ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: Nap: KÜJ: KTJ: Ügyiratszám: H-1190-30/2008. Hiv. szám: Tárgy: Szil, Ügyintéző: Dr. Jagadics Zoltán Gresch Krisztina Melléklet: Hidráns Kft. Szil I.-kavics védnevű kavicsbánya előzetes vizsgálata H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint első fokú hatóság a Hidráns Mezőgazdasági és Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. ( 9326 Szil, Város u. 2.) által a szili 0236/1 hrsz-ú, a 0236/2 hrsz-ú és a 0238/2 hrsz-ú inatlanokon lévő Szil-I.- védnevű, 47.259 m 2 nagyságú bányatelken a külszíni kavicsbányászati tevékenység újból megkezdése érdekében - benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, s mivel e tevékenység jelentős környezeti hatást nem okoz, a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ezért az előzetes vizsgálati eljárás alapján a következőket állapítja meg: 1./ A vizsgált tevékenység adatait: Hidráns Mezőgazdasági és Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. ( 9326 Szil, Város u. 2.) Szil község külterületén, a 0236/1 hrsz-ú, a 0236/2 hrsz-ú és a 0238/2 hrsz-ú ingatlanokon lévő Szil-I.- védnevű, 47.259 m 2 nagyságú bányatelken a külszíni kavicsbányászati tevékenységet újból meg kívánja kezdeni. A bányát folyamatosan, 180 munkanap/év termelési idővel, napi 8 órában kívánja üzemeltetni. A bányászati tevékenység időtartama a tervezett 10.000 m 3 /év termelés alapján, kb.: 43 év. 2./ A tevékenység, mely feltételekkel kezdhető meg: Az eljáró hatóság részéről a tevékenység megkezdéséhez további engedély beszerzése nem szükséges. A más hatóságok által kiadandó engedélyekhez a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság e határozatban nem határoz meg külön követelményeket és szempontokat. 3./ Az ügyben érintett szakhatóságok előírásai a tevékenység folytatásához szükséges további hatósági engedélyekkel kapcsolatban: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Iroda szakhatósági előírása: - A régészeti lelőhely védelméről gondoskodni kell.
2 Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság szakhatósági előírásai: - A bányászati tevékenység során az erdőállomány talajának vízháztartásában, a faállományban a bányászati tevékenység semminemű károsodást nem okozhat. - Az erdő talaját a szomszédos területekről ért káros hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni. Csorna Körzeti Földhivatal szakhatósági előírása: - A termőföldként nyilvántartott terület művelési ágától való más célú hasznosítást csak a földhivatal jogerős határozatával kiadott engedéllyel lehet megkezdeni, addig az eredeti állapotot megváltoztató tevékenység nem végezhető. Az engedély nélküli más célú hasznosítás földvédelmi bírság kiszabásával jár. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. III. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: 125.000,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. I N D O K O L Á S A Hidráns Mezőgazdasági és Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. ( 9326 Szil, Város u. 2.) által a szili 0236/1 hrsz-ú, a 0236/2 hrsz-ú és a 0238/2 hrsz-ú inatlanokon lévő Szil-I.- védnevű, 47.259 m 2 nagyságú bányatelken a külszíni kavicsbányászati tevékenység újból megkezdése érdekében - előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a kavicsbányászati tevékenység újraindítása a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet - a továbbiakban: R. - 3. számú mellékletének 19. pontjában meghatározott egyéb bányászat ( ha nem tartozik az 1. sz. mellékletbe) megnevezésű tevékenységi körbe tartozik, mely tevékenység előzetes vizsgálat köteles. A felügyelőség a kérelem alapján a következőket állapította meg: A Hidráns Mezőgazdasági és Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. ( 9326 Szil, Város u. 2.) - a továbbiakban: Kft. - Szil község külterületén, a 0236/1 hrsz-ú, a 0236/2 hrsz-ú és a 0238/2 hrsz-ú inatlanokon lévő Szil-I.- védnevű, 47.259 m 2 nagyságú bányatelken a külszíni kavicsbányászati tevékenységet újból meg kívánja kezdeni. A bányát folyamatosan, 180 munkanap/év termelési idővel, napi 8 órában kívánja üzemeltetni. A bányászati tevékenység időtartama a tervezett 10.000 m 3 /év termelés alapján, kb.: 43 év.
A tevékenység volumene: 3 A kitermelhető ipari vagyon: Az engedélyezett termelési kapacitás: 429 112 m 3 kavics 10 000 m 3 /év kavics A bányatelek területe: 47 259 m 2 A bányatelek alaplapjának tengerszint feletti magassága: A bányatelek fedőlapjának tengerszint feletti magassága: 93,92 mbf 124,7 mbf A tervezett bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés, azonban a bányatelek ásványvagyona jelentős részének letermelése a talajvízszint alól történik. A bányászati tevékenység letakarításból, haszonanyag kitermelésből (jövesztésből) és rekultivációs munkafolyamatokból áll. A bányatelek területén állandó létesítmények telepítését nem tervezik, az ideiglenes létesítmények (pl. melegedőkonténer, konténeres illemhely) a bányateleken kerülnek kialakításra. A bánya területén javítási, szervizelési munkákat nem fognak végezni, a meghibásodott berendezéseket a Kft. telephelyére szállítják. Ivóvízellátást visszaváltható ballonokkal kívánják biztosítani. A bányászatnak technológiai vízigénye nincs, ilyen jellegű szennyvizek nem keletkeznek. A kavics haszonanyag felett elhelyezkedő 0,8-1,7 m vastagságú fedőanyagot homlokrakodógéppel takarítják el. A felső ~0,5 m vastagságágú humuszos réteget elkülönítve tárolják a fedő meddő anyagtól. Mind a két féle fedőanyagot a tó körüli védőtöltésben tárolják a végleges rekultivációhoz történő felhasználásig. A bányateleken még letakarításra tervezett terület 0,52 ha. A kavics haszonanyag felső ~4-6 m-es rétegének jövesztését vonóvedres kotróval végzik, majd a kialakult bányatóra telepített úszó mélykotró berendezéssel az alaplapig folytatják a kitermelést. Az ideiglenes depóniákból a haszonanyagot homlokrakodó rakja fel a szállítójárművekre, melyek a telephelyre szállítják azt az építési munkákhoz történő felhasználáshoz, ill. innen szállítanak a vevők is. A bányatelken nincs kavics depóniából történő értékesítés. A kitermelt haszonanyag elszállítása a telephelyig a saját, majd a vevők tehergépkocsiaival történik. A szállítást a következő útvonalakon tervezik végezni: - bánya - 0239 hrsz.-ú út - 0247 hrsz.-ú út - 0232/1 hrsz.-ú telephely, - telephely - 0247 hrsz.-ú út (Szil és Vág irányába), - telephely 0247 hrsz.-ú út (Szil irányába) 0250 hrsz.-ú út 86. sz. főút. A bányászati tevékenység nyersanyagkészlet és a kitermelési ütem figyelembevételével kb. 43 évig folytatható. A bányászat során letakarított fedőréteget a rekultivációhoz tervezik felhasználni. Felhagyás után, újrahasznosítási célként a bányászat befejezését követően visszamaradt bányató vizes élőhellyé alakítását, és egy ehhez kapcsolódó komplex halászatihorgászati - üdülőtó kialakítását tervezik. A végleges rekultivációt követően egy kb. 4,5 ha os, 32 fokos rézsűkkel határolt 15-20 m mély szabad vízfelületű tó jön létre. A bányaművelés közben a munkagépek és a szállítójárművek meghibásodásából, balesetéből adódóan történhet talaj -és talajvízszennyezés. Száraz időben erős szél okozhat erősebb porterhelést.
4 A bányászati tevékenység a termőterületet, a felszín alatti vizet a felszínre nyitja, így szennyeződésre érzékennyé teszi. A bánya telek területének nagy részét - ~ 3 ha - már bányató fedi. A bányászati tevékenység a lefolyási viszonyokat és a beszivárgást kis mértékben megváltoztatja. Az évente kb. 5 m 3 mennyiségben keletkező kommunális szennyvizet zárt rendszerű mobil illemhelyen gyűjtik, igény szerint engedéllyel rendelkező szennyvíztelepre szállítják. A telephelyen ipari szennyvíz nem keletkezik. Normál üzemmenet esetén a felszíni és felszín alatti vizeket érő káros hatás nincs. A kitermelés helyén anyaghiány keletkezik, mivel mind a humuszos meddőanyagot, mind a haszonanyagot kitermelik. A meddőanyagot, a tavat körülölelő védőtöltés kialakítására, illetve rekultivációs célokra használják fel. A kitermelhető ásványi nyersanyag nagy része már nem jár a talaj igénybevételével, mivel a bányatelek jelentős részén már tó helyezkedik el. A bányaművelés során a talaj és meddőréteg letakarításával és a haszonanyag kitermelésével az állatok és növények élettere részben megszűnik, azonban a rekultivációt követően az eredeti állapothoz hasonló, természet közeli állapot alakul ki. A tófelület új életterek és fészkelő helyek kialakulását fogja eredményezni. A létesítés során hulladékok képződése nem várható. A munkagépek karbantartása a bányaüzemen kívül történik. Üzemanyagot a bányatelek területén nem tárolnak. A tevékenység során keletkező hulladékok kezeléséről engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással gondoskodnak. A tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti zaj és rezgéshatás nem származik. A bánya működéséhez kapcsolódó járműforgalom az igénybeveendő utakon a jelenlegi közlekedési zajterhelést nem befolyásolja. A kavicsbánya területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján nem kiemelt légszennyezettségi zónába tartozik, nincs kiemelt légszennyező komponens a területen. A bányatelken tevékenységhez kötött légszennyező pontforrás nem létesül. A kavicsbánya működése során a munkagépek és szállítójárművek közlekedéséből és a kitermelési tevékenységből származó diffúz levegőterhelés várható. A szállítási útvonalakon a környezeti levegőterhelés a tervezett szállítások következtében várhatóan növekedni fog. A levegőminőségre gyakorolt hatása - a jelenlegi immissziós szinthez hozzáadódó terhelés-növekmény - a környezet légszennyezettségét befolyásolja, de összességében nem várható jelentős változás. A telephely üzemeltetése természetvédelmi érdeket nem sért, védett természeti értéket nem veszélyeztet, nem károsít. Nem védett, védelemre nem tervezett terület. A hatóság megállapította, hogy a kavicsbányászati tevékenység újraindításának jelentős környezeti hatása nincs, természetvédelmi érdekeket nem sért, így a környezeti hatásvizsgálat elrendelése nem indokolt. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3. - 5. -ai alapján folytatta le. A hatóság a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre Szil Község Önkormányzatától észrevétel érkezett. A felügyelőség az észrevételt megküldte a Kft-nek, a Kft. a tárgyalásig válaszát megküldte. A hatóság a R. 4. (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, hogy állásfoglalásukat közöljék. Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete ( 9024 Győr, Jósika u. 16.) a 2348-2/2008. számú, a Veszprémi Bányakapitányság ( 8200 Veszprém, Budapest út 2.) a VBK/1060/2/2008. számú, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Iroda ( 9400 Sopron, Kolostor u. 13.) a 410/1523/01/2008. számú, a Szil- Zsebeháza-Pásztori Községek Körjegyzője ( 9326 Szil, Hunyadi tér 3.) a 220-5/2008 számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (9021 Győr, Munkácsy Mihály
5 út 4.) a 706-4/2008. számú, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága (9700 Szombathely, Batthyány tér 2.) a 27.3/2086-1/2008. számú, a Győr- Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (9028 Győr, Arató u. 5.) a 17.2/3280-1/2008. számú, Csorna Város Önkormányzatának Jegyzője (9301 Csorna, Szent István tér 22.) a 1617-2/2008. számú, Csorna Körzeti Földhivatala (9300 Csorna, Soproni u. 58.) a 10.031/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaikban az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához hozzájárultak. A hatóság az észrevételek benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően a R. 4. (2) bekezdése alapján tárgyalást tartott, melyre meghívta a szakhatóságokat és a környezethasználót. A tárgyaláson az észrevételek és az észrevételre adott válasz is ismertetésre került. Szil község Önkormányzata észrevételében azzal az igénnyel állt elő, hogy a Kft. gondoskodjon az önkormányzat tulajdonában lévő utak javításáról, karbantartásáról, továbbá hiányolta, hogy a benyújtott dokumentációban nem szerepelnek a vízi balesetek megelőzésére irányuló intézkedések. A Kft. nyilatkozata szerint az önkormányzati utak javításáról, karbantartásáról évtizedek óta gondoskodnak és ezután is gondoskodni fognak. A tárgyalás vezetője a tárgyaláson elmondta, hogy az önkormányzat a vízi balesetek megelőzésére vonatkozó feltételeit a bányászati eljárásban érvényesítheti. A határozat a fent hivatkozott jogszabályokon kívül a következő jogszabályi rendelkezéseken alapul: A régészeti lelőhelyekre vonatkozó rendelkezés a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. rendelkezésein alapul. Az erdő védelmére vonatkozó rendelkezések az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv. rendelkezésein alapul. A termőföld védelmére vonatkozó rendelkezés a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. rendelkezésein alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.( XII.23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén, a 38. (1) bekezdésén és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 67. (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a tevékenység a környezetre jelentős hatást nem gyakorol, ezért a R. 5. dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező rész szerint döntött. A határozat - a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken kívül - az 1995. évi LIII. tv. 66. (1) bekezdés d) pontján, valamint a 67. (2) bekezdésén alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM. rendelet 2. (4) bekezdésén alapul. Győr, 2008. április 7. Dr. Hajdu Klára s.k. hatósági igazgatóhelyettes