Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS KÖNYVE - mi volt az OMVESZ, milyen - máig is alkalmazható - marketing eszközöket alkalmazott az AZ UTAS KÖNYVE? 2. Értelmezze a falusi turizmus szóösszetételt! Milyen jogszabályok szabályozzák a falusi vendégfogadást? Milyen szálláshely típusok tartoznak az egyéb szálláshely fogalomkörébe? Mik az egyéb szálláshely engedélyezési és üzemeltetési követelményei? 3. Kapacitás szempontjából (országosan) milyen jelentőséggel bír a magánszállásadás? Melyik tájegységeken található a legtöbb fizetővendéglátó és hol, melyik tájegységünkön működik a legtöbb falusi vendégfogadó? 4. Mit értünk azon, hogy a falusi turizmus szolgáltatója turisztikai céllal csak alkalmilag fogad vendéget? Értelmezze a falu turizmusa fogalmat! Milyen szereplőket sorolunk a falu turizmusához? Mi a LEADER program? 5. Beszéljen a falusi vendégfogadást összefogó civil szervezetekről! Mit értünk alulról-, illetve felülről szerveződő civil szerveződésen? Milyen előnnyel jár az alulról szerveződő kezdeményezés? Mi az EUROGITES? Hozzávetőlegesen milyen magánszállásadói létszámmal számolhatnak a hazai civil szervezetek? 6. Mi motiválja a magánszállásadót vendégfogadásra? Mi motiválja a turistát a magánszállás választására? Milyen összetételű vendégkörre számíthat a falusi vendégfogadó? A falusi vendégfogadónak miért fontos tudni, hogy milyen vendégkörre számíthat?
7. A 239/2009 Kormányrendelet szerint milyen kapacitással rendelkezhet az egyéb szálláshely kategória? Milyen kapacitással rendelkezik egy átlagos falusi vendégfogadó? Milyen üzemeltetési előírások vonatkoznak az egyéb kategóriába tartozó falusi vendégfogadóra? 8. A magánszállásadásnál, a falusi vendégfogadásnál miről és milyen rendszerességgel gyűjt adatokat a KSH? A KSH az adatokat milyen rendszerességgel teszi közzé? Alkalmas-e a KSH statisztika a magánszállásadás (a falusi vendégfogadás) jövedelmezőségének megállapításához? 9. Ismertesse a 239/2009 rendeletben meghatározott szálláshely típusokat. Milyen típusú szálláshelyek tartoznak az egyéb szálláshely kategóriába? Milyen adatszolgáltatási kötelezettsége van az egyéb szálláshely kategóriába tartozó szállásadóknak? Van-e számla, vagy nyugtaadási kötelezettsége a magánszállásadónak? 10. A 239/2009 Kormányrendelet hogyan határozza meg az egyéb szálláshely és a falusi szálláshely fogalmakat? A KSH értelmezése szerint mikor beszélünk falusi szállásadásról? A hatályos SzJA törvény hogyan rendelkezik az egyéb szálláshelyek adózásáról? 11. Milyen tényezők befolyásolják a falusi vendégfogadás (általában a magánszállásadás) jövedelmezőségét? Általánosságban elmondható-e, hogy a falusi szállásadás munkahely teremtő tevékenység? Milyen tényezők együtthatása esetén válhat vállalkozóvá a falusi vendégfogadó? 12. Ki lehet falusi szálláshely szolgáltató, ill. milyen vállalkozási formában végezhető a 239/2009. sz. Kormányrendeletben meghatározott egyéb szálláshely szolgáltatás? Mely korábbi rendeleteket hatálytalanított a 239/2009. sz. Kormányrendelet?
13. Hozzávetőlegesen a falusi szálláshely szolgáltatók 10%-a a vállalkozás keretében végzi a tevékenységét, 90% pedig a főfoglalkozása mellett (a nyugdíja, vagy a GYES, GYED, stb. juttatás kiegészítésére) foglalkozik falusi vendégfogadással. A nyugat-európai minták alapján milyen előnyökkel jár, ha a szállás szolgáltatás része a vállalkozásnak, a vidéki gazdálkodásnak? 14. Engedélyköteles tevékenység-e a magánszállásadás? Hol, milyen településeken végezhető? Mikor beszélünk falusi szállásadásról? 15. A 239/2009 Kormányrendelet megjelenése milyen korábbi jogosítványokat hatálytalanított a falusi vendégfogadásban? A hatályos jogszabály szerint milyen engedélyezési feltételeknek kell megfelelni az egyéb szálláshely kategóriában? 16. Mit értünk önminősítés és mit a védjegy rendszer fogalmak alatt? Milyen civil szervezetek dolgozták ki a koronás és a napraforgós rendszert? Mi a védjegy rendszer lényege? 17. Milyen lényeges különbség volt a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás között? Az egységesített, hatályos szabályozás szerint az egyéb szálláshelynek milyen előírásoknak kell megfelelni? 18. Milyen összefüggés van a magánszállásadók országos száma (kapacitás nagysága) és a kapacitás kihasználtság között? Milyen feltételek teljesülése esetén lehet számítani a jövedelmezőség növekedésére?
19. Milyen tényezők befolyásolják a magánszállásadás jövedelmezőségét? Az országos és a helyi statisztikai adatok (kapacitás- és forgalmi adatok) hogyan befolyásolják a falusi vendégfogadás fejleszthetőségének megítélését? Milyen összefüggéseket kell figyelembe venni a tudatos tervezésnél? 20. Apró faluban a minden szükséges engedéllyel rendelkező hentes a disznóvágással egybekötött disznótoros programot kínál. Ez a falusi turizmus, vagy a falu turizmusa kategóriába sorolható? 21. Milyen költségekkel kell számolni a falusi vendégfogadás elkezdésénél? Mikor rentábilis a falusi vendégfogadás? 22. Mit értünk a fenntartható turizmus alatt? Hogyan érhető el a fenntartható falusi vendégfogadás? 23. Milyen korosztályhoz tartozó, ill. milyen érdeklődési körű vendégekre számíthat a falusi vendégfogadó? Hogyan tud felkészülni a különböző életkorú és érdeklődési körű vendégek fogadására? 24. Milyen hatékony marketing eszközök alkalmazhatók a falusi vendégfogadásnál? Hogyan mérhető a világhálón való megjelenés hatékonysága? 25. Milyen önképző- és szervezett képzési formák segítik a falusi vendégfogadók munkáját?
26. Igaz-e, hogy miközben folyamatosan nő a vendégszám, emelkedik a vendégéjszakák száma, az egy szállásadóra jutó éves bevétel mégsem éri el a szállásadók 1989-ben mért jövedelmezőségét? A jövedelmezőség növelése érdekében mit tehet a falusi vendégfogadó, mi a feladata a turizmust irányító szerveknek? Budapest, 2011 május 9. Koziel Miklós