GKI Gazdaságkutató Zrt. Andrási Zoltán dr. Borsi Balázs Farkas László Némethné Pál Katalin dr. Papanek Gábor D.Sc. (kutatásvezető) Viszt Erzsébet A MIKRO-, KIS ÉS KÖZEPES VÁLLALATOK NÖVEKEDÉSÉNEK FELTÉTELEI A tanulmány a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából készült Budapest 2009 GKI Gazdaságkutató Zrt. 1
1092 Budapest Ráday utca 42-44 318-1885 Fax: 318-4023 Szerkesztette: dr. Papanek Gábor D.Sc. (kutatásvezető): papanek@gki.hu Az elemzéseket írták: dr. Borsi Balázs: borsi@gki.hu Némethné Pál Katalin: palk@gki.hu dr. Papanek Gábor D.Sc. (kutatásvezető): papanek@gki.hu Viszt Erzsébet: viszte@gki.hu A sajtó-adatbázist összeállította: Andrási Zoltán: andrasi180@t-online.hu A társaságiadó-adatbázis alapján helyzetelemzést készített: Farkas László: farkas.laszlo21@chello.hu Az interjúk készítői: Petri László: laszlo.petri@gmail.com Udvardi Attila: udvardia@gki.hu A mű szerzői jogilag védett. A szerzők és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium írásbeli engedélye nélkül nem reprodukálható és terjeszthető. 2
Tartalom Tartalom... 3 Vezetői összefoglaló... 5 1. Bevezetés... 9 1.1. A kutatás tárgya... 9 1.2. A kutatás módszerei... 11 2. A kkv-k és növekedésük főbb útjai... 16 2.1. A kkv szféra... 16 2.1.1. A kkv szektor gazdasági szerepéről... 16 2.1.2. A magyar kkv szektor... 18 2.2. A kkv-k életgörbéi... 24 2.3. A gyorsan növekvő kkv-k részaránya... 30 Függelék a 2. fejezethez... 33 3. A kkv-k növekedését segítő és gátló tényezőkről... 40 3.1. A kkv-k nemzetközivé válása: az export bővítésének új lehetősége... 41 3.1.1. A globalizáció hatásai a világ kkv-szektorára... 41 3.1.2. A nemzetközivé válás mozgatórugói és korlátai... 44 3.1.3. A kkv-k nemzetközivé válása mint gazdaságpolitikai célkitűzés... 46 3.2. Az innováció, mint a növekedés forrása... 47 3.2.1. A növekedési hatások és eltérő méreteik... 48 3.2.2. A hazai kettős lemaradás... 50 3.3. A kockázati tőke szerepe a kkv-k fejlődésében... 56 3.4. Előtérben a vállalkozás és a kkv-k fejlesztése... 60 3.4.1. A vállalkozásbarát gazdaságpolitika... 60 3.4.2. A hazai kkv politika prioritásai... 62 4. A gyorsan növekvő kkv-k fő jellemzői... 64 4.1. A gazellák számszerű jellemzői... 64 4.2. A dinamikus kkv-k nem mérhető (soft) tulajdonságai... 68 4.2.1. Nemzetközi tapasztalatok... 68 4.2.2. A magyar gazellák jellemzői... 69 4.3. A kkv-k jövőbeli perspektívái... 77 5. Vállalati növekedés és gazdaságpolitika... 84 5.1. A jól működő finn innovációs rendszer példája... 84 5.2. A kockázati tőke és a kkv-k innovációja... 87 5.2.1. Az izraeli példa... 87 5.2.2. A példa finnországi megerősítése... 91 5.3. Az ír vállalkozásfejlesztés sikerei... 92 6. Következtetések, javaslatok... 101 6.1. A gazdaságpolitika vállalkozás-barát jellegének fontossága... 101 6.2. Ajánlások az azonnali akciókra... 102 6.2.1. A nemzetközivé válás támogatása... 102 6.2.2. A kötelezően előírt vállalati adminisztrációs terhek könnyítése... 103 6.2.3. A sikeres vállalkozók és kkv-k népszerűsítése... 108 6.3. A gazdaságpolitika vállalkozás-barát jellegének megteremtése... 108 Függelék a 6. fejezethez... 114 Felhasznált irodalom... 116 3
Mellékletek... 123 4
Vezetői összefoglaló Amint ez ismeretes, az elmúlt évtizedekben a gyorsan növekvő mikro-, kis és középvállalatok (a kkv-k) világszerte a gazdasági növekedés kiemelkedő fontosságú, sőt, gyakran a legfontosabb motorjaivá váltak, s ezért a szféra mind a nemzetközi szakirodalomban, mind a fejlett országok gazdaságpolitikai gyakorlatában reflektorfényben áll. Magyarországon szintén a kkv-k adnak munkahelyet a versenyszférában foglalkoztatottak több mint 70%-ának, s innen származik a nemzetgazdaságban előállított hozzáadott érték nagyjából fele és az export harmada. Az elmúlt években szinte kizárólag a kkv-knál keletkeztek új munkahelyek. Ezért a jelenlegi válság időszakában kiemelkedő fontosságú a szektor helyzetének, perspektíváinak és gondjainak pontos feltárása. Jelen tanulmány feladatát a NFGM és a GKI közti Vállalkozási szerződés a következők szerint rögzítette: A tanulmány célja a mikro-, kis és középvállalatok növekedését meghatározó tényezők feltárása abból a célból, hogy a gazdaságpolitika alakításához következtetéseket lehessen levonni. A vizsgálódások keretében a következőket kellett elvégezni: A témára vonatkozó friss nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése. Az elmúlt évek során a hazai sajtóban megjelent, a kkv-szférára vonatkozó cikkek tartalom-elemzése. Az elmúlt években gyorsan növekvő hazai kkv-k fő jellemzőinek feltérképezése a társaságiadó-adatbázis matematikai statisztikai vizsgálatával. A kkv-k növekedését befolyásoló cégen belüli tényezők vizsgálata (telefonos) vállalati felmérés révén. A növekedés perspektíváinak, motorjainak és fékjeinek áttekintése innovatív hazai kkv-k vezetőivel készített interjúk segítségével. A kutatásnak az NFGM-GKI szerződés által kijelölt fő kérdései, és a vizsgálati eredmények alapján adható válaszok összefoglalása a következők: a/ Milyen útjai vannak a hazai kkv-k növekedésének? E növekedésnek milyen szakaszai különböztethetők meg? Mi jellemzi e szakaszokat? A szakirodalom szerint a vállalatoknak világszerte sokféle életútja lehet. Az elméleti pályának, az indulás, növekedés, érettség és hanyatlás fázisainak végigkövetése nem túl gyakori, minden fázisban csak kevesen a szakirodalomban terjedő elnevezéssel: az ún. gazellák - tudnak komolyabb dinamikát elérni, s hosszabb idő alatt is csak igen kevés cégből lesz nagyvállalat. Kutatásunk valamennyi lépésének egybehangzó és fontos tapasztalata azonban, hogy a magyar cég cégek életútja gyakran nem a fejlett országokban megszokott módon alakul. A hazai kkv szférában a fejlett országokban kialakult arányoknál és a kívánatosnál lényegesen kevesebb a hosszú ideig dinamikus - azaz a mikro-vállalatok közül rövid idő alatt a kicsik, majd a közepes méretűek (végül a nagyok) közé kerülő cég (az indulást és a stabilizálódást követően számos okból a hozzávetőleges stagnálás a hagyományos pálya). Vizsgálatunk a 2005-2007 évek társaságiadó-adatbázisának a felhasználásával közel 50 ezer gyorsan növekvő hazai kkv-t regisztrált ugyan, de ezek döntő többsége csak a jelzett rövid időtávon tudott sikert felmutatni, hiszen sokuk akár évtizedes, vagy ennél is hosszabb múlttal rendelkezett, s még a 2007-es adatai alapján is mikro-vállalatnak minősült. A siker megalapozásához tehát még a perspektivikus szférákban létrejött magyar kkv-k 5
többségének is viszonylag hosszú időre volt szüksége. Ez olykor - például a technológiai innovációra alapozott növekedéshez szükséges több évnyi befektetés miatt - volt elkerülhetetlen. Más, nem ritka esetekben azonban a lendület időleges kifulladása nyomán a teljesítmények erőteljes hullámzása volt megállapítható ( több csúcsú életgörbe alakult ki). b/ Melyek a kkv-ket növekedésre késztető fő tényezők? Milyen prioritási fontossági - sorrend állítható fel a tényezők között? A fejlett országokban a gyorsan növekvő cégek sikereit elsősorban vezetőiknek tulajdonítják. Számos elemzés igazolta továbbá, hogy a piacképes termékeket kínáló kkv-k esetében a növekedést a bővülő piaci lehetőségek is húzhatják, az innovációk is gyorsíthatják, s a gyors fejlődést a kockázati tőke is elősegítheti. Mindennek általános keretfeltétele azonban az innováció-barát társadalmi gondolkodás és magatartás is. Vállalati vizsgálataink során a magyar kkv-knél általában a nemzetközi tapasztalatokkal egyezően, sőt, a fejlett piacgazdaságokban kialakultnál is meghatározóbb mértékben szintén a vezetők személyiségi jegyei bizonyultak kiemelkedő fontosságú siker-tényezőknek. Olykor elsősorban a vezetők magas felkészültsége, alkotóképessége, máskor inkább céltudatossága, kivételes vezetési képessége, ismét máskor kapcsolatteremtő készsége, illetve mindezek kombinációja hozott jó eredményeket. További fontos (gyakoribb) tényező dinamizáló hatását azonban nem tudtuk feltárni. Mindez a hazai közvéleményben kialakulttól is eltérő, s ez idáig gazdaságpolitikánkban is csak érvényesítésre váró ismeret. c/ A nemzetközi verseny és a globalizáció milyen hatást gyakorol a kkv szektor növekedésére? Amint ismeretes, a globalizáció az ún. négy szabadság (az áruk és szolgáltatások, a munka és a tőke szabad áramlása) révén - a versenyképes vállalatoknak új (külföldi) erőforrás piacokat is nyithat, valamint új értékesítési lehetőségeket is kínálhat, a gyengébbeknek viszont új versenytársakat teremt. Ugyanakkor vizsgálataink alátámasztották azt az elterjedt nézetet is, hogy a magyar kkv-knak csak viszonylag szűk köre tudta hasznosítani a világgazdasági nyitás lehetőségeit, integrálódott a nemzetközi piacokba (s e körben a leggyakoribb a tőkeimport előnyeinek kihasználása volt). A legtöbb kis cég nem, még számos gazella sem exportál, igen sok szembesül viszont azzal, hogy az importverseny erőteljesen szűkítette piacait. d/ Mik a (gyors) növekedés korlátjai? Ismeretes, hogy számos (például: kényszer-) vállalkozó nem is törekszik növekedni. Ugyanakkor mind vállalati felmérésünk, mind a gyorsan növekvő kkv-k vezetőitől kapott interjú-válaszok arra mutatnak, hogy a magyar kkv szférában közvetlenül elsősorban a gazdálkodásnak a fejlett gazdaságokban szokásosnál magasabb kockázatai, a versenyképes tudással és képességekkel rendelkező szakemberek megszerzésének nehézségei, és a tőkehiány (más megközelítésben: a nemzetgazdaságban rendelkezésre álló tőke szuboptimális allokációja) fékezik a fejlődést. De tapasztalataink szerint az a vélemény is megfelel a valóságnak, hogy a gondok gyökerei messze vezetnek. Alapvetően fogja vissza a kkv-k dinamizmusát a rendszeres bírálatok ellenére szinte változatlanul távolról sem vállalkozásbarát gazdasági környezet. Mindezek miatt még a gyorsan növekvő gazellák körében is sokhelyütt gyakori az ambíció hiány, a nagyobb ütemű növekedés elutasítása. A sajtó-feldolgozás, amely szinte nem talált közleményt gazelláinkról, ezzel újszerű bizonyítékokat tárt fel arra is, hogy a gyorsan növekvő vállalatok - fontosságuk, valamint a róluk közreadott európai rangsorok, s az ezeken olykor helyezést elért sok magyar cég ellenére - alig keltették fel a hazai kutatók és a sajtó érdeklődését, s a sikereket ismertető hírek hiánya miatt a jó gyakorlat sem buzdíthat a jó példák követésére. 6
e/ A hazai kkv-k számára hol kiemelten: melyik szektorokban - vannak a legnagyobb növekedési lehetőségek? A mérleg-adatok elemzése szerint a hazai gazellák arányosan oszlanak el gazdaságunkban: számuk a legnagyobb cég-számú ágakban a legmagasabb, s a gyorsan bővülő, vagy a hightech ágakban, illetve a leginkább lendületes központi régióban is csak alig több az átlagosnál. Ez azt igazolja, hogy a túlélésre törekvő cégek körében az átlagosnál előnyösebb környezet sem kellően dinamizáló hatású s a gazdaságpolitika sem tud gyors fejlődést elindítani (ha vannak is ilyen törekvései, ezek eredményei nem kimutathatók). Az utóbbi témában azonban gondolatébresztők a hazai gazelláknak juttatott átlagon aluli adó- és kamatkedvezmények is, melyek gazdaságpolitikánk e törekvéseinek következetlenségeire is utalnak. f/ Mik a gyorsan növekvő hazai vállalatok jellemzői? A siker-tényezőkről mondottakkal összhangban idehaza is világosan kimutathatók a gazellák és a többiek vezetésbeli különbségei. A gyorsan növekvőknél többféle menedzsment stílus is eredményesnek bizonyult. A vezetés korszerűsítési hajlandósága gyakran a magas dinamizmust megalapozó legfontosabb tényezőnek is minősült. Esetenként valószínűsíthető volt a munkatársaknak az egyéb cégeknél szokásosnál jobb megbecsülése, máskor a kapcsolati tőke kamatoztatása stb. is. Megerősíti a fenti állítást az az ellenpélda, hogy a lassabban növekvő hazai kkv-knél gyakran éppen a szocialista idők vezetési hagyományainak a konzerválása (a formális tervezés, a menedzsment-döntések megkérdőjelezhetetlen volta, a vevők kívánságainak és a munkatársak érdekeinek tulajdonított kis súly stb.) tűnt a cégek alapvető jellemzőjének. g/ Milyen meggondolások érvényesülnek a növekedés folytatására, vagy lefékezésére vonatkozó döntésekben? A fejlett országokban a (dinamikus) kkv-k vezetése törekszik a lehetőségek kihasználására, a profit, illetve a vállalati érték növelésére (a kényszer vállalkozók célja azonban a hazai gyakorlattal egyezően mindenütt kizárólag a túlélés). A magyar gazdaságban viszont, mnt jeleztük is, a gazellák körében sem általános a növekedési ambíció. A vezetőket gyakran az is óvatosságra készteti, erre, mivel tudják, hogy piacgazdasági gyakorlatuk óhatatlan hiányos, s nem felkészültek az esetleg létrejövő nagyvállalat irányítására. Széles körben azonban a kedvezőtlen gazdasági környezet fogja vissza a dinamizmust. Gazdaságpolitikánkban mindez ugyancsak korlátozottan érvényesülő ismeret. h/ Milyen makro-gazdasági következtetések vonhatók le a vázolt mikro-szemléletű vizsgálat nyomán? A kutatás azt a nemzetközi tapasztalatot is alátámasztja, amely szerint a gazdaságpolitika elsősorban a vállalkozás-barát gazdasági környezet kialakításával segítheti a kkv-k előrehaladását. Ezért a magyar gazdaságpolitika számára megismételjük azt a idehaza is gyakran olvasható javaslatot, hogy törekedjen a hazai gazdaságot elsősorban a színvonalas oktatási rendszer kialakításával, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának megteremtésével, az önfinanszírozási lehetőségek növelésével (így a túlzott adminisztratív terhek és az elvonások mérséklésével), a kockázati tőke-piac fejlesztésével (ennek keretében a potenciális finanszírozók jobb informálásával), és a gazdasági jogbiztonság erősítésével dinamizálni (kivezetni a válságból). Nem vitatjuk ugyanakkor, hogy mindennek megvalósítása legalább néhány évet igényel. 7
Úgy találtuk ugyanakkor, hogy van mód néhány, a kkv-k fejlődését célzottan támogató - valamint a felsoroltaknál gyorsabban megvalósítható intézkedésre. E tennivalók többsége eltérő az életútjuk különböző fázisaiban lévő kkv-k esetén, s ezen eltérésekhez a gazdaságpolitikának is illeszkednie kell. A megvalósításnak pedig csak akkor van esélye a sikerre, ha a növekedés ösztönzése valamennyi fázisban eredményes (azaz ha nincsenek szűk keresztmetszetek ). Sürgetőnek láttuk a vállalkozási kedv romlásának megállítását, sőt, e hajlandóság javítását, kiemelten az innovatív kutatók üzleti ambícióinak erősítését is (a fenti hangulat-javító intézkedéseken túlmenően a sikeres vállalkozók társadalmi presztízsének megteremtésével, a spin-off cégek népszerűsítésével, a vállalkozásgazdaságtan oktatásával, tanácsadással, a magvető tőke piac megteremtésével). Tapasztalataink ugyancsak kívánatosnak mutatták a vállalat-alapítás ösztönzését (tanácsadással, inkubációs támogatással, az induló cégek tőke-ellátottságát javító JEREMIE program hatékony működtetésével, de adókedvezményekkel is). Kiemelkedően fontosnak találtuk továbbá a gyors sikereket elért kkv-k további lendületes fejlődésének kiemelt támogatását. A feladat megvalósulásának előfeltétele a vállalkozók közti kapcsolatok erősítése mindenek előtt a szerződésekhez fűződő jogok érvényesítési lehetőségeinek megteremtése (kiemelten: a hitelezők, azaz a szállítók érdekeinek védelme a vevő nem-fizetése esetén). Sokoldalú feladatokat körvonalazhatunk külgazdasági kapcsolataik építésének segítése terén (ide értve azt is, hogy ösztönözzük a kamarákat arra, hogy intenzíven vegyenek részt e tennivaló megvalósításában), valamint a kockázati tőke piac fejlesztésével kapcsolatosa is. De igen fontosnak láttuk - a pozitív példák és a jó gyakorlat (best practice) mozgósító erejének kihasználása érdekében - a sikeres vállalkozók és kkv-k népszerűsítését is (részben annak ellensúlyozására is, hogy a kkv-k nehézségeiről minden lapunkban naponta-kétnaponta jelenik meg sajtóhír). Vizsgálataink mindezek mellett néhány olyan gazdaságpolitikai jelentőségű tennivalóra is rámutattak, amelyek valamennyi hazai kkv, sőt, minden magyar vállalat fejlődése számára fontosak lennének. Számos operatív lehetőséget láttunk például a kötelezően előírt vállalati adminisztrációs terhek azonnali könnyítésére is. 8
1. Bevezetés 1.1. A kutatás tárgya Jelen tanulmány a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából készült. Feladatát a NFGM és a GKI közti Vállalkozási szerződés a következők szerint rögzítette: A tanulmány célja a mikro-, kis és középvállalatok (kkv-k) növekedését meghatározó tényezők feltárása abból a célból, hogy a gazdaságpolitika alakításához következtetéseket lehessen levonni. Azonnal hangsúlyozzuk, hogy a tanulmányban a szokásos hazai szóhasználattól eltérően, de a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően vállalkozásnak (entrepreneurship) csak tevékenységeket nevezünk (egyaránt ide értve a vállalat alapításokat, illetve az innovációk vállalaton belüli megvalósítását). A cégeket, mint szervezeti egységeket kizárólag vállalat (enterprise), illetve cég elnevezéssel említjük azaz (mivel többféleképp lehetne értelmezni) elkerüljük a kisvállalkozás kifejezés használatát. A témáról részletesebben lásd például: Román (2003), Szerb (2004) NFGM (2008). A kis és közepes méretű vállalat (kkv) fogalmát, ha lehet, hagyományos módon, azaz az EU ajánlások szerint (a létszámot, az árbevételt, a mérleg-főösszeget és az ún. függetlenségi kritériumot figyelembe véve) értelmezzük: e cégeknek maximum 249 foglalkoztatottja, 43 millió eurós mérlegfőösszege és 50 millió eurós éves árbevétele lehet, s az ún. függetlenségi kritérium értelmében - az állam, az önkormányzat, illetve egy nagyvállalat tulajdoni vagy szavazati részesedése nem haladhatja meg a 25%-ot (2004. évi XXXIV. törvény). Nem tudjuk figyelmen kívül hagyni azonban a különböző adatszolgáltatások adottságait. A hazai helyzet egyes elemzéseinél például a cég-csoportokat elhatároló határértékekkel kapcsolatos hazai törvények forintban rögzített irányelveit kell érvényesítenünk, máskor a függetlenségi kritérium precíz figyelembe vételére nincs módunk. A (nemzetközi) szakirodalom tanúsága szerint a gyors növekedésnek sincs egységes definíciója. 1 Tanulmányunkban a fogalmat a megszokott módon értelmezzük: a növekedést alapvetően az árbevétel és a foglalkoztatott létszám adatokban bekövetkező növekedéssel mérjük, s gyorsnak akkor tekintjük, ha üteme meghalad valamely átlagoshoz közeli szintet. Jelezzük azonban, hogy a mérés számos elvi és gyakorlati problémája miatt - további álláspontok is ismertek. A Menedzser Fórum szerint például: A vállalati növekedést nem lehet az árbevételek rövid távon tapasztalt emelkedésével azonosítani. Csak a hozzáadott érték hosszú távú növekedése tekinthető a vállalati növekedés bizonyítékának. A hozzáadott érték növekedése pedig az innováció és a tartós versenyelőny következménye. Következésképpen a vállalati növekedés nem azonosítható a nagyobb piaci részaránnyal vagy a méretek megnagyobbításával. (2003. október 3). Növeli a nézetkülönbségek miatti zavart, hogy a a dinamizmust az árbevétel-változás ütemével mérők közt sincs egyetértés a normának tekinthető átlagos érték nagyságáról (ezért a konkrét elemzés elején mindig megadjuk az adott számításnál alkalmazott szintet). A gyorsan növekvő kkv-k témáját kulcs-fontosságúnak ítéljük a magyar gazdaság jövője szempontjából. Ennek kettős oka van. Egyrészt, mert gazdaságunkat (az előző időszakok kedvezőbb folyamataival ellentétben, a teljesítmények több negyedéven át tartó csökkenése értelmében) recesszió sújtja, mély, s egyre terjedő vélemények szerint elhúzódó válság fenyegeti, s ennek, bár a világgazdaságba történő integrálódás következtében részben külső, de jelentős részben (a kkv szféráéval is szorosan összefüggő) nemzeti okai is vannak. Miként ezt az IMD (2008) World Competitiveness Yearbook összevont mutatója jelzi, Magyarország az utóbbi években, ha ingadozásokkal is, de lefelé csúszott a nemzetközi versenyképességi 1 A szerzők egyetértenek ugyan Penrose (1995) iránymutatásával abban, hogy a növekedés a cég méretének valamely, az elért teljesítmények változásait mérő mutatóval kimutatható nagyobbodása. A továbbiak azonban vitatottak. Egy OECD tanulmány például gyors növekedésűként kezeli azokat a (10 fő feletti) vállalatokat, amelyek vagy az árbevétel, vagy a foglalkoztatott létszám alapján 3 éven keresztül legalább évi 20%-os növekedést értek el (Lunati, 2008). Ehhez közeli definíciót fogalmaz meg egy holland tanulmány is (Gibcus, 2006): az ebben közöltek szerint gyorsan fejlődőnek a 3 év alatt összesen 60%-os árbevétel-, vagy/és foglalkoztatás növekedést produkáló vállalat nevezhető. 9
rangsorban. A Versenyképességi Évkönyv (2008, 7. oldal) szerint: Egyértelmű, hogy a Magyarországot utolérni akaró országok (Bulgária, Románia) javítottak, a rangsorban közelebb kerültek Magyarországhoz, míg a közvetlen versenytársak (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) jobb átlagos pozíciót szerezve lehagyták országunkat. Magyarország a felzárkózás szempontjából legközelebb álló országokat (Görögország, Spanyolország, Szlovénia és Portugália) a versenyképességi ország-rangsorban 2000-2007 között (2004 kivételével) még megelőzte, de 2008-ban már lemaradt tőlük. Egy másik közelmúltbeli elemzés azt is kiemelte továbbá: A magyar gazdaságot a 2008 szeptemberére világgazdasági válsággá mélyülő pénzügyi krízis már eleve kritikus állapotban találta. Az egyes országok gazdasági teljesítményét, intézményrendszereinek hatékonyságát mérő mutatók, a versenyképességi-, a korrupciós-, a gazdasági szabadság- és vállalkozásindítás menedzselési indexek esetében helyzetünk ellentmondásos. A 2000-es évek második felében jelentősebb javulást a vállalkozásindítás, kisebb előrelépést pedig a gazdasági szabadsága eseteiben sikerült elérnünk. Sajnos az EU-s csatlakozással növekedett gazdasági szabadság nyújtotta lehetőségekkel nem igazán tudtunk élni Különösen riasztó versenyképességünk alakulása: 2005 és 2008 között a World Economic Forum ranglistáján a 35. helyről a 62. helyre esünk vissza, és a régióban már csak Bulgária és Románia található mögöttünk. (Szerb, 2009. 2. oldal). Ezért keresnünk kell a problémák megoldását. A témát másrészt azért is kulcs-fontosságúnak tartjuk, mert meggyőződésünk, hogy gazdasági problémáink megoldását, a fejlődési pálya kiigazítását elsősorban a kkv szférától, s elsősorban éppen a gyorsan növekvő kkv-któl várhatjuk. A XX. század első felében világszerte a tömegtermelésre szakosodott nagyvállalatok álltak a gazdasági haladás élvonalában. Az elmúlt évtizedek során azonban a fejlett országokban (a felgyorsuló műszaki haladás hatására) a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás vált a vállalati versenyképesség kulcsfontosságú tényezőjévé, s ennek hatására sorra szűntek meg a munkahelyek az acél-, a gépkocsi-, a gumi-, és a szórakoztató elektronikai ipar korábban legfontosabb munkahelyteremtő nagyvállalatainál, illetve a kormány által finanszírozott nagy szolgáltató intézményeknél, iskoláknál, egyetemeken, kórházakban. Az újonnan alapított kis- közepes vállalatok például a Microsoft, a Netscape, a Cisco Systems, az Amazon.Com, a Yahoo, a Google gazdasági ereje viszont szinte robbanásszerű gyorsasággal nőtt. Munkahely-teremtő képességük is igen erőteljes volt, az USA-ban például egyaránt felszívták a háborút követő baby-boom ekkor munkába álló fiataljait, a nagyvállalatoktól elbocsátottak tömegeit és az éppen ekkortájt munkába állni kívánó nők (a korábbi háziasszonyok) millióit. S ha csak a felsorolt vállalatokat vesszük alapul, akkor sem kétséges, hogy az új kkv-k igen fontos szerepet játszottak az innovációs folyamatokban is. 2 A mostani válság pedig erősen aláhúzza, hogy a hasonló szerep-váltás a magyar gazdaságban is elkerülhetetlen valamint igencsak időszerű is. Aligha reménykedhetünk abban, hogy a gazdaság jövőbeli motorja a nagy nemzetközi multik teljesítmény-növelése lesz. Perspektíváink javulása lényegében csak a kkv szféra dinamizálásától várható. Itt jegyezzük meg, hogy a fejlett országokban - Birch (1987) nyomán 3 - a gyorsan növekvő cégeket gyakran gazelláknak nevezik. 2 Lásd például: Drucker (1985). 3 Birch három csoportba sorolta a vállalatokat: a nagy, de lassan reagáló ún. elefántokra, a maximum 2-3 főnek munkalehetőséget teremtő és nem növekvő egerekre és a gyorsan változó, növekvő gazellákra. Vecsenyi (1999) a közép-európai sajátosságok figyelembe vételével kissé módosította a terminológiát: a gazellák nevet változatlanul hagyta, de a nagyok körében megkülönböztette a szocialista örökség képviselőit, a dinoszauruszokat és a piacgazdasági magatartást követő tigriseket, s az egerek elnevezést a hangyákra cserélte. 10
Kutatásunk a magyar kkv szféra élénkítésének lehetőségeit, módjait keresi. A tanulmánynak - szintén az NFGM-GKI szerződés értelmében - elsősorban a következő kérdésekre kell válaszolnia. A felsorolás (zárójelben) annak a fejezetnek a számát is megjelöli, ahol a választ megadjuk. Milyen útjai vannak a hazai kkv-k növekedésének? E növekedésnek milyen szakaszai különböztethetők meg? Mi jellemzi e szakaszokat? (2. fejezet) A nemzetközi verseny és a globalizáció milyen hatást gyakorol a kkv szektor növekedésére? (3. fejezet) Melyek a kkv-ket növekedésre késztető fő tényezők? Milyen prioritási fontossági - sorrend állítható fel a tényezők között? (3. fejezet) Mik a (gyors) növekedés korlátjai? (elsősorban a 3-4. fejezetek) Mik a gyorsan növekvő hazai vállalatok jellemzői? (4. fejezet) A magyar kkvk körében ilyen meggondolások érvényesülnek a növekedés folytatására, vagy lefékezésére vonatkozó döntésekben? (4. fejezet) A hazai kkv-k számára hol kiemelten: melyik szektorban - vannak a legnagyobb növekedési lehetőségek? (4. fejezet) Milyen makro-gazdasági következtetések vonhatók le a vázolt mikro-szemléletű vizsgálat nyomán? (5-6. fejezetek) Azt reméljük, hogy a felsorolt kérdések részletekbe menő elemzésével kutatásunk érdemben segítheti a gazdaságpolitikát abban, hogy megtalálja a recesszióból való kilábalásnak, s az elhúzódó válság elkerülésének az útját. 1.2. A kutatás módszerei A kutatás részfeladatait azaz a munka során alkalmazandó módszereket a munka alapjául szolgáló NFGM-GKI szerződés szintén rögzíti. Ennek megfelelően vizsgálódásaink keretében a következő elemzésekre került sor: 1. A témára vonatkozó friss nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése. 2. Az elmúlt években gyorsan növekvő hazai kkv-k fő jellemzőinek feltérképezése az APEH társaságiadó-adatbázisának matematikai statisztikai vizsgálatával. 3. A kkv-k növekedését befolyásoló cégen belüli tényezők vizsgálata (telefonos) vállalati felmérés révén. 4. Az elmúlt évek során egyes hazai napilapokban megjelent, a kkv-szférára vonatkozó cikkek tartalom-elemzése. 5. A növekedés perspektíváinak, motorjainak és fékjeinek áttekintése innovatív hazai kkv-k vezetőivel készített interjúk segítségével. A vázolt módszerek kiválasztását a kkv-k sokszínűsége indokolta. A statisztikai elemzést ugyanis a szektorba sorolt sok nem működő egység és kényszer-vállalkozó, illetve a kevésbé versenyképes és a versenyképes vállalatok egyidejű jelenléte nehezíti, néhány lényeges mutató tekintetében akár el is lehetetleníti. A postai felmérések eredményeinek megbízhatóságát az igen alacsony válaszolási arány rontja. A sajtó-elemzések, vagy a különböző (pl. irányítószerveknél, érdekképviseleteknél, vagy maguknál a vállalatoknál készített) interjúk révén nyert képet viszont az információt adók érdekviszonyai által motivált válaszok torzíthatják stb. Azt reméljük azonban, hogy a téma sokoldalú vizsgálatával valós eredményeket tudunk bemutatni. A kkv szektorra vonatkozó igen gazdag szakirodalom áttekintése során a téma erőteljes koncentrációjára törekedtünk. Elsősorban természetesen a gyorsan növekvő vállalatokkal, az e vállalatok előtt a globalizált gazdaságban nyíló lehetőségekkel, az innováció 11
versenyképességre gyakorolt szerepével és a mindezeket elősegítő gazdaságpolitikákkal foglalkoztunk. Ugyanakkor céltudatosan fókuszáltunk az utóbbi években megjelent elemzésekre, hiszen különösen fontosaknak véltük a napjaink recessziójával kapcsolatos tapasztalatok, s ezen belül is a recesszió elleni küzdelem céljaira kimunkált ajánlások feltérképezését. Minden témakörben megkíséreltük a széleskörű nemzetközi összehasonlítást; ennek keretében részletesen is bemutatjuk három, az innovációban sikereket elérő ország Finnország, Írország és Izrael példáját ( best practice gyakorlatát). A társaságiadó-adatbázis azon (a 300 ezret meghaladó számú) cég adatait tartalmazza, amelyek 2004 4-2007 közt legalább egyszer benyújtották társasági adóbevallásukat. A bemutatott cégcsoport 2005 5-2007 közti évenkénti - elemzésével kezdtük el a hazai kkv szféra jellemzőinek a feltérképezését. Az adatfeldolgozás során azonnal beleütköztünk a mikro-, kis- és középvállalatok definícióinak a problémájába. A kis- és középvállalatokról szóló törvény 6 ugyanis az uniós szabályoknak megfelelően - árbevételi és eszközérték kategóriákat, továbbá a több mint 25%-ban állami, önkormányzati vagy nagyvállalati tulajdonú cégeket a kkv szektorból kizáró függetlenségi kritériumot is rendel a csoportba soroláshoz. A KSH, és ennek nyomán a hatóságok és a kutatók többsége azonban legtöbbször egyszerűen a foglalkoztatottak száma alapján képzett csoportokat használ, ezekre közöl adatokat, számításokat és von le következtetéseket. Nyilvánvaló pedig, hogy a szokásos, egyébként kézenfekvő és praktikus statisztikai gyakorlat torzításokat esetenként hatalmas hibákat - visz egy mélyebb szegmentációt használó vizsgálat eredményeibe. Ezért kutatásaink során legtöbbször a törvény szerinti kritériumokat érvényesítő és az APEH által csoportokba sorolt - adatbázist használtuk. 7 A következő fejezetben pedig azt igazoltuk, hogy a korrekt kkv definíció használata igen erőteljesen befolyásolta például a hazai kkv-k teljesítményeivel kapcsolatos mutatók alakulását. A továbbiakban a kkv-k növekedési ütemével kapcsolatos elemzésekhez kezdtünk. Először elkészítettük a mind 2004-re, mind 2007-re társasági adó adatokat közlő cégeknek (közel 200 ezer vállalat adatait tartalmazó) adatbázisát. A cégek nagyság szerinti besorolására a 2004-es APEH csoportosítást használtuk. Majd a nettó (ÁFA- mentes) árbevétel 2004-2007 közti változását figyelembe véve meghatároztuk a cégek növekedésének mértékét. A kiszámított növekedési ütemek minősítése során abból indultunk ki, hogy 2004-ről 2007-re az ipari termelői árak 11,3%-kal, a fogyasztói árak 16,3%-kal emelkedtek, s ezt is figyelembe véve növekedőknek azokat a vállalatokat ítéltük, ahol az árbevétel 2004-ről 2007-re legalább 50%- kal nőtt, gyorsan növekvőknek azokat, amelyeknél e növekedés legalább 200% (azokat a vállalatokat pedig, amelyeknél az árbevétel az időszak alatt 50%-nál kisebb mértékben emelkedett, a stagnáló-vegetáló cégek csoportjának neveztük). Munkánkban nehézséget okozott, hogy a vizsgált időszak alatt (2005-től) megváltoztak a besorolási értékhatárok:, az uniós statisztikák módszertanával összhangban, euróban kerültek rögzítésre, s részben ennek hatására megnőttek. Megállapítottuk azonban, hogy ez csak néhány számításnál okozhat jelentéktelen torzításokat. Kapott adatbázisunk felhasználásával részletesen megvizsgáltuk a gyorsan növekvő cégcsoport hagyományos mérleg-mutatóinak (létszám, tőke, árbevétel, költségszerkezet, nyereség 4 Csak 2004-től tudtunk összehasonlítható adatokat találni. 5 A cégek nagyság szerinti csoportosítási elveinek 2005 januári módosítása miatt e számításoknál még a 2004-es adatok se összehasonlíthatók. 6 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról. 7 A nem kkv-k csoportjába a nagy, valamint a nem besorolható cégek kerültek. 12
stb. 8 ) alakulását, illetve, hogy e gazellák adatai mennyiben térnek el a valamennyi kkv-re számítottaktól. A módszertan részletes leírását lásd az 1, a mérleg-mutatók és a növekedési ütem közti összefüggéseket vizsgáló, korreláció-számítást és faktor-analízist is magukban foglaló számítások részletes eredményeit a 2-4. mellékletekben. A sajtófigyelés során az ún. tartalomelemzés (content analysis) 9 egyes technikáit alkalmaztuk. Munkánk során a Magyar Nemzet, a Népszabadság és a Napi Gazdaság napilapok, a HVG hetilap, a Piac és Profitlap magazin, valamint az Index és a Portfolió interneten megjelenő, folyamatosan frissített hír-források 2006-ban és 2007-ben megjelent lapszámait néztük át. Az adott időszakban e lapokban megjelent mintegy 240 ezer cikk közt 2600 olyan találtunk, amely vagy a <kkv>, vagy a <kisvállalkozás>, vagy a <kis- és középvállalkozás> szavakat tartalmazza. A kijelölt szavakat tartalmazó cikkek száma 2007 2008 Összesen HVG 51 55 106 INDEX (INTERNETES) 86 168 254 MAGYAR NEMZET 199 178 377 NAPI GAZDASÁG 308 335 643 NÉPSZABADSÁG 139 227 366 PIAC ÉS PROFIT (INTERNETES) 353 330 683 PORTFOLIO (INTERNETES) 81 86 167 Összesen 1217 1379 2596 Forrás: Sajtó-adatbázis E nagy volumenű cikk-csoport közleményeiről elektronikus adatbázist készítettünk, s ezt egy e célú szoftver kialakításával és felhasználásával - bibliometriai jellegű statisztikai vizsgálatoknak vetettük alá. Keresőszavak, szó- bokrok, illetve ezek logikai kapcsolatai segítségével széles körben kerestük ki a vizsgálati időszak alatt megjelent, a kkv-kkal kapcsolatos egy-egy konkrétabb témakört érintő cikkeket, s határoztuk meg ezek számát, összefüggéseit. Tárgykörünkben hasonló kutatási módszert tudomásunk szerint még nem alkalmaztak Magyarországon. Majd egyenként átnéztük a figyelemre méltó szóösszefüggéseket tartalmazó közleményeket és legérdekesebbnek ítélt mondataikat szó szerint idézve illesztettük be elemzéseink szövegébe. Hasonló fontosságot tulajdonítottunk azonban a vizsgált közlemények elolvasásának, és a közöltek szakértői munkán alapuló tömörítésének is. A vállalati felmérés módszereit (a kutatás egyes résztvevőinek több évtizedes tapasztalatain túlmenően) a Babbie (1998) mű ajánlásaira alapoztuk. A CATI (Computer Assisted Telephon Interview) módszerű telefonos megkérdezést - a GKI kérdőíve alapján 10 és véletlen 8 A 21 vizsgált mutató pontosabb felsorolása a mellékletben található. 9 A kvantitatív tartalomelemzés e módszernek a klasszikus formája, amelyet O.R. Holsti (1969) mellett B. Berelson (1971) és K. Krippendorff (1995, 2004) képvisel. A kvalitatív tartalomelemzés a Glase-Strauss-féle (1967) elméletképzés -ben (más szóval megalapozott elmélet -ben) gyökerezik, de nagy hatással volt kialakulására az ún. természetszerű vizsgálódás felfogásmódja is. A tartalomelemzés segítségével a kutató azonosítja és/vagy feltárja a vizsgálni kívánt szövegben a használt fogalmak (szókészlet, fogalomkészlet) összetett kapcsolatait, s a szavak, szófordulatok gyakoriságából és a fogalmak egymáshoz viszonyított kapcsolataiból von le következtetéseket. 10 A felmérés kérdőívét a mellékletben csatoljuk. 13
mintavétellel - a Marketphone Kft. hajtotta végre. A megkeresettek mintáját (rétegzett mintavétellel) úgy állítottuk össze, hogy nagyjából azonos arányban tartalmazzon gyorsan növekvő és egyéb cégeket. A vállalatok növekedését az árbevétellel mértük: gyorsan növekvőnek azokat ítéltük, amelyek 2000 vagy, ha az későbbi, az alapítás éve óta legalább másfélszeresére növelték folyóáras árbevételüket. 11 Az ennél kevésbé növekvő cégeket egyéb vállalatoknak neveztük (e csoport tehát az időszak alatt stagnálókat is, és a csökkenő árbevételűeket is tartalmazza). A kérdőívet az 5. mellékletben mutatjuk be. Összesen 400 kis- és középvállalattól kaptunk választ. 12 E minta összetétele sajátos. A cégek kor-megoszlása hozzávetőleg egyezik az alapsokaságéval: a legrégebbi vizsgált céget még 1945-ben, a legfiatalabbat 2008-ban, a legtöbbet azonban a kilencvenes évek első felében alapították. A minta ágazati megoszlása megfelel előzetes várakozásainknak: a legtöbb válaszadó cég az építőiparban és a kereskedelemben tevékenykedik, de sokan működnek a személyi szolgáltatásban is - s az iparban legtöbben a gépipar területéről válaszoltak. 13 A válaszadók nagyság szerinti megoszlásában szándékosan (!) alul-reprezentáltak a legkisebb cégek: a mintába kerültek zöme már induláskor is kisvállalat volt, legalább öt alkalmazottal, de jelentős körükben a vizsgálat kezdő évében közepes méretű vállalatok aránya is. 14 2008-ra a létszámarányok csak kicsit változtak: a középvállalatok aránya nőtt meg. A válaszolók térségi megoszlása pedig lényegesen eltér az alapsokaságétól: a mintában sikerült elkerülni Budapest túlsúlyát, sőt a főváros kimondottan alulreprezentált, 15 s a legtöbb választ Pest és Bács-Kiskun megyéből, a legkevesebbet Nógrád és Veszprém megyéből kaptuk. 16 A vállalati interjúk módszereit ugyancsak a kutatás résztvevőinek tapasztalataira, illetve a Babbie (1998) mű ajánlásaira alapoztuk. A megkérdezettek alapsokaságát az elmúlt években a 100 legdinamikusabb magyar cég listáin szereplő, illetve az Innovációs Nagydíjat nyert cégek alkották. Közülük (mivel az általánossá váló bizalmatlanság miatt sokan visszautasították kérésünket 17 ) végül is - anonimitást ígérve - azokat kérdeztük meg, akik vállalták a válaszadást. Az interjúk tematikája (amelyet a 6. mellékletben adunk meg) többségében nyílt kérdéseket tartalmazott - azaz az interjúadókat nem korlátozta válaszaik megfogalmazásában A kapott, számszerűen is jellemezhető információkat Excel táblába rendeztük, s egyszerű 11 E követelmény nem túl szigorú, hiszen a megkívánt növekedés mértéke lényegében alig haladja meg a 2000-2008 közti infláció (fogyasztói ár növekedés) 149%-os mértékét. Mivel azonban nem feltételezhettük, hogy a telefonos felmérés során a válaszolók pontos információkat szerezhetnek cégük múltbeli teljesítményeiről, a némileg feszítettebb, de csak sok számjeggyel megszabható határérték előírását illuzórikusnak véltük. 12 A kapott eredmények alapján a statisztikai összegzésből kizártunk azonban egy, az árbevételét több, mint 200-szorására növelő, és két létszámát több, mint 80-szorosása növelő céget, mint az átlagokat túlzottan torzító szélsőértékeket. 13 A véletlen kiválasztás természetes módon vezetett ahhoz, hogy abban az ágazatban volt több kis- és középvállalati válaszadó, ahol a gazdaságos üzemméret kevésbé korlátozza a piacra lépést. 14 Ennek az alapsokaság jellemzőitől vett eltérésnek az az oka, hogy a 2008-ban is csak 0-1 alkalmazottal üzemelő vállalatokat nem is kívántuk felmérni (hiszen a vizsgálat időszaka alatt semmiképp nem is növekedhettek igazán gyorsan). 15 Mivel a fővárosi kkv-k válaszadási hajlandósága (gyakori megkérdezésük következtében) lényegesen alacsonyabb, mint a másutt működőké. 16 A fenti szempontokból reprezentatív minta mérete nagyságrenddel meghaladta volna a 2-szer 200-as mintánkét. Vizsgálataink során azonban elsősorban a gyorsan növekvő, illetve az egyéb cégek jellemzőinek az eltéréseit elemezzük - s nem törekszünk következtetésekre, ha az adott témakörben a minta reprezetativitása problémás. 17 Hasonló tapasztalatokat szerzett a Népszabadság (2007. okt. 23.) is. A kkv-k nem nyújtanak szívesen céginformációt: vonakodva nyilatkoznak és még a sikereikről sem beszélnek szívesen mondta erről Kőrizs I., az Üzlettárs főszerkesztője. (HVG Index, 2008. máj. 15.) 14
mutatószámok, például a válaszok gyakoriságai segítségével mutatjuk be. A tartalmasabb verbális közlésekről viszont szöveg-boxokba illesztve adunk tájékoztatást. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy a kutatási eredményeket dolgozatunkban (szintén a NFGM-GKI szerződés értelmében) nem a vizsgálati módszerek fenti csoportjai, hanem a kkv növekedés főbb témakörei azaz a kutatásnak a NFGM_GKI szerződésben rögzített fő kérdéskörei - szerint tagoltan mutatjuk be. 15
2. A kkv-k és növekedésük főbb útjai Jelen fejezetben a kkv szféra általános jellemzőinek rövid áttekintését követően - a Milyen útjai vannak a hazai kkv-k növekedésének? E növekedésnek milyen szakaszai különböztethetők meg? Mi jellemzi e szakaszokat? kérdésekre törekszünk válaszokat adni. Annak ellenére, hogy a kkv szakirodalom igen gazdag, e témákról csak kevés publikáció található. Az elemzéseket ezért jórészt saját kutatásunk eredményeire alapozzuk. 2.1. A kkv szféra 2.1.1. A kkv szektor gazdasági szerepéről Köztudott, hogy az elmúlt évtizedben az USA (és Japán) volt(ak),a világ legerősebb, leginkább versenyképes gazdasága(i), ahol az előrehaladást sok alapvető, többnyire az IKT technikára épülő menedzsment innováció, így az e-business terjedése is erősítette. Az EU az 1990-es években ismerte fel az Egyesült Államokkal (és Japánnal) szembeni lemaradásának növekedését, s 2000-ben a Lisszaboni Programban új, a tudásra épülő gazdaság kiépítését a középpontba állító célkitűzéseket fogalmazott meg. Az új cél több elemét, így a K+F szerepének előirányzott növelését azonban az EU-nak jórészt a hagyományos struktúrák változatlanul hagyása miatt nem sikerült elérnie. A közép-európai gazdaságok felzárkózása az Unió szintjére az 1990-es politikai váltás ellenére lassú. A világgazdaság egyre fontosabb szereplőivé váló fejlődő országok, elsősorban Kína és India viszont gazdaságaik méretét és az olcsó munkaerőt kihasználva rohamtempóban csökkentik történelmi lemaradásukat. Mindezt a GDP statisztikák is tükrözik. Az egy főre jutó GDP alakulása (banki árfolyamon) USD 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 IE DK SE NL FI UK US AT BE FR DE IT JP ES GR SI IL PT CZ EE SK HU PL RO BG CN IN 2007 2000 Forrás: IMD (Institute for Management Development): World Competitiveness Yearbook. Lausanne. 2007. 16
A jelzett színvonal-különbségeknek, dinamizmusnak (vagy hiányának) okai sokrétűek. Európában egyaránt fontos hatótényezők az országok munkaerő-aktivitási arányainak, illetve termelékenységének (s az ezeket magyarázó tényezőknek, így a vállalatok innovációs hajlandóságának, illetve az üzleti környezet vállalkozás-barát jellegének) eltérései. 18 Számos ok gyökereit azonban éppen a tanulmány tárgyát képező kkv szektor teljesítménye terén kell keresnünk. Amint erre már a bevezetőben is utaltunk, az elmúlt évtizedek során az USAban e szféra (amely ott a munkahelyeknek mintegy a felét adja) a fejlődés motorja is volt. Az EU-ban, ahol a kkv-kban a foglalkoztatottaknak kb. kétharmada, 100 millió fő dolgozik, a szektor szerepe ellentmondásosabb. A World Competitiveness Yearbook adatai szerint például a kkv-k Ausztriában és Németországban hatékonyabban működnek, mint a nagyvállalatok. Finnországban nincs különbség a két szektor mutatói között. Számos további országban azonban a kis- és középvállalati szektor hatékonysága alacsonyabb a nagyvállalatinál a magyar teljesítmény-különbség pedig nemzetközi összehasonlításban szokatlan (a szomszédos országokban kialakultnál is nagyobb) méretű. 19 A nagyvállalatok és a KKV-szektor működésének hatékonysága 2008 20 (1= nemzetközi mércével mérve nem hatékony; 10=hatékony) Forrás: IMD: World Competitiveness Yearbook 2008, Versenyképességi Évkönyv 2008. A hazai kkv-k teljesítmény-gondjainak főbb okairól a következőkben adunk részletes elemzést. 18 Lásd például: Botos (2007), Papanek Borsi Tompa (2007). 19 Az okokról e témát illetően is keveset tudunk. Valószínűleg rontja például az adott statisztikát, hogy a hazai kkv-k közt igen sok a kizárólag az igen magas bérjárulékok megtakarítása céljából alapított cégecske. A nem növekvő kkv-k részletesebb vizsgálatára azonban nem törekedtünk, mert kivezetne jelen tanulmány tárgyköréből. 20 Az ábrán eltérő színek jelölik az EU15, illetve az újonnan csatlakozott országok adatait is. 17
2.1.2. A magyar kkv szektor A hazai kkv szektor valós jellemzőiről igen nehéz képet adni. Néhány közelmúltban közreadott szakirodalmi közlemény ennek fontos módszertani okait is megjelöli. Kiemelik például a következőket: Magyarországon ma, a 2000-es évek első évtizedének a végén a becslések szerint nagyjából 200-an foglalkoznak valamilyen szinten (tehát akár az oktatói, irányítói stb. munkaidő töredékében) vállalkozási 21 és kisvállalati témák kutatásával. Bár ez a létszám nem is olyan kicsi, messze elmarad például a rokonterületnek minősülő regionális tudományokkal, vagy az innovációval foglalkozóknak a számától, nem is beszélve azokéról, akik makrogazdaságra vagy pénzügyekre specializálódtak. A probléma súlyát fokozza, hogy a főleg egyetemeken, főiskolákon, esetleg néhány kutatóintézetben végzett kkv kutatások egymástól elszigeteltek. Az elemzések többnyire kis mintán alapulnak, és hiányoznak azok a felmérések, amelyek a cégeket a teljes életciklusuk során követnék nyomon. (Román, 2007, Szerb Ulbert, 2008) Jelenleg nincsen ember Magyarországon, aki meg tudná mondani, tulajdonképpen hány hazai kkv is van. A 2008. novemberi KSH statisztika 1,651,503 regisztrált vállalatról szól, 22 ugyanakkor mindenki jól tudja, e cégek jó része nem valódi vállalat, hanem kisléptékű önfoglalkoztató, őstermelő, másodállású vállalkozó, vagy fantomcég. Az EUROSTAT adatai szerint 2006 végén Magyarországon 698.146 valódi vállalat volt, ezzel szemben a hazai módszertan szerinti statisztika ekkor 1,183,953 regisztrált céget jelzett. A valódiak közül is csak nagyjából 228,000 olyan, ahol a tulajdonos mellett legalább még egy alkalmazott volt. 23 A tényleges vállalatok száma azért is lényeges, mivel ennek függvényében számos, széles körben alkalmazott arányszámot is publikálnak. Ilyen például a bankkapcsolattal vagy banki hitellel rendelkező cégek aránya. Korántsem mindegy, hogy a banki hitellel rendelkező cégek számát az 1,65 millió regisztrált, vagy a nagyjából 700,000 valódi vállalat, vagy a növekedni, fejleszteni is akaró mintegy 300,000 céghez viszonyítjuk. (Szerb 2009b). A hivatalos statisztika a vázolt bizonytalanságok ellenére fő vonalaiban megbízható jellemzést ad a kkv szféráról. Megállapítja, hogy jelenleg a regisztrált magyar kkv-nak csak mintegy a fele működik (van alkalmazottja és/vagy árbevétele), s csak a negyede törekszik fejlődni. A legtöbb működő cég az ingatlanforgalmazás, ingatlan-bérbeadás, számítástechnikai és gazdasági, illetve gazdasági tevékenységeket segítő szolgáltatás nevű gyűjtő ágazatba van besorolva, s további igen népes szektorok a kereskedelem, valamint a feldolgozó- és építőipar. Az elmúlt évtizedben Magyarországon a kkv szféra volt az egyetlen olyan nagyobb gazdasági szegmens, amely bővítette foglalkoztatását. A szektor ma a munkahelyek több mint kétharmadát adja (ez az EU-25 átlagánál némileg magasabb érték), azaz kiemelkedően fontos szerepet vállal a foglalkoztatásban. Termelése (s GDP-je) az országosnak kb. a fele, exportja pedig csak az országos egyharmada körüli, lényegesen alacsonyabb arányú, mint az EU-ban (KSH, 2007). A két utóbbi adat a létszáminformációkkal összevetve a szféra súlyos hatékonysági gondjaira is utal (GKM, 2007, NFGM, 2008). 21 Emlékeztetünk rá, hogy a tanulmányban a vállalkozás szót tevékenységként (például: vállalat-alapítási aktusként) értelmezzük. S itt jelezzük, hogy Drucker (1985) szűkebb definíciót ad, csak az innovatív cégek alapítását tekinti vállalkozásnak e szóhasználatot azonban nem követjük. 22 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/tabl3_02_01hb.html?726 23 A szabályozás is jelentősen befolyásolja a cég-formák közti választást, hiszen Coase, (1937) szerint a cégek az együttműködő partnerek állományba vételére csak akkor törekszenek, ha az alkalmazás és a cégen belüli irányítás tranzakciós költségei kisebbek, mint az önálló vállalkozók piaci közvetítéssel megvalósuló együttműködésének költségei. 18
Kutatásunk során - társaságiadó-adatbázisunk felhasználásával törekedtünk a hazai kkv szféra számszerű jellemzőinek a meghatározására is. Ezen, mintegy 334 ezer vállalatra kiterjedő (a cégeket a kkv törvényben előírt valamennyi kritérium szerint csoportosító 24, továbbá az NFGM (2008) dolgozatban közölteknél egy évvel frissebb adatokra épülő) vizsgálódás, amint már jeleztük, a korábbi adatfeldolgozásokétól sokban eltérő - de azért a fenti elemzésekkel fő vonalaiban összecsengő - eredményekre vezetett. A társaságiadó-adatbázisba került vállalatok száma (amely nem egészen a fele a működő 25 kkv-k KSH szerinti számának) 2005 2007. év között egyenlegében mintegy 19 ezerrel nőtt, jóllehet a megszűnő cégek évente 74 és 87 ezer között szóródtak. A cég-szám emelkedése döntően 2006-ban következett be. Ez úttal is élesen hangsúlyozzuk, hogy a nem kkv-nak minősített vállalatok közt kevesebb mint 1000 nagy cég van (a cégek 0,3%-a), a többiek például adathiány miatt -. nem besorolhatók. Ez nagyfokú óvatosságra int ugyanis az egyéb vállalatcsoport adatainak értékelésénél. A vállalatok és a kkv-k száma Vállalatok száma Ebből: kkv-k darab 2005 = 100 darab 2005 = 100 aránya (%) 2005 314656 100,0 310587 100,0 98,7 2006 333297 105,9 325888 104,9 97,8 2007 333557 106,0 325588 104,8 97,6 Forrás: A társaságiadó-adatbázisnak az APEH cég-besorolását figyelembe vevő feldolgozása A táblázat adatai a statisztikával egyezően a hazai kkv szektorban évtizedekkel ezelőtt kialakult kedvezőtlen vállalatméret szerinti szerkezet továbbélését is tanúsítják. A kutatók (például Mészáros T. Pitti Z. 2003) több évtizedes hagyományra támaszkodva úgy vélik, hogy a vállalatok nagyság szerinti összetétele akkor lenne optimális, ha a mikro-, kis-, közepes és a nagyvállalatok száma és aránya egyenletesen csökkenne, tehát például az alábbi diagramon arányos háromszög képét mutatná. Ilyen szerkezet esetén az eltérő nagyságú vállalatok között megfelelő munkamegosztás és kölcsönösen előnyös együttműködés alakulhatna ki. A diagram egyértelműen mutatja azonban, hogy a hazai cégek szférájában ez a kívánalom közel sem teljesül, a mikro-vállalatok aránya a kívánatosnál jóval magasabb s a szakértők részben ezzel magyarázzák, hogy a vállalatközi kapcsolatok sem kielégítőek (a létszámarányok kiegészítő információként kerültek a diagramba). 24 Azaz a vállalatok nagyság szerinti besorolásánál a létszám-kritériumon túlmenően az árbevételre, a mérlegfőösszegre és a cég függetlenségére vonatkozó kritériumokat is érvényesítő adó-adatokat használtuk. 25 Egy vállalat az adott évben működő, ha ekkor van árbevétele vagy foglalkoztatottja. 19
Vállalatoknak és alkalmazottaik számának megoszlása, 2007 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Mikro Kis Közép Egyéb vállalatszám létszám Forrás: A társaságiadó-adatbázisnak az APEH cég-besorolását figyelembe vevő feldolgozása Az elmondottak miatt kívánatos a szektor koncentrációja. Az adatok szerint e folyamat bár lassan, de megindult: az időszak közepén a 10 fő alatti létszámmal működő és főként építőipari, kiskereskedelmi, idegenforgalmi, pénzügyi közvetítői tevékenységet végző mikro vállalatok aránya csökkent és a mérték a következő évben sem változott. A 2006. évi módosulást a nettó árbevétel vagy a mérleg-főösszeg növekedéséből adódó átsorolási kényszerek is elősegítették, melynek következtében emelkedett a kisvállalatok, majd a következő évben a közepes cégek számaránya. A vizsgálatok szerint a még mindig alacsony súlyú (1,5 %) közepes nagyságú cégek gyarapodását nem csekély részben a legnagyobbakkal való kooperációs kapcsolatok gyengesége (OECD 2008). Ez utóbbiak (főként a külföldi tulajdonúak) ugyanis nem minden esetben fogadják el üzleti partnereknek (beszállítóknak) a magyar kkv-ket olykor a kicsikkel kapcsolatos nagyobb kockázatok miatt, máskor hagyományos kapcsolataik megőrzésére törekedve - így ezek üzleti kapcsolatrendszere nem kielégítő (Lengyel Leydesdorff, 2007). A vizsgált vállalatok számának ágazati szerkezete az országos statisztikával egyezően a szolgáltatások magas arányát tanúsító, azaz viszonylag korszerű (a fejlett országokéhoz közelítő) képet mutat. Megállapítható továbbá, hogy e szerkezetben 2005 és 2007 között a nemzetközi trendekkel egyező (kisebb) változásokra került sor: a gazdasági szolgáltatási tevékenységet végzők aránya tovább emelkedett, a humán szolgáltatásoké stagnált, a mezőgazdasági, ipari, építőipari, kereskedelmi 26 és vendéglátó ipari vállalatoké pedig csökkent. Az előző fejezet függelékében bemutatott adataink szerint a foglalkoztatás ágazati szerkezete és ennek közelmúltbeli elmozdulása a vállalati számokéhoz hasonló. 26 A kereskedelemben a csökkenést a nagy üzletláncok gyors terjeszkedése okozta. 20