a magspin és a mágneses momentum, a kizárási elv (1924) Wolfgang Pauli (1900-1958) a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925) Hendrik Anthony Kramers (1894-1952) a mátrixmechanika (1925) Werner Karl Heisenberg (1901-1976) a mérhető mennyiségekre vonatkozó Mach-féle recept nincsenek elektronpályák az atomban csak a kísérlet által sugallt fogalmak és matematikai formulák Nobel díj (1932)
a hullámmechanika (1926) Erwin Schrödinger (1887-1961) ekvivalenciája a mátrixmechanikával Nobel-díj (1933)
a hullámfüggvény valószínűségi interpretációja (1926) Max Born (1882-1970) Born-közelítés operátor-fogalom Nobel-díj (1954) a matematikai apparátus továbbfejlesztése (1926) Paul Adrien Maurice Dirac (1902-1984) Nobel-díj (1933) Neumann János (1903-1957) Hilbert-tér (1929-32)
a határozatlansági reláció (1927) Heisenberg a spin kvantummechanikája (1927) Pauli Nobel-díj (1945) a kétatomos molekula (1927) Born-Oppenheimer a fémek kvantumelmélete (1927-1928) Sommerfeld elektrongáz
a komplementaritási elv (1927-1928) Bohr másodkvantálás (1927-1928) Dirac elektromágneses tér, kvantumtérelmélet, a sugárzás kvantumelmélete, relativisztikus kvantumelmélet pozitron, antirészecskék, vákuumpolarizáció kvantumelektrodinamika (1929) Heisenberg
Pauli Bohr térkvantálás (1929) magfizika (1930-)
A relativitáselmélet története a parallaxis keresése közben felfedezik az aberrációt (1725-1728) James Bradley (1693-1762) ennek alapján becsülhető a fény sebessége
a csillagfény ugyanúgy törik meg a prizmán, akár a Föld mozgásirányában, akár ellenkező irányban halad (1810) Dominique Francois Jean Arago (1786-1853) a Föld a sebességgel arányos mértékben magával ragadja az étert (1818) Fresnel
fénysebesség-mérések az éter kimutatására is (1849-1851) mozgó vízben Armand-Hippolyte-Louis Fizeau (1819-1896) részben Foucault-val közösen
vízzel töltött távcső (1871) George Biddell Airy (1801-1892) a fény sebessége 299.853 km/s (1878-1881) Michelson interferométer a Föld sebességének mérésére (1880-1887) Morley negatív eredmény
Albert A. Michelson (1852-1931) Németország, 2 évesen USA Tengerészeti Akadémia: tanul, tanít (fizika, kémia) fénysebesség mérések (1878-tól) a színképvonalak finomszerkezete (1881) ötlet egy európai körúton: a Föld éterhez viszonyított sebességének megmérése (Maxwell ötlete) interferométerrel 1883-tól fizikaprofesszor Clevelandben személy
más egyetemek 1907 Nobel-díj a pontos mérésekért Edward Williams Morley (1838-1923) vegyész 1869-től professzor Clevelandben kísérletező relatív atomsúlyok gázelemzés éterszél kimutatása személy
Michelson-Morley: On the Relative Motion of the Earth and the Luminiferous Ether (1887) az éter-koncepció Platóntól Maxwellig a Föld pályamenti sebessége az interferométer mű
a fény hullámtermészetének kihasználása távolságmérésre csillagátmérő rezgésmentesen betontömb higanyban úszik negatív eredmény (táblázatos és grafikus forma) további lehetőségek mű
kontrakciós hipotézis (1892-1895) George Francis FitzGerald (1851-1901) Hendrik Antoon Lorentz (1853-1928) lokális idő (1895) Lorentz-transzformáció (1904)
a speciális relativitáselmélet Einstein A mozgó testek elektrodinamikájáról (1905) a fénysebesség határsebesség a tömeg relatív Jules Henri Poincaré (1854-1912) eredményei (1895-1906)
a négydimenziós tér-idő (1907) Hermann Minkowski (1864-1909) az általános relativitáselmélet (1916) Einstein a fizika törvényei ugyanolyan formájúak minden vonatkoztatási rendszerben a bizonyítékok a Merkúr perihélium-precessziója a fény gravitációs elhajlása (1919) a gravitációs vöröseltolódás (1960)
Albert Einstein (1879-1955) középosztálybeli német zsidó család talán enyhe diszlexiával küzdő gyermeke 1900, Zürich: matematika-fizika középiskolai tanári diploma fizikusi állást nem kap; berni szabadalmi hivatal 1905 Brown-mozgás fényelektromos jelenség személy speciális relativitáselmélet
egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására személy
Einstein: Die Grundlage der allgemeinen Relativitätstheorie (1916) az elektrodinamika szimmetriái Michelson-Morley kísérlet speciális elmélet: a fizika törvényei ugyanolyan formájúak egymáshoz képest egyenes vonalú egyenletes sebességgel mozgó vonatkoztatási rendszerekben koordinátatranszformációkkal mű
Ernst Mach (1838-1916) az abszolút tér és idő kritikája relatív tér és idő relatív tömeg az elmélet általánosítása gyorsuló és gravitációs rendszerekre a gravitációs és tehetetlenségi erők ekvivalenciája Eötvös Loránd (1848-1919) torziós ingája (1886-) a Minkowski-módszerrel új matematikai eszközökkel mű
Einstein-egyenlet anyag (energia, impulzus, tömeg) ~ tér-idő nincs gravitációs erő új tér-idő szemlélet: a görbült tér-idő határesete: a Newton-elmélet az elmélet következményei mérőrudak és órák viselkedése a fény elhajlása gravitációs térben a Merkúr pályájának körbefordulása mű
a relativitáselmélet alkalmazásai relativisztikus energia a magfizikában, a részecskefizikában részecskegyorsítók kozmológia» Edwin Powell Hubble (1889-1953) a távolodó galaxisokról (1927-1929) GPS (1972, 1994, 2000)