Az Országos Rádió és Televízió Testület 1013/2009. (V. 20.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. -ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) Műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2009. március 15-én megsértette az Rttv. 13. (2) bekezdés f) pontjában foglaltakat. A Testület a jogsértés miatt az Rttv. 112. (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1. és 11.6.1.31. pontja alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így 370.510,-Ft, azaz háromszázhetvenezer-ötszáztíz forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kiszabott kötbért hét napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843- 00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41. (1) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján hivatalból vizsgálta az Rttv. rendelkezéseinek megtartását. Az ORTT 198/2009. (I. 28.) számú határozata értelmében a Műsorfigyelő osztály havonként készít összefoglaló jelentést az alkoholtartalmú, illetve a magas alkoholtartalmú italok reklámjairól. A Cápamese c. amerikai rajzfilmet 19:59:53 órai kezdettel vetítette a műsorszolgáltató.
A mese főszereplője Oszkár, a kis hal a nagy tóban, akinek az eszénél csak a szája jár gyorsabban. Miközben a Bálnamosóban dogozik "vakardhalként", arról álmodozik, hogy egy nap kifogja az aranyhalat, és felkerül a Korál csúcsára, a gazdagok és híresek birodalmába. Egy napon valóban az ölébe hullik a,,szerencse egy nagy fehér cápa teteme képében. Ettől a naptól kezdve Oszkárról azt hiszik a haltársai, hogy képes volt legyőzni a retteget cápát, és hős Cápaölőként tisztelik ezért. Így történt, hogy a kis hal megleckéztette a nagyhalakat. Az amerikai animációs film 2004- ben készült. A film az alábbi adáskörnyezetben került bemutatásra: TV2 15.03.2009 REKLAM 19:59:53 20:05:24 0:05:32 TV2 15.03.2009 MUSORAJANLO 20:05:25 20:06:53 0:01:29 TV2 15.03.2009 REKLAM 20:06:54 20:07:48 0:00:55 TV2 15.03.2009 CAPAMESE /AM. RAJZFILM/ 20:07:49 20:42:06 0:34:18 TV2 15.03.2009 REKLAM CAPAMESE /AM. RAJZFILM/ 20:42:07 20:48:25 0:06:19 TV2 15.03.2009 CAPAMESE /AM. RAJZFILM/ 20:48:26 21:32:42 0:44:17 TV2 15.03.2009 MUSORAJANLO 21:32:43 21:32:52 0:00:10 A 20:42:07 órakor kezdődött filmmegszakító klasszikus reklámblokk 9. szpotjaként a Heinken sör /űrhajósok+bajnokok ligája/ reklámszpotját mutatta be a televízió. A Testület álláspontja szerint felmerült, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 13. (2) bekezdés f) pontjában foglaltakat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2009. április 21-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató a felhívásnak 2009. április 28-án érkezett válaszlevelében tett eleget. A TV2 eljárási észrevételei: A TV2 szerint a részükre küldött megkeresésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az eljárás mikor indult. A Televízió kifogásolta, hogy nem került részükre megküldésre a hatósági eljárás valamennyi dokumentuma, így számukra nem derült ki az, hogy a hatósági ellenőrzés megállapításaira vezető eljárás során a hatóság milyen jellegű információkat szerzett be, milyen bizonyítási eszközök állnak a rendelkezésére. A műsorszolgáltató a Ket. 29. (5) bekezdésére hivatkozva úgy vélte, hogy a megkeresés hiányos. 2
A TV2 érdemi észrevételei: A műsorszolgáltató álláspontja szerint az Rttv. 13. (2) bekezdés f) pontjának sérelme akkor állapítható meg, ha: (1) a sugárzott reklám alkoholtartalmú ital reklámja volt; (2) a Cápamese című műsorszám kiskorúak számára készült műsorszámnak minősül; (3) a sugárzott reklám a Cápamese című műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően került sugárzásra. A fent felsorolt három feltétel közül azonban a műsorszolgáltató megítélése szerint csak az első feltétel teljesülése állapítható meg, hiszen a kifogásolt Heineken reklám valóban alkoholtartalmú ital reklámja. A másik két feltétel azonban nem teljesül, így a műsorszolgáltató jogsértést sem követett el. A TV2 álláspontja szerint a Cápamese című műsorszám nem kiskorúak számára készült műsorszám, így az Rttv. 13. (2) bekezdés f) pontjában írt tilalom nem vonatkozik rá. Az Rttv. nem tartalmaz definíciót arra nézve, mit kell kiskorúak számára készült műsorszámnak tekinteni, így a fogalom tartalommal kitöltése úgy lehetséges, hogy a közigazgatási eljárás szereplői egy kvázi önszabályozó folyamat során együttesen elfogadnak egy definíciót, amit alapul vesznek. A Testület a 58/2009 (I.7.) sz. határozatában hivatkozik az ausztrál Gyermek-televíziózás kódexére, ami szerint: A gyermek, illetve kisgyermekeknek szóló műsorok nem szimplán gyermekek számára alkalmas művek, hanem olyan produkciók, amik kifejezetten a gyermekek igényei és érdeklődése szerint készültek. A fentieknek megfelelően tehát a TV2 álláspontja szerint kiskorúak számára készült műsorszámnak az olyan műsorszámokat tekinthetjük, amik kifejezetten a kiskorúak igényei és érdeklődése szerinti tartalommal készültek, amennyiben egyidejűleg ez a tartalom, valamint ezen túlmenően a műsorszám által alkalmazott megjelenési/kifejezési módok és formák a kiskorúak érettségi fokának megfelelnek. A Cápamese című műsorszám azonban a fenti definíciónak nem felel meg, nem tekinthető kiskorúak számára készült műsorszámnak. A mese egy gengszter-történet, ami egyáltalán nem tekinthető olyan témának, ami a kiskorúakat érdekelné. Ráadásul a film kifejezési és megjelenésmódja sem tarthat számot a kiskorúak érdeklődésére, hiszen számtalan utalást tartalmaz klasszikus maffia-történetekre és egyéb akció filmekre, illetve kiskorúak számára érthetetlen televíziós poénokra. Ezen túlmenően is, a felnőttek elsődleges célcsoportba tartozását támasztják alá azok a megjegyzések is, amik az egyik szereplő homoszexualitására utalnak. A TV2 nyilatkozatában azt is előadta, hogy a kifogásolt reklám nem a műsorszámot közvetlenül megelőzően vagy azt követően került közzétételre, így a jogszabályhely megsértéséről nem beszélhetünk. A műsorszolgáltató álláspontja szerint a jogszabály teljesen egyértelműen fogalmaz a tekintetben, hogy mikor tilos közzétenni az alkoholtartalmú italok reklámját, így a tilalom további közzétételi időpontokra való kiterjesztése a Testület számára, jogalkotási felhatalmazás hiányában nem áll nyitva. 3
A fent előadottak alapján a műsorszolgáltató úgy vélte, hogy nem sértette meg az Rttv. 13. (2) bekezdés f) pontjában foglaltakat. A Testület álláspontja az eljárási kifogásokkal kapcsolatban: A Testület eljárása két részből áll: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, ami önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankció alkalmazására irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget az eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. Az ügyintézési határidő a Ket. 33. (5) bekezdés alapján az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. A Ket. további előírása az értesítés mellőzése esetén, hogy az ügyfél számára lehetőséget kell biztosítani a bizonyítékok megismerésére és a nyilatkozattételre. 70. (1) Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított öt napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével - megismerhesse a bizonyítékokat, azokra öt napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. Az ügyfél nyilatkozattételi jogát az 51. biztosítja: 51. (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy a 31. (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. A Testület álláspontja az érdemi kifogásokkal kapcsolatban: A műsorszolgáltató szerint a műsorszám nem tekinthető kiskorúak számára készült alkotásnak, a Testület azonban nem tartja elfogadhatónak a TV2 ezen álláspontját alátámasztó érveket. Az Rttv. ugyan nem definiálja a kiskorúak számára készült műsorszámok fogalmát arra tekintettel, hogy elsősorban a kiskorúak fejlődése szempontjából esetlegesen káros, veszélyes tartalmak közzétételét szabályozza. Annak megállapításához, hogy egy műsorszám a kiskorúak számára készült-e, a Testület az alábbiakat vette figyelembe: 4
Az 1984-ben Ausztráliában bevezetésre került Gyermek-televíziózás kódexe az alábbi szempontokat határozza meg: - A gyermek, illetve a kisgyermekeknek szóló műsorok nem szimplán gyermekek számára alkalmas művek, hanem olyan produkciók, amelyek kifejezetten a gyermekek igényei és érdeklődése szerint készültek. (..) - Ha gyermekek is szerepelnek a műsorokban (különösen fikciós műsorokban) lehetőleg ők álljanak az alkotás középpontjában, s nem pedig, mint felnőtt szereplők mellett esetlegesen felbukkanó,,statiszták közreműködjenek. (...) Úgymond a gyermek,,vigye a cselekményt, amelynek ellenőrzéséhez felvethető a kérdés: leírható-e a történet, ha a gyermekszereplőt eltávolítjuk. Ha a válasz igen, akkor valószínűtlen, hogy a műsorról elmondható lenne, hogy gyermek-specifikus vagy gyermekközpontú. (...) Az idézett kódexben foglaltak, valamint az Rttv. rendelkezései alapján megállapítható, hogy kiskorúaknak készült műsorszámoknak tekinthetők azon műsorszámok, amelyek a kiskorúak testi, lelki, szellemi érettségi fokának megfelelő tartalmakkal bírnak, amelyek megfelelnek az ő igényeiknek, érdeklődésüknek, illetőleg kiskorúakról szólnak, illetve kiskorúak főszereplésével készültek és nem hordoznak ezen érzékeny korosztály számára fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésük szempontjából veszélyes tartalmakat. A műsorszolgáltató által közzétett és jelen közigazgatási hatósági eljárásban vitatott műsorszámot a műsorszolgáltató I. kategóriába sorolta. Rttv. 5/B. (1) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni. A Testület úgy véli, hogy a műsorszám elnevezését, tartalmát és a műsorszolgáltató által történt besorolását is tekintve a szóban forgó műsorszám kiskorúak számára készült műsorszámnak minősül, noha az természetes, hogy a szülők, nevelők is nézik a gyermekeket érintő műsorokat. A TV2 kifogásolta azt is, hogy az alkoholtartalmú ital reklámja nem a műsorszámot közvetlenül megelőzően vagy azt követően került közzétételre. A Testület álláspontja szerint az Rttv. 13. (2) bekezdésének f) pontjában foglalt rendelkezés a kiskorúak védelmét célozza, hiszen az alkoholtartalmú italok fogyasztása ezen korosztály számára fizikai, erkölcsi és értelmi károsodást okozhat. Abban az esetben, amikor a kiskorúak számára készült műsorszámok környezetében kerül sor alkoholtartalmú italok reklámjainak sugárzására, azokat nagy valószínűséggel e korosztály tagjai is láthatják. A Testület álláspontja szerint a kiskorúakra hiszékenységük, valamint tapasztalanságuk miatt vonzó hatást gyakorolhatnak e reklámok, hisz ezek a műfaj jellegéből adódóan az alkoholfogyasztást kedvező színben mutatják be, mivel sokszor a boldogság, felszabadultság, könnyedség, lazaság, sikeresség, önfeledtség és jókedv érzését kapcsolják az alkoholfogyasztáshoz, vagyis ösztönző befolyással lehetnek a kiskorú nézőkre az alkoholtartalmú italok fogyasztása tekintetében. Emellett, mivel főleg a 10-14 éves korosztály számára ez az érzékeny időszak, amikor a különböző társadalmi szerepeket elsajátítják, próbálgatják, vagyis keresik a személyiségüknek leginkább megfelelő mintát, tehát különböző példaképeket, ideálokat, szerepeket, akiknek fő 5
értékrendjével, életstílusával azonosulhatnak. Így lényeges, hogy ennek során ne káros, vagyis az alkoholfogyasztást vonzó, népszerű, követendő példaként bemutató, feltüntető magatartásminták kerüljenek számukra közvetítésre. A Fővárosi Bíróság 23.K.35.132/2009/7. számú ítéletében rámutatott arra, hogy az Rttv. 13. (2) bekezdése az alkoholtartalmú italok reklámjára vonatkozó rendelkezéséből egyértelműen megállapítható a jogalkotó azon szándéka, hogy a szabályozás célja elsősorban annak biztosítása, hogy az ilyen jellegű reklámok közzétételével ne ösztönözzék a kiskorúakat alkohol fogyasztására, illetve, hogy ne tulajdonítsanak az alkoholfogyasztásnak általános pozitív hatást. Itt a törvényalkotónak az alkoholfogyasztás társadalmi szerepének és általános társadalmi megítélésének, a jogalkalmazás során is alkalmazandó zsinórmértéke került megfogalmazásra, tekintettel arra, hogy az alkohollal szembeni sérülékenység a kiskorúak esetén fokozott, és a rendelkezés az ártalmas magatartás megelőzését szolgálja. A Fővárosi Bíróság ugyancsak a 23.K.35.132/2009/7. számú ítéletében kimondta, hogy a védendő jogi tárgy, vagyis a kiskorúak egészséges fizikai, erkölcsi és értelmi fejlődése az, ami indokolja a szigorúbb mérce alkalmazását az alkoholtartalmú italokat népszerűsítő reklámspotok közzététele kapcsán. A fentiek alapján a Testület megállapítja, hogy a TV2 2009. március 15-én 20:42:07 órakor kezdődött filmmegszakító klasszikus reklámblokkjában sugárzott Heinken sör reklámjával megsértette az Rttv. 13. (2) bekezdés f) pontjában foglaltakat. Rttv. 13. (2) f) Az alkoholtartalmú italok reklámja nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően, A Testület által alkalmazott szankció: A TV2 az Rttv. 13. (2) bekezdés f) pontjának megsértése esetén kötbér szankciót vállalt, ezért a jelen esetben tapasztalt törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1. és 11.6.1.31. pontja alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért. Az Rttv. 112. (1) bekezdés d) pontja szerint: Ha a műsorszolgáltató az e törvényben,, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért. A műsorszolgáltatási szerződés 11.6.1 és 11.6.1.31. pontja szerint: 11.6.1 Ha a műsorszolgáltató a Törvény alábbiakban felsorolt paragrafusaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, minden egyes esetben az alábbiakban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni: 11.6.1.31. A Törvény 13. (2) bekezdésének f) pontjában foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 2%-a A kötbér alapját a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.7.1. pontjának első mondata az alábbiakban határozza meg: 6
A kötbér alapja a Műsorszolgáltató által a műsorszolgáltatási jogosultságának arra az évre fizetendő műsorszolgáltatási díjrészlet összege, amely évben a kötbér fizetésére kötelezettséget keletkeztető szerződésszegés bekövetkezett. A műsorszolgáltatási szerződés 11.6.1.31. pontja értelmében a kiszabható kötbér összege a kötbéralap 2 százaléka lehet. A Testület korábban a 2190/2008. (XII. 3.) sz. határozatában szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 13. (2) bekezdés f) pontjában foglaltak megsértése miatt, akkor a kötbéralap 0,000328 százalékának megfelelő összegű kötbér, vagyis 60.000 Ft megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A Testület jelen esetben a kötbér alap 0,02% -ának megfelelő összegű kötbért érvényesít a műsorszolgáltatóval szemben. Tekintettel arra, hogy a kötbéralap 1.852.552.137,- Ft, így a Testület 370.510,-Ft megfizetésére kötelezi a Televíziót. Az eljárás során a Ket. 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. (2) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. május 20. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Timár János s.k. az ülést vezető soros elnök 7