AZ ÉRZELMI NEVELÉS helye és s lehetőségei a pedagógiai giai folyamatban Herr Nikoletta Pszichopedagógus gus Közoktatásai szakért rtő
Mi lenne, ha.. Fontosnak tartjuk-e, hogy a ránk r bízott b gyermekek otthonról magukkal hozzák az érzelmeiket? Jónak tartanánk nk-e, ha a diákok minden, az intézm zményben keletkezett érzelmüket kinyilvánítan tanák?
VÁLASZOK - NEM Platón (i.e. 427-347) az érzelmek az elme alsó rétegéből l származnak és s megrontják k az értelmet. rtelmet. Spinóza (1675/1997) Etika Az affektusoknak alávetett ember nem a maga ura, hanem ura a sors! Elster (1985) Az emóci cióknak a cselekedetekben való közvetlen jelenléte elsöpri, aláakn aknázza a racionális mentális folyamatokat.
VÁLASZOK-IGEN Pascal (1643/1983) A A szívnek vannak érvei, miket nem ismer érvelő eszünk. nk. Solomon (1977) az érzelem a hitelesség záloga, önmagunk megismerése se útján vezérfonal, alapvető értékeink forrása, a lélek l lek életerejét t adja. McClelland (1987) az érzelmek a motiváci ciós rendszerek fontos részei, r mert jelzik a természetes incentívek (pl. fájdalom) f jelenlétét, t, és s felerősítik a hatásukat. Ilsen (1978) az érzelmek kreatívabb vabbá tesznek a problémamegold mamegoldásban.
VÁLASZOK az érzelem a pszichológia hamupipőkéje je míg testvérei az értelem és s az akarat előkel kelő helyeken pompáznak, ő a cselédszob dszobában ban hál h (Carl Lange dán d n fiziológus 1887 In: Atkinson 1997). Ami az érzelmi világban megy végbe, v vagy ami érzelmi indíttat ttatású,, az szüks kségképpen független f a racionalitást stól, vagy éppenséggel racionális lis (Zrinszky, 2002)
Különböző felfogások az érzelmek és s a viselkedés s kapcsolatáról Racionalista felfogás - az érzelmek a viselkedést st dezorganizáló,, zavaró elemek - az emberi élet primitív v aspektusai Fiziológiai felfogás - minden viselkedésnek snek van emocionális aspektusa - corticális és s subcorticális területek egyaránt fontosak Evolúci ciós - pszichológiai felfogás - az érzelmi válaszok v a társas t környezettel k való megküzd zdésnek hasznos, sőt s t alapvető eszközei zei - integrált kognitív v /emotív/ motiváci ciós s rendszer
A NEVELÉSR SRŐL Fogalma: A nevelés s olyan értékátadó, értékrendszert kialakító fejlesztő folyamat, melynek célja, c hogy az egyént életfeladatai megoldására képessk pessé tegye. Jellemzői: - csak az emberre jellemző tevékenys kenység - történeti jellegű - nemzeti jellegű - tudatos, tervszerű,, szervezet - fejlesztő hatású - bipoláris (kétir tirányú) ) folyamat
NEVELÉSI KONCEPCIÓK K 1. Normatív v nevelési koncepciók: k: egyértelm rtelműen en deklarálj lják és s fontosnak tartják k a hosszabb távon t fennmaradó emberi-etikai etikai értékeket tudatosan törekszenek t az elfogadott magatartási normák k közvetk zvetítésére és interiorizálására ra a nevelés által a direkt nevelési módszereket m alkalmaznak
NEVELÉSI KONCEPCIÓK K 2. Értékrelativista koncepciók: a gyerekeket életszerű körülmények között k kell tevékenykedtetni saját t tapasztalatok alapján n alakítja majd ki az egyén n azokat a normákat, amelyeket magatartásában is érdemes követnik indirekt nevelő hatásokkal segíti a gyermeki önállóság g kialakulását
A (nevelési) CÉLOK KIJELÖLÉSÉT BEFOLYÁSOL SOLÓ TÉNYEZŐK az állami berendezkedés s jellege, gazdasági gi tényezt nyezők szociokulturális lis tényezt nyezők, divatjelenségek, médiák, individuális tényezt nyezők, nevelői i személyis lyiségjegyek
A NEVELÉS S CÉLJA C NAPJAIKBAN A nevelés s célja: c a művelt, m szuverén, n,érdekeit objektíve érvényesíteni tudó,öntev ntevékeny, magatartásában egyetemes értékeket követk vető személyis lyiség kialakítása.
A nevelés s területei Testi nevelés Értelmi nevelés Érzelmi nevelés Erkölcsi nevelés Esztétikai tikai nevelés Egészs szségnevelés Környezeti nevelés Állampolgári nevelés Multikulturális lis nevelés Média és s nevelés
Érzelmi nevelés A gyermek egészs szséges fejlődéséhez érzelmi kapcsolatokra is szüks kség g van. Ezek tudatos alakítása az érzelmi nevelés. Szüks kség g van hozzá: Érzelemformáló személyi kapcsolatok Érzelemformáló közösségi kapcsolatok Érzelmi intelligencia
Az érzelemről-definíció? szubjektív és s objektív v tényezt nyezők összjátéka, bonyolult halmaz, amelyeket idegi és s hormonális rendszerek közvetk zvetítenek (Kleinginna 1981) Növeli az (érzelmi)( élményt Kognitív v folyamatot indít t meg (észlel,( emlékezik, értékel) Fiziológiai alkalmazkodásra késztetk Céllal irány nyított, kifejező viselkedéshez shez vezet Az érzelmeknek nincs egy egyetemes jellemzője, je, ami mindegyik érzelemre meghatároz rozó lenne.
Fogalmi kategóri riák Hasonló jegyek alapján n (pl. MérőM László: Az érzelmek állatkertje) Alapérzelmek és s variáci cióikik Kognitív érzelmek Tisztán n emberi érzelmek
ALAPÉRZELMEK 1. Öröm 2. Szomorúság 3. Düh 4. Undor 5. Félelem 6. Meglepődés A képzeletbeli k kikeveréshez ezek közül k l egyik másiknak a feltűnő hiánya is használhat lható. Pl. derű,, csodálat, aggodalom, beletörődés, agresszió (+ vagy irány nyúak)
KOGNITÍV ÉRZELMEK Nem tisztán n emberi érzések Pl. békessb kesség, elégedetts gedettség, g, irigység, g, zavar stb
TISZTÁN N EMBERI ÉRZÉSEK Pl. altruizmus,ambíci ció, önérzet, álszentség, szemérem, lelkiismeret-furdal furdalás s stb
Az érzelmek kognitív v kiért rtékelés (Smith és s Lazarus 1990) elmélete lete Az érzelmek alakulásában a helyzetre vonatkozó ismeretek és s hiedelmek értékelése játszik j döntd ntő szerepet Mennyiben,mennyire és s hogyan befolyásolja a helyzet a személyes életünket? nket? fenyegető, ártalmas, kihívás /Iskolai példa/ p Másodlagos értékelésnél alaposabb elemzés következik: kinek tulajdoníthat tható a helyzet, mit tehetünk a nemkívánatos natos helyzet javítására, mik a jövőbeli j kilátások?
Az érzelmi átélés - erős érzelmi bevonódás s a tevékenys kenység végzésébe - szokatlan, újszerű és s aktivitást igényl nylő helyzetekben való tevékenyked kenykedés - annak érzése, hogy az egyén által végzet v cselekvéssel, ssel, tevékenys kenységgel igazán önmaga lehet (Waterman 1993)
Az érzelmi intelligenciáról Howard Gardner, a Harvard Egyetem professzora a többszörös s intelligencia elmélet letének kidolgozója (1983- ban publikálta lta elősz ször r az elképzel pzelését). Gardner által felismert különbk nböző intelligenciák k a következk vetkezők: k: - verbális lis-nyelvi - matematikai-logikai - térbeli-vizuális - testi-kinesztetikus - zenei - interperszonális - intraperszonális
Az érzelmi intelligencia készsk szségterületei Ezek közül k l az utóbbi kettő foglalja magába Az interperszonális intelligencia az együttm ttműködés képességeinek összefoglaló kifejezése. Ezzel a képessk pességgel rendelkező személy képes k a másikat m megérteni, jól j l működik m csoportban. Az intraperszonális intelligencia velejárója ja az a képessk pesség, hogy saját érzelmeinket azonosítsuk, hogy megértj rtjük k saját t céljainkat c és szánd ndékainkat. Az ilyen személyek jól j l mérik m fel erejüket, határozott az én-tudatuk és magabiztosak.
Érzelmi kompetencia Daniel Goleman (1997) az Érzelmi intelligencia címűc könyvében használja elősz ször r az érzelmi kompetencia fogalmát t (érzelmeink( irány nyításának nak képessk pessége). Két t elemét t lehet elkülöníteni, a személyes és s a szociális dimenziót. A két k t dimenzió mentén n az érzelmi kompetencia a következk vetkező készségterületekkel rendelkezik: affektív v készsk szségek (érzelmek felismerése, se, képessk pesség g az érzelmekre pl. öröm, bánat) b konatív v készsk szségek (felszólító és s mozgósító készségek pl. érdeklődés, munkakedv) szociális készsk szségek (társas és s személyk lyközi készsk szségek pl. egymásra figyelés, empátia, elfogadás, együttm ttműködés)
FÖLDRENGÉS Még g nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen mértékben határozza meg ez az intelligencia faktor a sikeres alkalmazkodást, a boldogulást és s az egészs szséges, kiegyensúlyozott életet. Ha ennek fontosságát, t, meghatározotts rozottságát t be tudja bizonytani a tudomány, akkor a pedagógi giának fel kell készülni: olyan módszereket m szüks kséges kidolgozni, melyek az érzelmi intelligencia fejlesztésében, az érzelmek felismerésében és s szabályoz lyozásában nyújtanak segíts tséget. A jelenlegi egészs szségfejlesztő programok inkább a nem kívánatos viselkedéseket seket célozzc lozzák k meg, ezek helyett inkább olyanokat kellene alkalmazni, amelyek a diákok érzelmeit és s szociális készsk szségeit fejlesztik.
ÉRZELEMSZAB RZELEMSZABÁLYOZÓK összessége genetikai adottságok makro - és s mikro társadalmi t helyzet a szocializáci ció módozatai társadalmi és s kulturális lis normák
Miért CÉLSZERC LSZERŰ/SZÜKSÉGES az érzelmeket nevelni? A pozitív érzelmek tágítjt tják k a figyelem látókörét, l t, míg m g a negatív érzelmek szűkítik. A pozitív érzelmek előseg segítik a kreatív v gondolkodást igényl nylő tevékenys kenységek végzv gzését. A pozitív érzelmek képesek k arra, hogy a negatív érzelmek mellékhatásait kijavíts tsák A pozitív érzelmek tovább bbá segítenek abban is, hogy a mindennapi nehézs zségekkel, a stresszel könnyebben k megküzdj zdjünk. Az érzelmi intelligencia fejlesztésének egyik hozadéka, hogy bővíti b az olyan megoldási lehetőségek körét, k melyet eddig nem volt mód m d megtapasztalni, ezáltal mozgósítani tudjuk a diákok saját és s társas t erőforr forrásait.
Az érzelmi nevelés s lehetséges módszerei Közvetlen módszerek: követelk vetelés, gyakoroltatás, segíts tségadás, ellenőrz rzés, ösztönzés s (elismerés- elmarasztalás; s; jutalmazás-büntet ntetés) Közvetett módszerek: magatartási si- tevékenys kenységi modellek közvetk zvetítése (elbeszélés, s, modellért rtékű személy bemutatása, műalkotm alkotás bemutatása, személyes példaadp ldaadás). A közvetett k módszerek m jellemzően en nem munkatevékenys kenységekhez kötődnek k (pl. játék), j ugyanakkor nem lehet őket teljes mértm rtékben elkülöníteni a kognitív v tevékenys kenységektől l sem (tanulás).
A negatív érzelmek következményei Amennyiben az egyén n nem tanulja meg a pozitív érzéseket átélni, úgy eluralkodnak a viselkedésében a negatív, elutasító reakciók visszahúzódik a környezetk rnyezetétől, társas t problémák jellemzik nem lesz képes k proszociális viselkedésre sre szorongásos sos és s depresszív v tünetekkel t lesz jellemezhető figyelmi-gondolkod gondolkodási problémák k léphetnek l fel nálan vagyis összességében képtelen k lesz az örömteli élménykehez jutáshoz.
EQ fejlesztése se Az érzelmi intelligencia nem fejleszthető ugyanúgy, gy, mint az értelmi intelligencia (magyarázat, belátás), hanem meg kell tapasztaltatni, élménnyé kell tenni. Az érzelmi fejlesztés s lépései: l Mintakövet vetés s (krízishelyzetben nem az értelem vezérel bennünket, nket, hanem a belénk ivódott mintáink ink szerint reagálunk). Érzések azonosítása, sa, megkülönb nböztetése.
Pozitív érzelmi kapcsolatok kialakítása A megbecsülés s kifejezése: verbális és s nem verbális úton. A megért rtő figyelem kimutatása. (Verbális és nem verbális kifejezése.) A konzekvensen tanúsított tott megbecsülésnek snek pozitív v nevelő hatása van. Csökken a bizonytalanság, fejlődik az önértékelés, javulnak a társas t kapcsolatok, jobbak lesznek a tanulási eredmények.
A megbecsülés és s a megért rtés jelentősége Carl Rogers (feltétel tel nélkn lküli li elfogadás) Összetevői: 1. pozitív érzelmi odafordulás, 2. a gyermek iránti érdeklődés, 3. feltétel tel nélkn lküliség tolerancia A A boldogság átélését t olyan helyzetek határozz rozzák k meg, ahol az ember önmaga lehet.
Egy új j aspektus A szociálpszichol lpszichológia és s a csoportlélektan lektan az érzelmek átélésének képessk pessége elsősorban sorban közössk sségi tevékenys kenységekben, a csoportos tevékenys kenységek révén r alakulnak ki. az érzelmi nevelés s hangsúlya a közösségi nevelés-,, a szociális kompetencia fejlesztésében jelenik meg
RECEPT? A módszerek m csak akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha összhangba jutnak a nevelő személyis lyiségével. Maga a módszer m a nevelés összetett, bonyolult folyamatában csak egyetlen tényezt nyező csupán. A nevelői i ráhatr hatás s minden egyes tantárgy keretében jelenlévő folyamat. A pedagógiai giai-pszichológiai szakma a tematikus önismereti céllal c szervezett foglalkozásokat javasolja.
Utósz szó helyett A személyis lyiségfejlesztés s igazán n hasznos eredménye az lehet, ha a diákjainkat megtanítjuk idegeskedés s helyett úgy belemerülni lni abba, amit csinálnak, hogy ennek az érzések segíts tségével szinte öntudatlanul küzdjenek meg a nehézs zségeikkel, hogy teljesítm tményük k ezáltal növekedjen. n =Csíkszentmih kszentmihályi Mihály (Chicago) flow-nak (áramlat) elnevezett belefeledkezés s valami értékes aktivitásba sba fogalomkörével
Felhasznált lt és s ajánlott irodalom Goleman, David: Érzelmi intelligencia, HáttH ttér r kiadó,, Bp. 1997 Uzsalyné Pécsi Rita: A nevelés s az élet szolgálata, lata, Kulcs Kiadó, Pécs, 2010 Nicolson-Nelson Nelson Kristen: A többszt bbszörös s intelligencia, Szabad Iskolákért Alapítv tvány, Bp. 2007 ZrinszkyLászl szló: : Neveléselm selmélet, let, Műszaki M KönyvkiadK nyvkiadó,, Bp. 2002 Kozéki Béla: B Karakterfejlesztés, s, F. M. Ped. Int. Székesfeh kesfehérvár, r, 1991 N. Kollár r Katalin-Szab Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak, gusoknak, Osiris Kiadó,, Bp. 2004 Bábosik István: A nevelés s elmélet let és s gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiad nyvkiadó,, Bp. 1999 Szentmihályi Károly: K Pszichológia tanároknak és s diákoknak, Hantken Kiadó,, Bp. 2007 Szitó Imre: Az érzelmi intelligencia fejlesztése se az iskolában, Edition nove, Sopron, 2009