Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 2009. I. féléves közgyűlés 2009. március 18-20. Luxemburg Beszámoló, összefoglaló a hálózati munkában vállalt magyar feladatokról az NPT számára Borbély-Pecze Tibor Bors, ELGPN-NPT, ország felelős, ELGPN levelező, WP3 felelős, Kiss István ELGPN II. WP4 szakmai felelős Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat II. fejlesztési ciklusára, a LLP programok keretében 2009. január 1. és 2010. december 31. között két éves szerződés keretében kerül sor. A programot az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság támogatja, 25 ország részvételével további két ország (Izland, Bulgária) megfigyelői státuszban vesz részt a munkában. Az EU tagállamok közül egyedül Belgium nem képviselteti magát a hálózatban. A II. szerződési időszak munkáit hivatalosan a 2009. márciusában megrendezett negyedik közgyűlés, 62 fő részvételével, indította el, ahol az oktatási főigazgatóság részéről komoly elvárásként fogalmazódott meg, hogy a projektfinanszírozás keretei között valódi szakpolitikai fejlesztés, harmonizáció valósuljon meg. Ebben a tekintetben az ELGPN feladatai nem azonosak a hagyományos Comenius, Leonardo stb. projektek feladataival. Fő cél a tagállami döntéshozók befolyásolása, informálása. A nyitott koordináció modelljére (OMC) alapozva közösségi cél a szakpolitikák közötti (oktatás és foglalkozatás) mozgásteret kialakító új életút támogató (LLG) pályaorientációs szakpolitika megalapozása és működtetése a tagállamokban. A 2007-2008-as működéshez képest új eredmény, hogy megfigyelő státuszban meghívást kapnak a nem EU/EGT környező országok is (Szerbia, Törökország, Horvátország, Egyiptom, Montenegró, Koszovó stb.).a szervezet munkájában tanácskozási joggal vesznek részt a pályaorientációval foglalkozó nemzetközi szervezetek pl. FEDORA, IAVEG, ICCDPP, CEDEFOP, ETF stb. Költségvetés, adminisztratív feladatok A 24 hónapra elfogadott és Brüsszel által 75%-ban finanszírozásra kerülő 29 konzorciumi tagot átfogó projekt négy munkacsomagban és két horizontális stratégiai teamben végzi a munkáját. A teljes projektösszeg 1,6 millió EUR két évre, ebből 25%-ot a tagállamok tesznek hozzá a támogatáshoz. A magyar költségvetés 2 évre 41 568 EUR (Azaz mintegy 1 12,5 millió Ft, amelyből a magyar önrész 16 929 EUR, cca. 5,2 millió Ft, ezt az NSZFT támogatás /részben az NPT működtetésére nemzeti szinten, valamint az ELGPN feladatok ellátására/ 1 http://www.mnb.hu/engine.aspx MNB aktuális EUR/HUF árfolyamfüggően, Az EURO zónán kívüli tagállamoknak EUR-ban és a nemzeti valutában is el kell számolniuk a Bizottság által közzétett havi átváltási árfolyamokon. 1
biztosítja 2010. december 31.-ig.) A források utazási költség, személyzet. Más direkt költségek és projektmenedzsment költségsorokra oszlanak meg. 2009. márciusában a tagok 40%-os előleget kaptak (magyar rész 9840 EUR= 2.901.324 Ft), amely alapján további két részletben szükséges elszámolást készíteni a program végégi. A Bizottság még nem fogadta be az ELGPN I. 2007-2008 elszámolását, ez 2009. júniusáig megtörténhet. A jóváhagyott költségvetés alapján a tagok a négy munkacsomagból maximálisan kettőben vehetnek részt közösségi forrásból alkalmanként egy-egy fővel képviseltetve magukat, a közgyűlésekre, évente két alkalommal maximálisan két főt küldhetnek a támogatás terhére. Magyarországon az SZMM és OKM közös delegálása alapján a két éves periódusban a projekttel kapcsolatos feladatokat az FSZH látja el. A program végrehajtását a NPT saját nemzeti munkaprogramja alapján segíti elő. Korábban sor került az NPT és az ELGPN 2009-2010-es munkaterveinek szinkronizálására. A ELGPN II. szakmai felépítése Az ELGPN 2009-2010-es munkaterve négy munkacsomagra (továbbiakban WP- work package) és két tematikus akciócsoportra (továbbiakban TG thematic action) tagolódik. A munkacsomagok felépítése megegyezik az Oktatási Miniszterek által a francia elnökség alatt, 2008. novemberében elfogadott négy elemből álló LLG programmal. Ezt a dokumentumokat magyar részről az Oktatási és Kulturális Miniszter hagyta jóvá. A négy az NPT által korábban tárgyalt munkacsomag az alábbi: 1. WP1 career skills development karriervitelhez, fejlesztéshez kapcsolódó állampolgári kompetenciák fejlesztése a teljes szakmai életút során a munkacsomag vezetője: Csehország 2. WP2 access a hozzáférés javítás a LLG szolgáltatásokhoz, munkavezető: Franciaország 3. WP3 coordination, cooperation LLG nemzeti rendszere kialakítása és működtetése, vezetők: Ausztria és Németország 4. WP4 QA & evidance based guidance a tanácsadási szolgáltatások minőségbiztosítása és a tanácsadás egyéni, társadalmi gazdasági és lélektani impactajinak feltárása, majd közös értéklelési keret kialakítása (indikátorok kidolgozása) 5. TG1 szakpolitikai dokumentumok és a pályaorientációs fejlesztések összekapcsolása az oktatáspolitika és a foglalkozatáspolitika területein 6. TG2 EU finanszírozású LLG projektek összegyűjtése és elemzése az oktatáspolitika és a foglalkozatáspolitika területein A közgyűlés során sor került még a ELGPN II. működési szabályzatának megvitatására, /ELGPN- Aims, Principles and Structures of Governance) amely végső változata Rigában kerül elfogadásra ezt követően két oldalas kivonat készül belőle a külső érdeklődők számára. Valamint megvitatásra került egy rövid kommüniké a gazdasági válság és a tanácsadás kapcsolatáról. Amelyet különösen is időszerűvé tesz az European Economic Recovery Plan (EERP) 2009. március 4. negyedik fejezet. Az alábbi elemekkel: 1. A meglévő munkahelyek megtartása 2. A gyors újbóli munkába állás támogatása 3. A legsebezhetőbbek védelme 2
4. A szociális ellátórendszer megerősítése és beruházás a társadalmi és egészségügyi ellátórendszerek infrastruktúrájába A munkacsomagok egymásra épülése (Tony Watts 2009): szakpolitikai kimentek WP4 A pályaorientáció egyéni, társadalmi lélektani és gazdasági impactjai eredmények az állampolgárok szemszögéből WP1 pályavitelhez, fejlesztéshez kapcsolódó állampolgári kompetenciák fejlesztése a teljes állami intézkedést igénylő kimentek WP2 A pályaorientációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása WP4 A pályaorientáció egyéni, társadalmi lélektani és gazdasági impactjai MIT? HOGYAN? szakpolitikai folyamatok WP3 A pályaorientációs szakpolitikai koordináció fejlesztése A négy munkacsomagot keresztirányban támogatja a két TG valamint a hálózat évi kétszeri közgyűlése és a hat országból álló, rotációs alapon kiválasztott Elnökségi Munkacsoport (SG). A 2009-2010-es periódusra a koordinációt a finnek látják el. 2011. januárjában válik szükségessé új koordinátor választása. A 2009. évi II. féléves közgyűlésre Rigában kerül majd sor 2009. szeptember 17-19.-án, amely részekét az első napon sor kerül az európai e-guidance fejlesztések disszeminációjára is. 2010.-ben elsőként Spanyolország, majd Portugália ad otthon a közgyűlésnek. Az éves ill. két éves világtalálkozó / európai találkozó ütemezése az alábbi: Európai két éves pályaorientációs konferenciák Világkonferenciák (ELGPN) (ICCDPP/ IAVEG) (összhangban az elnöklő országokkal) 2006 Finnország 1999 Kanada 2008 Franciaország 2001 Kanada 2010 Spanyolország 2004 Ausztrália 2007 Skócia, (NB) 2009 Új-Zéland 2011 Magyarország? 2013 USA 3
Az NPT majd az OKM és SZMM illetékeseivel döntésre szükséges jutni, hogy a cca. 100 fő 15-25 ország részvételével megrendezésre kerülő világkonferenciát szeretné e Magyarország megrendezni 2011-ben. Szakmai feladatok a két év során magyar részvétel Magyarország a WP3 és WP4-ben vesz részt a 2009-2010-es munkatervben. Minden munkacsomag két tereplátogatásból (10-20 fő részvételével) és egy összegző megbeszélésből áll. WP3 koordináció A WP3 keretében 2009. április 14-16.-án kerül sor a szlovéniai látogatásra, amely célja a CEDEFOP 2 kötet utókövetéseként mélyebb országtanulmányok elkészítése. A szlovéniai látogatás közvetlen célja az EU ESZA projektek által kialakított LLG nemzeti szolgáltató rendszer tanulmányozása, amely közvetlenül kapcsolódik a magyar TÁMOP 2.2.2. működtetéséhez. A látogatás előtt frissíteni szükséges a 2008. áprilisi bécsi PLA ülésre készített országprofilt, valamint itt kerül sor a 2009. novemberére tervezett magyarországi látogatás programjának és időpontjának véglegesítésére. Tekintettel az ICCDPP/IAVEG konferenciára 2009. 45. hete (november 2-6.) vagy 2009. 48. hete november 23-27.) lehetnek a lehetséges időpontok, esetlegesen december első hete (november 30. - december 4. 49. hét). A magyar látogatást az NPT szervezi le, forrást az NSZFT biztosított. Kérés, hogy az OKM és SZMM pályaorientációs referensei, akik egyben az NPT tagjai képviseltessék magunkat a két napos találkozó egyes programpontjainál. Az ELGPN munkatervével összhangban a CEDEFOP megvizsgálja újabb kötet kiadását. Beszámoló a WP4 üléséről A pályatanácsadói tevékenység hatékonyságára vonatkozóan jelenleg kevés kutatási anyag áll rendelkezésre. Ezek a vizsgálatok kevés értékelhető indikátort határoznak meg. Plant (2009) összegző tanulmánya szerint kulcsfontosságú a hatékonyságot megalapozó indikátorok azonosítása és a megfelelő eljárások (guidelines) kidolgozása, egyeztetése. A pályatanácsadási tevékenységgel kapcsolatos elvárások ugyanis a legtöbb országban erősen torzítanak; részben az összes munkaerő-piaci és gazdasági probléma gyors megoldásának lehetséges útvonalaként azonosítják a tanácsadást, részben a befektetett források nagysága és nehezen mérhető hatásai miatt felesleges luxusként tekintett beavatkozásként értelmezik a tanácsadói tevékenységet. Mindkét előítélet eloszlatásában fontos szerepe van a tényekre alapozott monitoring rendszer kidolgozásának, illetve a tanácsadói szakmai kompetenciák és irányelvek meghatározásának. Vizsgálati eredmények szerint (OECD, 2004), a pályatanácsadás összességében javítja a tanácskérők élethosszig tartó tanulási folyamatban való részvételének arányát. Ennek hátterében elsősorban a tudatosság, a döntéshozatali készségek és a lehetőségek megismerését azonosították meghatározó tényezőként a kutatások. A tanácsadási folyamat hatással van olyan személyes jellemzőkre, mint a munkára irányuló attitűdök, a képzési folyamatba, tanulmányokba való bevonódás mértéke, a motiváció, amelyek összességükben az 2 Establishing and developing national lifelong guidance policy forums manual for policy-makers and stakeholders CEDEFOP (2008) http://internet.afsz.hu/resource.aspx?resourceid=kulfoldi_palyaor_eu_elgpn_5188_en 4
életvezetési készségek és karrier-építési készségek fejlődéséhez, az életpálya-építési észlelt én-hatékonyság élmény fokozásához vezethetnek. Ezek a kapcsolatok azonban még további kutatásokat igényelnek, lehetőség szerint longitudinális kutatási elrendezésben. A jelenlegi vizsgálati eredmények elsősorban rövid távú, közvetlenül mérhető hatásokra koncentrálnak, attitűd jellegű változókat elemeznek (Hughes, et al., 2002; Martin, 2000, Magnusson & Roest 2004), de minden vizsgálat megerősíti a tanácsadás várható pozitív eredményeinek szerepét. Kis számban állnak rendelkezésre eredmények, amelyek több év távlatában mérik fel a foglalkoztathatóságra gyakorolt hatás mértékét, vagy az élethosszban elérhető keresetnövekedés arányát, amely a tanácsadói beavatkozás eredményének tekinthető. A kérdésben további olvasmányok 3. Vizsgálandó területet jelent továbbá az is, hogy a tanácsadást igénybe vevő felhasználók hosszabb időtávon elégedettebbé válnak-e pályájukkal, foglalkozásukkal, jelentős mértékben növekszik-e termelékenységük a tanácsadási szolgáltatás igénybevételének köszönhetően. Továbbá fontos szakmai kérdésként merül fel, hogy milyen módon vizsgálhatóak a tanácsadásnak köszönhető kapcsolati változások: pl. a család és munkahely kihívásainak jobb összeegyeztetése, a társadalmi elszigetelődés csökkenése, a jobb mentálhigiénés állapot és testi egészség szerepe, valamint az esetleges marginalizáció közvetlen veszélyének elhárításából fakadó hasznok (mint a kriminalitás veszélyének csökkenése). (Magnusson, 2004). A rendelkezésre álló kutatási anyagok áttekintése alapján elvárható, hogy a pályatanácsadási szolgáltatás a személy önismeretére, a képzési és foglalkoztatási útvonalak ismeretére és a karriertervezési készségekre egyaránt pozitív hatást gyakoroljon, és hozzájáruljon olyan készségek fejlesztéséhez, mint a pozitív önértékelés fenntartásának skilljei, a célirányos viselkedés tervezésének készségei, az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételhez szükséges készségek, a pályákra/foglalkozásokra vonatkozó információk feltárásához, értékeléséhez és interpretálásához szükséges készségek, a pályaváltásokhoz/átálláshoz szükséges készségek és a munkamegosztás nemi szerepekhez köthető sajátosságainak kezeléséhez szükséges skillek. Ezen kívül a tanácsadói szolgáltatások egyes formáinak igénybevételével várható a társas készségek fejlődése, ezen belül az együttműködés/kooperáció készségének javulása. Az előbbiekben vázolt változások alapja egy kliensközpontú tanácsadói szolgáltatási rendszer kidolgozása, amelynek átlátható szerkezete, logikus felépítése és könnyű elérhetősége jelenti a tanácsadói szolgáltatásokhoz való hozzáférés alapját. A megbízható képzési és foglalkozási információk közvetítése mellett alapkövetelmény a szakképzett tanácsadókkal való együttműködés lehetőségének biztosítása (bármely életkorban és élethelyzetben levő kliensek számára), valamint az utánkövetés megvalósítása. 3 Bimrose, J., S-A. Barnes, and D. Hughes. 2008. Adult Career Progression and Advancement: A five year study of the effectiveness of guidance. Coventry: Warwick Institute for Employment Research and the Department for Innovation, Universities and Skills. http://www2.warwick.ac.uk/fac/soc/ier/publications/2008/2008/effective_guidance_report_4_years_on_-_report_6 final.pdf Bimrose J & Barnes S-A. 2007. Navigating the Labour Market: Career Decision Making and the Role of Guidance. Coventry: Warwick Institute for Employment Research and Department for Education and Skills. http://www2.warwick.ac.uk/fac/soc/ier/publications/2008/2007/egreport08.pdf Bimrose J, Barnes S-A & Hughes D 2006. Developing Career Trajectories In England: The Role of Effective Guidance. Coventry: Warwick Institute for Employment Research and Department for Education and Skills. http://www2.warwick.ac.uk/fac/soc/ier/publications/bydate/egreportnov06.pdf Bimrose J, Barnes S-A & Hughes D 2005. Effective Guidance One Year On: Evidence from Longitudinal Case Studies in England. Coventry: Warwick Institute for Employment Research and Department for Education and Skills. http://www2.warwick.ac.uk/fac/soc/ier/publications/2008/2005/egreportoct05.pdf Bimrose J, Barnes S-A, Hughes D & Orton M 2004. What is Effective Guidance? Evidence from Longitudinal Case Studies in England. Coventry: Warwick Institute for Employment Research and Department for Education and Skills. [Online]. http://www2.warwick.ac.uk/fac/soc/ier/publications/2008/egr2004.pdf 5
Döntéshozói szinten elengedhetetlen a hozzáférés szabályozása, az ellátás rendjének (protokolljának) kidolgozása, a segítő szolgáltatás által megvalósítandó célkitűzés főbb markereinek meghatározása. A tanácsadói tevékenység eredményességének méréséhez információk szükségesek az eljárás során elérhető változások jellemzőiről, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó felhasználói élmény jellemzőiről, a tanácskérők életpályatervezési kompetenciájának változásáról, személyes tulajdonságaik (készségeik) fejlődéséről. Szükség van egy folyamatmérésre, amely a tanácsadás során a célmegközelítésének állapotát méri, illetve egy kimeneti mérési pontra, ahol a különféle beavatkozások által előidézett változások megragadhatóak, és szükséges természetesen egy bemeneti (állapotfelmérő) vizsgálat, amelyhez viszonyítva a két előbbi mérés elvégezhető. A kliensek tapasztalataira, élményeire vonatkozó mérések feladata annak megállapítása, hogy a kínált szolgáltatás mennyire illeszkedik a kliensek életpálya-terv kidolgozási folyamatába, mennyire szolgálja céljaik megvalósítását. A felsorolt indikátorok együttesen szolgálhatják a tanácsadói szolgáltatás struktúrájára vonatkozó információinak leképezését (a bemeneti állapot, folyamat, outcome és kliens értékelés együtt). Az átgondolást igénylő kérdések felsorolását tartalmazza a CEDEFOP 2005-ös kiadványa 4, de a WP4 célkitűzései között szerepel az aktuális kutatási anyagok áttekintése a finnországi gyakorlatról, illetve az amerikai és kanadai modellek részletes elemzése is. A magyar munkacsoport előterjesztésében szereplő gazdasági megtérülési mutatók vizsgálata tanácsadói tevékenység várható vagy elmaradt hasznairól, valamint az életpálya-építéssel kapcsolatos készségek vizsgálata szintén fontos szempontot jelenthetnek az indikátorok meghatározásához vezető munka során. A WP4 munkacsoport tevékenységét bemutató weblapra a tervek szerint a felsorolt vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok illetve további forrásanyagok kerülnek majd fel, egy törzsanyag/kiegészítő információk bontásban szerkesztett irodalomlista formájában. A listára vonatkozó javaslatot P. Plant állítja össze. A berlini találkozót megelőzően a munkacsoport tagjai saját nemzeti gyakorlatuk sajátosságait, illetve a rendelkezésre álló kutatási eredményekre vonatkozó leírásokat, modelleket előzetesen megosztják egymással. Budapest, 2009. március 30. Budapest, 2009. 03. 30.. Készítették: Borbély-Pecze Tibor Bors Kiss István 6