1. fólia Termelési-szolgáltatási-logisztika műveletek (ember-gép rendszer) Logisztikai folyamat Információáramlás (i+1)-edik i-edik Anyag-, eszköz- és emisszióáramlás állapot állapot Energiaáramlás Értékáramlás Pénzáramlás Munkaerőáramlás 1. ábra A logisztika fogalmi rendszere Alapanyag Beszállító Alapanyag Raktár anyagáramlás FŐ TEVÉKENYSÉG Késztermék Raktár Végső fogyasztó információáramlás 2. ábra Logisztikai rendszer anyagáramlások, készletek és rájuk vonatkozó információk integrációja
2. fólia Anyagáramlás technológia Anyagáramlás technika Gyártástechnika, -technológia Közlekedés technika, -techn. Szolgáltatástechnika Informatika Matematika, Számítástechnika A logisztika tudomány-integráló szerepe Energetika Rendszertechnika Elektrotechnika, Automatizálás Vállalatgazdaságtan, Menedzsertan Kommunikációs technika Marketing 3. ábra A logisztika, mint integrált tudomány Logisztikai alapelvek: a megfelelő minőségű anyag, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyről, a megfelelő helyre, a megfelelő módon és eszközzel, a megfelelő időben, a megfelelő költséggel.
3. fólia A szállítási határidők rövidítése A hatékonyság fokozása Az átfutási idők csökkentése A vevői megelégedettség növelése A kapacitások maimális kihasználása Készletek minimalizálása A nemzetközi együttműködés fokozása A ráfordítások csökkentése, gazdaságosság növelése Logisztikai célok Nagyfokú szállítóképesség elérése A rugalmasság megteremtése és fokozása A környezetbarát technológiák alkalmazása Az áttekinthetőség növelése Alacsony környezet-terhelés (emisszió) A minőség biztosítása Belső- és külső újrahasznosítás fejlesztése 4. ábra Logisztikai célok
4. fólia A logisztikai szervezet felépítése A vevői megelégedettség növelése A termékstruktúra meghatározása Együttműködés, kooperáció (belső, külső) Újrahasznosítás A logisztika stratégiai elemei Ellenőrzés (controlling) Az információs adatcsere (EDI) A termelés mélysége II. ( outsourcing= gyártáskihelyezés) Eszközstruktúra (termelési, szállítási, raktározási stb.) Az információs rendszer struktúrája A termelés mélysége I. ( make or buy= gyártani vagy vásárolni) 5. ábra A logisztikai célok elérésének főbb stratégiai elemei
5. fólia Szállítás Rakodás Csomagolás Tárolás, Raktározás Egységrak. kezelés Munkahelyi kezelés Logisztikai műveletek Pénzügyi tevékenys. Gyűjtés. elosztás Információ feldolg. Kommunikálás Energiaáramlás Ellenőrzés Menedzsment 6. ábra Logisztikai műveletek
6. fólia 1. táblázat A logisztikai állapotváltozási mátri Ener gia Információáramlás AnyagÁramlás Logisztikai műveletek Művelet Szállítás Rakodás Tárolás-rakodás Csomagolás ERKE képzésbontás Gyűjtés, osztályozás Ellenőrzés, állapotfelügyelet Információ gyűjtés, áramoltatás, feldolgozás és tárolás Kommunikálás a rendszerrel Energiaáramlás Hely Idő Állapotváltozás MenyMi- Energia Információ Érték- Emisszió nyiség nősé változás változás g ()
7. fólia Vállalatvezetés-menedzsment Szállítási feltételek meghatározása. Szállító partnerek kiválasztása. Szállítóeszközök, raktárak, raktári berendezések megválasztása. Megrendelések diszponálása. Határidők meghatározása. Termelés és gyártás tervezése. Anyagáramlás meghatározása. Anyagmozgató rendszer tervezése. Informáciáramlás tervezése. Logisztikai rendszer irányítása, ellenőrzése. Ellátási,elosztási logisztika Piaci igények felmérése, értékelése. Megrendelések lebonyolítása. Szállítóeszközök, raktárak, rakodó eszközök. Sorrendtervezés. Visszjárat tervezés és irányítás. Szervízellátás. Hulladék beszállítás és újrahasznosítás késztermék rendelés Hulladékgyűjtőhelyek meghatározása. Hulladékgyűjtő rendszer tervezése és irányítása. Hulladékhasznosítási logisztikai rendszer tervezése és irányítása. Logisztikai vállalat Termelési logisztika Átrakás Alapanyag Szállítás Operatív szint Rakodás Gyártásszerelés Munkahelyi kiszolgálás Ellenőrzés Egységrakomány bontás képzés Műveletközi szállítás, tárolás Komissiózás Tárolás Késztermékek tárolása, osztályozása Hulladék tárolás, osztályozás, rakodás, szállítás Késztermék Csomagolás Egységrakomány képzés Hulladék visszaszállítás Berakás Kiszállítás Hulladék Felhasználók Beszerzési logisztika Alapanyagrendelés Taktikai szint Beszállítók Logisztikai koncepció Logisztikai rendszerek tervezése logisztikai rendszerek irányítása és ellenőrzése Logisztikai szervezet Hulladékhasználók Stratégiai szint Vállalati logisztika
8. fólia E lo s z tó ra k tá r L o g is z tik a i v á lla la t Bank V á lla la t Adó, Tbj VÁM V á lla la ti m e n e d z s m e n t (L o g is z tik a i m e n e d z s m e n t P énzügys z á m v ite l T e rm e lé s i re n d s z e r (T e rm e lé s te rv e z é s é s irá n y ítá s ) F e lh a s z n á ló k T u la jd o n o s o k B é r- é s m unkaügy Hum án p o litik a V á lla la ti lo g is z tik a i re n d s z e r B e s z e rz é s i (e llá tá s i) lo g is z tik a T e rm e lé s i (g y á rtá s i) lo g is z tik a E lo s z tá s i (é rté k e s íté s i) lo g is z tik a H u lla d é k k e z e lé s, ú jra h a s z n o s ítá s lo g is z tik á ja M a rk e tin g lo g is z tik a B e s z e rz é s i p ia c E lo s z tó ra k tá r É rté k e s íté s i p ia c 7. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai
9. fólia Multinacionális vállalat logisztikai menedzsmentje A. Leányvállalat logisztikai menedzsmentje B. Leányvállalat logisztikai menedzsmentje Multinacionális vállalat Beszerzési logisztika Taktikai operatív szint A. Leányvállalat Beszerzési Termelési Elosztási logisztika logisztika logisztika Termelési logisztika Elosztási logisztika Beszerzési logisztika Termelési Elosztási logisztika logisztika 8. ábra Multinacionális vállalat logisztikai rendszere B. Leányvállalat Taktikai operatív szint
10. fólia 9. ábra Termelő vállalatok szolgáltatásokkal bővített logisztikai rendszere
11. fólia beszerzés alapanyag raktár beszállítás készáru raktár kiszállítás termelés megrendelés feldolgozás értékesítés információ áramlás megrendelés anyagáramlás 10. ábra Az egyszerűsített üzemi logisztikai rendszer anyag- és információáramlása R1 R3 BT M1 S1 R5 R n+1 Mn T1 S2 KT S n+1 Alapanyag R2 R4 Rn R n+2 K észtermék, hulladék 11. ábra Termelési folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló Mi - Technológiai művelet (anyag, termék tulajdonsága megváltozik) [i=1... n] Si - Szállítási művelet [i=1... n+1] Ri - Rakodási művelet [i=1... n+2] Ű Ti - Tárolási művelet [i=1... m]
12. fólia L O G IS Z T IK A M ik ro lo g is z tik a M a k ro lo g is z tik a K ö z le k e d é s i lo g is z tik a V á lla la ti lo g is z tik a V á lla la ti lo g is z tik a B e s z e rz é s i lo g is z tik a T e rm e lé s i lo g is z tik a E lo s z tá s i lo g is z tik a K e re s k e d e lm i lo g is z tik a P o s ta i lo g is z tik a H u lla d é k k e z e lé s i é s ú jra h a s z n o s ítá s i lo g is z tik a L o g is z tik a i s z o lg á lta tó központ S z o lg á lta tá s i lo g is z tik a K a to n a i lo g is z tik a R a k tá rlo g is z tik a 12. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása I. LOGISZTIKAI RENDSZEREK Interlogisztika (Belső logisztika) Termelő vállalat Szolgáltató vállalat Egészségügyi Kommunális Kereskedelmi Közlekedés Posta Pénzintézet Karbantartás Kultúrális Eternlogisztika (Külső logisztika) Országon belüli Hálózatszerű Termelőszolgáltató Közigazgatás Országok között Eurologisztika City logisztika Település Régió Áruellátás Kultúra, oktatás, egészségügy, sport Katasztrófa elhárítás Építkezések, közlekedés építés Közlekedés, posta, pénzellátás Turizmus, vendéglátás Hulladék, elhasznált termék gyűjtése Rendfenntartás, biztonság 13. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása II. Globális logisztika
13. fólia NLSZ1 qa q A q qee BEMENŐ RAKTÁR NLSZi AR LSZ 1 NLSZk HULLADÉK RAKTÁR ER LSZj hulladék hulladék qh LSZ m hulladék Jellemzők: Jelölések: nincs anyagkilépés csak hulladék AR - alapanyagraktár egy telephely ER - elhasznál termékek raktára LSZj - logisztikai szolgáltató Példa: kórház, szálloda NLSZj - nem logisztikai szolgáltató 14. ábra Szolgáltatások logisztikai rendszere (1. modell) LSZ q q A qqee LSZ 1 BEMENŐ RAKTÁR AR LSZ 4 LSZ 2 hulladék 3 HULLADÉK RAKTÁR ER LSZ j LSZm hulladék Jellemzők: Belépés: anyag (qa), eszköz (qe) Kilépés: anyag, áru (qa), hulladék (qh) A szolgáltatás az anyagra is irányul egy telelphely Jelölések: KILÉPŐ ÁRU AR - alapanyagraktár ER - elhasznál termékek raktára LSZj - logisztikai szolgáltató 15. ábra Szolgáltatások logisztikai rendszere (2. modell) áru qt hulladék qh
14. fólia 16. ábra Szolgáltatás logisztikai rendszere (3. modell) R1 R3 BT Termék, eszköz SZ 1 S1 R2 R5 R n+1 SZ n T1 S2 R4 Elhasznált termék, eszköz Rn KT S n+1 R n+2 Termék, eszköz, hulladék 17. ábra Szolgáltatási folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló Mi - Szolgáltatási művelet (nincs anyag, termék átalakulás, csak használódás) [i=1... n] Si - Szállítási művelet [i=1... n+1] Ri - Rakodási művelet [i=1... n+2] Ti - Tárolási művelet [i=1... m]
15. fólia Kereskedelmi vállalat Termelővállalat Hálózati szintű információs kapcsolat Fuvarozó vállalat Szállítmányozó vállalat Felhasználó vállalat Vám Bank Biztosító Hálózati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai Vállalati szintű irányítás Vállalati szintű információs kapcsolat Vállalati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai Ellátás Rakodás, belső mozgatás irányítása Gyártás Alapanyagraktár irányítása Gyártásirányítás Elosztás Készáruraktár irányítás Rakodás, szállításirányítás Logisztikai alapfolyamatok 18. ábra A logisztikai információs hálózat felépülése
16. fólia Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű logisztikai rendszerek? Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. szolgáltatási tevékenységet befolyásoló szervezetek, szerződések és jelentős átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mutató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg: a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja, a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől, amely a meghatározó feladataitól csak kisebb hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a termelés melységének a csökkentése, amelyek eredményezik, hogy
17. fólia kis túlzással a termelő vállalatok két csoportba sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók, a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) a szolgáltatásokat végző egységeknél is jelentős integrációjátszódott le, nagy méretű nemzetközi szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok, energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó szervezetek), a termelési- és szolgáltatási feladatok kis- és középvállalatok, vállalkozások, csak akkor tudnak versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott láncból zártláncú gazdasággá alakul át, amelyek következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált termékek újrahasznosítását,amelyhez a termelő-, szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni.
18. fólia Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes elhelyezés, hanem hasonlóan a szolgáltatásokhoz sok telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a logisztika szerepe, mert az anyagáramlás viszonylatai kiterjednek, összehangolásuk csak fejlett információs technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a hálózatszerűen működő termelőszolgáltató (nem logisztikai szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni. A hálózatszerűen működő, logisztikával integrált rendszerek sajátosságai a következők: jelentős mértékben megnövekszik az etern (külső) logisztika szerepe, de szigorúan az intern (belső) logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az intern logisztika nem lehet fekete doboz, megsokszorozódnak a logisztikai szolgáltató vállalatok, a logisztikai szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató, felhasználó (fogyasztó) és logisztikai egységek, a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc működtetését, előnyeinek érvényesítését.
19. fólia beszállítók B1 alkatrész, szerelvény elosztó raktárak AER1 összeszerelő üzemek SZÜ1 készáru elosztó raktárak KER1 felhasználók F1 Bi............ Bn AERj... AERm SZÜ... SZÜp KER... KERr F... Fu 19. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termékösszeszerelő rendszer felépítése
20. fólia B ER B F F SK F F B SK ER B GK SK SK F B B SK B B SK B SK GK ER B F F F B ER B SK SK F F Beszállítók, Szerelőközpontok, F ER Felhasználók, GK Gyűjtőközpont Elosztó raktárak, 20. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei
21. fólia DSC P P B C C VLC T T C C B DSC DSC T DSC anyagáram DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont informinformációáram T: szállítási vállalat VLC: Virtuális Logisztikai Központ C: vevõ P: termelõ vállalat B: bank 21. ábra A virtuális vállalat modellje
22. fólia O O O SZ O O SZ O K O O LV O B VLC R R O O O SZ LV K B O O O O SZ O O VLC O O Virtuális Logisztikai centrum O Szétszerelt objektum SZ Szakértő LV Logisztikai vállalat B Alkatrész, eszköz beszállító K Karbantartó egység R Raktár Információáramlás Személy, anyag és eszközáramlás 22. ábra Szétszórt objektumok műszaki felügyeletét működtető Virtuális Logisztikai Centrum
23. fólia Klaszter, mint regionális virtuális logisztikai központ SB1 SBi SBn AER1 AERm BKV1 BKVk+1 KLASZTER mint VIRTUÁLIS LOGSZTIKAI KÖZPONT Logisztikai vállalat BKVj BKVk TUDÁS MENEDZSMENT KER1 NFV1 Logisztikai vállalat BKVr KERp NFV SB Segéd beszállító AER Alapanyag elszállítási raktár BKV Kis- és középvállalat mint elsődleges beszállító KER Részegység, késztermék elosztó raktár NFV NFV Nagyvállalat mint felhasználó anyagáram információ áram 23. ábra A klaszter, mint regionális logisztikai központ rendszere
24. fólia Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében, a kis és középvállalatok (BKV) logisztikai potenciáljainak a növelése: szervezi, diszponálja a BKV alapanyag ellátását: közvetlen a segédbeszállítóktól SB beszállítva, alapanyag elosztó raktárakon (AER) keresztül látja el a BKV-t, ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket: SB-AER SB-BKV AER-BKV viszonylatokban a Logisztikai Vállalatot igénybevéve. piaci igények ismerete alapján elosztja a BKV által gyártott részegységeket, szerelvényeket: közvetlenül a nagy felhasználó vállalatot az NFV ellátja alkatrésszel, részegységgel, elosztó raktáron (KER) keresztül szállít be az NFV-nek, ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket a a BKV - KER a BKV - NFV a KER - NFV viszonylatokban, a Logisztikai Vállalat igénybevételével. A klaszter Virtuális Logisztikai Központja: INTRANET tel tart fenn a klaszter maghatározott elemei között, igénybe veszi a E-commerce-t, ill. EDI-t, felhasználja az INTERNET-et, kapcsolódik és együttműködik a Logisztikai Központtal, telekoperációkat szervez, outsourcing, ill. sourcing feladatokat hoz létre, kiterjedt marketing tevékenységet lát el, megteremti a JIT elvű beszállítás logisztikai és informatikai feltételeit.
25. fólia MBK1 MBK MB1 MB KKV1 MB KKVi KKVn Belső hálózat VLC LV1 LVp LVk F1 Külső hálózat LVK2 LVK1 Fjm Fj FK1 FK 1. ábra: A kis- és középvállalatokat segítő virtuális logisztikai központ elvi struktúrája
26. fólia B, Szolgáltatói tevékenység Logisztikai szolgáltatás Nem-logisztikai szolgáltatás EnergiaKereskedelem szolgáltatás Karbantartás B2 villamos 4. ábra B3 gépészeti egyéb villamos B4 villamos gáz Egyéb egyéb gépészeti B1 3. ábra: Szolgáltatói tevékenységstruktúra B5 egyéb
Késztermékraktározás Vállalaton, telepen belüli szállítás 4. ábra: A logisztikai szolgáltatások csoportjai Egyéb szolg. (oktatás, vám) Szállító-rakodó eszközök bérl. Csomagolás, egységrak.kép Késztermékelosztás Különleges eszközök bérl. Munkaerőutaztatás, szállítás Alapanyagraktározás Alapanyagbeszállítás B1 Karbantartás, felújítás, újrahasznosítás Termelési kooperáció 27. fólia A felhasználók által igényelt jellemző logisztikai szolgáltatások csoportjai
28. fólia Ipari parkok és logisztikai központok fejlődését különösen befolyásoló tényezők I. Termelés globalizációja: - késleltetett termelés, - beszállítói rendszer, - hálózatszerű termelés, szolgáltatás. II. Informatika és az elektronizáció fejlődése: - több centrumos, decentrumos struktúra, - telekooperáció, - virtuális vállalatok, - E-bolt, elektronikus piactér. III. A környezetvédelem, a hulladékhasznosítás szerepének je- lentős növekedése: - recycling parkok. IV. A regionális együttműködés fokozódó szerepe
29. fólia Ipari parkok és logisztikai központok új fejlődési pályái az innovációs parkok szerepe nő, preferenciát igényel, kiemelkedő támogatást kell kapni a kis- és középvállalatoknak, hogy beszállítói potenciáljuk növelhető legyen: - inkubátor házak fejlesztése, - virtuális logisztikai vállalatok létrehozása, - klasztereket kialakítása a kis- és közepes vállalatok közös érdekeltségű fejlesztési feladataira, közösen igényelt szolgáltatásaik elvégzésére, kiemelt fontosságú az informatikai, kommunikációs rendszerek fejlesztése: - távadat-átviteli rendszerek (GPS, járműkövetés, digitális kommunikáció), - elektronikus kereskedelem (e-commerce), - INTERNET és INTRANET, elektronikus adatcsere (EDI), decentrumokkal rendelkező (több telephelyes) ipari parkok is megjelennek, az elhasznált termékek összegyűjtésére, szétszerelésére, valamint technológiai hulladékok újrafeldolgozására és ezek elosztására, vagyis komple recycling folyamatokra ipari parkok létrehozása.
30. fólia Logisztikai központok fejlődésének új vonásai regionális, ill. eurorégiós multidecentrumos logisztikai központ, intermodális (több közlekedési ágazat csatlakozására épülő) logisztikai központ, kis tömegű alkatrészek (elektronikus termékek) összeszerelését végző üzemek részére történő percrekész beszállítások szükségessé teszik a logisztikai központok bővítését, kiegészítését regionális repülőterekkel, virtuális logisztikai vállalatok, centrumok, amelyek: a kis- és középvállalatok beszerzési és elosztási logisztikai folyamatait irányítják, klaszterek, mint regionális virtuális logisztikai központok a beszállítók logisztikai feladatait szervezik, e-boltok, mint a kereskedelmi és logisztikai tevékenységek integrált szervezetei, a teljes zártláncú gazdaságban az újrafeldolgozás és újrahasznosítás logisztikai feladatait átfogóan ellátják,
31. fólia Klasszikusan értelmezett ipari park felépítése Ipari park szolgáltatásai Logisztikai szolgáltatások Informatikai szolgáltatások Ipari park menedzsment B B Egyéb szolgáltatások KKV1 Ipari Park F Tudásmenedzsment Tulajdonosok B KKVi KKVn MNV1 B MNVm F F F B: Beszállító; F: Felhasználó; KKV: Kis- és középvállalat; MNV: Multinacionális nagyvállalat;
32. fólia Logisztikai szolgáltató központ, mint az ipari park része Ipari park részére végzett logisztikai szolgáltatások Beszállítás Bejövo áruk fogadása Átrakodás Kiszállítás Külso logisztikai szolgáltatások Kimeno áruk kiadása Közraktározás VÁM Kereskedelmi raktár Bérraktározás Meghatározó: az Ipari Parkon kívüli logisztikai szolgáltatás
33. fólia Újszerű megoldású ipari park-, logisztikai központ-struktúrák 1. Ipari Park Decentrum Logisztikai Decentrum Ipari Park Ipari Park Decentrum Logisztikai Decentrum Ipari Park Decentrum Logisztikai Decentrum Logisztikai Központ Ipari Park Decentrum Logisztikai Decentrum 24. ábra Decentrumokkal rendelkező (több telephelyes) ipari park
34. fólia Újszerű megoldású ipari park-, logisztikai központ-struktúrák 4. Termelo vállalat Közúti szállítás Átmeneti tárolás Közúti szállítás Vízi szállítás vagy Légi szállítás Vasúti szállítás Átmeneti tárolás Vasúti szállítás Termelo vállalat 25. ábra Intermodális logisztikai központ feladatkörének struktúrája
35. fólia 26. ábra Hazánk logisztikai körzetei
36. fólia 27. ábra Észak-kelet magyarországi logisztikai hálózat koncepciója
37. fólia 28. ábra Észak-Magyarország virtuális logisztikai hálózata és kapcsolatai
38. fólia
39. fólia 29. ábra Elhasznált termékek gyűjtésének és újrafeldolgozásának logisztikai hálózata
40. fólia 30. ábra Regionális újrahasznosítási park logisztikai elemei
41. fólia Újszerű megoldású ipari park-, logisztikai központ-struktúrák 7. 31. ábra WEEE gyűjtő és újrahasznosító logisztikai rendszer
42. fólia 32. ábra A zártláncú gazdaság virtuális logisztikai rendszere
43. fólia Vevő Logisztikaivállalat Vevő Vevő Boltok Gyártók, forgalmazók raktára E-bolt raktárai Gyártók, forgalmazók raktára E-bolt E-bolt raktárai Boltok Logisztikai vállalat Anyagáram Információ áram Vevő Vevő Vevő 33. ábra Az E-Bolt általános modellje
44. fólia Logisztikával integrált elektronikus piacterek a) Közvetlen kapcsolaton és liciten alapuló elektronikus piacterek a1) Piramis modell: vevői piactér a2) Pillangó modell: eladói piactér 34. ábra Nagy számú: eladó, Nagy számú: vevő, logisztikai szolgáltatók. Kis számú: vevő logisztikai szolgáltatók. Kis számú: eladó Eladók, logisztikai szolgáltatók licitál- Vevők, logisztikai szolgáltatók licinak Vevők: tálnak külön-külön döntenek, Eladók: külön-külön döntenek, ki az eladó, ki a logisz- ki a vevő, ki a logiszti- tikai szolgáltató kai szolgáltató
45. fólia Logisztikával integrált virtuális Business Centrum, mint közvetítő elektronikus piactér Logisztikai szolgáltatók E L A D ĺ K Virtuális B+L Centrum V E V Ő K 35. ábra Jellemzői: nagy számú: eladó, vevő és logisztikai szolgáltató, a Virtuális B+L Centrum optimalizálja az üzleti és a kapcsolódó logisztikai folyamatokat (szállítás, tárolás, csomagolás, egységrakomány képzés stb.), a Virtuális B+L Centrum megvalósítja az elektronikus piacteret.
46. fólia 36. ábra Ellátási lánc (supply chain)
47. fólia Ellátási lánc alapelve: az alapanyag előállításától a késztermék végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill. a meghibásodott, elhasznált termék felújításáig, újrahasznosításig a teljes logisztikai lánc együtt menedzselhető, irányítható, széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván, világméretű logisztikai információs hálózat, széleskörben használható szoftverek szükségesek, a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot. Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei: rövidíthető az átfutási idő, kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók, kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők, a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők, az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki, fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések összehangolhatók.
48. fólia Példa egyszerű ellátási láncra Sültburgonyapehely ellátási lánc modell: A kistermelők akik megtermelik a burgonyát, burgonyabeszállítók, elosztók, sültburgonya-pehely elkészítők, sültburgonya-pehely szállítók, élelmiszer kereskedők, szupermarketek. 3O-40 vállalat, vállalkozó.
49. fólia Az ellátási láncra egy egyszerű példa bemutatása célszerű. Az alábbi ábrán nagyon leegyszerűsített formában, de érzékelhetően látni lehet, hogy milyen főbb feltételei vannak annak, hogy az étteremben marhasültet lehessen kapni. Természetesen az ábra blokkjai tovább részletezhetők, s így egy még bonyolultabb ellátási lánc is felvázolható. A talajt előkészítik takarmánynövények termelésére Megtermelik a megfelelő takarmánynövényt A takarmánynövény felhasználásával szarvasmarhát hizlalnak A hízott szarvasmarhát eladják a húsfeldolgozó üzemnek A húsfeldolgozó üzem feldolgozza a marhahúst A kereskedelem felhasználásával eladásra kerül a hús Az étteremben a marhahúsból étel készül A marhahúsból készült ételt elfogyasztják