Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2008-ban

Mûanyagipari trendek Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2008-ban 1. Bevezetés Forrás: KSH A mûanyag-feldolgozó eljárásokkal elõállított termékek menynyiségérõl a Mûanyagipari szakmai jelentés kitöltésével számolnak be a vállalatok. Ez a jelentés szerepel az Országos Adatgyûjtési Programban (OSAP 1332/00), ennek ellenére évrõl évre vannak gazdasági szervezetek, amelyek nem tesznek eleget kötelezettségüknek. A jelen tájékoztatót a közölt adatok összesítése és elemzése alapján készítettük. Szövetségünk összesen 400 céghez küldte ki az adatlapokat, amelyekrõl feltételeztük, hogy 50 t/év feletti mennyiséget dolgoznak fel, ami nem jelenti a mûanyagfeldolgozással foglalkozó vállalatok összességét, ez a szakma sajátosságait figyelembe véve nem is lehet cél. Egyrészt gyorsan változik a tényleges feldolgozók száma, másrészt sok olyan kis cég van, amely csak néhány tonnát dolgoz fel. Az adatlapokat 320 cég töltötte ki, és adott értékelhetõ adatokat. A statisztikai úton megfigyelt mennyiségek részaránya változatlanul csaknem teljes körû, a hazai mûanyagfeldolgozás reprezentációja mintegy 98, ami megítélésünk szerint jónak mondható. 2. A mûanyag-feldolgozás gazdasági környezete A mûanyagipar, és ezen belül elsõsorban a mûanyagfeldolgozóipar tipikus háttéripar. Növekedése és lehetõségei szoros összefüggésben vannak a gazdasági környezettel. A kibocsátott termékek nagy része alkatrészként, részegységként jelenik meg a mindennapi életben. 2001 volt az elsõ olyan év, amikor a mûanyag-feldolgozás értékben meghaladta a mûanyag alapanyaggyártást, 2004-ben a különbözet 70 Mrd Ft volt a feldolgozás javára, 2005-ben az arány kismértékben visszafordult, az alapanyaggyártás árbevétele 5 Mrd Ft-tal meghaladta a feldolgozóipar árbevételét. 2006-ban a mûanyag-feldolgozóipar árbevétele 34 Mrd Ft-tal maradt el az alapanyaggyártás árbevételétõl, úgy maradt alul a versenyben, hogy a 2005. évi árbevételt 18-kal haladta meg. 2007-ben 32 Mrd Ft-tal teljesített jobban az alapanyaggyártás, mint a feldolgozás. 2008-ban hasonlóan alakult a kép, mint 2005-ben, csak a harmadik negyedévben BUZÁSI LAJOSNÉ * fõmunkatárs 1. táblázat. A magyar mûanyagipar helye az ipar és vegyipar egészében 2001 2008 között 2001 2005 2006 2007 2008 2008/2001 Mrd Ft (folyó áron) Ipar 12 541 16 427 19 177 20 624 21 226 169,3 102,9 Vegyipar 1 767 2 683 3 193 3 375 3 721 210,6 110,3 Mûanyagipar 561 853 1 038 1 182 1 163 207,3 98,4 Mûanyag-alapanyagipar 240 429 536 607 580 241,7 95,6 Mûanyag-feldolgozóipar 321 424 502 575 583 181,6 101,4 kezdõdõ gazdasági válság hatására általános fogyasztási csökkenés következett be. A feldolgozás és az alapanyaggyártás árbevétele, a különbség mindössze 3 Mrd Ft volt, ami nagymértékû alapanyag termelõ kapacitás kihasználatlanságot takar. A mûanyagipar értékben kifejezett növekedése 2007- ben még meghaladta az ipar egészének és a vegyipar árbevétel növekedését, míg 2008-ban már 1,6-os visszaesés mutatkozott. A korábban jelentõs új kapacitásokkal bõvült alapanyagipar csökkenése 2008-ban nagyobb volt 2007-hez képest, mint a mûanyagipar egészének visszaesése, mert a mûanyag-feldolgozásban minimális, 1,4- os növekedést lehetett kimutatni (1. táblázat). Az árbevétel alakulásának fontos tényezõje az alapanyag árak alakulása. 2008-ban az egyes hazai mûanyagok árai eltérõ módon változtak. A poliolefinek árai * Magyar Mûanyagipari Szövetség 1. ábra. Hazai mûanyag alapanyag árak 2008-ban 246 2009. 46. évfolyam, 7. szám

az õsz elején szinte azonosak voltak a januári értékekkel, majd októbertõl zuhanni kezdtek mind belföldön, mind külföldön (1. ábra). 3. Mûanyag alapanyagok Mûanyag alapanyag termelésünk a 2. táblázat szerint változott. 2008-ban az elõzõ évhez viszonyítva 7,3-kal csökkent az alapanyag termelés. A polietilének termelése 10,3-kal elmaradt az elõzõ évi értékektõl, a PP csekély mennyiséggel, 1,6-kal növekedett, a PVC elõállítás jelentõs mértékben, 11,8-kal visszaesett, és a PS típusok termelése is csökkent 6,5-kal. A visszaesés megmutatkozott a poliuretánok alapanyagául szolgáló izocianátoknál is. Ez utóbbiaknál az MDI-bõl 5,2-kal, míg a TDI-bõl 5,7-kal kevesebbet állítottak elõ. A PP termelés az utóbbi öt évben szinte azonos szinten maradt kisebb ingadozásokkal, a PVC termelés a 2006. évi szintre csökkent, az izocianátok elõállítása is elmaradt az elõzõ évitõl. A PS esetén szinte folyamatos visszaesés mutatkozik az elmúlt idõszakban. A mûanyag alapanyagok hazai termelésének szerkezete és típusválasztéka eltér az igényektõl. Nem gyártunk pl. pasztázható PVC-t és mûszaki mûanyagokat. Az import 2008-ban az elõzõ évihez viszonyítva 2,2-kal növekedett, ami a mûszaki mûanyagoknak köszönhetõ (3. táblázat). Az összes polietilén import 2,1- kal csökkent, 101,4 ezer tonnát tett ki. A polipropilén behozatala 2,2-kal 84,4 ezer tonnára esett vissza. A PVC importja 7,1-kal 39,4 ezer tonnára mérséklõdött. A lágy PVC granulátum behozatala 9,5 ezer tonna volt. A normál és ütésálló polisztirol importja 12,4-kal 39,6 ezer tonnára csökkent, a habosíthatóé 5,8-kal 17,9 ezer tonnára nõtt. 57,5 ezer tonna polisztirolt vásároltunk külföldrõl, 10,4-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. 2008-ban a kommersz polimerek importja alacsonyabb volt az elõzõ évinél. Az alapanyagok exportja (4. táblázat) gyakorlatilag a termeléssel arányosan változott, lényeges növekedés a polietiléneknél és az egyéb soron van, ezek az exportnövekedés meghatározó tételei. A mûanyag alapanyagok exportja az elõzõ évihez viszonyítva 2008-ban 4,0-kal 1238,7 ezer tonnára csökkent. A polietilén kivitele 9,1-kal 392,6 ezer tonnára csökkent, a polipropiléné kismértékben növekedett, 211 ezer tonnát tett ki, míg a PVC poré 9,2-kal 257,6 ezer tonnára esett vissza. A polisztirolok exportja 7,2-kal 79 ezer tonnára, ezen belül az ütésálló típusoké 12,2-kal 51 ezer tonnára mérséklõdött, a habosíthatóké 3,7-kal 28 ezer tonnára nõtt. Az egyéb kategóriában az izocianátok, illetve a PUR alapanyagok exportértékesítése 4,1-kal 206,3 ezer tonnára esett vissza. A látszólagos mûanyag-felhasználás 2008-ban 5,9- kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál (5. táblázat). A mûanyagok feldolgozása és felhasználása hosszabb távon 1988 és 2007 között az 1992. évi mélypont után folyamatosan növekedett. 2008-ban viszont mintegy 6-os visszaesés következett be. * valószínûleg téves adatszolgáltatás a KSH részérõl 2. táblázat. Mûanyagok termelése 2004 2008 között, kt Mûanyag 2004 2005 2006 2007 2008 2008/2004 Polietilén 303,6 463,4 460,2 501,0 449,5 89,7 148,1 Polipropilén 283,2 290,0 279,1 278,9 283,5 101,6 100,1 PVC 272,1 290,3 311,8 356,3 314,1 88,2 115,4 Polisztirol 117,1 103,9 107,0 103,3 96,6 96,5 82,5 Összesen 976,0 1 147,6 1 158,1 1 239,5 1 143,7 92,3 117,2 Egyéb 219,8 205,4 256,3 316,5 299,3 94,6 136,2 Mindösszesen 1 195,8 1 353 1 414,4 1 556,0 1 443,0 92,7 120,7 3. táblázat. Mûanyagok importja 2003 2008 között, kt Mûanyag 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Polietilén 95,4 99,2 107,9 116,8 103,6 101,4 97,9 Polipropilén 54,3 52,8 69,3 82,2 86,3 84,4 97,8 PVC 59,2 62,7 56,7 56,9 42,4 39,4 92,9 Polisztirol 62,1 57,7 54,4 71,5 64,2 57,5 89,6 PET 49,4 41,9 43,7 45,5 35,4 * 41,3 116,7 Összesen 320,4 314,3 332 372,9 331,9 324,0 97,6 Egyéb 171,6 178,5 190,6 208,1 231,9 252,4 108,8 Mindösszesen 492 492,8 522,6 581,0 563,8 576,4 102,2 4. táblázat. Mûanyagok exportja 2003 2008 között, kt Mûanyag 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Polietilén 211,7 222,9 380,8 386,9 432,0 392,6 90,9 Polipropilén 187,8 204,1 211,4 203,2 204,3 211,0 103,2 PVC 231,3 216,0 261,4 263,6 303,0 266,5 88,0 Polisztirol 91,2 97,3 87,5 95,6 85,1 79,0 92,8 Összesen 722,0 740,3 941,1 949,3 1 024,4 949,1 92,6 Egyéb 139,8 134,2 171,6 225,6 266,0 289,6 108,9 Mindösszesen 861,8 874,5 1 112,7 1 174,9 1 290,4 1 238,7 96,0 2009. 46. évfolyam, 7. szám 247

Magyarország a 2008. évi 78 kgmal a középmezõnyben helyezkedik el. 4. A mûanyag-feldolgozó cégek száma és nagysága 2. ábra. Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 1998 2008 között 5. táblázat. Látszólagos mûanyag-felhasználás 2003 2008 között, kt Mûanyag 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Polietilén 179,2 179,9 190,5 190,1 172,6 158,3 96,3 Polipropilén 138,8 30,9 147,9 158,1 160,9 156,9 97,5 PVC 95,5 118,8 85,6 105,1 95,7 87,0 90,9 Polisztirol 78,2 77,5 70,8 82,9 82,4 75,1 91,1 Összesen 491,7 508,1 494,8 536,2 511,6 477,3 93,3 Egyéb 285,8 382,6 391,6 284,3 290,8 303,4 95,5 Mindösszesen 777,5 796,8 788,7 820,5 802,4 780,7 94,1 Elemzésünk 320 cég által kitöltött adatlap feldolgozásán alapul, ez ugyan kevesebb, mint 2007-ben, azonban több cég megszûnt, sok kis cég nem válaszolt a felkérésünkre, feltehetõen ezek is nehézségekkel küzdöttek. A 2008. év viszont néhány nagyobb nemzetközi cégnél erõteljes növekedés hozott még, a kapott eredmény 2007-hez képest 3,8-os feldolgozási többletet jelent, ezzel közelebb kerültünk az elméleti látszólagos felhasználás értékéhez, ami kissé ellentmond a 2007-hez viszonyított csökkenésnek. A statisztikailag megfigyelt vállalatok termelésének egymás utáni éveit összehasonlítva a 2. ábra szerinti láncindexek adódnak. A 12 legnagyobb vállalat felsorolását (6. táblázat) összehasonlítva az elõzõ évi listával kisebb átrendezõdések történtek, bekerült a legnagyobbak közé a TREDEGAR KFT., a többiek maradtak, esetenként más helyezési számmal, elsõ helyre került a GRABOPLAST ZRT. A cégek nagyság szerinti megoszlását és a feldolgozott mennyiségben való részesedését mutatja a 7. táblázat. A hazai ipar koncentrációját jól mutatja, hogy a 18 legnagyobb cég a 2008-ban feldolgozott mennyiségnek majdnem a felét, azaz 48,3-át képviseli, a 2000 tonnánál többet feldolgozó 79 cég már összesen 81-át. Megítélésünk szerint az adatgyûjtésünkbõl csak ennél kisebb cégek maradtak ki. Megjegyezzük, hogy 2008-ban a legnagyobbak ter- 6. táblázat. A 12 legnagyobb cég 2007-ben és 2008-ban a feldolgozott mûanyag mennyiségek szerint Helyezés a mûanyagfeldolgozás mennyisége szerint Cég neve 2007 2008 2 1 Graboplast Zrt. 1 2 Taghleef Industries Kft. 23 3 Tredegar Film Product Kft. 4 4 Jász-Plasztik Kft. 3 5 Prysmian MKM Magyar Kábel Mûvek Kft. 5 6 AlPla Mûanyag Csomagolóipari Kft. 6 7 Wavin Kft. 7 8 Pannunion Csomagolóanyag Nyrt. 8 9 Elektrolux Lehel Kft. 9 10 PipeLife Mûanyagipari Kft. 10 11 BC Ongropack Kft. 11 12 Bericap Bt. 7. táblázat. Mûanyag-feldolgozó cégek nagyság szerinti megoszlása Vállalatnagyság 2006 2007 2008 Gyártott termék évente Forrás: MMSZ Cégek száma Mennyiség kt Cégek száma Mennyiség kt Cégek száma Mennyiség kt >10 000 t 19 336,2 49,9 19 359,0 48,4 18 368,8 48,0 5000 10 000 t 13 91,5 13,6 14 108,1 14,7 19 129,1 17,0 2000 5000 t 38 114,2 16,9 41 126,5 17,2 42 119,0 16,0 > 2000 t összesen 70 541,9 80,4 74 593,6 80,8 79 616,9 81,0 1000 2000 t 55 77,4 11,5 49 70,3 9,6 63 91,4 12,0 500 1000 t 41 30,4 4,5 51 36,1 4,9 42 29,8 4,0 > 500 t összesen 166 649,7 96,4 174 700 95,2 184 738,1 97,0 <500 t 134 25,3 3,6 153 35,0 4,8 136 24,9 3,0 Adatszolgáltató összesen 300 674,0 100,0 327 735 100,0 320 763 100,0 248 2009. 46. évfolyam, 7. szám

melése az átlagot meghaladó mértékben bõvült, az elsõ 12 cég által elõállított mûanyag termék mennyisége 4,4-kal haladta meg az elõzõ évit, amíg az ágazat öszszesített növekedése adataik alapján csak 3,8 volt. 5. Mûanyag-feldolgozás tevékenységek szerint 5.1. Mûanyag-feldolgozás technológiai csoportonként A mûanyag-feldolgozás egészének növekedése, felmérésünk szerint, 2004 és 2008 között (8. táblázat) kb. 13,9 volt, a 2008. évi adatok 3,8-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A gyártók egyre inkább igyekeznek a célnak megfelelõ, de minél kisebb súlyú terméket elõállítani, vékonyabbak a fóliák, a védõcsövek. Az ásványvizet és az egyéb palackos üdítõitalokat ma már a rekeszek helyett lényegesen könnyebb zsugorfóliás gyûjtõcsomagolásban forgalmazzák. A 2008. évi statisztikai adatokkal kapcsolatban néhány fontosabb következtetés: A fóliagyártás 2004 és 2008 között a mûanyag-feldolgozás legnagyobb volumenû területe volt. A fóliák részaránya 2007. évi 22,2-ról 2008-ban 24,4-ra emelkedett. Ugyanakkor joggal feltételezhetõ, hogy csökkent a fõ terméktípusok vastagsága, azonos tömegû fólia lényegesen nagyobb mennyiségû termék csomagolására alkalmas. A cikkcsoportban meghatározó a BOPP fólia gyártás 2004-ben megvalósult beruházásaként létrejött jelentõs növekedése, az egészségügyi fóliák területe erõsödött még látványosan, a többi fólia típust inkább a szinten maradás jellemezte. Az elmúlt idõszakban az egyik legdinamikusabban bõvülõ szakterület a fröccstermékek, elsõsorban a nagy értékû mûszaki cikkek, alkatrészek gyártása volt. A 2006. évi visszaesés mögött a háztartási mûanyag cikkek termelésének csökkenése áll, 2007-ben és 2008-ban viszont jelentõsen növekedett az alkatrész szegmens által jelentett fröccstermékek mennyisége. A gyártott csövek mennyisége a vizsgált idõszakban szûk határok között ingadozott, a 2007-ig tartó növekedés 2008-ban összhangban az építõipari visszaeséssel erõteljesen, 10,5-kal csökkent. Sajnos az építõipar az egész magyar gazdaságnak még mindig az alul teljesítõ ágazatának számít, a közmûvek fejlesztése mérséklõdött. Az üreges testek mennyiségében változatlanul meghatározó a fogyasztói igényekhez igazodva rendkívül dinamikusan bõvülõ PET felhasználás növekedése. A 2,5 literes flakonok, kannák mennyisége kismértékben visszaesett. A kábel/huzal termékcsoport a 2007. évi mennyiséggel egyezik meg 2008-ban. A lemezgyártás a 2005. évi szintre esett vissza a 2006. és 2007. évi növekedések után. A profilok mennyisége 2005 2006-ban kissé mérséklõdött, 2007-ben viszont emelkedést mutatott, 21 kilotonnával a 2003. évi szintre került, majd 2008- ban ismét kissé visszaesett 20 kilotonnára. A termelés csökkenésében feltételezhetõen szerepet játszott az utóbbi évek rendkívül erõs importja. A mûanyagpadló-gyártás a vizsgált idõszak sikertörténete. 2003 és 2008 között lényegesen meghaladta az iparág egészének növekedési ütemét, mennyisége bõvült. A korszerû, nagyszélességû PVC padlók export piaca kedvezõbb, mint a korábbi gyártmányválasztéké volt. Összességében a mûanyag-feldolgozóipar 2008-ban mennyiségek vonatkozásában a látszólagos felhasználás alapján visszaesést mutatott, az MMSZ saját adatgyûjtésében viszont közelebb kerülve ezzel a hivatalos statisztikai adatokhoz több olyan céget tudott rávenni az adatszolgáltatásra, akikrõl eddig nem sikerült információt kapni. Tovább korszerûsödött a termékválaszték, nõtt a nagy értékû mûszaki mûanyagok felhasználása is. Az ágazat tevékenységét még mindig nehéz érték adatok alapján bemutatni. Feltételezve, hogy a Mûanyagipar helye az iparban 8. táblázat. Mûanyag termékek gyártása 2004 2008 között, kt Termékek 2004 2005 2006 2007 2008 kt kt kt kt kt Fólia 167 25,0 161 24,4 160 23,1 163 22,2 186 24,4 Fröccstermék 135 20,2 151 22,9 148 21,4 176 23,9 185 24,2 Csõ 59 8,8 55 8,4 55 8,0 57 7,8 51 6,7 Üreges test 55 8,2 53 8,0 59 8,5 68 9,2 67 8,8 Hab 46 6,9 49 7,4 63 9,1 74 10,1 81 10,6 Kábel/huzalbevonat 26 3,9 26 3,9 33 4,8 38 5,2 38 5,0 Lemez 30 4,5 35 5,3 42 6,0 42 5,7 35 4,6 Profil 22 3,3 20 3,0 17 2,5 21 2,8 20 2,6 Padló 29 4,3 27 4,1 30 4,3 32 4,4 36 4,7 Egyéb 100 14,9 83 12,6 85 12,3 64 8,7 64 8,4 Mindösszesen 670 100,0 660 100,0 690 100,0 735 100,0 763 100,0 Forrás: MMSZ termelési érték alapján táblázatban szereplõ KSH adat azonos vállalati körre vonatkozik, a 2008. évi mûanyag-feldolgozói termelési érték 2001-hez viszonyítva 81,6-kal emelkedett, és csak 1,4-kal haladja meg az elõzõ évit. 2009. 46. évfolyam, 7. szám 249

5.2. Mûanyagfeldolgozás polimer típusonként A nagy tömegben gyártott és a mûszaki mûanyagok feldolgozási adatai a vizsgált idõszakban a 9. táblázatban találhatók. 2008-ban 2007- hez képest három polimernél, a L-PVC-nél, a PE-LD-nél és a PP-nél tapasztaltunk növekedést, a többinél a feldolgozott mennyiség elmaradt az elõzõ évitõl. A mûszaki mûanyagok felhasználása követi a nemzetközi trendet, feldolgozásának növekedése 2008-ban is meghaladta az átlagos növekedési ütemet, a kiemelt tételeken belül is jelentõs volt a PBT (118-kal emelkedett!) és a PC/ABS (140-kal) felhasználásának bõvülése. Hangsúlyozni kell, hogy a megállapítás a látókörünkbe került több cég révén begyûjtött eredményre vonatkozik, hiszen a hivatalos statisztikai adatok szerint összességében csökkent, mintegy 6-os mértékben a felhasznált alapanyagok mennyisége 2008-ban. A magyarországi adatokat összevetve a nyugat-európai mûanyag-feldolgozásban meghatározó szerepet játszó német adatokkal, azonosságok és eltérések mutatkoznak, ha a tömegmûanyagoknak csak az egymás közötti arányát vizsgáljuk: A PP felhasználás szinte teljesen azonos arányú a nyugat-európai részesedéssel. Lényeges eltérés van a PE-HD felhasználásnál, Nyugat-Európában mintegy 4-kal nagyobb a részaránya. A PE-LD/LLD hazai részaránya 2008-ban kb. 1- on belül megközelítette a nyugat-európait. PVC felhasználásunk kb. 5-kal magasabb, befolyásolja az arányokat, hogy a PVC termékekbõl (padló, kemény fólia és lemez) jelentõs gyártásunk van, ami nagy hányadban exportra kerül. A PET 2008. évi hazai felhasználási aránya 1 1,5-kal maradt el a 2007. évi nyugat-európai értéktõl. A legnagyobb eltérés a PS típusoknál van, összességében a hazai felhasználási arány közel 3-kal nagyobb, ez részben ugyancsak exportra kerül, a másik jelentõs felvevõ piac a hûtõgépgyártás. Bár a kiemelt mûszaki mûanyagok felhasználása az utóbbi években dinamikusan bõvült, arányában elmaradt 9. táblázat. Magyarország mûanyag-feldolgozása fõbb polimer típusok szerint Év 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Mûanyagok kt kt kt kt kt kt Nagy tömegben gyártott mûanyagok K-PVC 78,5 13,2 79,4 12,6 77,1 11,7 78,1 11,6 79,1 10,9 72,6 9,5 L-PVC 45,9 7,7 54,9 8,7 51,6 7,8 56,8 8,4 64,3 8,9 71,7 9,4 PE-LD 104,7 17,6 107,8 17,1 106,3 16,1 110,8 16,4 114,1 15,7 146,9 19,3 PE-HD 58,9 9,9 65,9 10,5 70,3 10,7 69,9 10,4 71,6 9,9 66,9 8,8 PP 129,6 21,9 149,0 23,7 142,3 21,6 146,7 21,8 156,4 21,6 158,5 20,8 PS 71,1 12,0 69,3 11,0 80,8 12,2 77,7 11,5 71,3 9,8 65,7 8,6 PET 40,0 6,7 40,8 6,5 38,7 5,9 44,9 6,7 52,9 7,3 49,7 6,5 Mûszaki mûanyagok ABS 8,9 1,5 5,4 0,9 6,9 1,0 9,4 1,4 18,0 2,4 16,3 2,1 PA 6,7 1,1 6,1 1,0 9,8 1,5 10,9 1,6 13,2 1,8 13,1 1,7 PBT 0,8 0,1 0,9 0,1 1,1 0,2 1,5 0,2 1,6 0,2 3,5 0,5 PC 4,7 0,8 4,4 0,7 5,8 0,9 3,6 0,5 7,7 1,1 8,7 1,1 PC/ABS 2,8 0,5 2,1 0,3 2,7 0,4 3,0 0,4 6,3 0,9 15,1 2,0 POM 1,4 0,2 1,0 0,2 1,6 0,2 2,0 0,3 2,5 0,3 2,5 0,3 Forrás: MMSZ a Nyugat-Európában kialakult arányoktól (2007-ben 10 volt), 2008-ban is csak 7,7 az adatot szolgáltatók körébõl, nyilván szoros összefüggésben azzal a ténnyel, hogy jármûipari mûanyag-felhasználásunk messze elmarad a nyugat-európai mértéktõl. 5.2.1. Polietilének 5.2.1.1. Kis sûrûségû polietilén (10. táblázat) A magyar statisztika jelenleg még nem különíti el a hagyományos kis sûrûségû és a korszerûbb lineáris kis sûrûségû polietilénbõl gyártott termékeket. A felhasználás növekedése az elmúlt hat évben jelentõsnek mondható, különösen szembetûnõ erõsödés tapasztalható a fóliák és a fröccsöntött termékek esetén. Változatlanul meghatározó cikkcsoport a fólia, 2008-ban 35,4-os növekedést mutatott, az összes gyártás ~71-a, amelynek mintegy kétharmada csomagolóanyag, jelentõs továbbá az egészségügyi felhasználás is. A fröccstermékek mennyisége duplájára emelkedett az elõzõ évihez viszonyítva, részaránya 2008-ban ~14. A kábelipari felhasználás elég változó képet mutat, 2008-ban kissé visszaesett. 10. táblázat. PE-LD feldolgozás 2003 2008 között, kt Fólia 87,9 84,6 79,9 80,6 77,2 104,5 Kábelbevonat 4,3 1,7 3,1 3,5 3,1 2,8 Fröccstermék 5,8 6,5 9,4 9,7 10,7 20,4 Egyéb 6,7 13,0 13,9 17,1 18,2 19,3 Összesen 104,7 105,8 106,3 110,9 109,2 147 250 2009. 46. évfolyam, 7. szám

A habgyártás 2004 és 2008 között folyamatosan bõvült, kis mértékben részaránya is nõtt. Az egyéb termékeknél a legjelentõsebb tétel a tetrapak dobozhoz felhasznált növekvõ mennyiség. A felhasználási szerkezetet a nyugat-európaival öszszehasonlítva nem mutatkozik lényeges eltérés, ott is a fólia a meghatározó. 5.2.1.2. Nagy sûrûségû polietilén (11. táblázat) A PE-HD alapú termékek elõállítása 1999 és 2002 között folyamatosan nõtt, 2003-ban ez a tendencia megtört, elsõsorban a csõgyártás csökkenése miatt. 2004-ben gyakorlatilag minden cikkcsoportban nõtt a feldolgozott mennyiség, 2006-ban a felhasználás kis mértékben viszszaesett, 2007-ben ismét bõvülés, majd 2008-ban csökkenés mutatkozott. 11. táblázat. PE-HD feldolgozás 2003 2008 között, kt Csõ 18,7 21,4 20,9 19,7 21,4 19,5 Fröccstermék 16,3 17,8 16,4 18,9 20,1 11,7 Üreges test 11,9 12,2 11,6 12,0 11,8 12,7 Fólia 9,8 14,7 16,2 13,3 15,0 19,0 Egyéb 2,2 3,5 5,2 6,0 4,0 4 Összesen 58,9 69,6 70,3 69,9 72,3 66,9 A PE-HD alkalmazás növekedése 2003 és 2007 között meghaladta a hazai mûanyag-felhasználás növekedési ütemét, 22,8-kal bõvült, 2008-ban azonban viszszaesett közel a 2004-es szintre. A 2008-ban elõállított PE-HD termékek mennyisége 5,5 kt-val volt kevesebb az elõzõ évinél, nõtt az üreges testek és a fólia, és erõteljesen csökkent a fröccstermékek mennyisége, kis mértékben a csõgyártás is. 2007-ben volt a legnagyobb a fröccstermékek menynyisége a bemutatott 6 éves idõszakon belül, 2008-ban kis mértékben bõvült a háztartási mûanyag cikkek és az alkatrészek fröccsöntése, viszont az egyéb fröccstermék kategóriába sorolt termékek gyártása PE-HD-bõl meszsze elmaradt a 2007. évitõl. 5.2.2. Polipropilén (12. táblázat) A statisztikai úton megfigyelt vállalatok 2003 és 2008 12. táblázat. PP feldolgozás 2003 2008 között, kt Fröccstermék 49,7 49,9 52,8 55,3 62,7 65,2 Fólia 37,2 47,1 43,4 44,6 47,9 44,0 Lemez 7,8 9,2 9,1 9,7 9,8 9,6 Üreges test 3,9 4,1 3,2 3,2 3,7 4,2 Egyéb 31 39,1 33,8 33,9 32,7 35,5 Összesen 129,6 149,4 142,3 146,7 156,7 158,5 között ~22-kal bõvítették polipropilén alapú termékeik gyártását. 2002 2003-ban gyakorlatilag azonos szinten volt a PP feldolgozás, 2004-ben 15-kal több termék jelent meg adatgyûjtésükben az elõzõ évhez képest, 2005- ben pedig 4,8-kal maradt el a 2004. évitõl, 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban ismét bõvült a felhasználás. A PP alapú termékeknél a két legfontosabb cikkcsoport a fröccstermékek és a fólia. Elõbbieknél változatlanul meghatározó a kupakok és a háztartási mûanyag cikkek gyártása. 2004-ben új beruházás eredményeként jelentõsen bõvült a BOPP fóliagyártás, 2005-ben a mennyiség elmaradt az elõzõ évitõl, az összes PP fóliagyártás csak 92,1-a volt az elõzõ évinek, 2006-ban kis mértékben bõvült a gyártás, de még mindig elmaradt a csúcsévet jelentõ 2004. évi termeléstõl, 2007-ben pedig meghaladta azt. 2008-ban mintegy 8-os visszaesés mutatkozott a fóliánál. Az üreges testek mennyisége 2001 2004 között folyamatosan bõvült ugyan, de 2005-ben visszaesett, így részaránya ismét csak 2,2, és ezen a szinten maradt 2006-ban is, míg 2007-ben újból kissé emelkedett 2008- ban további növekedés volt tapasztalható, csaknem 14-os mértékben. Az egyéb termékcsoport mennyisége majd 9-kal bõvült, ez valójában a szál és szálból készült termékeket, valamint a pántoló szalagot jelenti döntõ többségben. A PP felhasználás dinamikus emelkedését prognosztizálják általában a szakértõk, ez a tendencia Magyarországon 2006-ban még nem érvényesült, a feldolgozás növekedése elmaradt a mûanyag-feldolgozás egészének növekedésétõl, ugyanakkor a részesedés ezen belül már meghaladja a 2006. évi német arányokat. 2007-re és 2008-ra vonatkozóan már mondhatjuk, hogy jók a kilátások a felhasználás bõvülésére, legerõteljesebb növekedés az üreges testek területén volt. 5.2.3. PVC 5.2.3.1. Kemény PVC (13. táblázat) A kemény PVC felhasználása 2003 és 2007 között szûk határok között ingadozott, 2008-ban nagyobb mértékben csökkent, ebben szerepet játszott kisebb részben az adatszolgáltatók körének változása is, de a piaci igények hullámzása a meghatározó. A kemény PVC termé- 13. táblázat. Kemény PVC termékek gyártása 2003 2008 között, kt Csõ 34,5 32,8 31,3 32,4 30,9 29,2 Fólia 15,0 15,1 15,2 14,6 14,8 13,0 Profil 19,4 20,3 17,3 19,0 18,9 18,4 Lemez 6,1 7,2 8,0 8,9 9,5 9,2 Fröccstermék 2,7 3,1 2,9 2,1 1,7 1,6 Egyéb 0,8 0,9 2,4 1,1 1,1 1,2 Összesen 78,5 79,4 77,1 78,1 76,8 72,6 2009. 46. évfolyam, 7. szám 251

kek gyártásának növekedése 1 és 6 év távlatában is elmarad a mûanyag-feldolgozás bõvülésének ütemétõl. A nemzetközi trendek alapján várható növekedés helyett 2005-ben jelentõsen visszaesett a profilok termelése. 2001 és 2004 között mintegy 24-kal nõtt a gyártás, de a 2005. évi már csak 5-kal haladja meg a 2001. évit. 2006-ban bõvült a gyártás 2005-höz viszonyítva, de öszszességében gyakorlatilag csak a 2002 2003. évek szintjén volt, s ez a mennyiség stagnálni látszik az azóta eltelt idõszakban, így 2008-ban is további csökkenést tapasztalhattunk. A nagy értékû ablakprofiloknál továbbra is igénynövekedés várható, csak kérdés, hogy a magyar gyártók milyen hányadot tudnak megszerezni a piacból. Nyugat-Európában 2004-ben az összes PVC felhasználáson belül már 28 volt a kemény PVC profilok részaránya, míg ez az érték nálunk 25,3. Az összes kemény PVC terméken belül, egyedül az egyéb termékkategória kivételével, minden termékosztályban csökkenést tapasztaltunk. A csövek piaca a beruházási lehetõségek függvényében változik, középtávon a csatornacsöveknél várható jelentõsebb felhasználás. 2006-ban a hazai gyártás az elõzõ évhez viszonyítva kismértékben bõvült, de 2008- ban ismét visszacsúszott a minimumra. A kemény PVC fóliák mennyisége a vizsgált 6 éves idõszakban lassan, de folyamatosan csökkent, 2007-ben gyakorlatilag a 2006. évi szintet érte el hajszálnyi többlettel, 2008-ban viszont erõsen megcsappant, az pedig változatlanul igaz, hogy többsége exportra kerül. A kemény PVC-bõl gyártott üreges testek mennyisége is folyamatosan csökken, bizonyos területeket még mindig megtart, elsõsorban a gyógyszeripar és a háztartási kemikáliák területén. 5.2.3.2. Lágy PVC (14. táblázat) A lágy PVC felhasználása 2003 2008 között ±10- on belül ingadozott. A 2003. évi mélypont után folyamatos bõvülés tapasztalható. 2004-ben jelentõsen nõtt a padlógyártás, ami azóta is töretlen. 2003-tól gyakorlatilag két vezértermékre szûkült a kör, a kábelbevonat és a padló termelése a meghatározó. A GRABOPLAST ZRT. sikeres beruházásának és hatékony piaci munkájának eredményeként 2000-hez viszonyítva a padlógyártás 2004-re ~2,5-szeresére bõvült, 2005-ben mérséklõdött, de 2006-ban ismét emelkedett, 14. táblázat. Lágy PVC termékek gyártása 2003 2008 között, kt Kábelbevonat 18,2 17,8 18,0 22,1 28,4 30,5 Padló 20,9 29,1 27,1 29,9 31,3 36,4 Fólia 1,7 1,7 2,2 2,1 1,8 0,9 Egyéb 5,1 5,1 4,6 2,7 2,8 3,9 Összesen 45,9 53,7 51,9 56,8 64,3 71,7 majd 2007-ben és 2008-ban ezt is meghaladta. A lágy PVC termékek összesített számai 2003 2008 között mintegy 56-kal emelkedtek. A három, kábelbevonat-gyártásban érintett cég együttes teljesítményeként 2007-hez viszonyítva ugyan 7,4- kal nõtt, azonban mintegy 2-kal csökkent a lágy PVC kábelszigetelés részaránya az összes lágy PVC feldolgozáson belül, mert a padló nagyobb mértékben erõsödött. A lágy PVC termékek mennyisége összességében 2008-ban 11,5-kal haladja meg az elõzõ évit. A lágy PVC feldolgozás Nyugat-Európában stagnál, a gyártás gyakorlatilag az építõipari termékekre szorítkozik. A PVC gyártók, a feldolgozási segédanyagokban érdekelt nyugat-európai cégek lágyító- és stabilizátorgyártók, valamint feldolgozók a Vinyl 2010 Program keretében együttes lépéseket tesznek az ártalmas hatások kiküszöbölésére, a közvélemény tájékoztatására. Ez is szerepet játszik abban, hogy a PVC elsõsorban kiváló szerkezeti anyagként továbbra is megtartsa pozícióját, 2006-ban 15-kal, 2007-ben 14-kal részesedett Nyugat-Európa mûanyag-felhasználásában. Nyugat-Európában 2004-ben 18 kt PVC terméket hasznosítottak újra, 2006-ban 82,8 ktonnát, 2007-ben már 149,5 ktonnát, és 2008-ban pedig 195 ktonnát, ami ~25 -os javulást mutat, itt nem éreztette hatását a recesszió. A programot 2015-ig meghosszabbították, és az eredetileg EU 15 csoport vállalását mind a 27 tagra kiterjesztették. 5.2.4. Polisztirolok (15. táblázat) A hazai feldolgozás igen dinamikusan bõvült 2002 és 2005 között. 2006-ban már mutatkoztak a hanyatlás jelei, 2007-ben további, majd 2008-ban drasztikus csökkenés következett be. Így az öt évvel ezelõtti szintnek csak a 90,7-át értük el 2008-ban. A 2002 és 2005 között kiemelkedõen nõtt a fröccstermékek gyártása, egyre több cég használt gyártmányaihoz a korábbi ABS helyett jól megválasztott minõségû polisztirolt. 2006-ban a növekedési tendencia megtört, s ez a folyamat 2007-ben és 2008-ban tovább folytatódott. Gyanítható, hogy az autó- és készülékalkatrészek gyártói megrendelõi elõírás alapján dolgoznak, nem választhatják meg szabadon az alapanyag típusát. Megtartotta szintjét a harmadik negyedévi válság ellenére a habtermékek gyártása, elsõsorban az építõipa- 15. táblázat. PS feldolgozás 2003 2008 között, kt Lemez és fólia 18,7 15,2 21,1 25,9 23,8 19,0 Fröccstermék 33,8 32,9 35,6 24,7 21,7 17,3 Hab 18,2 23,5 22,7 26,6 28,1 28,9 Egyéb 0,4 0,7 1,4 0,5 0,4 0,4 Összesen 71,1 72,3 80,8 77,7 74,0 65,6 252 2009. 46. évfolyam, 7. szám

ri szigetelõanyagok bõvültek, további növekedésre is lehet számítani, mert az építõipari elõírások szigorodása miatt a korábban szokásos 5 cm-es lemez vastagság helyett 10 cm-es szigetelõhab vastagságot tartanak szükségesnek a szakértõk a megfelelõ szigetelés biztosításához. 2008-ban a polisztirolok a teljes mûanyag-feldolgozás 8,6-át tették ki, ami 1,2-os részarány csökkenést mutat 2007-hez képest. 5.2.5. Poli(etilén-tereftalát) (16. táblázat) A PET döntõ többségébõl üdítõitalos és ásványvizes palackok elõformáit fröccsöntik. Az adatszolgáltatók 2008-ban 1200 t fúvott terméket jelentettek, ezek elsõsorban a kisebb gyógyszeripari vagy kozmetikai csomagolóanyagok, amelyeket közvetlenül egy ciklusban gyártottak. Kevés PET fólia készül még, bár több cég kísérletezik ezzel. 2008-ban mintegy 820 t fröccsöntött PET alkatrészt állítottak elõ, ami évrõl évre növekszik. A palackgyártás az elmúlt évben néhány százalékkal csökkent. A növekedés összhangban a nemzetközi tendenciákkal rendkívül dinamikus. A PET aránya az összes felhasználásból 2008-ban 6,5 volt, szemben a nyugat-európai 8,0-kal. 5.2.6. Egyéb mûanyagok (17. táblázat) A növekedés 1 és 6 év viszonylatában 136,5, illetve 167,7 volt. Ezek az értékek mindkét esetben meghaladják a mûanyag-felhasználás egészének növekedési ütemét. Dinamikus ütemben nõ ugyan a mûszaki mûanyagok feldolgozá, de még nem értük el a nyugat-európai 10-os értéket, egyelõre 8,6-on állunk. A feldolgozási statisztikában a fentieknél kisebb számok jelennek meg, ami több okra vezethetõ vissza: az adatszolgáltatók körébõl az ezeket az anyagokat feldolgozók nagyobb hányadban hiányoznak, mint a feldolgozás egészébõl; az adatszolgáltatók sok esetben nem adták meg az egyéb soron szereplõ anyagok részletes bontását. A mûszaki mûanyagok döntõ többségét fröccsöntéssel dolgozták fel. A poliamidból elsõsorban autóipari alkatrészek, kisebb mennyiségben fröccsöntött háztartási cikkek készültek, valamint használtak záró rétegként fóliagyártásban és többrétegû flakon gyártásánál is, ezen a területen egyértelmû a növekedés. ABS-bõl, PC-bõl és blendjeibõl elsõsorban elektronikus berendezések házai és egyéb alkatrészei készültek. 2003 2004 2005 2006 2007 2008 16. táblázat. PET feldolgozás 2003 2008 között, kt 2008/2003 PET 40,0 40,8 38,7 44,9 52,9 49,7 124,3 94,0 Mûszaki mûanyagok 17. táblázat. Egyéb mûanyagok felhasználása 2003 2008 között, kt 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008/2003 ABS, SAN stb. 14,4 11,3 10,7 9,6 10,7 17,8 123,7 98,9 PC + blend 8,9 9,9 9,0 10,3 15,4 23,8 267,4 154,5 Poliacetál 2,8 2,9 3,3 3,3 3,3 3,3 117,9 100,0 PA 13,8 12,7 14,4 18,1 19,6 22,0 159,4 112,2 Összesen 39,9 36,8 37,4 41,3 49,0 66,9 167,7 136,5 5.3. A mûanyag termékek felhasználási területei A feldolgozott termékeket felhasználás szerint az adatszolgáltató vállalatok adatai alapján soroltuk be, ami nem esik egybe teljesen a tényleges felhasználással, mert jelentõs mennyiségû termék exportot is tartalmaz, és nem szerepel benne az import. A kettõ mennyisége közelít egymáshoz, az export 378,5 kt, az import 420,2 kt, a felhasználási terület nyilván nem fedi pontosan egymást, de a vámtarifaszám szerinti besorolás nem bontható a felhasználási cél szerint, így ettõl a korrekciótól kénytelenek vagyunk eltekinteni. A hazai felhasználás nagyon hasonló a nemzetközi gyakorlathoz, meghatározó a csomagolóipar, jelentõs az építõipar, a továbbiak részaránya relatíve kisebb (3. ábra). A 2007. évi megoszlással összehasonlítva kisebb eltérések mutatkoznak: kismértékben visszaesett a csomagolási és az elektromos szegmensekben a felhasználás részaránya, növekedett a jármûipari alkatrészek és a háztartási cikkek gyártásához használt mûanyagok mennyisége, közel azonos szinten maradt a mezõgazdasági és a bútoripari célú felhasználás, a fenti számokat esetleg módosíthatná, ha pontosan 3. ábra. A hazai mûanyag-felhasználás területenkénti megoszlása 2008-ban 2009. 46. évfolyam, 7. szám 253

ismernénk az adatszolgáltatók által az egyéb soron szereplõ tételek tényleges felhasználását. 6. Összefoglalás A 2008-ban elõállított mûanyag termékek mennyisége gyûjtésünk alapján 3,8-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Korszerûsödött a termékválaszték, nõtt a nagy értékû mûszaki mûanyagok felhasználása. A KSH adatai szerint az ágazat 2008. évi árbevétel 2003-hoz viszonyítva 81,6-kal emelkedett, és 1,4-kal haladta meg a 2007. évit. A statisztikailag nyomon követett mûanyag-feldolgozás, a mennyiségi adatok szerint, az elmúlt 5 évben 13,9-kal nõtt. A gyártott mennyiségbõl 2008-ban 6,6-kal több, 378,5 kt került exportra 1780 M$ értékben, a mûanyag termékek importja 420,2 kt, 9,8-os növekedéssel, ami értékben 2619 M$ volt. 2008-ban mind az alapanyagok, mind a termékek külkereskedelmi egyenlege romlott, következésképpen az ágazat pénzügyi mérlege az elõzõ évi pozitív 354,4 millió USD-vel szemben 33,9 millió USD-re esett vissza. Az anyag elkészítésének idejére világossá vált, hogy a mûanyagipar sem mentesül az egész világot sújtó gazdasági válságtól. A 2008-ban még 1,4-os többletet (folyó áron) mutató mennyiségében már csökkent mûanyag-feldolgozó ágazat 2009-ben jóval nagyobb veszteséget fog elkönyvelni, mint a magyar gazdaság. Ez a beszállítói szerepbõl következik, és szinte mindenütt leépülés mutatkozik, s a folyamat egyik napról a másikra nem fordul vissza a kedvezõ irányba. Ma már tudjuk, hogy túltermelési, túlfogyasztási válságba került a világ, tehát valószínû, hogy ha bekövetkezik is az irányváltás, egy darabig alacsonyabb szintre áll majd be a termelés és a fogyasztás, mint ahonnan a lejtmenet elindult. Egyelõre csak reménykedhetünk, hogy az építõipar és az autóipar magához tér, nem beszélve a többi mûanyag alkatrészt igénylõ szegmensrõl, mint a fehéráruk (mosó-, mosogató-, hûtõgép), valamint a mobil- és az elektronikai termékek. A csomagoló ágazat is megsínyli a gazdaság visszaesését a kisebb fogyasztás miatt, s a helyzetet tovább rontja a mûanyag szatyrok gyártóit sújtó termékdíjas szabályozás is. Ebben a helyzetben csakis a fejlesztés biztosíthat elõremenekülést, s hogy ezt a mûanyag-feldolgozó vállalkozások is felismerték, az abból látszik, hogy egyre másra alakulnak olyan klaszterek (3 P Klaszter, Észak-Magyarországi Mûanyagipari Klaszter stb.), amelyek közös fejlesztésekre, innovációra látnak lehetõséget. 254 2009. 46. évfolyam, 7. szám