1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! Iktatószám: H-221-10/2006. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: Dr. Bécsi Beatrix Melléklet: 1 db Ács, Vento Energetika Kft., Kaptár Szélerőmű Kft., Mistral Energetika Kft. 20 egységből álló szélerőmű park környezetvédelmi engedélye HATÁROZAT I. Az elsőfokú hatóság a Vento Energetika Kft. (1124 Budapest, Csörsz u. 45.), a Kaptár Szélerőmű Kft. (1124, Budapest, Csörsz u. 45.) és a Mistral Energetika Kft. (1124 Budapest, Csörsz u. 45.) engedélyesek részére határozatlan időre szóló környezetvédelmi engedélyt ad az Ács község külterületén elhelyezendő, 20 egységből álló szélerőmű park létesítésére és üzemeltetésére. II. 1) Az engedélyezett tevékenység adatai: A telepítés helyszíne a Komárom Esztergom megyében levő Ács község külterületén elhelyezkedő, a határozat elválaszthatatlan részét képező mellékletben felsorolt helyrajzi számú külterületi ingatlanok. A szélerőmű jellemzői: - Névleges teljesítmény: legfeljebb 2500 kw - Rotortengely magasság: legfeljebb 120 méter - Az erőmű teljes magassága: legfeljebb 160 méter - Betonalap átmérője: 16 méter - Betonalap mélysége: 2 méter - Névleges feszültség: 690 V - Transzformátor állomás: 120/20 kv A termelhető elektromos energia 100 000 MWh/év, amit az E.ON Rt. hálózata vesz át.
2 2) A szélerőművek telepítésére, üzemeltetésére és az üzemeltetéssel való felhagyásra vonatkozó, az eljáró hatóság által tett előírások: a) A keletkező hulladékokat az engedélyes köteles gyűjteni, és azok hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére való átadással gondoskodni. b) A veszélyes hulladékokat az engedélyes a telephelyén kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb egy évig tárolható. c) A nem veszélyes és egyben települési hulladéknak minősülő hulladékok gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. d) A környezeti zajkibocsátás a legközelebbi, Ács község belterületén található védendő épületeknél nem haladhatja meg a következő, falusias beépítési területre megengedett határértékeket: L TH(nappal) = 50 db(a) L TH(éjjel) = 40 db(a) e) A szélerőmű park üzembehelyezését követő 90 napon belül a környezeti zajkibocsátást szabványos mérési jegyzőkönyv formájában dokumentálni kell. f) A beruházás felhagyása után a szélturbina telepet maradéktalanul, tehát a kiszolgáló, járulékos elemeivel együtt (betonalap, utak, vezetékek is) el kell bontani. g) A fáradt olaj, és az üzemanyag felitatására felitató anyagot kell a területen tartani. Amennyiben a szennyezőanyag a talajra kerül, gondoskodni kell a szennyezett talaj kiemeléséről és kicseréléséről. A szennyeződött talajt és a felitató-anyagot veszélyes hulladékként kell kezelni. 3) A Komárom-Esztergom Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat szakhatósági előírásai: a) A beton alaptestek, és a végleges jelleggel kialakítandó utak, szervízterületek helyén a humuszos réteg mélységi kiterjedéséig gondoskodni kell annak megmentéséről, külön deponálásáról. A mentett humuszos talaj a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával talajjavításra vagy rekultivációra váró területeken felhasználható. Az építési területen depónia csak ideiglenes jelleggel alakítható ki. A feleslegessé váló altalaj elszállításáról keletkezésének időpontjában gondoskodni kell, termőföld felszínén nem tárolható.
3 b) A szélerőműveket úgy kell elhelyezni, hogy megvalósításuk a lehető legkisebb mértékű termőföld-igénybevétellel járjon. A szélerőművek megközelítését biztosító utakat elsősorban a már meglévő úthálózat (szilárd burkolatú utak és mezőgazdasági földutak) kiépítésével, és csak indokolt esetben, minimális termőterület-igénybevétellel kell megtervezni. c) A villamos vezetékeket elsősorban földkábellel kell kialakítani, légvezeték elhelyezése csak különösen indokolt esetben megengedhető. 4) A Polgári Légiközlekedési Hatóság szakhatósági előírásai: a) Nappali légiakadály-jelzés céljából a szélerőművek rotorlapátjait fehér (RAL 9016) színűre kell festeni. b) A szélerőmű park szélső gépeinek lapátját a következő módon kell jelölni: A lapátok végén 5 m piros (RAL 3020), 5 m fehér és ismét 5 m piros színsávot kell festeni. A szélső erőműveket kell így jelölni. c) Éjszakai jelzésként, a gondola csúcsán gépenként 1 darab, vörös színű, 50 cd erősséggel sugárzó kettőzött (két fényforrást tartalmazó) lámpaegységet kell elhelyezni. III. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó, 10 000,- Ft. összegű illetékkel ellátott fellebbezésnek van helye. INDOKOLÁS A CALLIS Energetika Rt. (1124 Budapest, Csörsz u. 45.) az előzetes környezeti hatástanulmány csatolása mellett azzal a kérelemmel fordult a környezetvédelmi hatósághoz, hogy részére engedélyezze Ács község külterületén 20 db, egyenként legfeljebb 2,5 MW teljesítményű széltoronyból álló szélerőmű park létesítését és üzemeltetését. A CALLIS Energetika Rt., valamint a Vento Energetika Kft. (1124 Budapest, Csörsz u. 45.), a Kaptár Szélerőmű Kft. (1124 Budapest, Csörsz u. 45.) és a Mistral Energetika Kft. (1124 Budapest, Csörsz u. 45.) közös kérelmére a hatóság az engedélyezési eljárást a Vento Energetika Kft.-re, a Kaptár Szélerőmű Kft.-re és a Mistral Energetikai Kft.-re, mint eljárási jogutódokra vonatkozóan folytatta le. Az elsőfokú hatóság a hatástanulmány alapján megállapította, hogy a szélerőmű park összteljesítménye meghaladja a 2 MW-ot, ezért a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet (továbbiakban:r.) 1. (1) bekezdése, 1. számú melléklet B fejezet 74. pontja és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.
4 tv. (továbbiakban: környezetvédelmi törvény) 67. -a alapján annak létesítése és üzemeltetése környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A hatóság az engedélyezési eljárást a R. alapján folytatta le. A szélerőmű-park létesítésének célja: elektromos energia nyerése megújuló erőforrásból. A hatóság a benyújtott dokumentáció alapján az alábbi tényállást állapította meg: A szélerőmű park telepítésének tervezett kezdete: 2006. III. negyedév. A telepítés időtartama: 6-8 hónap. A működés várható időtartama: legalább 20 év. A felállításhoz szükséges 16 méter átmérőjű beton alapokat 2,8 méterrel a földfelszín alá süllyesztik, és a szélerőmű alapteste által kiszorított termőföldet visszahelyezik. A telepítéshez szükséges ideiglenes útfelületek megszüntethetők, nagyon leredukálható a termőterület kiesése. A kiszolgáló elektromos vezetékhálózat földalatti, területfoglalása nincs. A szélerőmű-park telepítése során várható környezeti hatások: A telepítés során az építés és a technológiai szerelés során várható minimális mennyiségű hulladék keletkezése. Veszélyes hulladékok: olajos rongy, festékes dobozok, eszközök. Nem veszélyes hulladékok: kommunális szennyvíz, műanyag és papír csomagolóanyag, kommunális jellegű hulladékok. A létesítés során az építési munkálatok által okozott zajkibocsátás és légszennyezés lokális és ideiglenes, nem haladja meg a területre érvényes határértékeket. Az üzemelés során várható környezeti hatások: A tevékenység végzése során veszélyes hulladékok (fáradt olaj) csekély mennyiségű keletkezése a karbantartási tevékenységből várható. Ezen anyagokat a karbantartást végző cég ideiglenes gyűjtés nélkül elszállítja, további kezelésük szakosodott szolgáltatók útján megoldott. A szélerőmű parknak érzékelhető levegőkörnyezeti hatása nincs. Az üzemelés alatt a legközelebbi lakóterületre megengedett zajterhelési határértékek teljesülnek. A létesítménynek vízvédelmi vonatkozása nincs. Összességében megállapítható, hogy a szélerőmű parknak érzékelhető levegőkörnyezeti hatása nincs. A tevékenység felhagyásának várható környezeti hatásai:
5 A tevékenység felhagyása után bontási és helyreállítási munkálatok következnek. A felhagyás során a telepítési szakaszban megadott hulladékok keletkezésén kívül építőanyag hulladékok és fém-, fémtartalmú hulladékok keletkezése várható. A felhagyás során a bontási munkálatok által keltett zajkibocsátással lehet számolni, mely várhatóan nem eredményez határérték feletti zajterhelést a területre. Havária: Az építés időszakában a megközelítési útvonalakon és az energiát szállító földkábelek nyomvonalain, illetve a rekultivációs tevékenység során, az építési területen esetlegesen előfordulhat szennyező anyagok környezetbe jutása munkagépek, illetve a szállító járművek kenő-és üzemanyagának elcsöpögése, elfolyása miatt. A benyújtott dokumentáció a telepítés helyeként Ács község közigazgatási területén az alábbi területeket nevezi meg: Nyerges-hegyi dűlő, Öböl-kúti dűlő, Kis-Csémi dűlő, Csémpuszta, Öreg-hegyi dűlő, Boros-dűlő, Nádas-kúti dűlő, Banai úti dűlő, Sörös-dűlő, Jeges puszta, Lenföldi dűlő. A hatóság a területeket megvizsgálta, és megállapította, hogy azok egy része a NATURA 2000 hálózat különleges természetmegőrzési terület része. Ilyen a Nagyszentjános-Ács úttól délre fekvő terület Ácsi gyepek (HUDI20001) néven, és a Duna parttól délre elhelyezkedő Duna és ártere (HUDI 20034). Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 8. (4) bekezdése alapján a hatóság e területekre nem engedélyezte szélerőművek telepítését, azok kizárólag a határozat mellékletét képező ingatlanokra építhetők. A keletkező hulladékok gyűjtésére és engedéllyel rendelkező kezelő részére való továbbadásra vonatkozó előírás a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 13. (1),(2) bekezdésein alapul. A veszélyes hulladékok gyűjtésére vonatkozó előírás a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésén alapul. A települési hulladékok gyűjtésére vonatkozó előírás a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdésén alapul. A hatóság felhívja a figyelmet, hogy a keletkező hulladékokról a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatást és nyilvántartás vezetést teljesíteni kell. A nyilvántartást a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerinti EWC kódokkal kell vezetni. A környezeti zajkibocsátás korlátozására vonatkozó rendelkezéseket a hatóság a zaj-és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V.12.) MT rendelet 6. (1) bekezdés a) pontja alapján tette. A kibocsátási határértékeket a hatóság a zaj-és rezgésterhelési határértékek
6 megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM- együttes rendelet 1. (1) bekezdése és 1. számú melléklete alapján állapította meg. A havária esetén bekövetkező talajszennyezés megelőzésére, csökkentésére vonatkozó, a rendelkező rész II. fejezet 2)g) pontjában foglalt előírást a hatóság a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 8. c) pontja alapján tette. A rendelkező rész II. fejezet 2) f) pontjában foglalt előírás a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 7. (2) bekezdés b) pontján alapul. A hatóság a kérelem és az előzetes környezeti hatástanulmány egyidejű megküldésével megkereste a R. 8. (1) bekezdése szerinti szakhatóságokat, melyek közül az ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézete 2851-2/2005. számú, a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 504-23/2005. számú, a Magyar Geológiai Szolgálat Közép-dunántúli Területi Hivatala 562/2/2005. számú, a Komáromi Körzeti Földhivatal 10085/2005. számú szakhatósági állásfoglalásában feltétel nélkül hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. A Komáromi Körzeti Földhivatal állásfoglalásában felhívja a figyelmet arra, hogy a szélerőművek létesítése mezőgazdasági területen történik, ezért a munkálatok megkezdése előtt, az illetékes földhivatalhoz más célú időleges illetve végleges hasznosítási kérelmet kell benyújtani, amennyiben az érintett területek legalább egy gazdasági évben mezőgazdasági termelésre alkalmatlanná válnak. A Komárom-Esztergom Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat 3740-1/2005. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt feltételekkel hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. A talajvédelmi hatóság állásfoglalása a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. rendelkezésein alapul. A Polgári Légiközlekedési Hatóság 544930/2005. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt feltételekkel járult hozzá a környezetvédelmi engedély kiadásához. Az ügyben eljáró valamennyi hatóság álláspontja az volt, hogy a környezetvédelmi engedély kiadása ellen nem szólnak érvek, így került sor a R. 7. -ában szabályozottak szerint a környezetvédelmi hatóság által készített hirdetmény, a kérelem és az előzetes környezeti hatástanulmány nyilvánosságra bocsátására. A tervezett tevékenységgel érintett Ács, Nagyigmánd, Nagyszentjános községek és Bábolna város közül egyedül Bábolna Város Önkormányzata tett észrevételt az alábbi tartalommal: Az önkormányzat szerint az 5., 6., 7., 8., 9. és 10. számú szélkerék Bábolna közigazgatási területe felett helyezkedik el. Az érintett önkormányzati tulajdonban levő területen a város egy a termál kutakhoz kapcsolódó szabadidő parkot kíván megvalósítani. A fenti szélerőművek elhelyezése az önkormányzat szerint sérti ezt a beruházást, mert a
7 szélerőművek a szabadidő parkhoz közelebb helyezkednek el, mint az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal összefoglalójában közzétett 2 km-es távolság. A hatóság az észrevételt megvizsgálta, és megállapította, hogy a kifogásolt szélerőmű tornyok egyik szerkezeti eleme sem éri el a szomszédos település területét. A tervezett termálfürdő területének szélső pontja Bábolna Város Rendezési Terve szerint a szélerőművek felőli közigazgatási határtól 800 méterre van. Összességében megállapítható, hogy a termálfürdő és a hivatkozott szélerőművek tényleges távolsága 1 km és 2 km közé esik. Az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal hivatkozott állásfoglalása ajánlásokat tartalmaz, nem ad jogalapot arra, hogy a hatóság konkrét tiltást fogalmazzon meg. Emiatt a hatóság az észrevételnek nem adott helyt. A hatóság a környezeti hatástanulmány és a szakhatóságok állásfoglalása alapján döntött. Megállapította, hogy a végezni kívánt tevékenység a hatóságok által meghatározott, a II. fejezetben rögzített feltételek betartása mellett a környezet védett elemeire káros hatást nem gyakorol, ezért a környezetvédelmi engedélyt kiadta. Az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési jogot az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 62. (1) (2) bekezdései biztosítják, az illeték szükséges mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. melléklete XIII. Cím 2.a) pontja határozza meg. Győr, 2006. április 7. Dr. Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes
8