Az alkotmányos demokrácia

Hasonló dokumentumok
Emberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

Az alapjogok védelme és korlátozása

Közvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Előadásvázlat EMBERI JOGOK ALAPJOGOK. AZ ALAPJOGOK RENDSZERE szeptember 8.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

TÁRSADALOMISMERET. Cél

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat április 23.

2. előadás Alkotmányos alapok I.

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

A modern demokráciák működése

Szuverenitás, demokrácia. ELTE ÁJK tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Szuverenitás, demokrácia. ELTE ÁJK tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

jog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I November 25. D. Az állam immunitása

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

Politikai részvételi jogok

AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI

Választójog. Alkotmányjog 1. előadás május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán

VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG november 20. Lukonits Ádám (ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék)

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

Bevezetés Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz

Alkotmányjog 1 előadás november 6.

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

5 Lásd az Alkotmány módosításáról szóló évi I. törvényt. 6 Vö. az évi I. törvény indokolásának 5. pontjával.

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére tavaszi szemeszter

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Szuverenitás. ELTE ÁJK tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1. Ajánlott videó:

Jogi alapismeretek szept. 21.

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter

A betegjogvédelem jövője

Az élelemhez való jog

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal

A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma

Alapjogvédelem az EU-ban

Jogi és Igazgatási Ismeretek II. Emberi jogi alapismeretek

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/ , Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog

EU közjogi alapjai május 7.

3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem

Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

TF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék

A VÁLASZTÓJOG ALAPJOGI TARTALMA ÉS KORLÁTAI

Nemzetpolitikai továbbképzés október 16.

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése. tansegédlet 2015.

Tájékoztató és tematika Magyar alkotmányjog II. (Emberi jogok) c. tantárgyból 2010/2011-es tanév II. félév

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja.

Alkotmányjog záróvizsga DE ÁJK jogász szak. Jogforrásjegyzék

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

99/2007. (XII. 6.) AB határozat. Indokolás

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY

5. Téma: Az államtípusok jellemzői viszonyuk a civil közösségekhez, kultúrához, oktatáshoz

ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok november december 5.

Platón Párt EU Program VAN ERÉNY! Európainak maradni

3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi

1651/G/1992 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

AZ ALAPJOGOK VÉDELME szeptember 25. és október 2. Vissy Beatrix

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

Iránymutatás az emberi jogi jogvédők védelméről

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

A kisebbségvédelem története. Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása

AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME

KÉPVISELETI ÉS KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA VISZONYA

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján?

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

Védőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén?

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.

Az alkotmányos normák érvényesülésének elméleti problémái a magánjogi jogviszonyokban

ALKOTMÁNYJOG II. Tárgy neve: Alkotmányjog II. Szak: jogász Neptun kódja: Számonkérés módja: kollokvium

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

AZ EMBERI JOGOK MEGJELENÉSE ÉS FEJLŐDÉSE AZ EGYES ALKOTMÁNYOKBAN MARINKÁS GYÖRGY

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap

Alkotmánytan I. Dezső, Márta Fürész, Klára Kukorelli, István Papp, Imre Sári, János Somody, Bernadette Szegvári, Péter Takács, Imre

Átírás:

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people ) Népszuverenitás Nép politikai részvétele (választójog, népszavazás, kontrolljogok) Hatalomgyakorlás társadalmi kötöttsége

Az alkotmányos demokrácia meghatároz rozása Alkotmányos demokrácia A demokrácia jogállami formája Alkotmányjogi intézményrendszer keretei között, politikai alapkonszenzus alapján Minimális standardok (pluralizmus, közvetítı mechanizmus, választás, kommunikációs jogok, legitimáltság, demokratikus döntéshozatal, igazságosság és jogegyenlıség, esélyegyenlıségre törekvés, szabadság)

A közvetlen k demokrácia fórumaif Nép általi hatalomgyakorlás alk.-ban meghatározottak szerint közvetett (képviseleti) vagy közvetlen: Népgyőlés Népszavazás alkotmányi / törvényi / önkormányzati preventív / szukcesszív konstitutív / abrogatív obligatórius / fakultatív decizív / konzultatív plebiszcitum - referendum Népi kezdeményezés (iniciatíva) imperatív / fakultatív népi törvénykezdeményezés

Az alkotmányos demokrácia jellemzıi i 1. Társadalmi és politikai pluralizmus Érdekkonfliktusok és kompromisszumok Tolerancia Közérdek nem eleve adott Legfıbb veszély: a hatalom monopolizálása Demokratikus döntéshozatali technikák Konkordancia elv Többségi elv (nem abszolút többségi uralom! kisebbségek jogai, jogállamiság, alapjogvédelem)

Az alkotmányos demokrácia jellemzıi i 2. Közvetlen és képviseleti demokrácia Közvetlen: korlátozott, kiegészítı jellegő Képviseleti (elsıdleges) Parlamentáris prezidenciális (átmeneti formák) Legitimitás elve Feltétele: legalitás + elfogadott, elismert, támogatott uralom, jogszabályok erkölcsi megalapozottsága Alapvetı jogok érvényesülése Centrális, fundamentális, esszenciális elemek Demokratikus eljárásban született döntések sem szüntethetik meg

Az alapjogok

Az alapjogok fejlıdése 1. Filozófiai gyökerek ókor, középkor: morális parancsok, erkölcsi maximák, majd privilégiumlevelek (Magna Charta, Petition of Rights, Habeas Corpus Act, Bill of Rights Felvilágosodás, természetjog: emberi jogok Veleszületett (a priori) Elidegeníthetetlen Sérthetetlen Virginiai Nyilatkozat (1776), Függetlenségi Nyilatkozat (1776), EPJD (1789)

Az alapjogok fejlıdése 2. Alapjoggá válás: konstitucionalizálódás (emberi és állampolgári jogok) Emberi jogok nemzetközi fejlıdése (univerzalizálódás és internacionalzálódás) ENSZ (Alapokmány) EJENY 1948. december 10. + PPJNE, GSZKJNE Regionalizmus (ET: EJEE - EJEB, ESZC) Uniós alapjogvédelem (európaizálódás) Fokozatos fejlıdés (EB és szerzıdések) Alapjogi Charta (2000), Lisszaboni Szerzıdés (2009)

Az alapjogok csoportosítása Státusztan (G. Jellinek) Status negativus (elhárító és védıjogok) Status activus (részvételi jogok) Status positivus (szolgáltatási jogok, igények) Egyenlıségi jogok Status passivus (kötelességek) Gyakorlás (egyénileg, együttesen + kollektív) Kialakulás szerint (generációk) Alany (emberi, állampolgári)

Az alapjogok fogalma adott állam alkotmánya által az egyénnek alkotmányjogilag elismert és garantált alanyi jogai Kettıs karakter: Értékkategóriák Alanyi és tárgyi jogok Alanyi: az egyén igénye (jogosultsága) az állammal szemben; az ember az állami cselekvés alanya, nem tárgya Tárgyi: objektív jogi normák, a jogrendszer egészére kötelezıek

Az alapjogok jellege (funkciója) (Elhatárolás: alapjogi jogképesség és cselekvıképesség) Alapjogi kötöttség (közhatalom konkrét szerve, tisztségviselıje + tevékenysége) Állam: tiszteletben tart, véd, feltételeket biztosít Szubjektív (alanyi) jogvédelem Objektív intézményvédelem Vertikális és horizontális hatás (Drittwirkung) magánjogban kisugárzó hatás

Az alapjogok korlátozása Társadalmi együttélés kényszerő állami beavatkozás szabadságcsökkentı hatás Alapja az alkotmányi felhatalmazás Általános korlátok: mások hasonló jogainak védelme, más alkotmányi értékek védelme, alapjogi kollízió megelızése Speciális korlátozás Meghatározott személyek adott jogviszonyában Rendkívüli helyzetben Praktikus konkordancia követelménye, szükségesség és arányosság Korlátozás korlátozása: lényeges tartalom