1
*(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6È*78'20È1<,.$5 Állattudományi Intézet ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK Készült a Veszprémi Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében 7pPDYH]HW Dr. Kovács József professor emeritus D0H] JD]GDViJWXGomány kandidátusa.h/g1%g= )$-7È-Ò+Ë=Ï6(57e6(. 1g9(.('e6,5,7086-(//(0= ELEMZÉSE,1(. Készítette DEÁK TAMÁS KESZTHELY 2003 2
.h/g1%g= )$-7È-Ò+Ë=Ï6(57e6(. 1g9(.('e6,5,7086-(//(0= ELEMZÉSE,1(. Írta DEÁK TAMÁS Készült a Veszprémi Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében 7pPDYH]HW 'U.RYiFV-y]VHISURIHVVRUHPHULWXV D0H] Elfogadásra javaslom igen / nem JD]GDViJWXGRPi\NDGLGiWXVD. Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom igen / nem (OV EtUiOy Dr. Csató László egyetemi docens mg. tud. kandidátusa igen / nem. Második bíráló: Dr. Vígh László Ph. D. igen / nem. A jelölt az értekezés nyilvános vitáján. %-ot ért el. Keszthely,. Bíráló Bizottság elnöke $GRNWRUL3K'RNOHYpOPL VtWpVH««««««««««. Az EDT elnöke 3
4
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 11 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 14 2.1. A sertés növekedése 14 2.2 A sertés növekedésének modellezése 20 2.3. Fejlettség a hizlalás kezdetén 23 2.4. Kiegyenlítettség a hízóállomány fejlettségében 27 2.5. Növekedés -K~VPH\LVpJYiJyiOODWPL VpJ a hús zsírtartalma, zsírsavak 31 2.6. Növekedés -K~VPH\LVpJK~VPL VpJ DK~V]VtUWDUWDOPD]VtUPL VpJNROHV]WHUL 33 3. ANYAG ÉS MÓDSZER 38 3.1.1. A kísérleti állatok tartási, takarmányozási körülményei 38 3.1.2. A növekedési ritmus elemzése 39 3.1.3. Testméretek, testarányok 42 3.1.4. Vágóérték vizsgálatok 43 3.1.5. Biometriai értékelés 44 3.2. A hízóba állítási fejlettség vizsgálati módszere 44 3.3. A hízóállomány kiegyenlítettségének vizsgálati módszere 46 $ YHNHGpVYiJypUWpNK~VPL VpJ]VtUVDY VV]HWpWHO kapcsolatainak vizsgálata 49 $ YHNHGpVYiJypUWpNK~VPL VpJNROHV]WHULWDUWDORP kapcsolatainak vizsgálata 50 5
4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 52 4.1. Növekedési ritmus jellep] NHOHP]pVH 52 4.1.1. Hízékonysági tulajdonságok elemzése 52 4.1.1.1. Magyar nagyfehér hússertések hízékonysági teljesítményeinek elemzése 55 4.1.1.2. Magyar lapálysertések hízékonysági teljesítményeinek elemzése 65 4.1.1.3. Magyar nagyfehér hússertés x magyar lapálysertés NHUHV]WH]pV Kt]yVHUWpVHNKt]pNR\ViJL teljesítményeinek elemzése 75 4.1.1.4. H1 hibridsertések hízékonysági teljesítményeinek elemzése 81 4.1.1.5. H2 hibridsertések hízékonysági teljesítményeinek elemzése 87 0DJDOLFD[SLHWUDLNHUHV]WH]pV hízósertések hízékonysági teljesítményeinek elemzése 94 4.1.2. Testméretek, testarányváltozások 100 4.1.3. Egyes vágóérték mutatók alakulása a hizlalás alatt 113 4.2. A hizlalás kezdeti fejlettség és a hizlalás alatti növekedés 123 $Kt]yEDiOOtWiVNRULIHMOHWWVpJMHOHW VpJH 123 4.2.2. A hizlalás alatti növekedés és kiegyenlítettség 132. O E ] YHNHGpVLLWH]LWiV~JHRWtSXVRNK~ViDN zsírtartalma és zsírsavösszetétele 153 4.4. O E ] YHNHGpVLLWH]LWiV~JHRWtSXVRNK~ViDN zsírtartalma és koleszterintartalma 161 6
5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 169 6. ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK 175 7. ÖSSZEFOGLALÁS 178 8. SUMMARY 186 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 9. PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK 194 9.1. Folyóiratban idegen nyelven megjelent cikkek és közlemények 9.2. Folyóiratban magyar nyelven megjelent cikkek és közlemények 9.3. Konferencia kiadványokban megjelent anyagok idegen nyelven 9.4.Konferencia kiadványokban megjelent anyagok magyar nyelven 10. IRODALOMJEGYZÉK 197 11. MELLÉKLETEK 206 7
KIVONAT.h/g1%g= )$-7È-Ò+Ë=Ï6(57e6(.1g9(.('e6,5,7086 -(//(0=,1(.(/(0=e6( $ V]HU] D NRUV]HU YiJyVHUWpV HO iootwived UpV]WYHY VHUWpV genotípusok növekedésdinamikai elemzését végezte. Célja, hogy a hizlalási és vágási teljesítmények kapcsolatát ilyen szempontból jellemezze. A beállítási súly eltéréseinek hatását sokoldalúan feldolgozta. Két fajtatiszta, magyar nagyfehér hússertés és magyar lapálysertés, két keresztezés, magyar nagyfehér hússertés x magyar lapálysertés és mangalica x pietrain, valamint két hibrid, hibrid 1 és hibrid 2 genotípusokkal, összesen 406 hízósertéssel végezte vizsgálatát. A hízékonysági és vágási paraméterek mellett a testarányváltozásokat szintén megállapította. Kimunkálta az életszakaszonkénti növekedési NLWHY NHWDV]HUYHV YHNHGpVMHOOHP]pVpUHgVV]HI JJpVYL]VJiODWRNNDO feltárta a hízékonysági, vágási paraméterek közötti kapcsolatok irányát pvppuwpnpw$pxnieyonlw LNKRJ\JHRWtSXVRNpWHOWpU PpUWpN és irányú kapcsolatok vannak a legfontosabb tulajdonságok WHNLWHWpEH $ K~VPL VpJL YL]VJiODWRNDW NLE YtWHWWH D] intramuscularis zsír zsírsavösszetételére nézve is. Kiszámította a zsírsavarányok mutatóit. A sertéshús koleszterintartalmának meghatározása is helyet kapott kutatásában. Eredményei azt jelzik, hogy a hajtatott hízóalapanyag-ho iootwiv W~O PDJDV EHiOOtWiVL po V~O\ NHGYH] WOHYiJiVLPL VtWpVWSURGXNiO 8
ABSTRACT ANALYSE OF GROWTH DYNAMIC OF DIFFERENT PIG BREEDS The author analysed the growth dynamic of pig genotypes used in modern fattening to produce slaughtering pig. The aim of the investigation was to characterize the connections of fattening and slaughtering performances in this respect. The effect of differences of starting weight was carried out in several ways. As many as 406 fattening pigs were investigated in Hungarian Large White and Hungarian Landrace breeds, in Hungarian Large White x Hungarian Landrace and Mangalitsa x Pietrain crosses as well as in Hybrid 1 and Hybrid 2 genetic construction. Besides fattening and slaughtering performances the changes of different body regions were also shown. The exponent of growth in life periods was worked out to characterize the organic growth. Correlations between fattening and slaughtering performances were calculated. It is stated that there were different correlations between the most important parameters. Investigation of meat quality also contained the fatty acid composition of intramuscular fat, the relation of fatty acids and the choresterol content of meat. Results indicated worse slaughtering quality when production of basic of fattening (growing) was too intensive (too heavy starting weight). 9
DIE ANALYSE DER ZUNAHMEDYNAMIK VERSCHIEDENE SCHWEINERASSEN Der Autor hat die Zunahmedynamik der Schweinerasse analysiert, die man benutzt Schlachtschwein zu herstellen. In dieser Rücksicht war das Ziel der Untersuchung, Beziehungen der Mastsleistungen und der Schlachtsleistungen zu charakterisieren. Man hat die Wirkung des Unterscriedes des Anfansgewichts ausgearbeitet. Man hat 406 Stück Mastschweine untersucht in der Rassen Ungarisches Großweiß x Ungarisches Landrace, Mangaliza x Pietrain, und in genetischer Konstruktion Hybrid 1 und Hybrid 2. Sie haben außen der Mastsleitungen und Schlachtsleistungen die Änderungen der verschiedenen Körpergegend auch demonstriert. Der Exponent der Zunahme war in der Lebensperiode ausgearbeitet, die organische Zunahme zu charakterisieren. Die Korrelationen waren zwischen den Mastleistungen und den Schlachtsleistungen erklärt. Man hat bestimmt, dasses verschiedene Korrelationen zwischen den wichtigsten Parametern gab. Die Untersuchung der Fleischqualität hat die Fettsäurezusammensetzung des intramusculären Fettes auch enthaltet. Die Ergebnisse haben schlehter Schlachtsqualität bezeichnet als, wenn die Herstellung des Grundes der Mästung zu intensiv war (Zu groß Startgewicht). 10
1. BEVEZETÉS ÉS&e/.,7 =e6 A sikeres sertéshizlalás a mennyiségi teljesítmények mellett határozott PL VpJLN YHWHOPp\HNHWLVWiPDV]W$PL VpJMDYtWiVOHKHW VpJHLHN kutatása, a biológiai összefüggések elemzése, következtetések levonása OHKHW VpJHW DG D IDMWD pv WtSXV különbségek biológiai okainak jelzésére. (]puw LGRNROW D HYHOpVL LG V]DN EHIHMH]WpYHO NH]G G VHUWpVKL]ODOiV IRO\DPDWiED D VHUWpV YHNHGpVpHN IHMO GpVpHN ELROyJLDL változásait nyomon követni. A növekedés a szervezet méret- és súlybeli változását jeohwl PtJ IHMO GpVNpW D KRUPRiOLV EHIRO\iV DODWW YpJEHPH V] YHWL V]HUYL GLIIHUHFLiOyGiV KDWiUR]KDWy PHJ $ NpW folyamat egymással összefonódik és egymástól el nem választható. A IHODGDW PHJROGiViDN HOV OpSpVHNpW D GROJR]DWED V]HUHSO növekedési ULWPXV MHOOHP] N HOHP]pVH MHO OKHW PHJ $ N O E ] IDMWiNUD MHOOHP] HOWpU YHNHGpVGLDPLNDL VDMiWRVViJRN HOHP]pVH D KL]ODOiV HUHGPp\HVVpJH V]HPSRWMiEyO G W IRWRVViJ~ $ NDSRWW HUHGPp\HNXJ\DDNNRUOHKHW YpWHV]LNDV]yEDIRUJyHOWpU ELROyJLDi sajátosságok céltudatos figyelembe vételét mind a tenyésztési munkában, mind a hizlalási gyakorlatban. A növekedésdinamikai vizsgálatok aktualitását az adja, hogy VHJtWVpJ NNHO D KL]ODOiV HJ\HV V]DNDV]DLUD MHOOHP] HOWpU YHNHGpVL sebesség hatása is eohph]khw D KL]ODOiVL pv YiJiVL HUHGPp\HNNHO összefüggésben. A teljesítményvizsgálatokban és a hizlalási J\DNRUODWED LV D] puwpnppu WXODMGRViJRN MHOOHP]pVpUH VWDWLNXV mutatókat használnak, amelyek az egész termési ciklust értékelik. Kutatómunkám célja éppen ezért az volt, hogy a hizlalás folyamatát 11
növekedési szakaszokra bontva képet kapjak a hízósertések súlyának, valamint egyéb hizlalási és vágási teljesítményének, vágási PL VpJpHNUpV]OHWHVDODNXOiViUyO A sertés súlyának és testméreteinek növekedését az egyes termelési szakaszok elején tapasztalható fejlettség függvényében elemzem. Éppen úgy, ahogy a születési súly (fejlettség) életre szóló kihatásait vizsgálják, tisztázni kívánom, hogy a hizlalás kezdeti súly (fejlettség) milyen hatást gyakorol a hízékonysági paraméterekre. A hízóbaállítás kori fejlettség befolyása ugyanis igen összetett módon érvényesülhet a hízékonysági eredmények és a vágási K~VPL VpJ DODNtWiViED $ mutatók sokszor ellentmondásos eredményekben juthatnak érvényre. A növekedési, súlygyarapodási paraméterek fajtánkénti, JHRWtSXVRNpWL HOWpUpVHLHN YL]VJiODWi W~O D YiJiVL pv K~VPL VpJL tulajdonságokat is részletesen értékelem. Ennek a kérdésnek a WLV]Wi]iViUD D J\DNRUODWED HOOH U] WW YiJypUWpN pv K~VPL VpJL puwpnhn WDXOPi\R]iVi W~OPH H DSMDLN KXPiHJpV]VpJ J\pEH fontos zsírsavak és koleszterin vizsgálatára is kiterjesztettem kutatóunkámat. Az említett analízisek ~MV]HU VpJpW D] DGMD KRJ\ D dolgozatban a sertéshús (karaj) intramuscularis zsírjának jellemzése szerepel, a már többször analizált hátszalonnából nyert zsír vizsgálata helyett..xwdwypxnipdn YHWNH] WpPDN U NYL]VJiODWiUDWHUMHGNL. O E ] VHUWpVJHRWtSXVRN YHNHGpVpYHO VV]HI JJ V]DNDV]RVViJ elemzése, a szakaszok hosszának és a növekedés sebességének 12
megállapítása. A testsúlynövekedéssel együtt járó testarányváltozások genotípusonkénti jellegzetességeinek ábrázolása. Ultrahangos mérések segítségével a vágási paraméterek hizlalás alatti változásának bemutatása. A hízóbaállítási (80 napos) fejlettség és a hizlalás alatti növekedés, YDODPLW D N O E ] Kt]pNR\ViJL pv YiJiVL SDUDPpWHUHN kapcsolatainak vizsgálata. A hízóállomány hízóbaállításkori és hizlalás alatti kiegyenlítettsége közötti kapcsolatok elemzése.. O E ] YHNHGpVGLDPLNiM~ VHUWpVJHRWtSXVRN K~ViDN ]VtUVDY VV]HWpWHOHpVDK~VPL VpJYL]VJiODWD (OWpU YHNHGpVL WHPHW IHOPXWDWy VHUWpVJHRWtSXVRN K~ViDN koleszterintartalma pvdk~vpl VpJYL]VJiODWD 13
2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A sertés növekedése A sertések növekedése folyamatos, de nem egyenletes SMIDTH (1995) megállapítja, hogy a sertések életkorának változását a növekedés gyorsaságának, intenzitásának változása kíséri. A növekedés J\RUVDViJiW OHJHJ\V]HU EEH D DSL iwodjrv WHVWW PHJ J\DUDSRGiVVDO OHKHW MHOOHPH]L (] D V] OHWpVW O NH]GYH YHNV]LN PDMG VWDJiO LOOHWYH NpV EE NLV PpUWpNEH IRNR]DWRVD FV NNH (] D] LYDUpUpV LGHMpUH WHKHW DPHO\ IDMWiNpW pv genotípusonként változóan 70-90 kg-os testtömegnél következik be. A növekedés során a súlygyarapodás VV]HWpWHOHLVYiOWR]LN$]pOHWNRUHO UHKDODGWiYDOIRNR]DWRVDFV NNH D Yt] D] ivyi\l D\DJ pv D IHKpUMH WDUWDORP GH ioodgyd D szervezet zsírtartalmának aránya. A növekedési intenzitás (súlygyarapodás) csökkenése két okkal magyarázható. Az egyik a JHHWLNDL DODS DPHO\ HOV GOHJHVH PHJKDWiUR]]D D YHNHGpV sebességét, a másik ok pedig, hogy a súlygyarapodás összetétele megváltozik. A genetikai alas MHOHW VpJpUH KtYMD IHO D ILJ\HOPHW CSATÓ nyomán HORN (2000), amikor megállapítja, hogy a nemesítés során kialakított HOWpU JHRWtSXV~ ioorpi\rndw IDMWiN KLEULGYRDODN D YHNHGpV LWH]LWiViUD pv WDUWDPiUD YRDWNR]y MHOHW V N O EVpJHN MHOOHP]LN amelyek meghatározzák az állományok növekedési kapacitását. A JHHWLNDL PHJKDWiUR]RWWViJ MHOHW V D YHNHGpVL HUpO\ iwodjrv DSL V~O\J\DUDSRGiVUD YRDWNR]y U N OKHW VpJL puwpnv]ipd pv N ] WW YiOWR]LN $ N O E ] JHRWtSXVRNUD MHOOHP] HOWpU hústermelési kapacitás meghatározza a fehérje beépítési képességet 14
minden életkorban és testtömeg tartományban. A fehérjeépítés és a V]tK~V YHNHGpVN ] WWLLJHHU V VV]HI JJpVUHKtYMDIHODILJ\HOPHW PETTIGREW (HN D NDSFVRODWDN PHJIHOHO H 1 g fehérje növekedés 2,55 g zsírmentes színhúsnövekedést eredményez. De a növekedés fehérjeigényének kielégítése céljából tudnunk kell, hogy hogyan alakul a fehérjeépítés, vagy színhúsgyarapodás a növekedés szakaszaiban. A növekedés ütemének becsléséhez növekedési görbék HOHP]pVpW MDYDVROMD D]RN MHOOHJ]HWHV HON O O PHUHGHNVpJL szakaszainak megállapításával egyetemben. DOORNENBAL és TONG (1981), SUSENBETH és KEITEL (1987) nyomán HOLLIS (1993) eredményei alapján a testsúly és testfehérje között megközeotw H D] DOiEELNDSFVRODWEHFV OKHW Testsúly (kg) 22 38 65 85 110 Testfehérje (kg) 3,9 6,2 10,6 13,0 16,6 A testsúly és az izomtömeg közötti kapcsolat állandónak és SiUKX]DPRVDN WHNLWKHW NOVAKOFSKI és CUSHER nyomán HOLLIS (1993) szerint irányszámként megadható, hogy egy190 napos állat testének 40 %-a izomállomány. Hasonló következtetésre jutott TOKACH (1997), mert véleménye szerint a helyes táplálóanyag szükséglet megállapításához meg kell becsülnünk a fehérje, azaz a színhús építés ütemét a nevelés és a hizldoiv LG V]DNiED 1HP HOpJVpJHV D]RED D] HJ\HV IHMOHWWVpJL állapotokhoz (testsúly) kötötten az egyes mutatók mérése, hanem látni NHOO D]RN LG EHOL YiOWR]iViDN PpUWpNpW (HN pughnpeh 15
háromhetenként testsúlymérlegeléseket, valamint ultrahangos szalonnapv L]RPYDVWDJViJ PpUpVHNHW WDUW FpOV]HU HN 8J\DDNNRU D metabolizálható energia /ME/ szükséglet megállapításához naponkénti takartmányfogyasztás-mérések elvégzését javasolja. A növekedés ütemének változása természetesen a táplálóanyag szükségletben is viowr]ivrndwlgp]ho CAMPBELL (1997) megállapítja, hogy a sertések aminosav szükséglete gyorsan változik 63 és 110 napos kor között. Az esszenciális aminosavak közül a lizinszükséglet kielégítése különösen a növekedés maximumánál 63 és 110 napos kor között lényeges szempont, mert 85 és 112 nap között a súlygyarapodás ütemében már csökkenés mutatkozik. Az energiaszükséglet tekintetében 63 és 98 DSRV NRU N ] WW PpUKHW D OHJDJ\REE PpUWpN YHNHGpV Hozzáteszi, hogy csoportos tartásban az extra energiaellátás nagyobb növekedést eredményez. Hangsúlyozza a 70 és 110 kg-os súlyhatárok közötti életszakasz növekedésdinamikai vizsgálatát, mert véleménye V]HULW D PRGHU IDMWiNiO D WiSOiOyD\DJ V] NVpJHW OpSFV ]HWHVHEEH változik, mint azt korábban tapasztaowin 5iDGiVXO D N O E ] genotípusok genetikai kapacitását is figyelembe kell venni. CLOSE XJ\DH]W D] DODSHOYHW KHO\H]L HO WpUEH DPLNRU NLMHOHWL KRJ\ D DJ\ YHNHGpVL HUHM ioodwrn DJ\REE PH\LVpJ V]tK~VW NpSHVHN beépíteni, de nagyobb az aminosav felvételük is. Ha egy állat már elérte D V]tK~VpStW JHHWLNDL NpSHVVpJpHN PD[LPXPiW D WRYiEEL súlygyarapodás megnövekedett zsírlerakódást eredményez, ami csökkenti a színhús %-ot. Tehát fontosnak tekinti a genotípusokra MHOOHP] JHHWLNDLV]tK~VWHUPHO NpSHVVpJPHJiOODStWiViW 16
KOVÁCS NLV pv DJ\ YHNHGpVL HUpO\ Kt]yVHUWpVHN Kt]ODOiVL eredményeit hasonlította össze. Megállapítja, hogy azonos vágósúlyban a növekedés dinamikáját a vágási életkor kifejezetten mutatja. Ennek PHJIHOHO H D DJ\ YHNHGpVL HUpO\ ioodwrn NRUiEED HOpULN D vágósúlyt és így 30-40 napos eltérés is tapasztalható a vágási életkorban. Úgy találta 105 kg-lj W UWp HJ\HGL KL]ODOiVED KRJ\ D takarmányfogyasztás és takarmányértékesítés kapcsolatának szorossága mérséno GLN D NLV YHNHGpVL LWH]LWiV KDWiViUD $ YiJypUWpN alakításában a takarmányfogyasztás meghatározó a növekedési intenzitástól függetlenül. Értékelésében kimutatta, hogy a hizlalás kezdeti, nagyobb növekedési intenzitás jobb hízékonysági mutatókat eredpp\h] GH D YiJiVL SDUDPpWHUHNEH NHGYH] WOH LUi\~ YiOWR]iVRNDWRNR]$JHHWLNDLKDWiVMHOHW VpJpUHKtYMDIHODILJ\HOPHW a növekedési erély vonatkozásában az NRC (l998). Ennek alapján a hízók képesek kompenzálni az energia-felvételüket, tehát a takarpi\irj\dv]wivxndw D WDNDUPi\ HHUJLDWDUWDOPiWyO I JJ H pv így a genetikai alapban meghatározott növekedési erély ad libitum WDNDUPi\R]iV VRUi N O E ] HHUJLDWDUWDOP~ WDNDUPi\RN HVHWp bizonyos határok között érvényre jut. CUNHA (1977) a sertés táplálóanyag-v] NVpJOHWpW PHJKDWiUR]y Wp\H] N N ] WW HPOtWL D gyorsabb növekedést. A növekedés intenzitását célzó tenyésztés eredménye a javuló takarmányértékesítés, de emellett bizonyos tápanyagokra vonatkozó nagyobb szükséglet is jelentkezik. Így a korábbi termelési eredményekre meghatározott táplálóanyagszükségletek már nem felelnek meg a javuló eredményeknek, a gyorsabb növekedésnek, a jobb takarmányértékesítésnek, a K~VPL VpJLLJp\HNHN 17
Ugyanezt az alapelvet hangsúlyozza WEBB (1997) amikor leszögezi, hogy a takarmányozási módszert az állat genetikai képességéhez kell igazítani az egész termelési folyamatban. A modern sertésfajták és genotípusok a színhúsépítés maximális arányát korában érik el, mint az MHOOHP] YROW pyyho NRUiEED ËJ\ N O VHn a növekedés korai stádiumában fennáll az alultakarmányozás veszélye. Az intenzívebb V~O\J\DUDSRGiV V]HUHSpUH YLOiJtWDDN Ui puwpnho PXNiMXNED &2/( pv 9$5/(< gwh]hu VHUWpVUH NLWHUMHG DGDWHOHP]pV N DODSMi megállapítják, hogy a választástól a hl]yediootwivlj WHUMHG LG V]DNED 100 grammos napi súlygyarapodás többlet a hizlalásban 147 g/nap többlet súlygyarapodást jelentett. A 3-400 g/napos súlygyarapodás különbségek már közel 12 nappal rövidebb vágási életkort eredményezhetnek. Az intenzívebb növekedés a takarmányozási módszerek átgondolására V]W ](':$5'6V]HULWDPRGHUJHRWtSXVRNUDMHOOHP] gyors növekedés következménye, hogy nehéz meghatározni, és optimálisan kielégíteni a táplálóanyag-szükségletet. Így a fiatal állatokat a kondtflymxndn PHJIHOHO H WDNDUPi\R]]iN (HN következtében könnyen lecsökkenhet az izomépítés és megnövekedhet D]VtUpStWpV WHPH'HDV]tK~VWHUPHOpVUHW UWp V]HOHNFLyHUHGPp\H a kis étvágy is lehet, ami pedig meggátolja a sertést a növekedés ütemének fenntartásában. HENRY (2000) kísérletében megállapította, KRJ\ N O E ] HHUJLDWDUWDOP~ WDNDUPi\RN HWHWpVHNRU D] DODFVR\ energiatartalom hatását csak az egyedileg tartott sertések tudták kompenzálni több takarmány felvételével. 18 és 40 kg között a takarmány alacsony energiatartalma miatti takarmányfelvétel növekedés 40 %-os is lehet. Csoportos tartásban azonban ez nem 18
következik be, így a sertések nem képesek a genetikailag meghatározott súlygyarapodás huzamos fenntartására. A takarmányozási módszer k U OWHNLW PHJYiODV]WiViUD KtYMD IHO D figyelmet KUTAS nyomán SZABÓ (1984). Az izomszövetet alkotó izomrostok száma kizárólag a méhen belüli életben növekszik (hyperplasia), ez a folyamat takarmányozással nem befolyásolható. Az izom méretének növekedése a IHMO GpVVHO SiUKX]DPRVD YpJEHPH L]RPURVW PHJDJ\REERGiVDN K\SHUWURSK\D N V] KHW DPHO\ takarmányozással nagymértékben alakítható. Így fontossá válik az optimális takarmány és fehérje ellátás, amelyek az izomrost NLIHMO GpVpHN IHOWpWHOpW NpSH]LN A túlzott takarmányfelvétel gyors YHNHGpVW HUHGPp\H] pv HP ioo UHGHONH]pVUH HOpJ LG D PD[LPiOLV L]RPPpUHW NLIHMO GpVpKH] $ W~O NHYpV WDNDUPi\ YLV]RW ODVV~EE növekedést és kisebb húsarányt eredményez. Ugyanakkor ENSMINGER és PARKER (1984) szerint a növekedés kapcsolatban van a korral, a napi takarmányfelvétellel, a napi súlygyarapodással és a takarmányértékesítéssel. Alapelvként fogalmazzák meg, hogy a táplálóanyag-szükséglet megállapításának alapja a növekedés matematikai görbéje legyen, de a fajták közötti, a növekedés során mutatkozó különbségek megállapítása is fontos szempontot képvisel. A nagy növekedési intenzitás táplálóanyag szükségletének kielégítése a vágóérték alakulása szempontjából is megfontolandó. BUCZYNSKI és mtsai (2000) nagyfehérekkel és lapályokkal végzett kísérletükben PHJiOODStWRWWiN KRJ\ V]LJLILNiVD HOWpU YiJypUWpN SDUDPpWHUHN mellett a nagyobb súlygyarapodás alacsonyabb színhús aránnyal párosul. A nagyobb növekedést, azaz a súlygyarapodást célzó szelekció 19
az egyéb mutatókban is módosulásokat eredményez. A BRANDON RESEARCH CENTRE kutatói (1996) összehasonlító adatértékelésükben megállapították, hogy a nagyobb súlygyarapodásra irányuló szelekció növekedést okoz a hasított felek hosszúságában is. Ennek mértéke yorkshire sertések vonatkozásában átlagosan 2,9 %-ot WHWW NL ),('/(5 pv PWVDL LV D V]HOHNFLy MHOHW VpJpW hangsúlyozzák adatelemzésük alapján a zsírépítés és a vágóérték tekintetében. Nagyfehér hússertések 30-100 kg közötti ivadékvizsgálatának eredményeit értékelve az alábbi korrelációs együtthatókat kapták: Karajkeresztmetszet vastagság Hátszalonna Színhús % Átlagos napi súlygyarapodás -0,17 +0,29 +0,04 Karajkeresztmetszet +0,56-0,47 Színhús % -0,66 2.2. A sertés növekedésének modellezése A növekedéseh /$:5(1&( pv PWVD V]HULW NpW HU KDW HOOHWpWHVH $] HJ\LN D J\RUVtWy HU D PiVLN D] HOOHV~O\R]y HU amely lefékezi a szervezet növekedését, valamint befolyásolja a takarmány felvételt azért, hogy az lépést tudjon tartani a test növekedésével. A kifejlett kori súly felé közeledve a növekedés lelassul, aminek a takarmányfelvétel-csökkenés a következménye. A YHNHGpVW OHtUy HJ\HOHW OHKHW Yp WHV]L D YHNHGpVL V]DNDV]RN 20
\RPR N YHWpVpW YDJ\ EL]R\RV V]DNDV]RNED D N YHWNH] növekedési intervdooxprnudyrdwnr]yho UHMHO]pVHNPHJKR]DWDOiW A növekedés folyamatát a BRODY-féle képlet alkalmazásával írják le (]D]HJ\HO VpJ W=Ae kt, ahol : D]pO V~O\WHUPpV]HWHVORJDULWPXVD W LG A= a W természetes logaritmusa, ha t=0, k= konstans, amely a folyamatos relatív növekedési arányt mutatja. BLACK nyomán MOUGHAN és mtsai (1995) szerint dinamikus PDWHPDWLNDL PRGHOO DONDOPDV YDODPHO\ LG EHOL YiOWR]iV OHtUiViUD $ PRGHOOEH HOYpJ]HWW V]iPtWiVL P YHOHWHN PHJKDWiUR]RWW LG V]DNRNUD vonatkoznak, amho\hnhn D YpJV ioodsrwd OHV] D N YHWNH] LWHUYDOOXP N YHWNH] ioodsrwd $ VHUWpV YHNHGpVL PRGHOOHNEH D OHJJ\DNUDEED KDV]iOW LG V]DNDV] D] HJ\ DS GH OHKHW HpO W EE YDJ\ NHYHVHEE LV D YL]VJiOW WXODMGRViJWyO I JJ H $] LG V]DNRN nagysága melyekben például egy meghatározott állandó növekedési sebesség érvényes a vizsgált mutatók változásának a mértéke alapján határozható meg. A növekedési sebesség jellemzésével kapcsolatban SZOVÁTAY nyomán HUSVÉTH (1994) megállapítja, hogy a növekedés görbéje HJ\ LG P~OYD HOpUL WHW SRWMiW PDMG FV NNH WHGHFLiW PXWDW $ YHNHGpV LWH]LWiVD D] LG HO UHKDODGiViYDO IRO\DPDWRVD FV NNH PDMG NLIHMOHWW NRUED PHJV] LN LG V NRUED SHGLJ HJDWtY LUi\~ OHV] 0pU V]iPD D YHNHGpVL Ki\DG SpOGiXO D testtömeg százalékában kifejezett napi súlygyarapodás. A szervezet 21
növekedése a csontváz növekedésének befejeztével az ivarérettség elérése idején nagymértékben lelassul. BLACK (1999) a sertés növekedésének jellemzésére dinamikus matematikai modell használatát tduwmd FpOV]HU HN ( PyGV]HU segítségével a takarmányfogyasztás, a takarmány értékesítés HO UHMHO]pVpW OiWMD PHJYDOyVtWKDWyDN YDODPLW D] VHJtWKHW D táplálóanyag-szükséglet meghatározásában is. POND és MANER (1984) szerint a szerves növekedést leíró függyp\ DODNMiW MHOHW VH EHIRO\iVROMD D JHHWLNDL KiWWpU pv D N U\H]HW KDWiVD (WW O I JJHWOH O már a BRODY (1966) által meghatározott S alakú görbe használatát tartják alkalmasnak a növekedés jellemzésére. Ezt támasztja alá KAKUK és SCHMIDT (1988) amikor megállapítják, hogy a testsúly változása a fogamzástól a teljes, kifejlett kori testtömeg eléréséig egy Ä6 DODN~ ~J\HYH]HWW V]LJPRLG J UEpYHO MHOOHPH]KHW (] D J UEH D kezdeti állapottól viszonylag lassú emelkedés után egyre meredekebbé válik, majd az ivarérés után ellaposodik. A kifejlett kori testtömeget és D ILDWDONRUL IHMO GpV WHPpW D JHHWLNDL NRVWUXNFLy KDWiUR]]D PHJ GH D] U NOHWHVDODSPHJ\LOYiXOiViWN OV Wp\H] NLVEHIRO\iVROMiN KOVÁCS nyomán KOVÁCS (1984) felhívja a figyelmet arra, hogy a sertés növekedése az élete folyamán nem egyenletes, ezért a növekedés elemzésekor jelezni kell az értékelés határértékeit. Megállapítja, hogy a YHNHGpVUH KDWy Wp\H] N N ] O MHOHW V D IDMWDEHOL KRYDWDUWR]iV Ennek alapján vizsgálati szemponttá váoln D N O E ] JHRWtSXVRNUD MHOOHP] pv D] D]RN N ] WW PXWDWNR]y YHNHGpVL ULWPXV HOWpUpVHN megállapítása. 22
2.3. Fejlettség a hizlalás kezdetén Számos esetben vitatott kérdés, hogy a hajtatott malacnevelés HUHGPp\HNpW MHOHWNH] HU WHOMHV YHNHGpV Piként érvényesül a KL]ODOiV HUHGPp\HVVpJpHN DODNtWiViED )HOW po V~O\N O EVpJHNNHO Kt]yED iootwrww HJ\HGHN WHOMHVtWPp\PXWDWyLDN N U OWHNLW puwpnhopvh PLG D WHV]WiOORPiVRN PLG D J\DNRUODWL sertéshizlalás szempontjából hasznos tájékoztatást nyújt a gazdaságos termeléshez. 6]iPRV N O OHJHV PL VpJ PDODFWiSV]HU WDOiOKDWy D NHUHVNHGHOPL forgalomban, melyek alkalmazásával, a szokvány abrakkeverékkel HYHOWPDODFRNURYiViUDD]RRVpOHWNRUUDV]HPEHW V~O\N O EVpJHN alakulnak ki az egyedek között. Természetesen az egyedi, biológiai N O EVpJHN YHNHGpVL HUpO\ KDVROy po V~O\-differenciákat idéznek HO D PDODFHYHOpV VRUi.XWDWyPXNiP VRUi H MHOHVpJ WRYiEEL kihatásának elemezésére is sor került mind a hizlalás alatti, mind a vágáskori teljesítményekkel összefüggésben. $ NpUGpVN U YL]VJiODWD HP ~M NHOHW GH D NRUV]HU VHUWpVKL]ODOiVKR] NDSFVROyGyDPHJOHKHW VHPpUVpNHOWV]iP~N ]OHPp\MHOHLNPHJH WpPiED eughnhv PyGR N ]HOtWLN PHJ HJ\HV V]HU] N D NpUGpVN UW PLNRU D N O E ] po V~O\ú sertések falkán belüli teljesítményét vizsgálják a fejlettség beállításkori megítélése szempontjából. DAZA és mtsai (1999) homogén és heterogén súlyú csoportok termelését KDVROtWRWWiN VV]H $ HP NLHJ\HOtWHWW WHVWW PHJ SRSXOiFLy iwodjrv napi tömeggyarapodása 516 g, takarmányfelvétele 1117 g, WDNDUPi\pUWpNHVtW NpSHVVpJH NJ YROW PtJ D KRPRJp 23
csoportban ugyanezek az értékek 606 g, 1001 g, 1,76 kg voltak. A beállítási testtömeg 21 és 37 kg között változott de ez az eltérés nem okozott szignifikáns különbséget a napi testtömeggyarapodásban. SPRYSL és mtsai (1999) kísérletében a hízóbaállítási súlyok 21,30 és 29,84 kg között változtak. A kisebb súllyal induló sertések az átlagos 120 kg-ed W UWp YiJiVLJ DSRW D DJ\REE V~O\~DN DSRW tölt WWHNDKt]yLVWiOOyED$]HO EELHVHWEHJD]XWyEELEDJ napi testtömeggyarapodást mértek. A hízlalási napok száma gazdasági V]HPSRWEyO LV LJH MHOHW V Wp\H] H]pUW puwpnhopvh PLGH Kt]ODOiVL kísérlet alapjául szolgál. NEVES és mtsai (1998) V]iUD]iUX HO iootwiv céljára hizlalt, olyan sertéseket vontak kísérletükbe, amelyek súlya a hízlalás befejezésekor 130 kg volt, de kora 12 és 15 hónap között YiOWR]RWW 0HJiOODStWRWWiN KRJ\ D] HOWpU Kt]ODOiV YpJL pohwnru szignifikáns különbséget okozott a hússzínben, de nem tapasztaltak ilyen eltérést a hús kémhatásában és víztartó képességében. 7HUPpV]HWHVHD]DGRWWV~O\LJWHUMHG Kt]ODOiVLLG pvdyijivlpxwdwyn D JHRWtSXVRN N ] WW MHOHW V GLIIHUHFLiOWViJRW PXWDWDN 6]iPRV kísérlet igazolja azonban, hogy egy-egy fajtán belül is heterogenitás tapasztalható a termelési paraméterek tekintetében. Ez a jelenség ILJ\HOKHW PHJ BEREK és mtsai (1982) közleményében, amelyben DGDWRNDW LVPHUWHWHN N O E ] IDMWiM~ VHUWpVHN N ]SRWL teljesítményvizsgálatának összehasonlításáról. Elemzésükben egy genotípuson belül 13 napos eltérést mutattak ki a vágáskori életkorban, amelyhez 34 g napi tömeggyarapodási és 170 g takarmányértékesítési különbség tartozott. A fenti, vágáskori életkorkülönbség esetében 3 mm-es átlagos hátszalonna vastagság, 3,4 cm 2 -es karajkeresztmetszet, 24
0,9%-os értékes húsrész % és 1,52%-os fehéráru % különbség számítható. Nyilvánvaló, hogy azonos fajtán belül, standard takarmányozási és tartási viszonyok között, esetleg nemek szerint is csoportosítva a populációt, a termelési mutatók kiegyenlítetlenségét egyedi biológiai, genetikai eltérések okozzák. KOVÁCS és mtsa (1978) hízósertések hízékonysági és vágási teljesítményeinek alakulását elemezték életkor, illetve súly szerinti vizsgálat során. KíVpUOHW NEH D] HOV iuwi\fvrsruwrw SRWRVD napos korban, 29,61 kg-os átlagos testsúllyal, a második ártánycsoportot pontosan 30 kg-os testsúllyal, de átlagosan 83 napos életkorral állították hízóba. A beállításkor pontosan 83 napos korú csoportban a sertések 169 napos életkorban érték el a 105,26 kg-os végsúlyt, míg a pontosan 30 kg-os beállítási súlyú csoport sertései 162,82 nap alatt produkáltak 101,24 kg-os testtömeget. Az azonos korban beállított sertések hizlalás alatti súlygyarapodása 869,85 g, takarmányértékesítése 3.20 kg volt, míg az azonos súlyban beállított sertéscsoport 899,64 g hizlalás alatti napi testtömeggyarapodást és 3,07 kg takarmányértékesítést ért el. BEREK és mtsai (1977) munkájukban ugyancsak 30 kg-ban hízóba állított sertések hízékonysági és vágási adatait dolgozták fel 102 kg súlyhatár eléréséig. Ad libitum etetés mellett a sertések 185,6 nap alatt érték el a vágási végsúlyt 754 g súlygyarapodást produkálva, amely 3,21 kg-os takarmányértékesítéssel párosult. KOVÁCS pv PWVD HO EEL kísérletében a 83 napos súly és a 169 napos kor között pozitív 0,39 korrelációt, a 30 kg-os súlyú életkor és a 101,24 kg-os súly között pozitív 0,78 korrelációt számítottak. Ezt a YL]VJiODWRW D] RSWLPiOLVYiJiVL LG PHJKDWiUR]iVD WiUJ\iED YpJH]WpN 25
de rávilágít a hízóbaállításkori fejlettség, a beállított állomány HJ\ WHW VpJpHNIRWRVViJiUDLV KOVÁCS D KL]ODOiV HUHGPp\HVVpJpW PHJKDWiUR]y Wp\H] N között az állatok egyedi eltéréseire hívja fel a figyelmet. Véleménye szerint e sajátosságok megnyilvánulnak a növekedési erély, WDNDUPi\pUWpNHVtW NpSHVVpJ pwnhvvpj WHNLWHWpEH ËJ\ D] HJ\HGL N O EVpJHNE O V]iUPD]y NLHJ\HOtWHWOHVpJ D VHUWpVKL]ODOiV HJ\LN I gondja. A növekedési erély variabilitása 10%-os is lehet, még alomtestvérek esetében is, amely átlag 180 napos, azonos végsúlyú vágásnál 18 napos életkorkülönbséget jelent. Az átlagos 110 kg-os hízlalási végsúlynál 20,40 kg-rv N O EVpJHN LV DGyGWDN D] HOWpU növekedési erély eredményeként, még az azonos hízóbaállításkori fejlettség ellenére is. SCHANDL és mtsai (1961) javaslata szerint a hizlalás elején az egy IDONiEDNHU O V OG NOHKHW OHJD]RRVpOHWNRU~DNOHJ\HHN$KL]ODOiV végén az egyedek átlagos napi súlygyarapodását az összehasonlíthatóság érdekében mindig ugyanazon súlyhatárok között kell megállapítani, például: 30-130 kg, 40-140 kg, 30-140 kg, 40-150 kg súlyhatárok között. Adataik alapján már hízóba állításkor, 21- NJ po W PHJpO J PtJ -40 kg-nál 430 g átlagos napi súlygyarapodás jellemezte a vizsgálatba vont sertéseket. Napjainkban a Sertés Teljesítményvizsgálati Kódexben foglaltak DODSMi DSRV pohwnrued NH]G GHN D Kt]pNR\ViJL WHV]WHN 8J\DDNNRU D] ]HPL KL]ODOiVL J\DNRUODW LV HOV VRUED D] pohwnruw veszik alapul a hízóba állításnál. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy 26
D]RRV NRUED MHOHW V V~O\GLIIHUHFLD MHOOHP]L D VHUWpVHNHW DPHO\HN súlya akár 25-45 kg is lehet. BECKER és mtsai (1966) szerint egy 36,30 kg-os sertés elvárható napi tömeggyarapodása 750 g, takarmányértékesítése 2,80 kg, de egy 45,40 kg-os egyednél ugyanezen mutatók 820g illetve 3,10 kg. $ PDODFNRUL HOWpU V~O\J\DUDSRGiV HUHGPp\HNpW MHOHWNH] hízóbaállításkori nagyobb testtömeg és a hízlalás alatti testtömegnövekedés intenzitása közötti kapcsolatokat REICHENBACH (2001) vizsgálta. Azt állapította meg, hogy a 30-112 kg közötti súlyhatáron belül a növekedés-kompenzáló képesség csak egyes állatoknál következik be. )HOWpWHOH]KHW KRJ\DN ]HOD]RRVNRUEDMHOHWNH] HJ\HGLHOWpUpVHN D Kt]ODOiV NpV EEL V]DNDV]iUD D YiJiVL PXWDWyNUD LV NLKatnak. Munkámban éppen ezért a fontosabb hízlalási paraméterek és a EHiOOtWiVNRUL IHMOHWWVpJ N O E ] JHRWtSXVRNR EHO OL VV]HI JJpVHLW HOHPH]WHP 0LYHO D Kt]yDODSD\DJ V~O\D HJ\V]HU H PHJKDWiUR]KDWy ezért e sajátosság és a hízlalási és vágási teljesítmények közötti VV]HI JJpVHNIHRWtSXVRVNRUUHOiFLyNNDOYDOyHOOH U]pVHW UWpWPHJ 2.4. Kiegyenlítettség a hízóállomány fejlettségében A sertéshizlalás folyamatában az egyik legfontosabb kritérium az ioorpi\ HJ\ WHW VpJpHN EL]WRVtWiVD IHWDUWiVD $ODSYHW WH\pV]W LW UHNYpVD]HJ\VpJHVKt]yDODSD\DJEL]WRVtWiVDDPHO\ DGRWW NRUUD D JHRWtSXVUD MHOOHP] IHMOHWWVpJHW PXWDWMD $ IHMOHWWVpJ D WHVWPpUHWHNH W~OPH H OHJMREED D] po V~OO\DO MHOOHPH]KHW $ 27
WHVWW PHJUH YRDWNR]y HJ\ WHW VpJ PHOOHWW a hizlalás során további fontos szempont, hogy az állatok hizodalmassági és vágási tulajdonságaikban egységes képet mutassanak. Részleteiben ez azt MHOHWL KRJ\ D Kt]yEDiOOtWiV LGHMpUH N ]HO D]RRV IHMOHWWVpJ (egységesen 80 napos korban jelenleg 30-35 kg po V~O\~ ioorpi\ NLDODNtWiViUDW UHNHGHNDPLNpV EEPDJDVV]LWHGHHJ\VpJHVHIRJ J\DUDSRGL pv WHUYH]KHW H HJ\ WHW PL VpJ YpJWHUPpNHW IRJ V]ROJiOWDWL$NRUV]HU VHUWpVIDMWiNJHHWLNDLNpSHVVpJHLNDODSMiFVDN PHJN ]HOtW H WHOMHVtWLN H]HNHW a feltételeket még optimális tartási és WDNDUPi\R]iVL N U OPp\HN N ] WW LV 0LG D WH\pV]W L PLG D termelési gyakorlat azonban sok esetben az optimális eredmény elérése KHO\HWWDOHKHW OHJDJ\REEWHUPpNW PHJHO iootwiviudw UHNV]LN A maximális terphopv LNiEE NRyPLDL PHJN ]HOtWpVW WHV] OHKHW míg a biológiai szervezetek esetében az egyensúlyi helyzet fenntartása NHU OKHW HO WpUEH (]W D] DODSHOYHW WiPDV]WMD DOi FEKETE (1995) Yp PHJiOODStWiVD PHO\ V]HULW XJ\D D PDODFRNDW DG OLELWXP FpOV]HU takarmányozni genetikai képességeik kiaknázása érdekében, de a KR]DP YHO N pv WDNDUPi\t]HVtW N iowdo HO LGp]HWW W~O J\RUV YHNHGpV NHU OHG $] LJp\ V]HULWL WDNDUPi\R]iVVDO NLKDV]iOKDWy D ILDWDO ioodwrnud MHOOHP] DJ\REE UHODWtY YHNHGpVL erély és eee O IDNDGyD D MREE WDNDUPi\pUWpNHVtW NpSHVVpJ $ takarmányfelvétel korlátozását állategészségügyi okok indokolhatják, GH D PiVLN YpJOHWNpW D N O OHJHV KR]DP YHO NNHO NLHJpV]tWHWW tápszerek etetése hajtatott malacneveléshez vezet. A hátrány hízókorba MHOHWNH]LN $ V OG N -75 kg-rv po V~O\ED HOYHV]WLN étvágyukat, tömeggyarapodásuk lelassul, takarmányértékesítésük URPOLN 8J\DH]H HYHOpVL HOY IHOLVPHUpVpUH pv LG WiOOyViJiUD XWDO 28
hogy már KERTÉSZ (1963) is figyelmeztet a hajtatott nevelés hátrányaira. Leszögezi, hogy célunk a genetikai alap növekedési HUpO\pHN K~VWHUPHO NpSHVVpJpHN NLKDV]iOiVD D OHKHW OHJFVHNpO\HEE PpUWpN HO]VtURVRGiVVDO $] DGRWW JHRWtSXVUD MHOOHP] intenzitást meghaladó, túl gyors tömeggyarapodás miatt korán jelentkezik a mértéken felüli elzsírosodás.. ]HO IpO pyv]i]dg HOWHOWpYHO DPLNRU D] HJpV] PH] JD]GDViJUD trendként állapítható meg a kemizálás visszaszorulása és a természetes PyGR HO iootwrww ELRWHUPpNHN WpUKyGtWiVD PHJIRWRODGy D ELROyJLDL határok túlzott feszítése. VADÁNÉ (l999) szerint a biogazdálkodás IHOWpWHOH D] DWLELRWLNXPRN pv KR]DPIRNR]yN PHOO ]pvh RÁCZNÉ (2000) állatvédelmi szempontokra hívja fel a figyelmet. A hizlaldába való betelepítésnél különös tekintettel kell lenni a kor és fejlettség kapcsolatiud D Kt]yFVRSRUWRN NLDODNtWiViiO (OWpU IHMOHWWVpJ ioodwrn DJ\ FVRSRUWRNED KHO\H]pVH VWUHVV]RUNpW KDW DPHO\ YpJV VRUR termeléscsökkenést eredményez. WITTMANN (2000) a sertéshizlalást EHIRO\iVROy Wp\H] N N ] WW D] XWyHYHOW PDODFRN IHMOHWWVpJpW D] HOV helyen említi. JAKSA (1994) kísérletében fehér hússertések hízlalásának eredményeit vizsgálta. Kísérletében még azonos beállításkori fejlettség ellenére is (90 napos korban az ártányok átlagsúlya 31,4 kg, s+/-4,90kg, a kocák átlagsúlya 32 kg, s+/-5,5kg YROW D] puwpnppu WXODMGRViJRN puwpnhlhn MHOHW V V]yUiViW tapasztalta átlagosan 103 kg-lj W UWp KL]ODOiV VRUi ËJ\ D] iuwi\rn 171,9 nap alatt (s+/-8,4nap), a kocák 176,5 nap alatt (s+/-11,1nap) érték el a vágási végsúlyt. A nettó tömeggyarapodás tekintetében az ártányok esetében 461 g/nap (s+/-22g), a kocák esetében 456 g/nap (s+/-27,5g) értéket számítottak. 29
Az életnapi, vagy nettó tömeggyarapodás és az átlagos hátszalonna vastagság kapcsolatát elemezték TRAN és mtsai (1993) magyar nagyfehér húvvhuwpvhnnho YpJ]HWW NtVpUOHW NEH. O E ] JD]GDViJRNED D] HO EEL NpW SDUDPpWHU N ] WW +0,21 korrelációt számítottak. JAKSA, TRAN és mtsai fentebb közölt vizsgálati eredményei is ösztönzést adtak jelen tanulmány elkészítésére, a hizlalás kezdeti testsúly és az egyéb hízékonysági és vágási paraméterek közötti kapcsolatrendszer elemzésére. JAKSA (1993) magyar lapálysertésekkel és magyar nagyfehér K~VVHUWpVHNNHO YpJ]HWW NtVpUOHWH DODSMi IHOYHWKHW DDN OHKHW VpJH KRJ\ D] po W PHJ vagy hasított tömeg helyett az értékes húsrészek W PHJpW KDV]iOMXN YDODPHO\ puwpnppu WXODMGRViJ megfogalmazásakor. Ha ezzel a sajátossággal végezzük a szelekciót, DNNRU D]RNDW D] HJ\HGHNHW YiORJDWMXN NL PHO\HN DSRV po W PHJH az átlag felett van és H] D] po W PHJ D V]HOHNFLyV V]LWHN HPHOpVHNRU YHNV]LN (] D]W MHOHWL KRJ\ D PDODFNRUL HU WHOMHV IHMO GpVL HUpO\ kihasználása - egy meghatározott fejlettségi állapot eléréséig - VV]KDJED YD D K~VWHUPHOpV JD]GDViJRVViJiW NLIHMH] PXWDWyN alakulásával. STANDAL ÉS VANGEN (1986) a növekedésre irányuló szelekció kidolgozásakor úgy találták, hogy a korrelációs válasz rendszerint pozitív a takarmányértékesítésre, aminek okát abban látták, hogy a J\RUVDEED IHMO G VHUWpV MREED KDV]RVtW WALACH ÉS ZEBROWSKA ODSiO\ NDV OG NNHO YpJH]WHN WDNDUPi\R]iVL kísérletet. Magas, alacsony, majd újra magas fehérje tartalmú 30
takarmány etetésekor azt tapasztalták, hogy a második fázis lemaradását nemhogy behozták az állatok, hanem a harmadik fázisban nagyobb életdsl V~O\J\DUDSRGiVW SURGXNiOWDN PLW D] HOV Ii]LVED illetve szignifikánsan több nitrogént építettek testállományukba. Tehát D ILDWDO ioodwrnud MHOOHP] DJ\ YHNHGpVL HUpO\ PpJ MHOHW V fejlettségbeli különbségek esetén is képes kompenzálni a lemaradást. Mindezen ismeret ösztönzésére célom az volt, hogy a hízóbaállításnál D]RRV NRU~ pv XJ\DDNNRU MHOHW V IHMOHWWVpJEHOL D]D] po V~O\ N O EVpJHNHNDKDWiViWHOHPH]]HPDKL]ODOiVLLG KRVV]iUDYDODPLW egyes hízékonysági és vágási paraméterek alakulására. 2.5. Növekedés K~VPH\LVpJ YiJyiOODW PL VpJ D K~V zsírtartalma, zsírsavak $YiJRWWVHUWpVHNPL VtWpVpWKRVV]~LG NHUHV]W ODIHKpUiUXDUi\DO MHOOHPH]WpN.pV EE D] puwpnhv K~VUpV]HN PH\LVpJpW LV ILJ\HOHPEH YHWWpN D PL VtWpVNRU $ K~VW DDN PL VpJL NULWpULXPDLW MHOHW VH NLE YtWYH ILRPDEE IL]LNDL NpPLDL SDUDPpWHUHNNHO LV MHOOHP]LN napjainkban: hússzín, létartó képesség, kémhatás, elektromos YH]HW NpSHVVpJ pv SCHWÖRER (2000) szerint RFN (red, firm, non exudative), PFN (pale, firm, non exudative), PSE, RSE (red, soft, exudative), DFD, Acid Meat jelleg. Az ízletességet meghatározó és a táplálkozás-pohwwd V]HPSRWMiEyO IRWRV PL VpJL NULWpULXPRN N ] WW az izom inter,-és intramuscularis zsírtartalmát a metszési felület márványozottságával értékelték. Természetesen ez szubjektív PL VtWpVW WHV] OHKHW Yp ÒMDEED PHJKDWiUR]]iN D NDUDM ]VtUWDUWDOPiW (KOVÁCS és mtsai 1996), mert beigazolódott, hogy jellegzetes egyedi különbségek állnak fenn ebben a tekintetben. 31
A behatóbb tájékozódás érdekében a karajból nyert zsír - annak PH\LVpJp W~OPH H- zsírsavösszetételét vizsgáltam egyes vágási PL VpJHW MHO] PXWDWyNNDO NDSFVRODWRVD.tVpUOHWHPEH DEEyO D PiV NXWDWyN iowdo PiU N ] OW HUHGPp\HNE O LGXOWDP NL PLV]HULW D genotípus és a kor határozottan módosítja a kérdéses beltartalmi értékeket. A korral összefüggésben CSAPÓ és mtsai (1999) néhány Magyarországon tenyésztett fajta és genetikai konstrukció szalonnájának zsírsavösszetételét mutatták be tanulmányukban. A nagy hústermelésre szelektált genotípusok hasított féltestének kisebb a ]VtUWDUWDOPD PLW D PpUVpNHOWHEE K~VWHUPHOpVVHO UHGHONH] IDMWiN esetében, ami a zsírsavak összetételében is megmutatkozik (LAWRENCE és FOWLER nyomán WOOD és mtsai 1983). A zsír és izomszövet zsírsavösszetétele és így a zsírok halmazállapota a korral változik. Az izomszövetben az intramuscularis trigliceridek zsírsavösszetétele a zsírok halmazállapotát jobban befolyásolja, mint a membránalkotó foszfolipidek zsírsavösszetétele (LAWRENCE és FOWLER 1997). Napjainkban jól ismert, hogy az n-3 zsírsavak HVV]HFLiOLVDN D RUPiOLV YHNHGpVKH] pv IHMO GpVKH] YDODPLW N ]SRWL V]HUHSHW MiWV]DDN D N YHWNH] EHWHJVpJHN PHJHO ]pvpeh szívkoszorúér betegség, szívaritmia, magas vérnyomás, cukorbetegség, ízületi gyulladás, gyulladásos és immunbetegségek (KANG és LEAF D PDJ]DW UHWLD pv KiPIHMO GpVH +2))0$1 pv PWVDL OpJ] V]HUYL EHWHJVpJHN 785(. pv PWVDL $ W EEV] U VH WHOtWHWOH ]VtUVDYDNHJpV]VpJUH J\DNRUROWKDWiViYDOD]DOiEELV]HU] NLV foglalkoznak (WISEMAN 1997, SIMOPOULOS 1999). Tekintettel DUUD KRJ\ D NRUV]HU YiJyVHUWpV HO iootwiv PLG DJ\REE KDJV~O\W 32
KHO\H]DK~VPL VpJLN YHWHOPp\HNUpV]OHWHVHEEPHJLVPHUpVpUHH]pUW kutatásomban a karajból kinyert zsír zsírsavösszetételét, a zsírsavak HJ\PiVKR] YDOy DUi\iW pv D]RN pki\ K~VPL VpJL PXWDWyYDO YDOy kapcsolatát is elemeztem. 2.6. Növekedés K~VPH\LVpJ K~VPL VpJ D K~V ]VtUWDUWDOPD ]VtUPL VpJNROHV]WHUL $ K~VLSDU pv D IRJ\DV]WyL SLDF D PDJDV PL VpJL N YHWHOPp\HNH kívül különohjhv LJp\HNHW LV WiPDV]W D WH\pV]W NNHO WHUPHO NNHO szemben. Ezek az elvárások folyamatos kutatásra ösztönöznek, amelynek során a sertés hústermelésének vizsgálata újabb és újabb V]HPSRWRNNDOE Y O A kísérletekben vizsgált fajtákat, genotípusokat olyan mennyiségi és PL VpJL SDUDPpWHUHN V]HULW puwpnholn KRJ\ D V]HUp\HEE teljesítményre képes fajták háttérbe szorulnak. A mennyiségi mutatók YHNHGpVpYHO GH D PL VpJ MDYXOiViYDO LV HJ\ WW MiUW EL]R\RV NiURV tulajdonságok megjelenése vagy hatványozoww HO IRUGXOiVD -HOOHP] SpOGDNpW HPOtWKHW D DJ\ K~VWHUPHOpVUH NpSHV IDMWiN VWUHVV]pU]pNH\VpJH pv J\DNRUL URVV] K~VPL VpJH 0HJROGiVNpW NtiONR]LNDN O E ] JHHWLNDLNRVWUXNFLyNNLDODNtWiVDDPHO\HNEH W EE IDMWD HO \ V WXODMGRViJDL VV]HJ] GHN pv D HJDWtY MHOOHP] N nem lesznek domináns hatásúak. RÁTKY és mtsai (2001) megállapítják, hogy a tradicionális magyar VHUWpVIDMWD D PDJDOLFD WHUPpNHL PDJDV JDV]WURyPLDL puwpn HN Testösszetétele, tartási módja hasonló az ibériai sertéséhez, így 33
lehhw VpJ DGyGLN RO\D puwpnhv K~VNpV]tWPp\HN PLW SO D 6HUUDR VRNDHO iootwiviud$idmwdvwuhvv]phwhvvpjhpldwwv] NVpJHVHNOiWMiN NRUV]HU WH\pV]WpVVHO D IDMWD OpWV]iPiDN HPHOpVpW $ V]HUp\ szaporasági mutatók miatt az embrió-átültetés alkalmazását hangsúlyozzák. BODÓ és MIHÓK (2002) a magyar, különleges, speciális termékeket hungarikum néven említik. Véleményük szerint a SLDF PHJKyGtWiViUD NpSHVHN D NLW \HUVD\DJRW V]ROJiOWDWy KDJ\RPi\RV IDMWiN (HN pj\ DODSIHOWpWHOHNpW D PHJIHOHO léts]iprw D My PL VpJHW D WXGRPi\RV PHJDODSR]RWWViJRW pv D piacteremtést jelölik meg. A tudományos megalapozottságot ioodwpohwwdl JHHWLNDL WH\pV]W L pv K~VPL VpJL YL]VJiODWRNNDO OHKHW PHJWHUHPWHL$K~VPL VpJLYL]VJiODWRNDNN O VMHOHW VpJ NYDn a mangalica esetében, hiszen a fajta termelési paraméterei elmaradnak a DJ\IHKpUDODSiO\pVHJ\pENRUV]HU IDMWiNPH\LVpJLPXWDWyLWyO $PL VpJWpPDN UpHNIRWRVWHU OHWpWNpSH]LNDKXPi-egészségügyi vonatkozások. Ebben a tekintetben a sertéshús egyik legfontosabb alkotórésze a zsír- és koleszterintartalom. A zsírtartalom a hús SRUKD\yVViJiW pv t]ohwhvvpjpw MHOHW VH EHIRO\iVROMD tj\ PLW D] t]d\djrn OHJI EE KRUGR]yMiW D K~V PL VtWpVHNRU D OHJW EE HVHWEH vizsgálják. Éppen ezért a húsipar bizonyos területein a kiváló hústermelést nyújtó fajtáknál a 60 %-nál nagyobb színhússzázalékot és a túl alacsony izmon belüli, intramuscularis zsírtartalmat nem kedvelik. CUNHA (1977) szerint a telített zsírsavak és a koleszterin együttesen fejtik ki káros hatásukat az érrendszerre. A koleszterinmetabolizmus jellemzésekor HUSVÉTH (1994) megállapítja, hogy az DUWHULRV]NOHUy]LV puhophv]hvhgpv IRNR]RWWDEE HO IRUGXOiViDN RND D 34
vérplazma koleszterinszintjének növekedése, majd a koleszterin artériák falába t UWp OHUDNyGiVD$WDNDUPi\HUHGHW YDJ\DPiMED NpS] G NROHV]WHULE O D PiMED HSHVDYDN NpS] GHN +869e7+ 1994), vagy továbbszállítódva a szteránvázas hormonok szintézisében pvdypuhuhnehov V]HUNH]HWpHNNLDODNtWiViEDYHV]HNUpV]W58'$6 és FRENYÓ (1995) szerint a nagy koleszterintartalmú lipoprotein PLW D NROHV]WHUL HOV GOHJHV V]iOOtWyGiVL IRUPiMD HJDWtY YLVV]DFVDWROiVVDO PDJD V]DEiO\R]]D D VHMWHNEH W UWp EHMXWiViW +D H]DIRO\DPDWKLEiVDP N GLNDVHMWHNEH]VtUFVHSSHFVNpNYiODNki. $YpUHUHNIDOiEDH]D]VtUV]DSRUXODWYH]HWD]pUV] N OHWKH]DPHO\HN következménye a vérerek rugalmasságának csökkenése, majd az érrendszeri megbetegedések. A koleszterin által okozott humán betegségek tehát a hibás koleszterin-anyagcsere következményei is lehetnek. CSAPÓ (1999) megállapítja, hogy a koleszterin naponta felvett mennyisége nem haladhatja meg a 300 mg-ot. SZABÓ és mtsai (2001) sertésfajták vérplazmájának koleszterinszintjét PpUWpN ÈWODJRV puwpnnpw PPROOLWHU YROW MHOOHP] GH D legalacsonyabb szintet mangalica-keresztezésben mérték. CSAPÓ és mtsai (2000) mangalica, magyar nagyfehér x magyar lapály és mangalica x duroc fajtatiszta és keresztezett sertések hátszalonnájának koleszterintartalmát vizsgálták. A mért értékek 71 és 109 mg/100 g között változtak, de a fajták között nem találtak szignifikáns különbséget. LAWRENCE és FOWLER (1997) szerint a teljesen NLIHMO G WW HJ\HGHN VV]OLSLGWDUWDOPiDN -a koleszterin. 0HJiOODStWMiN KRJ\ D K~V V]OLSLGWDUWDOPD MHOHW VH EHIRO\iVRlja DDNPL VpJpW 35
A fogyasztói piac nagyobb százalékban a sovány, kis zsírtartalmú húsokat kedveli, de egyes termékek kolbász és szalámifélék - HO iootwivikr] D DJ\REE ]VtUWDUWDOP~ K~VRNDW NHUHVL D K~VLSDU SCHWÖRER és mtsai (1989) úgy találták, hoj\d]hj\hvk~vpl VpJL mutatók - íz, állag, csepegési veszteség és a hús intramuscularis zsírtartalma között szoros kapcsolat van. A fajták között különbségek MHOOHP] HN PLG D] LWUDPXVFXODULV ]VtUWDUWDORP PLG D] pu]pnv]huyl vizsgálatok eredményében. A hússertések genetikai javítása az intramuscularis zsírtartalom csökkenéséhez vezetett, amelynek U NO GKHW VpJH PDJDV puwpn EiU H] D] puwpn IDMWiNpW YiOWR]LN Tapasztalataik alapján, a szelekció során a karaj intramuscularis zsírtartalmának csökkenésével javul a takarmányértékesítés, növekedésével viszont javul a napi súlygyarapodás. Ezt a megállapítást támasztják alá SCHWÖRER és mtsai (1999) kísérleti eredményei, melyekben közlik, hogy a BLUP tenyészértékbecslési módszerrel növelték a karaj intramuscularis zsírtartalmát. 1991 és 1998 között a genetikai növekedés mértéke a nagyfehéreknél 0,3%-os, a lapályoknál 0,2%-os volt. Ez együtt járt 18 grammos, illetve 25 grammos napi tömeggyarapodás növekedéssel. A takarmányértékesítés tekintetében 0,1 kg javulás mutatkozott. A húsipar igényei folyamatosan változhatnak a vágósertések PL VpJpYHO NDSFVRODWED RKD DODSN YHWHOPp\NpW IRJDOPD]]iN meg a magas színhús %-ot, amelyhez alacsony fehéráru arány tartozik. $ N O E ] WHUPpNHN HOWpU ]VtUWDUWDOP~ DODSDyagot igényelnek, WHKiW pki\ WHUPpN HO iootwivikr] D DJ\ ]VtUWDUWDOP~ K~V YiOLN V] NVpJHVVp $] RN D DJ\ ]VtUWDUWDORP PHOOHWW D ]VtU PL VpJpEH LV NHUHVHG :22' pv (16(5 V]HULW D JHHWLNDL KDWiV 36
befolyásolja az állati test zsírtartalmát és a vastagabb hátszalonna jobb ]VtUPL VpJJHO WiUVXO $ DJ\IHKpUHNHW pv ODSiO\RNDW YpNR\DEE GH NHPp\HEE tj\ URVV]DEE PL VpJ ]VtU MHOOHP]L.2/67$' kísérlete alapján az javasolja, hogy a fajták közötti különbségek PHJiOODStWiViW FpOV]HU D ILDWDO állatok (25-85 kg) esetében elvégezni. 10 és 105 kg között ugyanis a fajták között nagyobb eltérések PXWDWNR]DN D N OV ]VtUGHSyN WHNLWHWpEH PLW D EHOV ]VtUUDNWiUDN vonatkozásában. Húsipari méréseit felhasználva CSAPÓ (1999) a sertéskaraj zsírtartalmát 7%, koleszterintartalmát 53,6 mg/100 g értékben KDWiUR]]D PHJ )HOYHWL D OHKHW VpJpW KRJ\ D K~V NROHV]WHULWDUWDOPiW JHHWLNDL Wp\H] N LV EHIRO\iVROKDWMiN $ NHYpVEp HPHVtWHWW zsírosodásra hajlamos fajtáknál az izmon belüli nagyobb zsírtartalmat vlv]rw HJ\pUWHOP H EL]R\tWRWWDN OiWMD %2/(0$1' pv PWVDL PHJiOODStWRWWiNKRJ\DKRVV]~KiWL]RPEDOpY ]VtUNROHV]WHUL tartalma és a genetikai alap között nincs összefüggés. Kísérletükben inkább a takarmányozás hatását hangsúlyozzák, mert a takarmányba adagolt koleszterin-kiegészítéssel a születés után 8, 20, és 24 héttel az idegszövet tömegében történt növekedést tapasztaltak. 0LGH]HN DODSMi pv D PDJDOLFD IDMWiDN D N O E ] WH\pV]WpVL eljárásokban való, egyre elterjedtebb felhasználása miatt vontam ezt a hagyományos, hazai fajtát vizsgálatomba. Arra kívántam választ kapni, hogy a mangalica keresztezésekben való felhasználásával milyen VLNHUUH V]iPtWKDW D WH\pV]W WHNLWHWEH YpYH D] HJ\HV PL VpJL pv mennyiségi mutatók módosulását. 37
3. ANYAG ÉS MÓDSZER 3.1.1.A kísérleti állatok tartási, takarmányozási körülményei A keszthelyi hízékonyságvizsgáló állomáson 406 hízósertés hízékonysági adatait vontam vizsgálatba. A vegyesivarú, kísérleti állományban, amelyben a vizsgálati populációkat fele-fele ivararány jellemezte: - 175 magyar nagyfehér hússertés (a továbbiakban (MNF) - 151 magyar lapálysertés, a továbbiakban (ML) - 31 magyar nagyfehér hússertés x magyar lapálysertés keresztezés (a továbbiakban MNF x ML) - 20 hibridsertés 1 a (továbbiakban H1) - 19 hibridsertés 2 a (továbbiakban H2) - és 10 mangalica x pietrain keresztezés (a továbbiakban M x P) szerepel. A vizsgálat 1998 és 2001 év között zajlott. Az állatokat az ország N O E ] UpV]HL ]HPHO VHUWpVWHOHSHNU O V]iOOtWRWWiN D hízékonyságvizsgáló állomásra, átlagosan 70 napos korban. A hizlalás NH]GHWHNRU D VHUWpVHN iwodjrv pohwnrud DS YROW GH LG N ]EH D Sertés Teljesítményvizsgálati Kódexben a hizlalás kezdeti életkort 80 napra módosították. Ez az oka a vizsgálati létszám helyenkénti, hizlalás kezdeti változásának (80 napos életkor: MNF: n=163, ML: n=141, 90 napos életkor: MNF: n=175, ML: n=151). Az állatok hizlalása 105 kg átlagos testtömeg eléréséig tartott. 38
A hízósertések takarmányozása hízékonyságvizsgálati, granulált keveréktakarmánnyal történt, melynek egységes összetételét 12,33 MJ/kg metabolizálható energiatartalom (ME) és 18,61% nyersfehérje tartalom jellemezte. A takarmány adagolása ad libitum, szárazabrak HWHW E O D Yt] LWDWiVD V]RSyNiV LWDWyEyO W UWpW $ VHUWpVHk hizlalása klimatizált istállóban folyt, félig rácspadozatú, egyedi ketrecekben. A testsúlynövekedés és a takarmányfogyasztás mérésére 10 naponként került sor. 3.1.2 A növekedési ritmus elemzése BRODY-féle (JÁNOSSY és mtsai 1966) növekedési függvény teszi OHKHW Yp DPHO\HW %52'< D] ioodwl WHVW YHNHGpVL IRO\DPDWDLUD DONDOPD]WD 69È% V]HULW D ELROyJLiED iowdoied D IHMO Az állatok növekedésének matematikai leírását a VERHULST- GpV- YHNHGpV NH]GHWL V]DNDV]D H[SRHFLiOLV I JJYp\HO MHOOHPH]KHW (NNRU D I JJHWOH YiOWR]y ; W EE\LUH D] LG D YL]VJiOW ioodw NRUD YDJ\ D IHMO GpV HJ\PiV XWi N YHWNH] V]DNDV]DL D I JJ YiOWR]y < pedig a mért tulajdonság. Általános képletként az: Y=ab x (b>0) vagy az: Y=ae cx egyenlet, ahol az e c =b írható fel. +DD]LG DI JJHWOHYiOWR]yDNNRU[KHO\HWWWYDJ\LV Y=ab t is felírható. A b paraméter mutatja, hogy hányszorosára, hány %-kal változik Y, hagy x egy egységgel növekszik. (növekedés: b>1). A növekedés ütemének %-os kifejezése is lehetséges: 100-(b-1)= százalékos növekedés). 39