Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz
Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján)
Tartalomjegyzék Kutatási célok Elemzési egységek I Elemzési egységek II Megfigyelési egység Ökológiai tévkövetkeztetés Kutatási terv első lépések Kutatási terv hogyan tovább? Kutatási terv III Kutatási terv IV Felhasznált irodalom
Kutatási célok A kutatási terv elkészítése előtt fontos számba vennünk a kutatásunk céljait. Ez alapvetően három féle lehet (illetve ezek kombinációja is előfordulhat). A felderítés, tipikusan akkor célunk, amikor egy adott kutatási területet, még nem ismerünk behatóan, de érdekel minket. Ekkor nem feltétlen tudunk kialakítani egy minden részletet figyelembe vevő kutatási koncepciót, célunk inkább az, hogy közelebb kerüljünk a minket érdeklő kérdéshez. A leírás a vizsgált társadalomtudományi kérdés, probléma, szakszerű megfigyelése, és leírása. Ilyen például a népszámlálás is, de sok kvalitatív kutatás is ezt a célt tűzi ki maga elé. A magyarázó kutatások, nem elégednek meg a leírással, hanem próbálnak a miért kérdésre is válaszolni.
Elemzési egységek I A kutatási terv elkészítése előtt a másik fontos tisztázandó kérdés, az elemzési egység megválasztása. Azokat a valakiket vagy valamiket nevezzük elemzési egységnek, akiket tanulmányozunk a megfigyelésünk során. Ezeknek több szintjét különböztethetjük meg. A legkisebb vizsgálható egység az egyének szintje. Állításainkat általában nem minden létező emberre szeretnénk általánosítani, hanem legtöbbször az emberek egy jól körülhatárolt csoportjára. Ez lehet egy ország lakossága, de akár lehet egy iskola vagy egy vállalat dolgozóinak sokasága is. Társadalmi csoportok is lehetnek elemzési egységeink. Ebben az esetben nem a csoport tagjait vizsgáljuk, hanem magát a csoportok (vagy csoportokat). Ezek lehetnek klasszikus társadalmi csoportok, mint például a munkanélküliek, vagy akár az elitek, de lehetnek olyan atipikus csoportok is, mint az online játékokat játszóké. A csoportok alapvetően informális módon szerveződnek.
Elemzési egységek II Megfigyelési egység A szervezetet valamilyen formális kritériumnak kell, hogy megfeleljen. Vállalatok, nonprofit szervezetek, egyetemek, csakhogy néhány lehetséges példát felsoroljunk. A negyedik nagy csoport a társadalmi produktumoké: ezeket az emberek, mint társadalmi lények cselekedeteinek vagy viselkedésüknek termékei. Ebbe olyan társadalmi objektumok tartoznak, mint a könyvek, az épületek vagy a társadalmi innovációk. Az elemzési egység nem feltétlenül esik egybe a megfigyelési egységgel. A megfigyelési egység azok körét jelenti, akiktől az adott elemzési egység kapcsán információkat gyűjtünk, Például, ha a vállalatok az elemezési egységek, a megfigyelési egységek lehetnek a vállalatok vezetői.
Ökológiai tévkövetkeztetés Az elemzési egységek kapcsán mindenképp ki kell emelnünk egy lehetséges okfejtési hibát, az ökológiai tévkövetkeztetés esetét. Az ökológia tévkövetkeztetés esetén, egy magasabb elemzési egységen megfigyelt folyamatot próbálunk hibás módon alacsonyabb elemzési egységre is érvényesíteni. Tipikus esete ennek az, amikor magasabb aggregáltági szinten lévő eredményeket alacsonyabb aggregáltsági szinten próbálunk értelmezni. Ha például települési szinten azt tapasztaljuk, hogy azokon a településeken ahol magas az öngyilkossági arány magas a katolikusok aránya, abból még nem következik, hogy a személyek szintjén a katolikusok magasabb valószínűséggel lesznek öngyilkosok.
Kutatási terv első lépések Kutatásba legtöbbször azért vágunk, mert a társadalom valamely kérdése, problémája foglalkoztat minket. A kutatási terv elkészítése előtt fontos annak a tisztázása, hogy milyen mélységben érdekel minket a probléma, és milyen lehetőségeink vannak a kutatásra. Egy egyetemi házi dolgozat, egy doktori disszertáció, vagy egy nagy ívű társadalomtudományi kutatássorozat más előkészületeket igényel. Ezek után el kell készítetnünk a kutatásunk vázlatát, és mellé kell raknunk azokat a hipotéziseket, amiket szeretnénk majd megválaszolni, és megvizsgálni a kutatás során. Amennyiben a témát nem ismerjük még elég mélyen, fontos elolvasnunk a témának a szakirodalmát, és megismerkednünk a korábbi kutatásokkal, amely a témával kapcsolatos.
Kutatási terv hogyan tovább? A megfelelő felkészülés után három olyan kutatási lépés következik, ami szorosan egymással összefügg. Ezek közül az első a konceptualizáció, a vizsgálandó fogalmak és változók jelentésének meghatározása. Ezzel párhuzamosan meg kell határoznunk a kutatási módszerünket. Választhatunk kvantitatív survey típusú kutatási módszert, és kvalitatív módszereket is (interjúzás, kísérletek, terepkutatás, stb..), illetve ezek kombinációját. A konceptualizálás és a kutatási módszer kiválasztási mellett döntetnünk kell a populációról (kik lesznek a megfigyelési egységeinek), és a mintáról (kiket fogunk megkérdezni a kutatás során). Ha a fogalmainkat meghatároztuk, és a kutatási módszerről döntöttünk, akkor ki kell alakítanunk azokat a konkrét mérési eljárásokat, amelyeket alkalmazni fogunk a kutatásunk folyamán. Ezt szaknyelven operacionalizálásnak nevezik. Ez alapvetően a kutatásban feltett kérdések pontos meghatározását jelenti, például kérdőíves kutatás esetén a kérdések pontos kidolgozását, interjús módszer esetében az interjú vázának megalkotását.
Kutatási terv III A korábbi pontokon túljutva végre eljutunk a megfigyeléshez. Sok esetben ez jelenti a kutatás egyik leghosszabb időszakát. Komplexebb adatfelvételek esetében a kutatás pontos technikai megszervezése, és kivitelezése, hosszú heteket akár hónapokat is igénybe vehet (például egy antropológiai megfigyelés esetén). Az adatok összegyűjtése után következhet azok feldolgozása. Kérdőíves kutatások esetében a kapott eredmények adatbázisba rendezése a célunk. Online adatgyűjtés során ez gyakorlatilag rögtön rendelkezésünkre áll, de ha papíron kérdezünk, az adatokat rögzítenünk kell. Ugyanúgy rögzítenünk, és összegeznünk kell a kutatási eredményeinket abban az esetben is, ha valamilyen kvalitatív módszerrel végeztük az adatgyűjtést. Az adatok rendszerezése után következhet az adatok kielemzése. Ebben a kutatási fázisban próbálunk válaszolni a megfogalmazott hipotéziseinkre, és levonni a kutatásból adódó következtetéseket. Dönthetünk úgy, hogy csak leírása koncentrálunk, de ha adataink engedik érdemes magyarázati modelleket is felállítanunk.
Kutatási terv IV A legutolsó lépés az eredmények felhasználása, a disszemináció. Ez jelentheti, tanulmányik, cikkek, könyvek megjelentetését, konferenciákon való részvételt, különböző típusú előadások megtartását, de a disszemináció körébe tartozik, az adataink megjelentetése, és mások számára is hozzáférhetővé tétele. A kutatás során még két olyan pont van, amelyre mindenképpen figyelnünk kell. Az egyik a határidők kérdése. A határidőket érdemes már a kutatás előtt rögzítenünk, és azok teljesülését végig nyomon követnünk. Ez különösen akkor fontos, hogy ha a disszeminációnak már előre ki vannak jelölve az időpontjai. A másik fontos sarokpont a költségvetés kérdése. Ez szintén elsősorban nagyobb kutatások esetében kiemelten fontos, amelyeket elsősorban nem saját erőforrásból valósítanunk meg. Ez nem csak a saját tisztánlátásunkat szolgálja, hanem az esetleges finanszírozók számára is segíti a költéseink áttekinthetőségét.
Felhasznált irodalom: Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó, 2008. ISBN: 978-963-506-764-0 Héra Gábor Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest, Osiris, 2005. ISBN: 963-389-788-2