Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium NFGM/591/ /2009. Előterjesztés a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról Budapest, 2009. március
EGYEZTETÉSI LAP A) Állami szervek: Név egyetért nem ért egyet észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt MeH jogi és koordinációs ÁT MeH EKK MeH NBI Ágazati Párbeszéd Bizottság EÜH NFÜ FVM PM HM IRM KvVM KüM EüM ÖM SZMM OKM LÜ MKEH GVH KSH Adatvédelmi Biztos Állampolgári jogok országgyűlési biztosa Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: KISOSZ MKIK OKSZ VOSZ Név egyetért nem ért egyet észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt
3 C) Egyeztetések:
4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló: A Korm. rendelet hatályának módosításával a rendelet tényleges tartalmának megfelelően lett pontosabb a megfogalmazás. A nemesfém tárgyak között új elemként kerül meghatározásra a palládium tárgy, tekintettel arra, hogy az Európai Unió egyre több tagállamában a palládiumot ma már nemesfémként elismerik és a Fémjelzési Konvenció 135/2008. (V.16.) Korm. rendeletben kihirdetett módosítása is megjelöli nemesfémként. Első lépésként, a palládiumhoz hasonló platinatárgyak kereskedelméből nyert tapasztalatok alapján a 950 -es finomságú palládium tárgy bevezetése a célszerű. A különböző nemesfém tárgyak definícióját az adott nemesfém e rendelet által elfogadott legalacsonyabb finomsági fokához célszerű igazítani, tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos meghatározások lehetővé tehetnék, hogy a 2009. május 13-tól hatályba lépő 764/2008/EK rendelet szerint az Európai Unió valamely tagállamából származó olyan finomsági értékű nemesfém tárgy is forgalomba hozható lenne a hazai piacon, amely a Magyarországon járatos legalacsonyabb finomsági értéket sem éri el. A fémjel meghatározásának pontosítása szükséges, tekintettel arra, hogy a fémjel a nemesfém tárgy finomsági fokozatát fejezi ki, és nem a származási helyét. Szűkíteni kell az általános törési feltételt kizárólag a kereskedelmi forgalomban lévő tárgyakra, mivel a magyar jogszabályi feltételeknek eleget nem tevő tárgyak más EU-s vagy harmadik országban forgalomképesek lehetnek. A 764/2008/EK rendelet preambulumának 24. pontja szerint a tagállam illetékes hatósága az e rendeletben megállapított eljárás alkalmazása során nem vonhat vissza egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazott terméket vagy terméktípust, illetve nem korlátozhatja annak forgalomba hozatalát. Helyénvaló azonban, hogy az illetékes hatóság ideiglenes intézkedéseket fogadhasson el, amennyiben gyors beavatkozásra van szükség a felhasználók biztonsága és egészsége veszélyeztetésének elkerülése érdekében. A 11. pont azt is kimondja, hogy az e rendelet értelmében vett műszaki szabályokat néha egy tagállami jog által előírt azon kötelező előzetes engedélyezési eljárás alatt, illetve révén alkalmazzák, amely során még azt megelőzően, hogy a terméket vagy a terméktípust forgalomba hozhatnák valamely tagállamban vagy annak egy részén, az adott tagállam illetékes hatóságának a kérelmet követően hivatalos jóváhagyását kell adnia. Az ilyen eljárások megléte önmagában korlátozza az áruk szabad mozgását. Ezért a termékek belső piacon való szabad mozgásának alapelve tekintetében a korlátozás indokoltsága érdekében a kötelező előzetes engedélyezési eljárás céljának a közösségi jog által elismert közérdekű célt kell követnie, valamint megkülönböztetéstől
5 mentesnek és arányosnak kell lennie, azaz alkalmasnak kell lennie a kitűzött cél elérésére, de nem lépheti túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket. Azt, hogy a kötelező előzetes engedélyezési eljárás megfelel-e az arányosság elvének, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában meghatározott megfontolásokra figyelemmel kell értékelni. Esetünkben létezik már Bírósági ítélkezési gyakorlat, mégpedig a C-293/93 számú Houtwipper ügyben született ítélet, mely kimondja, hogy egy tagállam sem kívánhatja meg, hogy új fémjelzéssel lássák el azokat a termékeket, amelyeket egy másik olyan tagállamból származnak, amelyben azokat a termékeket törvényesen forgalmazták és azon államnak törvényeinek megfelelő fémjelzéssel látták akkor, ha ez a fémjelzés, bármilyen formában, egyenértékű azzal, amelyet a forgalomba hozó tagállam ír elő, és annak az államnak a fogyasztói számára érthető. Az egyenértékűség tényének megállapítása a nemzeti hatóságok feladata. Fontos megállapítást tartalmaz még a preambulum 12. pontja, mely egyértelműen rögzíti, hogy Egy termék forgalomba hozatalára vonatkozó előzetes engedélyezés követelménye mint olyan nem képez az e rendelet értelmében vett műszaki szabályt, ezért nem minősülnek az e rendelet hatálya alá tartozó határozatnak a termékek piaci forgalomból való kizárásának vagy kivonásának azon esetei, amelyek kizárólagos indoka az érvényes előzetes engedély hiánya. Mindezek alapján, a magas fogyasztóvédelmi szintet biztosító joggyakorlat fenntarthatósága érdekében fontos e jogszabályhelyen rögzíteni, hogy a már eddig is nevesített egyenértékűségi eljárást az EK rendelet szerinti előzetes engedélyezési eljárásnak azonosítsuk, illetve feleltessük meg. A tervezet a fémjel elhelyezési technikák bővülése miatt rögzíti, hogy a jelek elhelyezése csak valamilyen roncsolásos technikával végezhető el, csak olyan technika alkalmazható, amely az esetleges hamisítás lehetőségét a minimálisra csökkenti. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. (3) bekezdés c) pontja értelmében nem szükséges üzlet a csomagküldő kereskedelmi tevékenység folytatásához. Ebben az esetben a Hivatal a hatósági ellenőrzési kötelezettségének csak akkor tud eleget tenni, ha jogszabályi felhatalmazás alapján lehetősége van próbavásárlás végzésére. Csomagküldő kereskedő gazdálkodó szervezetek esetén kizárólag ezzel az ellenőrzési technikával van lehetőség annak megállapítására, hogy a forgalmazott nemesfém tárgyak megfelelnek a nemesfém vizsgálati és hitelesítési jogszabályokban előírtaknak. A tervezetet a Szakmapolitikai Bizottság 2009. január 30-ai ülésén megtárgyalta, döntése alapján a tervezet az IRM-mel való előzetes egyeztetést követően bocsátható közigazgatási egyeztetésre. A tervezet fentiek szerinti egyeztetése megtörtént, amelynek során az IRM észrevételei a tervezetbe átvezetésre kerültek. II. A kormányprogramhoz való viszony: Az előterjesztés a kormányprogramhoz nem kapcsolódik.
6 III. Előzmények (jogszabályok, határozatok, nemzetközi kötelezettségek, társadalmi-gazdasági események, illetve helyzetek): A nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény 2001. október 4. napján elfogadott PMC/W 7/99 számú módosítása kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló 135/2008. (V. 16.) Korm. rendelet, amelynek értelmében hazánk elismerte az egyezmény kötelező hatályát. Ennek megfelelően szükségessé vált a vonatkozó jogszabályok, így a Korm. rendelet megfelelő módosítása, az egyezményben foglaltakkal való összhangba hozatala. IV. Várható szakmai hatások: A módosítás szakmai hatása várhatóan pozitív, tekintettel arra, hogy annak következtében a hatályos szabályozás összhangba kerül a szakmai területen bekövetkezett technikai változásokkal, illetve a megváltozott jogszabályi környezettel, emellett az előírások egyszerűsödnek és egyértelműbbé válnak. V. Várható gazdasági hatások (államháztartási hatás, egyéb gazdasági hatások): A tervezet költségvetési többletet nem igényel, az államháztartásnak a tervezetben foglalt szabályozással többlet kiadása nem keletkezik. VI. Várható társadalmi hatások: A tervezetnek társadalmi hatása nincs. VII. Kapcsolódások (az Országgyűléshez vagy a Kormányhoz már benyújtott vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz): A tervezet kapcsolódik a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvhez (a továbbiakban: Irányelv) tekintettel arra, hogy a tervezet által módosított, Korm. rendeletben foglalt szabályozás nyilvántartáshoz köti a nemesfém tárgyakkal folytatott kereskedelmi, árverezési, illetve zálogbavételi tevékenységet, valamint a nemesfém tárgyakon alkalmazandó fémjelzési tevékenységre való jogosultságot. Az Irányelv 9. cikke alapján a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot, annak gyakorlását csak meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet engedélyezési rendszerhez kötni. Az Irányelv átültetéséből fakadó tagállami kötelezettségnek megfelelően a Korm. rendeletben foglalt nyilvántartási rendszer átvilágítása megtörtént. Az átvilágítás eredményeként az előterjesztő arra a megállapításra jutott, hogy a nyilvántartási rendszer fenntartható tekintettel arra, hogy megfelel a diszkrimináció-mentesség, a szükségesség és az arányosság követelményének.
7 A Korm. rendelet nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést az Európai Unió tagállamainak szolgáltatói között. Közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá a nyilvántartás szükségességét: a tevékenység nyilvántartáshoz kötése elősegíti a fogyasztóvédelem hatékony érvényesülését, a csalások megakadályozását, valamint a pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelmet és így a közbiztonság fenntartását, amely célok kevésbé korlátozó intézkedés útján nem, illetve nem hasonló hatékonysággal érhetőek el. Az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezéseit 2009. május 13-tól kell alkalmazni. Ennek éretelmében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a Korm.rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő termékek esetében az egyenértékűségi vizsgálatot előzetes engedélyezési eljárás keretében végzi el. A tervezet kapcsolódik továbbá a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez tekintettel arra, hogy a tervezetben foglalt, egyes termékekre vonatkozó használati tilalmakra vonatkozó előírások miatt a tervezet az irányelv értelmében műszaki tartalmú szabályozásnak minősül, amelyet a Kormány általi elfogadását megelőzően szükséges az Európai Uniónak és a tagállamoknak bejelenteni. A bejelentés, azaz a notifikáció előreláthatóan három hónapot vesz igénybe, ennek megfelelően a tervezet a bejelentés lezárultát követően kerülhet a Kormány részére benyújtásra, majd elfogadását követően kihirdetésre. VIII. Fennmaradt vitás kérdések (államigazgatási egyeztetés, érdekképviseletitársadalmi egyeztetés, politikai egyeztetés szükségessége): IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására: Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e kommunikáció X Kormányülést követő tájékoztató X Tárcaközlemény X Tárca által szervezett sajtótájékoztató X További szakmai programok szervezése X További lakossági tájékoztatás X
8 Részletezve: Tárcán belül nyilatkozók szintje: Főosztályvezető A Korm. rendelet módosítását a nemesfémek hitelesítésével, ellenőrzésével kapcsolatos szakmai területen bekövetkező változások, valamint a jogszabályi környezet módosulása indokolja. A módosítás szakmai hatása várhatóan pozitív, tekintettel arra, hogy annak következtében a hatályos szabályozás összhangba kerül a szakmai területen bekövetkezett technikai változásokkal, illetve a megváltozott jogszabályi környezettel, emellett az előírások egyszerűsödnek és egyértelműbbé válnak.
9 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
A Kormány 10 Melléklet./2009. ( /.) Korm. rendelete a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében a következőket rendeli el: 1. A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -ának helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén a nemesfém tárgyak készítésével, javításával, forgalmazásával, vagy zálogba vételével foglalkozó gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. c) pont], valamint az általuk gyártott vagy értékesítésre kerülő nemesfémekből, továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteiből készült ékszerek, dísztárgyak, használati tárgyak (a továbbiakban: nemesfém tárgyak) vizsgálatára, hitelesítésére, nemesfémtartalmának tanúsítására és ellenőrzésére terjed ki. (1) Az R. 2. -ának a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: 2. [2. E rendelet alkalmazásában] a) aranytárgy: az aranyból vagy az arany és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a 375 -et eléri; b) ezüsttárgy: az ezüstből vagy az ezüst és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a 800 -et eléri; c) fémjel: a nemesfém tárgynak a jogszabályokban előírt feltételeknek való megfelelőségét, valamint finomsági fokát igazoló hatósági jel, ideértve a nemesfém tárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jelet is; (2) Az R. 2. -ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
11 [2. E rendelet alkalmazásában] f) nemesfém: az arany, az ezüst, a platina és a palládium; (3) Az R. 2. -ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [2. E rendelet alkalmazásában] i) platinatárgy: a platinából vagy a platina és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a 900 -et eléri; (4) Az R. 2. -a a következő új j) ponttal egészül ki: [2. E rendelet alkalmazásában] j) palládium tárgy: a palládiumból vagy a palládium és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a 950 -et eléri. 3. Az R. 3. -a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan nemesfémtárgynak, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. (1) Az R. 5. (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 4. [5. (1) A Hivatal] a) a forgalom biztonsága céljából számítógépes rendszeren feldolgozható, az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges és azzal összefüggő adatokról a külön jogszabályokban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet minden, a nemesfémtárgyak készítésével, javításával, forgalmazásával, importálásával, árverésével vagy zálogba vételével foglalkozó gazdálkodó szervezetről. A Hivatal a nyilvántartási adatokat a gazdálkodó szervezet nyilvántartásból való törlését követően 15 évig köteles megőrizni; (2) Az R. 5. (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [5. (1) A Hivatal]
12 h) a jogszabályi feltételeknek nem megfelelő, kereskedelmi forgalomban levő nemesfém tárgyakat forgalomba hozatal céljára alkalmatlanná teszi (összetörés); (3) Az R. 5. (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [5. (1) A Hivatal] j) gondoskodik a hitelesítő eszközök valamint a Hivatal eljárása során vizsgált és birtokában levő nemesfém tárgyak biztonságos megőrzéséről. Az R. 7. -a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: 5. 7. (1) A 3. (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő termékek esetében az egyenértékűségi vizsgálatot a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti előzetes engedélyezési eljárás keretében a Hivatal végzi el. 6. (1) Az R. 8. -ának (1) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki: d) palládium tárgy: 1. számú finomsági fok 950 ezrelék (2) Az R. 8. (2)-(3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) A Hivatal nyilvántartásában szereplő gazdálkodó szervezet csak olyan ötvözetből készült, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgyat készíthet, tarthat raktáron, és árusíthat, illetőleg csak olyan fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgyat hozhat be külföldről, amely az e rendeletben, valamint az e rendelet 13. -ában foglalt felhatalmazás alapján az iparügyekért felelős miniszter által kiadott rendeletben megállapított követelményeknek megfelel. (3) A nemesfém tárgyaknak minden részében el kell érnie az előírt finomsági fokot. Ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott legalacsonyabb finomsági fokot nem éri el, nem hozható nemesfémtárgyként kereskedelmi forgalomba. (3) Az R. 8. -a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a korábbi (4)-(5) bekezdések számozása (5)-(6) bekezdésekre változik: (4) Ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgy az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott finomsági fokot nem éri el, nem hozható nemesfémtárgyként kereskedelmi forgalomba.
13 7. Az R. 9. -a a következő mondattal egészül ki: A fémjelet a tárgyon maradandó alakváltozást okozó módon kell elhelyezni, melynek alkalmazott technikáját külön jogszabály határozza meg. 8. Az R. 10. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A külföldi megrendelésre készített és az e rendeletben meghatározott finomsági foktól eltérő nemesfém tárgynak a Magyar Köztársaság területén történő kereskedelmi forgalomba hozatala tilos. Az ilyen nemesfém tárgyat az eladásra szánt tárgyaktól elkülönítve kell raktáron tartani. A gazdálkodó szervezet köteles a kivitelre szánt tárgyakról pontos nyilvántartást vezetni és abba minden változást azon a napon bejegyezni, amelyen az valóban megtörtént. 9. (1) Az R. 12. -ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 12. (1) A nemesfém tárgyak készítésével, kereskedelmével, vagy zálogba vételével foglalkozó gazdálkodó szervezetek valamint az általuk gyártott illetve értékesítésre kerülő nemesfém tárgyak ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi előírások megtartását a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a Hivatal együttműködve ellenőrzi. (2) Az R. 12. -a az alábbi új (8)-(11) bekezdésekkel egészül ki: (8) Az ellenőrzést végző hatóságok ellenőrzési jogkörükben eljárva próbavásárlást végezhetnek. (9)A próbavásárláshoz az ellenőrzést végző hatóságok közreműködő személyt vehetnek igénybe. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő szerv megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely nemesfém tárgyak készítésével, javításával, forgalmazásával, vagy zálogba vételével foglalkozó gazdálkodó szervezetnél milyen típusú ellenőrzésben vesz részt. A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. (10) Próbavásárlás esetén az ellenőrzést végző szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg a nemesfém tárgyak készítésével, javításával, forgalmazásával, vagy zálogba vételével foglalkozó
14 gazdálkodó szervezet képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles a vételárat megtéríteni. (11) A próbavásárlás során szerzett adatok a feltárt jogsértés miatt indított hatósági eljárást megalapozó bizonyítási eszközül szolgálnak. 10. Az R. 13. -a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza 11. (1) A törvény tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént. (2) E rendelet a (3)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és 1. -a, 2. -ának (1) és (3) bekezdése, 3-4. -ai, 6. -ának (2) bekezdése, 7-10. -ai, valamint 11. -ának (5) bekezdése a hatálybalépését követő napon hatályát vesztik. (3) E rendelet 2. -ának (2) és (4) bekezdése, valamint 6. -ának (1) és (3) bekezdése a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (4) E rendelet 5. -a 2009. május 13-án lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (5) Hatályát veszti az R. 4. -ának (3) bekezdése, valamint az 5. -a (1) bekezdésének f) pontja.
15 I N D O K O L Á S A Korm. rendelet hatályának módosításával a rendelet tényleges tartalmának megfelelően lett pontosabb a megfogalmazás. A nemesfém tárgyak között új elemként kerül meghatározásra a palládium tárgy, tekintettel arra, hogy az Európai Unió egyre több tagállamában a palládiumot ma már nemesfémként elismerik és a Fémjelzési Konvenció 135/2008. (V.16.) Korm. rendeletben kihirdetett módosítása is megjelöli nemesfémként. Első lépésként, a palládiumhoz hasonló platinatárgyak kereskedelméből nyert tapasztalatok alapján a 950 -es finomságú palládium tárgy bevezetése a célszerű. A különböző nemesfém tárgyak definícióját az adott nemesfém e rendelet által elfogadott legalacsonyabb finomsági fokához célszerű igazítani, tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos meghatározások lehetővé tehetnék, hogy a 2009. május 13-tól hatályba lépő 764/2008/EK rendelet szerint az Európai Unió valamely tagállamából származó olyan finomsági értékű nemesfém tárgy is forgalomba hozható lenne a hazai piacon, amely a Magyarországon járatos legalacsonyabb finomsági értéket sem éri el. A fémjel meghatározásának pontosítása szükséges, tekintettel arra, hogy a fémjel a nemesfém tárgy finomsági fokozatát fejezi ki, és nem a származási helyét. Szűkíteni kell az általános törési feltételt kizárólag a kereskedelmi forgalomban lévő tárgyakra, mivel a magyar jogszabályi feltételeknek eleget nem tevő tárgyak más EU-s vagy harmadik országban forgalomképesek lehetnek. A 764/2008/EK rendelet preambulumának 24. pontja szerint a tagállam illetékes hatósága az e rendeletben megállapított eljárás alkalmazása során nem vonhat vissza egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazott terméket vagy terméktípust, illetve nem korlátozhatja annak forgalomba hozatalát. Helyénvaló azonban, hogy az illetékes hatóság ideiglenes intézkedéseket fogadhasson el, amennyiben gyors beavatkozásra van szükség a felhasználók biztonsága és egészsége veszélyeztetésének elkerülése érdekében. A 11. pont azt is kimondja, hogy az e rendelet értelmében vett műszaki szabályokat néha egy tagállami jog által előírt azon kötelező előzetes engedélyezési eljárás alatt, illetve révén alkalmazzák, amely során még azt megelőzően, hogy a terméket vagy a terméktípust forgalomba hozhatnák valamely tagállamban vagy annak egy részén, az adott tagállam illetékes hatóságának a kérelmet követően hivatalos jóváhagyását kell adnia. Az ilyen eljárások megléte önmagában korlátozza az áruk szabad mozgását. Ezért a termékek belső piacon való szabad mozgásának alapelve tekintetében a korlátozás indokoltsága érdekében a kötelező előzetes engedélyezési eljárás céljának a közösségi jog által elismert közérdekű célt kell követnie, valamint megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lennie, azaz alkalmasnak kell lennie a kitűzött cél elérésére, de nem lépheti túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket. Azt, hogy a
16 kötelező előzetes engedélyezési eljárás megfelel-e az arányosság elvének, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában meghatározott megfontolásokra figyelemmel kell értékelni. Esetünkben létezik már Bírósági ítélkezési gyakorlat, mégpedig a C-293/93 számú Houtwipper ügyben született ítélet, mely kimondja, hogy egy tagállam sem kívánhatja meg, hogy új fémjelzéssel lássák el azokat a termékeket, amelyeket egy másik olyan tagállamból származnak, amelyben azokat a termékeket törvényesen forgalmazták és azon államnak törvényeinek megfelelő fémjelzéssel látták akkor, ha ez a fémjelzés, bármilyen formában, egyenértékű azzal, amelyet a forgalomba hozó tagállam ír elő, és annak az államnak a fogyasztói számára érthető. Az egyenértékűség tényének megállapítása a nemzeti hatóságok feladata. Fontos megállapítást tartalmaz még a preambulum 12. pontja, mely egyértelműen rögzíti, hogy Egy termék forgalomba hozatalára vonatkozó előzetes engedélyezés követelménye mint olyan nem képez az e rendelet értelmében vett műszaki szabályt, ezért nem minősülnek az e rendelet hatálya alá tartozó határozatnak a termékek piaci forgalomból való kizárásának vagy kivonásának azon esetei, amelyek kizárólagos indoka az érvényes előzetes engedély hiánya. Mindezek alapján, a magas fogyasztóvédelmi szintet biztosító joggyakorlat fenntarthatósága érdekében fontos e jogszabályhelyben rögzíteni, hogy a már eddig is nevesített egyenértékűségi eljárást az EK rendelet szerinti előzetes engedélyezési eljárásnak azonosítsuk, illetve feleltessük meg. A tervezet a fémjel elhelyezési technikák bővülése miatt rögzíti, hogy a jelek elhelyezése csak valamilyen roncsolásos technikával végezhető el, csak olyan technika alkalmazható, amely az esetleges hamisítás lehetőségét a minimálisra csökkenti. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. (3) bekezdés c) pontja értelmében nem szükséges üzlet a csomagküldő kereskedelmi tevékenység folytatásához. Ebben az esetben a Hivatal a hatósági ellenőrzési kötelezettségének csak akkor tud eleget tenni, ha jogszabályi felhatalmazás alapján lehetősége van próbavásárlás végzésére. Csomagküldő kereskedő gazdálkodó szervezetek esetén kizárólag ezzel az ellenőrzési technikával van lehetőség annak megállapítására, hogy a forgalmazott nemesfém tárgyak megfelelnek a nemesfém vizsgálati és hitelesítési jogszabályokban előírtaknak. A módosítás szakmai hatása várhatóan pozitív, tekintettel arra, hogy annak következtében a hatályos szabályozás összhangba kerül a szakmai területen bekövetkezett technikai változásokkal, illetve a megváltozott jogszabályi környezettel, emellett az előírások egyszerűsödnek és egyértelműbbé válnak. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter