SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR DR. SZABÓ TAMÁS, EGYETEMI DOCENS KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK 2100 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 000/2312 FAX:(28) 522 927 E-MAIL: SZABO.TAMAS@MKK.SZIE.HU HALÁSZATI-HALGAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS (posztgraduális szakmérnök képzés) Tanszékünk a 2012/13. tanév első félévében megfelelő számú jelentkező esetén elindítja a felsőfokú végzettségre épülő, két éves (4 szemeszteres), akkreditált (OH- FHF/323-71201), levelező tagozatos Halászati-halgazdálkodási szakirányú továbbképzést. A képzés költségtérítése 120.000 Ft/fő. 1. Halászati-halgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak céljai 1.1. A tógazdasági haltermelés részéről jelentkező szakember igény kielégítése. Jelenleg az ágazati működő tőke nagy hányada áramlik a termelő terület növelésének (tóépítés) irányába, ami a termelés további bővülését vetíti előre. 1.2. A természetes vízi halgazdálkodást hivatásszerűen művelő vízhasználók szakember igényének kielégítése. Törvény rendelkezik arról, hogy az 500 hektárnál nagyobb vízterületen gazdálkodó, halászati joggal rendelkező szervezeteknek (halászati szövetkezeteknek, korlátolt felelősségű társaságoknak, nagyobb horgászegyesületeknek, horgász szövetségeknek és önkormányzatoknak) halászati üzemtervet, telepítési tervet stb. kell készíteni és felsőfokú halászati képesítéssel rendelkező szakembert kell alkalmazni. 1.3. Az FVM szakigazgatási szervezetébe sorolt megyei halászati felügyelőségek szakember-képzése, valamint a nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken, tájvédelmi körzetekben rokon szakterületeken (vizes élőhelyek, védett vagy fokozottan védett vízi ökoszisztémák kezelése) dolgozó szakemberek képzése. 2. A képzésben résztvevők köre: Agrár képzési terület mezőgazdasági, illetve környezetgazdálkodási és természetvédelmi képzési ágában szerzett, alapszintű mérnök szakképzettség, ideértve a főiskolai végzettséget is. 3. Tantárgyi követelmények: Az egyes tantárgyak ismereteinek ellenőrzése történhet szóbeli vagy írásbeli vizsga keretében a vizsgaidőszakban, vagy az évközi munka alapján, írásbeli (Zh) dolgozat(ok) kiértékelését követően megajánlott jegy alapján. Az ellenőrzés módjáról a tervezett szak tanterve nyújt tájékoztatást. 4. A szakdolgozat követelményei: Minden hallgató önálló munkával szakdolgozatot készít. A szakdolgozat témáját tanszékek oktatói, kutatói hagyják jóvá. A szakdolgozatokat benyújtás után két bíráló véleményezi. A hallgató a szakdolgozatát a záróvizsgán mutatja be és válaszol a bírálók kérdéseire. 5. Záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltételei: (1.) A tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése, (2.) 120 kreditpont megszerzése, (3.) Szakdolgozat benyújtása és elfogadása. A záróvizsga részei: (1.) A szakdolgozat megvédése, (2.) Komplex szóbeli szakmai vizsga. A záróvizsga eredménye: A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és védésre adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve. 6. Információ: Érdeklődni és jelentkezési lapot beszerezni a következő címen lehet: Galambosi Imréné előadó, SzIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Dékáni Hivatal; Tel: 28-410200 (1602). Levélcím: 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Szakmai tájékoztatást kérhet Dr. Szabó Tamás szakasszisztenstől (SzIE, MKK, Halgazdálkodási Tanszék) a következő E-mail címen: szabo.tamas@mkk.szie.hu
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR DR. HEGYI ÁRPÁD TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK 2100 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 000 FAX:(28) 522 927 E-MAIL: HEGYI.ARPAD@MKK.SZIE.HU Figyelem Horgászvízkezelő-tógazda tanfolyam indul! 2013 februárjában ismételten megrendezésre kerül a Horgászvízkezelő-tógazda elméleti tanfolyam (Int. nyilvántartási szám: 13-0335-04 FAT akkreditációs lajstromszám: ALF-028). A jubileumi 20. kurzus is 40 órás oktatásból (kizárólag hétvégi elfoglaltság), otthoni munkából és a felkészülésből áll. Az elméleti tanfolyamon a hidrobiológiai alapok, a horgászvizekben lejátszódó biológiai folyamatok, törvényi szabályozás és a gazdasági- és védett halfajok ismertetése mellett új technológiák (vízkezelés, takarmányozás stb.) illetve a halfeldolgozás és húsminőség kérdésköre is helyet kap a tantervben. Az oktatásban a Halgazdálkodási Tanszék munkatársai, illetve meghívott neves szakemberek egyaránt részt veszek. A tanfolyam végén a sikeresen vizsgázók Horgászvízkezelő-tógazda elméleti tanúsítványt szerezhetnek, illetve hatósági halőri vizsgát is tehetnek. 2012-től az elméleti képzés kiegészült gyakorlati oktatással is, amelyet ugyancsak indítani tervezünk az idei évben. A hallgatók három hétvégén keresztül ismerhetik meg a szaporítási-, nyári beavatkozások- és az őszi lehalászás munkafolyamatait. A hallgatók önállóan készíthetnek süllőfészket, részt vehetnek a pontyszaporítás során a termékenyítésben és a keltetésben is. A lehalászás gyakorlatában megismerhetik a legfőbb halászati eszközöket és munkafolyamatokat, továbbá a halszállítás gyakorlatában is elmélyedhetnek. Tanfolyam helyszíne: Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő További információ: Dr. Hegyi Árpád, Hegyi.Arpad@mkk.szie.hu, (28) 522-000/2110 mellék vagy +36 20/350-4533
Az állati eredetű fehérjék alternatívái a haltakarmányozásban Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék ALAP PROBLÉMÁK 1. Halliszt előállítás mértéke a világon fokozatosan csökken. 2. Jelenleg is érvényben van a 999/2001/EK rendelet 22. cikk (1) bekezdés a) pontja: azonos fajú állatokból származó állati eredetű fehérjével nem takarmányozhatók az élelmiszertermelés céljára tartott állatok - A hazánkban tartott halfajok takarmányozhatók tengeri halakból előállított halliszttel, de nem etethetők tógazdasági halakból előállított halliszttel, mivel ez utóbbiban már előfordulhat azonos fajba tartozó egyedből származó fehérje. 3. A világon előállított haltakarmányok mennyisége 1994-2010 között 3537 ezer tonnáról 8663 ezer tonnára nőtt (245%). 4. A haltakarmányok előállításához felhasznált halliszt mennyisége 1994-2010 között 1084 ezer tonnáról 1506 ezer tonnára nőtt (139%). 5. A halliszt felhasználásának mértéke a haltakarmányokban 1994-2010 között 30%-ról 17%-ra csökkent (-43%). Fontosabb fehérjeforrások termelési volumene a világon M i l l i ó t o n n a 120 100 80 60 40 20 0 Szójadara Repcedara Gyapotm. Napraforg. Halliszt Csillagfürt
Néhány halfaj becsült nyersfehérje igénye Halfaj Nyersfehérje igény az optimális növekedéshez (%) Nílusi tilapia (Tilapia nilotica) 30 Ponty (Cyprinus carpio) 38 Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) 40 Japán angolna (Anguilla japonica) 44,5 Amur (Ctenopharyngodon idella) 41-43 Vörös tengeri sügér (Chrysophrys major) 55 A halliszt kiváltására alkalmas alternatív fehérje források a haltakarmányozásban Növényi eredetű Állati eredetű Egyéb Szójadara Baromfi hús/csontliszt Rovarlárva Szója fehérje kivonat Toll liszt (hidrolizált) Egy-sejt fehérje Szója peptidek Rákliszt Fűfélék Repcedara Vérliszt Levél fehérje Napraforgó dara Hal-szilázs Növény szilázs Zab dara Húsliszt Zooplankton Gyapotmag dara Élesztő Búzadara Fitoplankton Borsó Baktérium DDGS Algaliszt Fehérje tartalom % 15-50 50-85 4-85 A halliszt, és néhány kiváltására alkalmas alternatív fehérje forrás aminosav tartalma Halliszt Aminosav Szójadara Szója fehérje koncentrátum Napraforgó dara Gyapotmag dara DDGS Szükséglet Lys 4,81 2,83 4,23 1,17 1,72 0,71 1,4-1,8 Met+Cys 2,34 1,31 1,89 1,35 1,37 1,05 0,7-1,0 Thre 2,64 1,73 2,73 1,28 1,36 1,02 0,6-1,2 Trp 0,66 0,61 0,78 0,54 0,48 0,24 0,15-0,3
PROBLÉMA Vegetariánus ragadozó halak: Célja: az egyre csökkenő mennyiségű halliszt kiváltása Előnye: csökken a halhús dioxin tartalma Hátrányai: a halhús n-3 zsírsav tartalom csökkenése (takarmány függő) egyes növényi fehérjehordozók, pl. a szója súlyos bélgyulladást idézhetnek elő (főképp lazacnál) tilapia takarmányában a halliszt helyettesíthető ugyan szójadarával, akár 50-75 % mértékben, de a szójadara hatására csökken a lizozim aktivitás, azaz csökken az immunválasz készség. A szója antinutritív anyagai és azok hatása A szójadara etetés hatásai: - Növekedés üteme csökken (tripszin inhibitorok hatása); A súlygyarapodás (10 hét alatt) mértékének összefüggése a takarmány tripszin inhibitor tartalmával csatornaharcsában 300 G y a r a p o d á s % 250 200 150 100 50 0 0 1 2 3 4 5 7,5 10 12,5 tripszin inhibitor (g/kg takarmány) - A hasnyálmirigy mérete (tömege) nő (antinutritív anyagokra bekövetkező negatív feed-back hatás); - A zsír felszívódás mértéke, emiatt a takarmány ME tartalma, csökken A szója antinutritív anyagai és azok hatása A hatások feltehető okai: - Epehólyag összehúzódás fokozott epesav leadás a vékonybélbe - A tripszin inhibitorok hatására a proteolítikus aktivitás csökken (főképp a metionin metabolizmus károsodik) - A hemagglutininek (lektinek) hatására felszabadulnak a membrán-kötött lipázok és amilázok a vékonybélben kiürülnek a bélsárral emésztő enzim hatásuk eliminálódik - Az oligoszacharidok nem emészthetők, így azok bakteriális enzimekkel fermentálódnak, fokozott gázképződést idézve elő. A lazacoknál előforduló bélgyulladást nem a fenti hatások idézik elő, ennek hátterében a szója szaponinjai, valamint esetleg egyes emlős állatoknál táplálék allergiát előidéző szójafehérjék (glicinin, konglicinin) állhatnak.
NÖVÉNYI FEHÉRJEFORRÁSOK Extrahált szójadara: ragadozó halak számára is alkalmas lehet az állati fehérje kiváltására. Nedves hőkezelés szükséges (min. 120 o C) az antinutritív faktorok (tripszin inhibitorok, szaponinok, lektinek) neutralizálása érdekében, de ez a hőmérséklet csökkenti a fehérje emészthetőségét. 44% nyersfehérje tartalmú általában sajtolással készül, emiatt nyerszsír tartalma 4,7 %; nyersrost tartalma pedig 6 %. 48% nyersfehérje tartalmú héjmentesített és oldószeres extrakcióval készül, emiatt nyerszsír tartalma 0,9 %, nyersrost tartalma pedig 2,8 %. NÖVÉNYI FEHÉRJEFORRÁSOK Szója fehérje kivonat: kiemelkedően nagy nyersfehérje tartalmú (65%), aminosav összetétele kiváló, antinutritív faktorokat nem tartalmaz. A halliszt 30-40%-a kiváltható, aminosav (metionin) kiegészítés mellett. Szója peptidek: a szójadara enzimekkel és Lactobacillus törzsekkel való fermentációjával állítják elő. Nyersfehérje tartalma 53%, nyersrost tartalma 3,5%. A termék nem tartalmazza a szója antinutritív és allergizáló hatású anyagait. A halliszt legalább 30%-a kiváltható, aminosav (metionin) kiegészítés mellett. Tripszin inhibitor (g/kg) Glicinin antigén (mg/kg) SZÓJA TERMÉKEK ANTINUTRITÍV ANYAG TARTALMA Szójabab Szójadara Szója fehérje kivonat Szója peptidek 45-50 1-8 2 0 180000 66000 3 1 Lektinek (mg/kg) 3500 10-200 1 1 Oligoszacharidok (g/kg) Szaponinok (mg/kg) 140 150 2 n.d. 0,5 0,6 n.d. n.d. A szójadara tripszin inhibitor tartalma a takarmányipari műveletekkel, pl. extrudálás, jelentősen csökkenthető [pl. 127 o C 17 sec: 5,1 2,0 g/kg]
NÖVÉNYI FEHÉRJEFORRÁSOK Borsó: fehérje tartalma (25%) jól emészthető és kevés az antinutritív anyag tartalma. Szójával együtt nem etethető (lazacféléknél), mert kedvezőtlen interakciók (vérzéses bélgyulladás) alakulnak ki, amelynek pontos oka nem ismert. Csillagfürt: magas fehérje tartalmú (44%), de alkaloid (lupin alkaloidok) tartalma halak számára is veszélyes lehet, emellett alkaloidjai keserűek, ezért a halak takarmányfelvétele is csökken gyenge ízérzékelésük ellenére. Akár 50% mennyiségben is etethető, de ha a mennyiség 30% fölé nő, akkor megváltozik a hús zsírsav összetétele. Telítetlen zsírsav, elsősorban linolsav [C18:2n-6], tartalma magas (~ rel. 38%). NÖVÉNYI FEHÉRJEFORRÁSOK Extrahált repcedara: magas fehérje tartalmú (38%), de antinutritív anyag (glükozinolát) tartalma nagy, amely halaknál is problémákat okozhat, de ezek mennyisége a 00, illetve 000 változatokban alacsony, továbbá fermentációs előkezeléssel jelentősen csökkenthető. A jelenleg érvényben lévő EU szabályozás szerint az extrahált repcemagdara glükozinolát tartalma maximum 42 mol/g (20,16 g/kg) lehet. Burgonya: halak számára is jó fehérjeforrás, de alkalmazását szolanidin glükoalkaloid tartalma korlátozza. Burgonya fehérje kivonat: nyersfehérje tartalma (73,8%) kiváló, de drága és nem elérhető. NÖVÉNYI FEHÉRJEFORRÁSOK DDGS (szárított szeszmoslék): Átlagosan 75% szárazanyag tartalmú, amely - ha kukorica etanolos fermentációja után keletkezik - 26-27 % nyersfehérjét (lizinben és triptofánban szegény), 7-8% nyerszsírt (nagyrészt telítetlen zsírsav) és 8,5-9,5 % nyersrostot tartalmaz. Alkalmazását 15% mennyiségben javasolják a takarmányban, amely akár 40%-ra is növelhető (pl. afrikai harcsa) lizin kiegészítés (+40-50%) mellett. Felhasználását mikotoxin, valamint a fermentáció optimalizálásához felhasznált antibiotikum tartalma korlátozhatja.
NÉHÁNY ÁLLATI EREDETŰ HALTAKARMÁNY TÁPLÁLÓANYAG TARTALMA Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost (%) (%) (%) Herring liszt 70 7.5 1 Menhaden liszt 60 7.5 - Szardella liszt 64 6 1 Ponty liszt (teljes test) 75 9.5 - Garnéla rákliszt 36-48 3 11 Tengeri rákliszt 30 1.7 11 Vérliszt 85 0.5-3 2.5 Felhasználásukat korlátozza: - elérhetőség; - dioxin tartalom; - biogén amin tartalom. EGYÉB FEHÉRJEFORRÁSOK Egy-sejt fehérje (baktérium fehérje): Felhasználásukat a 767/2009/EK direktíva szabályozza (bioproteinek) Ragadozó halak: az állati/növényi fehérje 18-19%-a helyettesíthető Mindenevő halak: az állati/növényi fehérje 25-30%-a helyettesíthető Egy-sejt fehérje (Methylococcus capsulatus) etetés hatása a takarmány értékesítésre szivárványos pisztrángban Egy-sejt fehérje a takarmányban Takarmány értékesítés (%) (kg takarmány/ kg súlygyarapodás) 0 1.24 20 1.23 25 1.25 50 1.26 75 1.32 100 1.29 EGYÉB FEHÉRJEFORRÁSOK Élesztő : magas fehérje (54%) és nukleotid (6-20%) tartalom. A halliszt 30%-a kiváltható élesztő fehérjével a termelési paraméterek csökkenése nélkül (nagyobb mennyiségben takarmány visszautasítás). A élesztő sejtfal -glükán tartalma immunstimuláns hatású. Élesztő sejtfal kivonat (0,2%) etetésének hatása a lizozim aktivitásra pontyban 8,5 L i z o z i m 8 7,5 7 6,5 Kontroll Élesztő 6 0 10 20 30 40 50 60 etetési idő (nap) A takarmányozási gyakorlatban hidrolizált élesztőt, vagy élesztő kivonatokat alkalmaznak.
Emésztőenzimek és faji specialitások Pepszin: A mirigyes gyomor elsődleges fontosságú proteolitikus emésztő enzimje. ph optimum: ph 2 (csuka); 2,5-3,5 (lazac, tonhal); 3-4 (harcsa) Tripszin: A középbél legfontosabb proteáz enzimje, amelyet a hasnyálmirigy termel. A diffúz hasnyálmirigy miatt a szintézis nehezen meghatározható. Növényevő halaknál (pl. amur) a vékonybélben 10x nagyobb aktivitás mérhető, mint a hasnyálmirigyben feltehetően a vékonybél falában egy enterokináz enzim aktiválja. ph optimum: 7,5-8,0 (pisztráng); 8,0-8,2 (csuka, tilapia); 9,0 (lazac) A takarmány nyersfehérje látszólagos emészthetősége az egyes bélszakaszokban csatornaharcsában (Ictalurus punctatus) Takarmány Gyomor Vékonybél Utóbél elülső szakasz hátulsó szakasz 20% fehérje 61.6 65.4 75.0 80.9 40% fehérje 61.4 72.2 86.5 96.6 Antinutritív (növekedést befolyásoló) hatással rendelkező vegyületek a fehérjehordozó haltakarmány alapanyagokban Vegyület(ek) Glükozidok Fitátok Mikotoxinok Ciklopropán zsírsavak Tripszin inhibitorok Glükozinolátok Hemagglutininek Gosszipol Tanninok Oxidált zsírok Hisztamin és putreszcin Nitrozoaminok Előfordulás Füvek és levelek Minden növényi alapanyag Gabona és olajmagvak darái Gyapotmag olaj és dara Szójadara és repcedara Repcedara Szójadara Gyapotmag dara Repcedara Halliszt; baromfi hús/csontliszt, krill liszt Halliszt (főképp tonhalból) Halliszt
Antinutritív/toxikus anyagok és azok detoxifikációjára alkalmas eljárások Takarmány alapanyag Antinutritív/toxikus anyag Detoxifikációs eljárás Gyapotmag dara Gosszipol, ciklopropán zsírsavak, vas sók adagolása; fitinsav darálás Szójadara Tripszin inhibitor nedves hőkezelés Nyers halhús Tiamináz hőkezelés Lucernaliszt Szaponinok limitált bekeverés Rozs 5-N-alkil rezorcinolok limitált bekeverés Búzacsíra nem azonosított hőkezelés Repcedara izotiocianát; goitrogén anyagok nincs
Harcsanevelés: ismeretek, lehetőségek, kérdések HAVASI Máté Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely III. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozó 2013. 01. 24. Szent István Egyetem, Gödöllő Miért a harcsa? Fogyasztói igények megváltozása Kiváló húsminőség Őshonos, télálló Ismert a fogyasztói piacon Mesterséges szaporítás Könnyen tápra szoktatható és takarmányozható Növekedési erély, takarmány értékesítés (FCR) Jól tűri az oxigénszegény viszonyokat
Harcsatermelés a világban t 500000 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 Silurus asotus Ictalurus punctatus Clarias gariepinus Forrás: FAO FishstatJ, 2012. 03. 16. Jelenlegi termelés t 1800 Éves össztermelés (1984-2010) 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 Éves termelés (t) 47 153,55 50 217 Németo. Franciao. Lengyelo. 87,22 200 Románia Magyaro. 137 Ausztria Tunézia 151 200 Bulgária Moldáv Közt. Forrás: FAO FishstatJ, 2012. 03. 16. 156 163,82 Cseh Közt. Egyéb termelők
Kitűzött célok Alternatíva a ponty mellé (fejlődési lehetőség) Jövedelemtermelő képesség növelése Meglévő tavak értékének megőrzése, növelése Kitűzött célok Intenzív-extenzív rendszerek kombinálása Kitűzött célok Fenntarthatóság Víztakarékosság Trágyázás elhagyása Természetvédelmi szempontok Halliszt kiváltása Hazai alapanyagú takarmányok
Lehetőségek, feladatok Takarmányozás optimalizálása Olcsó, független Fehérjeigény, aminosav igény meghatározása, optimális fehérje/energia arány Korosztályonként Alternatív fehérjeforrások Növényi fehérjék Fermentációs fehérjék Húsliszt Probiotikumok Lehetőségek, feladatok Intenzív-extenzív technológia optimalizálása o Szezonhosszabbítás o Etetési mód és gyakoriság o Telepítési sűrűség o Vízáramlás nagysága o Gyógykezelési lehetőségek o Kísérő fajok (ponty, busa, lapátorrú tok, amur) Szelekciós munka o Növekedési erély o FCR o Rezisztencia o Vágási kihozatal o Szuperhímek Nehézségek, kérdések Állategészségügy Darakór Kopoltyúféreg Vírus Növényi fehérje Gyengébb emészthetőség és hasznosulás Esszenciális aminosavak, vitaminok hiánya Antinutritív anyagok Piaci bevezetés Ár Kereslet
Köszönöm a figyelmet! Az előadás a GOP-1.1.1-11-2011-0028 kódszámú pályázat támogatásával valósult meg.
A nagy tavi keveréktakarmányos ponty-nevelés előzetes eredményei III. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozó 2013. január 24-25. Radóczi János ügyvezető Szabolcsi Halászati Kft. A hagyományos trágya-abrak tógazdasági technológia takarmányozási problémái: - Az abraktakarmányok beszerzési árának ingadozása növekedése - Takarmány beszerzési nehézségek - évjárat - Takarmány tárolási költségek (ki-, és betárolás, kártevők, stb.) - Takarmányok kijuttatási költségei (gép, üzemanyag, személyi ktg.) - Természetes táplálék mennyisége időjárásfüggő - A szerves trágya beszerzés és kijuttatás költsége magas - Magas takarmány-együttható: 1 kg halhús 4-5 kg abrak Célkitűzések: Korszerű tápok/takarmánykeverékek Új technológia létrehozása az innovatív lehetőségek felhasználásával A takarmány tárolási, kijuttatási költségének optimalizálása A keveréktakarmányok fejlett logisztikai lehetőségeinek kihasználása Tervezhető takarmányköltségek A fajhoz igazodó saját fejlesztésű premixek kifejlesztése és használata
Anyag és Módszer I. A ponty tápos nevelésének helyszínei: - Császárszállási halastavak: - 5. sz. nevelő tó 20 ha: 2 nyaras - piaci - 4. sz. nevelő tó 2 ha: előnevelt ivadék - 1 nyaras ivadék - Nagyhalászi halastavak: - 1. sz. nevelő tó 0,6 ha: előnevelt ivadék - 1 nyaras ivadék - 2. sz. nevelő tó 0,6 ha: előnevelt ivadék - 1 nyaras ivadék A nevelési tenyészidőszak: - előnevelt 1 nyaras átlag 91 nap - 2 nyaras piaci 113 nap Anyag és Módszer II. Tervezett vizsgálatok: - Vízvizsgálatok fizikai, kémiai és biológiai hetente - Próbahalászatok 2 hetente kerítőhálóval - Oldott oxigén és vízhőmérséklet mérés naponta - Tápfogyasztás ellenőrzése naponta - Halegészségügyi vizsgálatok 2 alkalommal - Húsvizsgálat a tenyészidőszak végén Takarmányozás: - Etetőkaróhoz lapáttal szezon első fele (egynyaras-naponta 3x, piaci naponta 2x) szezon második fele (egynyaras-naponta 2x, piaci naponta 1x) 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 14.jún. 21.jún. 28.jún. 05.júl. 12.júl. 19.júl. 26.júl. 02.aug. 09.aug. 16.aug. 23.aug. 30.aug. 06.szept. 13.szept. 20.szept. Kihelyezés: 41,5 e db/ha Nagyhalász, 55 e db/ha Császárszállás TE kg/kg: 1,4-1,6 Nagyhalász, 1,4 Császárszállás Kallódás: átlag 46 %!!! Egyéb hal: Ø
0 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 Kihelyezés: 1250 db (200 g/ db)/hektár TE kg/kg: 1,7 (csak ponty hozammal számolva) Kallódás: 35 %!!! Egyéb hal: lehalászáskor 130 q ezüst kárász!!! A összes hal hozammal (kárász is) számolt TE kg/kg: 1,2 Következtetések: - A hagyományos tógazdasági technológiába beilleszthető. -Az eredményeket úgy értük el, hogy nem növeltük az intenzitást lényegesen ebben még van potenciál: - vízfrissítés vízátfolyás, - levegőztetés, - több hal kihelyezése, - táp kijuttatás egyenletessége. - Az abrak-, és keveréktakarmány közötti költségkülönbség nivellálódott. - Az egyéb halak megjelenése nagy tavi körülmények között kockázati tényező. - A kontrollhoz viszonyítva jobb étvágy és egészségi állapot. - A piaci halak jól teleltethetők, húsminőségük kiváló. - A tenyészidőszak csökken, szükség esetén hamarabb lehalászható (nyári hal). - Kevesebb szerves trágya használat (csak 10 C-tól, 18 C-ig, utána csak keveréktakarmányos etetés). További szükséges kutatási témák: - Alkalmazhatóak-e kombinált takarmányozási módszerek? - Van-e lényeges eltérés az automata etetés és a hagyományos etetés között? - Van-e hatása a keveréktakarmányos nevelésnek a hal habitusára? - Gyomhalak keveréktakarmány értékesítése, és ennek hatása az eredményességre.
A HALHÚS FOGYASZTÁS NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI, AVAGY A HALHÚS, MINT HÚSIPARI ALAPANYAG SZŰCS Tibor, Szegedi Egyetem Mérnöki Kar MINDEN EMBERNEK JOGA VAN EGÉSZSÉGESEN ÉLNI ÉS EGÉSZSÉGESEN TÁPLÁLKOZNI! A táplálkozási piramis Jelenleg Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás 4-5 kg között van, A húsokból a táplálkozási piramisban napi 2-3 egység fogyasztása ajánlott, Egy egység halhúsból 150 g Feltételezve, hogy mindenki heti rendszerességgel 1-2 alkalommal és legalább 2 egységet fogyaszt, a halfogyasztás éves szintjét 15 kg körüli értékre lehetne növelni. Ki miért nem szereti a halhúst Forrás: Dr. Szűcs I., Dr. Tikász I. E. Debreceni Egyetem AMTC Szálkásság: Nem szereti az illatát: Nem szereti az ízét: Vannak jó minőségű szálkamentes halak, Vannak kevésbé intenzív illatú halak, Vannak kevésbé intenzív ízű halak,
Miért nem szeretik a háziasszonyok a halat a konyhájukban látni Az élő halat gusztustalannak tartják (sokan még a filét is) A felpucolása sok kosszal jár (pikkely, vér, stb.) Nem mindenki tudja felpucolni a halat Nem mindenki tudja elkészíteni a halételeket Megváltozott az emberek életmódja, a kényelmi termékeket keresik, A baromfiipar termékszerkezetének fejlődése Csak élő baromfi értékesítés (XX. sz eleje) Kisüzemekben vágott beles baromfi értékesítés Bél nélküli értékesítés Darabolt test tájak értékesítése Színhús (filé) értékesítés Színhúsból készített konyhakész termékek Színhúsból készített húsipari termékek A halágazat termékei feldolgozottsági fok szerint Élőhal Belezett hal Haltörzs Hal színhús (filé) és aprólékok Konyhakész halfilé és szeletek Füstölt hal Tovább feldolgozott halhús alapú húsipari termékek FELDOL- GOZOTT- SÁGI FOK NŐ HOZZÁ- ADOTT ÉRTÉK NŐ BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG NŐ
A hal elsődleges feldolgozása során kitermelhető anyagok Főtermék a gerincoszlop mentén elhelyezkedő színhús (filé) Párhuzamos termék a hasfal és farok rész Élő hal Emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermék (belső szervek, belek, pikkely) Emberi fogyasztásra alkalmas melléktermék (fej, uszonyok, egyes belső szervek) Vágási főtermékből készíthető termékek Vákuum, vagy védő gázas csomagolt halfilé Vákuum, vagy védő gázas csomagolású marinádozott filé Konyhatechnikailag előkészített haldarabok (pl. rablóhús) Hidegen és melegen füstölt halfilé (különböző kiszerelés) Panírozott halfilé Nyers halkolbászok Füstölt- főtt halkolbászok (pl. debreceni jellegű) Vörösáruk (virsli, krinolin párizsi) Felvágottak (csak állati eredetű vagy zöldségek hozzáadásával Főtt sonka jellegű készítmények Formában főtt rakott húsok Töltött húsok nyersen és főt/sült formában Sült vagdaltak Vágási párhuzamos anyagokból készíthető termékek Halászlé alap Meleg eljárással újraformázott halszeletek Hideg eljárással újraformázott halszeletek Szelhető és kenhető pástétomok (nem konzerv) Vörösáruk Kolbászfélék
A húsiparban használt általános gépek Megnevezés Használt gépár Új ár (e FT) (eft) Daráló 200-500 500-1.000 Keverő 150-600 800-1.200 Kutter 1.500-5.000 4.000-10.000 Töltőgép 4.000-6.000 6.000-12.000 Füstölő-főző szekrény 4.000-5.000 6.000-10.000 Főzőüst 250-900 600-1.500 A berendezések kiválasztása a kialakított termékszerkezet függvénye Termékfejlesztés, innováció folyamata Termékötlet Laboratóriumi kísérletek, receptúra összeállítása Receptúra, technológia módosítása Érzékszervi bírálat Technológia módosítása Félüzemi kísérlet Érzékszervi bírálat Üzemi kísérlet Egyszerű példa a termékfejlesztésre
A kifejlesztett termékek piacra juttatása Ez a feladat talán nehezebb, mint a termékfejlesztés Minden termék életpályájáról a piac dönt A legfinomabb termék is elbukhat, ha nincs mögötte megfelelő marketing A marketing külön szakma, melynek jól képzett, hozzáértő szakemberei vannak. Új termék piacra juttatását bízzuk megfelelő marketing szakemberre. A kialakított halhús termékek hogyan befolyásolhatjuk a halhús fogyasztást A halhús fogyasztására gyermekkorban kell rászoktatni az embereket, ezért szálkamentes és aránylag szolidabb ízű termékeket kell kialakítani. Ezek alapanyaga lehet a vágási párhuzamos termék is. A termékek receptjét úgy kell megalkotni, hogy a különböző halak húsának keveréke javítsa a termék érzékszervi tulajdonságait Lehetőleg adalékmentes termékeket kell előállítani Minden termékhez a megfelelő fajú és minőségű halhúst kell használni Minőségbiztosítás Az adott cég anyagi és erkölcsi biztonságát hívatott szolgálni a HACCP rendszer pontos és folyamatos működtetése. Lényege hogy preventív módon szabályozza a termelés egész vertikumát. (nem gyártunk selejtet, állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szempontból biztonságos áru előállítást végezhetünk. Az EU-ban minden élelmiszerrel foglalkozó cégnek kötelező működtetni. Kockázatelemzéssel megállapítja a termelés valamilyen okból kritikus pontjait. A füstölt hal mint kritikus pont
Nyomonkövethetőség A nyomonkövetési rendszer eredménye leegyszerűsítve egy olyan a termékeken szereplő címke, melynek segítségével vissza tudjuk követni a termék Eredetét A termékekbe konkrétan szereplő anyagok eredetét, minőségét A termék előállítás körülményeit (HACCP) Kinek és mennyi árut értékesítetünk A nyomonkövetési rendszer segítségével bármikor visszahívható a felhasználási helyekről a hibás termék és beazonosítható, hogy csak a hibás terméket hívjuk vissza.
A halgazdálkodás szabályozásának változásai Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály Változó szabályozás Új Btk. Új rendészeti tv. EU Közös Halászati Politika Változó társadalmi, gazdasági elvárások Halgazdálkodási Törvény és Végrehajtási rendelet SWOT Erősségek Viszonylagos halbőség Horgászat népszerűsége Halászati hagyományok Erős szakmai háttér Változatos halfogyasztás Lehetőségek Horgászlétszám növelése Halfogyasztás növelése Kedvezőbb állomány szerkezet, nagyobb biomassza Hal mint élelmiszer felértékelődése Haltermelés fejlődése Gyengeségek Illegális halfogások Invazív fajok Társadalmi elégedetlenség Elavult és néhol betarthatatlan szabályozás Ívóhelyek eltűnése, termelésre alapozott állománypótlás kormorán probléma Veszélyek Horgász létszám csökkenése Elszegényedő térségek, növekvő hallopás Gyengülő szakigazgatás
A szabályozás kulcsterületei 1. A halgazdálkodási joggal és hasznosításával összefüggő feladatok: Egyszerűsítés, hatékonyság növelése 2. Halászati őrzés és a halállományok védelme, fejlesztése: Illeszkedés a változó környezethez 3. A halászat szabályozása: Átláthatóság növelése 4. Horgászturizmus fejlesztése: Horgászathoz való hozzáférés segítése 5. Halvédelem: Élőhely fejlesztés, természetes halutánpótlás elősegítése A halgazdálkodási jog Halgazdálkodási vízterületen a hal tulajdonosa az állam, az államé a halgazdálkodási jog. Minden természetes víz halgazdálkodási vízterület Meder tulajdonosa elő-haszonbérleti pályázatot nyújthat be. Az így kapott jogosultság, tovább adható alhaszonbérbe Pályázati rendszer: egyértelműbb szakmai követelmények Halászati adattár: nyilvántartás és ellenőrzés, online A halgazdálkodási jog és jogosultjai HALGAZDÁLKODÁSI JOG Halgazdálkodásra Jogosult Halfogásra jogosult Állam Halászati jog tulajdonos Elő haszonbérlő Haszonbérlő Állami jegy birtokos Területi engedély birtokos
Halgazdálkodási vízterületek Nyilvántartott halgazdálkodási vízterület Ártér Halgazdálkodási vízterület GÁT Halgazdálkodási vízterület Mentett oldal Halászati őrzés Btk., változása: igazítás a megváltozott jogszabályi környezethez Halászati őrök jogállása: 2012. évi CXX. törvény o Állami és nem állami alkalmazott halőrök o o Kötelező rendészeti képzés, egyenruha, jelvény és arcképes igazolvány Egyértelmű jogosultságok, kényszerítő eszközök SZÁK program: állami jegyek országos nyilvántartása Két szintű halászati őrzés alapjainak megteremtése A halászat szabályozása A legális és szabályozott halászat közös halgazdálkodási és vidékfejlesztési érdek Kereskedelmi és sport (rekreációs) halászat szabályozásának szétválasztása Halértékesítés csak halász állami jeggyel lehetséges o Fogási tanúsítvány bevezetése: halászati felügyelő ellenőrizheti Eszközök, módszerek, tilalmak szigorúbb szabályozása: jelölés,darabszám, szembőség, távolság
A horgászturizmus fejlesztése Turista állami jegy bevezetése NÉBIH honlapon, online vásárolható, nyomtatható. QR-kód azonosító Évente 1 alkalommal, korlátozott időtartamig érvényes, 1 bottal, hasznosító döntése, hogy ad e területi engedélyt Online területi engedély értékesítés elősegítése Több szintű horgászvizsga bevezetése: alap egyesületek, emelt hatóság. Gyermek horgászat egyszerűsítése, alsó korhatár 3 év. Természetvédelem, halvédelem Kíméleti területek kijelölése = pályázati pont Tilalmi idők, méret korlátozások újra gondolása EU-s és hazai források bevonása a halállományok fenntartására, élőhely fejlesztésre Halászati felügyelői rendszer erősítése a hasznosítók pályázatban vállalt kötelezettségeinek ellenőrzésére Köszönöm a figyelmet! halaszat.kormany.hu
Btk. Orvhalászat 246. Aki a) jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel a horgászatot kivéve halfogásra irányuló tevékenységet végez, b) külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 458 Értelmező rend., 12. közfeladatot ellátó személy: m) a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, VISSZA
Trg 1. maja 7, 5220 Tolmin, Slovenija Tel: +386 05 38 11 710 Fax: +386 05 38 11 711 e-mail: info@ribiska-druzina-tolmin.si http://www.ribiska-druzina-tolmin.si DANUBIAN CATCHEMENT 16.856 km 2 83,2% ADRIATIC CATCHEMENT 3.400 km 2-16,8%
Zakon o sladkovodnem ribištvu (Ur. L. RS 61/2006) - Law on freshwater fisheries No commercial fisheries Only sport fishing Angling associations - concession Zakon o društvih (Ur. L. RS 61/2006, 2008, 2009, 2011) Law on NGO 12 fishing areas 67 fishing districts 11.585 ha of water bodies 60% running waters, 40% still waters 88,4% fishing is allowed 9,1% sanctuaries, nurseries 2,2% no active management 0,3% polluted, degraded Vir: Program upravljanja rib v celinskih vodah republike Slovenije za obdobje 2010-2012
Vir: Program upravljanja rib v celinskih vodah republike Slovenije za obdobje 2010-2012 10 rivers main Soca and Idrijca 138 km of fishing rivers (433,6 ha) 107 smaller streams (sanctuaries, nurseries, no active management) A part is managed by the state institute Autochthonous species Marble trout - Salmo marmoratus
European grayling (Adriatic genotype) - Thymallus thymallus Chub Leuciscus cephalus Barbell Barbus plebejus Bullhead - Cottus gobio Barbus caninus (Barbus balcanicus) Leuciscus souffia Minnow - Phoxinus phoxinus Tench - Tinca tinca Introduced species Brown trout Salmo trutta Rainbow trout Oncorhynchus mykiss
Danubian genotype of european grayling Competition Hybridisation Marble trout since 1993; cooperation with Station biologique de la Tour du Valat Grayling since 2000, cooperation with: University of Ljubljana; department of Animal Science; ETP Friuli Venezia Giulia - EU Phare project
Two basic paradigms Small populations Declining populations Basic studies Genetics, morphology Habitat Biology, ecology It involves economics and social aspects - non biological disciplines Only fly fishing Barbless hooks One dry fly, nymph or strimer Minimum size for autochthonous species Marble trout 55 cm Grayling - 45 cm
An example of how biodiversity and economic values can interact. Caroline Sullivan Centre for Ecology and Hydrology, Wallingford UK Barbara Podpečan-Jesenšek, Dušan Jesenšek, Anka Zuza Tolmin Angling Association Report published in 2003 Valuation is an essential component of any management system, as preferences have to be determined in order to facilitate the process of choice. This study assessed the value of sports fishing as a measure of the value of the good quality environment in the region. Environmental values have been defined as being composed of intrinsic values, option values and use values, and we are concentrating here in particular on Use Value. Data was collected from a variety of sources during the 2002 fly-fishing season. Survey questionnaires were constructed by the research team, and carried out by local researchers. Questions were tested on a small sample before final wording was established, and where relevant. Different questionnaires were designed for different types of respondents, and surveys were conducted with the following groups: Foreign fishermen Accommodation providers Members of angling associations Fishing guards
Other Motorbikers Hunting Fishing Sightseeing Fishing accounts for about 23 % of all visitor activities. % of visitors 35 30 25 20 15 10 5 0 Main actitvities of tourists River recreation sports School groups Mountaineering Activities By linking economic values to ecosystem services, we can provide a mechanism by which ecosystem values can be determined. Fly fishing does play a real role in the economies of communities in this region Numbers and expenditure values of tourists participating in different activities in Tolmin, 2001. Percentage Percentage of Percentage Percentage of Daily tourist type of visitors expenditure Overnight tourist type of visitors expenditure School groups 9% 4% school groups 9% 5% Sport programs 1% 5% music meeting 4% 2% Fishing 1% 21% sportsmen on training 11% 7% Hunting 0% 1% Nature recreation/sport 19% 16% Recreation 19% 2% mountaineering 5% 2% Mountaineering 2% 3% fishing 21% 44% Swimming 9% 4% hunting 0.5% 1% Sightseeing 29% 12% business guests 7% 7% Performance visitors 13% 20% motorbikers 0.5% 0% Other 26% 32% other 24% 17% Total 100% 100% Total 100% 100% Source: Tolmin Tourist Office 2002 Tourist nights spent in 5 municipalities in G oriska region, upper Soca valley, Jan-Sept 2002 55,000 50,000 45,000 Total nights 40,000 35,000 30,000 25,000 20,000 15,000 10,000 5,000 0 Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep M onth Source: Tourism Association of the Soca valley The most popular times for fishermen to come to the upper Soca valley is spring (44%) and autumn (35.6%). This is particularly beneficial for tourism, as it extends the season beyond what would be normally expected just from summer visitors, who come mainly in June, July and August.
Financial characteristics of fly-fishermen Percentage of licensed fishing days purchased by foreign fishermen (not including members) 96% Receiving a salary of over 27,000 per year 65% Average cost for foreign fishermen to get to the Soca valley 679 Average cost of typical accommodation for fishermen, top 10 fishing hotels, per night, full board Average cost of non fishing visitors accommodation, full board 37.7 Average expenditure on accommodation by fishing visitors, per visit (5.3 days) 281 Average expenditure on accommodation by non fishing visitors, per visit (2.5 days) 94.25 Average cost of daily fishing licence, Tolmin 50 Average expenditure by foreign fishermen on souvenirs 36 52 Source: Sullivan et al., Soca fishing survey, 2003 Total use value of fly fishing for five communities in the upper Soca valley Value of revenues generated by foreign fishermen 1,555,276 Values of revenues generated by domestic fishermen 837,250 Total for the economy of the five communities 2,392,526 Exchange rate benefits If tourists come from abroad, this is equivalent to an export good, creating an inward flow of money to the region. In 2001, the total number of foreign tourists in the five municipalities of the study were 41.908, and of these, 6.3% were fly fishermen. What attracts fishermen to the upper Soca valley? 18.0 16.0 % of votes cast 14.0 12.0 10.0 8.0 6.0 4.0 2.0 0.0 The river The fish The environment The accommodation The people The food and wine The prices The proximity to your home The cultural heritage Characteristic Source: Sullivan et al., (2003) Soca Fishing survey The river, fish and the environment itself are all highly valued by the visiting fishermen. This reflects the fact that the ecosystem services provided by a healthy river are of significant relevance to fishermen, provide important economic benefits to local residents.
The total value of expenditure by foreign fishermen in these five communities of the upper Soca valley has been calculated to be 1.555,276 per year. Spending by Slovenian fly fishermen in the region is estimated at 624.950. Total financial impact is spread through many types of businesses, supporting the regional economy, and generating interest in Slovenia as a nation. Fly-fishing also has cultural and social importance in the Soca valley. Fly fishing revenues Some visitors who come to fish in the Soca river also visit other areas of the country. The revenues generated by fly fishing indicate that any support given for the preservation of biodiversity and habitats in the region will have an important additional economic value. 9000 ribolovni dnevi 8000 7000 število ribolovnih dni 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 leto Regulated through management plans Stocking for repopulation Marble trout Grayling - Adriatic Stocking for maintenance of fisheries Marble trout Grayling Rainbow trout
Tolmin Angling Association has built a hatchery (1989) and fish farm (1995). Closed production circles (from fertilised eggs to adult fish) for Marble trout and grayling. All adult fish are the offspring of wild trout and grayling (avoiding domestication) from remaining pure populations or from genetically selected trout and grayling from hybrid zone.
1,2 million of marble trout eggs 600.000 eyed eggs 250.000 fingerlings 1 million of grayling eggs 100.000 eyed eggs 550.000 fingerlings 30.000 yearlings Advantages: Knowhow in aquaculture of two fish species that don t exist on fish market Marble trout and Grayling. Big production of starting material fry and fingerlings of both species. Obstacles: Tolmin Angling Association is an NGO no access to EU structural funds Lack of production capacities Solutions: Tolmin Angling Association has established a company FARONIKA d.o.o. FARONIKA d.o.o. is finishing the preparations for 2,3 million investment in new aquaculture production and procession capacities.
HALGAZDÁLKODÁS A BALATONON az elmúlt év tapasztalatai és eredményei Gödöllő, 2013. január 25. FELADATAINK Fő feladatunk a halgazdálkodás Halászat Haltermelés Telepítések Halőrzés Horgászat Lakossági halellátás (halsütő, halbolt) Rendezvények Nyilvánosság BALATONI HALÁSZAT 2012 Busa: Keszeg: Angolna: 133 tonna 80 tonna 10 tonna Ponty: 8 tonna (3,4 %) Süllő: 2 tonna (0,8 %) Egyéb: 1 tonna alatt Összesen: 234 tonna
BALATONI HORGÁSZFOGÁS 2011 Ponty: 230 tonna ( 29 x 8 t) Süllő: 70 tonna (35 x 2 t) Balin: 22 tonna Csuka: 12 tonna Harcsa: 8 tonna Angolna: 8 tonna Keszeg: 160 tonna Összesen: 510 tonna BALATONI HORGÁSZFOGÁS 2011 Adatok: 8881 leadott napló 5870 vezetett 3011 üres 58876 halfogó nap 11 jegytípus éves jegyek! Éves jegyek 33-35 % visszaérkezés Nyugati Övcsatorna 40 % Egy leadott naplóra kb. 20 kg fogás BALATONI HORGÁSZFOGÁS 2011 Ponty dominancia! Ragadozók aránya magas (120 t 23,5 %) Süllő magas aránya (70 t 14 %) Balin tenyésztésére, telepítésére fel kell készülni Saját fogási napló elengedhetetlen Fogási napló elemei (hol fogja, napok jelölése) Új Balatoni Horgászrend (süllő védelme)
BALATONI HORGÁSZFOGÁS 2012 Feldolgozás folyamatban! Amire számítunk: 10-15 ezer leadott napló Éves jegyek 60 % feletti visszaérkezése Változatlan fogás Horgászlétszám Horgásznapok száma Ellenőrzések száma BALATONI HORGÁSZFOGÁS 2012 név napok hely ponty süllő balin csuka harcsa angolna egyéb össz. ell. VKG 149 Akali 70 1 1 70 142 1 KP 209 Udvari 268 3 88 359 2 TA 115 Zamárdi 78 12 4 3 3 14 114 10 FJ 206 Mária 142 31 5 6 15 25 224 4 SzZs 141 Fonyód 138 13 3 3 17 174 1 LS 109 Szántód 269 1 102 372 9 HORGÁSZAT-HALÁSZAT VOLUMENE 500 tonna feletti horgászzsákmány 250 tonna alatti halászzsákmány 1000 jó horgász fog annyit mint a halászok! 35-40000 horgászt becsülve: 3 % alatt! Miért is kevés a hal???
TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS 2012 problémái: Haszonkölcsön pályázat hiánya Aszály - pótlólagos ráfordítás - kieső tóterület - alacsony üzemvízszint - teleltetés Takarmányárak Kárókatona 2012 HALTELEPÍTÉSEI Ponty: Süllő: Csuka: Harcsa: Compó: Aranykárász: 340.000 kg 80.000 db 163.000 db + 600 db 2 nyaras 300 db + 700 db 400 kg 1.000 kg HALTELEPÍTÉSEK PROBLÉMÁI Nyilvánosság kérdése Logisztika Távolságok Balaton vízszint megfelelő telepítési pontok
HALJELÖLÉS Adatok a vándorlásról és a növekedésről Ponty Nagy ponty Süllő Harcsa Csuka 100 db 100 db 1500 db 300 db 300 db HALŐRZÉS 255 feljelentés - 180 határozat - 4 millió Ft Horgászrend megsértése: 54 alkalom Háló: 8650 méter, varsa: 4 db, pottyantó: 120 db Dögszedés: 2215 busa 2 harcsa 6000 angolna 2 tonna keszeg 372 kg kagyló BALATONI HORGÁSZREND 2012 Horgászok, horgászszervezetek javaslatai alapján Prioritások: Vezérelv: Süllő védelme Nagy pontyok védelme Halállomány védelme, fenntartása Berögzült szokások ellen!
TAPASZTALATOK Bevált, a horgászok többsége örömmel fogadta. Süllőfogásban már érezhető a márciusi-áprilisi korlátozások hatása! Mindazon horgászok, akiknek az (anyagi) érdekeit sértette, természetesen kritizálták. A horgászrend nem napi és egyedi horgászérdekvédelmet szolgál, hanem a Balaton és a horgászok hosszú távú érdekeit A horgászat rekreációs tevékenység! Nem emeltük a jegyárat HORGÁSZAT 2013 Gazdasági helyzet indokolta volna Alacsony vízszint ellene szól Beérik a telepítési szerkezet megváltoztatása Ha nem jön meg a csapadék, kisebb visszaesés várható Köszönöm figyelmüket!
A HORGÁSZCIKK IPAR FEJLŐDÉSE ÉS HANYATLÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN A modern horgászcikk ipar kibontakozása az 50-es, 60-as években. Az iparág 70-es években bekövetkezett forradalma. Magyarország központi szerepe a 80-as évek horgászcikk gyártásában. Lassulás és stagnálás a 90-es években, a könnyűipar kivándorlása. A 2000-es években robbanásszerű fejlődés a Távol-Keleten. HÍRES EURÓPAI GYÁRTÓK A VILÁGHÁBORÚ UTÁN A Franciaországban gyártott Mitchell orsók már 1946- ban meghódították az amerikai piacot. A B Urfabriken, ismertebb nevén ABU 1921 óta működő gyára Svédországban és a legendás Cardinal orsó. Hirdetés a Magyar Horgász 1971 júniusi számában.
Hirdetések a Magyar Horgász 1972-es kiadványaiból. Pillanatképek 1972-ből. Innováció 1974-ből...... majd 2012-ből
A HORGÁSZCIKK GYÁRTÁS FORRADALMÁNAK FŐ ÁLLOMÁSAI Feltalálják a peremfutó orsót. Megjelenik a műanyag zsinór Új találmány: az üvegbot Megjelennek az üvegcsőbotok Az USA-ban megjelenik és elterjed a plasztik műcsali (twister és gumihal), melynek hazai és európai elterjedése a 80-as évekig várat magára. MAGYARORSZÁGI HORGÁSZCIKK GYÁRTÁS FÉNYKORA TRIÁL statisztika 1977-ből HORGÁSZCIKK KÉSZÍTŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT (HOKÉV)
MAGYAR TERMÉKEK HIRDETÉSEI 1991-BŐL 1992 Dél-Korea térhódítása. Hirdetések 1994-ből. A zsinór még európai......de a gyűrű már Koreából érkezett!
2000-től Kínáé a főszerep! Első látogatás a világ egyik legnagyobb horgászbot gyárában, ahol a 2000-es évek elején több mint 5000 ember dolgozott. Pillanatképek a botgyártás folyamatából és a teszten elbukott bottagok tárolójáról.
Elektronikai alkatrészek precíz összeszerelése. Van ahol a gépek jutnak vezető szerephez, de a tekercselés már kézi vezérlésű. Napjainkban változóban lévő ruha és hajviselet. A felnövekvő generáció nyugatias életformájával Kína versenyképessége folyamatosan csökken.
Az Energofish Kft. 18 éve állandó résztvevője az EFTTEX nemzetközi kiállításnak, ahol elsősorban hazai és európai termékekkel képviselteti magát. Köszönöm a figyelmet!
A globális klímaváltozás várható hatásai halakra Staszny Ádám*, Horváth Ákos, Kovács Balázs, Müller Tamás, Csenki Zsolt, Urbányi Béla *Tanszéki mérnök Szent István Egyetem, Halgazdálkodási Tanszék III. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember találkozó 2013. Január 24-25. bevezetés Az egyik hot topic (forró téma) Tudományos, nemzetközi politikai (Kiotói Egyezmény), valamint a sajtó szintjén egyaránt: Index.hu-n klímaváltozás kulcsszóra 2007 szeptembere és 2013 január 16-a között 253 cikk szerepel bevezetés Globális klímaváltozási modellek (GCM) A szárazföldi területek többségén melegedés. A globális tengerszint emelkedése 0,1-0,9 méter. A csapadék-mennyiség globális szinten emelkedik.
bevezetés Regionális klímaváltozási modellek (RCM Kárpát medence 1 ) PRUDENCE 2 eredményei alapján 2071-2100 periódusra. (Az Európai Unió V. Programjának keretein belül megvalósuló előrejelzés, 21 kutatóintézet és egyetem bevonásábal) Egyértelmű melegedési trend (2,4-3,2 C). A melegedés valószínűleg meghaladja a globális szintet (1 C globális hőmérséklet emelkedés 1,4 C hőmérséklet emelkedést eredményez Magyarországon). Nincs szignifikáns változás a várható teljes éves csapadékmennyiségben. Ugyanakkor átrendeződnek az évszakok közötti eloszlások. A téli csapadék nőni fog, míg a nyári csökkenni. Nő az aszályok veszélye a csökkenő nyári csapadékmennyiség és növekvő tavaszi párolgás miatt. 1 Prediction of Regional Scenarios and Uncertainties for Defining European Climate Change Risks and Effects 2 Bartholy et al. 2007 Miért kiemelten érzékenyek a halak? Mint poikilotherm élőlények, környezetük hőmérséklete hatással van fiziológiájukra, bioenergetikájukra, viselkedésükre és biogeográfiájukra 1. Több olyan, a klímaváltozással összefüggő folyamat, amely közvetlen módon hat a fajok természetes elterjedésére, fenológiájára valamint a vízi ökoszisztémák termelékenységére 2 : Melegedő vízhőmérséklet Megváltozó vízfolyás-dinamika Viharok növekvő száma Növekvő sótartalom 3 1 Rahel & Olden 2008; 2 Parmesan 2006; 3 Poff et al. 2002 Miért kiemelten érzékenyek a halak? Vannak olyan természetes barrierek, melyek limitálják az egyes fajok terjedését: Hideg Téli hipoxia Természetes vízfolyás-dinamika Alacsony sótartalom Folyóvízi habitat (áramlás) Ezeket változtatja meg a klímaváltozás utat nyitva ezzel bizonyos fajok terjedésének. Így a fő klímaváltozás okozta problémák: Erősödő biológiai inváziók. Natív fauna élettereinek csökkenése.
Melegedő vízhőmérséklet Előnybe kerülnek a melegvízi fajok (optimum >28 C) Jó példa a naphal (Lepomis gibbosus) Észak-Amerikában honos faj Európába a 19. század végén telepítették Jelenleg Európa és Kis-Ázsia legalább 28 országában vannak önfenntartó állományai Míg a déli területeken invazív halfajként tartják számon, addig északabbra (így hazánkban is) idegenhonos ugyan, de inváziót nem okoz 1 Egy szlovákiai morfológiai vizsgálat során nem találtak különbséget a termál-befolyóvízű holtág (átlag. 26 C, min. 21 C, max. 45 C) állománya, valamint az észak-amerikai őshonos és a nem natív európai állományok között 2 -> szemben pl. a ponttyal (hévízi törpenövésű vadponty) 1 Fobert et al. 2011; 2 Šumer et al. 2005 Melegedő vízhőmérséklet Várhatóan több olyan halfaj is lesz, melyek a klímaváltozás hatására invázióssá válnak. Angliára nézve a jelenleg 24 exóta fajuk közül hatot emelnek ki, mint várhatóan inváziós fajt 1 : Harcsa (Silurus glanis) Ponty (Cyprinus carpio) Naphal (Lepomis gibbosus) Aranyhal (Carassius auratus auratus) Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) Tűzcselle (Pimephales promelas) Azon patak szakaszok, melyek az Egyesült Államokban alkalmasak lesznek melegvízi fajok megtelepedésére 31%-al nőnek a 2xCO2 klíma kondíciók mellett 2 2100-ra Kanada legnagyobb részén elterjedt lesz a fekete sügér (Micropterus dolomieu) 3, és hasonló forgatókönyvet írnak le az USA-ban invazív ponttyal kapcsolatban is 4 1 Britton et al. 2010, 2 Mohseni et al. 2003, 3 Sharma et al. 2007, 4 Minns & Moore 1995 Melegedő vízhőmérséklet Az észak-amerikai nagy tavak estén azt jósolják, hogy 19 melegvízi faj jut fel a Mississippiből és az Atlanti partvidékről az alsó (Ontario, Erie, Michigan) és 8 faj (melyek jelenleg is megtalálhatóak az alsó tavakban) a felső (Huron, Superior) tavakba 1, magukkal hurcolva 83 olyan parazita fajt, melyek eddig nem fordultak elő a nagy tavakban, megnyitva ezzel az ajtót olyan járványok kialakulására, melyekre a natív halfauna lesz érzékeny 2. A 27 faj között még nem szerepel, az azóta komoly gondokat okozó fekete amur (Mylopharyngodon piceus), fehér- (Hypophthalmichthys molitrix) és pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis). A felmelegedés növelheti a paraziták és patogének virulenciáját, a gyorsabb életciklus hatására nagyobb sűrűségben fordulhatnak elő 2. 1 Mandrak 1989, 2 Marcogliese 2001