BELGYÓGYÁSZATI METODIKAI LEVÉL VERÕÉRBETEGSÉGEK DIAGNÓZISA ÉS TERÁPIÁJA Belgyógyász Szakmai Kollégium Angiológiai Bizottsága I. Artériás embólia, heveny artériás trombózis Artériás embólia az artériák heveny okklúziója, amely hirtelen, minden elõzmény nélkül alakul ki. 2. AZ EMBÓLIA FAJTÁI Thrombusból származó, levegõ, idegen test, zsír, tumor. 3. AZ ARTÉRIÁK HEVENY ELZÁRÓDÁSÁNAK OKAI Intracardialis thrombus (nem valvularis pitvari fibrilláció, bal kamrai aneurizma, billentyû- vagy protézishiba, mitralis vitorlaprolapsus, intracardialis tumor, aortán vagy egyéb artérián elhelyezkedõ plakk és fali thrombus). Aortaaneurysma Aortadissectio 5. ARTÉRIÁS EMBÓLIA TERÁPIÁJA: angiográfiával igazolt elzáródás esetén lokális fibrinolízis; embolectomia; intervenciós radiológiai beavatkozások (PTA, PTA + lokális fibrinolízis); szisztémás fibrinolízis; egyéb gyógyszeres kezelés (hemodilúció, vazoaktív szerek, heparin, thrombocytaaggregáció-gátlók, antikoaguláns kezelés). 6. ELLÁTÁSI SZINTEK: elõzetes diagnózis felállítása, intézetbe utalás (AE, JSZ); diagnózis igazolása (JSZ, FSZ); terápia (FSZ): - fekvõbeteg-szakellátás (FSZ), 4. ARTÉRIÁS EMBÓLIA DIAGNOSZTIKUS ALGORITMUSA Anamnézis (fájdalom, érzészavar, mozgászavar, sápadtság, hûvösség stb.) Fizikális vizsgálatok (inspekció, tapintás) Vérkép, Vércsoport-meghatározás, Haemostaseologiai vizsgálatok, Haemorrheologiai vizsgálat Képalkotó eljárások Noninvazív vizsgálatok Doppler-vizsgálat, Duplex scan vizsgálat, Echokardiográfia, CT, MRI Invazív vizsgálatok Angiográfia 2
ANGIOLÓGIA II. A krónikus obliterativ verõérbetegségek, arteriosclerosis obliterans 1.1. Arteriosclerosis obliterans az artériák atheroscleroticus eredetû szûkülete és elzáródása, amely az érintett szervek ischaemiájával, jellemzõ patológiai eltérésekkel és klinikai tünetekkel jár. Alsó és felsõ végtagokon is elõfordulhat, az alsó végtagokon sokkal nagyobb gyakorisággal. 1.2.1. Fontaine szerinti stádiumbeosztás Fontaine I. stádium; tünetmentes szak. A beteg szubjektív panaszt nem említ, a bokakar index mérsékelten beszûkülhet. A felismerésnek a progresszió nyomon követésében van nagy jelentõsége. Fontaine II. stádium; claudicatio intermittens. A tünet lényege, hogy járás közben az érintett végtagban fájdalom jelentkezik, emiatt a betegnek meg kell állnia. Megállás után a fájdalom fokozatosan mérséklõdik, majd megszûnik. 1.2. Krónikus obliterativ verõérbetegség diagnosztikus algoritmusa Anamnézis (dysbasisás panaszok) Dysbasiás távolság 200 m alatt 200 m felett Fizikális vizsgálatok Vércukor (diabéteszben HbA 1C ) Koleszterin, HDLkoleszterin, triglicerid Vérkép Haemostaseologiai vizsgálatok Immunológiai vizsgálatok Haemorrheologiai vizsgálatok Rizikófaktorok felmérése Noninvazív vizsgálatok RR-mérés minden végtagon CW Doppler Duplex scan Color Doppler Pletizmográfia Mikrocirkuláció vizsgálata Transzkután O 2 -nyomás mérése Lézer Doppler Kapillármikroszkópia Izotópvizsgálat CT, MRI Terheléses vizsgálat Invazív vizsgálatok Angiográfia 3
A Fontaine II. stádium a dysbasiás távolság függvényében két szakaszra osztható: II/a stádium a dysbasiás távolság 200 m feletti; II/b stádium a dysbasiás távolság 200 m alatti. Fontaine III. stádium; nyugalmi fájdalom. Az ischaemia súlyosbodásakor az érintett végtagon nyugalmi állapotban is fájdalmat jelez a beteg. Fontaine IV. stádium; gangréna. Nyilvánvaló szubjektív panaszok mellett trofikus zavarok alakulnak ki. Jellemzõ a trofikus fekélyek lokalizációja a lábszár laterális felén, a tibia elülsõ éle mentén, a térd alatt, a lábujjakon, a sarkakon. 1.3. Alsó végtagi obliterativ érbetegségek kezelése Az érbetegségek ellátásának lehetõségei: konzervatív (belgyógyászat); sebészeti; intervencionális radiológiai terápia. Konzervatív terápia Életmód változása (diéta, dohányzás megszüntetése, fizikai aktivitás fokozása). Reológiai kezelés lehetõségei: hemodilúció (hypovolaemiás, isovolaemiás, hypervolaemiás); reológiai hatás fokozására hidroxi-etil keményítõ (HES 200/0,5); plazmaferézis. Gyógyszeres kezelés: hypercholesterinaemia, hypertriglyceridaemia kezelése; vazoaktív szerek (pentoxifillin, prosztaciklinanalóg készítmények intravénás infúzióban); thrombocytaaggregációt gátló szerek (acetilszalicilsav, ticlopidin, clopidrogel, defibrinogenáló enzimek); kiegészítõ vazoaktív kezelés (Ca-csatornablokkolók, felodipin, izoxuprin, naftidrofuryl, bencyclan, adrenomedullin); Anamnézis szerint dysbasiás távolság 200 m alatt 200 m felett Cruralis Lokalizáció Femoropoplitealis Aortoiliacalis Konzervatív terápia Rizikófaktorok kezelése Hemodilúció Thrombocytaaggregáció-gátlók Mozgásterápia Egyéb 50 m feletti dysbasia 50 m alatti dysbasia, gangréna Angiográfia Amputáció Rekonstruktív érmûtét PTA, stent Gondozás (rehabilitáció) 4
ANGIOLÓGIA haemostasist befolyásoló szerek (sztreptokináz, tpa, urokináz, prourokináz [pro-uk], APSAC, tpa és pro-uk mutánsok és hibridek); antikoagulánsok (syncumar, Heparin, heparin-na, heparin-ca, kis molekulatömegû heparin-lmwh, nátriumpentozán-poliszulfát, hirudin); a perifériás érbetegségek kezelésének egyéb szempontjai (antireumatikumok, lumbális kémiai sympathectomia, értorna, mozgásterápia). 2. ELLÁTÁSI SZINTEK: szûrõvizsgálat, célzott fizikális vizsgálat (AE); részletes noninvazív mûszeres és laboratóriumi vizsgálatok (AE, JSZ, FSZ); invazív vizsgálatok, gyógyszeres és mûtéti terápia (FSZ); gondozás (AE, JSZ); rehabilitáció (AE, JSZ, FSZ): - fekvõbeteg-szakellátás (FSZ). III. Krónikus kritikus végtagischaemia Krónikus kritikus végtagi ischaemiában szenvedõknek nevezzük azokat a diabéteszes vagy nem diabéteszes betegeket, akiknek olyan folyamatosan visszatérõ nyugalmi fájdalmuk van, mely minimum két hete rendszeres fájdalomcsillapítást igényel, s mely mellett a bokánál mért szisztolés nyomás értéke 50 Hgmm, és/vagy az ujjon mért szisztolés vérnyomásérték 30 Hgmm; amennyiben a fekély, illetve gangréna is fennáll a lábfejen, illetve az ujjak területén, fenti vérnyomás-határértékek mellett fájdalom jelenléte nem szükségszerûen része a meghatározásnak. 2. DIAGNOSZTIKUS ALGORITMUS Anamnézis (családi, elõzõ betegségek, jelen panaszok) Vérkép, Na, K, vércukor, HbA 1C, kreatinin, koleszterin, triglicerid, HDL-koleszterin, összfehérje, ELFO Haemorrheologiai vizsgálatok Haemostaseológiai vizsgálatok Egyéb (sebváladéktenyésztés) Fizikális vizsgálat Inspekció, palpitáció, auszkultáció, funkcionális próbák Noninvazív vizsgálatok CW Doppler, Duplex scan Pletizmográfia Mikrocirkuláció vizsgálata: - Transzkután O 2 -nyomás mérése, - Lézer Doppler-áramlásmérés - Kapillármikroszkópia CT, MR, Röntgenvizsgálat (végtagfelvétel, mellkas stb.) Invazív vizsgálatok Angiográfia 5
3. TERÁPIÁS ALGORITMUS Terápiás lehetõségek Intervenciós radiológiai módszerek Katéterterápia (lézerrotációs, PTA) Lokális fibrinolízis Érsebészeti terápia Rekonstrukciós érmûtét (endarteriectomia, graftbeültetés) Sympathectomia Amputatio Konzervatív kezelés Szisztémás vagy lokális fibrinolízis Haemorrheologiai kezelés Heparin Hyperbaricus O 2 -kezelés Kísérõ betegségek kezelése Fájdalom csillapítása Sebfelületek lokális kezelése Életmód-változtatás (dohányzási tilalom, diéta stb.) Géntechnológiai eljárások (?) Pluripotens õssejt alkalmazása (?) 4. ELLÁTÁSI SZINTEK: elõzetes diagnózis felállítása, célzott fizikális és laboratóriumi vizsgálatok (AE); részletes noninvazív mûszeres és laboratóriumi vizsgálatok (JSZ, FSZ); invazív vizsgálatok, gyógyszeres és mûtéti terápia (FSZ); gondozás (AE, JSZ); rehabilitáció (AE, JSZ, FSZ): - fekvõbeteg-szakellátás (FSZ), IV. Vasospasticus érmegbetegedések Raynaud-kór, Raynaud-szindróma Az ujjpercek (II V.), ritkán egyéb acralis részek rohamokban jelentkezõ, fájdalommal járó keringészavara, mely többnyire három fázisban zajlik (elfehéredés, cianózis, hyperaemia). A tünetegyüttes az arteriolák összehúzódása következtében alakul ki. Jellemzõ a vasospasticus válaszkészség ingerküszöbének csökkenése, melyet a helyi hideghatás, illetve egyéb, a szimpatikus transzmitterek kiáramlását fokozó tényezõk (pl. emocionális hatás) váltanak ki. A Raynaud-kór esetében a jelenség háttere ismeretlen. Rendszerint fiatal nõknél fordul elõ, hideg expozíció vagy izgalom hatására. A jelenség bilaterális, rohammentes idõszakban keringési zavar nem mutatható ki, de az ismétlõdõ funkciózavar organikus kisérelváltozáshoz is vezethet. Trofikus bõrelváltozás, illetve gangréna nem alakul ki. A diagnózis akkor állítható fel, ha a tünetek legalább két évig progresszió nélkül fennállnak. A Raynaud-szindróma hátterében rendszerint egyéb alapbetegség igazolható, tünetei gyakran egyoldaliak: artériás elzáródás (thromboangitis obliterans, arteriosclerosis obliterans, embólia, arteritis); autoimmun megbetegedés (PSS, dermatomyositis, MCTD, rheumatoid arthritis); infektív kórképek; dysproteinaemiák (tumorok, hematológiai kórképek); neurovascularis kompressziós szindrómák (TOS, nyaki borda, scalenus anterior, 6
ANGIOLÓGIA 2. DIAGNOSZTIKUS ALGORITMUS Anamnézis felvétele Fizikális vizsgálat Megtekintés: bõrszín Tapintás: turgor, hõmérséklet, pulzus (különbözõ tartásban) Mûfogások: Adson-, Allen-, hyperabductiós teszt Vérkép, vvt.-süllyedés, vércukor, CK, CPK, SGOT, AST Szérum ELFO, immun ELFO, CRP, krioglobulin, fibrinogén, hideg agglutinin Speciális immunológiai vizsgálatok Hematológiai vizsgálatok Egyéb vizsgálatok Szemfenékvizsgálat Szövettani vizsgálat speciális indikációval Mûszeres vizsgálatok Röntgenvizsgálatok (nyaki gerinc-, vállöv-, kézfelvétel, mellkas-) Vérnyomásmérés (mk. karon) CW Doppler-vizsgálat Bõrhõmérséklet mérése Pletizmográfia Kapillármikroszkópia Lézer Doppler Hidegprovokációs (cold) teszt különbözõ formái Ulnaris vezetési sebesség vizsgálata costoclavicularis, hyperabductiós, Carpal Tunnel-szindróma); primer pulmonalis hipertenzió; vibrációs ártalmak (40 124 Hz tartomány); idegrendszeri károsodáshoz csatlakozó jelenség (postapoplexiás paresis, discus hernia, Sudeck-atrófia, poliomyelitis); pajzsmirigy hipo- és hiperfunkció; gyógyszerek, mérgezések (ergot-alkaloidok, béta-blokkolók, gombamérgezés); elkülönítendõ az úgynevezett digitis mortuus, angioneuropathia, pernio. 3. TERÁPIA 3.1. Raynaud-kór Éledmód-terápia: hideg elleni védekezés (hideg expozíció kerülése, meleg kesztyû, kényelmes cipõ); megfelelõ kéz- és lábápolás; dohányzási tilalom; vibráció kerülése; orális contraceptivum szedésének kerülése. Gyógyszeres kezelés Oki terápia hiányában tüneti, illetve adjuváns szerek állnak rendelkezésre: alfa-adrenerg blokkoló (prazosin); kalciumcsatorna-blokkolók; ACE-gátlók (pl. captopril); szerotonin S2 receptor blokkoló (ketanserin); pentoxifillin; thrombocytaaggregáció-gátlók (aszpirin, ticlopidin, clopidrogel); nitroglicerin; ganglion stellatum lidocainblokádja. Mûtéti kezelés: thoracalis sympathectomia. Mozgásterápia: célzott értorna. 7
3.2. Raynaud-szindróma: belgyógyászati alapbetegség kezelése; kompressziós szindrómában a konzervatív terápia hatástalansága esetén a megfelelõ mûtéti kezelés; artériás elzáródás esetén rekonstrukciós érmûtét vagy thoracalis sympathectomia; neurovascularis kórképek esetén izomlazítók, gyógyászati segédeszközök; vibrációs ártalmak kivédése érdekében munkakör-változtatás; rehabilitáció: fiziko-, balneo-, mozgás-, masszázs-, pszichoterápia; gyógyszeres kezelés. 4. ELLÁTÁSI SZINTEK: elõzetes diagnózis felállítása, célzott fizikális vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok (AE); részletes noninvazív mûszeres vizsgálatok, célzott laboratóriumi vizsgálatok (AE, JSZ); invazív vizsgálatok, gyógyszeres és mûtéti terápia (FSZ); gondozás (AE, JSZ); rehabilitáció (AE, JSZ, FSZ): - fekvõbeteg-szakellátás (FSZ), V. Vénás betegségek diagnosztikus, terápiás protokollja Krónikus vénás elégtelenség (KVE) A krónikus vénás elégtelenség lényege a vénás nyomás növekedése, melynek súlyosságától és tartósságától függõen jelentkeznek a panaszok és tünetek. 1.1. KVE diagnosztikus algoritmusa Anamnézis (rizikófaktorok) Fizikális vizsgálat, megtekintés, tapintás, funkcionális próbák (Trendelenburg-Perthes- Schwartz-próba) Haemostaseologiai vizsgálatok, (thrombophilia rizikófaktorai) Haemorrheologiai vizsgálatok (viszkozitás, fibrinogén stb.) Invazív vizsgálatok Venográfia Varikográfia Terheléses vénás nyomásmérés Kar/láb vénás nyomáskülönbségének mérése Bõrbiopszia Noninvazív vizsgálatok Doppler-vizsgálat (CW) Color duplex scan Pletizmográfia Kapillármikroszkópia Lézer Doppler tc-po 2 Flebodinamometria Termográfia Izotópflebográfia 8
ANGIOLÓGIA Krónikus vénás elégtelenség klasszifikációja Krónikus vénás elégtelenség CEAP-beosztása C klinikai beosztás -C A (tünetmentes), -C S (klinikai tünetekkel jár) E etiológiai beosztás -E C (congenitalis), -E P (primer, kiváltó ok nem ismert), -E S (szekunder) A anatómiai beosztás -A S (superficialis), -A D (mély), -A P (perforans) P patofiziológiai beosztás -P R (reflux okozza), -P O (obstrukció okozza), -P R-O (kombinált) 2. ELLÁTÁSI SZINTEK: szûrõvizsgálat, differenciáldiagnosztika, célzott fizikális vizsgálatok, gyógyszeres kezelés (AE, JSZ); részletes noninvazív mûszeres vizsgálatok, nem gyógyuló fekély kompressziós kezelése, sclerotherapia (JSZ); invazív vizsgálatok, súlyos fekélyek kezelése, sclerotherapia, mûtétek (JSZ, FSZ); gondozás (AE, JSZ); rehabilitáció (AE, JSZ, FSZ): - fekvõbeteg-szakellátás (FSZ), VI. Felületes thrombophlebitis, varicophlebitis, varicothrombosis Thrombophlebitis a felületes (epifascialis) vénák gyulladása és/vagy trombózisa. Eredet és terápia szempontjából két önálló nozológiai egységet különböztetünk meg: Felületes phlebitis: elsõdleges és domináns a vénafal gyulladásos folyamata, a thrombus hiányozhat. Varicophlebitis seu varicothrombosis: domináns a tágult visszerekben (primer vagy szekunder varicositas) kialakult thrombus. A vénafal gyulladása diszkrét és másodlagos. A thrombus propagációra hajlamos. 1.2. Terápiás algoritmus Krónikus vénás elégtelenség terápiája Konzervatív terápia Vénás torna Kompressziós kezelés (rugalmas pólya, harisnya) Lokális sebellátás Sclerotherapia Gyógyszeres terápia Mûtéti eljárások Felszínes és perforans rendszerterület mûtétei Mélyvénás rekonstrukció 9
2. DIAGNOSZTIKUS ALGORITMUS Anamnézis Fizikális vizsgálat We Fvs., vérkép Haemostaseologiai vizsgálatok Haemorrheologiai vizsgálatok (recidívák esetén) Képalkotó eljárások Noninvazív vizsgálatok Doppler-vizsgálat (CW) Color duplex scan Invazív vizsgálatok Flebográfia 3. TERÁPIA tüneti (lokális hûtõkötés, borogatás); kompressziós terápia és mobilizálás; gyógyszeres kezelés (nem szteroid gyulladáscsökkentõk, fájdalomcsillapítók, venotrop gyógyszerek); a körülírt thrombus ambuláns sebészi feltárása, expressziója, majd kompressziós kezelés; rizikótényezõk esetén LMWH. 4. ELLÁTÁSI SZINTEK: invazív mûszeres vizsgálatok (JSZ, FSZ); terápia (AE, JSZ, FSZ): - fekvõbeteg-szakellátás (FSZ), VII. Az akut mélyvénás trombózis A phlebothrombosis a mély elvezetõ és izomvénák vérrög általi részleges vagy teljes elzáródása. elõzetes diagnózis felállítása, diagnózis igazolása (AE, JSZ); noninvazív mûszeres és laboratóriumi vizsgálatok (AE, JSZ); 10
ANGIOLÓGIA 2. DIAGNOSZTIKUS ALGORITMUS Anamnézis (duzzanat, fájdalom, vénás pangásra utaló adatok Fizikális vizsgálat (duzzanat, meleg tapintatú végtag, felszínes vénák tágulata, felállást követõen lábujjak, lábfej livid elszínezõdése) D-dimer Haemostaseologiai vizsgálatok Haemorrheologiai vizsgálatok Invazív vizsgálatok Flebográfia Intraoperatív fleboszkópia Mûszeres vizsgálatok Noninvazív vizsgálatok Doppler-szonográfia Color duplex scan Pletizmográfia Flebodinamometria Termográfia Izotópflebográfia CT 3. TERÁPIÁS ALGORITMUS Diagnózis igazolása Terápiás döntés Vénás thrombectomia (v. iliaca-elzáródásban) Phlegmasia coerulea dolens Thrombolysis ellenjavallt Felületes thrombophlebitisek, kialakult mélyvénás trombózis Fibrinolízis (femoropoplitealis lokalizáció) Konzervatív terápia Ismételt pulmonalis embolia esetén Cava filter behelyezése Cava inf. lekötése Gyógyszeres kezelés Heparin - bolusz + infúzióban - Ca-heparin - LMWH heparin Per os antikoaguláció Egyéb kezelés Sz. e. fájdalomcsillapítás Adjuváns kezelés (rugalmas pólya, kompressziós harisnya stb.) Mobilizálás 11
3.1. Gyógyszerek: heparin; heparin-na; heparin Ca; LMW heparinok; haemostasist befolyásoló szerek (sztreptokináz, tpa, urokináz, prourokináz (pro-uk), APSAC, tpa és pro-uk mutánsok és hibridek); per os antikoaguláció (acenokumarol, Indaliton). 4. ELLÁTÁSI SZINTEK: diagnózis felállítása (AE, JSZ); noninvazív mûszeres és laboratóriumi vizsgálatok (JSZ, FSZ); invazív mûszeres vizsgálatok, gyógyszeres és mûtéti terápia (FSZ); gondozás (AE, JSZ); rehabilitáció (AE, JSZ, FSZ): - fekvõbeteg-szakellátás (FSZ), VIII. Nyirokkeringés Krónikus nyiroködéma Nyiroködéma akkor alakul ki, ha a nyirokrendszer (nyirokerek, nyirokcsomók) alkalmatlanná válik arra, hogy elszállítsa a nyirokköteles anyag- és folyadékmennyiséget a szövetekbõl. (Nyirokköteles anyagnak nevezhetõk a fehérjék, zsírok és azok az anyagcseretermékek, melyek molekulanagyságuknál fogva nem tudnak átjutni a vénafalon. Az ödéma fehérjetartalma magasabb mint 1 g%). OSZTÁLYOZÁS Primer nyiroködéma Akkor alakul ki, ha a nyirokrendszer elemei veleszületetten hypo- vagy hyperplasiásak: veleszületett nyiroködéma (lymphoedema congenitum); korai nyiroködéma 35 év alatt (lymphoedema praecox); késõi nyiroködéma 35 év felett (lymphoedema tardum). Szekunder nyiroködéma Akkor alakul ki, ha valamilyen károsodás éri a nyirokereket vagy nyirokcsomókat. Ilyen okok lehetnek tumor, irradiáció, sebészi beavatkozás, baleset, angiodysplasia, infekció, krónikus vénás elégtelenség. Kevert ödémaformák A leggyakoribb kombinációk: phleboedema nyiroködéma; lipoedema nyiroködéma; kardiális ödéma phleboedema nyiroködéma; kardiális ödéma phleboedema lipoedema nyiroködéma; A diagnózis és a kezelés elemeinek a meghatározásakor a kombinált kóroki tényezõket figyelembe kell venni. 2. DIAGNOSZTIKA 2.1. Anamnézis Az esetek jelentõs részében meghatározó (kialakulás ideje, kísérõ betegségek). 2.2. Fizikai vizsgálat A jellegzetes klinikai tünetek döntõek: kéz- vagy lábfej cipószerû duzzanata; csecsemõráncok a kéz-, lábujjak harmadik percének és a kéz-, lábközépcsontok találkozásánál, a csuklónál, illetve a bokánál; 12
ANGIOLÓGIA Stemmer-féle jel pozitivitása; a kéz- vagy lábujjak hurkaszerû duzzanata; normál bõrszín; narancshéjtünet; bõrpapillomatosis. 2.3. Mûszeres vizsgálatok Limfoszcintigráfia Funkcionális diagnosztika, a nagy nyirokerek és nyirokcsomók transzportkapacitását hivatott megállapítani. Flebográfia Csak akkor szükséges, ha a mélyvénás trombózis lehetõségét kell kizárni. Xeroradiográfia (lágyrész-röntgen) Lipoedema és phleboedema elkülönítése a nyiroködémától. MRI Lipoedema és nyiroködéma elkülönítésében. 3. A NYIROKÖDÉMA STÁDIUMBEOSZTÁSA I. stádium: Latens nyiroködéma, spontán reverzíbilis. II. stádium: Állandósult, ujjbenyomatot tartó ödéma, spontán irreverzíbilis. III. stádium: Ujjbenyomatot nem tartó, irreverzíbilis ödéma. IV. stádium: Elephantiasis, szövõdmények kísérik. 4. A NYIROKÖDÉMA SZÖVÕDMÉNYEI: erysipelas; bõrbetegségek, ekcéma, dermatitis, pyoderma, mikózis, hyperkeratosis; papillomatosis; bõr-nyirok fisztula, nyirokcsorgás; lymphangiectasia, lymphangioma, haemangioma; pszeudo-kaposi-féle szarkóma; angio-lymphangiosarcoma (Stewart Trevesszindróma). 5. TERÁPIÁS LEHETÕSÉGEK 5.1. Manuális nyirokdrenázs A károsodott nyirokerek helyett új nyirokerek és nyiroksöntök megnyitása, aktiválása a cél. (Gyógytornász végezheti.) 5.2. Rugalmas pólyakezelés Rövid megnyúlású, nagy munkanyomású rugalmas pólyák és kiegészítõk szükségesek. 5.3. Gyógytorna Speciális mozgássor, gyógytornász tanítja meg a betegnek. 5.4. Orvosi gyógyharisnya Karra és lábra is készül, lehet standard és egyéni méret, a nyomásfokozatok (I IV.) 20 50 Hgmm között vannak. Fontos szabály, hogy ödémás végtagra nem szabad harisnyát rendelni! A méretvételt szakember végezze! A harisnya viselésére a beteget meg kell tanítani! 5.5. Bõrgyógyászati kezelés A bõr szakszerû ápolása szükséges (hidratálás, zsírozás), a gyakori bõrbetegségek (dermatitis, bakteriális és gombás fertõzések) esetén megfelelõ szakellátás. 5.6. Gyógyszeres kezelés (diuretikumok önmagukban hatástalanok és károsak!) A vazoprotektív készítmények hatása a nyirokerekre nem bizonyított. 5.7. Sebészi kezelés Szekunder nyiroködéma ritka eseteiben, speciális intézményekben. 13
5.8. A kezelés kontraindikációja Abszolút kontraindikáció: malignus daganat regionális metasztázisa; kezeletlen kardiális dekompenzáció; kezeletlen hipertónia; kezeletlen hyperthyreosis. Relatív kontraindikáció: terhesség; fertõzõ betegség; együttmûködésre alkalmatlan beteg. 6. JAVASOLT ELLÁTÁSI SZINTEK 6.1. Alapellátás (praxis) Tájékozottság a nyiroködémáról, szakintézetbe irányítás, az otthoni kezelés nyomon követése, konzílium a szakintézettel, a segédeszközök viselésének ellenõrzése. 6.2. Otthon ápolás Pl. daganatos betegek szekunder és mozgáskorlátozottak primer és/vagy szekunder nyiroködémájának kezelése. 6.3. Járóbeteg-szakellátás A limfológiai ellátásra szakosodott rendelõ végezheti a komplex ödémamentesítõ kezelést, és ellátja a beteget a segédeszközökkel (rugalmas pólya, gyógyharisnya, ortopéd cipõ). 6.4. Fekvõbeteg-osztály (és rehabilitáció) A legsúlyosabb esetek intenzív kezelését végzi, orvos, nõvér és gyógytornász elméleti és gyakorlati továbbképzése. Az irányelvrõl további információk kérhetõk: dr. Meskó Éva Tel.: 06-28-473-256; e-mail: mesko@florhosp.hu 14