ELŐTERJESZTÉS. az egyes, a nemesfémekkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról

Átírás

1 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium NFGM/ 739 / /2009. ELŐTERJESZTÉS az egyes, a nemesfémekkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról Budapest, március 1

2 EGYEZTETÉSI LAP A) Állami szervek Név egyetért nem ért egyet észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt MeH jogi és koordinációs ÁT MeH EKK MeH NBI Ágazati Párbeszéd Bizottság EÜH NFÜ FVM PM HM IRM KvVM KüM EüM ÖM SZMM OKM LÜ MKEH GVH KSH Adatvédelmi Biztos Állampolgári jogok országgyűlési biztosa Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: Név egyetért nem ért egyet észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt MKIK OKSZ KISOSZ VOSZ C) Egyeztetések: 2

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló: A tervezet tartalmazza a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló 74/2004. (IV.29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R1.), valamint a nyilvántartásba vételre kötelezett áruk és szolgáltatások köréről és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeiről szóló 25/2007. (II. 28.) GKM rendelet (a továbbiakban: R2.) módosítását. Az R1. módosítását a szakmai területen bekövetkező változások, valamint az időközbeni jogszabályi változások indokolták, emellett a tervezet az R1. logikusabbá tétele, a jogalkalmazók számára könnyebb használhatósága érdekében számos technikai jellegű pontosítást is tartalmaz. Az R1. módosítását szükségessé tette továbbá a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, november 15. napján aláírt Egyezmény október 4. napján elfogadott PMC/W 7/99 számú módosítása kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló 135/2008. (V. 16.) Korm. rendelet hatályba lépése, amelynek értelmében hazánk elismerte az egyezmény kötelező hatályát. Ennek megfelelően szükségessé vált a vonatkozó jogszabályok, így az R1. megfelelő módosítása, az egyezményben foglaltakkal való összhangba hozatala. Az egyezmény hatálya alá tartozó nemesfémek köre kibővült a palládiummal, ennek megfelelően szükségessé vált az R1. kiegészítése is az új nemesfémre, valamint az annak rendszeres ötvözeteire vonatkozó rendelkezésekkel. A megváltozott piaci körülményekre tekintettel a névjelek beütésére vonatkozó előírások módosítása is szükségessé vált tekintettel arra, hogy az ahhoz szükséges szerszámok, eszközök egy korábbi jogszabályi módosítás alapján már az ügyfelek, a vállalkozások számára is rendelkezésre állnak, és a jelek beütése a megrendelő kötelezettsége, ezért a Hivatal szerepvállalása e tevékenység esetében a továbbiakban már nem indokolt. Ennek következtében, a tervezet értelmében, a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt. a jövőben kizárólag megrendelés esetén, piaci alapon vállalja a névjelek beütését. A módosítás tartalmazza továbbá a lézer fémjelzés bevezetése következtében szükséges technikai jellegű változások átvezetését. A tervezet értelmében megszűnik a fémjelzésre bemutatott tárgyak vizsgálata keretében előírt azon feltétel, amely szerint, ha a tárgy a hazai szabályozásban előírt legalacsonyabb finomsági foknak sem felel meg, a nemesfémvizsgáló- és hitelesítő hatóságnak összetört állapotban kell a bemutatónak kiadnia. A módosítás következtében a bemutatónak lehetősége nyílik a magyar jogszabályi feltételeknek eleget nem tevő tárgyak más EU-s vagy harmadik országban való értékesítésére. A tervezet az Európai Uniós gyakorlattal összhangban megszünteti azt az előírást, amely szerint a fémjelzés kizárólag a vámeljárás keretében történhet. Ezzel megszűnik 3

4 a jelenlegi, azon kereskedőkre is hátrányos gyakorlat, akik a Magyarországon vámkezelt nemesfém tárgyaikat az EU valamely más tagországában kívánják értékesíteni. Az Európai Unióba harmadik országból érkező termékek, így a nemesfém termékek esetében is a vámeljárás bármely tagországban lefolytatható. Ezekben az esetekben nem előírás a magyar jogszabályoknak megfelelő fémjelzési eljárás lefolytatása. A tervezetben foglalt módosítással törlésre kerül azon előírás, amely szerint az exportra szánt nemesfém tárgyakat a kiszállítás előtt 14 nappal be kell mutatni a Hivatalnak. A módosítás következtében a bemutatásra a kiszállítás előtti bármikor sor kerülhet. A módosítással kiküszöbölésre kerül a hatályos szabályozás azon hiányossága, amely nem teszi lehetővé azon jogos piaci igény kielégítését, hogy a fémjelzés nélküli mintakollekciókat a vásárlók az üzletekben megtekinthessék, és ezáltal a kereskedők az erre vonatkozó piaci igényeket felmérhessék. A módosítás következtében lehetővé válik a fémjelzés nélküli mintakollekciók bemutatása is az üzlethelyiségekben, azonban erre csak a fémjelzett termékektől elkülönítve, figyelmeztető feliratokkal ellátva kerülhet sor. A módosítás megteremti az R1.-nek a hatályos kereskedelmi szabályozással való összhangját, ennek megfelelően rendelkezik a közterületi ünnepi vásáron, illetve alkalmi rendezvényen értékesítő kereskedőre vonatkozó adatközlési kötelezettségről. E rendelkezés a hatályos szabályozás hiányosságát pótolja, és megteremti az üzletén kívül értékesítő kereskedő ellenőrzésének lehetőségét. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a Vám- és Pénzügyőrséggel közösen ellenőrzi a nemesfém tárgyakra vonatkozó jogszabályi előírások megtartását, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény 34. -ban foglaltak alapján a Hivatal felügyeleti jogkörében eljárva biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését. E feladatok teljesítésének előfeltétele, hogy a nemesfém tárgyakkal kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet tevékenységi helyére vonatkozó információk a Hivatal rendelkezésére álljanak. A módosítással a hatályos R1. 3. számú melléklete törlésre kerül tekintettel arra, hogy annak alkalmazása a megváltozott piaci viszonyok, az ékszerek és dísztárgyak sokfélesége miatt a továbbiakban nem célszerű. A módosítás lehetőséget teremt a nagy értékű sérülékeny nemesfém tárgyak fémjelzési eljárásainak a kor színvonalának megfelelő lézer fémjelzési eljárással való lefolytatására. Az R2. módosítását a megváltozott kereskedelmi szabályozással való összhangjának megteremtése indokolta. A kereskedelmi szabályozás értelmében a csomagküldő kereskedelem folytatásához március 31. napjától üzlet, illetve vevőszolgálati helyiség nem szükséges. Jelen módosítással az R2. rendelkezései a fentieknek megfelelően kerülnek meghatározásra, módosításra kerül többek között a kereskedő 4

5 nyilvántartásba vett adatainak köre, valamint a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok, dokumentumok meghatározása. A tervezetet a Szakmapolitikai Bizottság január 30-ai ülésén megtárgyalta, döntése alapján a tervezet az IRM-mel való előzetes egyeztetést követően bocsátható közigazgatási egyeztetésre. A tervezet fentiek szerinti egyeztetése megtörtént, amelynek során az IRM észrevételei a tervezetbe átvezetésre kerültek. II. A kormányprogramhoz való viszony: Az előterjesztés a kormányprogramhoz nem kapcsolódik. III. Előzmények (jogszabályok, határozatok, nemzetközi kötelezettségek, társadalmi-gazdasági események, illetve helyzetek): A nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, november 15. napján aláírt Egyezmény október 4. napján elfogadott PMC/W 7/99 számú módosítása kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló 135/2008. (V. 16.) Korm. rendelet, amelynek értelmében hazánk elismerte az egyezmény kötelező hatályát. Ennek megfelelően szükségessé vált a vonatkozó jogszabályok, így az R1. megfelelő módosítása, az egyezményben foglaltakkal való összhangba hozatala. IV. Várható szakmai hatások: A módosítás szakmai hatása várhatóan pozitív tekintettel arra, hogy annak következtében a hatályos szabályozás összhangba kerül a szakmai területen bekövetkezett technikai változásokkal, illetve a megváltozott jogszabályi környezettel, emellett az előírások egyszerűsödnek, egyértelműbbé, illetve ügyfélbarátabbá válnak. V. Várható gazdasági hatások (államháztartási hatás, egyéb gazdasági hatások): A tervezet költségvetési többletet nem igényel, az államháztartásnak a tervezetben foglalt szabályozással többlet kiadása nem keletkezik. VI. Várható társadalmi hatások: A tervezetnek társadalmi hatása nincs. VII. Kapcsolódások (az Országgyűléshez vagy a Kormányhoz már benyújtott vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz): A tervezet kapcsolódik a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvhez (a továbbiakban: Irányelv) tekintettel arra, hogy a tervezet által módosított, az R1.-ben és az R2.-ben foglalt szabályozás nyilvántartáshoz köti a nemesfém tárgyakkal folytatott kereskedelmi, árverezési, illetve zálogbavételi tevékenységet, valamint a nemesfém tárgyakon alkalmazandó fémjelzési tevékenységre való jogosultságot. Az Irányelv 9. cikke alapján a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot, annak gyakorlását csak meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet engedélyezési rendszerhez kötni. Az R1.-ben és az R2.-ben foglalt rendelkezések ezen kritériumoknak megfelelnek. Nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést az Európai Unió tagállamainak szolgáltatói között. Közérdeken 5

6 alapuló kényszerítő indok támasztja alá a nyilvántartás szükségességét: a tevékenység nyilvántartáshoz kötése elősegíti a feketekereskedelem visszaszorítását, a fogyasztóvédelem hatékony érvényesülését, amely célok kevésbé korlátozó intézkedés útján nem, illetve nem hasonló hatékonysággal érhetőek el. Az Irányelv átültetéséből fakadó tagállami kötelezettségnek megfelelően az R1.- ben és az R2.-ben foglalt nyilvántartási rendszer átvilágítása megtörtént. Az átvilágítás eredményeként az előterjesztő arra a megállapításra jutott, hogy a nyilvántartási rendszer fenntartható tekintettel arra, hogy megfelel a diszkriminációmentesség, a szükségesség és az arányosság követelményének. Az Irányelv rendelkezései szerint iratok eredeti vagy hiteles másolatának bemutatása fő szabály szerint nem követelhető meg az ügyféltől. Az Irányelv azonban azt is rögzíti, hogy a fő szabálytól el lehet térni, ha azt objektív, a közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá, így például a munkavállalók, a közegészség védelme, a környezetvédelem vagy a fogyasztóvédelem. A nemesfémekkel folytatott egyes tevékenységek fokozott ellenőrzését, és így e tevékenységek nyilvántartásba vételhez kötését a közbiztonság, a feketekereskedelem visszaszorítása, valamint a pénzmosással, és terrorizmussal szembeni fellépés indokolja. Ezt a célt szolgálja továbbá a nemesfémmel folytatott egyes tevékenységek engedélyezésének erkölcsi bizonyítványhoz kötése. A tervezet kapcsolódik továbbá a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez tekintettel arra, hogy a tervezetben foglalt, egyes termékekre vonatkozó használati tilalmakra vonatkozó előírások miatt a tervezet az irányelv értelmében műszaki tartalmú szabályozásnak minősül, amelyet a Kormány általi elfogadását megelőzően szükséges az Európai Uniónak és a tagállamoknak bejelenteni. A bejelentés, azaz a notifikáció előreláthatóan három hónapot vesz igénybe, ennek megfelelően a tervezet a bejelentést követően kerülhet kihirdetésre. VIII. Fennmaradt vitás kérdések (államigazgatási egyeztetés, érdekképviseletitársadalmi egyeztetés, politikai egyeztetés szükségessége): IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására: Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e kommunikáció X Kormányülést követő tájékoztató X Tárcaközlemény X Tárca által szervezett sajtótájékoztató X 6

7 További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás Részletezve: Tárcán belül nyilatkozók szintje: Főosztályvezető X X A tervezet tartalmazza az egyes nemesfémekkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosítását, amelyet elsősorban a nemesfémek hitelesítésével, ellenőrzésével kapcsolatos szakmai területen bekövetkező változások, valamint a jogszabályi környezet módosulása indokolt, emellett a módosítás által az érintett jogszabályok logikusabbá, a jogalkalmazók számára könnyebb használhatóvá, átláthatóbbá válnak. A módosítás szakmai hatása várhatóan pozitív tekintettel arra, hogy annak következtében a hatályos szabályozás összhangba kerül a szakmai területen bekövetkezett technikai változásokkal, illetve a megváltozott jogszabályi környezettel, emellett az előírások egyszerűsödnek, egyértelműbbé, illetve ügyfélbarátabbá válnak. 7

8 A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter./2009. (.....) NFGM rendelete egyes, a nemesfémekkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 13. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben, továbbá a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény 12. -a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. -ának b), valamint c) pontjában foglalt feladatkörben eljárva a következőket rendelem el: 1. A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A nemesfém tárgy anyagául használt ötvözet a nemesfémen kívül csak olyan ötvöző fémet tartalmazhat, amely lehetővé teszi, hogy az e rendelet 18. -ában meghatározott vizsgálati eljárásokkal a tárgy minden részében kétségtelenül megállapítható legyen annak finomsági foka. 2. (1) Az R ának helyébe a következő rendelkezés lép: 3. (1) Az aranytárgyon ezüst-, platina-, vagy palládium ötvözetből, ezüst-, platina és palládium tárgyon pedig aranyötvözetből készült az R.-ben meghatározott finomsági foknak megfelelő fém díszítést lehet kizárólag alkalmazni. A díszítést úgy kell alkalmazni, hogy az a tárgy többi részétől könnyen megkülönböztethető legyen. (2) Az ezüsttárgyra platina- és palládium ötvözetből, a platina és palládium tárgyra ezüstötvözetből készült díszítést nem szabad alkalmazni. (3) Aranytárgyra megegyező vagy attól eltérő színű, de azonos finomságú aranyötvözetből mind elválasztható formában, mind nemesfémforrasztással készíthető díszítés. (4) Az arany-, ezüst- platina- vagy palládium tárgyra alkalmazott és attól könnyen megkülönböztethető és elválasztható, a tárgy alapanyagától eltérő anyagú nemesfém díszítést a finomsági fokot kifejező fémjellel kell ellátni. Az összeszerelten fémjelzésre 8

9 beadott tárgy csak a benne előforduló legalacsonyabb finomságú ötvözet szerint fémjelezhető. (5) A nemesfém tárgyak a nemesfémötvözeteken felül bármely természetes vagy mesterséges úton előállított, a nemesfémmel nem összetéveszthető anyaggal díszíthetők. 3. (1) Az R ának helyébe a következő rendelkezés lép: 4. (1) Üreges nemesfém tárgyat a (2) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel nem lehet a tárgy anyagánál alacsonyabb finomságú, illetve attól eltérő nemesfémmel, egyéb fémmel, vagy más anyaggal egészben vagy részben kitölteni. (2) Az üreges nemesfém tárgy anyagánál alacsonyabb finomságú, vagy attól eltérő nemesfémmel, egyéb fémmel, illetve más anyaggal egészben vagy részben kitölthető üreges nemesfém tárgy a kés és a villa nyele, a bot és az ernyő fogója, a gyertyatartó és a lámpa talpa, valamint a galvanoplasztikai úton előállított tárgyak. E tárgyak esetében a nemesfémből készült rész grammsúlyát a tárgyon elhelyezett számmal fel kell tüntetni. (3) A nemesfémből készült üreges, személyi használatra szolgáló használati tárgyat idegen anyaggal - ólom, gitt, gipsz, gyanta, szurok stb. - egészben vagy részben akkor szabad kitölteni, ha ezzel az anyaggal a nem nemesfémből készült, nélkülözhetetlen alkatrészeket kell a tárgyhoz erősíteni, vagy ha a kitöltés a nagyobb igénybevételnek kitett használati tárgy ellenállóbbá tételéhez, illetve állóképességének biztosításához elkerülhetetlenül szükséges. A nemesfémből készült rész grammsúlyát azonban a tárgyra beütött számmal fel kell tüntetni. Ilyen üreges nemesfémtárgyak a kés és a villa nyele, a bot és az ernyő fogója, a gyertyatartó és a lámpa talpa. (4) A nemesfémtárgy készítésénél forrasztóanyagul rendszerint csak a tárgy finomságával megegyező finomságú ötvözetet szabad használni. (5) A (3) bekezdésben nem említett nemesfémből készült üreges, személyi használatra szolgáló használati tárgyat idegen anyaggal ólom, gitt, gipsz, gyanta, szurok stb. egészben vagy részben akkor lehet kitölteni, ha ezzel az anyaggal a nem nemesfémből készült, nélkülözhetetlen alkatrészeket kell a tárgyhoz erősíteni, vagy ha a kitöltés a nagyobb igénybevételnek kitett használati tárgy ellenállóbbá tételéhez, illetve állóképességének biztosításához elkerülhetetlenül szükséges, és ha a tárgy kitöltését a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) engedélyezte. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmező nevét, az e rendelet szerinti nyilvántartási számát; b) a tárgyra vonatkozó gyártási tervet (legalább három oldali nézeti kép); c) a tárgy gyártásának műszaki leírását; 9

10 d) a nemesfém rész grammsúlyát. (7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti kérelem benyújtásakor a nemesfém tárgy elkészült, illetve a kérelmező rendelkezésére áll, a kérelem benyújtásával egyidejűleg a nemesfém tárgyat a Hivatal részére be kell mutatni. 4. Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 5. (1) Aranyozáson, ezüstözésen, platinázáson illetve palládiumozáson a nemesfém tárgyak arannyal-, ezüsttel-, platinával- illetve palládiummal való, bármely technológiával kémiai, elektrokémiai, mechanikai vagy fizikai eljárással történő felvitelét, vagy bevonását kell érteni. (2) Ezüsttárgyat platinázni, palládiumozni tilos, kizárólag aranyozni, rhodiumozni lehet, de csak oly mértékben, hogy a tárgy minden részében kétségtelenül megállapítható legyen annak finomsági foka. Az ilyen tárgyat ezüsttárgyként kell fémjelezni. (3) Az aranylemezzel borított ezüsttárgy felületét úgy kell kikészíteni vésés, gyalulás vagy más megoldás útján, hogy a tárgy ezüst alapanyaga látható, könnyen felismerhető legyen. A részben aranylemezzel borított ezüsttárgy felületét nem szükséges a fentieknek megfelelően kikészíteni. (4) Nemesfém tárgyon bevonat csak olyan módon és mértékben alkalmazható, hogy az R. 8. (3) bekezdésében foglaltaknak eleget tegyen, és a nemesfém tárgy finomsági foka biztonsággal megállapítható legyen. 5. (1) Az R ának (3) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki: [Nem kell névjellel ellátni azt a nemesfémtárgyat,] c) amely hordozza a magyar fémjellel egyenértékű fémjelzést végző országban regisztrált névjelet. 6. Az R a a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c)-j) pontok d)-k) pontra módosulnak: c) 1. számú finomsági fokú palládium tárgyakra sisak, balra az évszám betűjele, jobbra 950; 7. 10

11 Az R ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A Magyar Köztársaság területén forgalmazott fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgyon a fémjelen, a Hivatal jelén, a névjelen, a finomságjelen, valamint idegen anyaggal kitöltött üreges nemesfém tárgy esetén a nemesfémötvözet grammtömegét jelző számon kívül további jelzés csak akkor alkalmazható, ha az a felsorolt jelekkel nem összetéveszthető. 8. Az R ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A gyártó, illetve a kereskedő kérheti a Hivataltól a nemesfém tárgy Közös Ellenőrző Jellel történő fémjelzését. A Közös Ellenőrző Jel alkalmazásának szabályozását a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, november 15. napján aláírt Egyezmény tartalmazza. 9. Az R a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A 11. (2) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet a nemesfémtárgyat pácolt, polírozás előtti, de már annyira elkészített állapotban köteles alkatrészével együtt fémjelzésre bemutatni, hogy a további megmunkálás folyamán a tárgynak sem alakját, sem ötvözetét ne lehessen megváltoztatni és a ráütött jelek világosan felismerhetők maradjanak. A nemesfém tárgy kész állapotban is bemutatható, azonban az ilyen tárgy kellő gondossággal végzett vizsgálata és fémjelzése ellenére keletkezett károkért a Hivatalt felelősség nem terheli. 10. Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 13. (1) A nemesfém tárgyat fémjelzési megrendelőlappal együtt kell benyújtani. A fémjelzési megrendelőlapon fel kell tüntetni a tárgyak fajtájára, darabszámára, súlyára, finomságára és egyéb törvényes kellékeire vonatkozó pontos adatokat. (2) Ha nem a nemesfém tárgy készítésével foglalkozó gazdálkodó szervezet mutatja be a nemesfém tárgyat, és annak ötvözetét a bemutató nem ismeri, a fémjelzési megrendelőlapon elegendő az azonos kivitelű tárgyak altételenkénti megnevezése. (3) Külön fémjelzési megrendelőlapot kell kiállítani az arany-, ezüst-, platina, és palládium tárgyakról, valamint nemesfém fajtánként elkülönítve a súlyhatár alatti tárgyakról is. 11

12 (4) A Hivatal a bemutatott nemesfém tárgyakat bruttó tömegük pontos megállapítása mellett veszi át, és azokat fémjelzés után az átvételkor kiadott elismervény bevonása mellett, a kifizetett számla ellenében adja vissza a bemutatónak. A bemutató a fémjelzési megrendelőlapon a fémjelzett nemesfém tárgy átvételét igazolni tartozik. A bevont elismervény az átvétel igazolásával érvényét veszti. (5) A Hivatal a nemesfém tárgyat addig nem fémjelzi, amíg a fél szabályszerűen kiállított fémjelzési megrendelőlapot nem csatol, illetőleg a megállapított hiányokat felhívásra nem pótolja. 11. Az R ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 18. (1) A finomsági fokot mintavételi terv alapján, bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező laboratórium által végzett analitikus vizsgálattal, szükség esetén karcvizsgálattal és műszeres analitikai vizsgálattal kell megállapítani: a) az arany finomságát tűzi vizsgálattal (űzési eljárással), b) az ezüst finomságát Gay-Lussac elven alapuló potenciometriás titrálással, c) a platina finomságát gravimetriás módszerrel, d) a palládium finomságát gravimetriás módszerrel. Az a)-d) pontokban felsoroltakon kívül, indokolt esetben a Hivatal egyéb nemzetközileg elfogadott megfelelő pontosságú módszert is alkalmazhat. (2) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálatot az MSZ EN ISO 11426:1999 szabvány szerint, a b) pontja szerinti vizsgálatot az ISO 13756:1997 szabvány szerint, a c) pontja szerinti vizsgálatot az MSZ EN ISO 11489:1998 szabvány szerint, a d) pontja szerinti vizsgálatot az MSZ EN ISO 11490:1998 szabvány szerint végzik, azt úgy kell tekinteni, hogy az e rendelet követelményeinek megfelel. 12. Az R ának helyébe a következő rendelkezés lép: 19. (1) Ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgy a fémjelzési megrendelőlapon feltüntetett finomsági fokot nem éri el, a bemutatót erről értesíteni kell. Ha a bemutató az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nem kér az e rendelet 24. -a szerinti döntővizsgálatot, a nemesfém tárgyat a bemutatónak fémjelzés nélkül kell kiadni. (2) A vizsgálat, illetve a döntővizsgálat eredményének ismeretében a fél kérheti a tárgynak az R.-ben megállapított finomsági foknak megfelelő, kisebb finomsági érték szerinti fémjelzését. 12

13 (3) Amennyiben a vizsgálat, illetve a döntővizsgálat eredményeként a tárgy az R.-ben meghatározott, az adott nemesfémre előírt legalacsonyabb finomsági foknak sem felel meg, akkor a tárgyat a bemutatónak fémjelzés nélkül kell kiadni. (4) A jogszabályban megállapított finomsági fokoktól való negatív eltérés a fémjelzéskor nem fogadható el. (5) A finomsági fok megállapításánál nem kell figyelembe venni az e rendelet ban meghatározott szerelvényt és díszítést. 13. Az R ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Ha nemesfém tárgy bemutatója a megállapított hiány pótlását megtagadja, a nemesfém tárgyat fémjelzés nélkül kell a bemutatónak kiadni. 14. Az R ának b)-c), g)-h), valamint i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A nemesfémtárgyak közül mentes a fémjelzési kötelezettség alól:] b) az olyan tárgy, amely kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgál, c) a Magyar Köztársaság területén, vagy más országban fizetési eszközként használt ércpénz, ha nincsen az R. hatálya alá tartozó nemesfém tárggyal forrasztás útján összeillesztve, g) a nemesfém vagy annak ötvözeteiből készült tömbök, -rudak, -lemezek, -huzalok és félkész gyártmányok, h) a nemesfém vagy annak ötvözeteiből készült huzal felhasználásával előállított paszományok, rojtok, zsinórok és szövetek, i) az arany, platina és palládium ékszer és alkatrész egy gramm súly alatt, 15. Az R ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A 26. b) pontjában meghatározott célból készült tárgy a felhasznált nemesfém anyag minőségének hiteles vizsgálata szempontjából a Hivatal hatáskörébe tartozik. 16. Az R ának (1) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki: 13

14 [Az érmegyártó a saját üzemében készült érmet és féldomborművű lapot - annak peremén - az alábbi jelzésekkel látja el:] d) a palládiumból készülteket Pd betűkkel. 17. Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 29. A 26. e) pontjával kapcsolatos vitás esetben a Hivatal a tárgyra tekintettel, az annak gyűjtőköre szerint illetékes múzeum szakvéleményének figyelembevételével dönt. 18. Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 34. (1) A nemesfém tárgy készítését, illetve forgalmazását folytató gazdálkodó szervezet köteles a raktáron vagy üzlethelyiségben levő, de szabályszerű fémjellel még el nem látott, és nem mintakollekcióként szolgáló nemesfém tárgyat a fémjelzésre való bemutatásig, a fémjelzett nemesfém tárgyaktól elkülönítve, Nem eladó fémjelzetlen tárgyak felirattal megjelölve olyan helyen tartani, ahol azokat a vásárló közönség nem láthatja. (2) A nemesfém tárgy készítését, illetve forgalmazását folytató gazdálkodó szervezet köteles a raktáron, vagy üzlethelyiségben levő fémjelzetlen mintakollekciót a fémjelzett nemesfém tárgyaktól elkülönítve tartani és Mintakollekció, nem eladó, fémjelzetlen tárgyak felirattal ellátni. (3) A fémjelzetlen tárgyakról jegyzéket kell vezetni az átvétel idejének, az eladó vagy megbízó nevének és címének, a tárgy megnevezésének, valamint tömegének pontos feltüntetésével. 19. Az R ának helyébe a következő rendelkezés lép: A külön jogszabály szerinti alkalmi rendezvényen, és közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen, és az azt megelőző 20 napban rendezett vásáron, valamint a külön jogszabály szerinti alkalmi, ünnepi vásáron nemesfém tárgyakkal kereskedelmi tevékenységet folytatni kívánó gazdálkodó szervezet a tevékenység megkezdése előtt 5 nappal az erre vonatkozó szándékát köteles bejelenteni a Hivatalnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, székhelyét, a vásár, illetve alkalmi rendezvény megnevezését és címét, valamint az ott folytatott kereskedelmi tevékenység időtartamát. A bejelentés a Hivatal részére elektronikus úton is megtehető. 14

15 20. Az R a a következő új (4)-(6) bekezdéssel egészül ki: (4) A nemesfém tárgyak készítésével, javításával vagy zálogba vételével foglalkozó gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vétel iránti kéreleméhez eredeti példányban vagy hitelesített másolatban csatolni kell a nyilvántartásba vétel iránti eljárásra külön jogszabályban megállapított eljárási díj befizetését igazoló bizonylatot. (5) A Hivatal a nemesfém tárgyak készítését, forgalmazását, árverését, illetve zálogba vételét folytató gazdálkodó szervezetre vonatkozó adatokat a gazdálkodó szervezet nevének és névjelének kivételével a nyilvántartásból törli, ha a) a gazdálkodó szervezet működésének megszüntetését a Hivatalhoz bejelentette, illetve b) ha jogszabálysértés miatt az R a (3) bekezdésének d) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetében. (6) A nemesfém tárgyak készítését, forgalmazását, árverését, illetve zálogba vételét folytató gazdálkodó szervezet a nyilvántartásából való (5) bekezdés szerinti törlést követő 15 napon belül köteles a névjel beütésére szolgáló verőtűt megsemmisítés céljából a Hivatalnak átadni. Ha a gazdálkodó szervezet üzeme ideiglenesen szünetel, a Hivatal a névjelet egy évig köteles megőrizni. 21. Az R ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A nemesfém tárgyak készítését, javítását, árverését vagy zálogba vételét folytató gazdálkodó szervezet tevékenységét csak akkor folytathatja, ha gazdálkodó szervezetet a Hivatal az e rendeletben foglaltak szerint nyilvántartásba vette. A Hivatal által nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet a 37. -ban meghatározott adatokban bekövetkezett változást, valamint működése megszűnését köteles a változás bekövetkezésétől, illetve működése megszűnésétől számított 15 napon belül a Hivatalnak bejelenteni. 15

16 22. Az R1. 1. számú melléklete a következőkkel egészül ki: palládium tárgyakra 950 ezredrész 23. (1) Az R1. 3. számú melléklete A) pontjának 1.-2., valamint 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A belföldön készült nemesfém tárgyakba a készítő, a külföldről árusítás céljából behozott nemesfém tárgyakba a kereskedő köteles a névjelét a B) pont alatti betűsoros tárgycsoport mutatóban megjelölt helyre tisztán és felismerhetően beütni, amennyiben annak nincs technikai akadálya. Ha a névjel beütésére a B) pont alatti betűsoros tárgymutató nem ad útmutatást, úgy a névjelet úgy kell elhelyezni, hogy a beütött jel tisztán felismerhető legyen. Ha a beütött jel nem ismerhető fel, a Hivatal, a nemesfém tárgyat hiánypótlásra visszaadhatja a megrendelőnek. 2. A Hivatal köteles az átvett nemesfém tárgyba a fémjelet és a Hivatal jelét a B) pont alatti betűsoros tárgycsoport mutatóban megjelölt helyre tisztán és felismerhetően elhelyezni, amennyiben annak nincs technikai akadálya. A fémjel elhelyezését illetően az általános elv a következő: ha a tárgy egy darabból áll, tehát sem tartozékai sem forrasztott alkatrészei, díszítései nincsenek, akkor a tárgy egy fémjelet kap. Amennyiben a tárgyat tartozékkal látják el, vagy a tárgynak forrasztott alkatrészei, díszítései vannak, akkor ezeken is alkalmazni kell a megfelelő fémjelet. Ha az előbb említett kiegészítőket megfelelő felület hiánya miatt fémjelezni nem lehet, akkor azt a főrészt, melyhez a kiegészítő tartozik, a Hivatal jelével kell ellátni. Erre az elvre utal a B) pont alatti betűsoros tárgycsoport mutatóban a tárgyak fő részénél az alkalmazandó jelek után zárójelbe írt H betű. A fémjelet lehetőség szerint úgy kell elhelyezni, hogy könnyen felismerhető és fellelhető legyen, a tárgyon a lehető legkisebb sérülést okozza, és az esetleges jogtalan áthelyezése a fémjel sérülése nélkül ne legyen lehetséges. Ha az alkalmazott fémjel vagy a Hivatal jele nem ismerhető fel, a megrendelő a nemesfém tárgy átvételekor vagy az azt követő nyolc napon belül a Hivataltól a fémjelnek vagy a Hivatal jelének helyes elhelyezését kérheti. 5. Ha a nemesfém tárgyon bármely okból nem lehet a fémjelet elhelyezni, azt a megrendelőnek a nemesfém tárgy anyagából készült kis lemezzel kell ellátnia, vagy arra hivatalból ólomzárat (plombát) kell ráfüggesztenie és a fémjelet ebbe kell beütni. Abban az esetben, ha a nagy értékű nemesfém tárgyon a fémjel a tárgy sérülése, illetve 16

17 értékcsökkenést eredményező deformációja nélkül nem alkalmazható, a fémjel helyett a Hivatal engedélyezheti lézer fémjel elhelyezését vagy minőségtanúsító bizonylat (certifikát) kiadását a következő nyomtatványon: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Minőségi Tanúsítvány A fémjelzést kérő neve: A vizsgálatra bemutatott nemesfém tárgy - megnevezése: - azonosító jelzése: - származási helye: - anyaga: (Au, Ag, Pt, Pd) - tömege: A bemutatott nemesfém tárgy hivatalosan megállapított finomsága:... ezrelék. Jelen tanúsítvány a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet 3. számú mellékletének A) pontjának 5. alpontjában foglaltak alapján került kiállításra. A minőségi tanúsítvánnyal ellátott nemesfém tárgyat fémjelzési szempontból egyenértékűnek kell tekinteni a magyar fémjellel ellátott nemesfém tárggyal. Dátum aláírás A bizonylatnak, amely a fémjelet helyettesíti, a későbbiekben kísérnie kell a tárgyat. (2) Az R1. 3. számú melléklete B) pontjának helyébe a következő szöveg lép: B) A fémjel és a Hivatal jele, továbbá a névjel elhelyezésének betűsoros tárgycsoport mutatója. A betűsoros tárgycsoport mutató betűrendben sorolja fel az egyes nemesfém tárgy csoportokat, mindegyik mellett megjelölve azt a helyet, ahová a fémjelet és a Hivatal jelét, továbbá a névjelet (egyedi azonosító jelet) kell elhelyezni. A betűsoros tárgycsoport mutató szempontjából alkatrésznek a könnyen felismerhető és elválasztható nemesfém alkatrészt kell tekinteni. A jelek rövidítései a következők: F - fémjel H - a kijelölt szervezet jele N - névjel A fémjelzésre bemutatott tárgy A jel elhelyezésének megnevezése Alkalmazandó jel megnevezése Brossok, melltűk, kitűzők a fenék vagy a hátlap vagy a tű F.N.(H) Nyakékek a középső tag F. N. (H) a kapcsolt láncrészek: lásd a Láncok pontot Fejdíszek a test belső széle F. N. (H) a többi alkatrész F. Fülbevalók a főrész, vagy a horog F. N. (H) a többi alkatrész F. Gyűrű vagy gyűrűszerű tárgyak a sín belső vagy külső része, vagy a F. N. (H) fej Karkötők a test a zár közelében vagy a F. N. (H) 17

18 Láncok (karláncok, bokaláncok, hasláncok) zárnyelv vagy a nyelvház egyik vagy mindkét végén az utolsó jelezhető láncszem, vagy a végkarika vagy a hossztól függően F. N. (H) F. N. H Medálok, függelékek a fenék vagy a hátlap vagy a fül F. N. Nyakkendőtűk a test belső része F. N. Óra karkötő a zárószerkezet F. N. (H) a másik rész F. Óratokok a test F. N. (H) Szíjas órák a test F. N. Zárszerkezetek a zártest mindkét része F. N. (H) Csőszerű tárgyak a perem F. N. Dobozok az oldalrész széle, fenék vagy láb F. N. (H) Edények a fenék vagy a perem F. N. (H) Evőeszközök a test vagy a nyél F. N. (H) Fedők és fedelek a perem F. N. (H) Fogantyúk, nyelek a test széle vagy pereme F. N. (H) Gyertyatartók a talpazat F. N. (H) a többi alkatrész F. Hengeres tárgyak a fenék vagy a perem F. N. (H) Huzalszerű tárgyak a test széle F. N. Keretek a keret széle vagy a fenék F. N. (H) Lemezszerű tárgyak a test széle vagy pereme F. N. Nem szabályos geometriájú tárgyak a test F. N. (H) a többi alkatrész F. Poharak, serlegek a fenék, talpazat vagy a perem F. N. (H) Rúdszerű tárgyak a test széle vagy talp F. N. Szerszámok a test F. N. (H) a többi rész vagy alkatrész F. Szobrok, kisplasztikák a talpazat vagy a test F. N. Talpazatok a test széle vagy a perem F. N. Tányérok, korongok a fenék vagy a perem F. N. Tűszerű tárgyak a test szélén F. N. 18

19 24. A nyilvántartásba vételre kötelezett áruk és szolgáltatások köréről és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeiről szóló 25/2007. (II. 28.) GKM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 2. (1) A kereskedő az 1. -ban meghatározott kereskedelmi tevékenységet akkor folytathat, ha a kereskedőt és üzletét, csomagküldő kereskedő esetében székhelyét a nyilvántartásba vételére jogosult szerv az e rendeletben foglaltak szerint nyilvántartásba vette. Az R2. a következő 3/A. -sal egészül ki: 25. 3/A. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a csomagküldő kereskedőnek székhelye megjelölése mellett egyidejűleg a 3. b)-e) pontjában meghatározott dokumentumokat, illetve okiratokat kell csatolnia. 26. (1) Az R ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 4. (1) A Hivatal a nyilvántartásba vétel iránti kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veszi a kereskedőt és üzletét, csomagküldő kereskedő esetében székhelyét, ha a kereskedő a kérelméhez a 3. -ban, valamint a 3/A. -ban felsorolt dokumentumokat, illetve okiratokat, az ott meghatározott tartalommal, hiánytalanul csatolta. (2) Az R a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:] e) nyilvántartásba vett üzlet nevét és címét, csomagküldő kereskedő esetében a kereskedő székhelyét, (3) Az R a (4) bekezdésének felvezető mondata, valamint b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A Hivatal a kereskedőt és üzletét, illetve a csomagküldő kereskedő székhelyét a nyilvántartásból törli, ha b) kereskedő az 1. -ban meghatározott kereskedelmi tevékenységét megszüntette, 19

20 27. (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és 3. -a, 5. -a, a, a, 15. -a, a, 23. -ának (2) bekezdése, a, valamint 27. -ának (3) és (4) bekezdése a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (2) E rendelet a, 4. -a, 6. -a, 10. -a, 11. -a, 14. -a, 16. -a, 22. -a és ának (1) bekezdése a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti (3) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg az R a (4) bekezdésében a beütésének helyét szövegrész helyébe az elhelyezésének helyét szövegrész, az R ának b) pontjában a helyre ütött szövegrész helyébe a helyen lévő szövegrész, az R a (1) bekezdésében a 36. -ban szövegrész helyébe a 38. -ban szövegrész, továbbá (3) bekezdésében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szövegrész helyébe a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szövegrész, az R1. 3. számú melléklete A) pontjának 4. alpontjában a tárgymutató szövegrész helyébe a tárgycsoport mutató szövegrész, valamint az R a (3) bekezdésében a 3. b)-d) pontjában szövegrész helyébe a 4. c)-e) pontjában szövegrész lép. (4) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az R a, az R a (1) és (2) bekezdésének utolsó mondata, az R a, az R a (1) bekezdésének első mondatában a legalább 14 nappal szövegrész, és utolsó mondata, az R a, valamint 3. számú melléklete A pontjának 3. alpontja. (5) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv cikkében előírt egyeztetése megtörtént. 20

21 I N D O K O L Á S A tervezet tartalmazza a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló 74/2004. (IV.29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R1.), valamint a nyilvántartásba vételre kötelezett áruk és szolgáltatások köréről és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeiről szóló 25/2007. (II. 28.) GKM rendelet (a továbbiakban: R2.) módosításának tervezetét. Az R1. módosítását a szakmai területen bekövetkező változások, az időközben bekövetkező jogszabályi változások indokolták, emellett a módosítási tervezet az R1. logikusabbá tétele, a jogalkalmazók számára könnyebb használhatósága érdekében számos technikai jellegű pontosítást is tartalmaz. Az R1. módosítását szükségessé tette a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, november 15. napján aláírt Egyezmény október 4. napján elfogadott PMC/W 7/99 számú módosítása kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló 135/2008. (V. 16.) Korm. rendelet hatályba lépése, amelynek értelmében hazánk elismerte az egyezmény kötelező hatályát. Ennek megfelelően szükségessé vált a vonatkozó jogszabályok, így az R1. megfelelő módosítása, az egyezményben foglaltakkal való összhangba hozatala. A jogszabály hatálya alá tartozó nemesfémek köre kibővült a palládiummal, ennek megfelelően az R1. kiegészítése vált szükségessé a palládiummal, valamint annak rendszeres ötvözeteivel kapcsolatos rendelkezésekkel. A megváltozott piaci körülményekre való tekintettel a névjelek beütésére vonatkozó előírásokat is módosítani szükséges tekintettel arra, hogy az ahhoz szükséges szerszámok, eszközök egy korábbi jogszabályi módosítás alapján már az ügyfelek birtokában vannak, és a jelek beütése a megrendelő kötelezettsége, ezért a Hivatal szerepvállalása e tevékenység esetében a továbbiakban már nem indokolt. Az R1. módosítása következtében a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt. a jövőben kizárólag megrendelés esetén, piaci alapon vállalja a névjelek beütését. A módosítás tartalmazza továbbá a lézer fémjelzés bevezetése következtében szükséges technikai jellegű változások átvezetését. A módosítás értelmében megszűnik a fémjelzésre bemutatott tárgyak vizsgálata keretében előírt azon általános feltétel, amely szerint, ha a tárgy a hazai szabályozásban előírt legalacsonyabb finomsági foknak sem felel meg, összetört állapotban kell a bemutatónak kiadni. A módosítás következtében a bemutatónak lehetősége nyílik a magyar jogszabályi feltételeknek eleget nem tevő tárgyak más EU-s vagy harmadik országban való értékesítésére. A módosítás az Európai Uniós gyakorlattal összhangban, megszünteti azt a gyakorlatot, hogy a fémjelzés csak a vámeljárás keretében történhet. ezzel megszűnik a jelenlegi, 21

22 azon kereskedőkre is hátrányos gyakorlat, akik a Magyarországon vámkezelt nemesfém tárgyaikat az EU valamely más tagországában kívánják értékesíteni. Az Európai Unióba harmadik országból érkező termékek, így a nemesfém termékek esetében is a vámeljárás bármely tagországban lefolytatható. Ezekben az esetekben nem előírás a magyar jogszabályoknak megfelelő fémjelzési eljárás lefolytatása. A módosítással az exportra szánt nemesfém tárgyak esetén törlésre kerül azon előírás, amely szerint azokat a kiszállítás előtt 14 nappal be kell mutatni a Hivatalnak. A módosítás következtében a bemutatásra a kiszállítás előtti bármikor sor kerülhet. A módosítással kiküszöbölésre kerül a hatályos szabályozás azon hiányossága, amely nem tette lehetővé annak a jogos piaci igénynek a kielégítését, hogy a fémjelzés nélküli mintakollekciókat a fogyasztók az üzletekben megtekinthessék, és ezáltal a kereskedők az erre vonatkozó piaci igényeket felmérhessék. A módosítás következtében lehetővé válik az ilyen termékek kihelyezése az üzlethelyiségekben, azonban erre csak a fémjelzett termékektől elkülönítve, figyelmeztető feliratokkal ellátva kerülhet sor. A módosítás megteremti az R1.-nek a hatályos kereskedelmi szabályozással való összhangját, ennek megfelelően rendelkezik a közterületi ünnepi vásáron, illetve alkalmi rendezvényen értékesítő kereskedőre vonatkozó adatközlési kötelezettségről. E rendelkezés a hatályos szabályozás hiányosságát pótolja, és megteremti az üzletén kívül értékesítő kereskedő ellenőrzésének lehetőségét. A Hivatal a Vám- és Pénzügyőrséggel közösen ellenőrzi a nemesfém tárgyakra vonatkozó jogszabályi előírások megtartását, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény 34. -ban foglaltak alapján a Hivatal felügyeleti jogkörében eljárva biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését. E feladatok teljesítésének előfeltétele, hogy a nemesfém tárgyakkal kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet tevékenységi helyére vonatkozó információk a Hivatal rendelkezésére álljanak. A módosítással a hatályos R1. 3. számú melléklete törlésre kerül tekintettel arra, hogy annak alkalmazása a megváltozott piaci viszonyok, az ékszerek és dísztárgyak sokfélesége miatt a továbbiakban nem célszerű. A módosítás lehetőséget teremt a nagy értékű sérülékeny nemesfém tárgyak fémjelzési eljárásainak a kor színvonalának megfelelő lézer fémjelzési eljárással való lefolytatására. Az R2. módosítását a megváltozott kereskedelmi szabályozással való összhangjának megteremtése indokolta. A kereskedelmi szabályozás értelmében a csomagküldő kereskedelem folytatásához március 31. napjától üzlet, illetve vevőszolgálati helyiség nem szükséges. Jelen módosítással az R2. rendelkezései a fentieknek megfelelően kerülnek meghatározásra, módosításra kerül többek között a kereskedő 22

23 nyilvántartásba vett adatainak köre, valamint a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok, dokumentumok meghatározása. A módosítás szakmai hatása várhatóan pozitív tekintettel arra, hogy annak következtében a hatályos szabályozás összhangba kerül a szakmai területen bekövetkezett technikai változásokkal, illetve a megváltozott jogszabályi környezettel, emellett az előírások egyszerűsödnek, egyértelműbbé, és ügyfélbarátabbá válnak. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 23