Roma foglalkoztatás-szervezı tevékenység

Átírás

1 Roma foglalkoztatás-szervezı tevékenység Az alprojekt bemutatása A tevékenység célja roma származású inaktívak széleskörő tájékoztatása a Nemzeti Foglalkoztatatási Szolgálat foglalkoztatást elısegítı programjairól. A korábbiaknál magasabb számban kerüljenek aktiválásra az eddig programokba nem került roma álláskeresık és családok, valamint az érdekükben tevékenykedı roma kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek. A roma foglalkoztatás-szervezı menedzser hálózat kiterjesztésének célja az inaktív roma származású személyek foglalkoztatást elısegítı programokba (NFSZ szervezésében és azon kívül is) történı lehetı legszélesebb körő bevonása. A roma foglalkoztatás arányát a munkaképes korúak 20%-ára becsüljük, amely egyes térségekben ennél is alacsonyabb, és a fiatalokat is nagy számban érinti. A roma menedzserek fontos feladata az is, hogy segítsenek feltárni a romák számára alkalmas munkahelyeket, nyújtsanak segítséget a romákkal kapcsolatos elıítéletek leküzdésében, a munkájuk során megszerzett tapasztalatok összegzésében és továbbadásában. A fejlesztés egyik kiemelt területe a kisvállalkozói tanácsadás roma származású személyek, továbbá romákat foglalkoztató vállalkozók részére. Pályázatok ismertetését, szakmai fórumok szervezését biztosítjuk. Az egyéni és csoportos foglalkozások célja, a kapcsolatépítés, a kapcsolati tıke fejlesztése, valamint a vállalkozási ismeret bıvítése. A sikeresebb vállalkozások eredményesebb mőködtetése érdekében együttmőködést kívánunk kialakítani a területen mőködı kamarákkal. Jelenleg valamennyi munkaügyi központ képez és foglalkoztat roma pályakezdı diplomás fiatalokat foglalkoztatási menedzserként. Ezt a hálózatot fejlesztjük tovább. A roma munkatársak alkalmazásával növekedhet a roma ügyfelek bizalma a foglalkoztatási szolgálat iránt, és ezáltal emelkedhet a programokba bevont romák száma. A meglévı hálózat további mőködtetésnek célja, hogy az NFSZ helyi szinten legyen képes a romák felzárkóztatásáért, munkaerı-piaci integrációjáért felelısséget és feladatot vállaló egyéb szervezetekkel együtt munkálkodni. A hálózatot alkotó NFSZ menedzserek fı feladata a terepen fellelhetı kapcsolatok összegyőjtése, mőködtetése, a roma lakosság bevonása az NFSZ jelentısebb képzési programjaiba. A program keretében folyik a roma foglalkoztatás szervezı menedzserek képzése, felkészítése. Tapasztalataink szerint szélesedett a romáknak az a rétege, amely felismerte a foglalkoztatási programokba, a képzésbe történı bekapcsolódás szükségességét és jelentıségét. Ennek minél szélesebb elterjesztése, általánossá tétele érdekében szükséges - a romák szokásait, etnikai sajátosságait, problémát is jól ismerı és kezelni tudó - tanácsadó, szolgáltatási háttér bıvítése és mőködtetése. A roma programok sikere szempontjából lényeges elem a kiválasztás módja, a programba belépni kívánók motivációjának mérése, feltérképezése, a családi háttér támogató, segítı szerepének tisztázása, amelyhez a (roma) civil szervezetek, a cigány kisebbségi önkormányzatok hatékony együttmőködése, a menedzserek koordinatív, integratív szerepe elengedhetetlen. A személyes adatok védelmérıl szóló jogszabály figyelembe vételével a foglalkoztatás szervezı menedzserek felvilágosító, információs tevékenységének a programba bevont 1

2 roma származású személyre vonatkozóan - azonosítható és számszerősíthetı módon kell megjelennie. A programba bevont roma foglalkoztatás szervezı menedzserek tevékenységét azokra a munkaerı-piaci szempontból hátrányos földrajzi területekre kell koncentrálni, ahol a roma származású álláskeresık/inaktívak jelentıs számban élnek. A foglalkoztatás-szervezı hálózatnak jelentıs szerepet kívánunk adni a roma származásúak foglalkoztatást elısegítı programokba történı bevonása területén. Aktív, kezdeményezı terepmunkával, széleskörő kapcsolatrendszer kialakításával (cigány kisebbségi önkormányzatok, roma segítı szervezetek, egyéb, e célcsoport foglalkoztathatóságának javítása érdekében tevékenykedı aktivisták, mentorok és hálózatok), egyéb tárcák programjaihoz történı kapcsolódási pontok és akciók feltérképezésével hozzájárulhatnak a romák képzettségi és foglalkoztatottsági szintjének emeléséhez. A megfelelı kommunikáció is fontos, amely célját akkor éri el, ha megfelelı munkahelyek feltárása is megtörténik a munkaügyi központokkal együttmőködve. A szervezık a késıbbi, változó külsı helyszíneken végzik munkájukat, melyhez a feltételeket biztosítani kell. A menedzserek feladata azon módszerek bevezetése és alkalmazása, amellyel a romák foglalkoztatásával kapcsolatban fellelhetı munkaadói elıítéletek csökkentését szolgálják. Az alprojekt célja, indoklása, kapcsolódás a kiemelt projekt általános céljához A roma származású inaktívak széleskörő tájékoztatása a Nemzeti Foglalkoztatatási Szolgálat foglalkoztatást elısegítı programjairól. A roma származású inaktívak informáltságának javítása, a foglalkoztatási illetve képzési programokba történı bevonásuk elısegítése. Az alprojekt alapcélja, hogy a megfelelı információk birtokában az egyén döntési helyzetbe kerüljön, lehetıség szerint kapcsolódjon be a fentiekben jelzett programokba. A programokba bekerült roma származásúak nagyobb arányban kerüljenek az elsıdleges munkaerıpiacra, illetve támogatott munkahelyekre. A program idıtartama alatt és ezt követıen is növekedjen a szakképzettséggel rendelkezı roma származásúak aránya. A romákkal szembeni elıítéletesség és a foglalkoztatási diszkrimináció csökkenjen, erısödjön a társadalom romákkal szembeni befogadó magatartása. A korábbiaknál magasabb számban kerüljenek látókörünkbe az eddig programokba nem került roma álláskeresık és családok, valamint az érdekükben tevékenykedı roma kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek. A romák foglalkoztatási és képzési programokban történı részvételi aránya éves szinten 1200 fıvel növekedjen. Szükségletfelmérés (a célcsoport szükségletei és a kapcsolódó intézmények) Jelenleg valamennyi megyei munkaügyi központ képez és foglalkoztat roma pályakezdı diplomás fiatalokat foglalkoztatási menedzserként. A roma foglalkoztatás szervezı menedzser hálózat kiterjesztésének célja az inaktív roma származású személyek foglalkoztatást elısegítı programokba történı lehetı legszélesebb körő bevonása. A programba bevont roma foglalkoztatás szervezı menedzserek tevékenységét azokra a munkaerıpiaci szempontból hátrányos földrajzi területekre koncentráljuk, ahol a roma származású álláskeresık/inaktívak jelentıs számban élnek. (Ehhez segítséget nyújtanak a legutóbbi népszámlálási, illetve a korábbi roma tárgyú kutatások adatai is.) 2

3 Célunk az, hogy az egyes régiók azon földrajzi területein, ahol a romák jelentıs számban élnek, megerısítsük e hálózatot. Kapcsolódás korábbi fejlesztésekhez / az alprojekt által érintett szakterület bemutatása A munkaügyi központok a korábbi idıszakban is képeztek és foglalkoztattak roma származású segítıket, asszisztenseket, foglalkoztatás szervezı menedzsereket. Az egyes munkaerı-piaci programok megvalósításában a munkaügyi központok mellett a cigány kisebbségi önkormányzatok, roma civil szervezetek vállaltak jelentısebb szerepet. E szervezetek ötleteikkel, a szükségletek felmérésével, a program résztvevıinek kiválasztásával és támogatásával segítették a programok eredményes megvalósítását. A évben az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) a roma lakosság munkaerı-piaci és társadalmi integrációjának elısegítése érdekében egy olyan országos roma foglalkoztatás-szervezı menedzseri hálózat kialakítását és mőködtetését tőzte ki célul, amely segíti a foglalkoztatást elısegítı intézményrendszer, a civil szervezetek együttmőködését, figyelemmel kíséri a megyékben, kistérségekben folyó, a cigányságot érintı, a foglalkoztatásukat, munkaerı piaci integrációjukat segítı programok, intézkedések végrehajtását, ezekben a programokban aktívan közremőködik, ilyen programokat kezdeményez. Az OFA által támogatott programszakaszt követıen a program és évben központi munkaerı-piaci programként folytatódott tovább. A roma foglalkoztatás szervezı menedzserek jelenleg közszolgálati jogviszonyban dolgoznak. A munkaügyi központok által megvalósított munkaerı-piaci programokba év óta közel , a HEFOP 1.1. intézkedésben 4500 fı roma származású személy kapcsolódott be. A programba bevont roma foglalkoztatás szervezı menedzserek tevékenységét azokra a munkaerı-piaci szempontból hátrányos földrajzi területekre koncentráljuk, ahol a roma származású álláskeresık/inaktívak jelentıs számban élnek. Célcsoport Elsıdleges célcsoport: az NFSZ projekt által bevont roma foglalkoztatás szervezı menedzserek. Másodlagos célcsoport: A foglalkoztatási és képzési programokba bevont - eddig programokba nem került roma származású személyek, álláskeresıként nyilvántartott roma származású álláskeresık és családok, mintegy 1200 fı. Roma kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek, roma kis-és középvállalkozók Tevékenységek 1. A roma foglalkoztatás-szervezık kiválasztása 2. A roma foglalkoztatás-szervezık felkészítése, képzése. A szakmai hálózati értekezleteken jelentıs szerepet szánunk a megszerzett jó gyakorlatok továbbadásának, a romák kulturális hátterébıl adódó elemek ismertetésének, melyek a munkába vonást segíthetik. Az alprojekt folyamán három hálózati szakmai értekezlet megszervezésére kerül sor. A kiválasztott menedzserek felkészítését terveink szerint a regionális képzı központok bevonásával célszerő megvalósítani. A regionális képzı központok 3

4 széles körő tapasztalata, szakembereinek felkészültsége garancia a képzési szakasz eredményes megvalósítására. 3. Foglalkoztatási szakasz A felkészítést követıen az alprojekt célok megvalósítása érdekében a foglalkoztatás szervezık a munkaerı-piaci igényekre alapozott elhelyezkedési, tanulási és képzési információnyújtással, tájékoztatással, személyes segítéssel tudnak a roma származású inaktívak/álláskeresık segítségére lenni. A roma résztvevık programokban történı stabil benntartása és eredményes befejezése érdekében a roma foglalkoztatás szervezı menedzserek/civil szervezetek által nyújtott személyes támogatás kiemelkedı jelentıséggel bír. Ezzel összefüggésben a szakképzetlen, inaktív roma származásúak foglalkoztatási programokba történı bevonása érdekében mind a külsı kapcsolatrendszert (CKÖ-k, roma civil szervezetek stb.), mind a hálózati tevékenységet véleményük szerint bıvíteni szükséges. 4. A projekt dokumentumaként egy zárótanulmány készül az eredmények áttekintésérıl, a projekt munka értékelésérıl, a projekt lezáró dokumentumok összeállításáról, az erıforrásaink fenntarthatóságáról, a kommunikációs feladataink lezárásáról, a minıségbiztosítás értékelésérıl valamint a jó tapasztalatok, jó gyakorlatok beszámolóiból. 5. Értékelés, alprojekt zárás A tevékenységek várt eredményei, indikátorai vagy számszerősített mutatói, kapcsolat a Tervezési Útmutatóban meghatározott indikátorokkal Éves szinten legalább 1200 fıvel emelkedjen a foglalkoztatási programokba bevont roma származású személyek száma. A programokba bekerült roma származásúak nagyobb arányban kerülnek az elsıdleges munkaerıpiacra, illetve támogatott munkahelyekre. Az alprojekt járuljon hozzá a szakképzettséggel rendelkezı roma származásúak arányának növeléséhez. A romákkal szembeni elıítéletesség és a foglalkoztatási diszkrimináció csökkenjen, a társadalom befogadó magatartása erısödjön. Az Alprojekt részletes módszertani leírása és/vagy a kutatásokat alátámasztó kutatási terv Az EU 2004-es jelentése millióra becsüli az Európában élı roma népesség számát. A kelet-európai térség országaiban a romák 40-50%-a 20 évesnél fiatalabb. E lélekszámmal a cigányság a legnagyobb kisebbség Európában. Legtöbben a legszegényebb és a leggyorsabban növekvı Kelet-Közép-Európában élnek. Magyarországon a cigány népesség száma jelenleg mintegy ezer fıre tehetı, amely létszámmal a legnagyobb számú etnikai kisebbségének számít Európa negyedik legnagyobb roma közösségeként. A kelet-európai térségben Románia és Bulgária után harmadik legnagyobb roma közössége Magyarországon él. Szociális körülményeiket, gazdasági helyzetüket tekintve a romák a magyar társadalom leghátrányosabb helyzető csoportját alkotják. A magyarországi 2001-es népszámlálás szerint a roma népesség 36%-a volt 14 évesnél fiatalabb, míg ez a szám a többségnél csak 16 %. 4

5 Munkaerı-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a cigányság. Foglalkoztatási helyzetüket vizsgálva megállapítható, hogy a munkaerı-piacról való kiszorulásuk jóval a rendszerváltást megelızıen kezdıdött. A nyolcvanas évek közepétıl sorra szőntek meg, illetve szőkültek azok a munkalehetıségek, melyek a tipikusan cigányfoglalkoztatást biztosították (nehézipar, építıipar, mezıgazdasági feldolgozóipar stb.). A KSH munkaerı-felvételi adatai szerint 1984-ben a munkaképes korú roma lakosság 75 %-a volt foglalkoztatott, míg ez az adat évben csupán 20%. A magyarországi cigányság urbanizáltsága igen alacsony fokú, kb. 60%-a vidéken, az ország gazdaságilag, társadalmilag legelmaradottabb térségeiben, településein él. Az egyes kistérségeken belül is viszonylag koncentráltan és szegregáltan, a nagyobb városokban vagy azok közvetlen perifériáin, avagy a gazdaságilag teljesen elmaradott, munkahelyhiányos kistelepüléseken élnek. Számos kis zárványtelepülésen arányuk meghaladja a 30-40, néhány esetben akár a 80-90%-ot, hiszen ık azok, akik nem tudtak/tudnak ezekbıl az apró falvakból elvándorolni. A roma népesség szegénységének legszembetőnıbb ismérvei a nagycsaládos több generációt és rokoni családot befogadó - lakhatási viszonyok. A munkaügyi központok kirendeltségeinek becslése alapján a regisztrált álláskeresık között jelentıs számban szerepelnek cigány származásúak, ugyanakkor jelentıs számú azoknak a száma is, akik be sem kerültek, vagy már kikerültek a regisztrációból. A roma családok több mint felénél egyetlen keresı sincs a családban. Az általános iskola utáni továbbtanulás szintjén több mint tizenötszörös, a középiskola befejezését tekintve több mint ötvenszeres az eltérés a többi fiatalhoz képest. A roma fiataloknak csak kevesebb, mint 10 százaléka tesz érettségi vizsgát, a fiatalok jelentıs része szakképzetlenül, vagy nem a piaci igényeknek megfelelı képzettséggel kerül a munkaerıpiacra. A TÁRKI Társadalmi Riport kiadványa szerint a hazai romák 35 %-a többségében cigányok lakta szegregált településen él. Az alacsony képzettség, a munkaerı-piaci diszkrimináció mellett további probléma, hogy a romák jelentıs része az ország olyan elmaradott térségeiben él, ahol a munkalehetıségek egyébként is szőkösek. Ebbıl adódóan a romák munkanélkülisége elérheti településenként a %-ot. Ezeken a településéken foglalkoztatóként legtöbbször az önkormányzat jelenik meg a közmunka, a közcélú munka és a közhasznú munkavégzés által biztosított lehetıségekkel, illetve civil szervezet biztosít pályázati úton történı foglalkoztatást. Az aprófalvas kistérségekben igen gyakran találkozunk %-os munkanélküliséggel körükben. A munkaerı-piacon megkapaszkodók esetében is jellemzı a rendkívül alacsony színvonalú vagy idényjellegő alulfizetett munka. Az instabil foglalkoztatás általánossá válása törvényszerően eredményezte a társadalmi dezintegrálódást, a rendszeres életvitel hiányát, az állandósult megélhetési gondokat, valamint egy igen alacsony szintő szociális ellátásokra történı berendezkedés kialakulását. A cigányság munkapiacról történı szinte teljes körő kiszorulását több tényezı együttes hatása eredményezte. A szegénység elıfordulása a romák körében 5-10-szeres a nem roma lakossághoz képest. Aktív, kezdeményezı terepmunkával, széleskörő kapcsolatrendszer kialakításával (cigány kisebbségi önkormányzatok, roma segítı szervezetek, egyéb, e célcsoport foglalkoztathatóságának javítása érdekében tevékenykedı aktivisták, mentorok és hálózatok), egyéb tárcák programjaihoz történı kapcsolódási pontok és akciók feltérképezésével hozzájárulnak a romák képzettségi és foglalkoztatottsági szintjének emeléséhez. 5

6 A projekt eddigi eredményei - 27 fı foglalkoztatás-szervezı foglalkoztatása, - Programba bevont ügyfelek száma: 4723 fı (2011. augusztus 31-ig), melybıl: szolgáltatásba bevontak száma: 707 fı képzésbe bevontak száma: 608 fı foglalkoztatásba bevontak száma: 1824 fı 6