Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek el, illetve - mikor fejeződjenek be az egyes műveletek, - a logisztikai feladata, hogy meghatározza: - mikor érkezzen be a termék az egyes gépek bemenő tárolójára, - mikor történjen kiszállítás az egyes gépek kimenő tárolójáról, - milyen szállító eszközzel és milyen útvonalon történjen a szállítás, - honnan és hová kerüljön a szükséges anyag ill. munkadarab. 5. ábra A technológiai berendezés (M) bemenő (T) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói
A kötött ütemű folyamatos gyártáson kívül általában a beszállítás és a kiszállítás is aszinkron történhet. Teljesülni kell, hogy - egy adott termék (j), adott műveletének (i), az adott ütemben a tényleges beszállítási S időpontnak ( T ) kisebbnek kell lennie, mint a művelet gyártásának kezdési K időpontja ( τ ) S T τ illetve - az adott termék, adott műveletének, adott ütemben történő tényleges kiszállítási időpontjának nagyobbnak kell lennie, mint K a művelet befejezési időpontja ( τ ): KS T τ Értelmezhető az aszinkronitás mértéke: o beszállításnál: o kiszállításnál: T T = τ K = T K KS T τ Az aszinkronitás és az adott műveleti idő határozza meg a T és KT készletét.
Hagyományos termelés-tervezési, termelésirányítási módszerek, számítógépes programrendszerek hatása a logisztikai rendszer jellemzőire 1. MRPI. (Material Requirement Planning) Anyagszükséglet tervezés a megrendelt és visszaigazolt termékek gyártásához szükséges anyagmennyiséget határozza meg, erőforrás-tervezés nem előzi meg, szűk keresztmetszetet nem vizsgál, nem veszi figyelembe, nem optimalizálja a kapcsolódó termelési, beszerzési, elosztási logisztikai folyamatokat. a készletek nagyok, nem optimalizáltak, az átfutási idők nagyok, nem optimalizáltak, a termelő és logisztikai erőforrások kihasználtsága, valamint a beszerzési, termelési, és elosztási logisztikai folyamat nem optimális.
2. MRPII. (Material Requirement Planning) meghatározza a termelő erőforrás-szükségletet, nem ütemezi a termelést, az egyes erőforrásokon belül nem adja meg a feladatoknak gépekhez, technológia berendezésekhez való hozzárendelését, általában az MRPI-t követően kerül sor az MRPII-re, így az MRPI nem veszi figyelembe az MRPII korlátozásait. azonos az MRPI-el leírtakkal, de a termelőkapacitáskihasználás ill. a szűk keresztmetszetek kedvezőbbek, mint az MRPI. esetén. 3. OPT (Optimized Production Technology) Optimalizált Termelés együttesen tervezi az anyagszükségletet és erőforrást, a termelési folyamatot kritikus és nem kritikus részre osztja, a kritikus részeknél (szűk keresztmetszet) ütemezi az erőforrások hasznosítását. az átfutási időt csökkenti, a termelő erőforrások kihasználtságát növeli, de nem lesz még így sem optimális, a készletek nem optimalizáltak, a beszerzési, termelési és elosztási logisztika nem optimális.
4. APS (Advanced Planning and Scheduling) Fejlett Tervező és Űtemező Rendszer Sajátosságai: az APS termelési erőforrás tervező és ütemező program, visszacsatolásos tervezés és ütemezés, több fokozatban finomítja az ütemezést, a kapacitás tervezés megelőzi az anyagszükséglet tervezést, így a készletek kedvezőbbek, szorosan (on-line módon) kapcsolódik az Üzleti Erőforrás- Tervező (Enterprise Resource Planning ERP) rendszerhez, amely kihasználja adatbázisát, gépi futási ideje több nagyságrenddel kisebb, mint az MRP-é, a következő fontosabb lépésekből tevődik össze. a vevő megrendelések bevitele, mesterterv (durva gyártási terv) készítése, durva termelési erőforrás (gyártási kapacitás) tervezése, mesterterv ellenőrzése, finomítása, finom kapacitás-tervezés ellenőrzése, korrigálása, teljes gyártási terv készítése. Hatása a logisztikai jellemzőkre termelés átfutási ideje csökken, a teljes átfutási idő nem optimális, a készletek kisebbek, de nem optimálisak, termelési kapacitások kihasználása optimális, a vevői igények kielégítésének mércéje nőtt, a beszerzési, termelési és logisztikai folyamat nem optimalizált.
5. Push (nyomó) elvű- pull (szívó, v. húzó) elvű termeléstervezés, -ütemezés Push elvű gyártás a kvázi (keret) megrendelések, prognosztizálás alapján értékesítési terv készül, az értékesítési terv alapján, figyelembe véve a készleteket, megrendelésre kerül: az alapanyag, a vásárolt alkatrész, az alapanyag beérkezésétől függően, figyelembe véve az értékesítési tervet, történik az alkatrész-gyártás, a vásárolt és a legyártott alkatrészek szerelésre kerülnek, a szerelést követőn az áru a készáru-raktárba kerül, a készáru-raktárból a vevői megrendelés szerint történik a kiszállítás. nagy az átfutási idő, a készletek csak akkor csökkenthetők, ha logisztikával integrált termelés-tervezésre és -ütemezésre kerül sor, automatizált termékkövetés és számítógépes irányítással lehet a veszteségeket csökkenteni és a vevői elégedettséget növelni.
Pull elvű gyártás a vevői megrendelések szerint kell optimalizálni a szerelés ütemezését, a szerelés a megrendelés beérkezése után rövid idő múlva elkezdhető, a felhasznált alkatrészeket kell pótolni saját gyártással vagy vásárlással, a saját alkatrész gyártásnál az elhasznált alapanyagok beszerzéséről kell gondoskodni, a vevői megrendelésre történő kiszállításra a szerelést befejezően rövid időn belül sor kerülhet. az átfutási idő optimálissá tehető, a készletek optimális szinten tartása, a termelő és logisztikai kapacitások optimális kialakítása logisztikával integrált termelésütemezési módszert igényel, a KANAN rendszer optimális kialakításával a logisztikai folyamat könnyen irányítható, áttekinthető, nyomonkövethető, a beszerzési, valamint a kiszállítási logisztikai folyamat kiemelt összehangolást igényel.