Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14.
Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz esetében
Az árfolyamok fajtái 2. Mikor melyiket használják? Valuta vételi: ha a bank valutát vesz Valuta eladási: ha mi veszünk a banktól Deviza vételi: bank valutára szóló követelést vesz Deviza eladási: vállalat külföldre utal át Deviza közép: nincs effektív átváltás, csak elszámolás! Reláció: valuta vételi < deviza vétel < devizaközép < deviza eladási < valuta eladási árfolyama
Árfolyamjegyzés Szabad devizagazdálkodás esetén a tranzakciók során érvényesített árfolyamokat a kereskedelmi bankok jegyzik. A monetáris hatóság által jegyzett árfolyam orientáló jellegű. 2 fajta kifejezése: Direkt árfolyamjegyzés: 1 forint = 50 román lej (hazai pénz külföldi pénzben vett ára) Indirekt: 1 dollár = 230 forint
Fontosabb fogalmak Árfolyamjegyzés: Az erre jogosult pénzintézetek, szolgáltatók által közölt árfolyam, valamely termék adására és vételére is irányuló (kétoldali) hajlandóság. Bázisdeviza: Fő termék, fő deviza. Devizaárfolyam jegyzésénél az a deviza, melynek egy egységében a másik (jegyzett) devizát kifejezik. Jegyzett deviza: Devizaárfolyam jegyzésénél az a deviza, melyet a másik (bázis) deviza egy egységével kifejeznek. Keresztárfolyam: Két nem hazai fizetőeszköz egymás ellen jegyzett árfolyama (magyar viszonylatban pl. az EUR/USD, vagy amerikai viszonylatban pl. az EUR/JPY).
A devizapiacok 1. Nemzetközi valutákkal kereskednek Szereplők: Kereskedelmi bankok Jegybank Vállalatok Nem banki pénzügyi intézmények Világpiac: a közvetlen telefonvonalakon, Interneten keresztül információk gyors terjedése Azonnali és határidős árfolyamok Közvetítő valuta
Devizapiacok 2. A piacon érvényesülő árakat befolyásolja: D, S, váratlan események bekövetkezése, új információk napvilágra kerülése, fizetési mérleg pozíció, szereplők várakozásai, vásárlóerő paritás Devizapiaci egyensúly: ha teljesül a kamatparitás feltétele: Valamennyi devizabetét várható hozama megegyezik, nincs se túlkínálat, se túlkereslet. A leértékelés csökkenti adott deviza várható hozamát; felértékelődésnél fordítva
Külkereskedelem devizapiac 1. Az USA és Japán közötti kereskedelmi forgalom: Japán elad valamit (exportál) az USA-nak, dollárt kap érte, ez neki nem jó! El kell adnia, hogy jent kapjon érte! Az USA vesz valamit (importál) Japántól ehhez jenre van szüksége! Kialakul a devizapiac!
Külkereskedelem devizapiac 2. Ár (jen/dollár) DEVIZAPIAC S 150 D Millió $ 50 USD kereslet USA exportja (Japán importja) USD kínálat Japán exportja (USA importja)
Külkereskedelem devizapiac 3. Devizapiaci egyensúly ha a két ország közötti kereskedelem egyensúlyban van. Kialakul a 150 jen/dollár árfolyam, 50 millió dollár kereskedelmi volumen mellett Mi történne, ha az árfolyam 200 jen/dollár lenne? A kínálat meghaladná a keresletet! Mi történne, ha az árfolyam 100 jen/dollár lenne? A kereslet haladná meg a kínálatot!
Külkereskedelem devizapiac 4. Miért pont 150 jen/dollár az árfolyam? Gazdasági racionalitás! USA-ban a kókuszdió 120 dollár/tonna Nyitott gazdaság: külkereskedelem Japántól is lehet venni Japánban 1 tonna kókuszdió 12000 jen Mi történik, ha az árfolyam 200 jen/dollár? USA-béli kereskedő 12000/200 = 60 dollárért tud vásárolni Japánból kókuszdiót!
Külkereskedelem devizapiac 5. Mi fog történni? USA-ban termelt kókusz iránti kereslet visszaesik lenyomja a 120 dolláros árat Dollárkínálat erősödik a devizapiacon (jen kereslete nő) lenyomja a 200 jen/dollár árfolyamot Japánban megnő a kókusz iránti kereslet felmegy a 12000 jenes ár Szép lassan az árak kiegyenlítődnek: USA-ban 100 dollár lesz a kókusz ára, Japánban 15000 jen, a valutaárfolyam pedig = 150 jen/dollár
Kötött devizagazdálkodás Kötött devizagazdálkodás esetében egy szervezetet kizárólagos joggal felhatalmaznak az országban arra, hogy az ország rezidenseinek valutában és devizában felmerült tranzakcióit intézze. Előnyök és hátrányok Magyarország: 1929-33, majd 1946-1990, MNB
Szabad devizagazdálkodás Teljesen szabad devizagazdálkodás: árfolyamot a piac határozza meg, mindenki szabadon tarthat valutát Konvertibilitás: szabadon, kötöttségektől mentesen lehet átváltani más országok fizetőeszközére a hazai pénzt A konvertibilitás főbb előnyei: Közvetlenebb kapcsolat a világpiaccal Segíti a külföldi befektetéseket Kedvezőbb fizetési formák külker. ügyleteknél Demokratikusabb
Árfolyamrendszerek Rögzített Valutatanács Valutaunió Átmeneti/Köztes Lebegő Kiigazítható rögzítés Csúszó rögzítés Kosárhoz rögzített Kulcsvalutához rögzített Szabadon Irányítottan
Nemzetközi hitelforgalom 1. USA és Japán között szabad a pénzmozgás lehet hiteleket nyújtani, kölcsönt felvenni! USA-ban: 25 % az éves kamatláb Japánban: 16 % az éves kamatláb Japán befektetői (megtakarítók) elkezdenek USA-beli értékpapírokat vásárolni, azaz hitelezni! USA-ban: az értékpapírok iránti kereslet nő árfolyamuk nő a kamat csökken Japánban: az értékpapírok iránti kereslet csökken árfolyamuk csökken a kamat nő Kamatlábak kiegyenlítődnek!
Nemzetközi hitelforgalom 2. Devizapiac: USA-beli értékpapír megvásárlásához Japán befektetőinek USD-re van szükségük (20 millió USD) megnő a dollárkereslet! Új árfolyam USA exportja Ár (jen/dollár) 180 150 45 50 65 DEVIZAPIAC S D D Millió $ USA importja
Nemzetközi hitelforgalom 3. USA importja 65 millióra nő USA exportja 45 millióra csökken IM X = 20 millió dollár hiány az USA FFM -ben De pont 20 millió USD hitelt kap Japántól A devizapiac anélkül is egyensúlyban lehet, hogy egy ország importja és exportja megegyezik!
Hasznos információk Tananyag: 217-225. és 228-230 o. 7.4 táblázat Érdeklődőknek: Paul. R. Krugman Maurice Obstfeld: Nemzetközi Gazdaságtan 3. rész