AZ E-LEARNINGBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK ÉS BUKTATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A SZAKKÉPZÉSBEN Szász Antónia, szasza@gdf.hu Gábor Dénes Főiskola Annak érdekében, hogy az internetes távoktatás tiszta (e-learning) vagy kevert (blended learning) változataiban rejlő lehetőségeket kiaknázzuk, az effajta ismeretátadás és képességfejlesztés színvonalát, minőségi megvalósítását biztosítsuk oly módon, hogy hallgatóink számára egyúttal munkaerő-piaci és költség-szempontból is megérje az újszerű képzés választása, megfelelően hatékonnyá kell tenni a rendszer működését. A Gábor Dénes Főiskola (GDF) esetében az effajta szakmai hatékonyság előfeltételeinek megteremtését nagyban segítette a főiskola úttörő tevékenysége a magyarországi távoktatás területén, amely az egész országra kiterjedő és még az országhatárokon is átnyúló képzést biztosított több mint tízezer hallgatónak, és az elmúlt 18 év alatt számos, távoktatásra alkalmas papíralapú és elektronikus tananyagot dolgozott ki és fejlesztett. További lényeges összetevője a nemzetközi trendekre, hazai igényekre adott gyors vezetői és szakmai reakció, amely magában foglalja a technológiai fejlesztést, az ILIAS keretrendszer első magyarországi bevezetését és fejlesztését, az on-line tananyagfejlesztést. 1 Az e-learning és blended learning kísérleti stádiumának, majd bevezetésének és működtetésének tapasztalatait már több hazai és nemzetközi konferencián bemutatták kollégáink (pl. Zárda, Bognár 2005; Budai et al. 2006). Az internetes távoktatás nagy előnye, hogy korszerű, mai igényeknek megfelelő, a tanulás időben, térben nem kötött, kevesebb kontaktóra van, így kevesebb jelenlétet követel meg a hallgatóktól, nagy tanulói létszámmal is megvalósítható, a tananyagok frissítése, bővítése, testreszabása gyors és olcsóbb a papíralapú anyagokénál. Ezenkívül, a GDF keretrendszere, az ILIAS egyszerű felépítésű és átfogó, komplex szolgáltatásokat nyújt. Ha módszertanilag kellőképpen elő van készítve, akkor ez a képzési forma nagymértékben fejleszti a tanulási készségeket is. A oktatási médiumok és módszerek változatosak, ami az érdeklődés fenntartására, a többirányú készségfejlesztésre is előnyösen hat. A képzés menete alkalmasan megválasztható. Az elért eredmények többféleképpen is mérhetőek (önellenőrző kérdések, feladatok, on-line tesztek segítségével), illetve kiértékelhetőek (a hallgatók gépi vagy tutori visszajelzést kapnak, a továbbhaladásra vonatkozó javaslattal). Mivel a tanulás ideje, helye és tempója alkalmasan megválasztható, így könnyebben összehangolhatóvá válik a tanulási tevékenység a munkával és a privát élettel. A munka mellett tanulók az elsajátított ismereteiket már a tanulási időszak alatt hasznosíthatják a munkájuk során. Az újfajta technológiai és oktatási rendszer működtetésének nehézségei közé tartozik intézményi oldalról, hogy kialakítása egyszeri jelentős anyagi, szellemi ráfordítást igényel később viszont a befektetés megtérülni látszik, mégha a rendszer működtetésének és fejlesztésének további költségvonzatai is vannak. Kihívást jelent a rendszer folyamatos, 24 órás stabil működtetése, amelyet a Budai Attila által vezetett ILIAS csoport 2005-re 1 Ld. a vonatkozó publikációkat: http://ilias.gdf.hu/ilias.php?baseclass=illmpresentationgui&ref_id=523
zökkenőmentesen biztosított. Személyi oldalról, a tanulás-támogatás szempontjából figyelembe kell venni a jelenléti képzések csökkenő arányából adódó nehézségeket, megoldandó problémákat és az újfajta környezetben való tájékozódás és hatékony tanulás elősegítését. Vagyis, oldani kell a személytelenséget, átgondolt módszertanon nyugvó, színvonalas tananyagokat, szolgáltatásokat kell biztosítani, meg kell szervezni az aktív mentorálás és tutorálás hatékony gyakorlatát, az újfajta folyamatok és struktúrák intézményi szintű harmonizációját, és természetszerűleg képzést kell kidolgozni és megvalósítani mind a felhasználók (hallgatók, oktatók, internetes tutorok és mentorok), mind a tananyagkészítők és -fejlesztők számára. A hatékony e-learning jellemzői a Gábor Dénes Főiskolán: kevesebb kontaktóra (a klasszikus előadások száma csökken, a gyakorlatok intenzívek), bővülő minőségi e-learning szolgáltatások színvonalas on-line, multimédiás és papíralapú tananyagokkal kiegészítve átgondolt módszertani alapokon nyugvó, folyamatos, aktív tutorálás és mentorálás, a beküldött ILIAS gyakorlatok kijavítása, minőségi (formatív) értékelése, változatos kommunikáció (tantárgyi, hallgatói és mentori) fórumon, e-mailen keresztül, valamint a face-to-face bevezető és vizsga-előkészítő konzultációk alkalmával tudásellenőrzés a tananyag-elsajátítás köztes pontjain (beépített önellenőrző kérdések, online ILIAS tesztek és ILIAS gyakorlatok és házi feladatok által), intézményi szintű változásmenedzsment, e-learning módszertani és ILIAS képzés hallgatók, oktatók, internetes tutorok és mentorok részére, megfelelő tananyagokkal A képzés az e-learning módszertanát követi: a jelenléti szakasz bevezeti az ILIAS felhasználói kézikönyv és a kapcsolódó gyakorlatok, önellenőrző tesztek, mintatananyagok 2, on-line és off-line segédletek által támogatott önálló tanulást, majd pedig elmélyíti az ott megszerzett kompetenciáikat, illetve tisztázza a felvetődött kérdéseket. A megváltozott képzési struktúra és tanítási/tanulási környezet újszerű tutori és mentori feladatokat implikál (vö. Kovács 2005, 2006: 300 314) Átalakulnak a szerepek: a tanár nem levezényeli, inkább segíti a tanulást, a hallgató a tanulásban szükségszerűen interaktívabb, mint a hagyományos képzésnél, a tanulásirányítást az ILIAS keretrendszer támogatja, a mentorok jelentik a kapcsolatot az intézmény és a hallgatók között, és segítik a tutori munkát is. A személytelenséget folyamatos tutori-mentori odafigyeléssel, személyes hangvétellel, arcképek feltöltésével oldjuk. Ügyelünk arra, hogy gyors, pontos reflexiókat adjunk a kérdésekre, problémákra. Fontosnak tartjuk és szakmailag előkészítjük a szakszerű, támogató tutori és mentori tevékenységet, és a felhasználók e-kompetenciáinak kialakítását. A képzés hatékonyságának biztosítását rendszeres kvantitatív és kvalitatív vizsgálatokkal, az elemzési eredmények megvitatásával és a fejlesztésekbe való felhasználásával támogatjuk. A visszacsatolást a rendszer egészét illetően bekérjük, vagyis a hallgatók, oktatók, tutorok, mentorok, fejlesztők, rendszeradminisztrátorok részéről is. Adatforrásaink: on-line kérdőívek, interjúk, fókuszcsoportok illetve tematikus értekezletek, formális és informális visszajelzések, fórumhozzászólások, e-mailek, blog-bejegyzések elemzése, a hallgatói aktivitásra vonatkozó (ILIAS-beli) és a tanulmányi előmenetelre vonatkozó (ETR- és ILIAS-beli) statisztikák. Magukat a feedback-válasz (felhasználói feedback, intézményi és ILIAS válasz) folyamatokat is figyelemmel kísérjük, és minőségi kritériumok alapján értékeljük. 2 ld. http://ilias.gdf.hu/login
A gazdasági hatékonyságra nem csupán az intézmény, hanem a hallgatók szempontjából is tekintettel vagyunk. Számukra ezt egyfelől a helytől és időtől független tanulás, az időlekötés csökkenése, a tanuláshoz kapcsolódó klasszikus direkt költségek (mint az utazás, a szállás, a papíralapú tananyagok költségeinek) mérséklődése jelenti. 3 Másfelől pedig a kevesebb kontaktóra és utazás révén a munkából való kiesés általi munkahelymegtartás valósága, vagy éppen a munkába állás lehetősége, a gyarapodó ismeretek révén pedig a munkahelyi előmenetel. Ha az intézmény szakmailag színvonalasan s egyben gazdaságilag hatékonyan tudja kialakítani a képzés egész rendszerét, akkor ez a hallgatók számára másfajta képzésekhez viszonyítva lehetőséget és megtakarítást biztosít. S mivel ez igen vonzó konstrukciónak bizonyul a felvételizők számára, az intézménynek egyúttal versenyelőnyt is jelent. A munka mellett tanulók, családosok, vidékiek, fogyatékkal élők, kismamák is bekapcsolódhatnak a felsőoktatásba és a szakképzésbe, vagyis egy jól kialakított rendszer széles társadalmi rétegek és csoportok esélyegyenlőségének növelését teszi lehetővé. A hallgatók a képzés hozzáadott szakmai hozadékait pedig nem csupán az iskola falai között, hanem rövid és hosszútávon is tudják hasznosítani. Ilyen hozadékot jelentenek a tananyagokhoz kapcsolódó, rendszeresen és egyszerűen frissített információk, a naprakész, és ennek folytán piacképes tudás, valamint a képzés során kialakított e-kompetencia. Ahhoz, hogy a hallgatóknak tényleg ne kelljen gyakran bemenniük az iskolába annak érdekében, hogy információt szerezzenek, és tanári támogatást kapjanak az eredményes tanuláshoz, számítógéphez és Internet-eléréshez jussanak, szoftvereket használhassanak, sokoldalú, intézményi szinten összehangolt innovatív megoldásokat kell találni. Az ehhez szükséges leglényegesebb összetevők a Gábor Dénes Főiskolán: Szakmailag és pedagógiailag megalapozott e-learning képzés: adekvát tanmenetek, tanulási ütemterv javaslatok, színvonalas on-line tananyagok, átalakuló oktatás: előadás helyett szemléletformáló, alapozó, ill. vizsgaelőkészítő konzultációk, képzett mentorok és tutorok (szociális, kooperatív kompetenciafejlesztés) Oktatásszervezés: hétvégi jelenléti képzés, összevont vizsganapok Technológiai fejlesztés: újabb ILIAS verziók tesztelése és bevezetése a hallgatói és pedagógiai igények támogatására (multimédiás elemek, normatív és formatív értékelést lehetővé tevő funkció beépítése, web.2.0-s szolgáltatások) Informatikai háttér: a hallgatók megfelelő informatikai felszereltsége érdekében kedvezményes hallgatói IT csomag, partnerségek révén ingyenes szoftverek biztosítása. Az internetes távoktatásban rejlő lehetőségek kiaknázásának alappillérei között egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak az adekvát pedagógiai módszerek, s ezzel együtt a didaktikai szemléletváltás. A 2007/2008-as évad legrangosabb nemzetközi e-learning konferenciáinak (EDEN, Kaleidoscope) témái között kimondottan hangsúlyos helyet foglal el a digitális, illetve e-pedagógia. Az új módszertanra való áttérés tehát nemcsak a technológiai fejlesztést és az intézményi szintű menedzsmentet kívánja meg, hanem a mentorok és tutorok felkészítését is újszerű feladataikra. A Gábor Dénes Főiskolán erre vonatkozóan sok éves tapasztalataink és fejlesztéseink vannak. 3 dr. Varga Zoltán kollégámmal írt pénzügyi és pedagógiai szempontú elemzésünk várhatóan 2008 júniusában jelenik meg az EDEN konferenciakötetben.
A tutorok újszerű feladatai: Aktív tutorlás 1) Jelenléti szakaszok tutorálása A személyes konzultációknak három típusa van: a) szemléletformáló bevezető előadások: a tananyag-feldolgozás kezdetén és fontosabb csomópontjain b) gyakorlatok c) ún. vizsgaelőkészítő konzultációk: itt az oktató nem hagyományos tanári előadást tart, hanem: rendszerezi a tanulók által megtanult ismerethalmazt, megválaszolja a felvetődő kérdéseket, útmutatást ad a továbblépéshez, előkészíti és segíti az elméleti tudás gyakorlati alkalmazását. 2) Gépi úton történő tutorálás, amelynek fajtái: a) aszinkron rendszeren belüli tutorálás b) egyéni tanulást segítő szinkron tutorálás c) csoportos tanulást segítő szinkron tutorálás d) a távegyüttműködési munka tutorálása Interneten keresztül. 4 Közreműködik e-learning képzésre alkalmas on- és off-line tananyagok elkészítésében. On-line / multimédiás anyagok, CD-ROM, DVD-ROM, önellenőrző tesztek, gyakorlatok, ILIAS tesztek stb. Tudatosan készül a tantárgyi fórumok animációjára. Rendszeresen nézi a fórumhozzászólásokat. A felvetődő kérdésekre konkrét (nem felszínes vagy általános), gyors (1-3 napon belüli) választ ad. Előremutatóan irányítja a gondolatcseréket. Ha szükséges, útmutatást ad, kérdéseket tesz fel. Ügyel arra, hogy az eszmecsere érthető és követhető legyen. A beküldött gyakorlatokat gyorsan kijavítja, értékeli. Minőségi, formatív értékelésről van szó, amelyben a tanár visszajelzést ad arról, hol tart a tanuló a tananyag elsajátításában. Ha szükséges, tanácsot ad a továbblépéshez. A hatékony e-learning képzéshez szükséges tutori kompetenciák: Az új tanulási környezet ismerete beleértve az ILIAS szolgáltatásait, a kommunikáció különféle módjait, a közös munka egyéb összetevőit. A rendelkezésre álló különféle taneszközök pedagógiai stratégiáinak ismerete. A jelenléti kapcsolattartás új módszereinek ismerete, alkalmazási készsége. Írásbeli kommunikációs készség. Támogató attitűd. A tananyag individualizálására (az egyes tanulók igényeihez, képességeihez illesztésére) való képesség. Kooperációs készség, csapatmunkára való készség. A tutorképzés és a tanári értekezletek célja a korszerű módszertan megismertetése, a szükséges kompetenciák kialakítása, a problémák és fejlesztési javaslatok megbeszélése a visszajelzések (hallgatói, tutori, mentori, tananyag-készítői, szolgáltatói reflexiók) alapján. 4 A gépi úton történő tutorálás négyféle feladatkörét részletesen bemutatja Kovács Ilma több publikációjában is (ld. Kovács 2006: 300 313).
Újszerű mentori feladatok: A hallgatók aktív mentorálása, amely az alábbi tevékenységekből áll: A mentorok ellátják információval a hallgatókat. Támogatják őket az új környezetben való tanulásban. Figyelemmel kísérik tanulmányi előmenetelüket: az ETR és az ILIAS beépített felhasználói nyomkövető (user tracking) funkciója segítésével, biztatják őket a folyamatos tanulásra; amelyhez igény esetén támogatást is adnak (például az időbeosztásra, hiánypótlásra vonatkozóan javaslatot fogalmaznak meg). Segítenek megoldani felvetődő problémáikat Konkrét kérdésre konkrét válaszokat adnak. Több csatornán tartják a kapcsolatot a hallgatókkal mentori fórumban: többeket érintő ügyekben (amelyet tudatosan animálnak), e-mailen: egyéni problémák megvitatására. Segítenek megelőzni a lemorzsolódást. Dokumentálják, nyilvántartják az ILIAS gyakorlatokat. Kihirdetik az eredményeket. Meghirdetik az elő- és összevont vizsgákat. Kihirdetik azok eredményeit. Segítik a tutor munkáját közvetlen vagy közvetett módon: megválaszolják a nem szakmai kérdéseket, a megfelelő tutorhoz irányítják a bizonytalan hallgatókat, ha szükségesnek látják, akkor jelzik a tutornak, ha időszerű az aktív tutorálás, illetve a beküldött gyakorlatok javítása; ugyanakkor türelemre intik a tutori visszajelzésre váró, türelmetlenkedő hallgatókat. A hatékony e-learning képzéshez szükséges mentori kompetenciák: Az intézmény felépítésének, működésének, szabályzatainak, az egyes szervezeti egységek elérhetőségeinek ismerete. A hozzájuk tartozó tanulók képzési típusának fontosabb jellemzőinek ismerete (tanmenet, tantárgyak, órarend stb.). Tantárgyi útmutatók ismerete. Az új tanulási környezet ismerete - beleértve az ILIAS szolgáltatásait, a kommunikáció különféle módjait stb. Bizonyos írásbeli kommunikációs készség. Empatikus, támogató attitűd. A bővülő ILIAS alapú képzés a mentori állomány bővítését tette szükségessé. Internetes mentorainknak 2007 tavaszán vizsgával záruló 6 hetes intenzív kurzust szerveztünk. A mentorképzés anyagát és menetét korszerű, adekvát módszertan alapján alakítottuk ki. A képzés a blended learning módszertanát követte ütemezését, tananyagait és értékelési, számonkérési módjait illetően. 18 óra előadásból és gyakorlatból, majd kétszer ennyi egyéni tanulást igénylő felkészülésből, házi feladat megoldásból állt, melyet 16 óra személyes és szinte korlátlan elektronikus konzultáció és 30 órára tervezett egyéni gyakorlás követett. A mentori munkába az eredményes vizsgát tett, okleveles mentorok kapcsolódtak be, akiknek munkáját folyamatosan figyelemmel kísérték és támogatták az ILIAS projekt régi tagjai mindaddig, amíg kellő rutinra nem tettek szert.
A hallgatók újszerű szerepei: Nagyobb önállóság és tudatosság a tananyag-elsajátítás folyamatában. Irányított tanulás helyett inkább támogatott tanulásban vesznek részt. A tananyag elsajátítására, a szemeszterek ütemezésére vonatkozóan praktikus tanácsokat és javaslatokat kapnak, amelyek alapján maguk alakítják ki tanulási tervüket. Jelentős részben maguk határozzák meg, mikor lépnek be a rendszerbe és egy-egy belépés alkalmával mennyit haladnak az anyagban, illetve milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe (Taneszköz tároló, fórumok, e-mail, önellenőrzés stb.). Tudásukat nem csupán az oktatók ellenőrzik, hanem a tananyag bizonyos pontjain önellenőrző kérdéseket válaszolnak meg, és önellenőrző teszteket írnak. A gépi visszajelzés kiértékeli ismereteik adott állapotát, és javaslatot tesz a folytatásra. De rajtuk múlik, hogy a valóságban mihez kezdenek ezekkel az információkkal (átismétlik-e az anyagot, vagy nem törődnek a hiányosságokkal). Információikat jóval kisebb hányadban szerzik személyes konzultációk alkalmával: a tantárgyi útmutatókból, különböző (tantárgyi, mentori, rendszeradminisztrációs, hallgatói) fórumok dialógusaiból, a Gyakran Ismételt Kérdések on-line gyűjteményéből (GYIK; FAQ), mentori levelekből és on-line (ILIAS és ETR) hirdetési felületekről jutnak hozzá amelyeket nem csak passzív befogadóként, hanem aktív meghatározóként is használnak (kérdéseket tesznek fel, információkat osztanak meg maguk is). A hatékony e-learning képzéshez szükséges hallgatói kompetenciák: Az új tanulási környezet ismerete. A jelenléti kapcsolattartás új módszereinek ismerete, alkalmazási készsége. Írásbeli kommunikációs készség, e-kompetencia. A tananyag támogatott, mégis alapvetően önálló elsajátítására való képesség. Az egyéni tanulás ütemezésére való képesség. A segédletek, szaktanári útmutatások, elektronikus értékelések feldolgozására és ezek alapján az egyéni tanulás folyamatára való következtetések levonására és további stratégiák kialakítására való motiváció és képesség. Interaktivitásra és együttműködésre való képesség. Asszertivitás. Az elsőéves hallgatók a tanév elején bevezető előadásokat hallgatnak a főiskola felépítéséről, az újszerű képzésekről, a felsőfokú tanulmányok gyakorlatáról, a tanulás javasolt módjairól és a vizsgákra való felkészülésről, majd géptermi ILIAS képzésen vesznek részt, amely az ILIAS és az új tanulási környezet megismerését és az alapkészségek kialakítását célozza, egyben feltételezi az on-line felhasználó kézikönyv e-learning módszerekkel és eszközökkel való elsajátításának önálló munkáját. Az új környezetben való tájékozódást és hatékony tudáselsajátítást, valamint az e-kompetencia kialakulását szakszerű mentori és tutori munkával segítjük. Minden hallgató saját képzésének megfelelő, átlátható tanmenetet kap, továbbá az új tanulási környezetben javasolt tanulás folyamatát szemléltető komplex folyamatábrát. Tantárgyanként készítünk tanulási ütemterv-javaslatot számukra. Új tanulási környezet és újszerű tananyagok esetén ez még azon hallgatóink számára is egyértelműen hasznosnak bizonyul, akik már korábbi tanulmányaik során hatékony tanulási technikákat alakítottak ki. A tantárgyi útmutatók szaktanári javaslatot adnak a tantárgyi tematikán és követelményeken kívül a tananyag feldolgozásának on-line és off-line módjait illetően. Az önellenőrző tesztek a hallgatói teljesítményről adnak kérdésenkénti bontásban és összesítve is egyrészt számszerű, százalékos kiértékelést, másrészt pedig kvalitatív elektronikus javaslatot a továbblépésre (ismétlésre, továbbhaladásra stb.) vonatkozóan. A hallgatói interaktivitás
ösztönzésével párhuzamosan a szociális, kooperatív kompetenciák is fejlődnek. Ennek a tananyag elsajátításában, a kérdések megválaszolásában, az információk megosztásában is fontos szerepe van, de ezen kívül az ügyintézés és az oktatás helyszínére való utazás összehangolásának költség-hatékony megszervezésében is. 5 Jóllehet, az e-learning számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, mégsem gondoljuk, hogy ez lenne minden esetben és mindenki számára a legoptimálisabb vagy akár az egyedül célravezető képzési mód. Célcsoportjai elsősorban a munka mellett tanulók, a másoddiplomások, a felsőfokú szakképzés végzettjei, akik motiváltak a tanulásban, akarnak és többnyire tudnak is tanulni, mivel már kialakult tudáselsajátítási technikájuk. Továbbá, az időszakosan vagy tartósan távol (vidéken vagy külföldön) dolgozók, a családosok, kismamák, az átmeneti vagy tartós betegek, a fogyatékkal élők. Kimondottan alkalmasnak bizonyul kiegészítő képzések, szakmai továbbképzések, specializációk, szakszemináriumok, speciálkollégiumok, bizonyos felzárkóztató képzések, tanfolyamok és vállalati képzések esetén. Azok számára, akik kevésbé rutinosak, vagy rendszeres, személyes tanári irányítást és szóbeli visszajelzést, bátorítást igényelnek, inkább nappali rendszerű képzést ajánlunk, ahol az ILIAS szolgáltatásinak igénybevétele mellett hagyományos tanári támogatást is kapnak. Több éves tapasztalatunk alapján úgy látjuk, akár tejes mértékben, akár részlegesen vagy kiegészítő jelleggel épül is be az e-learning egy adott képzésbe, hatékonysága számos tényező és igen komplex folyamatok függvénye, amelyekben a módszertani, pedagógiai elemeknek is hangsúlyos szerepet kell juttatni. Irodalomjegyzék Budai Attila Berecz Antónia Balogh Anikó (2006): GDF ILIAS: Hungarian Adaptation of a Web Based L(C)MS with Users' Manual Guide and Learning Modules, Summary and Reasoning of the Presentation Given for the 2006 Comenius Grant http://ilias.gdf.hu/repository.php?ref_id=7399&cmd=sendfile Kovács Ilma (2005): A régi tanítók új mesterségéről. Informatika, ía Gábor Dénes Főiskola Közleményei, 8. évf. 3. szám, 2005. szeptember, 42 52. o. Kovács Ilma (2006): Távoktatástól távoktatásig. Budapest http://mek.oszk.hu/04500/04524/ Zárda Sarolta Bognár Géza (2005) Dennis Gabor College: Experiences with Introduction and Running of an E-Learning System, EDEN 2005 Annual Conference 5 A vidéki hallgatók ugyanis utazási költségüket csökkenthetik azáltal, hogy megszervezik: egy-egy csoporttársuk intézze el ügyeiket (csupán meghatalmazó levél kell hozzá), vagy csoportosan utazzanak autóval, mikrobusszal, megosztva a benzinköltségeket.