BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY HOVA KERÜLHETÜNK?

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 44 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY HOVA KERÜLHETÜNK? Bölcsészeket Magyarországon összesen tíz egyetemi és négy fõiskolai karon képeznek több, mint hatvanezren tanulják a humántudományokat, kétharmaduk egyetemeken. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre nem kevesebb, mint tízezer bölcsészhallgató jár, nagyrészük nappalis a kar a magyar felsõoktatás legnépesebb intézménye, de a legkisebb hallgatói létszámmal rendelkezõ Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatói is csaknem kétezren vannak. Hallgatói létszámadatok (2004 2005) BDF-BTK Berzsenyi Dániel Fõiskola Bölcsészettudományi Kar 3149 896 955 30 DE-BTK Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar 4973 2990 3041 200 EKF-BTK Eszterházy Károly Fõiskola Bölcsészettudományi Fõiskolai Kar 34181374 1864 23 ELTE-BTK Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 95087561 6362 224 ELTE-PPK Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológia Kar* 2304 1379 907 43 KRE-BTK Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar 1703 1643 1149 60 ME-BTK Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 2556 1573 126830 NYF-BMFK Nyíregyházi Fõiskola Bölcsészettudományi és Mûvészeti Fõiskolai Kar 3000 1666 1957 89 PPKE-BTK Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar 3526 25782149 94 PTE-BTK Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 5722 3585 2870 225 PTE-FEEK Pécsi Tudományegyetem Felnõttképzési és Emberi Erõforrás Fejlesztési Kar* 4169 622 461 1 SZTE-BTK Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 6954 3483 4173 200 SZTE-JTFK Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolai Kar** 8113 3060 3170 89 VE-TK Veszprémi Egyetem Tanárképzõ Kar* 2695 1797 151838 összes hallgató nappali tagozatos hallgatók államilag finanszírozott hallgatók külföldi hallgatók * A karon nem történt hallgatói felmérés (csak az adatalapú, statisztikai táblázatokban, grafikonokban szerepel). ** Az SZTE-JTFK esetében csak az egész fõiskolára vonatkozó statisztikai adatokkal rendelkezünk, bölcsész- és természettudományi szakterületi bontás nélkül. Megjegyzés: Az ELTE-n már nincs önálló tanárképzõ fõiskolai kar, a fõiskolai bölcsész tanárképzés az ELTE-BTK intézményi keretein belül valósul meg. 44

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 45 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY BEKERÜLHETÜNK? A felvételizõk komoly harcot vívnak a bölcsészhelyekért. 2005-ben mindenütt 100 pont felett voltak a bölcsészkarokon a ponthatárok. Az alábbi grafikonok amelyek a konkrét szakokon túl az egyetemi, ill. fõiskolai karokra érvényes összesítésekrõl készültek jól mutatják, hogy akár ötödével kevesebb ponttal is lehet egy felvételizõbõl bölcsészhallgató, de nem mindegy, hogy hol. A 2005-ös ponthatárok súlyozott kari átlaga a bölcsészettudományi szakokon, nappali alapképzésben felvettek között. 131 127 122 118 118 116 112 109 SZTE-BTK ME-BTK ELTE-PPK ELTE-BTK KRE-BTK DE-BTK PPKE-BTK PTE-BTK Fõiskolai karok 113 106 106 104 102 101 EKF-BTK PTE-FEEK SZTE-JTFK NYF-BMFK VE-TK BDF-BTK 2006 140 130 120 110 100 90 80 70 EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN 140 130 120 110 100 90 80 70 felvirangsor Egyetemi karok 45

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 46 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY EGYETEMI KAROK BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI EGYETEMI KAROK AKADÉMIAI RANGSOROK HALLGATÓI KIVÁLÓSÁG A bölcsészeti szakirányokban továbbtanulók között a középiskolai tanulmányi versenyek helyezettjeinek több, mint a fele a pesti bölcsészkarra jelentkezett. Népszerû még e körben a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara is. Országos középiskolai versenyeken elért helyezéssel bejutottak megoszlása (fõ) (2001 2005) ELTE-BTK 146** többi kar 4* DE-BTK 11 PTE-BTK 19 PPKE-BTK 21 SZTE-BTK 30 *A kördiagramon nem nevesített karok: ME-BTK 2 KRE-BTK 2 ELTE-PPK 0 ** Az ELTE-BTK-ra felvettek között nem derül ki, hányan mentek fõiskolai, hányan egyetemi képzésre. A tanulmányi követelmények mellett a komolyabb szakmai teljesítmény megvalósításának terepe a középiskolásoknak az OKTV, az egyetemistáknak és fõiskolásoknak az OTDK. Az ilyen jellegû egy fõre jutó tudományos munkában a legkevesebb hallgatóval rendelkezõ Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara jár az élen. A többi intézmény között nincs igazán nagy különbség ebben a tekintetben, bár az ELTE-BTK mellett kiemelkedõ a Pécsi Tudományegyetem mindkét kara (FEEK, BTK). Egy OTDK-helyezésre jutó nappali tagozatos hallgatók száma (2004/2005) KRE-BTK 273,8 ELTE-BTK 168,0* PTE-FEEK 155,5 PTE-BTK 143,4 DE-BTK 142,4 ME-BTK 121,0 SZTE-BTK 116,1 ELTE-PPK 114,9 PPKE-BTK 107,4 VE-TK 105,7 * egyetemi és fõiskolai képzés együtt 46 A doktori képzés (PhD) ma már elengedhetetlen feltétele a szakmai elõmenetelnek. A doktoranduszok is az ELTE Bölcsészkarán vannak a legtöbben, 768-an. Az itteni tudományos képzés erejét mutatja, hogy a két éve még ezen karhoz tartozó Pedagógiai és Pszichológiai Karon is 160 doktorandusz tanul. Emellett a patinás vidéki bölcsészkarok, tehát a szegedi és a debreceni egyetem képez jelentõs számú doktoranduszt, valamint velük hasonló számban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 47 EGYETEMI KAROK BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY AZ OKTATÓI KAR A tudományos fokozatot szerzettek számában a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának eredményei kiemelkedõek. (Az ELTE-BTK ebben a vonatkozásban is nagyon jó mutatókkal rendelkezik, de adminisztrációs okok miatt nem állnak rendelkezésünkre pontos intézményi adatok.) A teljes tanári karon belül a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán dolgozik a legtöbb minõsített oktató, és alacsony (a második legkedvezõbb arány) az egy minõsített oktatóra jutó nappalisok száma. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán hasonlóan jó esélyekkel találhatnak a hallgatók minõsített oktatókat. Összességében az intézmények oktatói karának tudományos végzettségében nincsenek igazán lényeges különbségek a bölcsészkarok között. minõsített oktatók egy minõsített oktatóra jutó tudományos fokozatot aránya százalékban nappali tagozatos szerzett hallgatók (2004 2005) hallgatók száma (2004 2005) száma (2001 2004) DE-BTK (1.) 69,8(2.) 15,9 (3.) 153 ME-BTK (2.) 62,2 (1.) 14,7 (6.) 5 VE-TK (3.) 60,3 (7.) 24,6 (8.) 0 SZTE-BTK (4.) 58,5 (6.) 24,2 (4.) 67 ELTE-BTK* (5.) 58,1 (3.) 19,6 (2.) 240** PTE-BTK (6.) 56,6 (5.) 22,7 (1.) 273 PPKE-BTK (7.) 52,1 (4.) 20,5 (7.) 2 KRE-BTK (8.) 44,9 (8.) 28,8 (8.) 0 ELTE-PPK* (9.) 40,4 (10.) 34,5 (5.) 51 PTE-FEEK (10.) 40,0 (9.) 31,1 (8.) 0 * Csak a teljes munkaidõben foglalkoztatott oktatók számára vonatkozik, mert a részmunkaidõben foglalkoztatottakra az intézmény nem adott adatot. ** 2003-ban és 2001-ben az ELTE csak Doktori Iskolára vonatkozó adatot adott meg (ez plusz 375 végzett tudományos fokozatot szerzettet jelent 2003-ban és 250-et 2001-ben), amely nincs karok szerint szétbontva. SZAKMAI PRESZTÍZS A HALLGATÓK SZERINT A bölcsészkarok hallgatói kifejezetten jó véleménnyel vannak saját intézményük szakmai színvonaláról, és a karokat a hallgatók hasonló sorrendbe állítják akkor is, ha csak a többi intézmény közül választhatják ki a legjobbat. Több mint egyharmados említési aránnyal az ELTE-BTK kapta a legtöbb szavazatot. A listán mögötte szereplõ intézmények közül még az SZTE-BTK-t és a DE-BTK-t nevezték meg sokan, a többi intézményt viszont kevesen tartják a legjobbnak. 47

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 48 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY EGYETEMI KAROK A legszínvonalasabbnak tartott intézmények (említések aránya százalékban) 60 50 40 30 20 10 0 52,4 37,0 13,7 13,2 7,7 6,4 7,4 8,2 3,8 3,4 2,7 1,4 2,4 1,3 Az oktatás színvonala és a tanulmányi követelmények nehézsége a hallgatók szerint nem feltétlenül függ össze. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem diákjai tartják a legnehezebbnek intézményüket. A rangsorban utána következõ bölcsészkarok (ELTE-BTK, DE-BTK, SZTE-BTK) hallgatói már csak erõs közepes értékelést adtak tanulmányaik nehézségi fokára. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 ELTE-BTK SZTE-BTK DE-BTK PPKE-BTK PTE-BTK ME-BTK KRE-BTK említések aránya minden intézmény hallgatóinak véleménye alapján említések aránya csak a többi intézmény hallgatóinak véleménye alapján A tanulmányok nehézsége (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) 3,38 3,35 3,14 ELTE-BTK DE-BTK SZTE-BTK PTE-BTK ME-BTK KRE-BTK SEGÍT AZ INTÉZMÉNY? HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG Segítõkész oktatók, de kevés munkalehetõség és gyenge hallgatói tájékoztatás: még a közepes értéket is alig közelítette meg a hallgatói informálás és a képzés alatti munkalehetõségek biztosítása, míg az oktatók segítõkészsége egyik bölcsészkaron sem kapott 3,5-nél rosszabb értékelést. A legnagyobb bizalommal a Károli Gáspár Egyetem bölcsészkarának hallgatói fordulnak oktatóikhoz (4,14), de ugyanezen diákok más karokhoz képest kevésbé elégedettek a kar tájékoztatási tevékenységével és a képzés alatti munkalehetõségek biztosításával. Kiegyensúlyozottabb összképet mutat a debreceni bölcsészkar, amely az átlagosnál jobban tájékoztatja a hallgatókat és több munkalehetõséget ajánl nekik. 3,01 2,91 2,91 48

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 49 EGYETEMI KAROK BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY Elégedettség a szolgáltatásokkal (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) KRE-BTK DE-BTK ME-BTK ELTE-BTK PPKE-BTK PTE-BTK SZTE-BTK NÉPSZERÛSÉGI RANGSOROK 2,23 2,19 2,3 2,55 2,49 2,65 2,61 2,65 A jelentkezési létszámok önmagukban is mutatják, hogy melyik bölcsészkar mennyire népszerû. Az ELTE-BTK-t több mint négyezren jelölték meg elsõ helyen, nappali tagozatra kérve felvételüket. Az ELTE-BTK így nem csak a bölcsészkarok között vezet toronymagasan, hanem az egész magyar felsõoktatás legnépszerûbb intézménye. Szintén nagy számú jelentkezõt vonz a pécsi, a debreceni és a szegedi bölcsészkar. Az ELTE nemrég alakult Pedagógiai és Pszichológiai Kara több mint másfélezer jelentkezõvel közvetlenül a nagy tudományegyetemek bölcsészkarai mögött található a népszerûségi listán. 2,74 2,81 2,78 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 oktatók segítõkészsége Elsõ-helyes jelentkezések, alapképzés (2005) 4299 2038 1924 1869 1670 3 3,08 3,35 3,5 képzés alatti munkalehetõségek biztosítása 1088 1011 3,62 3,61 3,73 3,69 3,88 4,14 hallgatók tájékoztatása 767 582 510 ELTE-BTK PTE-BTK DE-BTK SZTE-BTK ELTE-PPK PPKE-BTK KRE-BTK ME-BTK PTE-FEEK VE-TK A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karára viszonylag kevesen jelentkeznek, és kevesen járnak. Meglepõnek tûnhet, hogy mégis itt a legkisebb a bejutási arány: az alapképzésekre meghirdetett szakokon alig több mint minden tizedik felvételizõ jár sikerrel. Természetesen nincs közvetlen összefüggés a bekerülési arány, a felvettek száma és a bejutás nehézsége között: az ELTE-BTK-ra közel ezer, a PTE-BTK-ra pedig több mint félezer jelentkezõt vesznek fel, ám ezekbe az intézményekbe csak minden ötödik felvételizõ kerül be. 49

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 50 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY EGYETEMI KAROK elsõ helyen felvettek száma, alapképzés (2005) bejutási arány (2005) KRE-BTK 12812,6% ELTE-PPK 310 18,6% DE-BTK 405 21,0% ELTE-BTK 909 21,1% PTE-BTK 519 25,4% PPKE-BTK 283 26,0% SZTE-BTK 534 28,6% ME-BTK 315 41,0% VE-TK 245 48,0% PTE-FEEK 397 68,2% A bekerülési arány csak egyik mutatója a felvételi esélyeknek. A KRE-BTK-ra járó hallgatók például az alacsony bekerülési arány ellenére nem igazán gondolják, hogy nehéz lett volna bekerülniük. A legnehezebbnek az ELTE-BTK hallgatói tartják a bejutást, és az utána következõ három intézmény is egy helycserével megegyezik: DE-BTK, PTE-BTK, SZTE-BTK. HA ÚJRA KEZDHETNÉK......a bölcsész egyetemisták általában újra a jelenlegi intézményüket választanák, az egyes karok között csak apró különbségek vannak. Még a legkevésbé jó mutatóval rendelkezõ pécsi és Pázmányos bölcsészek döntõ többsége is elégedett korábbi döntésével. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Jelenlegi intézményébe jelentkezne-e ismét? (igennel válaszolók százalékos megoszlása) 87,7 87,0 84,5 82,7 ELTE-BTK DE-BTK ME-BTK SZTE-BTK KRE-BTK PPKE-BTK PTE-BTK 81,5 80,2 80,0 50

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 51 EGYETEMI KAROK BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY BÖLCSÉSZDIPLOMA A MUNKAERÔ-PIACON A MUNKAADÓK NEM SZÍVESEN RANGSOROLNAK A diplomásokat alkalmazó munkáltatók és a fejvadász cégek körében végzett mélyinterjús kutatás tapasztalatai szerint a munkáltatók és a személyzeti tanácsadó cégek nem szívesen vállalkoznak arra, hogy rangsorolják a bölcsészeket kibocsátó intézményeket. Arra pedig egyenesen lehetetlen rávenni õket, hogy nemkívánatos intézményeket nevezzenek meg, ahonnan a cégek vagy intézmények nem fogadnak szívesen hallgatókat. Ugyanakkor a bölcsész diplomásokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján meglehetõsen pontos képet alkotnak a végezettekrõl például esetleges elutasításukban a jelentkezõk személyisége a döntõ ok. Mások szerint nincs is minõségi különbség a különbözõ egyetemekrõl, fõiskolákról érkezõ diákok között MUNKAERÔ-PIACI KILÁTÁSOK HALLGATÓI SZEMMEL A képzés, a diploma értéke, piacképessége A legjobbnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát tartják a bölcsészek. Míg a legtöbb intézmény egyetemi oklevelét Magyarországon hasznosabbnak vélik a hallgatók, mint a nemzetközi színtéren, két vidéki tudományegyetem hallgatói körében (DE-BTK, SZTE-BTK) a diploma külföldi hírnevének megítélése jobb, mint itthon. A két egyházi felsõoktatási intézményben megegyezett a diploma hazai és külföldi elismertségének megítélése. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 A diploma értéke a munkaerõpiacon (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) 3,65 3,58 3,31 3,30 3,25 3,28 3,15 2,96 3,15 3,16 2,85 2,72 2,80 2,79 ELTE- BTK PPKE- BTK DE- BTK PTE- BTK SZTE- BTK ME-BTK KRE-BTK diploma hazai elismertsége diploma külföldi elismertsége A bölcsészképzõ intézmények hallgatói úgy vélik, hogy nekik még más képzési területekhez képest is sokkal kevesebbet segítenek. Ugyanakkor a bölcsészdiplomával a munkaerõpiac legkülönbözõbb területein lehet elhelyezkedni, ezért az intézmények nehéz helyzetben vannak, ha tipikus bölcsész munkahelyekkel kell kapcsolatot keresniük. Szembetûnõ, hogy azokon a karokon, ahol magasra értékelték a diploma munkaerõ-piaci értékét, ott tartják a leggyatrábbnak azt a segítséget, amelyet az egyetem az elhelyezkedésben nyújt (ELTE-BTK), ugyanakkor ahol a legtöbben kívánnak a pályán maradni és kedvezõnek ítélik meg elhelyezkedési esélyeiket, ott jobb az intézmények segítségének értékelése is (DE-BTK, KRE- BTK). 51

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 52 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY EGYETEMI KAROK A végzés utáni elhelyezkedés segítése a bölcsészettudományi egyetemi hallgatók szerint (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 2,95 2,93 2,78 2,69 2,63 Elhelyezkedés: pályán maradni, esélylatolgatással 2,37 2,33 DE-BTK KRE-BTK PPKE-BTK ME-BTK PTE-BTK SZTE-BTK ELTE-BTK A bölcsészkarokra járók 90% feletti arányban kívánnak a pályán maradni, pedig ezen a területen a legkevésbé egyértelmûek a munkaerõ-piac altal kínált pályaképek. A más képzési területeken megfigyelt jelenség itt nem érvényes: az elhelyezkedési esélyek kedvezõtlenebb megítélése nem befolyásolja a szakterületen történõ álláskeresés, illetve munkavállalás szándékát amellett, hogy nem elhanyagolhatók az eltérõ regionális munkaerõ-piaci igények. Összességében a Károli Gáspár Egyetem bölcsészkarának hallgatói ítélik meg a legkedvezõbben az elhelyezkedési esélyeiket, és közülük vannak a legtöbben a szakterületen elhelyezkedni vágyók. A pályához való kötõdés leginkább a debreceni és miskolci bölcsészekre jellemzõ. Mind a bölcsész szakos fõiskolások, mind az egyetemisták körében kimagasló a közalkalmazotti pályát választók aránya (44%). 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 A szakterületen maradni kívánó és az elhelyezkedési esélyeiket jónak ítélõ hallgatók aránya (%) 95,8 73,7 95 73,3 94,9 60,7 PTE-BTK PPKE-BTK ME-BTK KRE-BTK ELTE-BTK SZTE-BTK 94,5 79,8 92,5 75 91,9 71 szakterületen maradó jó elhelyezkedési esélyek 52

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 53 FÔISKOLAI KAROK BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI FÔISKOLAI KAROK AKADÉMIAI RANGSOROK HALLGATÓI KIVÁLÓSÁG Az országos középiskolai versenyeken kimagaslóan szereplõ diákok közül sokan választottak az elmúlt öt évben fõiskolai bölcsészkart. Jelentõs részük a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolai Karán, illetve a Nyíregyházi Fõiskola Bölcsészettudományi és Mûvészeti Fõiskolai Karán kezdte meg tanulmányait. Országos középiskolai versenyeken elért helyezéssel bejutottak megoszlása (fõ) (2001 2005) NYF-BMFK 35 BDF-BTK 5 SZTE-JTFK 117* A kördiagramon nem nevesített karok: ELTE-BTK* 146 EKF-BTK 1 Megjegyzés: Az SZTE-JTFK esetében csak az egész fõiskolára vonatkozó statisztikai adatokkal rendelkezünk, bölcsész- és természettudományi szakterületi bontás nélkül. Az ELTE-BTK-n az egyetemi és a fõiskolai adatokat nem lehet különválasztani. A fõiskolai bölcsészettudományi képzés elsõsorban nem tudományos kutató munkára készít fel. Viszonylag sok tudományos diákköri dolgozatot készítenek a bölcsész fõiskolások, ám közülük kevés ér el helyezést. Itt általában több száz hallgatóra jut egy országosan is díjazott szakmai dolgozat. Egy OTDK-helyezésre jutó nappali tagozatos hallgatók száma (2004/2005) BDF-BTK 224 EKF-BTK 343,5 NYF-BMFK 833 SZTE-JTFK 612 ELTE-BTK 168 Megjegyzés: lásd fentebb! AZ OKTATÓI KAR A minõsített oktatók arányát tekintve a fõiskolák érezhetõen elmaradnak egyetemi társaiktól, de az egri Eszterházy Károly Fõiskola és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Fõiskola bölcsészkarain az oktatók közel fele rendelkezik valamilyen tudományos minõsítéssel. Érdekesség, hogy a nagyobb hagyományokkal rendelkezõ SZTE-JTFK-n arányaiban kevesebben vannak a minõsített oktatók. 53

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 54 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY FÔISKOLAI KAROK minõsített oktatók aránya egy minõsített oktatóra jutó nappali százalékban (2004 2005) tagozatos hallgatók száma (2004 2005) EKF-BTK (1.) 46,4 (2.) 23,7 BDF-BTK (2.) 42,7 (1.) 21,9 NYF-BMFK (3.) 34,0 (3.) 32,0 SZTE-JTFK ( ) 40,8( ) 33,6 ELTE-BTK n. a. n. a. Megjegyzés: lásd fentebb! SZAKMAI PRESZTÍZS A HALLGATÓK SZERINT Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen néhány éve már nem önálló karon folyik a fõiskolai tanárképzés, azonban továbbra is ennek az intézménynek a tekintélye országosan a legnagyobb. A többi intézménybe járó hallgatók több mint fele az ELTE-t tartja a hazai tanárképzés legszínvonalasabb intézményének. Jelentõs számban kapott szavazatot a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzõ Kara is. 70 60 50 40 30 20 10 0 A legszínvonalasabbnak tartott intézmények (említések aránya százalékban) 61,9 54,5 20,8 13,7 6,6 8,1 3,8 1,2 2,6 1 ELTE-BTK SZTE-JTFK EKF-BTK NYF-BMFK BDF-BTK említések aránya minden intézmény hallgatóinak véleménye alapján említések aránya csak a többi intézmény hallgatóinak véleménye alapján A tanulmányok nehézségét az átlagoshoz képest közepes körülire értékelték a megkérdezettek, függetlenül attól, hogy melyik intézménybe járnak. A hallgatók saját intézményüket a szegedi tanárképzõ karon tartják a legnehezebbnek. Érdekesség, hogy a kiváló középiskolai tanulmányi eredményt felmutató diákokat nagyszámban soraiban tudó Nyíregyházi Fõiskola Bölcsészettudományi és Mûvészeti Fõiskolai Karán a hallgatók alacsonyabbnak ítélik meg a fõiskolai tanulmányi követelményeket. 54

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 55 FÔISKOLAI KAROK BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY A tanulmányok nehézsége (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 3,56 3,51 3,44 3,42 SZTE-JTFK ELTE-BTK EKF-BTK BDF-BTK NYF-BMFK GYAKORLAT ÉS ELMÉLET A FÔISKOLÁN A képzés színvonalának megítélése kapcsán ismét a Nyíregyházi Fõiskola diákjainak véleményére érdemes felhívni a figyelmet. Viszonylag könnyen teljesíthetõnek tartják a tanulmányi követelményeket, ám ettõl még kifejezetten elégedettek mind a szakmai gyakorlatok, mind az elméleti képzés színvonalával igaz ugyan, hogy nem a szakterület többi intézményéhez, hanem saját igényszintjükhöz mérten. A fõiskolai képzés szempontjából különösen fontos, hogy az oktatott szakismeretek alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban ebben a tekintetben az ELTE diákjai számoltak be a leginkább gyakorlatias képzésrõl. AZ OKTATÁS SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) szakmai gyakorlatok oktatott szakismeretek elméleti képzés színvonala alkalmazhatósága színvonala NYF-BMFK (1.) 4,02 (2.) 3,69 (1.) 4,01 SZTE-JTFK (2.) 3,60 (4.) 3,45 (4.) 3,84 ELTE-BTK (3.) 3,54 (1.) 3,73 (2.) 3,96 EKF-BTK (4.) 3,48(5.) 3,41 (3.) 3,85 BDF-BTK (5.) 3,42 (3.) 3,58(5.) 3,72 3,11 SEGÍT AZ INTÉZMÉNY? HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG A bölcsész fõiskolások úgy érzik, hogy alig kapnak segítséget intézményeiktõl a képzés alatti munkalehetõségek biztosításában. Kissé jobbnak minõsítik ennél tanulmányi idejük alatti tájékoztatásukat. Az oktatók segítõkészsége minden fõiskolán jobb értékelést kapott: leginkább a Berzsenyi Dániel Fõiskolán lehet hozzájuk fordulni, a képzés alatti munkalehetõségek biztosításában az ELTE- BTK tûnik ki, míg a hallgatók tájékoztatása a Nyíregyházi Fõiskola bölcsészkarán bizonyult a legjobbnak a diákok véleménye alapján. 55

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 56 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY FÔISKOLAI KAROK Elégedettség a szolgáltatásokkal (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) BDF-BTK 2,47 2,73 3,8 ELTE-BTK 2,57 2,78 3,73 NYF-BMFK 2,4 3,27 3,63 EKF-BTK SZTE-JTFK 2,44 2,45 2,43 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 oktatók segítõkészsége NÉPSZERÛSÉGI RANGSOROK A fõiskolai bölcsész- (tanár-) képzésben hasonlóak a jelentkezési adatok az ország különbözõ régióiban található vidéki intézményekben (ezt az SZTE-JTFK becsült bölcsészképzésre jelentkezõk létszáma is megerõsíti). Több mint ezren jelentkeztek az Eszterházy Károly Fõiskolára, emellett a Nyíregyházi Fõiskolán is mintegy ezer, az alapképzésre az elsõ helyrõl jelentkezõt tud felmutatni. Elsõ-helyes jelentkezések, alapképzés (2005) 1768 2,89 3,52 3,46 képzés alatti munkalehetõségek biztosítása 1168 900 hallgatók tájékoztatása 740 SZTE-JTFK* EKF-BTK NYF-BMFK BDF-BTK Megjegyzés: lásd fentebb! A fõiskolai képzõ intézményeknél nincs olyan ellentmondás a jelentkezési adatok (a népszerûség) és a bekerülési arány (bejutás nehézsége) között, mint az egyetemi bölcsészkarokon. Minél népszerûbb egy intézmény, annál nehezebb bekerülni. A vidéki fõiskolai karok között (az SZTE-JTFK-t nem számítva) a legtöbb jelentkezõvel rendelkezõ egri bölcsészkarra a legkisebb a bekerülési arány, amellett, hogy számszerûen ide veszik fel a legtöbb jelentkezõt. 56

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 57 FÔISKOLAI KAROK BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY elsõ helyen felvettek száma, alapképzés (2005) bejutási arány (2005) EKF-BTK 437 37,4% NYF-BMFK 397 44,1% BDF-BTK 343 46,3% SZTE-JTFK 979 55,4% ELTE-BTK n. a. n. a. Megjegyzés: lásd fentebb! A nyíregyházi, az egri és a fõvárosi hallgatók háromnegyede nem bánta meg korábbi döntését, ám meglepõ, hogy a szegedi fõiskolásoknak csak kétharmada tartana ki fõiskolája mellett. 80 70 60 50 40 30 20 10 0 HA ÚJRA KEZDHETNÉK...... a bölcsész fõiskolások többsége ismét jelenlegi intézményét jelölné meg a felvételi adatlapon. Jelenlegi intézményébe jelentkezne-e ismét? (igennel válaszolók százalékos megoszlása) 74,2 73,7 73,4 A képzés, a diploma értéke, piacképessége 67,4 66,3 NYF-BMFK EKF-BTK ELTE-BTK SZTE-JTFK BDF-BTK MUNKAERÔ-PIACI KILÁTÁSOK HALLGATÓI SZEMMEL A fõiskolai bölcsész hallgatók többre tartják diplomájukat itthon, mint külföldön. Tény, hogy a bölcsészképzést kevesebb nemzetközi kapcsolódás jellemzi, és ez különösen igaz a fõiskolai szintû képzésre. A legpiacképesebbnek a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolai Karának diplomáját gondolják a hallgatói. Hasonlóan kiegyensúlyozott magyarországi és nemzetközi presztízst tulajdonítanak a diákok a Berzsenyi Dániel Fõiskola bölcsészdiplomájának. Az ELTE- BTK fõiskolai szakos hallgatói azonban belföldön megfelelõ elismertségûnek, ám külföldön más karok hallgatóihoz viszonyítva rosszabbnak vélik diplomájuk versenyképességét. 57

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 58 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY FÔISKOLAI KAROK A diploma értéke a munkaerõpiacon (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 3,56 3,19 3,3 3,19 3,26 3,13 2,93 3,11 3,06 2,53 SZTE-JTFK EKF-BTK ELTE-BTK BDF-BTK NYF-BMFK diploma hazai elismertsége diploma külföldi elismertsége Mindenütt elégedetlenek a hallgatók azzal, ahogyan az intézmények a végzés utáni álláskeresésben segítenek. A hallgatók szerint még az ELTE-BTK támogatja a leginkább az elhelyezkedést. Ezeknél a véleményeknél természetesen figyelembe kell venni a regionális foglalkoztatási adottságokat, különbségeket is, a bölcsész fõiskolai karok sorrendje lényegében megegyezik az elhelyezkedés, illetve a pályaválasztás alapján felállított rangsorral. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 A végzés utáni elhelyezkedés segítése a bölcsészettudományi fõiskolai hallgatók szerint (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) 2,87 2,86 2,80 2,74 ELTE-BTK EKF-BTK BDF-BTK NYF-BMFK SZTE-JTFK 2,59 58

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 59 FÔISKOLAI KAROK BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY Elhelyezkedés: pályán maradni, esélylatolgatással Az ELTE Bölcsészkarán tanulnak a leginkább elkötelezett és elhelyezkedési esélyeiket a legjobbnak ítélõ hallgatók. A szakterület iránti hûség azonban szinte mindenütt egyforma, sõt a szombathelyi Berzsenyi Dániel Fõiskolán még a tudományegyetemi karoknál is magasabb valamivel. A szegedi hallgatók érzik úgy, hogy a legkevesebb segítséget kapják az intézménytõl az elhelyezkedéshez, sõt, álláskeresési esélyeiket igen borúlátón ítélik meg a többi fõiskolai bölcsészhallgatóhoz képest. Ugyanakkor diplomájuk munkaerõ-piaci értékérõl ugyanõk adták a legmagasabb értékelést. Mindezen különbségek mögött regionális szempontok, munkaerõ-piaci problémák is szerepet játszhatnak: hiába jobb a diploma megítélése, ez nem tükrözõdik vissza az elhelyezkedési kilátásokról alkotott véleményben. A bölcsész szakos fõiskolai hallgatók más képzési területekhez képest igen magas arányban (60%) a közalkalmazotti szektort jelölték meg a végzés utáni lehetséges pályaként (minden más munkalehetõség 10% alatt van). Közülük is kiemelkedik a Nyíregyházi Fõiskola bölcsészkara, ahol minden 10 válaszolóból 8 a közszférában helyezkedne el a végzés után. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 A szakterületen maradni kívánó és az elhelyezkedési esélyeiket jónak ítélõ hallgatók aránya (%) 89,5 88,8 91,2 89,0 80,4 75,8 68,1 ELTE-BTK EKF BDF NYF-BMFK SZTE-JTFK szakterületen maradó jó elhelyezkedési esélyek 59,7 85,1 62,8 59

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 60 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY Kari indexek DE-BTK ELTE-BTK KRE-BTK A hallgatók osztályzata szerint a/az Debrecen Budapest Budapest SZAKMAI SZÍNVONAL 3. 1. 7. Intézménybe való bejutás nehézsége 3,28 3,60 2,58 Tanulmányok nehézsége 3,35 3,38 2,91 Diploma hazai elismertsége 3,25 3,65 2,80 Diploma külföldi elismertsége 3,28 3,58 2,79 TANULMÁNYI MENEDZSELÉSÜK 1. 4. 2. Oktatók segítõkészsége 3,88 3,69 4,14 Szakmai önképzési lehetõségek 3,39 3,25 3,15 Egyéni szakmai érdeklõdés kielégítése 3,47 3,37 3,49 Szakmai konferenciákon részvételi lehetõség 3,31 3,47 3,50 Végzés utáni elhelyezkedés segítése 2,95 2,33 2,93 Kutatásokba való bekapcsolódás lehetõsége 3,28 3,12 3,14 Képzés alatti munkalehetõségek biztosítása 2,81 2,23 2,55 OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRA 1. 5. 7. Számítógépellátottság 3,35 2,54 2,42 Könyvtár színvonala 3,92 3,73 2,67 Tantermek felszereltsége 3,39 2,50 2,48 ÉPÜLETEK 3. 4. 7. Intézmény épületeinek állapota 3,62 3,37 2,75 Intézmény megközelíthetõsége 3,94 4,58 4,72 Kollégium színvonala 3,08 2,63 2,53 Intézmény külleme 4,08 3,61 2,65 EGYETEMI-FÕISKOLAI LÉGKÖR 1. 6. 4. Intézményen belüli étkezési lehetõségek 3,43 3,35 1,96 Kulturális lehetõségek 3,70 3,50 3,28 Sportolási lehetõségek 3,58 2,90 2,42 Általában az intézményi légkör 3,88 3,52 4,13 Hallgatók tájékoztatása tanulmányi ügyekben 3,35 2,65 3,08 Intézményi demokrácia 3,10 3,25 3,22 60 Hallgatói önkormányzat tevékenysége 3,10 3,00 3,36 Oktatók és hallgatók viszonya 3,70 3,63 4,18

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 61 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY Kari indexek ME-BTK PTE-BTK PPKE-BTK SZTE-BTK Miskolc Pécs Piliscsaba Szeged 6. 4. 2. 5. 2,75 2,97 2,85 2,93 2,91 3,01 3,86 3,14 2,85 3,15 3,31 3,15 2,72 2,96 3,30 3,16 6. 5. 3. 7. 3,73 3,61 3,62 3,50 3,07 3,19 3,24 3,10 3,36 3,34 3,23 3,09 3,35 3,42 3,44 3,04 2,69 2,63 2,782,37 3,11 3,29 3,20 2,98 2,49 2,30 2,74 2,19 4. 3. 2. 6. 3,17 2,82 3,26 2,61 3,43 3,71 3,283,50 2,72 2,95 3,49 2,56 5. 2. 1. 6. 2,87 3,78 4,27 2,39 4,19 3,95 2,88 4,10 2,64 2,86 3,61 2,83 2,83 4,13 4,44 2,89 3. 5. 2. 7. 3,67 3,05 4,15 2,26 3,56 3,91 3,67 3,55 3,92 3,65 3,21 3,50 3, 83, 83,983,97 2,61 2,61 3,00 2,65 3,10 3,10 3,15 2,75 2,91 2,91 2,84 2,80 3,69 3,69 3,72 3,44 61

bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 62 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY Kari indexek BDF-BTK EKF-BTK ELTE-BTK NYF-BMFK SZTE-JTFK A hallgatók osztályzata szerint a/az Szombathely Eger Budapest Nyíregyháza Szeged SZAKMAI SZÍNVONAL 4. 3. 2. 5. 1. Intézménybe való bejutás nehézsége 3,03 3,07 3,27 2,94 3,20 Tanulmányok nehézsége 3,42 3,44 3,51 3,11 3,56 Diploma hazai elismertsége 3,13 3,30 3,26 3,11 3,56 Diploma külföldi elismertsége 2,93 3,19 2,53 3,06 3,19 TANULMÁNYI MENEDZSELÉSÜK 4. 3. 2. 1. 5. Oktatók segítõkészsége 3,80 3,52 3,73 3,63 3,46 Szakmai önképzési lehetõségek 3,06 3,09 3,27 3,38 3,00 Egyéni szakmai érdeklõdés kielégítése 3,18 3,32 3,24 3,46 3,33 Szakmai konferenciákon részvételi lehetõség 3,05 3,23 2,99 3,42 3,35 Végzés utáni elhelyezkedés segítése 2,80 2,86 2,87 2,74 2,59 Kutatásokba való bekapcsolódás lehetõsége 2,85 3,34 2,57 2,63 2,86 Képzés alatti munkalehetõségek biztosítása 2,47 2,44 2,57 2,40 2,45 OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRA 4. 3. 5. 2. 1. Számítógépellátottság 3,10 3,59 3,46 3,60 3,64 Könyvtár színvonala 3,58 3,56 3,43 3,42 6,63 Tantermek felszereltsége 3,02 3,08 2,23 3,17 2,91 ÉPÜLETEK 2. 3. 5. 4. 1. Intézmény épületeinek állapota 3,64 3,46 2,11 3,24 3,64 Intézmény megközelíthetõsége 4,23 4,01 4,55 4,48 4,23 Kollégium színvonala 2,71 2,88 2,31 2,48 2,71 Intézmény külleme 3,99 3,60 2,22 3,57 3,99 EGYETEMI-FÕISKOLAI LÉGKÖR 3. 4. 5. 1. 2. Intézményen belüli étkezési lehetõségek 3,83 2,63 2,45 4,02 2,62 Kulturális lehetõségek 3,61 3,81 3,13 3,91 3,91 Sportolási lehetõségek 3,92 3,25 3,20 4,01 4,04 Általában az intézményi légkör 4,02 3,65 3,46 4,13 4,17 Hallgatók tájékoztatása tanulmányi ügyekben 2,73 3,89 2,78 3,27 2,43 Intézményi demokrácia 3,01 2,99 3,36 3,46 2,76 62 Hallgatói önkormányzat tevékenysége 2,66 3,22 2,97 3,47 3,28 Oktatók és hallgatók viszonya 3,77 3,53 3,73 3,63 3,50