a osztályban a szövegértés-szövegalkotás és matematikai, az 5. 15
és 7. évfolyamokon pedig a szociális, életviteli és környezeti kompetenciákat fejlesztjük kiemelten. 5. OKTATÁS - KÉPZÉS 5.1. Szorgalom Iskolai szintű szorgalom átlag: 3,72-1 - 4. évfolyam: 3,87-5 - 8. évfolyam: 3,58 A két szélsőérték: 3,20 és 4,34 A szorgalom átlaghoz viszonyítva a tanulmányi átlag alakulása: - iskolai szintű tanulmányi átlag: 3,8-4. évfolyam átlaga: 3,79-5 - 8. évfolyam átlaga: 3,81 Az osztályok tanulmányi és szorgalom átlagának összevetését tartalmazó táblázat: Osztály Szorgalom átlag Tanulmányi átlag 4.a 3,20 3,30 4.b 3,89 4,07 4.c 3,57 4,02 5.a 3,32 3,60 5.b 4,20 4,60 5.c 3,66 4,21 6.a 3,60 3,50 6.b 4,34 4,46 6.c 3,31 3,63 6.d 3,50 3,90 7.a 3,40 3,60 7.b 3,60 4,02 7.c 3,45 3,41 7.d 3,73 3,73 8.a 3,22 3,49 8.b 3,63 3,73 8.c 3,22 3,50 5.2. Tanulmányi teljesítmény Az osztályok tanulmányi átlagát az előző táblázat mutatja. Az 1-3. évfolyamokon a szöveges értékelések eredménye: Osztály Kiválóan Jól Megfelelően Felzárkóztatásra szorul teljesített teljesített teljesített 1. a - 8 8 5 1. b. 4 8 11 3 1. c 1 12 7 3 2. a 3 6 8 3 16
2. b 3 11 6-2. c - 9 6 3 3. a 4 9 9 3 3. b 1 13 7 4-1-4. évfolyam (ténylegesen a 4. évf.) tanulmányi átlaga: 3,79-5-8. évfolyam tanulmányi átlaga: 3,81. 5.2.1. Kitűnők Kitűnő tanulók számának alakulása: 37 fő (6,4%) az elmúlt évihez képest csökkent (-1,2 %- kal). - 1-4. évfolyamon: 15 tanuló (5,9%) - 5-8. évfolyamon: 22 tanuló ( 6,9 %) 5.2.2. Követelményrendszert alulteljesítők Iskolai szinten négy tanuló (0,69 %) nem teljesítette a követelményrendszert, valamennyien javítóvizsgára kötelezettek. Két tanuló szülői kérésre ismétel az 1., ill. 2. évfolyamon. 17
5.3. Versenyeztetés versenyeredmények A verseny megnevezése A verseny kiírója Típusa Helyszín Darvas Tibor versmondó, meseillusztrációs, és prózaíró verseny Házi tanulmányi verseny 3-4. évfolyamon (magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból) Aranyfonál mesemondó verseny Kis Bálint Általános Iskola helyi Hősök úti iskolaegység Kis Bálint Általános Iskola helyi Hősök úti iskolaegység Rózsahegyi Kálmán Könyvtár Versenyre benevezett tanulók száma (alsó-felső tagozaton) A versenyen elért helyezések (alsó-felső tagozaton) 132 fő 1-7. + különdíj 27 fő 1-6. helyi könyvtár 17 fő 1-6. Városi Versmondó Verseny Városi Könyvtár helyi könyvtár 7 fő 1-2. József Attila születésnapja alkalmából Petőfi Sándor Versmondó Verseny Mezőberényi Könyvtár területi Mezőberény 6 fő 1-2. Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny Oktatási Minisztérium helyi megyei országos Hősök úti iskolaegység Békés Budapest 11 fő 2 fő 1 fő 1-2. 1. és 11. 12. Területi Versmondó Verseny 1.sz. Általános Iskola Vésztő körzeti Vésztő 8 fő 2.-3.-6. és 12. Kazinczy Szépkiejtési Verseny Oktatási Minisztérium helyi 11 fő 2.-3.-4.-6. Arany János Magyar Verseny Bendegúz Levelezős verseny TITOK Oktatásszervező BT. Budapest Ifjúsági Akadémia Szeged területi országos levelezős levelezős megyei országos Hősök úti iskolaegység Mezőberény 3 fő 1.- 2. és 4. iskola 2 fő 4. és 7. iskola behívásos 27 fő 1 1 1. 1. 18
Zrínyi Ilona Matematika Verseny Varga Tamás Matematika Verseny MATEGYE Alapítvány Kecskemét Oktatási Minisztérium TIT Békéscsaba megyei országos megyei országos Rózsahegyi Kálmán Ált. Isk. Veszprém Békéscsaba 33 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1. 2 fő 26. és 68. 1. 37. Számítástechnika Verseny Curie Kémiaverseny Középiskolai háziversenyek Továbbtanuló 8.o. diákok számára Tehetséggondozó Országos Levelezős Verseny Varázsceruza Helyesíró Verseny Kálty Márk Történelem Tesztverseny BMHUFIK Békéscsaba megyei Békés 2 fő - Török Sándorné Szolnok megyei Békéscsaba 1 fő - Rózsa Ferenc Gimn. Szent-Györgyi Albert Szakk. Isk. Petőfi Sándor Gimn. Hajdú-Bihar Megyei TIT Debrecen Békési Egységes Gyógypedagógiai Intézet TITOK Oktatásszervező BT. Budapest Békéscsaba 3 fő Mezőberény országos levelezős iskola 22 fő megyei (behívásos) levelezős 2 fő 2. és 7. 1 16. és ettől több Békés 1 fő 5. Budapest csapatverseny 3 fő 12. Történelem Tesztverseny TITOK Oktatásszervező levelezős Budapest 1 fő 36. BT. Budapest Teleki Pál Földrajzverseny Oktatási Minisztérium megyei Békéscsaba 1 fő 22. Helytörténeti Vetélkedő Kis Bálint Általános Hősök úti 3 csapat Iskola helyi iskolaegység (15 fő) 1-2. Lapot a diákoknak c. vetélkedő Békés Megyei Hírlap megyei Békéscsaba 4 fő 20. Szerkesztősége csapatverseny Útravaló Ösztöndíj Program Tempus Közalapítvány országos Budapest 1 fő oklevél 11 fő - 19
Szabadidős program írása Legjobb közösség c. pályázat írása Átváltozások www. osztálykirándulás. hu Kis Bálint Általános Iskola Szépművészeti Múzeum Budapest országos Internet 23 fő ingyen utazás a kisvasúton Lillafüreden helyi Gyomaendrőd 23 fő - országos levelezős pályamunka készítése 23 fő oklevél az osztálynak Rajzpályázatok Az egészséges mosolyért Békés Fogászat helyi Gyomaendrőd 33 fő 1. és 2. 3 fő A fürdőben Liget-Fürdő helyi Gyomaendrőd 5 fő 2. 1 fő Gyomaendrőd város szépítése Gyomaendrőd Város helyi Gyomaendrőd 2 fő - Önkormányzata Téli világ O-Mart Könyesbolt helyi Gyomaendrőd 2 fő 1. és 3. A vízen is az életé az előny Balatoni Vízirendészeti országos 3 fő - Rendőrkapitányság Közlekedés a gyermekekért Szarvasi Rendőrkapitányság körzeti Szarvas 128 fő Különdíj + 1 első hely Vízi közlekedés Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrkapitányság Szolnok területi Szolnok 5 fő - Sportversenyek II. Wesselényi Sportnap - úszóverseny Kis Bálint Általános Isk. helyi Liget-Fürdő 12 fő 1-7. Úszóverseny Békés Megyei Diáksport Szövetség megyei Liget-Fürdő 6 fő 1 fő 1. Körzeti atlétikai verseny Magyar Diák Sportszövetség körzeti Gyomaendrőd 23 fő 2-3. csapatban Négypróba atlétikai verseny Országos Diákolimpia körzeti 2 fő 1. Bizottság Kézilabda csapatbajnokság Országos Diákolimpia Bizottság körzeti Gyomaendrőd 9 fő 1. 20
Mezei futóverseny Országos Diákolimpia Bizottság körzeti Gyomaendrőd 3 fő 1. 2. és 10. Sakkverseny Dévaványa Békéscsaba körzeti megyei Dévaványa 4 fő 1 fő 1.- 3. és 4. 11. Körzeti labdarugó torna B.M. Diáksportegyesület körzeti Gyomaendrőd 4 fő 3. (csapatban) Diákolimpia Torna Magyar Diák 3 fő 1. és 3. Sportszövetség Réty Pál Emlékverseny Medve László Emlékverseny Bocskai Vénkert Kupa Budapest Kölcsey F. Ált. Isk. Nagykőrös Kossuth L. Ált. Isk. Vénkerti Általános Isk. megyei területi országos országos országos országos Békéscsaba Debrecen Makó Budapest Nagykőrös Debrecen 2 fő (csapatban) tornászcsapat 9. 1-3. Nyelvvizsga eredmények Harmadik éve folyik a nyelvvizsga előkészítő foglalkozások szervezése a 7. és 8. évfolyamokon. A foglalkozásokat a három bontott nyelvi óra mellett heti két-két órában biztosítjuk teljesen térítésmentesen, nyelvkönyvet is biztosítva. Ebben a tanévben 32 gyermek vett részt az előkészítő foglalkozásokon, akik közül 26-an vállalkoztak a megmérettetésre, s közülük 22 tanuló sikeres alapfokú nyelvvizsgát tett, sőt közülük hét tanuló C típusút. 21
5.4. Tudásszint- és képességmérések 5.4.1. Mérések az 1-4. évfolyamokon 5.4.1.1. DIFER mérés az 1. évfolyamon Mért képességek: o Az írásmozgás-koordináció: az írástanítás feltétele. o A relációs szókincs, amely az eredményes szóbeli kommunikáció elemi feltétele. o A beszédhanghallás készsége, amely az eredményes olvasástanítás fontos feltétele. o Az összefüggés-megértés, a következtetés és az elemi számolás, amelyek szintén az értelmi fejlődéshez elengedhetetlenek. A mért képességek közül a legfejlettebb beszédhanghallásé (mindhárom osztályban az értékek 92% felett vannak), a legalacsonyabb az írásmozgás-koordinációé (ez mindenütt 60% alatt van). Összegzés: Az osztályokban jelentős azon tanulók száma, akik még nem érték el az iskolaérettség bizonyos kritériumait 1.a: 7 fő; 1.b: 7 fő; 1.c: 6 fő, ők kezdő vagy előkészítő szinten állnak. Az osztálytanítók ezért különleges figyelmet fordítottak rájuk a tanév során, habár a fejlesztő munka több tanévet kell, hogy felöleljen. 5.4.1.2. Olvasásfelmérés a 2. és 3. évfolyamokon Apáczai Kiadó mérőeszköze alapján történt a mérés. Eredmények a 2. és 3. osztályokban 100 eredmények %-os formában 80 60 40 20 0 2.a 2.b 2.c 3.a a mérésben résztvett osztályok Összegzés: A jó átlagok mögött egyenletes teljesítmény húzódik meg. A mérésben részt vett tanulók (80 fő) több mint fele legalább 80%-os eredményt ért el. De van olyan osztály is, ahol a leggyengébb teljesítmény (77%), és több tanuló is maximális teljesítményt nyújtott (2. b). 5.4.1.3. Környezeti neveléssel kapcsolatos mérések Bemeneti mérés az 1. osztályban A tanulók 5 kérdésre válaszoltak, melyekre rajzokkal és egyszerű válaszokkal lehetett felelni. 22
Környezeti nevelés bemeneti mérése 1. évfolyamon a válaszok százalékos arányban kifejezve 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1.kérdés 3.kérdés 5.kérdés a kérdések sorszáma helyes válasz helytelen v.bizonytalan válasz Összegzés: A tanulók többsége megfelelően válaszolt a feltett kérdésekre, 2 olyan kérdés volt, ahol ez némileg mást mutatott, ez a harmadik és a negyedik kérdés. Az egyiknél a járművek környezetünkre gyakorolt hatásáról, a másiknál, pedig az évszakok jellemzőire kérdeztünk rá. Feladatunk: Sokat kell beszélgetni erről a környezetismeret órákon, mert a környezetszennyezés egyik legfőbb okozója a közlekedés által keletkezett káros anyagok levegőbe jutása. Séták során pedig fel kell hívni a kis tanulók figyelmét az évszakok jellegzetességeire és szépségeire! 5.4.1.4. Egészségneveléssel kapcsolatos mérések Bemeneti mérés az 1. osztályban A kérdések az étkezések minőségi jellemzőire (pl. a gyümölcsök mennyisége), a fogmosási szokásokra valamint, a szabadidős szokásokra kérdeztek rá. A tanulók leggyakrabban almát fogyasztanak, kedvenc ételeik a hamburger és a süteményfélék (55%). Sajnos a gyermekek jelentős része csak napi egyszer vagy egyszer sem mos fogat (40%). Mivel a víz a legfontosabb tápanyagunk, így a kellő mennyiségű folyadék szükségességére fel kell hívni a gyerekek figyelmét. Szülőknek javaslatként - gyermekük egészségének megőrzése érdekében a teát mézzel és citrommal ízesítsék. A cukros üdítők fogyasztását mérsékeljék, ugyanis a teljes évfolyam 36%-a ilyen típusú folyadékot hord magával az iskolába. Szabadidejükben a Tv-nézés és a számítógépes játékok egyre inkább előtérbe kerülnek. A problémák megbeszélése a szülői értekezletek kiemelt témája kell hogy legyen. A szülői válaszok is elgondolkodtatók: 38 %-uk soha vagy csak ritkán segít a gyermekének a fürdésben. Alig 16 %-uk tartja megfelelő folyadékpótlásnak az ásványvíz fogyasztását. A szülők közel 10 %-a a szűrővizsgálatok után sem megy el a szakrendelésre a gyermekével. Egészségnevelés helyzete a 4. évfolyamon A kérdések 3 nagy témakör köré csoportosultak: Napi tevékenység, táplálkozás és a közérzet. Az eredmények sok újdonsággal is szolgáltak számunkra. A kérdőívet az érintett tanulók 96%-a töltötte ki. Összlétszám: 76 fő. Akik írták: 73 fő. Hiányzók: 3 fő. 23
A.) Táplálkozás A táplálkozás alapvető életszükséglet, így nem mindegy, hogy milyen anyagok jutnak a fejlődő gyermekek szervezetébe. A barna kenyér fogyasztása még nem igazán elterjedt táplálkozási szokás a felmérés szerint. Naponta a gyerekek 9 %-a él ezzel a gabonafélével. Többségük 77 %-a a hagyományos fehér kenyeret fogyasztja. (Persze ennek gazdasági okai is lehetnek.) Naponta eszik gyümölcsöt a gyerekek 43 %-a. Véleményünk szerint ez sem elegendő arány, mert vitaminra, rostanyagra napi rendszerességgel szüksége van a gyerekeknek. Sajnos a tévé reklámok rossz irányba befolyásolják a szülőket, mert úgy gondolják sokkal jobb a vitaminokat, ásványi anyagokat tabletta formájában beadni gyermeküknek, pedig ez komoly veszélyt is rejt magában. Hasonló hátrányokat jelent az is, hogy a tanulóknak csak 57 %-a iszik tejet, ill. tejes italt, de a tejtermékeket is kevesen, mindössze 31 % fogyaszt naponta. A hús, húskészítmények fogyasztása kedvező, mert a tanulók 75 %-a hetente rendszeresen táplálkozik ezzel az élelmiszerből készült étellel. Vizet a tanulók 79 %-a iszik naponta. 63 %-uk a vizet üdítővel, szörppel és teával egészíti ki. Szintén kedvező képet mutat a tojás fogyasztása is, 83%-uk rendszeresen fogyasztja ezt a fehérjében dús élelmiszert. Hasonló adat az édességet - 58%-os; olajos magvat - 60%-os; felvágottat 66%-os; vajkrémet - 50%-os heti rendszerességgel történő fogyasztás is. Feladat: Az egészséges táplálkozásra nevelésben a fő hangsúly a teljes kiőrlésű gabonákból készült kenyér megismertetése, elfogadtatása valamint a zöldség, gyümölcs napi fogyasztásának beláttatása. A táplálkozás rendszeressége sem kielégítő. Fiziológiai szükséglet a mindennapi reggelizés a gyerekek részére. A rossz életmódbeli szokások miatt a tanulók 53%-a reggelizik csak. (Szociális helyzet is lehet oka az étkezés elhagyásának.) A felmérésből kiderült, hogy a tanulók körében: - tízóraizik: 80% - ebédel: 93% - uzsonnázik: 50% - vacsorázik: 61% Feladat: Megértetni a tanulókkal, hogy fejlődő szervezetük megköveteli a napi ötszöri étkezést. Terhelésük, mozgásigényük energiát igényel, s ezt az étkezéssel tudják biztosítani. A nassolás nem jellemző a vizsgált gyerekekre (36%). B.) Napi tevékenység Mozgások: életkori sajátosság, hogy szeretnek a gyerekek mozogni. Élnek is ezzel a lehetőséggel, mert a megkérdezett tanulók 33%-a mindennap, 36%-a gyakran mozog. Szervezett keretek között, sportcsarnokban 68%. Feladat: Meggyőzni azt a 32%-ot arról, hogy a rendszeres mozgás a szellemi teljesítőképességre is hatással van, így jobban teljesít az iskolai munkában is. Az iskola által előírt feladatok meghatározzák, hogyan töltik el a délutánt a gyerekek. A délutáni tanulás majd minden gyereknél (91%) több mint 2 óra, továbbá 1-2 órát tölt egyéb szervezésű különórával 39%. A maradék délutáni szabadidő 73%-nál több mint 2 óra, 21%-nál 1-2 óra. A gyerekeket a szülők döntő többsége felmenti a házi kötelezettségek alól, hogy az iskolai feladatait el tudja látni, így nem tartjuk reálisnak a gyerekek válaszát a tekintetben, hogy 71%-uk 1-2 órát segít otthon. Inkább reálisabb az a 22%, akik egy óránál kevesebbet segítenek. 24