TDM folyamat Magyarországon

TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem Víg Tamás TDM koordinátor vig@itthon.hu Budapest, 2010. április 13.

TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem 1. A turisztika desztináció menedzsmentrıl célja, jelentısége, kialakításának specialitásai - 2. TDM kialakítása szervezeti szintek, feladatok, kialakítás támogatása, tourinformok, pályázati tapasztalatok 3. Kérdıíves felmérés eredményei 4. TDM koordináció 2010. évi feladatterve

A TURIZMUSFEJLESZTÉS IRÁNYAI 2007 2013 ALAPJA A NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (NTS) A kormány 2005. szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta, majd 1100/2005. (X. 7.) Korm. határozatával elfogadta az NTS-t A stratégia, kapcsolódva az EU költségvetési ciklusához 2013-ig vázolja a fejlesztési irányokat Új megközelítés: a turizmus nem csupán egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként, a turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban. Fı cél az életminıség javítása a turizmus által a turizmus járuljon hozzá a fenntarthatósághoz Az 5 prioritás egyike a turisztikai intézményrendszer fejlesztése = TDM rendszer kialakítása

TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ Turisztikai desztináció, turisztikai cél- és fogadó terület: önálló turisztikai vonzerıvel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerıi és az azokra épített turisztikai termékek alapján - komplex élményt nyújt, és ahol az ehhez kapcsolódó szükségleteit kielégítheti.

TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓS MENEDZSMENT a desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egységben, komplex módon kezelı partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) hosszú távú, szervezett együttmőködésen alapuló, önkéntes tevékenysége annak érdekében, hogy a turista élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével

TDM CÉLJA A fenntartható és versenyképes A fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és mőködtetése egy turistákat fogadó térségben.

JELEN HELYZET a turisztikai térségek és az adminisztratív, statisztikai térségek határai több esetben átfedik egymást, amely sokszor körülményessé teszi a területi együttmőködéseket, mások a közigazgatási mőködtetés és mások a turisztikai rendszerek mőködtetésének szempontjai (vannak kivételek: egyes esetekben így például a Balaton és a Tisza-tó esetén valódi desztinációkról beszélhetünk) mások a közigazgatási és mások a turisztikai és területfejlesztési területi hagyományok, az együttmőködés keretei, a piaci elvárások. különbség van az ágazati célok elérésében, azok ütemében, eredményességében, az eltérı célcsoportok vonzásában, a piaci folyamatokhoz való alkalmazkodás rugalmasságában.

TDM JELENTİSÉGE Ahhoz, hogy egy turisztikai desztináció életképes és versenyképes legyen, rugalmasan kell reagálnia a mikro- és a makrokörnyezeti tényezık változásaira. Ma még egy adminisztratív, statisztikai régió nem tud olyan gyorsan reagálni a piaci elvárásokhoz, mint ahogyan tudna egy szoros együttmőködésen, az érdekek szoros kapcsolatán nyugvó, a non-profit és a piaci elvek együttmőködésén alapuló, megfelelı kompetenciákkal, kiszámítható finanszírozási és szervezeti háttérrel rendelkezı menedzsment szervezeti rendszer

TDM INDOKOLTSÁGA Szükséges bármit is változtatni? A gyorsan változó (piaci) igényekhez tudunk e alkalmazkodni (fogyasztói igények, informatika, innovatív projektek, állami intézményrendszerben és szabályozásban beálló változások) Sokan várják-e a turizmustól, hogy a jövıben még fontosabb lesz a térség gazdaságában? Vannak-e kisebb, helyi jellegő kezdeményezések, egyesületek, összefogások? Az együttmőködés a jó, avagy a verseny hatékonyabb? Van e olyan szereplı, aki biztosítja (vagy próbálja) a turizmusban érintettek érdekeit eszközökkel, hozzáértéssel? Értünk-e mindenhez, ami a térség eladását szolgálja? Van-e elegendı forrásunk? Kiszolgáltatottak vagyunk-e a mindenkori állami intézkedéseknek? Lehet e jobban csinálni akkor, ha közös célokat próbálunk kitőzni, mindennek van felelıse, és a forrásokat összetesszük?

TDM szervezeti rendszer kialakításának specialitásai Külföldön már régóta mőködnek TDM szervezetek, s ezek felépítése országonként is eltérı rendszerspecifikációkat tartalmaz. Sikeres, ösztönzı nyugateurópai TDM példák Ausztria, Franciaország, Németország, Svájc, Dél-Tirol, Anglia. Cél egy magyar rendszer kiépítése. Közvetett cél a politikumból a szakmának visszaadni a turizmus irányítását Nem csodaszer de a helyes irányba tett fontos lépés Nem kötelezı de minden turisztikai szereplıt érint

TDM szervezeti rendszer kialakításának specialitásai A cél nem egy egységes, minden térségben teljesen azonos rendszer kiépítése, hanem az egységes alapelvek alkalmazása a helyi, térségi és regionális specifikációk és adottságok figyelembevételével Megfelelı és alapos szakmai elıkészítettséget igényel bevezetése ahol a megalakítás egy kiemelten fontos és kritikus szakasz A meglévı intézményrendszerre épül, azokat integrálja A rendszer gyengéje az önkéntesség, s az ebbıl eredı finanszírozási veszélyek Szabályozási támogatás fontos

TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem 1. A turisztika desztináció menedzsmentrıl célja, jelentısége, kialakításának specialitásai - 2. TDM kialakítása szervezeti szintek, feladatok, kialakítás támogatása, tourinformok, pályázati tapasztalatok 3. Kérdıíves felmérés eredményei 4. TDM koordináció 2010. évi feladatterve

SZERVEZETI SZINTEK A TDM szervezeti rendszere négy szintbıl áll: 1. a helyi szint (település, vagy több település összefogása), 2. a térségi szint (térség, amely nem kell, hogy megegyezzen a statisztikai térséggel), 3. a regionális szint (régió), 4. nemzeti szint. A mőködést minden szinten a TDM szervezetek (röviden TDMSZ) biztosítják. Egy régióban pl. kezdetben lehet 15-20 helyi, 3-5 középszintő és 1 regionális TDMSZ.

A TDM RENDSZER Fİ JELLEMZİI (1) Alulról építkezés: a turizmusban legközvetlenebb szinten érintett szereplık (vállalkozó, önkormányzat) összefogásával alapozható meg a rendszer. E szereplık érdekei és képviselete alapján alapozható meg a további szintek (kistérség, régiós, stb.) létrejötte. Ezen a szinten közvetlen részvétel van, ettıl felfelé már csak képviselet. (2) Partnerség: kizárólag több partner összefogásával hozható létre a szervezet (rendszer). (3) Önálló cselekvıképesség: biztosítani kell a szervezetek számára azt a jogi és alapvetı gazdasági/pénzügyi környezetet, mely a cselekvıkésességet lehetıvé teszi. (4) Professzionalizmus (Szakértelem): kizárólag megfelelı szintő szakértelem (turisztikai ill. térségi menedzsment) jelenléte esetén válik mőködıképessé a rendszer. Ehhez oktatás és szemléletformálás szükséges.

TDMSZ FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETSÉGES FORRÁSAI Egyesületi hozzájárulások: éves tagdíjak éves kötelezı járulékok Központi támogatás (önkormányzat, állam); Önkormányzati normatív támogatások (pl. IFA visszaforgatás) rendszeres/normatív megyei támogatások - rendkívüli megyei támogatások Adományok (alapítványok, szponzorok, magánszemélyek); Pályázatok; üzleti tevékenységbıl és rendezvényekbıl származó bevételek (ajándéktárgy értékesítés, szolgáltatások nyújtása); IFA visszaforgatása; közös vagyonból származó bevételek

TDM FELADATOK 1. (ROP alapján) I. Desztinációs szintő turisztikai termékfejlesztés Kutatás, piacelemzés, felmérés Tervezés Turisztikai fejlesztés Stratégiai vonzerı-, termék- és kínálatfejlesztés Projekt- és innováció-menedzsment Pályázatokon való részvétel, pályáztatás Beruházás ösztönzés Minıségitányítás és minıségbiztosítás Monitoring és értékelés

TDM FELADATOK 2. (ROP alapján) II. Desztinációs szintő marketing és márkaképzés Desztinációs szintő marketing-menedzsment, marketingkommunikáció Márkaképzés Kooperációs marketing III. Turisztikai információszolgáltatás Turisztikai információszolgáltatás és látogatómenedzsment Turisztikai informatikai, foglalási-értékesítési és CRM rendszer kialakítása és mőködtetése IV. Turisztikai szakmai szolgáltatások biztosítása Szakmai szolgáltatások, tanácsadás Rendezvény- és programszervezés Turisztikai kiállításokon és vásárokon való részvétel Értékesítés és közvetítés, értékesítés-ösztönzés

Helyi és Térségi TDMSZ-ek céljai Nemzeti, regionális és mikrorégiós TDMSZ Marketing, PR, kommunikáció, értékesítésösztönzés Új vendég megnyerése, régi visszacsábítása Cél: a vendég megnyerése, térségbe csábítása - akvizíció Helyi TDMSZ és a szolgáltatók A vevıi elégedettség biztosítása által A térségbe érkezett vendég kiszolgálása, megtartása Cél: vendégmegtartás, törzsvendéggé tétel - vevımegkötés

A KIALAKÍTÁS TÁMOGATÁSA Regisztrációs pályázat(szakmai igényfelmérés, előszűrés, visszacsatolás pályázati feltétel) -2008 Támogatási pályázat(rop) - 2009 A TDM fejlesztéshez szükséges támogatandó főbb területek: 1. Szervezetfejlesztés/Partnerség építése 2. Infrastruktúra és eszközbeszerzés (és IT) 3. Szakmai program megvalósítása turisztikai programok (stratégiák, kutatások, befektetésösztönzési-, minőségbiztosítási, stb. projektek) Piacra kerülést segítő és értékesítés ösztönző projektek

TDMSZ létrehozása gyakorlatban 1. 1. Területi és helyi (desztinációs) szemlélet erősödése (régió, kistérség, stb.) Hálózatosodás A Desztinációkversenye egyszerre a Stratégiai Partnerségek és Hálózatok Versenye -) Feladat: a hálózati versenyképesség növelése 2. Verseny vs. Együttműködés TDM = HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŐKÖDÉSI KÉPESSÉG PRÓBÁJA ÉS VERSENYE szakmai, finanszírozási, társadalmi partnerség biztosítása erőforrás-koncentráció = kritikus tömeg megteremtése feladatok koordinált ellátása, partnerek közötti feladatmegosztás kiszámíthatóság, átláthatóság és az elszámolhatóság biztosítása

TDMSZ létrehozása gyakorlatban 2. A HTDMSZ-ek és a TTDMSZ-ek fenntartható szakmai mőködéshez és a szervezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó minimális elvárások I. Gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság 3 szempont kiemelten fontos: Pénzügyi források - kritikus tömeg: Éves mőködési és szakmai forrás nagysága pl. HTDMSZ minimum 15-30 millió Ft Szakmai erıforrások kritikus tömege: Fıállásban a TDMSZ operatív szervezetnél dolgozók száma pl. HTDMSZ minimum 3-4 fı. Turisztikai kereslet kritikus tömege: Vendégéjszakák (és/vagy látogatók) száma

TDMSZ létrehozása gyakorlatban 3. II. Szakmai feltételek versenyképesség Desztináció önálló turisztikai információs irodával rendelkezzen - menedzsment szervezet (munkaszervezet) önálló back office irodával rendelkezzék a Helyi TDM szervezet minimum 3/4 főt főállásban foglalkoztat (akik szükség szerint lehetnek önkormányzati alkalmazásban is) 1 települési önkormányzat csak 1 helyi TDM szervezetnek lehet a tagja Tagi összetételre vonatkozó elvárások: önkormányzat, T Iroda, szakmai szereplők, civilek stb. TDM vezetéssel és menedzserrel szembeni elvárások Kötelező szakmai feladatok rögzítése

Tourinformok és a TDM Tourinformok TDM - versenysemlegesség - tagjaiért dolgozik - MT Zrt.-nek felel - egyéni egzisztencia - szakmai érdekképviselet - katalógusgyőjtés - tagjainak felel - közös érdekek - részvétel a döntéshozatalban - egységes arculat

Tourinform Iroda lehetıségei TI támogatólag lép fel TI elutasító Vezetıje jelenleg TDM menedzser Többi szereplı aktívabb, integrált szereplı mellékes szereplı

TDM pályázatok régiónként Regisztráltak száma (2008) Beérkezett pályázatok száma Igényelt támogatás (millió Ft)* Projekt összköltség (millió Ft)* Dél-Alföld 16 1 34,80 41,00 Dél-Dunántúl 13 5 210,69 248,65 Észak-Alföld 17 4 211,31 248,6 Észak-Magyarország 30 20 556,02 655,38 Közép-Dunántúl 15 10 486,74 572,63 Közép-Magyarország 9 2 - - Nyugat-Dunántúl 12 3 166,29 195,63 Balaton 19 10 546,31 642,72 Dél-Dunántúl 2 2 110,03 129,44 Közép- Dunántúl 8 5 266,47 313,49 Nyugat- Dunántúl 4 3 169,81 199,78 Összesen 131 55 2212,02 2604 * 50 pályázat adatai

TDM pályázók

Fıbb pályázati tapasztalatok Általánosságban: A regisztrációs pályázat folyamán a támogatói nyilatkozatban megfogalmazottak, majd a pályázati alapfeltételrendszer is teljesíthetetlennek bizonyult. A pályázati kiírás feltételrendszere túlságosan bonyolult a pályázók számára A pályázati kiírást követıen kezdıdött a szervezetfejlesztés, a bírósági/cégbírósági bejegyzések elindítása. A TDM szoftverbeszerzés pályázati finanszírozás lehetıségének kizárása a legtöbb pályázót érintette.

A pályázat feltételrendszeréhez kötıdı tapasztalatok 1. Az EU-s pályázatok tekintetében általános ötéves fenntartási kötelezettséget sokan nem tudják vállalni. Az önkormányzatokhoz kapcsolódó finanszírozási kötelezettség nem áll párhuzamban a döntéshozatali kompetenciával, azaz a többségi finanszírozás mellett kisebbségben maradnak a döntéshozatal során. Az önkormányzati jogszabályi háttér miatt gazdasági társaságban való részvétel csak többségi befolyású tulajdonosként lehetséges, ami idıközben ugyan pályázati értelmezés szempontjából elfogadott lett, de sok félreértést okozott és meghiúsította a pályázati részvételt

A pályázat feltételrendszeréhez kötıdı tapasztalatok 2. A TDM alkalmazott önkormányzati alkalmazásban való maradásának pályázati lehetısége a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, ha egy szervezeti egység kikerül az önkormányzat felügyelete alól, akkor az abban lévı státusz sem maradhat bent. Kedvelt kombináció lett az önkormányzati többségi befolyással rendelkezı non-profit kft-k tdm szervezetként történı megalapítása, amiben üzletrész tulajdonos a tagokat flexibilisen kezelni tudó és a szolgáltatók többségét magába foglaló egyesület. A megoldás a jövıben még okozhat feszültségeket, pl. döntéshozatali folyamatban

A pályázat feltételrendszeréhez kötıdı tapasztalatok 3. Az egyesületi formát különösen a potenciálisan nagyobb tagdíjjal rendelkezık nem támogatják, a késıbbi azonos szavazatarány miatt. Elszámolható költségek között a marketingköltségek a pályázók véleménye szerint nagyon alacsony szinten kerültek lekorlátozásra. Közép-távú Együttmőködési Megállapodás tartalmának tisztázása iránti, sablon kialakítására vonatkozó igény Helyi és térségi tdm pályázat és szervezetfejlesztés esetében a különbözı szintek közötti tevékenységlehatárolás sokszor okoz problémát

A pályázat feltételrendszeréhez kötıdı tapasztalatok 4. Helyi és térségi tdm pályázati kiírás esetében a beadási határidı különválasztandó Speciális esetekkel kapcsolatban nehézkes az álláspont kialakítása (pl. alapítványi vagy nemzeti parki információs irodák) Leader szervezeti rendszerrel való átfedések kiküszöbölése, a kérdéskör megoldásával inkább a desztinációs szintő szinergiák erısítése

ÖSSZEGZÉS Összességében elmondható, hogy egyszerre van jelen a pályázók részérıl a túlzott szabályozással/pályázati feltételrendszerrel szembeni kritika, illetve a további információk / segítség / szakmai támogatás iránti igény, ami ugyanakkor további megkötésekkel járna.

TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem 1. A turisztika desztináció menedzsmentrıl célja, jelentısége, kialakításának specialitásai - 2. TDM kialakítása szervezeti szintek, feladatok, kialakítás támogatása, pályázati tapasztalatok 3. Kérdıíves felmérés eredményei 4. TDM koordináció 2010. évi feladatterve

Kérdıív a TDM folyamatról Célunk az volt, hogy összegyőjtsük mindazokat az észrevételeket, javaslatokat, melyek egy hatékony, hosszútávon is megalapozott együttmőködés reményében elısegítik a TDM rendszer további hazai kiépítését. Az online kérdıív az alábbi témákat érintette: pályázati feltételek partnerségi kapcsolatok a támogatható tevékenységek köre és mértéke TDM informatikai rendszer jövıbeli elképzelések

Kérdıív a TDM folyamatról 1. A pályázatban kiírásra került támogatható tevékenységek köre mennyiben volt összhangban az Önök elképzeléseivel? (4 fokú skála) 2,74 1: egyáltalán nem 4: teljes mértékben

Kérdıív a TDM folyamatról 2. (1-könnyen teljesíthetı, 4-nem lehet teljesíteni)

Kérdıív a TDM folyamatról 3.

Kérdıív a TDM folyamatról 4. TDM IT támogatás mértékét bıvíteni szükséges KOMPLEX

Kérdıív a TDM folyamatról 5. Hogyan képzelik el a további közremőködést? szakmai konzultáció (workshop, fórum) meglévı TDM szervezetekkel kapcsola elısegítése (study tour, tapasztalatcsere, ) online segítségnyújtás (honlap, e-learning, ) egyéb javaslat? Milyen témában? (TDM felmérés alapján)

Rendelkezésre álló források 2010-ben Régió Balaton Dél-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat-Dunántúl Nyugat- Dunántúl Összesen: 2009-2010 akcióterv szerint 508 millió Ft 600 millió Ft 300 millió Ft 600 millió Ft 2010 millió Ft 990 millió Ft 330 millió Ft 388 millió Ft 250 millió Ft 100 millió Ft 6076 millió FT

TDM koordináció feladatterve Január - Április TDM portál elindítása (www.desztinaciomenedzsment.hu) Desztinációk kérdıíves felmérése 2010. évi TDM pályázati kiírás elkészítése és ütemezése EDEN 2010 + EDEN 2011

TDM koordináció feladatterve Május - Augusztus TDM informatikai háttér TDM workshop a régiókban 2. TDM nap (workshop kötelezı pályázati elemekrıl, csak pályázó TDMSZ-ek részére) TDM-Leader együttmőködési mintaprojekt

TDM koordináció feladatterve Szeptember - December Magyar Turizmus Zrt. nyílt nap TDM szervezetek számára 3. TDM nap TDM minısítési/névhasználati rendszer Desztinációk monitoringja

TDM szakmai portál www.desztinaciomenedzsment.hu A turisztikai desztinációmenedzsment szervezet- és rendszer fejlesztésében érdekelt felhasználók tájékozódási, együttmőködési és találkozási helye.

TDM szakmai portál Regisztrált felhasználók részére lehetıség nyílik: szakmai információ fel- és letöltésére a TDM e-learning tananyag használatára véleménynyilvánításra fórumindításra partnerkeresésre Regisztráció nélkül: hírek általános információk

Köszönöm a figyelmet! Víg Tamás TDM koordinátor vig@itthon.hu Budapest, 2010. április 13.