Pénzügy Tanszék Nyugdíjbiztosítás és pénzügyek 2016. december 2. marianna.lukacs@uni-corvinus.hu lukacs@patikapenztar.hu
az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/magánszemélyeknek/ Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy Tanszék
A nyugdíj állandóan napirenden van Pénzügy Tanszék 4
Jöhet a magasabb nyugdíjemelés 2016. november 28. Orbán Viktor után a nemzetgazdasági miniszter is ígéretet tett arra, hogy a kormány magasabb mértékű nyugdíjemelésről dönthet... Gazdasági aspektus http://hvg.hu/gazdasag/20161128_nyugdij_inflacio_varga_nyugdijemeles Pénzügy Tanszék 5
Legnagyobb félelmünk a nyugdíj, pedig az orrunk előtt van a megoldás 2016. november 5. Nem is gondolnánk, de egy felmérés alapján az amerikaiak 40 százalékának egyik legnagyobb félelme az, hogy a jövőben nem fog kijönni a pénzéből. Az biztos, hogy nálunk is aggodalom forrása a jövőbeli pénzügyi helyzet... Társadalmi aspektus http://www.origo.hu/gazdasag/20161105-felmeres-arrol-hogy-mitol-tartanak-leginkabb-az-amerikaiak.html Pénzügy Tanszék 6
Már nem csak az államra számítunk nyugdíj ügyben 2016. november 15. Egyre kevesebben vannak azok, akik csak az államtól várják majd a nyugdíjat, ezért egyre többen gondoskodunk valamilyen formában magunk is a jövőbeni ellátásunkról... Társadalmi aspektus http://www.hrportal.hu/hr/mar-nem-csak-az-allamra-szamitunk-nyugdij-ugyben-20161115.html Pénzügy Tanszék 7
Nyugdíj 2017: Orbán ajánlata is kevés 2016. november 21. Az eddig ígért 0,9 százalékkal szemben most 1,6 százalékos nyugdíjemelést ígér a miniszterelnök a nyugdíjasoknak, pedig vélhetően ennél is több járna. A kormánynak továbbra sincs használható makrogazdasági prognózisa ez a gondok gyökere... Politikai aspektus http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij_2017_orban_ajanlata_is_keves.624618.html Pénzügy Tanszék 8
A nyugdíj az egész országra kihat GAZDASÁGI kérdés, mert a nyugdíjrendszer mérete, járulékszintje (amit befizetünk), járadékszintje (amit a nyugdíjasok kapnak) kihat az ország gazdasági teljesítményére és befolyásolhatja a tőkepiacokat TÁRSADALMI kérdés, mert a nyugdíjkorhatár meghúzása meghatározza a munkaerőpiacot POLITIKAI kérdés, mert a nyugdíjasoknak tett ígéretek az országgyűlési választásokon szavazatokat, vagyis a kormányalakítás lehetőségét is befolyásolhatja PÉNZÜGYI kérdés, mert állandóan napirenden van a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatósága Pénzügy Tanszék 9
A nyugdíj helye a magyar szociális államban Pénzügy Tanszék 10
A három pilléren nyugvó magyar szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítás Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Nyugdíjbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár nyugdíj-előtakarékossági számla foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató üzleti nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás önkéntes egészségpénztár üzleti betegségbiztosítás Pénzügy Tanszék 11
A nyugdíjrendszer története Pénzügy Tanszék 12
A kezdetek Európa: Angliában az 1600-as években tengerentúli hajózás hívta életre biztosításokat (hajó, rakomány), melyhez idővel a elhunyt tengerészek hátramaradt családjai támogatására is létrehoztak alapot (önsegélyező egylet) 1654, Blaise Pascal (Franciaország) - matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó - a valószínűség matematikai elméletének kidolgozója nevéhez fűződik a első kockázatelbírálási útmutató Pénzügy Tanszék 13
A nyugdíjrendszer kialakulása Elsőként a vállalati nyugdíjalapok jelentek meg a munkavállalók nyugdíját a mérlegben a vállalat jövőbeni kötelezettségeként feltüntetve (vállalati PAYG) majd a tőkepiac kialakulását követően megjelentek az ingatlanba fektető tőkefedezeti elven működő nyugdíjalapok (DB) Jellemzően a XX. század első harmadában megjelent a kitüntetett foglalkozási csoportokra vonatkozó kötelező nyugdíjbiztosítás (PAYG) Németország: 1883 Svédország: 1914 Ausztria: 1921 Magyarország: 1929 USA: 1935 Anglia: 1946 Pénzügy Tanszék 14
A nyugdíjrendszerbe történő A munkaerő-piac befolyásolása: állami beavatkozás okai Egyes foglalkoztatói csoportok részére időskori járadék biztosítása A munkaerő-kínálat mérséklése a világgazdasági válságot követő években A fejlett demokráciával rendelkező állam beavatkozása a társadalmi igazságosság érdekében: a nyugdíjrendszer minél hatékonyabban biztosítsa a mindenkori kormány elképzeléseinek megfelelő szolidaritást a járulékfizetők és a járadékban részesülők között a fenti okok következtében jelentek az állami PAYG alapú nyugdíjpillérek és terjedtek el a XX. században Pénzügy Tanszék 15
A nyugdíj definíciója Pénzügy Tanszék 16
Az öregségi nyugdíj definíciója Az egyén életútja során a fogyasztás kisimítása oly módon, hogy a munkában töltött évek jövedelméből a nem munkában töltött évek időtartamára a társadalmilag hatékony reálszintű fogyasztás biztosított legyen A redisztribúció (akár állami, akár tőkefedezeti rendszernél) a nyugdíj biztosításának eszköze NEM tárgya az öregségi nyugdíjnak a nem járulékfizetők időskori megélhetésnek biztosítása, a szociális segélyezés Pénzügy Tanszék 17
A nyugdíjrendszerek típusai Pénzügy Tanszék 18
A nyugdíjrendszerek típusai A JÁRADÉK/ KIFIZETÉS /NYUGDÍJ finanszírozásának MÓDJA szerint: Tőkefedezeti rendszerek o Kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott (Defined Benefit, rövidítve DB) o Befizetéssel meghatározott (Defined Contribution, rövidítve DC) Felosztó-kirovó rendszer (Pay As You Go, rövidítve PAYG) A rendszerbe való befizetésre vonatkozó KÉNYSZER JELLEGE szerint: Kötelező rendszer Önkéntes rendszer Ez két olyan ismérv, ami által egy kétdimenziós táblázatba csoportosítva minden intézményesített nyugdíjrendszer leírható Pénzügy Tanszék 19
Az elmélet a gyakorlatban: melyik pillér hova tartozik Magyarországon? Felosztó-kirovó Tőkefedezeti Kötelező Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Magánnyugdíjpénztár Önkéntes Nincs ilyen intézmény Biztosító társaság Önkéntes nyugdíjpénztár Tartós befektetési számla TBSZ Nyugdíj előtakarékossági számla NYESZ Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Pénzügy Tanszék 20
A tőkefedezeti és a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer összehasonlítása Az összehasonlítás szempontja Kockázatkezelés Az alkalmazott biztosítási technika Az intézmény bevételei Tőkefedezeti alapú nyugdíjrendszer az egyén egymástól eltérő időben jelentkező jövedelemkülönbségének kiegyenlítése egyéni / munkáltatói szinten DC: az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer DB: homogén kockázatközösség - életjáradék biztosítási díj / tagdíj hozam Felosztó-kirovó alapú nyugdíjrendszer szolidaritás generációk között eltérő jövedelmi csoportok között felosztó-kirovó : a rendszerben nincs tőke, a befizetésekből (járadékokból) közvetlenül finanszírozzák a kifizetéseket (nyugdíjakat járulékok állami beszedési garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása Pénzügy Tanszék 21
Megtakarítás a magyar nyugdíjcélú tőkefedezeti pillérekben (2015)* 2 251 milliárd HUF 387 219 magánnyugdíj-pénztár 483 1162 önkéntes nyugdíjpénztár TBSZ NYESZ *TBSZ, NYESZ 2012. évi adat Pénzügy Tanszék 22
Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor (1993) legfontosabb jellemzői Start: 1994 év eleje Felkészülve az első pillér (állami felosztó-kirovó rendszer) szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése Szereplők: 44 db - konszolidáció: induláskor (2001) még 89 szereplő Oligopol helyzetű piac, a banki biztosítói pénztárak a tagság, vagyon, bevétel 80%-át birtokolják Legsikeresebb befektetési tevékenység: munkahelyi és ágazati és független pénztárak Pénzügy Tanszék 23
ezer fő milliárd forint Önkéntes nyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok 1 400 1 200 1 208 1 249 1 293 1 358 1 386 1 370 1 328 1 298 1 267 1 227 1 185 1 170 1 150 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 434 511 590 661 744 750 756 811 836 846 926 1098 1162 1 000 800 600 400 400 200 0-200 73,1 113,1 120 66,5 50,1 65,9 72 89 12,6 42,1 48 5,8-81,9 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 taglétszám (ezer fő) befektetési tevékenység eredménye (milliárd forint) vagyon (milliárd forint) 200 0-200 Forrás: felugyelet.mnb.hu Pénzügy Tanszék 24
A TBSZ és a NYESZ (2005) legfontosabb jellemzői A lakosság részére az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek bővítése (egyéni, kamatozó számla vezetése az ügyfelek részére) Befektetési szakmai sikeres lobbija: az értékpapírok iránti kereslet növelése Jogszabály: 2005. évi CLVI. törvény a nyugdíj-előtakarékossági számlákról 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól Pénzügy Tanszék 25
TBSZ, NYESZ: a legfontosabb mutatószámok Nincs adatszolgáltatási kötelezettség, ezért piaci becslés NYESZ: 142,1 ezer darab szerződés, 387 milliárd forint vagyon TBSZ: 129 ezer darab szerződés, 483 milliárd forint vagyon Pénzügy Tanszék 26
A magánnyugdíjpénztárak (1997) legfontosabb jellemzői Az addig kizárólagosan felosztó-kirovó alapon működő állami nyugdíjrendszer egy részének átalakítása kötelező tőkefedezeti pillérré (az állami két pillérből kapták volna a nyugdíjasok a járandóságukat) A magánnyugdíjpénztárba a felosztó-kirovó pillér rovására került befizetésre a járulék (6-7-8%) Start: 1997 Önkéntesség: minden 45 év alatti járulékfizető szabadon eldönthette, hogy belép-e a magánnyugdíjpénztárba; a pályakezdők részére a belépés kötelező volt Kivezetés a kötelező állami rendszerből: 2011 a tagok jelentős része lemondott a magánnyugdíjpénztári megtakarításaikról (jogalap nélküli fenyegetés: aki marad a második pillérben, az elveszíti az első pillérből a nyugdíjjogosultságát a magánnyugdíjpénztári befizetések határozatlan időre az első, állami (felosztó-kirovó) pillérbe kerülnek Pénzügy Tanszék 27
milliárd forint ezer fő Magánnyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok 1998 2015 (felugyelet.mnb.hu) 2010-ben több mint 3 millió tag, 2015-ben 59 176 tag A vagyon piaci értéke 2010. december 31-én: 3 304 milliárd, 2015-ben 219 milliárd A szektor havi bevétele: 2010-ben 25-30 milliárd volt, jelenleg az állami pillérbe kerülnek a befizetések 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 1 347 2 064 2 193 2 253 2 225 2 304 2 403 2 510 1 221 2 654 1 591 2 764 1 966 1 973 3 019 3 114 3 304 2 649 877 1 000 565 413 283 219 206 193 90 176 209 219 500 29 99 69 62 61 59 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Vagyon piaci értéken (milliárd Ft) Taglétszám (ezer fő) 2 955 Pénzügy Tanszék 28 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (2007) bevezetésének célja A munkáltatók több tagállambéli érdekeltségei miatt, valamint az európai szintű munkaerő-áramlás elősegítése érdekében merült fel az igény ezen intézmények szabályozásának európai uniós szintű közelítésére. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató által nyújtott szolgáltatás az európai uniós terminológiában kiegészítő nyugdíjnak minősül. Pénzügy Tanszék 29
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jellemzői A Nyugdíjszolgáltató zártkörűen működő részvénytársaság (2007. évi CXVII. törvény) Alapítás: foglalkoztató, bank, biztosító részvénytársaság és befektetési társaság Alapító tőke: 3,5 millió euró Határon átnyúló szolgáltatás Bármelyik foglalkoztató csatlakozhat Az lehet tag, aki munkaviszonyban áll Tagi számlán elhelyezett összeg, nyugdíjszolgáltatás A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona Formái: egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja Pénzügy Tanszék 30
Hogyan működik a FNYI? A munkáltató ezzel differenciált összegű juttatást adhat a munkavállalóinak (pl. a munkában eltöltött évek, betöltött pozíció alapján) A konkrét ígéret: ha dolgozol nálam 10 évet, nyugdíjas korodban élethosszig tartó nyugdíjat biztosítok havi 20 ezer forint összegben A jogviszony létrejötte: A munkáltató szerződést köt az FNYI-vel az érintett munkavállalók munkaszerződésébe belekerül a munkaadói kötelezettségvállalás Ha a munkavállaló nem teljesíti a szerződésben foglaltakat (pl. hamarabb kilép), elveszti a nyugdíjra vonatkozó jogosultságát Pénzügy Tanszék 31
Foglakoztatói nyugdíjszolgáltató: a legfontosabb mutatószámok Nincs nyilvánosan elérhető adat (MNB) Jelenleg 1 piaci szereplőről tudunk (Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt, alapítás: 2011) a honlapján nincs elérhető adat a bevételekről piaci információk egyértelműen kudarcnak minősítették az indulást Ennek oka az időzítés is lehet: bizalmatlanság a tőkefedezeti nyugdíjpillérek iránt Tőkepiaci aspektus: világgazdasági válság Magyarországi aspektus: a magánnyugdíjpénztári átalakítás Pénzügy Tanszék 32
Az állami magyar nyugdíjbiztosítási alap (ONYF) kiadásai 2015-ben Ellátás típusa Átlagos ellátásszám (ezer) Nyugellátásokra fordított éves kiadás (milliárd Ft) Ellátások összesen, ebből 2 831 2 988 öregségi nyugdíjak 2 018 2 614 özvegyi főellátások 88 68 árvaellátások 71 34 özvegyi kiegészítő ellátások 654 270 egyszeri segély - 0,5 Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Statisztikai Zsebkönyv 2015 Pénzügy Tanszék 33
Magyar állami nyugdíjrendszer: elgondolkodtató mutatók Átlagos nyugdíj: havi 83 ezer forint Nyugdíjban eltöltött idő Nők esetében: 22-23 év Férfiak esetében 16-17 év Magas a helyettesítési ráta: jelenleg 66,9% (a nyugdíjak átlagos szintje és a nettó keresetek átlagos szintjének aránya) 103% - 2050-re ennyi lesz a nyugdíjasok aránya a járulékfizetőkhöz képest (ez jelenleg 76%) A magyar ember átlagosan 3 évvel hamarabb megy nyugdíjba, mint ahogy azt a törvény engedné Pénzügy Tanszék 34
Az első nyugdíjpillér GDP-arányos kiadása 3,2%-kal nőtt az elmúlt évtizedben (onyf.hu) Pénzügy Tanszék 35
A tőkefedezeti nyugdíjrendszer kockázatai Pénzügy Tanszék 36
A tőkefedezeti járadékot=nyugdíjat meghatározó tényezők a várható élettartam a befizetett tőke befektetési teljesítmény a befektetésre rendelkezésre álló idő (a hosszabb idő alatt több hozam érhető el) Pénzügy Tanszék 37
A tőkefedezeti nyugdíjat nyújtó intézmény felelőssége 100 egység 100 egység 20 éves befektetése után a +1%-os hozam 122 egységnyi, míg a -1%-os hozam 82 egységnyi fedezetet biztosít Pénzügy Tanszék 38
A gyakorlat mutatja: a tőkefedezeti nyugdíjrendszer működési problémái Magas tranzakciós költségek (számlavezetés, alapkezelés) Nem kielégítő befektetési politika, gyenge reálhozamok Fogyasztói tájékozatlanság Ellenőrzési problémák 1989, Anglia, a Robert Maxwell eset: a médiavállalat a növekedéshez szükséges forrásokat jogellenesen a vállalati (foglalkoztatói) nyugdíjalapból finanszírozta, de nem bukott a befektetetésen 2011, Magyarország: a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozás átalakítása Pénzügy Tanszék 39
A tőkefedezeti alapú nyugdíjrendszer általános kockázatai A nyugdíjportfólió hozamteljesítménye A kritikus szintet meghaladó infláció a járadékszolgáltatás időtartama alatt, mert a tőkefedezeti nyugdíj esetében a vagyon reálértékének megőrzése a cél, azonban a kritikus szintet meghaladó infláció negatívan hat a reálhozamokra vagyis csökkenti a nyugdíjvagyont, ami csökkenti a kifizethető járadékot, vagyis a társadalmilag hatékony reálszintű fogyasztás nem biztosított ez teremtette meg a teret a nyugdíjrendszerbe történő állami beavatkozásra Pénzügy Tanszék 40
A felosztó-kirovó (PAYG) alapú nyugdíjrendszer kockázatai Pénzügy Tanszék 41
A PAYG járadékot meghatározó tényezők demográfia a gazdaság teljesítménye (befizetett járulék) Pénzügy Tanszék 42
A gyakorlat mutatja: a PAYG alapú nyugdíjrendszer működési problémái Rossz szabályozás munkaerő-piaci torzulásokat okozhat (előnyugdíj, 40+ program, bírák nyugdíjazása 70 helyett 62 éves korban) Megkérdőjelezi a társadalmi igazságosság elvét (nyugdíjak infláció feletti indexálása, 13-14. havi nyugdíj, meghatározott foglalkoztatási csoportok pl. katonák, rendőrök - korai nyugdíjazása) A magas járulék növeli a feketegazdaságot és csökkenti az ország versenyképességét Pénzügy Tanszék 43
A PAYG alapú nyugdíjrendszer általános kockázatai Erkölcsi kockázat (Moral Hazard) - pl. járulékfizetési morál, idő előtti nyugdíjba vonulás A PAYG nyugdíj biztosítási kényszertakarékosságot kapcsol össze egy újraelosztási rendszerrel, mely során két egymással ellentétes, hosszútávon összeegyezhetetlen érdek feszül egymásnak: a résztvevők elvárása, hogy legyen összefüggés a befizetések és kifizetések között az állam törekvése az igazságosság és a szolidaritás ideájának való megfelelésre Pénzügy Tanszék 44
Az Önök generációjának felelőssége a nyugdíjrendszer valódi természetének feltárása: Miért csak 100-150 éves intézmény a nyugdíjrendszer? Miért nincs a világ minden országában? Mi vár Önökre, ha betöltik a 60-70. életévüket? És a nem túl távoli jövőben szüleikre? Pénzügy Tanszék 45
Ajánlott irodalom nyugdíj I. Az előadás elérhető: www.patikapenztar.hu / magánszemélyeknek/corvinus Egyetem Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, 2009. Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2000. Dr. Lukács Marianna: Nyugdíjfinanszírozási pillérek 2010 http://www.tradiciopenztar.hu/alap.php?inc=gyik&menu_id=30 Nyugdíj- és Időskori Kerek Asztal Jelentése, 2009. december CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.macro%20balance%20and%20growth.pdf MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&contentid=8683 MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&contentid=7559 Pénzügy Tanszék 46
Ajánlott irodalom nyugdíj II. MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&contentid=7712 Banyár J. Mészáros I. (2003): Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Gondolat Kiadói Kör, Budapest Botos K. (2010): Demográfia és nyugdíjrendszer. Polgári Szemle, pp. 46-55 Kovács E. (2010): A nyugdíjreform demográfiai korlátai. Hitelintézeti Szemle, pp. 101-112 Simonovits A. (2009): Népességöregedés, TB-nyugdíj és megtakarítás. Parametrikus nyugdíj-reformok. Közgazdasági Szemle, pp. 297-321 Lukács Marianna: Második pillér kritika http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=7&i=74988 Augusztinovics M. (2007): Elmulasztott lehetőség, Nyugdíjreformok Közép-Kelet-Európában. In: Lentner Csaba (szerk). Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején. Akadémia Kiadó, pp. 245-256 OECD nyugdíjkilátások 2012 http://browse.oecdbookshop.org/oecd/pdfs/free/9789264169401-sum-hu.pdf Pénzügy Tanszék 47