Közösségi kerékpárszolgáltatás



Hasonló dokumentumok
KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁRKÖLCSÖNZŐ RENDSZEREK ÉRTÉKELŐ ELEMZÉSE

Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer KKKR. Magyarországon egy új elektromos közbringa rendszer. Public Bike System Hungary Kft.

ÚJSZERŰ, NEM MOTORIZÁLT KÖZLEKEDÉSI MEGOLDÁSOK

Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f BuBi SZAKMAI FÓRUM szeptember 20.

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f

Elektromos közösségi kerékpáros közlekedési rendszerek telepítése

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója június 12.

Elektromos kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek

Dr. Esztergár-Kiss Domokos BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

OKOS MEGOLDÁSOK A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSBEN. Lénárt Máté innovációs főmunkatárs BKK Zrt március 23. Debrecen

Okos parkolás az élhető városokért. S o m o g y i Z s o l t

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

MOBILITY AS A SERVICE

Utazzunk a jövőbe. Debrecen, május 22

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

Elektromos Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer EKKKR. Magyarországon egy új elektromos közbringa rendszer. Public Bike System Hungary Kft.

Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői

Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

City-HUB projekt, útmutató intermodális központok tervezéséhez egy korszerűbb közlekedéstervezési szemlélet keretében

EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ

Turisztikai Elektromos (Pedelec hajtású ) Kerékpár Kölcsönző Rendszer az Ős-Dráván

FŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

Közösségi Kerékpár Kölcsönző Rendszerek

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK BUDAPESTEN

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten?

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

AZ ELEKTROMOBILITÁS KORMÁNYZATI FELADATAI. III. Elektromobilitás Konferencia. Weingartner Balázs államtitkár Innovációs és Technológiai Minisztérium

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

KÖZBRINGARENDSZEREK MAGYARORSZÁGON. Kovács Gergely kerékpáros közlekedés szakterület-vezető november 26.

Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform - NEJP

ÖKOINDUSTRIA ÖKOMOBILITÁS. Vizsgálatok a budapesti e-mobilitás egyes kérdéseibe november 10. PERJÉS TAMÁS

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

Ügyfélbarát megoldások a fővárosban

SAJTÓREGGELI július 23.

Innovatív közösségi elektromos robogó megosztó rendszer

Informatika Budapest közlekedésében

INTELLIGENS KÖZLEKEDK

Mobilitási csomagok létrehozása a MaaS koncepció alapján Kerényi Tamás (B1RY6S)

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN

Elővárosi vasúti szolgáltatásfejlesztés sikere. Pákozdy Réka, MÁV-START Zrt., Személyszállítási szolgáltatásértékesítési vezető

A világ legkisebb bankfiókja

ÉS A KROKODIL. Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. 40. ÚTÜGYI NAPOK szeptember Szeged

XI. Határok nélküli partnerség október 5-6. SALGÓTARJÁN. Kéthelyi József A közlekedési szövetségek helyzete a kezdetektől napjainkig

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

Közösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. vezérigazgató

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Okos megoldások a közösségi közlekedésben Elektromos Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer

A személyközlekedés minősítési rendszere

CITY OF SZEGED Smart city activities Sándor NAGY Vice Mayor

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Az utvonalterv.hu magyarországi útvonaltervező weboldal megújítása (új technikák, funkciók)

Kerékpárbarát szolgáltatások - követendő példák

READy Suite: mobil és fix kiolvasó hálózat fogyasztásmérőkhöz

CÉGCSOPORT. Index, Velvet, Totalcar, Bookline, Inforadio, NapiGazdaság, Portfólió. CentralEuropeanMedia Zrt. TeleDataCast technológiai cég:

Magyar CIVINET Városok a fenntartható mobilitásért

ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS

Az online golftér. Golfélet naprakészen, könnyedén... 1/16

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP

A BKK ITS PROJEKTJEI:

Digitális átállás a pénzforgalomban a sikeres alkalmazkodás öt pontja

KERÉKPÁROSBARÁT FEJLESZTÉSEK ÉS TAPASZTALATOK BUDAPESTEN. Bereczky Ákos, építőmérnök, projektmenedzser, BKK BRINGAEXPO, Budapest, március 4.

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

Intelligens közlekedési fejlesztések a fővárosban

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése

A KÖZLEKEDÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT TÁRSADALMI IGÉNYEK VÁLTOZÁSAI, A FIATALOK UTAZÁSI SZOKÁSAI

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Fapados buszok térhódítása Európában A FlixBus sztori. Budapest, március 02.

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.

AZ INCLUSION PROJEKT BIZTONSÁGGAL A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS RENDSZERÉBEN. Kerényi László Sándor Mobilitásstratégia vezető BKK Zrt. Stratégia és Innováció

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

AZ ELEKTROMOBILITÁS JÖVŐJE BALOGH SZABOLCS ÜGYVEZETŐ NKM MOBILITÁS KFT.

Dr. Al-Absi Gáber Seif. Digitális payment stratégia a HoReCa szektorban

SPORTKÖZPONTOK SZOFTVERES KEZELÉSE TELJESKÖRŰ MEGOLDÁS AZ ÖN ÉS ÜGYFELEI SZÁMÁRA

Smart megoldások. Ela

Digitális átállás a pénzforgalomban a sikeres alkalmazkodás öt pontja

INTEGRÁLT VÁROSI MOBILITÁS- FEJLESZTÉS ÉS KERÉKPÁROZÁS BUDAPESTEN

A DKV Zrt. tevékenységének bemutatása, új megoldások a közösségi közlekedésben jelen- jövő- mobilitás

Közlekedjünk elektronikusan. Szeged, december

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

A TransHUSK Plus projekt

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe

AZ INTERMODALITÁS ÖSSZKÖZLEKEDÉSI SZEMPONTRENDSZEREK

Magyarországi Akcióterv

BuBi A FŐVÁROSI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÚJ SZEREPLŐJE EPOMM PLUS KKKR WORKSHOP, ARANYTÍZ KULTÚRHÁZ

Szervezeti szempontból háromféle módon lehet közelíteni az innovációhoz

AZ E-MOBILITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI, LEHETŐSÉGEI. Kisgyörgy Lajos BME Út és Vasútépítési Tanszék

Innovatív technológiák a fővárosi közlekedés megújításában. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ november 6.

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

Az elektronikus jegyvásárlás szakmai tapasztalatai, elektronikus kapuk - mérnöki megoldások

A második közbringa-hullám a 2000-es évekre tehető: számos európai nagyváros állított fel saját közbringahálózatot:

Átírás:

Közösségi kerékpárszolgáltatás Rövid nemzetközi kitekintés válogatott oldalak Budapest, 2015. május

A világon jelenleg közel 640 közösségi kerékpár-szolgáltatás működik több mint 640 ezer kerékpárral A legnagyobb piac Ázsia Közösségi kerékpár-rendszerek a világon Globálisan: 53 ország 639 rendszer 643 ezer bicikli 3 24 ezer 34 Dél-Amerika Észak-Amerika 9 ezer 5 18 31 147 ezer Európa 472 4 7 3 ezer Közel-Kelet 10 460 ezer Ázsia > Jelenleg ~600 közbicikli rendszer működik több mint 640 ezer kerékpárral világszerte. A közösségi kerékpár rendszerek elterjedésének katalizátorai a személyi mobilitást domináló trendek mint pl. a fogyasztói magatartás megváltozása vagy a fokozott interkonnektivitás. > 2020-ra a piac további 20%-os növekedése várható, mérete 5 év múlva 3,6 és 5,3 milliárd euróra becsülhető 108 Forrás: Peter Midgley, sajtó, Roland Berger 2

A közösségi kerékpár-szolgáltatásnak egyszerűnek, integráltnak és olcsónak kell lennie jó minőségű kerékpárokkal és sűrű hálózattal A közkerékpár-rendszerek sikerességének hat alapfeltétele Magas állomás-sűrűség Multimodális integráció Egyszerű kezelhetőség Vonzó árazás Jó minőségű kerékpárok Támogatás a város részéről A nagy koncentrációjú és kiterjedésű gyűjtőállomás-hálózat mindenki számára elérhetővé teszi a szolgáltatást A közösségi közlekedési hálózatba integrált infrastruktúra, technológia és fizetési rendszer A felhasználóbarát, automatizált bérlési folyamat és az előzetes regisztráció hiánya megkönnyíti az új felhasználók bevonzását A rövid használati idő díjmentessége és tömegközlekedéssel versenyképes árak növelik a rendszer elfogadottságát és a használati arányt Könnyen hajtható, tartós és időjárás-tűrő biciklik az utazási élmény és az olcsó fenntarthatóság érdekében A város támogatása pl. tömegközlekedéssel való összekapcsolással, kerékpárutak létrehozásával és a közterületek elérhetővé tételével Forrás: Roland Berger 3

Használat gyakorisága Alacsony Magas Magas állomás-sűrűség A gyűjtőállomások magas koncentrációja magasabb használati arányt eredményez BUBI-ban még sok a lehetőség Az állomások sűrűsége és a használat gyakorisága a világ közbicikli-rendszereiben A használat gyakorisága és az állomások sűrűsége közötti korreláció Utazások száma /kerékpár/év 4,000 3,500 3,000 2,500 2,000 1,500 1,000 500 0 Hamburg Frankfurt Berlin Boston Washington, D.C. Denver Rio de Janeiro Bécs Montreal Bubi 1 Lyon Barcelona London New York Mexikóváros Párizs Gyűjtőállomások száma/ lefedett terület km 2 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Alacsony Állomások sűrűsége 1) Becsült használati gyakoriság az első évre vetítve 2) 22 új gyűjtőállomás és 50 új kerékpár 2015 nyarán Forrás: ITDP, szolgáltatók, Roland Berger Magas > Egyértelmű összefüggés van az állomások sűrűsége és a használat gyakorisága között > A magas koncentráció önmagában azonban nem feltétlenül eredményez gyakori használatot (pl. London), a városoknak ösztönözniük is kell a közkerékpár használatát > Az európai mezőnyt a Vélib Párizs vezeti 17 gyűjtőállomás/km 2 sűrűséggel és ~1460 utazás/kerékpár/évvel > A Bubi a gyűjtőállomások és biciklik telepítésével jó irányba halad a használat növelését illetően 2 4

Belső és külső tényezők együttes eredményeként vált a Vélib Párizs Európa egyik legnagyobb közkerékpár-rendszerévé Közösségi kerékpár példa: Good practice Vélib Párizs Főbb jellemzők > Gyűjtőállomás-alapú közbicikli rendszer > A JCDecaux üzemelteti PPP konstrukcióban > Európa legnagyobb rendszere > 2007-ben indult, az első hat hónapban megduplázták a kerékpárok számát Kerékpárok száma: 23 900 Gyűjtőállomások száma: 1 751 Lefedett terület: ~104 km 2 Felhasználók száma: 267 000 Utazások száma/év: 35 000 000 Átlagos utazás hossza: 22 perc 1) Autolib: Párizsi elektromos közautó rendszer Forrás: Szolgáltató, Peter Midgley, sajtó Sikertényezők Nagy lefedettség > Könnyű elérhetőség, magas állomás-sűrűség (17/km²) Jó ütemű bevezetés > Sok felhasználót sikerült bevonzani egyből a bevezetés után Közösségi közlekedés kiegészítése > Metró szolgáltatás csak éjjel 1-ig működik Intermodalitás > Kapcsolódás a közösségi közlekedéshez és a közautó 1 hálózathoz Masszív és modern kerékpár dizájn > Nagy tömeg lopás megelőzésére, masszív, rongálásbiztos kialakítás Pozitív fogadtatás > A bicikli használat 70%-kal nőtt, az autók száma 5%-kal csökkent Erős támogatás a város részéről > Párizsi kezdeményezések a város kerékpárbaráttá tételére 5

Díjnyertes közkerékpár-rendszerként indult, a Bixi Montréal végül fizetésképtelenné vált a folyamatosan veszteséges működés miatt Közösségi kerékpár példa: Bad practice Bixi Montréal Főbb jellemzők > Városi üzemeltetésű, közfinanszírozott (korábban magán), nem állomás-alapú közbringa rendszer > 2007-ben indult, kezdetben méltatták a technológiai újítások miatt > 2014 januárjában csődöt jelentett Kerékpárok száma: 5 120 Gyűjtőállomások száma: 461 Lefedett terület: ~82 km 2 Felhasználók száma: 30 000 Utazások száma/év: 4 200 000 Átlagos utazás hossza: 13 perc A sikertelenség okai Erős szezonalitás > Csak április 15-től november 15-ig (magas költség, alacsony hűség) Komplikált technológia > Célcsoport lekorlátozása a technológiában jártas felhasználókra Szponzoráció hiánya > Pl. Barclays London, Vodafone Barcelona, JCDecaux Párizs Rossz menedzsment és átláthatatlanság > Eredménytelen restrukturálások és rossz finanszírozási döntések Szétszórt állomások > Alacsony állomás-sűrűség (6/km²) Nemzetközi terjeszkedés > A rendszer átgondolatlan exportálása más városokba (megkésett kerékpár szállítások) magas kötbér kifizetésére kényszerítette a Bixit Forrás: Szolgáltató, Peter Midgley, sajtó 6

A nemzetközi tapasztalatokból merítve 2014-ben Budapest is elindította közbicikli szolgáltatását Budapesti közösségi kerékpár MOL Bubi Főbb jellemzők > Állami beruházásból valósult meg (85% EU + 15% főváros) > MOL szponzoráció: 122 m Ft/év > 2008-ban született döntés a rendszer létrehozásáról, 2014- ben indult el végül > Cél: közösségi közlekedésre történő ráhordás és utazások átterelése kerékpárra Kerékpárok száma: 1 150 1) Gyűjtőállomások száma: 98 Lefedett terület: ~15 km 2 Felhasználók száma: 10 000+ Utazások száma/év: 1 040 000 2) Átlagos utazás hossza: 18 perc Pozitívumok és negatívumok Egyszerű regisztráció > Online adatkitöltés, a kártya bármelyik BKK pénztárban átvehető Folyamatos fejlesztés > Kerékpárszám növelése, bérlés okostelefonnal Elektromos hálózattól független > Napelemes dokkoló állomások Fizetés nincs integrálva a tömegközlekedésbe > A BKK elektromos jegyrendszerének hiánya miatt Robosztus kerékpárok > A masszív felépítés a hajthatóság rovására megy Magas árak > A Bubi drágának számit az európai közbringa rendszerek között 1) A 2015 nyári bővítés után 2) Becsült első éves utazások Forrás: BKK, sajtó 7

Multimodális integráció A közkerékpár multimodális integrációja egységes infrastruktúra, fizetési- és információs rendszer által valósulhat meg Sikertényezők Multimodális integráció Infrastruktúra és működés > Közkerékpár összekapcsolása más közlekedési eszközökkel multimodális csomópontokon keresztül > Gyűjtőállomások telepítése a forgalmas közlekedési csomópontokon a könnyű átszállás biztosítása érdekében > Kerékpárok szállítása buszokra szerelt tartó segítségével Fizetési technológia > Közkerékpár bekapcsolása a tömegköz. jegyrendszerébe > Átfogó okos fizetési megoldások minden szolgáltatásra > Egységes árazás a közösségi közlekedésben belefoglalva a kerékpárt is Információs rendszer > Közkerékpár integrálása a tömegköz. kontrollrendszerébe > Kerékpáros információ a tömegközlekedési felületeken (pl. szabad biciklik száma az állomásokon) > Hagyományos tömegköz. és közkerékpár kombinálása útvonaltervezéshez 1) Pl. HVV Hamburg Forrás: Roland Berger 8

Egyszerű kezelhetőség A rendszer könnyű kezelhetőségének alapfeltételei az automatizált bérlési folyamat, a nem kötelező regisztráció és a gyors hozzáférés Sikertényezők Egyszerű kezelhetőség VÁLOGATOTT PÉLDÁK Opcionális regisztráció Kerékpár kölcsönzés a helyszínen regisztráció nélkül bankkártyával (Barcelona) (London) (Paris) (Budapest) Gyorsított hozzáférés regisztrált felhasználóknak Regisztrált felhasználóknak tagsági kártya amit csak le kell húzni a gyűjtőállomáson Automatikus kidokkolás A zár automatikusan kiold amint a bérlés elkezdődik ( ) 1) Automatikus visszavitel A bérlési időszak automatikusan befejeződik, amint a kerékpárt rögzítették Fizetés a tömegközlekedési jegyrendszerbe integrálva A kerékpárbérlés díja kiegyenlíthető a tömegközlekedési mágneskártyával 1) Csak regisztrált felhasználóknak Forrás: Szolgáltatók, sajtó, Roland Berger 9

Vonzó árazás Az árazási skálának a bevétel generálás és a minél nagyobb elérhetőség követelményét egyszerre kell teljesítenie Sikertényezők Vonzó árazás Előfeltételek > Információ a célcsoport szokásairól és átlagos útvonalairól, a város elvárásairól és céljairól Pl.: New Yorkban kezdettől fogva cél volt, hogy a biciklibérlés díját a tömegközlekedés díja alá pozícionálják > Árrugalmasság elemzése (korlátozottan elérhető adatok) > Árazás közép- és hosszútávra a gyors implementáció utáni árváltoztatás a használat visszaesését jelentheti Implementáció > Rövid utazások ösztönzése a kerékpárok gyors visszavitele érdekében Pl.: A bérlési idő első részének díjmentessége (általában 30-45 perc) > Hozzáférési díj és használati díj A hozzáférési díj stabil bevételt jelent és betekintést enged a felhasználói adatokba a regisztráción keresztül, amelyek egy potenciális szponzor számára is érdekesek lehetnek Az anonim használati díj potenciálisan nagyobb bevételt generál > Hosszú távú és alkalmi felhasználók bevonzása egyszerre A hosszú távú felhasználók teszik ki az utazások nagy részét, de nagyobb részben felelősek az amortizációért A bevétel 2/3-a az alkalmi felhasználók által keletkezik, akik sokszor nincsenek tisztában a maximális díjmentes időtartammal Forrás: Cohen 2013, ITDP The Bike-share Planning Guide, Roland Berger 10

A jelenlegi innovációs trendek a digitalizációt, a rugalmasságot, az együttműködést és a pénzügyi ösztönzőket helyezik előtérbe Aktuális innovációk (1/2) Mozgó állomások > GPS-rendszer integrálása > Valós idejű információk beépített tableteken (pl.: állomások elhelyezkedése és szabad helyek, menetrendek és jegyvásárlás lehetősége) > Példa: Cykel DK Koppenhága > Mozgatható gyűjtőállomások telepítése > Az állomás trailerek a szabad helyek számától függően mozognak > Kereslet és kínálat optimalizálása > Példa: Velo Share Szingapúr > A közkerékpár kiterjesztése partneri együttműködések által > A közkerékpár integrálása a tömegközlekedésbe egyesített árakkal és fizetési lehetőségekkel > Más megosztásra alapuló szolgáltatókkal (pl. Uber) való együttműködés integrált alkalmazáson keresztül Digitalizáció Együttműködés Adókedvezmény > A közkerékpár használata adókedvezményre jogosít > Cégautókhoz és tömegközlekedéshez hasonló adóbesorolás > Példa: Citi bike New York Forrás: Sajtó, Shared-use mobility konferencia 2013, Roland Berger 11

Elektromos bicikli, biztonság és a közkerékpár családbaráttá tétele is a fejlesztések fókuszában Aktuális innovációk (2/2) E-bicikli Virtuális állomás Közbukósisak Családi közbicikli > E-Bicikli: Elektromos közkerékpár pl. Madridban > Hordozható motor A személyi- és közkerékpárok elektromossá tétele Egyesült Államokban, Kanadában, Egyesült Királyságban már vannak kezdeményezések > Nem szükséges fizikai gyűjtőállomás, a kerékpár leadása csak egy bizonyos területen lehetséges, helyzetazonosítás GPS-en (mint pl. a car2go rendszer) > Kidokkolás Bluetooth-on keresztül (mobilalkalmazás), tagsági kártya, bankkártya vagy PIN-kód > Rugalmasság növelése: Kevesebb frusztráció szabad biciklit vagy üres állomást találni > Különösen azokban az országokban, ahol erre szigorú szabályok vannak > Bukósisak automaták: Bérlés és visszavétel az állomásokon, tisztítás használat után > Eldobható kartonpapír bukósisak: Bérlés és visszavétel az állomásokon, olcsó és eldobható (újrahasznosítható), nem kell tisztítani > Gyerekbicikli, négykerekű bicikli > Cél: a közkerékpár családbaráttá tétele > Lehetőség városi gyerekek számára megtanulni biciklizni kerékpárvásárlás nélkül > Példa: P'tit Vélib Párizs Forrás: Sajtó, Shared-use mobility konferencia 2013, Roland Berger 12