Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ

Átírás

1 Vállalkozás gazdaságtan TAVASZ

2 Értékteremtés folyamata

3 Értékteremtés folyamata Érték egy termék jellemzőinek összessége, amely alkalmassá teszi azt a fogyasztó igényeinek kielégítésére. A termékelőállítás tehát értékteremtő folyamat. A termék értékét a piacon az ár fejezi ki, amelyet a vevő fizetni hajlandó érte. Alakulását több tényező is befolyásolhatja. Az értékteremtő folyamat minden olyan tevékenységet magába foglal, amely hozzájárul a fogyasztói igények kielégítéséhez.

4 Értékteremtés folyamata

5 Értékteremtés folyamata Input logisztika feladata a termékelőállításhoz szükséges erőforrások biztosítása, beszerzése piaci körülmények között, a természeti, társadalmi környezetből. Output logisztika feladata a késztermék eljuttatása a vevőhöz, fogyasztóhoz. Materiális infrastruktúra: eszközök karbantartása, készletek tárolása, energiaellátás stb. Immateriális infrastruktúra: minden olyan tevékenység, amely a szellemi, ügyviteli, adminisztratív feladatok ellátásával járul hozzá a termékelőállítás feltételeinek a megteremtéséhez (pl. funkcionális szakterületek tevékenysége)

6 Termelési folyamat

7 Termelési folyamat A termék előállítás és az anyagi szolgáltatások teljesítése érdekében végzett célszerű, szervezett tevékenységek összességét termelési folyamatnak nevezzük. A termelési folyamat egy rendszert alkot, amelyben az anyagok és információk áramlanak, és eközben átalakulnak a vállalatban felhalmozódott és együttműködő erőforrások felhasználásával. Gyártási tevékenység: magába foglalja az anyagi átalakítás fő- és segédfolyamatait, az ezekhez szükséges berendezéseket, embereket, anyagokat, energiát Kiegészítő vagy vezérlőfolyamatok: nem anyagi jellegű tevékenységek, amely a végrehajtó gyártási folyamatokat megtervezi, végrehajtja.

8

9 Termelési folyamat Termelés tervezés feladata a jövőbeni tevékenységek meghatározása, a hozzá tartozó feltételrendszer kidolgozása és a kitűzött vállalati célokra irányuló intézkedések meghozatala.

10 Termelés tervezési számítások Anyagszükséglet tervezés Munkaráfordítás időszükséglete Normák rendszere Anyagáramlás tervezése Üzemi teljesítőképesség Átfutási idő Határidő tervezés, programozás

11 Termelési folyamat Anyagszükséglet meghatározása Nettó anyagnorma a termékbe közvetlenül beépülő anyagmennyiség. Bruttó anyagszükséglet a megmunkálás során keletkező technológiai veszteségek, hulladékok mennyiségével megnövelt anyagmennyiség. Beszerzési norma figyelembe veszik a szállítási tárolási veszteségeket, és tekintettel van a beszerezhető mennyiségi egységekre.

12 Termelési folyamat Megmunkálási időszükséglet (átlagos normaidő) Darabidő minden egyes munkadarab megmunkálása során felmerül, és a technológia által előírt kézi és gépi főidőket és mellékidőket tartalmazza. Átállítási (előkészületi és befejezési) idő az indított sorozat együtt gyártott darabjaira egy összegben állapítják meg, amely a darabszámtól függetlenül az indítással kapcsolatos előkészületi műveletekre fordítandó időket tartalmazza.

13 Termelési folyamat Az anyagellátás alapja az időszaki termelési terv anyagszükséglete. Feladata ennek a biztosítása Anyagmérleg az anyagszükségleteket és azok forrását kifejező egyenlet. F+É+Z=NY+B+S F anyagfelhasználás; É értékesítés; Z záróegyenleg; NY nyitóegyenleg; B beszerzés; S saját előállítás

14 Termelési folyamat Gyártóeszköz ellátás a gyártási folyamathoz szükséges szerszámok, készülékek és mérőeszközök biztosítását jelenti. Biztosítás módjai: beszerzés, gyártatás, saját gyártás. Forrásteremtés az ütemezett erőforrás biztosítás és a munkafolyamatok pénzügyi finanszírozási feltételeinek a biztosítása.

15

16 A vállalat általános jellemzői

17 A vállalat általános jellemzői Profil, tevékenységi kör Üzemi teljesítőképesség, Vertikalitás Tömegszerűség, gyártási rendszer A gyártás időbeli lefolytatása A vállalat szervezete

18 Profil Azon gyártmányfajtáknak, szolgáltatási formáknak az összessége, amelyeknek a teljesítésére a vállalati rendszert létrehozták Tiszta profil Választék szerinti profil Vegyes profil Profiltisztítás

19 Üzemi teljesítőképesség Egy év alatt előállított termékmennyiség Ue. profil szegmensenként Kapacitás a termelő berendezés teljesítőképességének adott időpontban ismert azon felső határa, amely a berendezés állagának aránytalan romlása nélkül megengedhető legnagyobb terhelése Átbocsátóképesség a termelő berendezések kapacitásának az adott időszakban elérhető kihasználtsági szintjét mutatja

20 Üzemi teljesítőképesség - Kapacitás Kapacitás = naptári hasznos időalap (óra/év) / kapacitás időnorma (óra/db) vagy Kapacitás = naptári hasznos időalap (óra/év) x kapacitás teljesítménynorma (db/óra) Naptári hasznos időalap = naptári időalap karbantartási leállások ideje üzembiztonsági leállások ideje

21 Üzemi teljesítőképesség - Kapacitás Termelési kapacitásnorma Vezértípus teljesítmény egyenértékes Kapacitáskihasználás

22 Üzemi teljesítőképesség átbocsátóképesség Átbocsátóképesség = produktív időalap (óra/év) / átbocsátóképesség időnorma (óra/db) Átbocsátóképesség = produktív időalap (óra/év) x átbocsátóképesség teljesítménynorma (db/óra) Produktív időalap = munkarend szerinti időalap munkarenden belüli veszteségidők tervszerű karbantartás miatt kieső idő Munkarend szerinti időalap = munkanapok száma x napi műszakszám x munkaórák száma egy műszakra x üzemelő gépek (munkahelyek) száma

23 Gyártás vertikalitása A gyártási folyamatok egymás után következő és egymással összefüggő szakaszosságát, egymásra épülését jelenti Formái: Teljes vertikalitású gyártási főfolyamat (előgyártó, alkatrészgyártó és szerelő egységek) Részleges vertikalitás (előgyártás + megmunkálás, vagy alkatrészgyártás + szerelés) Specializált gyártási főfolyamat (vagy előgyártás, vagy alkatrészgyártás, vagy szerelés)

24

25 Tömegszerűség, gyártási rendszerek Egyedi Sorozatgyártás közepes tömegszerűség Tömeggyártás tömegszerű gyártás, a gyártási feladat ismétlődésének nagy mértéke

26 A GYÁRTÁSI TÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS ELHATÁROLÁSA A gyártás jellemzői Egyedi Sorozat Tömeg A feladat ismétlődése rendszertelen periódikus állandó Egyidejüleg gyártásban lévő darabok száma egy több igen sok Gépek, szerszámok, készülékek univerzális vegyes speciális Fizikai dolgozók képzettsége legmagasabb (szakmunkás) alacsonyabb, vegyes (betanított) beállítók: maximális; kezelők: minimális Technikai tervezés mélysége legalacsonyabb (műveletirányítás) műveletterv legmélyebb (mozdulatterv) Tervezés-szervezés központosíthatósága legkisebb átmeneti legnagyobb Előkészítési költségek kicsi nagyobb nagy (típusváltás) Gyártási költségek nagy kisebb alacsony Anyagok rendelése nem méretre részben méretre méretre Anyagok készletezése alapanyag klt. spec.alapanyag klt. klt.nem jell. Gépek elrendezése technolóigiai szakosodás vegyes tárgyi szakosodás Jellemző gyártási rendszer műhely csoportos folyamatos

27 Termelőegység átlagos tömegszerűségi foka T f Q* T I pr n i 1 Q* g i ( I n i 1 m t i I v ) i

28 Termelőegység átlagos tömegszerűségi foka T f : a termelőegység átlagos tömegszerűségi foka T: a termelőegységre háruló termelési feladat munkaidőigénye (óra/db) I pr : a termelési feladat megoldásába bevont munkahelyeken ténylegesen rendelkezésre álló produktív időalap (óra/év) Q: a termelési feladat volumene (db/év) t i : a termelési feladat egységnyi mennyiségének előállításához szükséges munkaóraigény az i- edik munkahelyen (óra/db) g i : átlagos gépállomány az i- edik munkahelyen (db) I m : a termelőegységben rendelkezésre álló munkarend szerinti időalap az i- edik munkahelyen (óra/év) I v : a munkarend szerinti időalapból levonandó kieső idők (pl. karbantartás) az i- edik munkahelyen (óra/év) Az átlagos tömegszerűségi fok 0 és 1 között mozog, vagyis 0 T 1 f

29 Gyártási típusok elhatárolása Gyártás típusa Folyamatos tömeggyártás Az átlagos tömegszerűségi fok (Tf) Tf = 1 A Gyártási folyamat és egyes részei kivitelezésének a jellege A gyártási folyamat egészét és egyes részeit (műveleti) megszakítás nélkül kivitelezik (folyamatos gyártási úton) Tömeggyártás Egyszeri tömeggyártás Tf < 1 (gyakorlatilag 0,8 és 1 között) A gyártási folyamat megszakítás nélküli, egyes munkahelyeken azonban megszakítások előfordulnak, (a gyártási út egyes keresztmetszetei nincsenek maradéktalanul terhelve) Nagysorozat gyártás Tf < 1 (gyakorlatilag 0,6 és 0,8 között) A gyártás megszakításos, de a folyamat rendszeresen ismétlődik, a munkahelyek jelentős részén a gyártás adott műveletét megszakítás nélkül végezhetik a sorozatba tartozó munkadarabokon Sorozatgyártás Középsorozat gyártás Tf < 1 (gyakorlatilag 0,4 és 0,6 között) A gyártás megszakításos, de egy- két munkahelyen elérhető a közel teljes terhelés Kissorozat gyártás Tf < 1 (gyakorlatilag 0,2 és 0,4 között) A gyártás megszakításos, egyetlen munkahelyen sem lehetséges maradéktalan terhelés (még a főmüveletet végző munkahelyen sem) Egyedi gyártás Tf» 0 (Gyakorlatilag 0- nak tekinthető) A gyártmányok egyes darabjai csak előre ki nem számítható időközönként ismétlődnek a munkahelyeken

30 Tömegszerűség, gyártási rendszerek Gyártási rendszerek: Technológiai elven alapuló műhely alapú gyártási rendszer (esztergaműhely) Tárgyi elven alapuló valamilyen termék előállítására specializálódnak Csoportos többféle gyártmány előállítására alkalmas termelőegységek Folyamatos termék szerinti szakosítás mellett a berendezések térbeli elrendezése is kötött, a gyártandó terméken végrehajtandó műveletek sorrendjének megfelelő

31 Tömegszerűség, gyártási rendszerek

32 Tömegszerűség, gyártási rendszerek

33 Tömegszerűség, gyártási rendszerek

34 Tömegszerűség, gyártási rendszerek

35 Tömegszerűség, gyártási rendszerek

36 Tömegszerűség, gyártási rendszerek

37 Tömegszerűség, gyártási rendszerek

38 Tömegszerűség, gyártási rendszerek

39 Gyártási rendszerek

40 Gyártás időbeli lefolytatása Folytonos Szakaszos, periódikus Időszakos Átfutási idő a megrendelés elfogadásától, a gyártmány megrendelőnek történő eladásáig tart. Gyártási átfutási idő az az időtartam, ami a gyártmány anyagának a munkába vétele és a gyártmány teljes elkészítése között eltelik.

41 Gyártás időbeli lefolytatása Az átfutási idő időelemei: Technológiai ciklus idő Műveletközi idők (szállítás, raktározás, műszaki ellenőrzés) Természetes folyamatok ideje (pl. száradás) Megszakítások ideje (műszaki és szervezési okokból). T gy =T c +T ü +T f +T m

42 Feladat Üzemi teljesítőképesség Esztergagépen forgácsolt alkatrész normaidő igénye a következő: Előkészületi idő 3 óra/sorozat Darabidő 1,2 óra/db Az alkatrészt 50 darabos sorozatokban gyártják napi 2 műszakban. Az évi munkanapok száma 252. a műszakok óraszáma 8 óra, a műszakkihasználás 90 százalékos. Az üzembiztonsági okokból tervezet üzemszünet az alapidő 2%-a. Rendelkezésre állógépek átlagos száma 20 Működő gépek átlagos száma 17 A dolgozók átlagos teljesítményszázaléka 110% A legjobb teljesítményszázalék 125% A karbantartás időkiesése 7% A karbantartási munkák 70 százalékát a 3. műszakban végzik el. Feladat: Számítsa ki a gyártási kapacitást egy évre! Számítsa ki az átbocsátóképességet egy évre! Határozza meg a kapacitáskihasználás fokát!

43 Feladat Gépszükséglet, Tömegszerűségi fok Egy gyártmány alkatrészének technológiai műveletei és időigénye: Művelet szám Műveleti idő (perc/db) 1 1, ,5 4 0,8 5 1,7 A termelés mennyisége db. A vállalat 2 műszakban évi 240 munkanapot dolgozik, a gépenkénti produktív időalap 7,6 óra/műszak. Feladat: Határozzuk meg a termelési feladathoz szükséges gépek számát! Számítsuk ki a gyártástípusát jellemző tömegszerűségi fokot! Határozzuk meg a gépenkénti és az átlagos terhelést!

44 Feladat Anyagnormák rendszere 50 mm-es átmérőjű rúdanyagból alkatrészt készítenek forgácsoló megmunkálással. A darab kész hosszmérete 140 mm. A rúdanyagból darabolás során 3 mm veszteség keletkezik, majd a forgácsolás során ismét keletkezik 7 mm veszteség. A gyártás során 2%-os selejtaránnyal lehet kalkulálni. Szállítási és tárolási veszteség 3%. A beszerezhető rúdanyag egysége 50 x 6000 mm. Gyártandó mennyiség 500 db. Mennyi a nettó, bruttó és beszerzési anyagnorma? Mekkora az anyagkihozatali hányad és az anyagigényességi mutató?

45 Feladat Gépszükséglet, Tömegszerűségi fok 2 Egy alkatrész megmunkálásának időszükséglete műveletenként: t1=10 perc t2=15 perc t3=20 perc t4=15 perc A munkarend szerinti időalap: 240 munkanap; 7,5 órás (egyműszakos) hasznos napi munkaidő. Gyártandó mennyiség 7200 db/év. Határozzuk meg a szükséges gépek számát és a terhelési szinteket! Határozzuk meg a gyártás típusát!

46 Feladat Üzemi teljesítőképesség 2 A vizsgált műhelyben a tervév elején 18 működő gép van. Az év során a következő változásokra kerül sor: : belép 2 db gép : belép 1 db gép : kilép 1 db gép : belép 3 db gép Az üzem további 2 db gépe üzemen kívül áll. A tervévben 240 munkanappal számolunk. A termelés 2 x 8 órás műszakban folyik. A gépcsoport karbantartási időszükséglete gépenként 25 óra/év. A tervezhető veszteségidő a munkarend szerinti időalap 5%-a. A tervezett átlagos teljesítményszázalék 102%, a tartósan elért legjobb teljesítményszázalék 108%. Az előállítandó termék időnormája óra/db. Mennyi az üzemelő berendezések átlagos száma? Határozzuk meg a gépcsoport időalapjait! Számítsuk ki a kapacitást, átbocsátóképességet és kapacitáskihasználtságot!