EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: TERVEZET A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról Budapest, 2007. szeptember Készítette: Dr. Peredy Zoltán Látta: Egyed Géza Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba
2 A) Állami szervek EGYEZTETÉSI LAP Véleménynyilvánítási határidő: 8 munkanap Egészségügyi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Honvédelmi Igazságügyi és Rendészeti Környezetvédelmi és Vízügyi Külügyminisztérium Név egyetért nem ért egy et észrevételt tett határidőben nem adott véleményt Miniszterelnöki Hivatal Kormányiroda vezetője Miniszterelnöki Hivatal Miniszterelnöki Hivatal Oktatási és Kulturális Önkormányzati és Területfejlesztési Pénzügyminisztérium Szociális és Munkaügyi Államreform Bizottság Elektronikus Kormányzat-Központ Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdasági Versenyhivatal Legfelsőbb Bíróság Legfőbb Ügyészség Országos Igazságszolgáltatási
3 Tanács Hivatala Országgyűlési Biztosok Hivatala Magyar Nemzeti Bank Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: Véleménynyilvánítási határidő: 8 munkanap Magyar Tudományos Akadémia Magyar Innovációs Szövetség Magyar Rektori Konferencia MAG Zrt. C) Egyeztető értekezlet időpontja: Résztvevői:
4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A kormányzati struktúra átalakítása egyes miniszterek feladat- és hatáskörének megváltozásával járt. A feladatváltozások alapján a kutatás-fejlesztéssel és technológiai innovációval összefüggő feladatok és hatáskörök a gazdaság versenyképességéért felelős gazdasági és közlekedési miniszterhez kerültek át, így a továbbiakban ő felel a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (továbbiakban: Alap) forrásainak felhasználásáért is. Ennek megfelelően 2006. utolsó negyedévében megkezdődött a kutatás-fejlesztéssel és a technológiai innovációval kapcsolatos feladat- és hatáskörök átalakítása, amely az Alapból nyújtott közfinanszírozású támogatások intézményi hátterének átalakításával fejeződik be. A hatályos szabályozás szerint a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért felelős szerv a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, amely a gazdasági és közlekedési miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. Az Alapból nyújtott közfinanszírozású támogatások kezelését a Hivatal felügyelete alá tartozó Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatás-hasznosítási Iroda (a továbbiakban: Iroda) végzi. A régiók gazdaságának és versenyképességének innováción alapuló fejlesztése érdekében 2004-ben megkezdtük a regionális innovációs hálózatok kialakítását és megerősítését, valamint a regionális innovációt ösztönző intézkedések decentralizálását. A létrejött Regionális Innovációs Ügynökségek felkészültek a pályázatkezelési feladatok ellátására. A Kormány által 2007. február 7-én elfogadott kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepció a 2007-2013 közötti időszakban követni szándékozott fejlesztési politika alapelveit rögzíti, amely a központi programok egyszerűbb, és áttekinthetőbb szervezeti rendszerének kialakítását is előírja. Ennek érdekében a Strukturális Alapból valamint a hazai előirányzatokból nyújtott közfinanszírozású támogatások kezelésére létrejött a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. A MAG Zrt. 2007. január 9-étől a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program közreműködői feladatait átvette az Irodától. A pályázatkezelési intézményrendszer átalakítása indokolja az Iroda feladatának újraszabályozását. Jelen előterjesztéssel megteremtődik annak feltétele, hogy a pályázat és szerződésmenedzsment technikai feladataira közreműködő szervezeteket vonhasson be a kezelő szervezet. A különböző hazai, regionális és nemzetközi kétoldalú együttműködés keretében futó K+F és innovációs pályázati programok lebonyolításának hatékonyságát elsősorban a leendő közreműködő szervezetek érdekeltsége határozza meg. Általános irányelv a teljesítményarányos díjazás, és a pénzügyi jellegű szankciók (levonás és kötbérezés) alkalmazásának lehetősége. Tekintettel erre, a közreműködő szervezeteknek érdekük a gyors és hatékony munkavégzés, mivel csak az elvégzett és teljesítésigazolással elfogadott feladatok után fizet a kezelő szervezet. A közreműködő szervezet által végezhető technikai feladatok: a) pályáztatás: 1. pályázatok fogadása, a pályázat elbírálásához szükséges adatszolgáltatás a Hivatal és az Iroda részére; a pályázatok formai és jogosultsági ellenőrzése, hiánypótlás;
5 2. pályázatok befogadása, rögzítése a rendszerben, pályázók értesítése, pályázatok átadása a Hivatal által kijelölt külső szakértőknek, bíráló bizottságoknak szakmai értékelésre, a bírálóktól beérkező szakmai értékelések összegzése, az elbírált pályázatokra vonatkozó döntési javaslat előkészítése; b) szerződéskötés: minta alapján szerződések előkészítése, kiküldése, szerződés fogadása, hiánypótlás, előkészített szerződés átadása az Irodának; c) menedzselés, beszámoló: 1. beszámoló fogadása, formai ellenőrzése, hiánypótlás (beszámoló szakmai értékelését a Hivatal végzi); 2. szerződésmódosítás előkészítése (a szerződésmódosításokat az Iroda hagyja jóvá); 3. a szerződés alapján beérkező utalási igények formai vizsgálata. A tervezet közösségi minta alapján (hazai gyakorlatban a GVOP-GOP eljárásban jelenik meg) előírja a potenciális közreműködő szervezetek akkreditálását. Az Alap esetében is több szervezet végezhet közreműködői feladatokat, ezért az egységes szempontok szerinti akkreditáció az Alap forrásaihoz kapcsolódó pályázatkezelői feladatok minőségi ellátásának a garanciája. Az akkreditációs szempontrendszert a miniszter hagyja jóvá és közbeszerzéssel kiválasztott, független szervezet végzi el az akkreditálást. 2008-ban az Alap kezelésének megosztása megszűnik. Az Iroda kezelői feladatai a Hivatalba integrálódnak az Iroda megszűnésével egyidejűleg. A pályázatok kezelésének adminisztratív feladatait ezt követően is közreműködő szervezetek végzik. II. Kapcsolódás a kormányprogramhoz Az előterjesztés szakmailag kapcsolódik a Kormány programjának az Innováció és Tudomány c. fejezet Innováció a vállalkozások versenyképességéért c. részéhez. Cél az innováció barát jogi, gazdasági és intézményi környezet kialakítása, valamint az Alap céljait megvalósító, illetve az innovációt és a versenyképességet növelő szolgáltató közigazgatás megteremtése. III. Előzmények Az Alap működtetésében és kezelésében közreműködő szervezetek hatás- és feladatkörének megosztása megváltozott. A változás szervezeti átalakítást, valamint a pályázat- és szerződésmenedzselési feladatok átszervezését indokolja. IV. Várható szakmai hatások A kutatás-fejlesztés támogatását több pályázati forrás biztosítja (EU FP7 Keretprogram, Strukturális Alapok, Innovációs Alap, OTKA és minisztériumi előirányzatok). Az egyes pályázati források szabályrendszerének fokozatos közelítése valósul meg, a legjobb pályázat- és szerződéskezelési gyakorlat kialakítása érdekében. E cél elérését segíti elő, ha a pályázat- és szerződéskezelés adminisztratív és könnyen egységesíthető feladatait egymással versengő akkreditált szervezetek végzik.
6 Az akkreditációs feltételrendszer biztosítja, hogy csak olyan szervezetek vehessenek részt a pályázat- és szerződéskezelésben, amelyek a kiszervezett feladatokat az általunk meghatározott eljárás szerint, határidőben, a legnagyobb ügyfél-elégedettséggel képesek végezni. A közreműködői feladatok kiszervezésével a pályázói ügyfélkörrel közvetlenebb kapcsolat alakulhat ki, jobb szolgáltatás-nyújtás valósulhat meg (a pályázatok átfutási ideje rövidül, illetve a kedvezményezettek hamarabb jutnak a pénzükhöz). Az adminisztrációs feladatok kiszervezésével egyidőben az Alap kezelésének megosztása megszűnik: a Hivatal átveszi az Iroda alapkezelési feladatait, valamint a programok és projektek szakmai értékelése megerősítésre kerül. V. Várható gazdasági hatások A feladatok elosztásának újraszervezésével, az intézményrendszer átalakításával a pályáztatásra fordítható költségek megosztása is változik, mivel megszűnnek a két intézmény működtetéséből adódó duplikációk. Az Iroda megszüntetésével közel 30%-os létszámleépítés valósítható meg (200 főről 144 főre csökkenő létszám). A feladat átalakítás eredményeként felszabaduló források (státuszok, pénz, infrastruktúra) az Alap pályázatkezelési feladataihoz szükséges monitoring rendszer kiépítésére és működtetésére, független külső szakértők általi projekt-értékelésekre, hatékonyabb projektmenedzsmentre fordíthatók. Egymással versengő akkreditált közreműködő szervezetek bevonásával a pályázatkezelés kiszervezésre kerülő feladatainak költségei nem haladhatják meg az Iroda működése kapcsán felmerült költségszintet, a bevonandó közreműködő szervezetek indikatív számításai ezt a célkitűzést alátámasztják. Előzetes számítások szerint a hazai innovációs programok pályázatkezelési költsége 2008-ban mintegy 300 millió Ft/év, a regionális innovációs programok pályázatkezeléséhez kapcsolódó feladatok pedig 100 millió Ft/év kiadást jelentenek. VI. Várható társadalmi hatások A bevonandó közreműködő szervezetek, a vállalkozói pályázatok egyablakos kezelése révén komplexebb, illetve egységesebb szabványosítottabb, jobb minőségű szolgáltatást nyújtanak az ügyfelek részére, csökken a pályázatok beadásától a szerződéskötésig eltelt, a számlák kifizetésére fordított idő és adminisztrációs teher, valamint javulhat az ügyfelek pályázati információval történő ellátása. Stratégiai oldalról: a pályázatkezelési feladatok kiszervezése és az Iroda megszüntetése egy összehangolt folyamat, amelynek során a felszabaduló emberi és pénzügyi erőforrásokat az új funkciót érintő, szolgáltatás-orientált és a piacfejlesztő támogatások kezelésére is alkalmas módszerek bevezetésére lehet fordítani, összhangban a van a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációs törvény koncepciójáról szóló 1089/2003 (I.4.) Korm. határozattal. A jobb és ösztönzőbb programokkal, sikeresebb projektekkel a támogatottak versenyképessége és jövedelemtermelő képessége várhatóan növekedni fog, a jelentős szellemi hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások révén javuló külgazdasági pozíciókon keresztül megtérülnek a kutatás-fejlesztésre és technológiai innovációra fordított központi források, növekszik a minőségi munkahelyek száma, és kedvező közvetett társadalmi hatások (egészségügyi, környezeti) érvényesülnek.
7 VII. Kapcsolódások a) Az előterjesztés kapcsolódik a középtávú tudomány, technológia-és innovációpolitikai stratégiáról szóló 1023/2007. (IV. 5.) Korm. határozat IV. prioritásának A tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági és jogi környezet című IV.A.2. pontjához: A Kormány egyszerűbbé teszi a kutatás-fejlesztési támogatások pályázati rendszereit.cél a pályázatok átfutásának gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése. Jelen előterjesztésben foglalt Kormányrendelet módosítás hozzájárul a hatékonyabb, gyorsabb és egyszerűbb pályáztatási rendszer megteremtéséhez. b) Az előterjesztés kapcsolódik a középtávú tudomány, technológia-és innovációpolitikai stratégiáról szóló 1023/2007. (IV. 5.) Korm. határozat II. prioritásának Minőség-, teljesítményés hasznosítás-vezérlet, hatékony nemzeti innovációs rendszer című II.1.4. pontjához, amely meg kívánja erősíteni a regionális innovációs intézményrendszert. c) Az előterjesztés közvetve kapcsolódik a középtávú tudomány, technológia-és innovációpolitikai stratégiáról szóló 1023/2007. (IV. 5.) Korm. határozat II. prioritásának Minőség-, teljesítmény- és hasznosítás-vezérlet, hatékony nemzeti innovációs rendszer című II.3.3. pontjához is, amely támogatja a két és sokoldalú nemzetközi K+F együttműködésekben folyó magyar részvételt. d) Az előterjesztés kapcsolódik a Kormány által 2007. február 27-én elfogadott kis- és középvállalkozás fejlesztési koncepcióhoz. VIII. Fennmaradt vitás kérdések - I. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e kommunikáció Kormányülést követő tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kommunikáció tartalma (sajtózáradék) Tárcán belül nyilatkozók szintje:. Megjegyzések
8 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést és elrendeli a mellékletben szereplő rendelet-tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
9 Melléklet A Kormány... /2007. ( ) Korm. rendelete a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Atv.) 17. -ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Akr.) 1. -a a következő (5)-(11) bekezdéssel egészül ki: (5) Az Iroda a pályázati programok lebonyolításába akkreditált közreműködő szervezeteket vonhat be. Az Iroda az államháztartásról szóló 1992. évi VIII. törvény 54/A. -ban nevesített kezelői feladatok körén kívül eső feladatokat a (9) bekezdésben foglalt szerződés keretében adhatja át. (6) Az akkreditációs kritériumok minden közreműködő szervezet esetében egységesek, azokat az Iroda a Hivatal és az Alap forrásainak felhasználásáért felelős miniszter jóváhagyásával határozza meg. Az akkreditálást független szervezet végzi. Az akkreditáció felülvizsgálata keretében a közreműködő szervezet tevékenységét kétévente felül kell vizsgálni. (7) A közreműködő szervezet az Iroda nevében jár el. (8) A közreműködő szervezetek kijelöléséről és a közreműködő szervezetek számára biztosított kizárólagos jogról az Alap forrásainak felhasználásáért felelős miniszter javaslatára a Kormány rendeletben intézkedik. Ha a közreműködő szervezetek kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CI. törvény alapján közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, az eljárást az Iroda folytatja le a Hivatal bevonásával. Az Iroda a közbeszerzési bíráló bizottságba meghívja a Hivatal képviselőjét. (9) A feladatok átadásáról a Hivatal, az Iroda és a közreműködő szervezet szerződésben állapodik meg. A megállapodásban meg kell határozni különösen a) a közreműködő szervezet kötelezettségeit, a teljesítménycélokat, b) az Irodának a közreműködő felé fennálló irányítási jogkörének elemeit, c) a pályázat-, valamint szerződéskezelés során alkalmazandó eljárási szabályokat, d) ellenőrzés, beszámolás, számadás rendszerét, e) az adatkezelés és adatszolgáltatás rendjét, az adatvédelmi előírásokat, f) a feladat ellátásához szükséges pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsátásának módját, g) a közreműködő szervezet szerződésszegésének következményeit. (10) Az Alapból kizárólag a pályázati programok megvalósításához közvetlenül kapcsolódó feladatok költségei téríthetők meg a közreműködőknek. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek Atv.-ben meghatározott hányadából közreműködői díj összesen és évente annak 35%-át meg nem haladó mértékben finanszírozható.
10 (11) Jogszabályba ütköző vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén, különösen a megállapodásban meghatározott teljesítménycéloktól való jelentős eltérés, késedelmes teljesítés esetén az Iroda vezetője jogosult a közreműködői kijelölés visszavonásának kezdeményezésére. 2. Az Akr. 15. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Atv. 8. -ának (7) bekezdésében foglaltak kivételével a pályamű, valamint a 10. (3) bekezdésének b) pontja szerinti egyedi kérelmek támogatásáról a Hivatal indoklással ellátott előterjesztése alapján a miniszter dönt. 3. Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, és a kihirdetését követő 6. napon hatályát veszti.
11 ELŐTERJESZTÉS A kormányzati struktúra átalakítása egyes miniszterek feladat- és hatáskörének megváltozásával járt. A feladatváltozások alapján a kutatás-fejlesztéssel és technológiai innovációval összefüggő feladatok és hatáskörök a gazdaság versenyképességéért felelős gazdasági és közlekedési miniszterhez kerültek át, így a továbbiakban ő felel a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (továbbiakban: Alap) forrásainak felhasználásáért is. Ennek megfelelően 2006. utolsó negyedévében megkezdődött a kutatás-fejlesztéssel és a technológiai innovációval kapcsolatos feladat- és hatáskörök átalakítása, amely az Alapból nyújtott közfinanszírozású támogatások intézményi hátterének átalakításával fejeződik be. A hatályos szabályozás szerint a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért felelős szerv a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, amely a gazdasági és közlekedési miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. Az Alapból nyújtott közfinanszírozású támogatások kezelését a Hivatal felügyelete alá tartozó Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatás-hasznosítási Iroda (a továbbiakban: Iroda) végzi. A régiók gazdaságának és versenyképességének innováción alapuló fejlesztése érdekében 2004-ben megkezdődött a regionális innovációs hálózatok kialakítása és megerősítése, valamint a regionális innovációt ösztönző intézkedések decentralizálása. A létrejött Regionális Innovációs Ügynökségek felkészültek a pályázatkezelési feladatok ellátására. A Kormány által 2007. február 7-én elfogadott kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepció a 2007-2013 közötti időszakban követni szándékozott fejlesztési politika alapelveit rögzíti, amely a központi programok egyszerűbb, és áttekinthetőbb szervezeti rendszerének kialakítását is előírja. Ennek érdekében a Strukturális Alapból valamint a hazai előirányzatokból nyújtott közfinanszírozású támogatások kezelésére létrejött a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt A MAG Zrt. 2007. január 9-étől a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program közreműködői feladatit átvette az Irodától. A pályázatkezelési intézményrendszer átalakítása indokolja az Iroda feladatának újraszabályozását. Jelen előterjesztéssel megteremtődik annak feltétele, hogy a pályázat és szerződésmenedzsment technikai feladataira közreműködő szervezeteket vonhasson be a kezelő szervezet. A különböző hazai, regionális és nemzetközi kétoldalú együttműködés keretében futó K+F és innovációs pályázati programok lebonyolításának hatékonyságát elsősorban a leendő közreműködő szervezetek érdekeltsége határozza meg. Általános irányelv a teljesítményarányos díjazás, és a pénzügyi jellegű szankciók (levonás és kötbérezés) alkalmazásának lehetősége. Tekintettel erre, a közreműködő szervezeteknek érdekük a gyors és hatékony munkavégzésre, mivel csak az elvégzett és teljesítésigazolással elfogadott feladatok után fizet a kezelő szervezet. Kérem a Kormánytól a mellékelt határozati javaslat elfogadását. gazdasági és közlekedési miniszter