I. AJÁNLATI FELHÍVÁS

Átírás

1 I. AJÁNLATI FELHÍVÁS

2 II. ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK, ÚTMUTATÓ 1.1 Értelmező rendelkezések 1. Ajánlati felhívás vagy Felhívás: Az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED adatbank) e tárgyban jelen közbeszerzési eljárás megkezdésére közzétett hirdetmény, mely tájékoztató jelleggel a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapjában (Közbeszerzési Értesítő) kerül közzétételre. 2. Ajánlattevő: Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz. A közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott a) szakmai tapasztalatra és képzettségre, b) műszaki és technikai feltételekre, c) minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokra, d) gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó minimális követelményeknek (alkalmassági követelmények lásd. ajánlati felhívás III.2.2) és III.2.3) pontja) és nem áll kizáró okok hatálya alatt. 3. Gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, és/vagy építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja. 4. Alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő: Ajánlattevő az ajánlati felhívás III.2.2) és/vagy III.2.3) pontjában előírt alkalmassági követelményeknek bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. 5. Alvállalkozó: Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve: a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrészvagy alapanyag szállítót, c) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót. 6. Azonosító szám: Az eljárás azonosító száma megegyezik a TED adatbankban megjelent ajánlati felhívás azonosító számával. 2

3 7. Cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány: A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig - a kérelemtől függően - a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t) (a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 12. ). 8. Ctv.: A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény. 9. Dokumentáció: Az általános és speciális követelményeket tartalmazó jelen kötet, melyet az ajánlatkérő az ajánlattevők rendelkezésére bocsát. A dokumentáció megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele, erre tekintettel a dokumentációt ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek, vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak meg kell vásárolnia. A dokumentáció másra nem ruházható át. 10. Gt.: A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény. 11. Határidők: Az ajánlati felhívásban és dokumentációban valamennyi órában és percben megadott határidő magyarországi helyi idő (budapesti idő) szerint értendő. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártát a weboldal Budapesti idő adata alapján állapítja meg. 12. Kbt.: a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.). 13. VHR 310.: a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011 (XII.23.) Korm.rendelet (továbbiakban VHR 310.) 14. Közös ajánlattevők: Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot, amely esetben a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. Az egy közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be. Ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell, hogy szerepeljen. 15. Összeférhetetlenség: Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti, kivétel ez alól, azaz nem eredményezi a verseny tisztaságának 3

4 sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy az a) vagy a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes többi ajánlattevő részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. 16. Pénzmosásról szóló törvény: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény. A Kbt. 56. (1) bekezdés k) pont kc) alpontja vonatkozásában a pénzmosásról szóló törvény 3. r) pontja szerint definiált tényleges tulajdonos: r) tényleges tulajdonos: ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá rd) alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. 17. Szabályozott tőzsde: A szabályozott tőzsde alatt a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény 5. (1) bekezdés 114. pontjában meghatározott piacot kell érteni. (A szabályozott tőzsdék listája egyebekben megtalálható az alábbi linken: Szerződés: a közbeszerzési eljárás nyertese és az ajánlatkérő között létrejött szerződés. 4

5 19. Üzleti titok: A Ptk ának (2) bekezdésében így meghatározott fogalom. Az ajánlattevő az ajánlatában, valamint a Kbt szerinti indokolásában elkülönített módon elhelyezett üzleti titkot [Ptk. 81. (2) bekezdés] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzanak az alábbi a) b) pont szerinti elemeket. a) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a Kbt. 71. szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló a b) pont hatálya alá nem tartozó részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. b) Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. 20. Verseny biztosítása: Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt, c) más ajánlatot benyújtó ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja. Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. -a vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. 1.2 A jelen közbeszerzési eljárás A közbeszerzési eljárás egyszakaszos, a Kbt. Második Rész, XII. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárás, mely eljárásban ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott feladatok ellátására kér ajánlatot (adott esetben figyelembe véve a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakat). Az ajánlatok értékelése tartalmi és formai szempontból történik, a Kbt. 63. rendelkezései szerint. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma, címe: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ Székhely: 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Kapcsolattartók: Czabán Márton 5

6 Telefon: (+36) Telefax: (+36) Az ajánlatkérő által igénybevett hivatalos közbeszerzési tanácsadó szervezet: BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. Székhely:1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Kapcsolattartó: Dudás Edit Telefon: (+36) Telefax: (+36) Az ajánlati felhívással és dokumentációval kapcsolatos információk A dokumentáció nyilatkozatmintákat tartalmaz annak érdekében, hogy az érvényes ajánlattételt megkönnyítse az ajánlatkérő. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy ajánlatkérő nem teszi kötelezővé az általa meghatározott nyilatkozatminták alkalmazását, az csupán javasolt az ajánlattevőknek. Amennyiben az ajánlattevő a nyilatkozatminták mellőzésével kívánja ajánlatát benyújtani, ajánlatkérő kéri, hogy fokozott figyelemmel járjon el az egyes dokumentumok tartalmi és formai megfelelősége érdekében. Ajánlatkérő a dokumentációt elektronikusan is ajánlattevő rendelkezésére bocsátja. Amennyiben az elektronikusan megküldött dokumentáció és a papír alapon átvett dokumentáció között bármely okból eltérés mutatkozik, akkor az írott, papíralapú dokumentáció az irányadó. Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania (adott esetben figyelembe véve a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakat). 1.4 Kiegészítő tájékoztatás Ajánlattevő a megfelelő ajánlattétel érdekében az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet levélben (BMSK Zrt., 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Közbeszerzési Osztály, vagy telefax útján ( ) az ajánlattételi határidőt megelőzően. Ajánlatkérő kéri továbbá elektronikus úton is (.doc, vagy azzal egyenértékű, szerkeszthető formátumban) megküldeni az ajánlati felhívás A mellékletében megadott kapcsolattartási pontra. Ajánlatkérő a kérés beérkezését követőn ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megválaszol. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a válaszadási határidőt (=ajánlattételi határidőt megelőző hatodik nap) megelőző negyedik napig kell benyújtani. 6

7 Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy amennyiben a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a válaszadási határidőt (=ajánlattételi határidőt megelőző hatodik nap) megelőző negyedik napnál később nyújtják be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő csak akkor adja meg, ha a tájékoztatás elkészítése és megküldése még az ajánlattételi határidő letelte előtt lehetséges. Az ajánlatkérő amennyiben úgy ítéli meg, hogy a későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges és a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő rendelkezésére, úgy a Kbt. 45. (4) bekezdésében foglaltak szerint élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével az e szakaszban foglalt kötelezettségei teljesítése mellett. Az ajánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdések határidőben megérkezzenek az ajánlatkérőhöz. Az ajánlattevőnek az írásbeli kérdésen fel kell tüntetni az eljárás tárgyát, valamint a levelezési címet és azt a telefax számot, amelyre a választ kéri. Az ajánlattevő kizárólagos felelőssége, hogy olyan elérhetőséget adjon meg, amely a megküldendő dokumentumok fogadására 24 órában alkalmas. Ugyancsak az ajánlattevő felelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az arra jogosulthoz kerüljön. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást megküldi, illetve hozzáférhetővé teszi valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte. 1.5 Az ajánlatok legfontosabb formai követelményei Az ajánlatot papíralapon 3 példányban (1 eredeti és az eredetivel mindenben megegyező 2 másolati példányban), továbbá 1 példányban elektronikus adathordozón (jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható.pdf file) az ajánlat papíralapú eredeti példányához csatolva kell benyújtani. A papír alapon benyújtott példányokon egyértelműen meg kell jelölni az eredeti és a másolat példányokat. Amennyiben az egyes példányok között eltérés van, az eredeti példány az irányadó. Az ajánlatban lévő, minden az ajánlattevő, alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet által készített dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az adott szervezetnél erre jogosult(ak)nak (cégszerű aláírás) vagy olyan személynek, vagy személyeknek, aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak. (Nem minősül cégszerű aláírásnak a nyilatkozat aláírás bélyegzővel történő ellátása.) A Kbt. 25. (3) bekezdése értelmében ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy a közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen az ajánlat beadása előtt módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni. 7

8 Egyéb formai követelmények Az ajánlatot lehetőség szerint az alábbiak figyelembe vételével kéri ajánlatkérő benyújtani: a) Az ajánlat eredeti példányát zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót matricával az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás legalább egy része a matricán legyen; b) Az ajánlatot oldalszámozni kell. Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni. Az ajánlatkérő az ettől kismértékben eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is elfogadja, ha a tartalomjegyzékben az egyes iratok helye egyértelműen azonosítható és az iratok helyére a bírálat során alkalmazandó az esetleges eljárási cselekmények (hiánypótlás, felvilágosítás-kérés, indokolás-kérés) alkalmazása esetén egyértelműen tud hivatkozni. c) Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak. 1.6 Az ajánlatok benyújtásának módja Az ajánlattevőknek az ajánlatuk eredeti és minden egyes másolati példányát (beleértve az elektronikusan benyújtott példányt is) egy közös borítékban (csomagban) kell lezárni. A borítékon (csomagon) fel kell tüntetni: - a következő címet: Személyesen vagy futár útján történő benyújtás esetén: BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt Budapest, Istvánmezei út 3-5., (Puskás Ferenc Stadion, Főigazgatóság épülete), III. emelet 35. szoba, kapcsolattartó: Dudás Edit (Megközelítés az Ifjúság úti bejáraton (Budapesti Olimpiai Központ) keresztül.). Postai úton történő benyújtás esetén: BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt Budapest, Istvánmezei út 1-3., Közbeszerzési Osztály. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét, hogy az ajánlatnak a postai úton történő megküldés esetén is be kell érkeznie a 1146 Budapest, Istvánmezei út 3-5., (Puskás Ferenc Stadion, Főigazgatóság épülete), III. emelet 35. szoba címre az ajánlattételi határidő lejártának napján óráig, ellenkező esetben az ajánlat 8

9 nem érvényes. Ennek figyelembevételével döntsön ajánlattevő a postára adás időpontjáról! az ajánlat tárgyát, az ajánlattevő cégbejegyzési okmányokban szereplő nevét és székhelyét, az ajánlattétel határidejét, valamint a következő megjegyzést: Ajánlattételi határidő előtt nem bontható fel!. Amennyiben a csomag nincs lezárva és a fentieknek megfelelő jelölésekkel ellátva, az ajánlatkérő nem vállal felelősséget az ajánlat elirányításáért, vagy idő előtti felbontásáért. A postai úton benyújtott ajánlatok ajánlattételi határidőre történő beérkezéséért, illetve az ajánlat elvesztéséért ajánlatkérő nem vállal felelősséget, ennek kockázata az ajánlattevőt terheli. Amennyiben az ajánlattevő úgy dönt, hogy ajánlatot nem személyesen juttatja el a 1146 Budapest, Istvánmezei út 3-5., (Puskás Ferenc Stadion, Főigazgatóság épülete), III. emelet 35. szoba címre, ajánlatkérő futárszolgálat igénybevételét javasolja. 1.7 Ajánlattételi határidő, az ajánlatok benyújtásának határideje Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának napján óráig be kell érkeznie az előírt 1146 Budapest, Istvánmezei út 3-5., (Puskás Ferenc Stadion, Főigazgatóság épülete), III. emelet 35. szoba címre, ellenkező esetben az ajánlat nem érvényes. A postai úton benyújtott ajánlatok esetében az esetleges késedelemből, roncsolódásból eredő kockázatot az ajánlattevő viseli. Az ajánlatkérő által rögzített határidő lejárta után beérkező ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 74. (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja. 1.8 Hiánypótlás, felvilágosítás kérés, ajánlati kötöttség Ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítja a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől felvilágosítást kér. A hiányok pótlása melyek során az ajánlatban szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. 9

10 Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő számára hiánypótlása vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az ajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. Az ajánlati kötöttség ideje: az ajánlattételi határidő lejártától számított 30 nap. Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történő megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és amennyiben ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során a következő ajánlatot tevő szervezetet (személyt) is megjelölte az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további 30 nappal meghosszabbodik. 1.9 Az ajánlatok elbírálása Az ajánlat elbírálásának szempontja (az ajánlati felhívásban közölteknek megfelelően) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás Az eljárással kapcsolatos egyéb információk Az eljárás során használt nyelv, az ajánlattétel nyelve Az eljárás, a kapcsolattartás és a levelezés nyelve a magyar, joghatás kiváltására csak a magyar nyelvű okiratok alkalmasak. Ajánlatkérő az idegen nyelvű okiratok, dokumentumok ajánlattevő általi felelős magyar fordítását is kéri benyújtani, apostille hitelesítés nélkül (azaz a 24/1986 MT rendelet szerinti hiteles fordítás nem előírás). Felelős magyar fordítás alatt az ajánlatkérő az olyan fordítást érti, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére jogosult személy nyilatkozik, hogy az mindenben megfelel az eredeti szövegnek, és a nyilatkozatát valamennyi fordításhoz csatolja. A fordítás tartalmának a helyességéért az ajánlattevő a felelős Az ajánlattétel költségei Minden költség, amely az ajánlat elkészítésével és benyújtásával függ össze, az ajánlattevőket terheli. Az ajánlatkérő nem felel, és nem fizet olyan kiadásokért és veszteségekért, amelyek az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részéről felmerülhetnek. A dokumentáció ellenértékének visszakövetelésére a Kbt. 52. (2) bekezdés eseteit kivéve nincs lehetőség Közös ajánlattétel Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. Közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi határidő lejára után változás nem következhet be. [Kivétel: Kbt. 67. (3) bekezdés utolsó fordulatában foglaltak!] 10

11 Közös ajánlat benyújtása esetén az ajánlatnak tartalmazni kell a valamennyi közös ajánlattevő által aláírt Konzorciumi Szerződést. A Konzorciumi Szerződésnek tartalmaznia kell: - a közbeszerzés tárgyát, melyre a szerződés irányul, - a közös ajánlattevők megnevezését, címét, - a vezető konzorciumi tag (a képviselő) megjelölését azzal, hogy a képviselő korlátozás nélkül jogosult valamennyi konzorciumi tagot képviselni az ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban és az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozatok tekintetében, - a konzorcium vezetőjének kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a konzorcium vezetését elfogadja, - a képviselő felel az ajánlatkérővel való kapcsolattartásért, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés konzorciumon belüli koordinálásért és a konzorcium általi végrehajtásáért, - a tervezett feladatmegosztás részletes ismertetését (alvállalkozókra is kiterjedően), - valamennyi konzorciumi tag nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés szerződésszerű teljesítéséért, - hogy bármely konzorciumi tag ellen indult csőd- vagy felszámolási eljárás esetén a konzorcium vezetője, vagy megmaradt tagjai ezt a tényt 5 munkanapon belül bejelentik a Megbízónak, és egyidejűleg nyilatkoznak, hogy a szerződést a kieső konzorciumi tag nélkül is teljesítik, illetőleg a tag kiesése mennyiben hátráltatja a teljesítést, - hogy a közös ajánlattevők nyertes ajánlattevőként történő kihirdetésének esetére - a szerződés hatályának beállta vagy annak megszűnése nem függ valamely további feltételtől vagy időponttól; - hatálybalépése nem függ harmadik személy beleegyezésétől, illetve hatósági jóváhagyástól, továbbá - hogy a szerződés a konzorcium valamennyi tagjának aláírásával lép hatályba. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy a közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. Kbt. 26. : Ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén egy részre vonatkozó szerződés - teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként (a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában részvételre jelentkezőként) kell, 11

12 hogy szerepeljen. Egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből Üzleti titok Ajánlattevő a Kbt. 80. (1) bekezdés szerint az ajánlatában közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, melyre vonatkozóan az ajánlatban nyilatkoznia kell. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat az ajánlatban - elkülönített módon, külön fejezetben, közvetlenül a nyilatkozat után, az ajánlat legvégén, vagy külön kötetben kell elhelyezni. Amennyiben az ajánlat üzleti titkot nem tartalmaz, erről az ajánlattevőnek külön nyilatkozatot nem kell csatolnia. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzák az alábbi elemeket: ajánlattevő nevét, címét (székhelye, lakóhelye) olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot (a továbbiakban együtt: adat), amely a Kbt. 71. szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, kivétel az ezek alapjául szolgáló és a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség hatálya alá nem tartozó részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés), aminek a nyilvánosságra hozatalát megtilthatja ajánlattevő. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a Kbt ának (2)-(3) bekezdése körébe tartozik. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevő figyelmét, hogy a Kbt. 80. (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a Kbt. 80. (2)-(4) bekezdései és a Kbt. 81. rendelkezéseire is figyelemmel jelölheti meg ajánlatának üzleti titkot tartalmazó részét Az ajánlat és szerződés nyilvánossága Ajánlattevő magára nézve kötelezőnek fogadja el, hogy a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi XXIV. törvény alapján az Állami Számvevőszék, illetve a 210/2010. (VI.30.) Kormányrendeletben meghatározott 12

13 szervezet is jogosult ellenőrizni a nyertes ajánlattevő rendelkezésére bocsátott költségvetési pénzeszközök szerződésszerű felhasználását. Ajánlattevő tudomásul veszi, hogy az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI törvény 5. -ának (5) bekezdésében foglaltak alapján az Állami Számvevőszék vizsgálhatja az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereinek vagyonát érintő szerződéseket a megrendelőnél, a megrendelő nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél. Ajánlattevő tudomásul veszi, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 81. -ának (3) bekezdése értelmében nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Ajánlattevő tudomásul veszi, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 81. -ának (4) bekezdése értelmében az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni, valamint azt, hogy a költségvetési pénzeszközök felhasználásának nyilvánosságára tekintettel a szerződés lényeges tartalmáról a tájékoztatás üzleti titok címén nem tagadható meg További információ A felhívásban és a dokumentációban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Kbt. rendelkezései az irányadók. A közbeszerzési eljárás során megkötött szerződésekre egyebekben az évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 13

14 III. AZ AJÁNLAT ÖSSZETÉTELE, AZ AJÁNLAT RÉSZEKÉNT BENYÚJTANDÓ IRATOK JEGYZÉKE 2.1 Tartalomjegyzék Az ajánlatot ajánlatkérő kéri ellátni tartalomjegyzékkel, továbbá oldalszámozással, amely teljes részletességgel mutatja, hogy az ajánlatban lévő dokumentumok az ajánlat mely oldalán találhatók meg. 2.2 Ajánlattevői nyilatkozat A Kbt. 60. (3) bekezdése alapján Ajánlattevői nyilatkozat az 1. számú melléklet szerinti tartalommal az ajánlattevő közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők képviselője által cégszerűen aláírva. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevő figyelmét, hogy a dokumentáció V. fejezetét képező FÖLDGÁZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS TERVEZET FELTÉTLEINEK ELFOGADÁSÁRÓL EZEN NYILATKOZATBAN KELL NYILATKOZNI. A SZERZŐDÉSTERVEZETET NEM KELL AZ AJÁNLAT RÉSZEKÉNT BENYÚJTANI! 2.3 Ajánlattevő nyilatkozata a Kkvt. szerinti besorolásról A Kbt. 60. (5) bekezdése alapján ajánlattevő nyilatkozata a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló XXXIV. törvény (Kkvtv.) szerinti besorolásról a 2. számú melléklet szerinti tartalommal, az ajánlattevő közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők mindegyike által külön-külön kiállítva és cégszerűen aláírva. 2.4 Felolvasólap Felolvasólap az ajánlattevő közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők képviselője által cégszerűen aláírva, a 3. számú melléklet szerinti tartalommal. Ajánlattevő közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevő - nevét, székhelyét a cégbíróságnál bejegyzett formában kéri ajánlatkérő megadni, mely alapján ajánlatkérő ellenőrizni képes a közhiteles nyilvántartásokban. A Felolvasólapon ajánlati árként a dokumentáció III. fejezet pontban meghatározottak szerint számított és megajánlott Psum összárat (nettó Ft/m3) kell szerepeltetni. Ajánlatkérő a Psum összárat hasonlítja össze az érvényes ajánlatok értékelése során. 14

15 2.5 Konzorciumi szerződés (adott esetben) Közös ajánlat benyújtása esetén a közös ajánlattevőknek a jelen dokumentáció pontjában rögzített előírások alapján kell eljárniuk. 2.6 Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 40. alapján A Kbt. 40. (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlattevői nyilatkozatban (4. számú melléklet) ajánlattevőnek meg kell jelölni: a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni, b) az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni. Közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők képviselője által cégszerűen aláírva. Nemleges nyilatkozat is csatolandó. 2.7 Kizáró okok fenn nem állásának igazolásához szükséges iratok és nyilatkozatok Magyarországon letelepedett ajánlattevő a VHR ában foglaltak szerint köteles igazolni az egyes kizáró okok hiányát az alábbiak szerint: - A Kbt. 56. (1) bekezdés a) pontjában foglalt kizáró ok hiányát ajánlatkérő ellenőrzi a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján. - A Kbt. 56. (1) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró ok hiányát - amennyiben ajánlattevő olyan gazdasági szereplő, amely a évi V. törvény értelmében cégnek minősül, az ajánlatkérő ellenőrzi a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok alapján; - amennyiben ajánlattevő olyan gazdasági szereplő, amely a évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy amennyiben az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, az ajánlattevő közjegyző, vagy gazdasági illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatával kell igazolni. (5. számú melléklet) - A Kbt. 56. (1) bekezdés c) pontjában foglalt kizáró ok hiányát - magánszemély ajánlattevő esetén hatósági erkölcsi bizonyítvány benyújtásával kell igazolni; 15

16 - amennyiben ajánlattevő olyan gazdasági szereplő, amely a évi V. törvény értelmében cégnek minősül, az ajánlatkérő ellenőrzi a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok alapján; - amennyiben a nem magánszemély ajánlattevő olyan gazdasági szereplő, amely a évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, az ajánlattevő közjegyző, vagy gazdasági illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatával kell igazolni. (5. számú melléklet) - A Kbt. 56. (1) bekezdés d) pontjában foglalt kizáró ok hiányát ajánlatkérő ellenőrzi a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető nyilvántartásból, valamint a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján; - A Kbt. 56. (1) bekezdés e) pontjában foglalt kizáró ok hiányát - amennyiben a gazdasági szereplő ajánlattevő az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) szerinti köztartozás-mentes adózói adatbázisban szerepel, úgy az ajánlatkérő ellenőrzi; - amennyiben a gazdasági szereplő ajánlattevő az Art. szerinti köztartozás mentes adózói adatbázisban nem szerepel, úgy az illetékes adó- és vámhivatal igazolását, vagy az Art. szerinti együttes adóigazolást kell benyújtani arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában van-e a gazdasági szereplőnek a hatóság által nyilvántartott köztartozása, és ha van, milyen időpontban járt le a gazdasági szereplő arra vonatkozó fizetési kötelezettsége és annak megfizetésére halasztást kapott-e, illetve milyen időtartamú halasztást kapott. A VHR (2) bekezdés értelmében a hatósági igazolást ha az igazolás egyébként bizonyítja azt, hogy nincs a gazdasági szereplőnek egy évnél régebben lejárt köztartozása az ajánlatkérő köteles elfogadni akkor is, ha nem közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki, vagy az ajánlatkérő, vagy az ajánlatkérőn kívüli szervezet más közbeszerzési vagy egyéb eljárásában való felhasználás céljából állították ki, vagy ha a kiállító hatóság egy évnél rövidebb érvényességi időt írt az igazolásra és az már lejárt. A VHR (3) bekezdés értelmében, ha jogszabály a Kbt. 56. (1) bekezdés e) pontjának hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az ajánlattételi vagy részvételi határidő a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontra esik. - A Kbt. 56. (1) bekezdés f) pontjában foglalt kizáró ok hiányát ajánlattevő közjegyző, vagy gazdasági illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozattal köteles igazolni. (5. számú melléklet) - A Kbt. 56. (1) bekezdés g) pont ga) alpontjában foglalt kizáró ok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény 8/C. -a és az adóhatóságnak az Art. 55. (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból. 16

17 - A Kbt. 56. (1) bekezdés g) pont gb) alpontjában foglalt kizáró ok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény 8/C. -a és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján közétett adatokból. - A Kbt. 56. (1) bekezdés h) pontjában foglalt kizáró ok hiányát kizárólag természetes személy gazdasági szereplő köteles igazolni, hatósági erkölcsi bizonyítvány benyújtásával. - A Kbt. 56. (1) bekezdés i) pontjában foglalt kizáró ok hiányát ajánlattevő közjegyző, vagy gazdasági illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozattal köteles igazolni. (5. számú melléklet) - A Kbt. 56. (1) bekezdés j) pontjában foglalt kizáró ok megvalósulását ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során, így e kizáró ok tekintetében igazolás vagy nyilatkozat benyújtása nem szükséges. - A Kbt. 56. (1) bekezdés k) pont ka) és kb) alpontjaiban foglalt kizáró okok hiányát ajánlatkérő ellenőrzi a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján, így e kizáró ok tekintetében igazolás vagy nyilatkozat benyújtása nem szükséges. - A Kbt. 56. (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában foglalt kizáró ok hiányát ajánlattevő a VHR i) pont ib) alpontja szerinti tartalmú nyilatkozat benyújtásával köteles igazolni. A nyilatkozatban ajánlattevő arról nyilatkozik, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; amennyiben a pénzmosásról szóló törvény 3. r) pontja szerinti tényleges tulajdonos nincsen, az ajánlattevő erre vonatkozó nyilatkozatát szükséges benyújtani. (6. számú melléklet) - A Kbt. 56. (2) bekezdése szerinti kizáró ok hiányát ajánlattevő a VHR j) pont szerinti tartalmú nyilatkozat benyújtásával köteles igazolni. A nyilatkozatban ajánlattevő arról nyilatkozik, hogy van-e olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az ajánlattevőben, közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; amennyiben van ilyen szervezet, az ajánlattevő köteles azt nyilatkozatban megnevezni, továbbá nyilatkozni, hogy annak vonatkozásában a Kbt. 56. (2) bekezdésében hivatkozott kizáró feltételek nem állnak fenn. (7. számú melléklet) - A Kbt. 57. (1) bekezdés d) pont szerinti kizáró ok hiányát, a cégjegyzékben szerepelés tényét ajánlatérő ellenőrzi a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján, további nyilvántartások esetében pedig a Kbt. 36. (5) bekezdésében foglaltak szerint elérhető nyilvántartásból, egyebekben a VHR b) pont szerinti dokumentumokat is elfogadja. 17

18 2.7.2 Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő a VHR ában foglaltak szerint köteles igazolni az egyes kizáró okok hiányát az alábbiak szerint: - A Kbt. 56. (1) bekezdés a)-d), f), h) és i) pontok szerinti kizáró okok hiányát ajánlattevő az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonata (hatósági erkölcsi bizonyítvány) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolás benyújtásával köteles igazolni. Amennyiben az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki kivonatot, vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki a hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő eskü alatt tett nyilatkozatának, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt, vagy közjegyző előtt tett hitelesített nyilatkozatának benyújtása szükséges. - A Kbt. 56. (1) bekezdés e) pont szerinti kizáró okok hiányának igazolására ajánlattevő köteles benyújtani az ajánlattevő letelepedése szerinti ország illetékes hatóságainak igazolását; kizáró ok hiányát magyarországi köztartozással kapcsolatban az Art. szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisból az ajánlatkérő ellenőrzi. Amennyiben az ajánlattevő az adatbázisban nem szerepel, az illetékes adó- és vámhivatal igazolását vagy az Art. szerinti együttes adóigazolást is be kell nyújtani. Amennyiben az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki kivonatot, vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki a hivatkozott esetekre, az ajánlattevő eskü alatt tett nyilatkozatának, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt, vagy közjegyző előtt tett hitelesített nyilatkozatának benyújtása szükséges. - A Kbt. 56. (1) bekezdés g) pont ga) alpontban foglalt kizáró okok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény 8/C. -a és az adóhatóságnak az Art. 55. (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból. - A Kbt. 56. (1) bekezdés g) pont gb) alpontban foglalt kizáró okok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény 8/C. -a szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján közzétett adatokból. - A Kbt. 56. (1) bekezdés j) pontjában foglalt kizáró ok megvalósulását ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során, így e kizáró ok tekintetében igazolás vagy nyilatkozat benyújtása nem szükséges. - A Kbt. 56. (1) bekezdés k) pont ka) alpontja tekintetében a kizáró ok igazolására ajánlattevő köteles benyújtani az érintett ország illetékes hatósága által kiállított adóilletőség-igazolást. - A Kbt. 56. (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében a nem magyarországi adóilletőségű gazdasági szereplő eskü alatt tett nyilatkozatát vagy ha ilyen nyilatkozat 18

19 nem ismert az érintett országban, az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt, vagy közjegyző előtt tett hitelesített nyilatkozatát köteles ajánlattevő benyújtani. - A Kbt. 56. (1) bekezdés k) pont kc) alpontja tekintetében az ajánlattevő nyilatkozata (6. számú melléklet) arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek. Ha az ajánlattevőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosásról szóló törvény 3. r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozat benyújtása szükséges. Amennyiben a pénzmosásról szóló törvény 3. r) pontja szerinti tényleges tulajdonos nincsen, az ajánlattevő erre vonatkozó nyilatkozatát kell benyújtani. - A Kbt. 56. (2) bekezdése tekintetében ajánlattevő köteles benyújtani nyilatkozatát arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az ajánlattevőben, közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; amennyiben van ilyen szervezet, az ajánlattevő köteles azt nyilatkozatban megnevezni, továbbá nyilatkozni, hogy annak vonatkozásában a Kbt. 56. (2) bekezdésében hivatkozott kizáró feltételek nem állnak fenn. (7. számú melléklet) - A Kbt. 57. (1) bekezdés d) pont tekintetében ajánlattevő köteles benyújtani a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek árubeszerzés esetében a IX./B. mellékletében, építési beruházás esetében a IX./A mellékletében, szolgáltatás megrendelés esetében a IX/C. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást, vagy nyilatkozatot Mind a magyarországi mind a nem magyarországi letelepedésű (székhelyű) ajánlattevő az alvállalkozó(i) és adott esetben az alkalmassága igazolásában résztvevő gazdasági szereplő vonatkozásában a VHR szerinti kizáró okok hiányát köteles igazolni az alábbiak szerint: Ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a Kbt. 56. (1) bek. szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa, az alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik a Kbt. 56. (1) bek. szerinti kizáró okok hatálya alá. (8. számú melléklet) A Kbt. 57. (1) bekezdés d) pontban foglalt kizáró okok hiányának igazolására az ajánlattevőnek választása szerint (9. számú melléklet) a) nyilatkoznia kell arról, hogy nem vesz igénybe a Kbt. 57. (1) bek. d) pontja hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa az alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik a Kbt. 57. (1) bek. d) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá, vagy 19

20 b) be kell nyújtania az eljárásban megjelölt alvállalkozó nyilatkozatát a meg nem jelöltekre az a) pont szerinti nyilatkozat mellett -, valamint az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet nyilatkozatát arról, hogy az alvállalkozó/más szervezet nem tartozik a Kbt. 57. (1) bek. d) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá. A kizáró okok fenn nem állásának igazolására benyújtott igazolások, dokumentumok keltezésével kapcsolatosan ajánlatkérő az alábbiakra hívja fel ajánlattevők figyelmét: A Kbt pontja rögzíti, hogy mi tekintendő a közbeszerzési eljárás megindításának, másként a közbeszerzési eljárás kezdő napjának. A becsatolt igazolásoknak, dokumentumoknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy azokból egyértelmű következtetés legyen levonható a kizáró okoknak az ajánlati felhívás VI.5. pontjában szereplő időpontban megindított közbeszerzési eljárásban való fenn nem állása igazolására, így azok kiállítási időpontja a Kbt. 56. (1) bekezdés e) pontja szerinti kizáró ok kivételével az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjánál nem lehet korábbi keltezésű. 2.8 A képviseleti jog igazolása A képviseleti jog igazolására az ajánlathoz csatolandó az ajánlattevő (közös ajánlattevő), az alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet tekintetében: a) a cégaláírási nyilatkozat (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) vagy a Ctv. 9. -a szerinti, ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta egyszerű másolata, az ajánlatot aláíró (vagy arra meghatalmazást adó), cég képviseleti jogosultsággal rendelkező személytől; a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazás eredeti vagy egyszerű másolati példánya, illetve b) folyamatban lévő cégbírósági változásbejegyzési eljárás esetén a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem és annak érkeztetéséről a cégbíróság által megküldött igazolás [=ún. e-tértivevény és az Informatikai vizsgálat eredménye elnevezésű dokumentum 1-1 nyomtatott példányát, továbbá.xml fileként nyomtatva a Változásbejegyzési kérelem elnevezésű dokumentum 1 nyomatott példányát (mellékletek nélkül)]. 20

21 2.9 Pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására előírt adatok, iratok, nyilatkozatok az ajánlati felhívás III.2.2) pontja szerint Műszaki illetőleg szakmai alkalmasság igazolására előírt adatok, iratok, nyilatkozatok az ajánlati felhívás III.2.3) pontja szerint. (10. számú melléklet) 2.11 A Kbt. 55. (5) bekezdése szerinti ajánlattevői nyilatkozat Amennyiben az ajánlattevő a felhívás III.2.2) és/vagy III.2.3) pontjában előírt alkalmassági követelményeknek bármely más szervezet kapacitásaira támaszkodva kíván megfelelni (=alkalmassági igazolásában résztvevő gazdasági szereplő; ld. Kbt. 55. (5) és (6) bekezdés), úgy az ajánlatban meg kell jelölni ezt a szervezetet, valamint az eljárást megindító felhívás azon vonatkozó alkalmassági pontját, melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik, továbbá meg kell jelölni a Kbt. 55. (6) bekezdésében meghatározott azon módot, ahogyan ajánlattevő az erőforrást igénybe kívánja venni. A nyilatkozat nemleges tartalom esetében is benyújtandó. (11. számú melléklet) Kbt. 55. (6) bekezdés alapján ajánlattevő az alkalmasság igazolása során az (5) bekezdés szerint más szervezet kapacitására a következő esetekben támaszkodhat: a) ha az alkalmasság igazolásakor bemutatott, más szervezet által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe fogja venni és ennek módjáról nyilatkozik, ilyen nyilatkozatnak tekintendő az is, ha a szervezet alvállalkozóként megjelölésre került, vagy b) ha az alkalmassági követelmény korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő (részvételre jelentkező) nyilatkozik arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során, vagy c) a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során - az a) pontban foglaltakon túl - akkor is, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában (részvételi jelentkezésében) benyújtja az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatát, amelyben e más szervezet az ajánlattevő fizetésképtelensége esetére kezességet vállal az ajánlatkérő mindazon kárának megtérítésére, amely az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben érte, és amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg. A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az alkalmassági feltételeknek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. (12. számú melléklet adott esetben) 21