A Kormány. /2007. ( ) Korm. rendelete. a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről

Átírás

1 A Kormány /2007. ( ) Korm. rendelete a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről A kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény 12. -a (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. (1) A rendelet hatálya a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységet végző természetes személyekre terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában: a) falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenység (a továbbiakban szolgáltató tevékenység): a külön jogszabályban meghatározott, falusi szállásadás nyújtására alkalmas településen alkalomszerűen, látogatók részére aa) a helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása, ab) a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása, ac) falusi vendégasztal szolgáltatása, ad) a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása, ae) saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése, af) az aa)-ae) pontokhoz kapcsolódó falusi rendezvények szervezése, amely nem foglalja magában a szálláshely-szolgáltatást; b) falusi- és agroturisztikai szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató): az a természetes személy, aki a jogszerűen használatában lévő ingatlanon (pl. tanyán, falusi portán), a jogszerűen használatában lévő eszközökkel személyesen, vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói (a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. b) pont) közreműködésével szolgáltató tevékenységet végez; c) falusi vendégasztal: a családi magánétkezésekhez előállított házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása és az így előállított saját készítmények értékesítése napi legfeljebb tizenöt látogató részére; d) látogató: a szolgáltató tevékenységet igénybe vevő turista, kiránduló. 2. (1) A szolgáltató ideértve a falusi szállásadóként közhitelű hatósági nyilvántartásba vett természetes személyt is a szolgáltató tevékenységét akkor folytathatja, ha kérelmére a tevékenység helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a melléklet szerinti formában hatósági nyilvántartásba vette. (2) A hatósági nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: a) a nyilvántartásba vétel sorszáma és időpontja,

2 2 b) a szolgáltató neve és címe, c) a szolgáltató tevékenység 1. (2) bekezdésének a) pontja szerinti típusa, d) a nyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos változásokra, illetve a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó bejegyzés. (3) A (2) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott adatokat a szolgáltató a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a jegyzőnek bejelenteni. A jegyző a szolgáltatónak a nyilvántartásba vételről és a nyilvántartásba vett adatokról igazolást állít ki. (4) A nyilvántartásba vétel az 1. (2) bekezdésének aa)-af) pontjaiban meghatározott tevékenységi típusokba sorolás alapján történik. A nyilvántartásba vétel során a kérelmező több tevékenységi típust is megjelölhet, és azokat újabb kérelemben módosíthatja. (5) A közös háztartásban élő közeli hozzátartozók (Ptk b) pont) közül csak egy természetes személy vehető nyilvántartásba. (6) A tevékenység végzésének helyszínéül szolgáló ingatlan jogszerű használatának igazolása a nyilvántartásba vétel feltétele, kivéve, ha a jogszerű használat jogcíme az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre került. 3. (1) A nyilvántartásba vett szolgáltató e rendeletben foglalt kötelezettségeinek teljesítését a jegyző ellenőrzi. (2) Törölni kell a hatósági nyilvántartásból a szolgáltatót, a) ha az e rendeletben foglalt kötelezettségét a jegyző felszólítása ellenére nem teljesíti, b) ha törlését a szolgáltatás ellenőrzésére jogosult hatóság kezdeményezi a tevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt, c) ha a hatósági nyilvántartásból való törlését kéri. (3) Az a szolgáltató, akit a hatósági nyilvántartásból a (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján töröltek, a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nem vehető újra nyilvántartásba. (4) A tevékenység megszüntetését az azt követő 15 napon belül a szolgáltató a jegyzőnek írásban bejelenti, aki törli a szolgáltatót a hatósági nyilvántartásból. (5) A szolgáltató a 2. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adataiban bekövetkező változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül a jegyzőnek írásban bejelenti. 4. A jegyző a hatósági nyilvántartásnak a 2. -ban meghatározott adatait a szolgáltató személyes adatait kivéve statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátja. 5.

3 3 A falusi vendégasztal szolgáltatás-nyújtás élelmiszer-higiéniai feltételeit külön jogszabály tartalmazza. Ez a rendelet június 1-jén lép hatályba. 6.

4 4 Melléklet a /2006. ( ) Korm. rendelethez Nyilvántartás a(z)... önkormányzat területén folytatott falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről Nyilvántartásba vétel Szolgáltató Szolgáltató tevékenység Időpontja Címe típusa sorsz. év hó nap neve település irányítószám út/utca/ tér házszám, külterületnél helyrajzi szám a b c d e f g h i j

5 RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS Magyarország területének döntő hányada vidéki térségnek minősül. A vidéki lakosság jövedelmének jelentős része még ma is a mezőgazdasági tevékenységből származik. A vidéki térségekben kedvezőtlen a foglalkoztatási helyzet, kevés a mezőgazdaságon kívüli munkalehetőség, a helyi mezőgazdasági termékek (zöldség, gyümölcs, méz, bor, biotermékek stb.) közvetlen értékesítő helyei nagyrészt hiányoznak, az értékesítés közvetlen formái kiépítetlenek. A vidéki térségek fejlesztésének egyik fő területe az alternatív és a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, amelynek egyik hatékony eszköze a turizmus lehet. A turizmus a vidékfejlesztésben kiemelt jelentőségű, mert a turisztikai szolgáltatások kiépülésével kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget biztosít, hozzájárul a vidéki térségekben a családok létfenntartásához, életminőségének javításához. Fontos szerepet játszik továbbá a térségek népességének megtartásában, hozzájárul a regionális egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez. Lehetővé teszi a helyben megtermelt, illetve előállított javak helyben történő értékesítését azzal, hogy a fogyasztót a helyszínre viszi. A turizmus fejlesztése a vidéki térségekben szükségessé teszi a szolgáltatók, a települések és a kistérségek közötti együttműködést, ösztönzi a fejlettebb helyi infrastruktúra kialakítását. A turizmusfejlesztés és a vidékfejlesztés integrálásával a gazdasági hatékonyság fokozottan érvényesíthető. Magyarország jó adottságokkal rendelkezik a falusi turizmus területén. A vidéki életforma, a hagyományok, a kulturális- és épített örökség megismerése, a tiszta levegőn, nyugodt környezetben eltöltött pihenés egyre vonzóbb mind a belföldi, mind a hazánkba látogató külföldi turisták körében. Ezen a területen ma mintegy hétezer szolgáltató működik, aki falusi szállásadással foglalkozik. Tevékenységüket a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet szabályozza. A szállásadáson kívül a kiegészítő turisztikai szolgáltatások köre is egyre bővül. A falusi szálláshelyeket igénybe vevő vendégek körében népszerűek a falu hagyományaira épülő rendezvények (szüreti mulatság, lakodalmas), a kézműves hagyományokat bemutató mesterek (fazekas, fafaragó, textilműves) műhelyei, a vidéki életforma jellemző tevékenységeit (betakarítás, fejés, szüret, kenyérsütés) bemutató gazdaságok, élményporták. Már ma is működnek bemutatóhelyek, tevékenységük azonban jogilag nem szabályozott. Az új jogszabály megalkotásának célja a falusi lakosság, a háztartások és gazdaságok bevonása a turizmusba, illetve azok több lábon állásának elősegítése a turisztikai szolgáltató tevékenység szabályozásával. A rendelet meghatározza a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenység (a továbbiakban: szolgáltató tevékenység) egyes altípusait: a helyi népművészeti, néprajzi, és kulturális értékek, örökségek bemutatása; a falusi élethez kapcsolódó tevékenységek bemutatása; falusi vendégasztal szolgáltatása; helyi gazdálkodási módok és szokások bemutatása; falusi rendezvények szervezése, valamint saját előállítású termékek értékesítése. A szolgáltató tevékenység körébe tartozó falusi vendégasztal szolgáltatás lényege, hogy a látogatók (a turisták és a kirándulók) részére nem csupán a házi előállítású készítményeket értékesítik, hanem ehhez valamilyen egyéb szolgáltatás is kapcsolódik (pl. a felszolgált termék hagyományos elkészítésének, az alapanyagok termesztésének, feldolgozásának bemutatása, élményporta kialakítása stb.).

6 6 Figyelemmel arra, hogy a jogszabály a turisztikai szolgáltató tevékenységet csupán kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségként kívánja lehetővé tenni, ezért rendelkezik arról, hogy a tevékenység alkalomszerűnek minősül. (1. (2) bekezdés a) pont) A falusi- és agroturisztikai szolgáltató a tevékenységét akkor végezheti, ha a tevékenység helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője hatósági nyilvántartásba vette. Ez a kötelezettség akkor is fennáll, ha az érintett természetes személyt mint falusi szállásadót már korábban a jegyző nyilvántartásba vette. Az áttekinthetőség és az ellenőrzés feltételei ugyanis csak akkor teremthetők meg, ha a különböző tevékenységek a különböző nyilvántartásokban nem folynak össze. A tervezet pontosan meghatározza a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokat, valamint azt, hogy a kérelmezőnek mely adatokat kell bejelenteni és igazolnia a nyilvántartásba vételéhez. (2. (1)-(4), (6) bekezdés) Annak érdekében, hogy a tevékenységhez kapcsolódó SZJA-kedvezmény igénybevételével a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók ne élhessenek vissza, a tervezet előírja, hogy az egy háztartáshoz tartozó közeli hozzátartozók (a Polgári Törvénykönyvről szóló IV. törvény 685. b) pont) közül csak egy természetes személy vehető nyilvántartásba. A tevékenység végzésében ettől függetlenül a közeli hozzátartozó, segítő családtagok is részt vehetnek. (2. (5) bekezdés) Arra az esetre, ha a szolgáltató a tevékenységének gyakorlása során a jogszabályi rendelkezéseket megsérti, vagy a szolgáltató tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóság kezdeményezésére, a jegyző köteles az ilyen szolgáltatót a hatósági nyilvántartásból törölni. Akit ily módon a nyilvántartásból töröltek, az egy éven belül nem vehető ismételten nyilvántartásba. A nyilvántartásból való törlését bármely falusi- és agroturisztikai szolgáltató természetesen a fentiek hiányában is kérheti. (3. ) A jogszabály a gazdasági és kormányzati döntésekhez szükséges statisztikai adatok megalapozottsága érdekében a szolgáltató tevékenységre vonatkozóan is a jegyzőnek statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, kivéve a személyes adatok körét.(4. ) Az egységes gyakorlat kialakításának és a jegyzői munka elősegítésének érdekében a jogszabály melléklete tartalmazza a falusi- és agroturisztikai szolgáltató személyekről vezetendő hatósági nyilvántartás mintáját. Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést és a mellékelt határozati javaslatot fogadja el. Budapest, november Dr. Lamperth Mónika Gráf József