DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT BESZÁMOLÓ A ROMÁK TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJÁT ELİSEGÍTİ KORMÁNYZATI PROGRAMRÓL ÉS AZ AZZAL ÖSSZEFÜGGİ INTÉZKEDÉSEKRİL SZÓLÓ 1021/2004. (III. 18.) KORMÁNY HATÁROZATBAN MEGFOGALMAZOTT, A MUNKAÜGYI KÖZPONTOKRA VONATKOZÓ FELADATOK 2007. ÉVI TELJESÍTÉSÉRİL DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Pécs, 2008. március 5. 1

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ BESZÁMOLÓ A 1021/2004. (III. 18.) KORMÁNY HATÁROZATBAN MEGFOGALMAZOTT 2007. ÉVI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL Bevezetı A hazai cigány kisebbség hátrányos helyzete összetett: az alacsony képzettségük, a családok nagysága, az egészségi állapotuk, s a velük szemben meglévı elıítélet hátráltatja ıket a társadalmi mobilitásban. Többségük az ország fejletlen infrastruktúrájú, kedvezıtlen helyzető, az átlagosnál rosszabb életfeltételeket kínáló településein él, amely a Dél-Dunántúlra is jellemzı. A felsorolt problémák legtöbb esetben együttesen vannak jelen és járulnak hozzá a roma népesség növekedı marginalizálódásához, kirekesztettségéhez. A kedvezıtlen tényezık kumulatív hatása tovább súlyosbítja a roma lakosság helyzetét. Egyre kirekesztettebbekké válnak és a szegénységük fokozottabban, növekvı mértékben reprodukálja önmagát. Esetükben a kirekesztıdésnek megvannak a sajátos jellemzıi, amelyek nemcsak a gazdasági folyamatokból, szociális hátrányokból, hanem az össztársadalmi értékítéletbıl, szemléletbıl is következnek. A roma lakosság esetében az általános iskola elvégzése terén javultak ugyan az arányok, a középfokú, felsıfokú képesítések megszerzése tekintetében még mindig jelentıs a lemaradás a nem roma lakossághoz képest, ami a munkaerı-piaci integrációjukat hátráltatja. Munkaerıpiaci helyzet a Dél-Dunántúlon 2007. decemberében a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában 59 441 álláskeresı szerepelt. Az elızı év azonos idıszakához képest a regisztrált létszám 4 583 fıvel (8,4%-kal) haladta meg a három jogelıd megyei munkaügyi központ összesített adatát. (Az országban összesen 10,3%-kal lett több az álláskeresık száma.) A nyilvántartott álláskeresık a régió gazdaságilag aktív népességének 14,3%-át tették ki, amely az országos átlagot már 4,2%-ponttal haladta meg. A régiók közül csak Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön volt kedvezıtlenebb a munkaerı-piaci helyzet, ezen a téren évek óta nincs változás. A legalább egy éve, megszakítás nélkül a nyilvántartásban szereplı álláskeresık száma 19 492 fı volt, amely az összes regisztráltak 32,8%-a. Az országos átlagot (30,3%) azonban továbbra is meghaladja 2,5%-ponttal. Rendszeres szociális segélyt 22 164 fı, a regisztráltak 37,3%-a kapott a települési önkormányzatoktól, számuk az egy évvel korábbit 2 651 fıvel, vagyis 13,6%-kal haladta meg. Semmilyen ellátásra nem volt jogosult 20 192 ügyfél, az összes álláskeresı 34%-a. A szakképzettségi összetételt tekintve a szakképzetlenek száma 31 400 fı volt 2007. végén, ami az összes regisztráltak közel 53%-a. 31. A munkaerı-piacon értékesíthetı szakképzettség megszerzése érdekében - az oktatási integrációs programok részeként készüljenek alapfokú végzettséggel rendelkezı fiatalok továbbtanulását segítı programok. Az elızı évek gyakorlatához hasonlóan, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2007-ban is igyekezett a képzési kurzusterv összeállításánál arra törekedni, hogy a kínálatában minél több olyan tanfolyam szerepeljen, melyeken nagy számban cigány származású álláskeresık is részt vehetnek. Hangsúlyt fektettünk a 8 általános iskolai végzettséghez kötött, OKJ végzettséget adó tanfolyamok indítására is. Az álláskeresı romák munkaerı-piaci esélyeit az egyéb hátrányok mellett (tartós munkanélküliség, hátrányos helyzető térségben, fıleg kistelepüléseken való letelepülés, stb.), leginkább az alacsony iskolázottság csökkenti. Fontos tehát, hogy a munkaerı-piaci képzésekben minél nagyobb arányban 2

vegyenek részt, és az általános iskolai végzettség megszerzése mellett egyre többen szerezzenek közülük szakképzettséget is. 2007-ben mintegy 500 fı, roma származású álláskeresı vett részt a munkaügyi szervezet által finanszírozott képzésben, jellemzıen integrált keretek között, de volt kifejezetten ennek a célcsoportnak ajánlott képzés is a kínálatban, amelyeket többnyire a cigány kisebbségi önkormányzatok, vagy a civil szervezetek kezdeményeztek. Munkaerı-piaci képzés keretében a roma álláskeresık részére a jogszabályok által meghatározott maximális támogatást nyújtjuk: 100%-os mértékő tanfolyami költségtérítést, keresetpótló juttatást (minimálbér összegével megegyezı), valamint a képzés helyszínére történı bejáráshoz 90 %-os utazási kedvezményt. A képzéseket igyekszünk lakóhelyükön, vagy ahhoz közel megszervezni. Az elmúlt évben romák részvételével az alábbi képzések valósultak meg: 7-8. osztály elvégzésére irányuló képzés, parkgondozó könnyő-, nehéz- és kisgépkezelı képzések, fakitermelı, szınyegszövı, gyékény-, szalma-, csuhétárgy készítı Ezek mellett a roma civil szervezetek igényeire alapozva az alábbi képzések indultak: 7-8. osztály elvégzésére irányuló képzés Tamásiban 17 fıvel, hulladékgyőjtı tanfolyamok Dombóváron 14 fı, Döbröközön 15 fı részvételével. A Lépj egyet elıre I. programban fıleg a felzárkóztató képzésekben volt magas a romák részvételi aránya. A Dél-dunántúli régióban foglalkoztatott FSZH alkalmazásában álló három mentor becslése alapján 80-90%-os. Emellett a mindössze nyolc általános elıképzettséget igénylı képzésekre mondható a nagyobb arányú (megközelítıleg 50% feletti) roma részvétel. Kedvelt tanfolyamok a különféle betanító képzések mellett a fakitermelı, és település karbantartó. Elmondható, hogy a képzésbe kerülés feltételeinek növekedésével fordított arányban csökken a roma származásúak részvétele. A program megvalósulásának jellemzıi a dél-dunántúli megyékben: Baranya megye A Lépj egyet elıre! program keretében, az általános iskola 6. osztályának befejezését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezı felnıttek Baranyában öt helyszínen kezdhették meg a 7-8. osztályos felzárkóztató tanfolyamot: Komlón, Egyházasharasztiban, Szigetváron, Baranyajenın és Gödrén. Komlón 14 felnıttel indult a tanfolyam, közülük 12 roma származású, fıleg a fiatalabb korosztályba tartozó nı. A záróvizsgán mindegyik tanuló megfelelt a vizsgakövetelményeknek. A toborzás idıszakában a képzésbevonást nagyban segítette a Belsı Tőz Egyesület is, amely kifejezetten roma családokkal, roma gyerekek korrepetálásával foglalkozik. Az egyházasharaszti képzés szervezésekor, az alsószentmártoni polgármester fogott össze a környezı, fıleg roma lakosú településekkel, és így indulhatott el a felzárkóztató program. A 20 fıs létszámból 17-en roma származásúak. Itt is fıleg nıket találhattunk a tanfolyamon. A baranyajenıi és a gödrei képzés lebonyolítását és a felnıttek toborzását is nagyban segítette a Dombóvári Roma Közhasznú Alapítvány. Segítségükkel indulhatott el a képzés Baranyajenın 30, Gödrén 22 roma származású álláskeresı részvételével. Az összes résztvevı sikeresen fejezte be a képzést. A szigetvári felzárkóztató képzésre jelentkezettek mindegy 75%-a volt roma származású. Mindegyikük sikeresen fejezte be a tanfolyamot. A Lépj egyet elıre! programban szakképesítés megszerzésére is lehetıség nyílt. Az általános iskolai végzettséget elıfeltételként megkövetelı szakképzésekben részt vevı romák aránya körülbelül, a teljes létszám 10%. Az érettségihez kötött szakképzéseknél, ez az arányszám sajnos kisebb. Somogy megye 3

Somogy megyében három 7-8. osztályos képzés volt. (PRKK - Somogyvár, Pannon Középiskola Barcs, MIOK Kaposvár) Érdeklıdés nagy százalékban a felzárkózató képzéseken volt. Ezen kívül a 8. általános iskolai bemenető takarító, szakács, eladó és hegesztı tanfolyamokon. Tolna megye Tolna megyében 7 db 7-8 osztályos felzárkóztató tanfolyam tudott megvalósulni összesen 137 fı részvételével. További 22 tanfolyam indult az alábbi szakirányokban, melyekre túlnyomó többségben romák jelentkeztek. - ABC eladó - Kerti munkás - Fakitermelı - Betanított parkgondozó - Könnyőgépkezelı - Takarító - Szakács - Településkarbantartó 32 Támogatni kell azokat a képzési programokat, amelyek az informatikai alapmőveltség, a digitális írástudás elterjesztését célozzák. Biztosítani kell a hátrányos helyzető csoportokhoz tartozók esetében is az informatikai képzés keretében a távoktatás fejlesztésére fordított támogatások összegét. A Dél-dunántúli régióban, 2007. évben 25 informatikai képzést indítottunk ajánlott képzésként, összesen 455 fı részvételével. Képzés megnevezése Tanfolyamok száma Résztvevık száma Számítógépkezelı használó 5 92 ECDL START 8 148 ECDL 3 55 Gépíró és szövegszerkesztı 1 16 Számítástechnikai szoftverüzemeltetı 8 144 Összesen: 25 455 Jellemzıen a számítógép kezelı használó és az ECDL START képzéseken vettek részt nagyobb számban (mintegy 50 fı), integrált formában a roma álláskeresık, míg az emeltebb szintő ECDL és a középiskola elvégzéséhez kötött Számítástechnikai szoftver-üzemeltetı OKJ képzésre ez már kevésbé volt jellemzı. A Csurgói Kirendeltség körzetében az esélyegyenlıség elısegítése érdekében, kiemelt figyelmet fordítva a munkaerı-piacon értékesíthetı szakképzettségekre, az Országos Roma és Hátrányos Helyzető Foglalkoztatói Hálózatra Vonatkozó Elképzelések II. címő programhoz csatlakozva került sor 15 fı hátrányos helyzető, elsısorban fiatal oktatása, képzésére. A tanfolyam befejezése után, távmunka keretében történı foglalkoztatásukra is ígéretet kaptak egy informatikai vállalkozástól. Továbbra is kiemelt figyelmet fordítottunk a munkaerıpiacon értékesíthetı szakképzettségek megszerzésének elıkészítése érdekében. E tevékenység alapját a Foglalkozási Információs Tanácsadó, illetve a pályaválasztási tanácsadás rendszere, valamint a PATRÓNUS programunk pályaválasztást, pályorientációt elısegítı szolgáltatása biztosítja. 4

37. A megyei munkaügyi központok szakmai együttmőködési megállapodással - cigány kisebbségi önkormányzatokkal és más társadalmi szervezetekkel - támogassák a romák foglalkoztatásának elısegítésére irányuló programok megvalósítását. 1. Helyi szintő megállapodások a Cigány Kisebbségi Önkormányzatokkal A Dél-Dunántúlon 275 Cigány Kisebbségi Önkormányzat alakult a 2006. évi választások után. Ez a szám jelentısen meghaladja az elızı ciklusokban megválasztott testületek számát. Pozitív tényezı, hogy egyre több településen alakul testület a cigányság társadalmi beilleszkedésének elısegítésére, érdekeik védelmére, valamint a kultúra és a hagyomány ápolására, megnehezíti viszont a munkaügyi szervezet számára a mindegyikükkel való, azonos szintő és színvonalú kooperációt. A munkaügyi szervezet a 275 települési testület közül 177-tel kötött megállapodást 2007-ben, de törekszünk arra, hogy minél elıbb (2008 elsı felében) mindegyik szervezettel kialakítsuk az együttmőködésen alapuló kapcsolatot. 83 CKÖ 68 megállapodás 57 CKÖ 53 megállapodás 135 CKÖ 56 megállapodás A helyi szintő együttmőködési megállapodások célja: a DDRMK kirendeltségeinek, valamint a Kisebbségi Önkormányzatok illetékességi területein élı cigányság életkörülményeinek, társadalmi helyzetének és szociális biztonságának javítása, a munkaerı-piaci esélyegyenlıség erısítése a társadalmi integrációjuk elısegítése érdekében. Az együttmőködés megvalósulása érdekében a DDRMK Kirendeltsége vállalja, hogy: tájékoztatja a Kisebbségi Önkormányzatot a régió és a kistérség foglalkoztatási helyzetérıl, a támogatási és szolgáltatási lehetıségekrıl, közremőködik a Kisebbségi Önkormányzatok által szervezett fórumok, elıadások megtartásában, aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel, célzott munkaerı-piaci programokkal, a Déldunántúli Regionális Munkaügyi Tanács irányelveit figyelembe véve, kiemelten támogatja a cigány álláskeresık foglalkoztatását, az esélyegyenlıség, a foglalkoztatás elısegítése érdekében szolgáltatásaival segíti a cigány kisebbséghez tartozó álláskeresık munkához jutását, képzését. Az együttmőködés megvalósulása érdekében a CKÖ vállalja, hogy: észrevételeivel, javaslataival segíti a DDRMK Kirendeltségének munkáját, 5

részt vállal a cigány kisebbséget érintı foglalkoztatást elısegítı koncepciójának kidolgozásában, népszerősíti a DDRMK Kirendeltségének szolgáltatásait, ösztönzi a cigány kisebbséghez tartozó álláskeresıket a szolgáltatások igénybevételére, tájékoztatást nyújt az általa végzett, a cigányság foglalkoztatását elısegítı tevékenységérıl, a cigány kisebbség körében erısíti a képzési és munkavállalási hajlandóságot, részt vesz a DDRMK Kirendeltsége által a cigány munkanélküliség csökkentését szolgáló képzések, munkaerı-piaci programok, közmunkák, és közhasznú munkák propagálásában, a résztvevık toborzásában. 2. Együttmőködési megállapodás a területi (megyei) cigány kisebbségi önkormányzatokkal Célkitőzés: A dél-dunántúli régió területén élı cigányság foglalkoztatásának, életkörülményeinek, társadalmi helyzetének és szociális biztonságának javítása, a munkaerı-piaci esélyegyenlıség erısítése, a cigányság társadalmi integrációjának elısegítése. Szerzıdı felek: Baranya Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat Somogy Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Az együttmőködés megvalósulása érdekében a DDRMK vállalja, hogy figyelemmel kíséri és a törvényes lehetıségek között kiemelten támogatja a romák foglalkoztatásával és képzésével összefüggı kérelmeket három éves (2008-2010) komplex programot dolgoz ki - a kisebbségi önkormányzatok közremőködésével a hátrányos helyzető emberek tartós foglalkoztatásának elısegítésére támogatja a kisebbségi önkormányzatok által alkalmazott roma koordinátoroknak a kirendeltségeken végzett munkáját támogatja a közösségfejlesztı szakemberek képzését és továbbképzését Lehetıséget biztosít a Kisebbségi Önkormányzatoknak, hogy a decentralizált foglalkoztatási alap felhasználására vonatkozó tervezési folyamatban véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen, a közösen elfogadott program elemeket támogatja Szakmai segítséget nyújt a hazai és az uniós pályázatok elkészítéséhez, segíti a roma szervezetek felkészülését a TÁMOP pályázati eljárásaiban Az együttmőködés megvalósulása érdekében a CKÖ vállalja, hogy: javaslatot, észrevételeket tesznek a cigányságot érintı foglalkoztatási koncepciók és programok kidolgozására közremőködnek a Munkaügyi Központ szolgáltatásainak népszerősítésében, megismertetésében javaslatot tesznek a betanító és szakképzı programokra 3. Konferenciák, fórumok 2007. október 30-án rendeztük meg a 2007 Egyenlı Esélyek Mindenki Számára Európai Év elnevezéső konferenciát, amelynek keretében bemutattuk a Roma Integráció Évtizede Program stratégiai tervét, valamint ismertettük a régióban, a munkaügyi központ támogatásával megvalósuló, illetve megvalósítandó, a romák munkaerı-piaci beilleszkedését elısegítı programokat. Ezen a konferencián került aláírásra a megyei területi cigány kisebbségi önkormányzatok és a munkaügyi szervezet közötti együttmőködési megállapodás. A munkaügyi szervezet kirendeltségei külön-külön is tartottak tájékoztató fórumokat a helyi cigány kisebbségi önkormányzatoknak és civil szervezeteknek, illetve munkatársaink és a roma foglalkoztatás-szervezı menedzsereink meghívott elıadóként rendszeresen részt vettek a roma szervezetek által rendezett konferenciákon, fórumokon. 6

39. A modell értékő programok tapasztalatait felhasználva olyan képzési, foglalkoztatási programokat kell elindítani, amelyek során a résztvevık képzés és gyakorlatszerzı foglalkoztatás keretében szerzik meg a szakmai végzettséget és a foglalkoztatáshoz szükséges szakmai gyakorlatot. 1. A Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program 1.1 intézkedésének eredményei Az Európai Szociális Alapból, a Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Program 1. 1. Intézkedése által támogatott, A munkanélküliség megelızése és kezelése elnevezéső program a leghátrányosabb álláskeresık, és az inaktívak számára nyújtott új lehetıséget a munkaerı-piaci reintegrációjuk elısegítése érdekében, komplex, integrált és differenciált szakmai támogató rendszer kialakításával. A Dél-dunántúli Régióban az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliség és az alacsony foglalkoztatási szint mellett azon problémával is meg kell küzdenie a munkaügyi szervezetnek, hogy a munkahelyüket vesztett emberek jelentıs része tartós hátrányokkal indul a munkahelyek megszerzéséért folytatott versenyben. Különösen a pályakezdı fiatalok, a több éve munka nélkül lévık, a megváltozott munkaképességőek, a nık, a romák és az idıs korú munkavállalók elhelyezkedési esélyei alacsonyak. A program során a fenti célcsoportok foglalkoztathatóságának, foglalkoztatottságának növelését, az esélyegyenlıség megteremtését tőztük ki célul. 2004. és 2006. között a régió megyéi 3050 fı bevonását tervezték a programba, számukra nyújtottak új lehetıséget munkaerı-piaci pozíciójuk erısítése, foglalkoztatási esélyeik növelése, a munka világába történı be-, illetve visszakerülésük elısegítése érdekében. A program elemei a következık voltak: Egyénre szabott szolgáltatások, mentorálás Piacképes, szakmai végzettséget adó, vagy betanító jellegő képzés támogatása Képzés alatti megélhetés támogatása A programokban való részvételhez kapcsolódó utazási költségek támogatása Munkagyakorlat szerzés támogatása Munkába helyezést elısegítı szolgáltatások nyújtása A program eredmény- és hatásmutatóinak meghatározásakor a cél az volt, hogy a résztvevık 80%-a sikeresen fejezze be a programot, közülük 50% munkaerı-piaci szempontból pozitív eredményt, az elhelyezkedési esélyeinek jelentıs növekedését érje el, és a sikeres program-kimenettel rendelkezık 1/3 része a program befejezése után is tartósan munkaviszonyban álljon. A program célcsoportjai a következık voltak: Fiatalok célcsoportja: azok a 16-30 év közötti fiatalok, akik még nem tudtak tartósan elhelyezkedni a munkaerıpiacon, vagy be sem tudtak oda lépni. 30 év feletti tartósan regisztrált munkanélküliek csoportja, különös tekintettel a 45 év felettiekre. 30 év feletti tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek csoportja, különös tekintettel az inaktívakra, 45 éven felüliekre, tömeges létszámleépítéssel érintettekre. Az esélyegyenlıség megvalósítása érdekében a nıkre és a romákra, valamint a megváltozott munkaképességőekre kiemelt figyelmet fordítottunk. A program forrásai: A Dél-dunántúli Régióban a program megvalósítására mindösszesen 3.627.123.570,- Ft állt rendelkezésre, mely a következıképpen oszlott meg a megyék között: Baranya megye: 1 493 455 440 Ft Somogy megye: 1 279 049 145 Ft Tolna megye: 854 618 985 Ft A források felhasználása sikeresnek mondható, a program zárásakor a kifizetések meghaladták az összköltség 99%-át. 7

A program eredményei: A régióban a tervezett 3050 fı helyett 4024 fı bevonására került sor. A célcsoportok szerinti megoszlása a következı volt: Fiatalok célcsoportja: 41,5% 30 év feletti, tartósan regisztrált munkanélküliek csoportja: 30,8% 30 év feletti, tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek csoportja: 27,7% A projektbe a Dél-dunántúli régióban 563 roma álláskeresı került bevonásra. A roma résztvevık többsége integráltan vett részt a programban, felkutatásuk a roma szervezetek bevonásával történt. Mivel többségében gazdaságilag elmaradott területeken, peremterületekben, szegregáltan élnek, felkutatásukra jelentıs hangsúlyt fektettünk. A program hozzájárult az elıítéletek, sztereotípiák csökkentéséhez azzal, hogy a résztvevık heterogén csoportokba kerültek. Számos cigány származású hallgató résztvevıje volt a képzéseinknek, akiket a halmozottan rossz szociális helyzet is sújt a munkanélküliség mellett. A képzési programjaink keretében adható támogatásokkal igyekeztünk helyzetükön javítani, a távolsági busz- és vonat bérletjegyek és a képzés alatti megélhetést biztosító jövedelem juttatásával, a tanuláshoz, gyakorlatszerzéshez szükséges eszközök biztosításával. További fontos támogatási elem volt a program résztvevıi számára a folyamatos mentori szolgáltatás. A megvalósítás során nagy hangsúlyt fektetett a munkaügyi szervezet arra, hogy az alacsony iskolázottságból fakadó hátrányokat csökkentse, kiemelten kezelte ezért a célcsoport képzését, melyben lehetıség volt az általános iskolai végzettség, valamint a szakképzettség megszerzésére is. A roma résztvevık száma és aránya a HEFOP 1.1 programban a Dél-dunántúli régióban Romák 563 fı 14% Nem romák 3461 fı 86% A programba bevont, roma álláskeresık aránya az összes bevont létszám (4024 fı) 14%-a volt. A kitőzött célok tekintetében az eredmény és hatásindikátorok azt mutatják, hogy a bevont roma álláskeresık jelentıs része fejezte be sikeresen a képzését, illetve vett részt munkaerı-piaci felkészítı tréningen, és jelentıs a programot pozitív kimenettel (a képzés, felkészítés mellett támogatott munkagyakorlat szerzésben való részvétel, illetve támogatás nélküli elhelyezkedés) befejezık száma is. Ugyanakkor a programhatást vizsgálva már nagyobb a különbség a program befejezését követı 180. napon munkaviszonyban állók arányát tekintve a romák és a nem roma munkavállalók között. (Még akkor is, ha a hatásvizsgálat a vizsgált idıszakban még nem zárult le, tehát az eredmények összességében még javulhatnak.) Míg az összes programrésztvevı 37,5%-a (1511 fı) állt munkaviszonyban a nyomon követéskor is, addig a romák esetében ez az arány 21,3%-os. A munkahely megtartása tehát még mindig nehezebb ezen célcsoport esetében, ami felveti azon szolgáltatások létjogosultságát és kidolgozásuk szükségességét, amely szolgáltatások a munkahelyi beilleszkedést segíthetik elı. 8

A roma résztvevık eredményei a HEFOP 1.1 programban 600 500 563 563 450 508 A terv szerinti indikátorok Teljesítés 2007. december 31. 400 324 300 225 200 100 150 120 0 Bevontak szám a Sikeresen befejezte Pozitív kim enettel be feje zte 180. napon m unkaviszonyban áll 2. Patrónus (Pályaválasztást segítı és mentor tanár munkaerı-piaci program A program célja: Az oktatás/szakképzés és a munka világa közötti kapcsolatok erısítése, elısegítve ezáltal az iskolarendszer és a szakképzés különbözı szintjeirıl kilépı fiatalok számára a munkaerıpiacra való belépést és a változó munkaerı-piaci igényekhez történı alkalmazkodást. Ehhez szükséges a pályaválasztási koncepció és az ehhez kapcsolódó programok kidolgozása a pálya- és iskolaválasztási döntések megalapozása érdekében, melyek hosszú távon meghatározzák a PATRÓNUS - Pályaválasztást segítı és mentortanár programmal párhuzamosan mőködtetett különbözı munkaerı-piaci szolgáltatásokat is (pályaválasztási tanácsadók, foglalkozási információs tanácsadók, együttmőködve a szociális és ifjúsági szervezetekkel, valamint a pályaválasztást segítı és mentor-tanárokkal). Álláskeresı pedagógusok (elsısorban tanár vagy középiskolai tanár, illetve szociálpedagógus végzettséggel rendelkezı regisztrált álláskeresık) elhelyezkedésének elısegítése az óratervi órán kívüli, az iskola által felvállalt, alább ismertetendı feladat ellátása érdekében. A hátrányos helyzető, lemorzsolódással veszélyeztetett, tanulási nehézségekkel küzdı, 7-8. osztályos, illetve 9-10. osztályos tanulók esélyegyenlıségének növelése, felzárkóztatásuk elısegítése, és az iskolából való lemorzsolódásuk arányának csökkentése, pályaorientációjuk, pályaválasztásuk elısegítése. A programban hátrányos helyzető tanuló az, akiknek a szülei: az átlagosnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, ennek következményeként nem biztosítottak azok a körülmények, melyek a zavartalan tanuláshoz szükségesek (szociális deficit); nem rendelkeznek megfelelı nevelési ismeretekkel, a család életvitele nélkülözi a tervszerőséget; 9

nem motiválják gyermeküket a jó iskolai teljesítmény elérésére, és nem kísérik figyelemmel tanulmányi elımenetelüket; nem tudják biztosítani azokat a kulturális körülményeket, melyek hiánya a gyermek iskolai tanulmányait megnehezíti (kulturális deficit); iskolai végzettségük alacsony; nem készítik fel gyermeküket a pályaválasztásra és a továbbtanulásra. A program (foglalkoztatás) tervezett idıtartama: 2007. október 1. 2010. június 30. A program megvalósításának térségei Dél-Dunántúl Régió települései, különös tekintettel a hátrányos helyzető településekre. Megvalósítás: A projekt a terveknek megfelelıen elindult. Megtörtént a patrónusok kiválasztása, ez azt jelenti, hogy a régióban 74 intézmény összesen 96 álláskeresı pedagógust alkalmaz munkaviszony keretében. Különösen kiemelendı, hogy a támogatott intézmények között van a Gandhi Gimnázium és a Kis Tigris Gimnázium is, amelyek kifejezetten roma tanulókat oktatnak, és ezekben az intézményekben a program 4 fı, roma származású pedagógus foglalkoztatását támogatja. 40. Évente felül kell vizsgálni, hogy a közmunka és közhasznú programok milyen mértékben járulnak hozzá a tartósan munkanélküli, hátrányos helyzető romák foglalkoztatási helyzetének javításához. Az értékelés tapasztalatai alapján ki kell dolgozni a közmunka és közhasznú programok fejlesztésének módját, módszereit. A közmunkaprogramok fejlesztésével el kell érni, hogy minél több - a közmunkából kikerülı - résztvevı tudjon a legális munkaerıpiacra belépni és tartósan benn maradni. A régió hátrányos helyzető kistérségeiben szinte ez az egyetlen munkalehetıség, ezért különösen fontos a közhasznú-, a közcélú-, valamint a közmunkák azon szerepe, hogy idıszakonként munkához juttassa az ott élı álláskeresıket, ezáltal a munkavégzı képességüket megtartsák, illetve ellátásra szerezzenek jogosultságot. 1. Közhasznú munkavégzés támogatása 2007-ben, a Dél-dunántúli Régióban 5864 fı vett részt közhasznú munkavégzésben, melyek támogatása 1,4 milliárd Ft volt. A részvevık mintegy 45%-a, kb. 2700 fı volt a kirendeltségek becslése alapján a roma származású. Kiemelendı az is, hogy a cigány kisebbségi önkormányzatok, valamint a cigány civil szervezetek önmaguk is szerveznek közhasznú munkát. 2007-ben, a régióban 97 kisebbségi önkormányzat és 46 cigány civil szervezett alkalmazásában 535 fı dolgozott a közhasznú munkásként, közel 200 millió Ft támogatással. A civil szervezetek közül kiemelhetı a Dombóvári Roma Közhasznú Alapítvány, amely 28 fıt, valamint a Színes Gyöngyök Egyesület, amely 14 fıt foglalkoztatott. A cigány kisebbségi önkormányzatok közül a döbröközi, a csurgói és a szigetvári foglalkoztatott 20 fınél nagyobb létszámot 2007-ben. 10

A közhasznú munkavégzés támogatásával foglalkoztató roma szervezetek és a foglalkoztatottak száma a Dél-Dunántúlon, 2007-ben Kisebbségi önkormányzatok Roma civil szervezetek Összesen Megyék Szervezet Foglalkoztatott Szervezet Foglalkoztatott Szervezet Foglalkoztatott Baranya 49 191 16 49 65 240 Somogy 29 126 20 61 49 187 Tolna 19 67 10 41 29 108 Régió összesen 97 384 46 151 143 535 2. Telepek, telepszerő lakókörnyezetek rehabilitációja, élhetıbbé tétele regionális közhasznú foglalkoztatási program A közhasznú foglalkoztatási program célja A közhasznú foglalkoztatási program célja a Dél-dunántúli Régióban a telep- és telepszerő lakókörnyezetben, valamint a városi kolóniákban élık életminıségének javítása, a foglalkoztatás átmeneti elısegítésével, a lakókörnyezeti és település rehabilitációs intézkedések megvalósítása érdekében. (út- és járdaépítés, vagy karbantartás, felújítás, csapadékvíz elvezetés, hulladékszállítás megoldása, illegális hulladéklerakók felszámolása, közterület rendezés, az egészséget veszélyeztetı tényezık visszaszorítása, parlagfő mentesítés, stb.) A közhasznú foglalkoztatási program célcsoportja A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségei által nyilvántartásba vett, roma álláskeresı, kiemelten a telep, vagy telepszerő környezetben élık, a halmozottan hátrányos helyzetőek, a tartósan munka nélkül lévık, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık. Eredmények A programra a települési önkormányzatok és a cigány kisebbségi önkormányzatok, vagy cigány civil szervezetek közösen nyújthattak be pályázatot, amelyben részletesen bemutatták azt a településrészt, ahol a program során tevékenykednek, illetve azokat a részletes feladatokat, amelyet a program során meg kívánnak valósítani. A pályázat benyújtását és a pozitív döntést követıen 58 településen 198 fı, roma álláskeresı állt munkaviszonyban 2007. szeptember 01. és 2007. november 30. között. A program összköltsége 45 millió Ft volt. A lakókörnyezet rendbetétele mellett a program elınye volt, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzatokkal karöltve aktivizálta a roma lakosságot, ezzel mintegy szemlélet és életmódváltást is kezdeményezett a telepeken, slumosodó városi és falusi részeken élı fıként roma lakosság körében. Emellett javította a helyi lakosok körében kialakult össztársadalmi képet a romákról, ezzel elısegítve integrációjukat, valamint idıszakos munkalehetıséget is teremtett számukra. 11

A következı tábla a megvalósítás helyszíneit mutatja be, kistérségi és települési bontásban: Megye Megyei létszám Kistérség Települések száma Létszám Szigetvár 3 8 Sellye 2 10 Pécs 1 4 Siklós 4 10 Baranya 77 Szentlırinc 2 9 Sásd 3 12 Pécsvárad 1 2 Komló 1 4 Mohács 4 18 Csurgó 2 11 Marcali 1 3 Nagyatád 2 5 Somogy 51 Barcs 3 10 Kadarkút 2 4 Kaposvár 5 12 Lengyeltóti 2 6 Dombóvár 4 14 Paks 6 18 Tolna 70 Tamási 4 16 Bonyhád 2 10 Szekszárd 4 12 3 198 21 58 198 A program megvalósításának színhelyei, jellemzı "teleptípusai" "Vad" telep 2% Munkás kolónia Régrıl maradt telep 2% 13% "Cs"- és "Szocpolos" telep 9% Elcigányosodó falu, falurész 61% Város i szegregátum 13% 12

A fenti ábrán látható, hogy a regionális közhasznú foglalkoztatási program keretében kiemelkedıen nagyarányú (61%) az elcigányosodó falvak, falurészek rendbetétele Legkisebb arányban szerepeltek a projektben az úgynevezett, fentebb már definiált vad telepek (2%) és a munkás kolóniák (2%). A régrıl maradt telepek (13%), városi szegregátumok (13%) és CS vagy szocpolos telepek (9%) aránya közbülsı helyet foglal el. Ez azt mutatja, hogy a program jól kihasználható segítséget adott a kisebb lélekszámú településeknek, aprófalvaknak, vagy olyan falurészeknek, ahol a roma lakosság felülreprezentált az átlaghoz viszonyítva. Tevékenységtípusok a programban A regionális közhasznú foglalkoztatási program keretében nyolcféle tevékenységtípust lehetett megvalósítani. Út és járdaépítés, karbantartás, felújítás Az épített környezet rendbetétele Csapadékvíz elvezetés Hulladékszállítás megoldása Illegális hulladéklerakók felszámolása Közterület rendezés Az egészséget veszélyeztetı tényezık visszaszorítása, parlagfő mentesítés Egyéb tevékenység Az alábbi ábra tanulságai szerint legnépszerőbbek a közterület rendezés és a csapadékvíz elvezetés voltak. Legkevésbé épület karbantartásra és hulladékszállításra használták a programban résztvevı szervezetek a foglalkoztatottakat. Voltak olyan települések, ahol egyéb tevékenység keretében történt a foglalkozatás ezek közül kiemelhetı a szemét szedés, kaszálás és az ivóvízkészlet megóvása érdekében végzett munka. Egyes tevékenységek dominanciája azzal magyarázható, hogy a pályázó szervezeteknek a program keretösszegébıl nem állt rendelkezésére eszközvásárlási keret így fıleg olyan tevékenységekre használták a munkaerıt, amihez nagyobb arányú fizikai munka és egyszerőbb eszközök állnak rendelkezésre. A program lehetıvé tette ugyanakkor, hogy párhuzamosan többféle tevékenységet is végezhessenek a munkavállalók. Egészségmegırzés, parlagfőirtás 16% Egyéb 4% Út és járda felújítás 13% Épületfelújítás 6% Közterület karbantartás 20% Illegális hulladéklerakó felszámolása 16% Hulladékszállítás 7% Csapadék elvezetés 18% 13

A Munkaügyi Központ, saját programján túlmenıen, együttmőködı partnerként részt vesz az Országos Foglalkozatási Alapítvány által finanszírozott "Telepeken élık lakhatási, munkaerı-piaci és szociális integrációs programjában" is. 3. Közmunka programok A régió hátrányos helyzető kistérségeiben szinte ez az egyetlen munkalehetıség, ezért különösen fontos a közhasznú-, a közcélú-, valamint a közmunkák azon szerepe, hogy idıszakonként munkához juttassa az ott élı álláskeresıket, ezáltal a munkavégzı képességüket megtartsák, illetve ellátásra szerezzenek jogosultságot. A Dél-dunántúli régióban 4596 fı vett részt közmunka programokban, 2,2 milliárd Ft támogatás felhasználásával (Hasonló számadatok jellemzik a közcélú munkát: 4337 fı, 2,36 milliárd Ft.) A téli szezonális közmunka programban a Dél-dunántúli régióban két kistérség volt érintett, 239 fıt foglalkoztattak a 73,7 millió forintos program keretében. Március és május hónapok során a szociális törvény módosítása nyomán jövedelemcsökkenést elszenvedı családok részére hirdetett három hónapos közmunkaprogramban a régió 15 pályázatából 12 nyert, összesen átlagosan 411 fı foglalkoztatása valósult meg, a programok összértéke mintegy 120 millió Ft volt. Az ún. régiós közmunka programok esetében a Dél-dunántúli régióban 590 millió forint volt a program keretösszege. (Ebbıl 300 millió forintot a Munkaerıpiaci Alap decentralizált foglalkoztatási alaprésze finanszírozott!) A program 5-7 hónapos foglalkoztatást tett lehetıvé mintegy 1000 fı számára, a bevontak legalább 15%-át képzésben kellett részesíteni. A MÁV-val közös közmunka programokban több mint 100 millió forintos kerettel (melybıl 10% az önrész), Baranya és Tolna megye volt érintett a régióból. 136 fıt foglalkoztattak, 6 hónapig. Erdészeteket érintı közmunka programokban április közepétıl foglalkoztattak közmunkásokat (összesen kb. 500 fıt). Június elején indult az október végéig tartó közmunkaprogram a Honvédelmi Minisztérium Kaszói Erdıgazdaságában, melyben 40 fıt foglalkoztattak. A Közútkezelı Kht. a dél-dunántúli régióban is valósított meg közmunka programokat. Az induló 129 fıs létszámot 143 fıre emelték az elsı programban. A Közútkezelınél egy második, két megyét érintı közmunka program indult július 2-ától, mely december 21-ig tartott. A program Somogy megyei kerete 200 fı volt. A MÁV Zrt., a Közútkezelı Kht. és az erdészetek, valamint a Duna- Dráva Nemzeti Park által szervezett közmunka programok esetében szintén szerveztek a résztvevık számára képzést. Májusban kezdıdtek, november 15-ig tartottak a közmunka programok a kiemelt idegenforgalmi területeken, melyben Somogy megye volt érintett, 100 millió forintos értékben. A Balaton déli partján, 15 településen 145 fıt foglalkoztattak. 12,5 millió forintos közmunka program zajlott a Duna-Dráva Nemzeti Parkban (mely a Duna bal partját, a Dél-alföldi régiót is érinti). Összesen 27 fıt foglalkoztattak öt hónapon keresztül. December 3-tól indult a téli, tavaszi közmunka program, 3 hónapos foglalkoztatást biztosítva a bevontaknak (327 településen közel 2000 fı). A programot további 3 hónappal meghosszabbították. A DDRMK a téli, tavaszi közmunka programot saját közhasznú munka programmal egészíti ki 2008 elsı hónapjaiban, ennek összértéke meghaladja a 84 millió forintot, és várhatóan több mint 300 fı foglalkoztatását teszi lehetıvé. A közmunka programokban a régióban kb. 2000 fı volt roma származású a kirendeltségi becslések alapján. 14

42. Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés kísérleti program tapasztalatait felhasználva ki kell dolgozni a hátrányos helyzetőek, köztük a romák elsıdleges munkaerı-piacon történı foglalkoztatásának lehetıségeit. Elı kell segíteni, hogy az újonnan meghirdetésre kerülı EQUAL Közösségi Kezdeményezés programba minél több, a romák elsıdleges munkaerı piaci részvételét célzó komplex képzési, foglalkoztatási, a kistérségi fejlesztéssel összhangban álló programot tartalmazó pályázat kerüljön benyújtásra. A TE IS (Tolerancia Erısítı Innovatív Szövetség) 2005. július 1-én kezdte meg tevékenységét azzal a céllal, hogy elısegítse a hátrányos helyzető munkanélküli célcsoportok (megváltozott munkaképességőek, fogyatékkal élık, GYES/GYED-rıl a munkaerı-piacra visszatérni akaró nık, roma emberek) munkaerı-piaci integrációját. Az EQUAL projekt keretében alakult Tolerancia Erısítı Innovatív Szövetség partnerségi tagjai: Pécsi Regionális Képzı Központ Baranya Megyei Munkaügyi Központ Pécs Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány Siklós és Vidéke Cigányokért Érdekvédelmi Szervezet. A projekt célkitőzései: A hátrányos helyzető munkavállalók nyílt munkaerı-piaci integrációjának elısegítése az esélyegyenlıséget szolgáló és a diszkrimináció mentességet biztosító szolgáltatási rendszer megvalósítása, és a foglalkoztathatóság növelése. Közvetett cél új szolgáltatási modell mintaprojektként történı alkalmazása és terjesztése helyi, országos és nemzetközi szinten. A célokat megvalósító tevékenységek: Felmérés és elemzés készítés a munkaerıpiac szereplıi megkérdezésével milyen igényeik, elvárásaik vannak egymással szemben, különös tekintettel a munkaerı-piaci diszkriminációra. Kutatás a diszkrimináció megszüntetésének (nem elvi, jogszabályi hanem) gyakorlati megvalósíthatósága lehetıségeire. Szolgáltatásfejlesztés, módszertani fejlesztés a képességek alapján történı munkaerı kiválasztás vonatkozásában, ami irányul a munkaerıpiac munkavállalói és munkáltatói oldalára egyaránt. Tananyag és tréning program fejlesztés a diszkriminációmentes ügyfélszolgálat bevezetésére a kutatás és a szolgáltatásfejlesztés eredményei alapján. Belsı képzés, tréning a fejlesztési partnerség tagjainál a projektben résztvevı munkatársak számára az új szolgáltatás bevezetése, a diszkriminációmentes ügyfélszolgálat feltételeinek megteremtésére. Fizikai- és kommunikációs akadálymentesítés a diszkriminációmentes ügyfélfogadás érdekében Az új munkaerı-piaci szolgáltatás (diszkriminációmentes munkaerı kiválasztás az álláskeresık számára, minıségi munkaerı-kiválasztási szolgáltatás a munkáltatók számára) bevezetése és mőködtetése. A felmérésbıl és a módszer alkalmazása kapcsán szerzett információk) alapján a célcsoport képességfejlesztésére irányuló képzési- és tréningprogramok kidolgozása, képzések megvalósítása annak érdekében, hogy nagyobb eséllyel induljanak a diszkriminációmentes kiválasztási folyamatban az állások megszerzéséért. A célcsoport munkába segítése. Utógondozás a befogadó munkahelyeken. Eredmény indikátorok: 50 fı képzése 20 befogadó munkahely kiválasztása 30 fı munkába helyezése. A lehetséges munkahelyek azonosítása után a tanácsadók személyesen felkeresik a munkáltatókat. Tájékozódnak a szervezet struktúrájáról a munkakör, mint tevékenység szervezeti egységbe történı beilleszkedésérıl. Vizsgálják a munkakörök külsı és belsı környezetét. Munkakörelemzést végeznek, amelynek során meghatározzák a munkakör tevékenységi területeit, valamint a munkakör 15

betöltéséhez szükséges kompetenciákat. A leendı munkavállalók kiválasztási folyamatában kompetencia felmérés történik, melynek célja, hogy munkáltató kívánalmainak megfelelı kompetenciákkal rendelkezı álláskeresıket közvetítsenek. A két fél igényeinek optimális egyezése esetén beszélhetünk sikerességrıl az elhelyezkedés, munkavállalás szempontjából, valamint e tényezık jelentik a késıbbi beválás alapját is. A projektben négy mentort foglalkoztatunk, akiknek feladatait képezik a megfelelı motiváció kialakítása, és folyamatos fenntartása a célcsoport tagjainál. A mentorok a munkába helyezés után is kapcsolatot tartanak mind a munkavállalóval, mind a munkáltatókkal, s ha szükséges közremőködnek a munkavégzésben. A projekt egyéb szolgáltatásai: A projektben résztvevı munkáltatók részére információs füzetet készítünk. A munkáltatói dosszié munkaerı-piaci ismereteket (jogszabályok, munka-erıpiaci lehetıségek, pályázati lehetıségek, akkreditáció, stb.), tájékoztatást tartalmazó információs füzet. A munkáltatói dossziékban az általános foglalkoztatást elısegítı támogatási rendszerek ismertetése mellet a roma emberek, a megváltozott munkaképességőek, a fogyatékkal élık és a gyed/gyes-rıl a munkaerı-piacra visszatérı nık munkába helyezésével kapcsolatos speciális ismeretek is szerepelni fognak. Kéthavonta, a Pécs Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, megrendezésre kerülı Work Shop-ok célja szintén a tájékoztatás, általános információk, foglalkoztatási kérdések, EQUAL program aktuális kérdéseinek megvitatása. Az EQUAL program keretében elindított TE IS médiakampány célja a munkaerı-piaci diszkrimináció csökkentése. A Rádió Aktív hasonló címő, havonta jelentkezı mősorában cégismertetı, álláskeresési rovat és egyéb a projektet érintı aktualitások kerülnek bemutatásra. A program roma célcsoportot érintı, megvalósult eredményei: A TE IS programban résztvevı cigány civil szervezet segítségével a kutatási tevékenységben több, mint 50 fı vett részt a kérdıív kitöltésével, és 4 fı vett részt a szervezet tagjai közül a munkaügyi szervezet, a képzı központ és a kamara dolgozóival együtt azon a tréningen, ami az ügyféllel való kommunikáció során a toleranciára, a diszkriminációmentességre, valamint az esélyegyenlıség biztosítására készített fel. A programba bevontak száma 45 fı volt a kiválasztást követıen, amelybıl 30 fı vette folyamatosan igénybe a mentori segítséget. Munkaerı-piaci képzésben 25 fı vett részt a célcsoportból: Varrómunkás képzés 15 fı Gépíró és szövegszerkesztı képzés 1 fı Ács-állványozó képzés 2 fı Takarító képzés 6 fı Projektmenedzser képzés 1 fı 43. Foglalkoztatást elısegítı képzési programokat kell kidolgozni és elindítani a tankötelezettséget teljesített, inaktív fiatalok részére. A programokat lehetıleg foglalkoztatással kell összekapcsolni. A MOST munkaerı-piaci szolgáltatásokat nyújtó projekt A Dél-dunántúli régióban, 2007-ben indult, a munkaügyi szervezet által támogatott szolgáltatási rendszer a már jól ismert Újra dolgozom, illetve KID programok továbbfejlesztéseként valósul meg. Éppen ezért egyik fontos területét képezi le a program az inaktív fiatalok, köztük a romák munkaerı-piaci helyzetének javítását, a képzésben való részvételük, tartós elhelyezkedésük támogatását szolgáló intézkedéseknek. 16

A program célja egy olyan szolgáltatási csomag kialakítása és mőködtetése, mely A régióban egységes szerkezetben, szemléletben mőködik. Ugyanakkor helyi sajátosságok figyelembe vételével, és beépítésével, helyi szervezetek megvalósításában, helyi igényekre épül. Megtartva a kialakult jó gyakorlatokat, kiegészítve a partnerszervezetek tapasztataival multiplikatívan fejlıdik. Közvetlenül erısíti a munkaügyi szervezet és a civilszféra együttmőködését, a civil szervezetek kapacitásainak hatékony kihasználását. Hozzájárul, hogy a régiós hálózatok közös érdekek felismerésével, szakmai szempontok mentén erısödjenek meg. Szolgáltatás idıbeli ütemezése: 2007.12.01.-2010.11.30. Programot megvalósító konzorcium: Szigetvári Kultúr és Zöld Zóna Egyesület (Konzorcium vezetı - Baranya Megye) Szövetség a Polgárokért Alapítvány (Konzorciumi partner - Somogy Megye) Újra Dolgozni Tolnában Egyesület (Konzorciumi partner - Tolna Megye) Jóléti Szolgálat Alapítvány (Konzorciumi partner - Tolna Megye) Szolgáltatást a régió minden kistérségében jelenlevı, 60 fı mentor és tanácsadó biztosítja. A szolgáltatás szakmai céljai: A foglalkoztatók (és potenciális foglalkoztatók) részére nyújtott információkkal és tanácsadással, ösztönzı hatást gyakorolni új munkahelyek létesítésére, a fekete munka legalizálására, mindeközben növelve a munkaügyi központ látókörébe levı vállalkozások számát. Továbbá felméri azok igényeit, elvárásait az alkalmazni kívánt munkaerı minıségét, struktúráját, szakmai végzettségét illetıen. A begyőjtött információk alapján hozzájárulunk a munkaerı-piaci, képzési trendeket meghatározásához. Másik oldalról az álláskeresık és inaktívak felkutatásával, bevonásával, felmérésével, fejlesztésével, információval való ellátásával, motiválásával, a fenti információk birtokában, a valós elvárások alapján lehet megfelelıen felkészíteni a leendı munkavállalókat a munka világába való be(vissza)kerülésre. Rugalmas, differenciálni képes, ugyanakkor célorientált szolgáltatás csomag kialakítása, amellyel hatékonyan megvalósítható a munkanélküliek és az inaktívak munkaerı-piacra való visszavezetése. Mivel a civil szervezıdések azok, amelyek jellegükbıl adódóan a legközelebb vannak a helyi szinten felmerülı speciális igényekhez, és közvetlen módon tudnak reagálni arra, célunk elısegíteni, hogy a non profit szervezetek, a régió munkaerı-piaci problémáinak enyhítésében nagyobb szerepet tudjanak, és akarjanak vállalni, egyenként saját hatásterületükön, illetve közösen, aktív hálózat keretében. A szolgáltatás célja ezekkel együtt, és ezek mellett a kistérségi szereplık munkaerı-piaci szempontú együttmőködésre, együttgondolkodásra serkentése, motiválása, helyi foglakoztatási paktumok kialakításában való aktív közremőködés, a régiós foglalkoztatási paktum alulról jövı kezdeményezésekkel, tartalommal való megtöltésében való közremőködés. A szolgáltatás struktúrája: Egy kétszintő komplex szolgáltatási rendszer került a partnerek által közösen kidolgozásra, mely a mennyiségi (teljes területi lefedettség), illetve a minıségi (profi, gyakorlattal és szaktudással rendelkezı szakmai stáb felállítása a célcsoportok igényeinek megfelelıen strukturálva) szempontoknak is meg tud felelni: Munkaerı-piaci információ nyújtás, kistérségi szereplık munkaerı-piaci szempontú koordinációja. 17

Munkaerı-piaci tanácsadás képzés és fejlesztés álláskeresık, vállalkozások, és civil szervezetek számára. Régiós szolgáltatás hatékony mőködését kiszolgáló elemek A roma célcsoportot tekintve kiemelendı a szolgáltatási elemek közül az álláskeresık és inaktívak felkutatása és fejlesztése, különösen a tartós munkanélküliek, a szocializációs, tanulási problémákkal küzdık, az együttmőködésre nehezen motiválhatóak (elsısorban fiatalok), a bizonytalanok, a reális információk hiányában, vagy irracionális elképzelés miatt továbblépni nem tudók bevonását tekintve, melyek között számos roma álláskeresı is van. A fiatalok (elsısorban az iskolarendszerbıl - az alapfokú oktatásból, illetve a szakképzésbıl - kimaradt, nem tanköteles, alacsony iskolai végzettségő, szakképzettséggel nem rendelkezı fiatalok) számára különösen fontos, hogy mielıbb fejlesztı programokba vonják ıket, hogy felkészülten, nagyobb eséllyel lépjenek ki a munkaerıpiacra. Ennek érdekében a szolgáltatási program részükre biztosítja a kulcsképességek fejlesztését, a pályaorientációt és a képzési tanácsadást, valamint az elhelyezkedést elısegítı tanácsadást egyaránt, hogy mielıbb visszakerüljenek az iskolarendszerő képzésbe, vagy a felnıttképzésbe, majd annak befejezését követıen a munka világába. 44. A munkaügyi központokban a megüresedett álláshelyek betöltésénél legalább 2 fı roma szakember alkalmazását egyenlı feltételek esetén elınyben kell létesíteni. Roma foglalkoztatás-szervezı menedzserek foglalkoztatása A munkaügyi szervezetben 3 fı roma foglalkoztatás-szervezı menedzser dolgozik, határozatlan idejő köztisztviselıi státuszban. Fıbb feladataik közé tartozik a kistérségekben folyó, a cigányságot érintı, a foglalkoztatásukat, munkaerı-piaci integrációjukat segítı programok figyelemmel kísérése, ezekben a programokban való aktív közremőködés, a foglalkoztatást elısegítı intézményrendszer és a civil szervezetek együttmőködésének segítése, helyi partnerség kialakítása, valamint a célcsoport igényeinek feltárására irányuló szükségletfelmérésekben való közremőködés. Pécs, 2008. március 4. Dr. Brebán Valéria fıigazgató 18