ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1910/2007.(VIII.23.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. -ában biztosított jogkörében a Sport1 TV Műsorszolgáltató Zrt. (1139 Budapest, Lomb u. 23-27.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató Sport1 csatornáján 2007. március 16-án egy alkalommal megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató Sport1 csatornáján 2007. március 16-án egy alkalommal megsértette az Rttv. 17. (3) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató Sport1 csatornáján 2007. március 16-án egy alkalommal megsértette az Rttv. 18. (1) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2007. márciusi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: az Rttv. 10. (5) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató 2007. március 16-án a Full-Kontakt magazint sugározta, amely a Magyar Kyokushin karateversenyt foglalta össze, aminek a végén Shihan Furkó Kálmán
nyilatkozott. A riport szponzorfal előtt készült, így a Kyokushin Karate Szervezet támogatói 20.56.19 és 20.56.27, valamint 20.56.42 és 20.56.47 között megjelentek a képernyőn. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2007. június 25-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató a következőket nyilatkozta: A műsorszolgáltató előadta, hogy a 675/2007. (III.21.) számú testületi határozat alapján felhagyott az interjúfal előtti riportok sugárzásával, valamint a Testület Irodájával folytatott személyes konzultációt követően állásfoglalás kért a Testülettől az eset kapcsán. A Testület a fenti eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: A Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza:,,2. 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. Az Rttv. 10. (5) bekezdése értelmében Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. Tehát a televíziós műsorszolgáltatók esetében a Testület és a bíróság sem vizsgálja, sőt nem is vizsgálhatja azt, hogy a logók, emblémák szponzorfalon való megjelenítésével származott-e bevétele a műsorszolgáltatónak vagy sem. A törvénysértés megállapításánál ez a tényező egyáltalán nem vehető figyelembe, irreleváns, lényegtelen, ugyanis csak és kizárólag azt lehet és kell vizsgálni, hogy a megjelenítéssel- kizárólag a megjelenítéssel és nem egyéb, a cégekkel kapcsolatos információ elhangzásával - megvalósult-e az a közreadás, amely 2
ösztönző hatással bír(hat) a nézők számára, hiszen a burkolt reklám tilalmának lényege az, hogy ilyen jellegű közreadás egyáltalán nem jelenhet meg a képernyőn. A Főváros Ítélőtábla több, így 4. Kf.27070/2005/8., a 4.Kf.27.072/2005/5., a 2. Kf. 27.025/2004/8., valamint a 2. Kf.27037/2004/6. számú ítélete a szponzorfal előtti készített riport kérdéskörével foglalkozott, melyek kapcsán az alábbi bírói gyakorlat került kialakításra: Az az információközlés minősül burkolt reklámnak, mely anélkül kelt vásárlási, szolgáltatás igénybevételi késztetést, hogy ezt a szándékát nyíltan vállalná. A szponzorfalon közreadott logók termékkel, szolgáltatással azonosíthatók be, így azok látványa az adott vállalkozás termékeire, szolgáltatásaira irányítja a nézők figyelmét; ezek közreadása burkolt reklámot valósít meg. A sportműsorban készített riportok ideje alatt a cégnevek indokolatlanul folyamatos bemutatása - a riport résztvevőinél magasságban és szélességben nagyobb tábla előtt készített riport, amely esetben a tábláról jól olvashatóan különböző cégnevek és termék nevek láthatóak- nem "ékelt információ",hanem cégreklám,amely alkalmas arra,hogy felkeltse a nézők figyelmét, és a céggel kapcsolatos üzleti magatartásra ösztönözze őket. Nem mentesíti a műsorszolgáltatót a törvényi előírások alól az, hogy sport-témájú a közvetítés, ugyanis a riportok helyszínének kiválasztása, illetve a sugárzás törvényes voltának biztosítása a műsorszolgáltató felelőssége, kötelessége. A műsorszolgáltató akkor jár el helyesen, ha nem reklámhordozók előtt készített interjút sugároz. Ezen a tényen egyébként még az sem változtat, ha a műsorszolgáltatót esetleg szerződés kötelezi arra, hogy a sportolókkal, szakvezetőkkel, szakemberekkel a "nyilatkozó fal" előtt készítsen interjúkat, sőt az sem, ha a sportolókat, szakvezetőket, szakértőket köti olyan tartalmú szerződés, amely szerint ők az egyes sporteseményekhez kötődően az elektronikus médiában csak az ún. szponzorfal előtt jelenhetnek meg, nyilatkozhatnak. Ugyanis a műsorszolgáltatót a maga, vagy a fentebb említett személyek magánjogi szerződéseiből keletkező kötöttségei nem mentesítik törvényi kötelezettségei teljesítése alól. Következésképpen pl. a műsorszolgáltató a szerződést csak az Rttv.-ben meghatározott kötelezettségeire tekintettel kötheti meg, és teljesítheti. Az Rttv. 3. (1) bekezdése a műsorszolgáltató szerkesztői szabadságát fogalmazza meg, annak minden felelősségével együtt. Mindebből az következik, hogy a műsorszolgáltatónak minden körülmény figyelembe vételével eleget kell tennie törvényi kötelezettségeinek, azok be nem tartására, vagy betartása "lehetetlenségére" bizonyos nyomásgyakorlására való tekintettel nem hivatkozhat, illetve olyan szerződést nem fogadhat el, amelynek teljesítésével eleve törvényszegést valósít meg. A bíróság kimondta, hogy amennyiben a sportmérkőzések szüneteiben készített riportokra, beszélgetésekre nem a pályát a nézőktől elválasztó - és nagyméretű reklámokkal fedett - palánk előtt, hanem az ún. szponzortábla (a szponzorok logóit, termékeit feltüntető hirdetőtábla) előtti beállítással kerül sor oly módon, hogy egyszerre, egy időben több logó (terméknév) veszi körül a résztvevőket a riport teljes időtartama alatt, ez a beállítás a riporthoz szükségtelen, a logók által közvetített semleges (háttér) információ látszatát keltő tájékoztatás pedig jogsértő. A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy szponzorfal előtt készített nyilatkozat közreadása minden további információ közlése nélkül burkolt reklámnak minősül, így jelen esetben sérült az Rttv. 10. (5) bekezdése, melynek értelmében Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. 3
az Rttv. 17. (3) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató által 2007. március 16-án sugárzott Benfica Paris SG labdarúgó mérkőzés közvetítésekor a második félidő időtartama alatt 06.43.13-kor a képernyő alsó részén egy reklám volt látható: A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2007. június 25-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az alábbiakat reagálta: A műsorszolgáltató előadta, hogy a 675/2007. (III.21.) számú testületi határozat alapján felhagyott az osztott képernyős reklámok sugárzásával, valamint a Testület Irodájával folytatott személyes konzultációt követően állásfoglalás kért a Testülettől az eset kapcsán. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. 17. (4) bekezdése nem zárja ki azt, hogy egy sportesemény közvetítése során ne lehetne reklámot sugározni, de az Rttv. 17. (3) bekezdése 17. (3) Olyan műsorszámokban, amelyek önálló részekből állnak össze, továbbá a sport- és más olyan műsorszámokban, amelyekben szünetek vannak, reklám kizárólag a részek között és a szünetekben tehető közzé. megállapítja, hogy reklám sport tartalmú műsorszámokban, amelyekben szünetek vannak kizárólag a szünetek között tehető közzé. Egy futballmeccs kétszer 45 percből áll, amely során egyszer van csak szünet félidőkor, az első 45 perc letelte után. A Műsorszolgáltató a hivatkozott reklámot nem a szünetben, hanem a második félidő időtartama alatt, tehát a sportmérkőzés közben tette közzé, így a Testület álláspontja szerint megsértette az Rttv. 17. (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket. 4
az Rttv. 18. (1) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató által 2007. március 16-án közzétett Full-Kontakt magazin a Magyar Kyokushin karateversenyt foglalta össze, amelynek végén, 20.57.05-kor a médiatámogatók megjelenése /MCO-NET, FIGHT, SHOGUN, BUDO MAGAZIN, SZAKU, MAGYAR BUDÓ MAGAZIN/ nem volt cégszerű. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2007. június 25-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az alábbiakat reagálta: A műsorszolgáltató elismerte, hogy a médiatámogatók megjelenítés nem volt cégszerű, és tájékoztatta a Testületet arról, hogy a támogatók ilyen módon történő megjelenítését megszüntette, és azt is közölte, hogy a jövőben mindent megtesz annak értelmében, hogy elkerülje a hasonló hibák előfordulását. A Testület a fenti esete kapcsán a következő álláspontot alakította ki: Az Rttv. 2. 44. pontja értemében Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.088/2005./4. számú ítéletében a fenti törvényhely értelmezése vonatkozásában, a támogató megjelenítése kapcsán a következőket mondja ki: A támogató nem termék vagy szolgáltatás, a támogató cégek (személyek) egyike sem azonos saját termékével, avagy szolgáltatásával, a támogatás cselekmény, amelyet termék nem tud végezni. Az Rttv. támogatásról rendelkező idézett jogszabályhelyei csak és kizárólag a támogató nevét, védjegyét, megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit engedi népszerűsíteni, és nem adnak lehetőséget a támogató helyett csak termékének vagy szolgáltatásának a megjelenítésére. A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a támogatót kell megnevezni, és e szabály alól kivételt nem enged. Támogatót pedig termékkel nem lehet megjelölni. Természetesen a támogató megjelenítésekor, a támogató cégszerű megnevezése mellett, annak terméke is megnevezhető, bemutatható, de csak olyan módon, hogy az ne legyen reklámértékű. A műsorszolgáltató az adott támogatói megjelenítések többségében a támogatók termékeit, vagyis az általuk kiadott magazinjaiknak a nevét tüntette fel, míg a másik esetben egy küzdősportokra specializálódott honlap címe került megnevezésre támogatóként. Az Rttv. 2. 44. pontja értelmében támogató csak természetes, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet. Egy magazin, illetőleg honlap-cím nem minősül természetes, jogi személynek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak. 5
Erre tekintettel a fenti esetben a támogatók megnevezése nem volt cégszerű, mivel azok termékeit, illetőleg honlapját nevezték meg a műsorszám támogatójaként, így sérült az Rttv. 18. (1) bekezdése, mely szerint A műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni. A szankcionálás alapját az Rttv. 10. (5), 17. (3) és 18. (1) bekezdései megsértése tekintetében az Rttv. 112. (1) bekezdés a) pontja jelenti: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület 2006. júliusában és októberében tapasztalta az Rttv. 10. (5) bekezdésének a megsértését a műsorszolgáltató részéről, ami miatt a 185/2007. (I.24.) számú határozatában 100.000-Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót, míg a 675/2007. (III.21.) számú határozatában az Rttv. 112. (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Mivel a műsorszolgáltató megszüntette a szponzorfal előtt készített riportok sugárzását, valamint e jogsérelem lehetséges megszüntetése kapcsán többször is személyesen konzultált a Testület Irodájával, tehát törekszik jogkövető magatartást folytatni, a Testület jelen esetben az Rttv. 112. (1) bekezdése a) pontja alapján ismételten felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület utoljára 2006. októberében tapasztalta az Rttv. 17. (3) bekezdésének a megsértését a műsorszolgáltató részéről, amiért 675/2007. (III.21.) számú határozatában az Rttv. 112. (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Arra tekintettel, hogy ezen törvénysértés elkövetése viszonylag ritkán tapasztalható a műsorszolgáltató részéről, a Testület jelen törvénysértés kapcsán ismételten Rttv. 112. (1) bekezdése a) pontja szerinti joghátrányt alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület utoljára 2006. júliusában tapasztalta az Rttv. 18. (1) bekezdésének a megsértését a műsorszolgáltató részéről, amiért 185/2007. (I.24.) számú határozatában az Rttv. 112. (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Arra tekintettel, hogy ezen törvénysértés elkövetése viszonylag ritkán tapasztalható a műsorszolgáltató részéről, a Testület jelen törvénysértés kapcsán az Rttv. 112. (1) bekezdése a) pontja szerinti joghátrányt alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. 6
Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. Törvény 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2007. augusztus 23. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György elnök 7