J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó szociális rendszem5l?" Osztolykán Ágnes, Szabó Tímea és Vágó Gábor országgyűlési képviselők Budapest Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Úr! Jelenleg Magyarországon a szociális és szolgáltatások rendszere jellemzően pazarló módon működik, nehezen átlátható és szükségtelenül bonyolult. A és szolgáltatások az elmúlt két évtizedben újonnan bevezetve, illetve a korábban megszűnt ellátásokat és szolgáltatásokat felváltva időben eltolódva jelentek meg, amely folyamat eredményeként mára transzparenciát nélkülöz ővé vált a teljes szociális ágazat. A szabályozás túlságosan szerteágazó, a különböz ő ellátásokat is több szerv folyósítja, nehezen áttekinthetőek. Probléma az is, hogy összességében nem látható át, ki, milyen mértékben részesül közpénzekb ől finanszírozott ban, szolgáltatásokban. Nemzetközi összehasonlításban, az EU-14 országokhoz (Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlováki a és Szlovénia) képest Magyarország jóval többet költ jóléti ellátásokra, miközben a z elemzések szerint a támogatások nem minden esetben az arra,ászormókhoz jutnak el. Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Postafók:1369 Budapest, 1'f. 481. tcl. : +36 1 795-1410
A szociális védelem társadalmijuttatásai az Európai Unió orságaiban * Ország 2000 2002 2003 2004 2005 2006 2007I2008 A GDP EU-27 25,4 25,9 26,3 26,2 26,1 25,7 24,7 25,3 Ausztria 27,6 28,3 28,7 28,5 28,0 27,6 27,0 27,3 Belgium 24,9 26,6 27,7 27,8 28,2 28,8 25,5 26,6 Bulgária 10,0 10,1 9,6 9,5 14,6 13,8 13,7 14,9 Ciprus 14,6 16,0 18,0 17,7 18,0 18,0 17,8 18,1 Csehország 18,9 19,6 19,5 18,7 18,5 18,0 18,0 18,1 Dánia 28,1 28,8 30,0 29,8 29,4 28,5 28,1 28,9 Egyesült Királyság 25,5 24,9 25,3 25,4 25,8 25,5 22,3 22,7 Észtország 13,6 12,5 12,4 12,8 12,4 12,0 12,1 14,9 Finnország 24,3 24,9 25,8 25,8 25,9 25,6 24,6 25,5 Franciaország 27,7 28,5 29,0 29,4 29,5 29,3 29,0 29,3 Görögország 22,7 23,4 22,7 22,9 24,0 24,0 23,9 25, 1 Hollandia 24,7 25,8 26,5 26,4 26,0 27,0 26,7 26,9 Írország 13,2 16,0 16,6 16,8 16,8 17,0 17,6 20,9 Lengyelország 19,1 20,7 20,7 19,7 19,2 19,0 17,8 18,2 Lettország 15,0 13,6 13,2 12,5 12,1 12,3 10,9 12,4 Litvánia 15,3 13,7 13,1 13,0 12,9 13,0 14,1 15,7 Luxemburg 18,8 21,2 21,7 21,9 21,3 20,0 19,0 19,8 Magyarország 19,1 19,9 20,8 20,2 21,5 21,9 22,0 22,3 Málta 16,6 17,6 18,1 18,5 18,3 17,9 17,8 18,6 Németország 28,3 29,0 29,4 28,7 28,6 27,6 26,6 26,7 Olaszország 23,8 24,4 24,9 25,1 25,4 25,6 25,5 26,5 Portugália 18,7 21,0 21,7 22,3 23,0 23,1 22,6 23,2 Románia 12,7 13,3 12,8 12,5 13,2 12,4 13,2 14, 1 Spanyolország 19,8 19,9 20,2 20,2 20,4 20,3 20,5 22,2 Svédország 29,4 30,5 31,6 30,9 30,5 29,7 28,5 28,8 Szlovákia 18,8 18,5 17,6 16,6 15,9 15,7 15,4 15,5 Szlovénia 23,6 23,8 23,2 22,8 22,5 22,2 20,8 21,0 *Forrás: KSH 1 A táblázatokban szereplőkif ezesek módszertana (forrási KSH) SZociálirvédelem: közösségi vagy magánszervezetek minden olyan beavatkozása, melynek célja, hogy könnyítsen a különféle kockázatok vagy szükségletek miatt a háztartásokra és az egyénekre nehezed ő terheken, feltéve, hogy viszonzatlan és nem egyéni keretek között nyújtjá k SSSPAO.S'(a szociális védelem integrált európai statisztikai rendszere) : az Európai Uniót alkotó tagállamok szociáli s védelmi rendszereinek kiadási és bevételi adatait gyűjti egységes, nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszertan alapján. Társadalmi a szociális védelmi rendszerek pénzbeli vagy természetbeni transzferei a háztartások vagy egyének számára abból a célból, hogy meghatározott kockázatok vagy szükségletek terhein könnyítsenek. Az ESSPROS a társadalmi at funkció és típus szerint osztályozza. A funkció az elsődleges célra utal, amellyel a juttatást nyújtják, tekintet nélkül az ellátás jogi vagy intézményi formájára. Az ESSPROS nyolc funkciót különbözte t meg, melyek mindegyike személyek vagy háztartások kockázati tényezője vagy szükséglete: I. betegség, egészséggondozás, 2. rokkantság, 3. öregség, 4. hátrahagyottak, 5. család, gyermekek, b. munkanélküliség, 7. lakhatás, S. egyéb, máshová nem sorolható társadalmi kirekesztettség. A társadalmi főbb típusai: rendszeres és eseti pénzbeli, valamint természetbeni.
Társadalmi funkciók szerint az Euróbai Unió országaiban, 2008 (az összes társadalmi juttatás )** Ország Társadalmi Rokkant Család/gyermeke kirekesztetts é sag k g EU-27 8,1 8,3 1, 4 Ausztria 7,8 10,3 1,1 Belgium 7,1 7,8 2,7 Bulgária 7,7 8,7 2,3 Ciprus 3,7 11,4 6, 1 Csehország 8,2 8,0 0,8 Dánia 15,2 13,2 2,6 Egyesült Királyság 11,0 7,3 0,8 Észtország 9,9 12,0 0,5 Finnország 12,6 11,6 2,2 Franciaország 6,0 8,4 1,5 Görögország 4,7 6,3 2,2 Hollandia 8,8 6,6 6,6 Irország 5,5 14,8 2, 1 Lengyelország 8,8 4,0 0,9 Lettország 7,3 11,2 0,9 Litvánia 10,4 12,0 1,3 Luxemburg 11,5 19,8 2,0 Magyarország 9,4 12,7 0,6 Málta 5,9 6,8 2,0 Németország 7,8 10,6 0,6 Olaszország 5,9 4,7 0,2 Portugália 9,3 5,5 1,2 Románia 9,8 10,6 2,2 Spanyolország 7,2 6,8 1,2 Svédország 15,1 10,4 2,1 Szlovákia 9,0 9,5 2,4 Szlovénia 7,8 8,5 2,0 **Forrás : KSH
A magyar szociális védelem társadalmijuttatásai típusonként*** ESSPAOS-osztályozás I 2000 2005 I 2006 I 2007 I 2008 I 2009 Kiadás, millió Ft Társadalmi 2 558 463 4 724 676 5 208 109 5 563 504 S 960 114 5 884 622 jövedelmi/vagyoni 2 383 476 4 474 392 4 981 996 5 208 464 5 635 429 5 604 022 helyzethez nem kötött Pénzbeli 1 576 214_2893 004 3 256 270 3 558 279 3 915 322 3 905 305 rendszeres 1 562 068 2 862 418 3 218 048 3 519 040 3 873 566 3 859 432 eseti 14 146 30 586 38 222 39 239 41 756 45 873 Természetbeni 807 262 1 581 388 1 725 725 -I 650 185 1 720 107 1 698 717 juttatás Jövedelmi/vagyoni 174 987 250 284 226 113 355 040 324 684 280 600 helycthez kötött Pénzbeli 80 408 104 096 72 704 99 477 109 805 114 54 1 rendszeres 74 617 97 526 66 072 93 519 103 765 107 51 9 eseti 5 791 6 570 6 632 5 957 6 040 7 022 Természetbeni juttatás 94 579 146 188 153 409 255 564 214 880 166 059 ESSPKOS-osztályozás I 2000 I 2005 } 2006 2007 I 2008 I 2009 Századék Jövedelmi/vagyoni 93,2 94,7 95,7 93,6 94,6 95,2 helyzethez nem kötött a társadalmi Jövedelmi/vagyoni 6,8 5,3 4,3 6,4 5,4 4,8 helyzethez kötött a társadalmi Pénzbeli 64,8 63,4 63,9 65,7 67,5 68,3 aránya a társadalmi Természetbeni 35,2 36,6 36,1 34,3 32,5 31,7 aránya a társadalmi
Jelen helyzetben is tapasztalható hiányosság a szolgáltatások célzottságát és hatékonyságát illetően. Mindezen problémák megoldása érdekében a Kormány már ez ideig is számos intézkedést tett, például sor került a családi támogatások célzottabbá tételére, 2012 novemberétől természetbeli juttatás formájában, Erzsébet utalványban kerül biztosításra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás. Az átalakítások célja továbbá a munka, munkavégzés mellett az egyéni erőforrást pótló és a családi funkciókhoz hatékonyabban kapcsolódó segítségnyújtás. A munkavégzés elősegítése érdekében a Kormány célja olyan feltételek teremtése, amely elősegíti a hazai növekedési potenciál kiaknázását. Míg az elmúlt két évtizedben a magyar foglalkoztatás növelésének célja nem kapott jelentős súlyt a kormányzati stratégiában, a jelenlegi magyar Kormány a foglalkoztatás bővítését határozta meg a legfontosabb gazdaság-, fejlesztés- és társadalompolitikai céljaként. A foglalkoztatás és a versenyképesség hosszú távú növelésének alapvető feltétele, hogy munkára hajlandó, a gazdaság igényeihez igazodó tudással és kompetenciákka l rendelkező versenyképes munkaerő álljon rendelkezésre a munkaerőpiacon. Ennek érdekében a Kormány számos intézkedést tett az inaktívak, tartósan munkanélküliek munkavállalásra ösztönzése, illetve foglalkoztathatóságuk javítás a és képzésbe vonásuk érdekében. A munkaképes, de inaktív csoportok munkaerőpiacra történő visszavezetése, a munka vonzóvá tétele érdekében átalakításra kerültek a passzív munkaerő-piaci ellátások, a korhatár előtti nyugdíjba vonulás feltételei megváltoztak, sor került a nyugdíjkorhatár emelésére és a rokkantnyugdíjazási rendszer felülvizsgálatára. Mindez ösztönzi a munkavállalási hajlandóságot, bővíti a munkaerő-kínálatot, amely hozzájárulhat a versenyképesség növekedéséhez, így az ország tőkevonzó képességének bővítéséhez is. Ezen intézkedések hosszú távon segíthetik a munkaerőpiacon legálisan foglalkoztatottak számának növekedését, a foglalkoztatottság b ővülését, a gazdasági növekedést, er ősíthetik a bels ő keresletet és emelhetik a fogyasztás szintjét is. Emellett hozzájárulnak az államháztartási egyensúlyhoz és az államadósság csökkentéséhez is. lcsy György