Bevezetés. A tantárgy alapvető célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet: ember-gép-környezet rendszer logisztika

Bevezetés A tantárgy alapvető célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet: ember-gép-környezet rendszer logisztika - változatokban való gondolkodás - problémaérzékenység, nyitottság

Az üzemszervezés: - üzemtani alapokra épülő ötletelés - problémafeltárás - veszteségelemzés - döntéselőkészítés Példák: - általános - közlekedési - műszaki - oktatási

Döntő az EMBER szerepe! A hazai munkaerő képzetlen, ill. nem megfelelően képzett ANULÁS!!! Kitűnő diákolimpikonok a tömeg (az átlag) tanulatlan (pl. nyelv), tájékozatlan (pl. politika) Funkcionális analfabéták a felsőoktatásban!!! - főiskolák - egyetemek

Szakirodalom - gyökerek, a tudomány születése, alapjai - kis színesek - külföldi szerzők művei - előszó a magyar kiadáshoz -- alkalmazási (keletkezési) körülmények -- adaptációs feladatok, nehézségek -- indoklások, magyarázatok, ajánlások

Irodalomjegyzék Jegyzetek: 1. Prezenszki, J.: Üzemszervezéstan, egyetemi jegyzet 70757 2. Kovács, P.: Üzemszervezés gyakorlatok, egyetemi jegyzet 71049 Könyvek: 1. Maynard, H. B.: Gazdasági mérnöki kézikönyv Műszaki Kiadó, Budapest, 1977.

2. aylor, F. W.: Üzemvezetés. A tudományos vezetés alapjai Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983. 3. Miller, L. M.: A munkahelyi viselkedés befolyásolása Mezőgazdasági Kiadó, 1982. 4. Schultz,. W.: Beruházás az emberi tőkébe Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983.

5. Bálint, Erdősi, Nahlik : Csoportos szellemi alkotó technikák Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1984. 6. Morita Akio : Made in Japan Árkádia Kiadó, Budapest, 1989. 7. Iacocca, l.: Iacocca, egy menedzser élete Gondolat Kiadó, Budapest, 1988.

8. Prezenszki J. (szerk.): Logisztika I. (Bevezető fejezetek) BME Mérnöktovábbképző Intézet, 2004. 9. Prezenszki J. (szerk): Logisztika II. (Módszerek, eljárások) Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, 2002. 10. Chikán A.: Vállalatgazdaságtan AULA Kiadó, Budapest, 1998.

Összefoglalás Rendszerszemlélet Változatokban való gondolkodás Problémaérzékenység Az egyén szerepe, felelőssége anulás

A kurzus célja Konkrét számítások, módszerek megismerése, alkalmazás szintű elsajátítása: - adott probléma megoldására milyen módszerek állnak rendelkezésre - a módszerek alkalmazásának módja, lépései - a kapott eredmények értékelése - gyakorlati megvalósítás

A tantárgy fő fejezetei I. Az üzemszervezés alapjai, fogalmai II. A termelési (üzemi, közlekedési stb.) folyamatok rendszerszemléletű értelmezése III. A termelési rendszerek tervezéséhez és szervezéséhez szükséges folyamatjellemzők és meghatározásuk IV. A termelési rendszerek kapacitása és kihasználása V. A termelési rendszerek tervezésének alapjai VI. Szervezésmódszertan

Az üzemszervezés alapjai, fogalmai Az üzemszervezés tárgya - a munka célja: anyagi és szellemi szükségletek kielégítésére alkalmas használati értékek (termékek, szolgáltatások) előállítása - a munka: használati értékek előállítására irányuló célszerű tevékenység - történelmi fejlődés a munka társadalmivá vált bonyolult rendszerek termelési folyamatok (természeti- és munkafolyamatok) - az üzemszervezéstan általános feladata

Az üzemszervezés tárgya - az üzemszervezéstan módszere: a vállalatok tevékenységének szervezése, irányítása, valamint a termelés során szerzett tapasztalatok elemzése bizonyítás általános összefüggések, törvényszerűségek megállapítása Az üzemszervezési tevékenység során meg kell tervezni és szervezni: - a munkaerő létszámát és összetételét - a munkamódszert - az igénybe vehető anyagokat és energiákat - az igénybe vehető eszközöket és gépeket

Az üzemszervezéstan interdiszciplináris jellege - műszaki tudományok - munkatudományok, fiziológia, pszichológia - közgazdaságtan, vállalati gazdaságtan - rendszerelmélet - szabályozáselmélet - információelmélet - logisztika - marketing - I (információtechnika)

Az üzemszervezés feladata Munkahelyszervezés: optimális munkafeltételek ermelési folyamatszervezés: a munkaerő, a munkatárgy és a munkaeszköz optimális egyesítése Megszervezés: új rendszer létrehozása Átszervezés: meglévő rendszer átalakítása Reengineering: radikális átszervezés (újraszervezés)

A termelési folyamat rendszerszemléletű értelmezése Az iparvállalat általános rendszermodellje Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata

Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata termékéletciklus: az az időtartam, amíg a termék a piacon értékesíthető a szükséglet életciklus-görbéje

Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata a szükséglet, a technológia és a termék életciklusának összefüggése

Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata a termékéletciklus alakulása, szakaszai

Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A termékéletciklus csökkenő tendenciája Az ellátás (beszerzés) termelés (gyártás) elosztás (értékesítés) kapcsolatrendszere, együttes átfutási ideje Az együttes átfutási idő rövidítésének módjai - technikai fejlesztés - technológiai fejlesztés - korszerű szervezési módszerek alkalmazása Az együttes átfutási idő rövidítésének területei - a termelési átfutási idő rövidítése - az ellátás-elosztás idejének rövidítése logisztika

A logisztika értelmezése A raktározás és a logisztika kapcsolata Információáramlás Nyersanyag kiter melés Ellátás ermelés Elosztás Fogy asztók megsemmisítés Hulladék feldolgozás Anyagáramlás Piac A nyagáramlást kísér ő infor mációk

Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A logisztika értelmezése A logisztika alapelve, célja (6M elv) A Just in ime (JI) elv kiterjesztése - az ellátás - a termelés - az elosztás együttes területére Új termelési filozófia: készletre gyártás helyett megrendelésre gyártás (Push-típusú gyártás helyett Pulltípusú gyártás)

Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A megrendelésre való gyártás megvalósításának követelményei - a rendelési ciklusidő csökkentése - késztermék-készletek csökkentése - rugalmas, majd integrált gyártórendszerek Számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek (CIM Computer Integrated Manufacturing) A gyártási mélység csökkenése gyártani vagy venni? (Make or Buy?)

Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A gyártási mélység csökkenése gyártani vagy venni? (Make or Buy?)

Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A saját gyártás előnyei: költségcsökkentés jobb ütemezés nagyobb fokú rugalmasság gyártási titkok megőrzése egyszerűbb gyártmánystruktúra-váltás nincs kiszolgáltatottság a beszállítókkal szemben közvetlenül, áttételek nélkül érvényesíthetők az igények A saját gyártás hátrányai: sokféle jó szakember kell tőkeigényes növekszik a szervezet növekszik a járulékos létszám nagy fejlesztő munkát igényel

Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A rendelésre való gyártás követelményei az ellátási és az elosztási folyamatokban - az áruszállítás folyamatba integrálása (mozgó tárolás) - minimális készlettel működő folyamatok Számítógéppel integrált logisztikai rendszer (CIL- Computer Integrated Logistics)

Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A CIM követelményei a szállítórendszerrel kapcsolatban - pontosság - megbízhatóság - rugalmasság - szükség szerint speciális járművek alkalmazása - sajátos rakományhordozók alkalmazása - korszerű rakodástechnikai megoldások Számítógéppel integrált rugalmas szállítórendszer (CI- Computer Integrated ransportation) CIM CIL CI kapcsolat

Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata Összegzés: az üzemszervezés és a logisztika azonos célkitűzéseket fogalmaz meg: az üzemszervezés a termelés és a szolgáltatások területein, a logisztika a termelést megelőző és követő területeken a logisztika foglalkozik az újrahasznosítással és a hulladékok megsemmisítésével is a logisztikai szemléletmód elemei (pillérei) - rendszerszemlélet - teljes költség szemlélet - közös adatbázis alkalmazása - partner szemlélet (együttműködés!)

A szervezéstudomány nagy egyéniségei Frederick W. (Winslow) aylor (1856-1915) gépészmérnök (estin végzett!) - a munka megszervezését és irányítását tudományos alapokra kell helyezni, - megfigyeléseken, méréseken alapuló vizsgálatok folyamatok felbontása (a képzetlen munkaerő miatt is szükséges volt!) szalagszerű munka Ford, Galambos, Chaplin Modern idők

- híres tanulmányai: -- lapátolás: különböző alakú és méretű lapátok szívlapát! -- vasérc rakodás: a munka tervszerűvé és ésszerűvé tétele, - szoros normák, de minden segítséget megad: készülékek, segédeszközök, jótanácsok; - Maunsel White-tal feltalálja a gyorsacélt, - Lenin első levele (aylornak): a taylorizmus a kizsákmányolás tudományos módszere, - Lenin második levele (SZKP KB-nak): a taylorizmusból vegyük át azt, ami tudomány!

- munkaerő el- és visszaáramlás, - tudományos vezetés: kidolgozza a funkcionális szervezeti sémát. aylort a szervezés-vezetés tudomány atyjának, megteremtőjének tekintjük. A könyveiben leírt alapelvek később aylorizmus néven váltak ismertté.

A szervezéstudomány nagy egyéniségei A legfontosabb öt alapelv: minden munkafolyamatot a legapróbb részletekig meg kell tervezni; a feladat elvégzésére ki kell választani a legalkalmasabb embereket; a dolgozókat megfelelően ki kell képezni az adott feladat elvégzésére; a dolgozóknak munkavégzésük során minden segítséget meg kell adni a felmerült problémák megoldásában; a vezetők elsődleges feladata a munkatársak támogatása, hogy munkájukat sikeresen végezhessék.

A szervezéstudomány nagy egyéniségei aylor híres ars poétikája : A munkairányító fő feladata a munkáltató jólétének a munkavállaló jóléte által való biztosítása.

A szervezéstudomány nagy egyéniségei Henry L. Gantt mérnök, aylor munkatársa - sokkal inkább emberközpontú, mint aylor, - Gantt diagram: folyamatok időbeli lefutását ábrázolja.

Frank és Lillien Gilberth Gantt barátai és munkatársai, aylort is ismerték, lényegében aylor tanítványoknak és követőknek tekinthetők. - a mozdulattanulmányozás megalkotói, - a dolgozó számára legkényelmesebb, legkevésbé fárasztó módszert kell megtalálni, - mozgófilm alkalmazása a mozdulattanulmányozáshoz. H. B. Maynard - az 1940-es években Gilbreth-ék nyomdokait követve 10 000-es nagyságrendben végeztek mozdulatelemzéses vizsgálatokat mozgófilmmel. (Westinghouse óragyár sajtoló üzemében). - 1948-ban publikálta az eredményeket MM eljárás.

A szervezéstudomány nagy egyéniségei Henri Fayol (1841-1925) Megfigyelte, hogy a vezetés kivételével minden más munkára már kora ifjúkoruktól felkészítik az embereket a különböző formájú és szintű oktatás útján. Fayol meglátásában vezetni nem más, mint tervezni, szervezni, rendelkezni, koordinálni és ellenőrizni.

A szervezéstudomány nagy egyéniségei Henry Ford (1863-1947) Sikerének titka a tömegtermelés módszerében és a magas bérekben rejlett. Az egyik alapelve az volt, hogy a lehető legmagasabb béreket fizette és ebben igazi reformernek számított. Nevéhez 161 amerikai szabadalom fűződött.

A szervezéstudomány nagy egyéniségei George Elton Mayo (1880-1949) Az újonnan tanult szociológiai elméleteket a kor más vezetéselméleti tanulmányaira kezdte el alkalmazni Ezért tekintik manapság az Emberi kapcsolatok szellemi atyjának dr. George Elton Mayot

A folyamatjellemzők meghatározása A folyamatjellemzők (és egyben rendszerjellemzők) a folyamat (rendszer) megismerése, tervezése, ellenőrzése céljára megfelelően megválasztott, számszerűen is megadható mérőszámok. A legismertebb folyamatjellemzők a különböző normák. A sokféle norma közül az idő-és teljesítménynormával, valamint az anyagnormákkal foglalkozunk.

A folyamatjellemzők meghatározása Az időnorma - t (óra/db) - az az emberi munka, vagy gépi idő felhasználás, amely valamely feladat tartós végrehajtásához - meghatározott szervezési és műszaki feltételek mellett - szükséges. A teljesítménynorma - n (db/óra) - az a termékmennyiség, amely - meghatározott szervezési és műszaki feltételek mellett - időegység alatt előállítható.

A folyamatjellemzők meghatározása A definícióból kiolvasható, hogy az idő- és a teljesítménynorma egymás reciprokai: n= 1 t A fenti módon definiált normák az ún. haladó átlag normák, ami azt jelenti, hogy az időnorma értéke csökkenő tendenciát mutat.

A folyamatjellemzők meghatározása Az időnorma haladó jellegének bemutatása

A folyamatjellemzők meghatározása Anyagnormák - anyagfelhasználási norma (késztermék + technológiai veszteség+hulladék) - anyagszükségleti norma (a felhasználási norma szállítási-tárolási veszteséggel, és a selejtszázalékkal növelt értéke) Anyagszükségleti együttható a késztermékben lévő anyagmennyiség és a felhasználási norma hányadosa, százalékban kifejezve

A folyamatjellemzők meghatározása A folyamatjellemzők meghatározásának módszereit két fő csoportra oszthatjuk globális módszerek szabatos módszerek A globális módszerek közül az alábbiakat említjük: becslő vagy tapasztalati eljárás összehasonlító módszer statisztikai elemzés

A folyamatjellemzők meghatározása A szabatos módszerek közül az alábbiakat említjük: megfigyeléseken, méréseken alapuló eljárások adattáblázatokat használó módszerek műszaki számítás kiszabási módszer

A folyamatjellemzők meghatározása Statisztikai jellemzők Munkanapfelvétel Időmérés - előfordulási arány - átlag - abszolút hiba - relatív hiba - relatív pontosság - szórás - érvényességi határok - érvényességi h

Mozdulatelemzés A nagyszámú megfigyelés-mérés-elemzés egyik eredménye: bizonyos körülmények között az elemi emberi tevékenységek azonos idő alatt végezhetők el. Legaprólékosabb folyamatfelbontás: mozdulatokig. A konstans időértékek táblázatokba foglalhatók segédlet a vizsgálatokhoz. Nem kell mérni, mivel a számértékek megvannak! A tervezés fázisában is használható módszer, sőt!! (A megfigyeléses módszerek csak már működő folyamatok esetében használhatók!).

A mozdulatelemzés a szabatos módszerek csoportjába tartozik, a táblázatokat felhasználó módszerek közé. A Gilbreth hp. foglalkozott a mozdulattanulmányozással először. Első klasszikus példa: falazás, 12 mozdulatról 5-re csökkentették. Ehhez készülékek (pódiumok, állványok, segédeszközök stb.) kellenek. Gilbreth-ék használtak először mozgófilmet. Nagy jelentőségű technikai alkalmazás! Hazai adaptáció:1974-ben 3M-módszer: - Mozdulatelemzéses - Munkatanulmányozás és - Munkakialakítás

A mozdulatelemzés célja: felismerni és kiszűrni az emberi tevékenységekből a felesleges, fárasztó, hosszú és rossz mozdulatokat. Ezek helyett egy kényelmes mozdulatsor kialakítása. Példák: - sport - autó - szerelés-előkészítő raktár (körforgó ember), - szerelőszalag, - reluxás: kifejezetten balkezes szerelőt keres! - íves zongorabillentyű-sor, - 100 csavar-100 anya.

Alkalmazási példák, hazai tapasztalatok: - alkalmazási terület: ahol az emberi (elsősorban kézi) munkavégzés dominál (szerelés, konfekció-ipar, műszeripar stb.) - 20-40 %-os termelékenység növekedés (nálunk a fele) - fokozatos bevezetés, telj. növekedés csak egy bizonyos betanulási időszak után! - nagy hazai fiaskók, majd jó kezdeményezések: elsősorban a fiatalokat kell megtanítani jól dolgozni, a beidegződött mozdulatokon nehéz változtatni - kitűnő eredmények: pl. Bakony Művek szerelősorai (Zsiguli /Lada/ műszerfal)

Az MM (módszer-idő-mérés) módszer jellemzői 19 alapmozdulat: 9 kéz + 8 törzs és láb + 2 szem A mozdulatok időszükségletét az időállandók fejezik ki. Abszolút időállandó: mindig azonos értékű Relatív időállandó: a mozdulathossztól (vagy valami mástól) függ. A táblázatban az ún. normál idő (veszteségmentes) szerepel: t 0 A tényleges idővel számolunk: t = t 0 (1+psz+pk); psz= 15 %, pk= 20 %

Dimenzió: 1 MU = 0,036 mp = 0,00001 óra (kerekített érték!) (1/16 mp = 0,00001735 óra egy filmkocka lefutási ideje) Esettanulmány: az Üzemszervezés j. című elektronikus tananyagban

A termelési rendszerek kapacitása és kihasználása Az időalapok viszonyítási, vetítési időszakok, amelyek alatt a számítások érvényesek. Az időalapok meghatározása Az időalapok csoportosítása: - naptári időalap, - hasznos időalap, - munkarendszerinti időalap, - produktív időalap. Az időalapok a termelő berendezésekre vonatkoznak

Időalapok A naptári időalap számítása A naptári időalap ( N ) valamely időszak naptári napjainak, óráinak, perceinek teljes mennyiségét jelenti. Számítása az alábbi összefüggéssel lehetséges: N = 24. n n.k h (gépóra) ahol n n - a naptári napok száma, k h - a homogén gépcsoportba tartozó (egymással gazdaságosan helyettesíthető) gépek száma.

Időalapok A hasznos időalap számítása A hasznos időalap ( H ) a naptári időalapnak az a része (percekben, órákban, napokban stb. kifejezve), amely alatt a termelő berendezés a gazdaságosan megengedhető, maximális terheléssel üzemeltethető. Számítása az alábbi összefüggés segítségével történhet: H = N - J (gépóra) ahol J - a legjobb (élenjáró) módszerek segítségével végzett javítási, karbantartási tevékenységek, valamint biztonsági vizsgálatok időszükséglete, folytonos üzem esetén.

Időalapok A legjobb (élenjáró) módszerek értelmezése - a legjobb anyag - a legjobb szerszám - a legjobb munkaerő - a legjobb módszer (technológia) - a legjobb szervezés alkalmazása. Relatív fogalom, adott környezetre, adott folyamatra vonatkozik.

Időalapok A munkarendszerinti időalap számítása A munkarendszerinti időalap ( MR ) a naptári időalapnak az a része, amely alatt a termelő berendezésnek - az elfogadott munkarend értelmében - dolgoznia kell. Számítása az alábbi összefüggéssel lehetséges: MR = N - ÖK (gépóra) ahol ÖK - az összes kieső műszak ideje.

Időalapok A produktív időalap számítása A produktív időalap ( P ) a munkarendszerinti időalapnak az a része, amely alatt a termelő berendezés ténylegesen termel. Számítása az alábbi összefüggéssel történhet: P = MR - V (gépóra) ahol V - a munkarenden belüli veszteségidők.

Időalapok Az időalapok egymás közti relációi ipikus relációk N > H > MR > P Lehetséges relációk N > H MR P

Időalapok 1. példa.: Megállapítandó a hasznos időalap egy évre vonatkoztatva, ha a karbantartás élenjáró óraszáma 315 óra/év műszakonként, és a szükséges biztonsági vizsgálatok egy műszakra eső ideje 52 óra/év (élenjáró módszerekkel végezve). H = N - J N = 365*24 = 8760 óra/év J = 3*(315+52) = 3*367 = 1101 óra/év H = N - J = 8760-1101 = 7659 óra/év

Időalapok 2. példa.: Megállapítandó a munkarendszerinti időalap egy évre, ha az üzem egy műszakban dolgozik, és az évi munkaszüneti napok száma 58. MR = N - ÖK = 365*24- {58*24+(365-58)*16} = 2456 óra/év Egyszerűbb a számítás, ha közvetlenül a munkára fordított időt határozzuk meg: MR = (365-58)*8 = 307*8 = 2456 óra/év

Időalapok Hogyan változik a munkarendszerinti időalap, ha áttérünk kétműszakos termelésre? MR = (365-58)*2*8 = 2*2456 = 4912 óra/év Egyforma (azonos) műszakokkal számolunk!!! Mennyi lesz a munkarendszerinti időalap három műszakos (folytonos) termelés esetén? Folytonos termelés esetén nincsenek munkaszüneti napok. Az évi naptári napok nem szorozhatók be 3*8- cal, mert az a naptári időalapot adná.

A definíció szerinti képlettel Időalapok MR = N - ÖK, de ÖK = 0 Mivel az általunk vizsgált technológiákban mindig szükség van javításra-karbantartásra, az ehhez szükséges időt ( J ) le kell vonni a naptári időalapból: MR = N - J = H vagyis folytonos üzem esetén a munkarendszerinti időalap megegyezik a hasznossal!

A termelési kapacitás fogalma és számítása A termelési kapacitás meghatározása A termelési kapacitás (N) valamely adott termelő berendezés teljesítőképességének felső határa a gazdaságosan megengedhető max. terhelés és a termelő munka élenjáró szervezése mellett. Számítási képlete: N= H nk = H tk (db) ahol n k - a kapacitás teljesítménynorma, t k - a kapacitás időnorma.

A termelési kapacitás fogalma és számítása A kapacitás normák meghatározása A kapacitás normák és a haladó átlag normák közti összefüggés: t k t = 100 p s % (óra/db), n k n p s = % 100 (db/óra) ahol t és n - a haladó átlag normák, ps% - a legjobb dolgozók teljesítmény %-a.

A termelési kapacitás fogalma és számítása 3. példa.: Meghatározandó egy termelő berendezés hasznos és produktív időalapja, ha a bázisidőszak hossza 30 nap, a munkaszüneti napok száma 4, a termelés kétműszakos, a MK időszükséglete 3 óra/műszak (az élenjárók teljesítési % - a 150 %). A munkarenden belüli veszteség 10 perc/munkaóra. N = 30*24 = 720 gépóra H = N - J A J a MK-időt tartalmazza élenjáró munkavégzés és folytonos üzem (3 műszak) esetén. Lényegében a MK-sok kapacitás időnormáját kell kiszámítani: t MK k t 100 = = ps 3 100 = 150 2 (óra/műszak)

A termelési kapacitás fogalma és számítása Így J = 2*3*30 = 180 óra A hasznos időalap: H = 720-180 = 540 óra A munkarendszerinti időalap: MR = (30-4)*2*8 = 26*16 = 416 óra A produktív időalap: P = MR - V = 416-416*1/6 = 416*5/6 = 346,67 óra

A termelési kapacitás fogalma és számítása Kapacitás számítás több termékfajta gyártása esetén Számításainkban csak a feltételezett termékek módszerét használjuk! 4. példa: Kiszámítandó a kapacitás feltételezett termékben és konkrét termékben! ermék Mennyiség Mennyiségi Kapacitás norma Súlyozott kap. arány nor. A 60000 db 60 % 3 óra/db 0,6*3 = 1,8 B 40000 db 40 % 2 óra/db 0,4*2 = 0,8 100000 db 100 % 2,6 óra/db felt.ter.

A termelési kapacitás fogalma és számítása A hasznos időalap H = 2080 óra N = t 2080 2,6 H = =, k 800 db feltételezett termék A gyártható A termékek száma: N A = 800*0,6 = 480 db A gyártható B - " - : N B = 800*0,4 = 320 db

A termelési kapacitás kihasználása A kapacitás kihasználás meghatározása A kapacitás kihasználás (N kh ) egy adott időszak termelésének kifejezője, a ténylegesen előállított termékmennyiséget adja meg. N kh = P n = t P (db) ahol n a haladó átlag teljesítménynorma t a haladó átlag időnorma

A termelési kapacitás kihasználása A kapacitás kihasználás számítása több termékfajta gyártása esetén 5. példa: Kiszámítandó a kapacitás kihasználás feltételezett termékben és konkrét termékben! ermék Mennyiség Mennyiségi Hal. átlag norma Súly. hal. átl. nor. arány A 60000 db 60 % 4 óra/db 0,6*4 = 2,4 B 40000 db 40 % 3 óra/db 0,4*3 = 1,2 100000 db 100 % 3,6 óra/db felt.ter.

A termelési kapacitás kihasználása A produktív időalap P = 720 óra N kh = t 720 3,6 P = =, 200 db feltételezett termék A gyártható A termékek száma: N kha = 200*0,6 = 120 db A gyártható B - " - : N khb = 200*0,4 = 80 db

A kapacitás kihasználás indexe A kapacitás kihasználás indexe (η k ) egy adott időszak kapacitás kihasználásának és kapacitásának hányadosa. η k = Nkh 100 N (%)

A kapacitás kihasználás indexe A kapacitás kihasználási index számítása többfajta terméket előállító munkahelyen, illetve üzemben: - feltételezett termékek módszerével - a kihasználási időérték segítségével A kihasználási időérték ( k ) az az időtartam, amely alatt a ténylegesen megtermelt termékmennyiséget (N kh ) a legjobb módszerek és feltételek mellett lehet előállítani. k = N kh t k (óra)

A kapacitás kihasználás indexe A kihasználási index η k = N N kh = N N kh t t k k = k H öbbféle termék előállítása esetén a kihasználási időérték k = N t + N t +... + kh1 k1 kh2 k2 N khn t kn

A kapacitás kihasználás indexe 6. példa.: Kiszámítandó a kapacitás kihasználási index kétfajta termékre! (A korábbi példák adatait vesszük figyelembe!) Kétféle módszerrel dolgozunk: - feltételezett termékek módszere, - kihasználási időérték felhasználása. Feltételezett termékes számításaink korábbi adatai, ill. eredményei: H = 2080 óra, t ka = 3 óra/db, t kb = 2 óra/db, N kha = 120 db, N khb = 80 db, N = 800 db, N kh = 200 db

A kapacitás kihasználás indexe A kihasználási index feltételezett termékkel η k N = kh N 200 100 = 100 = 800 25 % A kihasználási index a kihasználási időértékkel k = N A kh t A k + N B kh t B k = 120 3+ 80 2 = 520 óra η k = k H 520 100 = 100 = 2080 25 %

A kapacitás kihasználás indexe Az üzem kapacitás kihasználási indexének számítása - A termelési kapacitást meghatározó alapvető termelési keresztmetszet (N a ) értelmezése - A kihasználást meghatározó elháríthatatlan szűk keresztmetszet (N kh sz ) értelmezése - A kihasználási index (η kü ) számítása η ü k N sz = kh a N 100 (%)

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A nyílt tartalékok értelmezése A rejtett tartalékok értelmezése

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A nyílt tartalékok nagyságának számítása A nyílt tartalék termékegységben kifejezve (N ): N = N - N kh (db) A nyílt tartalék időben kifejezve ( ): = (N - N kh )t k = H (1 -η k ) (óra) A nyílt tartalékok termelésbe vonása: - a produktív időalap növelésével (extenzív módszerek) - a teljesítménynorma növelésével (intenzív módszerek)

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei extenzív módszerek: - a meddőidők csökkentése, - a munkaidő növelése (nyújtott műszak, túlóra), - a nem felhasznált műszakok termelésbe állítása, - az eddig nem használt (tartalék) berendezések üzembe állítása, - a szűk keresztmetszetek kiküszöbölése, - a bő keresztmetszetek jobb kihasználása.

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei intenzív módszerek: - a termelő munka ésszerűsítése, - a legjobb munkamódszerek általános alkalmazása, - a szellemi munka fokozott bevonása. A termelési kapacitás kihasználhatóságának tervezése: - a kapacitás kihasználhatóság tervezésének feladata - a tervidőszak kapacitás kihasználásának meghatározása

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tervezhető kihasználás (N kh) a kapacitás és a kihasználás általános összefüggése alapján az alábbi képlettel számítható: N kh = η N k ahol η k - a tervidőszak kapacitás kihasználási indexe, N - a tervidőszak kapacitása.

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei Adott kapacitás kihasználásának növelése a nyílt tartalékok bevonásával A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (1): - csak a munkára fordított idő (produktív időalap) nő: B B H H B k k B B P P N N n n n n = = = =

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (2): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás), kh P B N = n = t P B ha P ismert

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (3): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) N kh, = η k, N B ha P nem ismert

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (4): - A tervidőszak kihasználási indexe k, MR B MR η = η B k

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (1): - csak a haladó átlag teljesítmény norma nő (az időnorma csökken!) Ez a kép most nem jeleníthető meg. B B H H B k k B P P B N N n n n n = = = =

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (2): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás),, B N kh = P n = t B P ha n egyetlen összetevőből áll

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (3): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) N kh,, = η k,, N B ha az intenzív tényező (n ) több összetevőből áll

Ez a kép most nem jeleníthető meg. A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (4): - A tervidőszak kihasználási indexe,, H η k = η H M B k ahol = n M m H 1 n = B a megtakarítási idő

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (5): - Az intenzív tényező átalakítása ha az intenzitás növelést csupán az időnorma csökkentése eredményezte! B B B B H H H M H H t t n n n n n n = = + = = 1 1 1 1

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzői (1): - a munkára fordított idő (produktív időalap) és a haladó átlag teljesítmény norma egyaránt nő B B k k B H H B B P P N N n n n n = = =

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzői (2): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) kh P N = n = t P ha a P ismert, és az n egyetlen összetevőből áll!

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzői (3): - A tervidőszakban ténylegesen előállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) N kh =η k N B ha a P nem ismert, és/vagy az n több összetevőből áll!

A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzői (4): - A tervidőszak kihasználási indexe k MR B MR B η = η t t B k

A termelési rendszerek tervezésének alapjai A termelési rendszerek fogalma - A munkahelyek térbeli elrendezésének alapelvei: -- technológiai csoportosítású munkahelyek, -- termék (tárgyi) csoportosítású munkahelyek. - A termelési rendszerek hagyományos csoportosítása: -- műhely-rendszerű termelési rendszer, -- csoportos rendszerű termelési rendszer, -- folyamatos rendszerű termelési rendszer.

A műhely-rendszerű termelés jellemzői Általános jellemzés - A műhely-rendszerű termelés előnyei: -- a géppark jól áttekinthető, tagolható -- a technológiai ellenőrzés jól megoldható -- a gépek egyenletes terhelése operatív beavatkozásokkal biztosítható -- a termelési terület jól kihasználható -- a profil változására kevésbé érzékeny.

A műhely-rendszerű termelés jellemzői Általános jellemzés - A műhely-rendszerű termelés hátrányai: -- nagyok az anyagmozgatási távolságok, ezért hosszú az átfutási idő -- magas a termékegységre jutó önköltség -- a felelősség nehezen állapítható meg -- nagy az előkészületi és a befejezési idő -- a termék készenléti fokának megállapítása körülményes. A műhely-rendszerű termelés alkalmazási körülményei

A csoportos rendszerű termelés jellemzői Általános jellemzés A csoportos termelési rendszer megszervezése: - azonos, vagy hasonló technológiával készülő alkatrészek csoportokba sorolása - az egyes alkatrész-csoportok legyártásához szükséges gépek csoportokba sorolása - az egyes gépcsoportok térbeli összevonása, elrendezése - az alapvető mutatószámok meghatározása.

A csoportos rendszerű termelés jellemzői A csoportos rendszerű termelés tipikus gépelrendezési változatai - bázisműveletes gépkör - homogén gépcsoportok szerinti elrendezés - kör kerület mentén való elrendezés - soros elrendezés.

A csoportos rendszerű termelés jellemzői Alapanyagok B A A G A C F D E Kész alkatrészek A A B B C D D E E F A B... munkahelyek, gépek C F F II.késztermék Alapanyag I.termék II.termék 5 I. késztermék 4 1 F A a/ b/ A B... munkahelyek 3 E Kiszolgáló terület 2 B 2 1 D C 4 3 D C B A E F G H A B 1 2...... munkahelyek, gépek műveletek c/ A B... munkahelyek, gépek d/

A csoportos rendszerű termelés jellemzői A csoportos rendszerű termelés alapvető mutatószámai: - a csoportba sorolt gépek átlagos terhelési mutatója (η t ): η t n i = 1 = n i = 1 t i Hi ahol t i : a csoportba sorolt i-edik gép terhelése (óra/év) Hi : az i-edik gép hasznos időalapja (óra/év) n : a csoportba sorolt gépek száma

A csoportos rendszerű termelés jellemzői A csoportos rendszerű termelés alapvető mutatószámai: - a csoport zártsága -- a termék szempontjából számított zártsági fok (z t ): t t ki z t = 100 t (%) ahol t : a csoportba sorolt alkatrészek összes műveleti ideje t ki : a kilépő műveletek összes ideje

A csoportos rendszerű termelés jellemzői A csoportos rendszerű termelés alapvető mutatószámai: - a csoport zártsága -- a termelő berendezés szempontjából számított zártsági fok (z b ): t t ki z b = t t ki + t be 100 (%) ahol t be : a belépő műveletek összes ideje

A csoportos rendszerű termelés jellemzői - A csoportos rendszerű termelés előnyei: -- a termék előállításában résztvevő valamennyi munkahely egymáshoz közel helyezhető el, így a szállítási utak rövidek -- a termelés irányítása egyszerűbb, a készültségi fok könnyen megállapítható -- mód nyílik jelentős mértékű szerszámozásra és készülékezésre -- specializáltabb munkahelyek, magasabb termelékenység -- a felelősség egyértelműen megállapítható.

A csoportos rendszerű termelés jellemzői - A csoportos rendszerű termelés hátrányai: -- érzékeny a profil és a konstrukciós változásra -- a csoportba vont gépek jó kihasználása nem mindig biztosítható. - A csoportos rendszerű termelés alkalmazási területei: -- közepes és nagysorozat gyártás

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Általános jellemzés A folyamatos rendszerű termelés kialakításának feltételei: - a termelési feladat hosszú időtávra való ismerete - a termelési eljárások, a termékek és alkatrészek messzemenő szabványosítása és tipizálása - a termelés pontos, minden részletében átgondolt technikai előkészítése - szigorú technológiai és munkafegyelem - magas színvonalú normázás - operatív naptári tervezés - a kisegítő és kiszolgáló folyamatok zavartalan működése

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Az ütemidő, mint a folyamatos rendszerű termelés legfontosabb időjellemzője - a munkahely ütem értelmezése: t = t + m t v ahol t: az adott munkahelyen a műveleti idő t v : várakozási idő - a vonal vagy kibocsátási ütem értelmezése: I = 0 N P kh ahol N kh a p idő alatt előállítandó termékek száma

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői A kötött ütemű (szinkronizált) folyamatos termelés lényege: az egyes munkahelyek egy termék okozta foglaltsági ideje megközelítően egyenlő, vagy egész számú többszöröse a legkisebb műveleti időnek A kötetlen ütemű folyamatos termelés lényege: a különböző munkaütemű munkahelyek között átmenetileg befejezetlen (műveletközi) készletek halmozódnak fel A kényszerütemű folyamatos termelés lényege: az ütemet valamilyen folyamatos működésű anyagmozgató gép biztosítja

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (1) Egy fogaskerék gyártó üzemrészben a műszakonként előállított termékmennyiség: N kh = 100 db. A produktív időalap: p = 420 min. A munkahelyenkénti időnormák a következők: Munkahelyek A Daraboló B Eszterga C Fúró D Maró E Véső Időnorma (min/db) Gépi idő (t g ) Kézi idő (t k ) 1,8 0,5 16,3 5,8 6,1 1,6 3,4 0,9 21,6 7,2

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (2) Meghatározandó: - a megmunkáló gépek száma munkahelyenként; - az átlagos kibocsátási ütem; - a munkahelyek terhelési diagramja; - a szűk keresztmetszeteken szükséges teljesítési százalék; - a bő keresztmetszetek fel nem használt időalapja.

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (3) A termelési feladat elvégzéséhez szükséges produktív időalap valamennyi keresztmetszet esetében: ahol (min) N kh - a műszakonként előállítandó mennyiség, feladatunkban 100 db; t, p = N - a műveleti idő, kh t t = t + g t k

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (4) ahol A keresztmetszetenként üzemeltetendő termelőberendezések száma (n): n =, p p p = 420 min. A kapott értéket egész számra kerekítjük. Egy gép terhelése (t') a műveleti idő és a munkahelyen dolgozó gépek számának hányadosaként számítható.

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (5) Munkahelyek A B C D E Időnorma t = t g + t k 2,3 22,1 7,7 4,3 28,80 Szükséges produktív idő (min) 230 2210 770 430 2880 Rendelkezésre álló produktív időalap (min) 420 420 420 420 420 Gépek száma 0,54 1 5,26 5 1,83 2 1,02 1 6,8 7 Egy gép terhelése (min/db) 2,3 4,42 3,85 4,3 4,11 Az átlagos kibocsátási ütem: I = p N = 420 = kh 100 4, 2 min/db

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (6) A munkahelyek terhelése (min/gép) 5,00 4,50 4,00 erhelések 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 t'k (min) t'g (min) I (min/db) 0,00 A B B B B B C C D E E E E E E E Munkahelyek

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (7) A szűk keresztmetszetek teljesítési százalékának számítása: B keresztmetszet: a gépenkénti terhelés: t' = 4,42 min/gép a kézi idő: tk = 5,8/5=1,16 min/gép a terhelés és a vonalütem különbsége: a kézi idő tervezett értéke: t = t' - I = 4,42-4,2 = 0,22 min t k = 116, 022, = 094, min/gép

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (8) a szükséges teljesítmény százalék: x B t k 116, = 100 = 100 = 123, 4% t 0, 94 k ehát a B keresztmetszet gépein a szükséges túlteljesítés 23,4 %.

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (9) D keresztmetszet: t' = 4,3 min/gép tk = 0,9 min/gép t = 4,3-4,2 = 0,1 min t k = 0, 9 01, = 08, min/gép 0, 9 x D = 100 = 112, 5% 0, 8 ehát a D keresztmetszet gépén 12,5 %-os túlteljesítésre van szükség.

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (10) A bő keresztmetszetek fel nem használt időalapjának számítása: A bő keresztmetszetek az A, a C és az E munkahelyek. A keresztmetszet: a szükséges produktív időalap: p, = 230 a gépcsoportban lévő gépek száma: n = 1 gép a fel nem használt időalap:, p p = p = 420 230 = 190 n min/gép min

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői C keresztmetszet:, p = 770 n = 2 gép min p = 420 770 = 420 385 = 35 2 min/gép E keresztmetszet: p, = 2880 n = 7 gép min p = 420 2880 = 420 411, 43 = 8, 57 7 min/gép

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői - A folyamatos rendszerű termelés előnyei: -- csökken a termelési terület -- a folyamat jól áttekinthető -- csökken az egy termékre eső önköltség -- csökken a selejt mennyisége -- csökken a termékátfutási idő -- a termelés programozása, irányítása és ellenőrzése könnyen megoldható -- könnyen automatizálható

A folyamatos rendszerű termelés jellemzői - A folyamatos rendszerű termelés hátrányai: -- a más termékre való átállás nehézkes és költséges -- a gyártandó termékmennyiség ingadozása gondokat okoz -- rendkívül érzékeny a zavarokra -- beruházási igénye nagy - A folyamatos rendszerű termelés alkalmazási területei: -- nagysorozat- és tömeggyártás

Integrált, rugalmas gyártórendszerek Az integrált (rugalmas) gyártórendszerek értelmezése - az integráltság fogalma: -- a technológiai (gyártási) folyamat -- a kiszolgálási (anyagmozgatási) folyamat -- a tárolási folyamat -- a vezérlési folyamat, valamint -- az ellenőrzési folyamat összevonása. - a rugalmasság fogalma: -- sokféle munkadarabon, sokféle művelet elvégezhető -- gyors átállások

Integrált, rugalmas gyártórendszerek Az integrált (rugalmas) gyártórendszerek kialakulásának okai: - növekvő igény a változatos, sokféle egyedi termékek iránt - a termékéletciklus lerövidülése - a rugalmatlan tömegtermeléssel kapcsolatos mennyiségi igények csökkenése - törekvés a termelési folyamatok automatizáltsági szintjének növelésére - törekvés a termelési átfutási időn belül egyre növekvő arányt képviselő anyagmozgatási és várakozási idők csökkentésére - a készletek csökkentésének igénye.

Integrált, rugalmas gyártórendszerek A gyártási eljárások fejlődési irányai Kézi kiszolgálású szerszámgépek Rugalmas automaták "Merev" automaták Rugalmasság ermelékenység Kissorozat-gyártás Fejlődési irány Középsorozatgyártás Nagysorozat-gyártás

Integrált, rugalmas gyártórendszerek Az integrált, rugalmas gyártórendszerek kiépítési fokozatai: - egymástól független NC (Numerical control) gépek alkalmazása -- kézi kiszolgálással -- automatikus munkadarab cserével - rugalmas gyártó cellák - rugalmas gyártó hálózatok - rugalmas gyártó vonalak

Integrált, rugalmas gyártórendszerek Rugalmas gyártó cellák MK1 SZ1 IR ELL R MK2 SZG1 ELL SZG2

Integrált, rugalmas gyártórendszerek Rugalmas gyártó hálózatok R FG MK 1 SZ MK n

Integrált, rugalmas gyártórendszerek Rugalmas gyártó vonalak MK1 P SZG MKn

Integrált, rugalmas gyártórendszerek A gyártás rugalmasságának és kapacitásának összefüggése

A termelő berendezések térbeli elrendezése Döntően befolyásolja a gyártási folyamat során megteendő anyagmozgatási utak hosszát, ezzel együtt az anyagmozgatás munka- és időigényét, ami végső soron a termelési átfutási időt is befolyásolja. Az elrendezés tervezés folyamata három fő fázisra osztható: a térbeli elrendezés alaptípusának meghatározása az elvi elrendezés tervezése (előzetes tervezés) a végleges elrendezés elkészítése (rendszerterv)

A termelő berendezések térbeli elrendezése A térbeli elrendezés folyamata

A termelő berendezések térbeli elrendezése Választható gépfelállítási típusesetek: egyedi vonalas csoportos műhelyszerű Közelítő, vagy optimális elvi megoldás az objektumok (gépek, munkahelyek) elrendezésére: lineáris elrendezés tervezés kvadratikus elrendezés tervezés

A termelő berendezések térbeli elrendezése A lineáris elrendezés tervezés: egy meglévő termelési rendszerhez kell illeszteni újabb objektumokat, olyan módon, hogy azok kapcsolatban álljanak a meglévő termelési rendszer objektumaival. Kvadratikus elrendezés tervezés: egy teljesen új, önállóan is működőképes üzemrész termelő objektumokkal történő felépítéséről van szó.

A termelő berendezések térbeli elrendezése Az elvi elrendezés tervezésekor az alapvető célok: - az anyagmozgatási teljesítmény minimalizálása - az anyagmozgatási távolság, továbbá a meghatározó anyagáramlási iránnyal szembeni áramlások minimalizálása is.

A termelő berendezések térbeli elrendezése Végleges elrendezési terv: az elvi elrendezés eredményére alapozva figyelembe kell venni számos olyan tényezőt, amelyet a modellezés folyamán a probléma egyszerűsítése érdekében elhanyagoltunk. Ilyenek pl. az objektumok területigénye, energia csatlakozási pontok, nyílászárók, munkavédelmi előírások stb.

A (termelési) folyamatok átfutási idejének meghatározása Egy termék gyártásának tervezésekor, a folyamatok irányítása és ellenőrzése során, sőt az értékesítési lehetőségek mérlegelé-se esetén is, az egyik legfontosabb kérdés, hogy az adott termék mennyi idő alatt készíthető el. Az átfutási idő (ciklus idő) általánosságban az alapanyag üzembe érkezésétől a kész-termék kibocsátásáig eltelt időt jelenti. Megkülönböztetünk technológiai, termelési és naptári átfutási időt.

A (termelési) folyamatok átfutási idejének meghatározása A technológiai átfutási idő csak a technológiai műveletek időszükségletét tartalmazza. Nagysága függ: a technológiai műveletek számától és hosszától a sorozatnagyságtól, és az ún. műveletkapcsolástól. A műveletkapcsolás lehet: soros vagy egymás utáni, párhuzamos, vegyes.

A (termelési) folyamatok átfutási idejének meghatározása A vegyes kapcsolás előnye az, hogy a munkahelyek folyamatos terhelése melletti legrövidebb átfutási időt adja. Ha a műveleti idők hossza monoton növekvő, vagy csökkenő, ill. monoton növekvő, majd csökkenő sort képeznek, akkor az elvileg lehetséges legrövidebb átfutási idő (mint a párhuzamos kapcsolás esetében) elérhető.

A szellemi alkotómunka szervezése Szellemi alkotómunka: az a folyamat, amely valamely új, eddig nem ismert rendszer létrehozására irányul. Speciális alkotó tevékenység: az alkotás céljának módszeres meghatározása. A cél nyilvánvalóságának feltételezése jelentős lehetőségek fel nem ismerésének forrása lehet.

A szellemi alkotómunka szervezése A szellemi alkotómunka tegye lehetővé: - hasznos célok felismerését, - ismert, feltárt célok elérési módjának meghatározását, - ismétlődő célok elérésére új módszerek kidolgozását, - ismert, de az adott területen még nem hasznosított módszerek felhasználását, - különféle eljárások célszerű kombinációját.

A szellemi alkotómunka szervezése Az alkotómunka szervezésére irányuló módszerekkel szembeni követelmények: - tegyék lehetővé a megszokottól való elrugaszkodást, - tegyék lehetővé a memorizált ismeretek előhívását. A csoportmunka lényege: az egyéni teljesítmények összegzésével szerényebb eredmény érhető el, mint a közösen végzett munkával.

A szellemi alkotómunka szervezése A csoportmunka szervezésének általános lépései: - a feladat meghatározása (írásba kell foglalni!), - a csoport létrehozása, - a csoporton belüli magatartás kívánalmainak rögzítése, - a csoport és a környezet kapcsolatának kialakítása, - a csoportmunka eredményeinek dokumentálása, hasznosítása.

Brain storming A módszer alkalmazásának lépései: 1. Előkészítés: - a kérdés megfogalmazása (meghökkentő, brutális, válaszra ingerlő, de ne sugalmazzon semmilyen megoldást sem), - a résztvevők kiválasztása (max. 10-15 fő az érintett szakterületekről), - a helyiség kiválasztása (falitábla legyen!, kényelmes székek, telefon kizárva), - az időpont kiválasztása (ne legyen szokatlan időpontban, ne legyen délután).

Brain storming A módszer alkalmazásának lépései: 2. A foglalkozás levezetése: - a résztvevők üdvözlése, a szabályok ismertetése - a kérdés felírása a táblára - válaszok összegyűjtése, felírása a táblára - provokatív válaszok, megjegyzések - a táblára írt ötletek szó szerinti leírása, jegyzőkönyv készítése ( a kérdés, az időpont és a résztvevők megnevezése) - lezárás, a közreműködés megköszönése.

Brain storming A módszer nem terjed ki a javaslatok értékelésére. Az egész foglalkozás ne legyen hosszabb kb. 45 percnél. Az eredmény közös produktum, nem kötődhet személyekhez!

Alkalmazási terület: - célmeghatározás, - koncepció-alkotás, - helyzetfeltárás. Brain storming Nem alkalmas részlettervek kidolgozására! Katalizálja az alkotómunkát, de nem helyettesíti az elmélyült egyéni munkát. Erőszakos egyének állandóan hozzászólnak, elnyomhatják a többi résztvevőt.

Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) Az írásos és a szóbeli válaszadást ötvözi, így kiküszöbölhető az agresszív személyek dominanciája. A munkalapokra felírjuk a gondolatokat kiváltó kérdést, majd egy gondolati képet. A résztvevőket 5-6 fős csoportokba soroljuk. A kérdés mindegyik munkalapon ugyanaz. A gondolati képek eltérőek, és számuk megegyezik a csoport létszámával.

Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) A módszer alkalmazásának lépései: 1. Előkészítés: - a gondolatokat kiváltó kérdés megfogalmazása (röviden, pontosan érthetően), - a gondolati képek megfogalmazása, - a résztvevők kiválasztása (12-18 fő az érintett szakterületekről), - a helyiség kiválasztása (falitábla legyen!, kényelmes székek, telefon kizárva), - tárgyi feltételek biztosítása (kellő számú munkalap, /színes/ irónok), - az időpont kiválasztása (ne legyen szokatlan időpontban, ne legyen délután).

Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) A módszer alkalmazásának lépései: 2. A foglalkozás levezetése (1): - a szabályok ismertetése -- mindenki kap egy munkalapot, -- tömören, érthetően leírják a gondolatokat, -- ha nincs több ötlet, a munkalapot továbbadják a szomszédnak, -- a már felírtakat gondosan el kell olvasni, majd a saját gondolatokat leírni, -- bíráló megjegyzés sem szóban, sem írásban nem hangozhat el, -- munka közben ne beszélgessünk, majd sor kerül a leírtak megbeszélésére, -- ha visszakerül mindenkihez az a munkalap, amellyel kezdett, akkor egy vízszintes vonallal húzzuk alá a leírtakat.

Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) 2. A foglalkozás levezetése (2): - a munkalapok kiosztása - gondolatok felírása - előzetes szavazás -- figyelmesen olvassuk végig az ötleteket, és amelyikkel egyetértünk jelöljük meg x-szel a sor szélén, -- ha közben új ötletek támadnak, írjuk azokat a vonal alá, -- ha a munkalapok ismét körbementek, adjuk össze az x-eket és írjuk az összeget a legszélső (összesen) oszlopba, - a legtöbb szavazatot (x-et) kapott gondolatokat felírjuk a táblára

Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) 2. A foglalkozás levezetése (3): - a táblán lévő gondolatok megbeszélése (értelmezés, pontosítás, összevonás) - végső szavazás -- a legfontosabbnak ítélt gondolatokat szavazókártyákra írjuk (minden kártyára csak egyet), -- a kártyákat fontossági sorrendbe rendezzük, majd ráírjuk a fontossági súlyszámot (a max. súlyszám a kártyák számával egyenlő) -- szavazatok összeszámlálása -- valamely gondolat fontossági súlyszáma az egyéni rangsorolók által adott súlyszámok összege -- az összegzett súlyszámok alapján elkészítjük a javaslatok (gondolatok) fontossági sorrendjét

Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) Alkalmazási terület: - helyzetfeltárás, ténymegállapítás, - működési, irányítási, fejlesztési problémák interdiszciplináris megközelítése, - a munkavégzést akadályozó körülmények feltárása.

Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) Esettanulmány Gondolati képek: - Gondolj a beszállításra! - Gondolj a tárolásra! - Gondolj a komissiózásra! - Gondolj a kiszállításra! - Gondolj a munkaszervezésre! - Gondolj az információáramlásra!

Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) A legtöbb szavazatot kapott javaslatok: Sorsz. Megnevezés Pontok 1. echnológiai folyamatok gépesítése 20 2. Számítógépes hálózat kiépítése a raktártelepen 18 3. Raktárgazdálkodási információs rendszer alkalmazása 17 4. Rögzített tárolóhelyek kialakítása a komissiózási 15 folyamatok prioritási elveinek megfelelően 5. A bizonylat áramlás és a technológiai folyamatok 15 szinkronizálása (ne kelljen várni a papírokra) 6. Raktárankénti árutérkép és információs felület létrehozása 11 7. A járművek ütemezett érkeztetése 10 8. Megfelelő tárolóállványok alkalmazása 8 9. Szeszes raktárak centralizációja 5 10. A berakandó áru időben legyen kikészítve 5 11. A munkafolyamatok lökésszerű jelentkezésének kisimítása 4 12. Fedett rakodófront létesítése 3 13. A rakodójegyeken a sorrend feleljen meg az útvonalnak 2 14. A rakodóhelyek, várakozóhelyek jelölése felfestéssel 2 15. Akkor hajthat a jármű a telep területére, ha a rakodás 1 rögtön megkezdhető 16. Hatáskörök és felelősségek egyértelmű meghatározása 1 17. Szabályos rakodási technológia alkalmazása 1

Összefoglalás (1.) 1. Az üzemszervezés alapjai, fogalmai - az üzemszervezés tárgya, módszere, feladata - az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata -- a szükséglet, a technológia és a termék életciklusának összefüggése -- az ellátás-termelés-elosztás kapcsolatrendszere -- a logisztika értelmezése -- 6M, JI, Push-Pull elvek -- Make or Buy -- CIM-CIL-CI

Összefoglalás (2.) 2. A folyamatjellemzők meghatározása - meghatározási módok -- globális módszerek -- szabatos módszerek - munkanapfelvétel: a munkaidő összetételét adja meg -- fajtái -- lépések - időmérés: elemi tevékenységek tényleges időszükségletének meghatározása -- lépések

Összefoglalás (3.) - mozdulatelemzés: felismerni és kiszűrni az emberi... -- elsősorban ésszerűsítő eljárás!!! -- lépések - műszaki számítás -- időnorma számítás (-- anyagnorma számítás) - kiszabási módszer: 2DM