Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében

Hasonló dokumentumok
Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP A-12/

XX. BETEGBIZTONSÁGI FÓRUM október 11. Üdvözöljük 5. évfolyamunk első rendezvényén! korábbi anyagok: dr.

Minőségcélok és tevékenységek Magyarországon, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztály tevékenysége. Dr. Kárpáti Edit

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

Jó ez nekem? az akkreditációs standardokkal szerzett első tapasztalatok. XXIX. Betegbiztonsági Fórum június 12.

MINŐSÉGMENEDZSMENT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A BELLA STANDARDOK ALKALMAZÁSÁVAL. Dr Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház

Minőségfejlesztési kézikönyv

A BELLA PROGRAM SZEGEDI ADAPTÁCIÓJA

A MEGGYŐZÉS MŰVÉSZETE ÚTON A BIZTONSÁGOS BETEGELLÁTÁS FELÉ 30. BETEGBIZTONSÁGI FÓRUM

Standardok bevezetése intézményi koordinátori és felülvizsgálói szemmel

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam

32. NEVES Betegbiztonsági Fórum

A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010.

Egészségügyi szolgáltatók külsőminőségértékelési módszerei

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÉS AZ INKLÚZIÓS INDEX KAPCSOLATA M&S Consulting Kft.

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

Kitaposatlan úton az akkreditáció felé

A ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8)

Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam)

Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix

Hazai minőségügyi, betegbiztonsági programok, tapasztalatok az egészségügyben

Standardfejlesztési tevékenység

Kitaposatlan úton - az akkreditáció felé

Betegbiztonságot támogató minőségfejlesztési irányvonalak

A BETEGBIZTONSÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI. 40. Betegbiztonsági Fórum június 8.

Klinikai audit helye az akkreditációs rendszerben Dr. Gődény Sándor (DE OEC, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet)

Az antibiotikum alkalmazással kapcsolatos tevékenységek az EFOP Az egészségügyi ellátórendszer szakmai-módszertani fejlesztése projektben

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Kockázatkezelés az egészségügyben

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel

A pedagógusok fejlődésének, előmenetelének támogatása

Szakmai irányelvek, protokollok a

TestLine - Minőségmenedzsment vizsga Minta feladatsor

Standardok, szakmai irányelvek és az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja az egészségügyben. dr. habil. Belicza Éva SE EMK június 4.

Klinikai audit standard. NEVES Fórum október 20.

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve

SZAKMAI SZEMPONTOK GINOP A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

Minőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási

IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT

A BELLA akkreditációs program aktualitásai

Minőségmenedzsment az egészségügyben

EREDMÉNYES BETEGBIZTONSÁGI FEJLESZTÉSEK - A TUDÁS SZEREPE

Új, egységes minőségi keretrendszer bevezetése a magyar hivatalos statisztikában

Mai előadások. Két rendszer Alapelvek. Saját tapasztalatok és példák. interaktív tapasztalatcsere

hatályos:

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

című kiemelt uniós projekt eredményei

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE

Klinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában, stratégiájában és a menedzsmenti tevékenységekben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

A BELLA akkreditáció HATÁSVIZSGÁLATA. Takács Erika SE EMK május 28.

Belső és külső kommunikáció standard

Minőségbiztosítás a koraszülöttmentésben. Széll András Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálat

Lehetséges-e rendszerszerű minőségfejlesztés a neonatológiai sürgősségi ellátásban?

Szemán Éva szakdolgozói igazgató XV. Kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézménye

Tájékoztató az MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány szerinti Szervezeti Önértékelésről

I. NAP (2012. MÁJUS 31.)

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés

A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata

(Minőségirányítási utasítás) 3. sz. verzió. A kiadás dátuma: február 1. Dr. Gáti József általános rektrohelyettes

ISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez

Esetszintű költséggyűjtés: felesleges teher vagy a hatékonyság záloga?

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

MŰSZAKOK KÖZÖTTI BETEGÁTADÁS PROTOKOLL KIDOLGOZÁSA ÉS BEVEZETÉSE A BIR-BIK KRÓNIKUS OSZTÁLYÁN ARAPOVICSNÉ DR. KIS KRISZTINA MBM16

A NEVES jelentő és tanuló rendszer. Dr. Lám Judit

I. A projekt bemutatása

Minőségügyi rendszerek ágazati irányai. Dr. Mészáros János helyettes államtitkár EMMI, Egészségügyért Felelős Államtitkárság május 27.

JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Aktualitások a minőségirányításban

VINÇOTTE HUNGARY. ISO Üzleti kockázatok kezelése és csökkentése Péter Lajos, vezető auditor,

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, október 20.

Tartalom és mutatók 1/1

Az expediálás új irányvonala

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A TÁMOP KIEMELT UNIÓS PROJEKTBEN

TÁMOP : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Készítette: Bodrogi Sándorné Minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító Hódmezővásárhely

NEM KÍVÁNATOS ESEMÉNYEK MEGELŐZÉSE és KEZELÉSE. a minőségi ellátás mérföldköve. Dr. Kárpáti Edit

Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez

TANFELÜGYELET ÉS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS A MEGÚJULÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER (TÁMOP-3.1.8)

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján

Kockázatszeml. zatszemlélet let. Dr. Kárpáti Edit GYEMSZI Operatív Minőségközpont DEMINXIV

Egészségügyi szolgáltatók

Tapasztalatok diagnosztikai ellátásban. Dr. Vida Zoltán

elemér szerepe a közoktatás modernizációjában Hunya Márta MTA IKT Albizottsági ülés február 3.

(1) E törvény célja továbbá.. l) a felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási és TÁMOP Minőségfejlesztés a

MŰKÖDŐ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KÓRHÁZI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

I. EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉGELLENŐRZÉS

Átírás:

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében Dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője

Háttér TÁMOP 6.2.5/A jelű pályázat több éves előkészítés kiemelt pályázat kiírás korábbi változathoz képest módosul kiírás megjelenés előtt megvalósítás ideje: 2 év TÁMOP 6.2.5/B jelű pályázat forrás a kórházak felkészülésére a rendszer kiépítését követően pályázható 2

Pályázati cél Az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó akkreditációs rendszer kialakítása, ennek keretében a standardok szerinti ellátás megvalósulásával az ellátás átláthatóbbá, eredményesebbé, hatékonyabbá és biztonságosabbá tétele, az egészségügyi szolgáltatók betegellátási tevékenységének egységes szemléletű, releváns, objektív, közvetlen megítélése, összességében magasabb minőségű ellátás biztosítása és a folyamatos minőségfejlesztés fekvő és járóbeteg szakellátás, gyógyszertárak 3

Alapelvek felhasználóbarát ne jelentsen indokolatlan többlet terhet a szolgáltatóknak kezelje a legfontosabb betegbiztonsági kérdéseket a gyengébb követelményektől az erősebb irányába fokozatos fejlesztés szektor semleges feleljen meg az ISQua követelményeknek standardok fejlesztése felülvizsgálók képzése rendszer működése 4

Főbb operatív feladatok 1. akkreditációs rendszer koncepcionális és működési kereteinek kialakítása standardfejlesztés módszertana, koncepciója standardizálandó tevékenységek, körülmények, legfontosabb betegbiztonsági kockázatok azonosítása oktatási tematika standardfejlesztők, felülvizsgálók, szolgáltatók felülvizsgálati eljárás kialakítása, önértékelési szempontok és rendszer kidolgozása 5

Főbb operatív feladatok 2. pilot vizsgálatok akkreditációs döntés kritériumainak kidolgozása informatikai háttér a rendszer működtetésére, a felülvizsgálati eredmények rögzítésére és az eljárások nyomon követésére 6

Főbb operatív feladatok 3. kommunikációs stratégia kidolgozása szolgáltatók: standardok, felülvizsgálati eljárás, akkreditációs kritériumok felülvizsgálók: toborzási kritériumok, képzési és továbbképzési kritériumok, kizárási kritériumok, a felülvizsgálók szisztematikus értékelési szempontjai a standardok és felülvizsgálati szempontok értelmezése, döntési kritériumok a megfelelőségre, önértékelési eljárás lebonyolítása szolgáltatók oktatása motivációs, ösztönzési rendszer kialakítása a részvételre és az eredmények elismerésére 7

Az ISQua standardfejlesztési alapelvei 1. Minőségfejlesztés minőségért való felelősség, protokollok szerinti ellátás, kockázatok kezelése, szisztematikus mérés, értékelés, indikátorok használata Beteg/ szolgáltatás felhasználó fókusz ellátás folyamatosságának támogatása, egyénre szabott ellátás, jogok, panaszkezelés, betegbevonás Szervezeti tervezés és teljesítmény HR tervezés, megfelelő tudás és tapasztalat, felhatalmazás, kompetenciák értékelése, hatékonyság mérés, protokollok betartásának mérése 8

Az ISQua standardfejlesztési alapelvei 2. Biztonság kockázatkezelés, kockázatkezelési tervek mérése és értékelése, nemkívánatos események jelentése, tanulságok levonása, fertőzések megelőzése, útmutatás a biztonsághoz (WHO ajánlások), naprakész betegrekordok Standardfejlesztés a megtervezés, kialakítás és értékelés meghatározott és szigorú folyamat Standardokkal való mérés konzisztens és átlátható rendszeren keresztüli teljesítmény mérés 9

Elvárt előnyök a betegbiztonságot leginkább javítani képes rendszer (vs ISO, EFQM) kockázatok kezelése, betegbiztonság javulása a működés szisztematikus gyengeségeinek megismerése, lehetőség kezelési javaslatok kidolgozására a szolgáltatók működési, szakmai minősége összemérhetővé válik egészségturizmus támogatása hatástanulmány a fejlesztés irányai az eredmények mentén módosíthatók 10

Gyakori kérdések teljesen új standardrendszer lesz? nem, a KES, JES, GYES szisztematikus fejlesztési módszertan mentén kerül megújításra a tanúsítás és az akkreditáció viszonya hogyan alakul? az ISO minőségirányítási rendszer és a szabályozottságot célozza, az akkreditáció csak a betegellátó osztályokat érinti és konkrét elvárásokat fogalmaz meg és mér 11

Gyakori kérdések kötelező lesz? nem, önkéntes miért lesz jó az intézményeknek? (az ISO miért jó?) biztonság a dolgozónak és a betegnek lesznek motivációs eszközök mennyibe fog kerülni? mérsékelt díjak kialakítása önfenntartás és nem a profit a cél ki lehet felülvizsgáló? gyakorló, tapasztalt, egészségügyi végzettségű peer 12

Köszönöm a figyelmet! 13