EREDETI KÖZLEMÉNY A meddőséggel összefüggő jellemzői magyar pároknál Cserepes Réka Eszter 1 Kőrösi Tamás dr. 2 Bugán Antal dr. 1 1 Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Magatartástudományi Intézet, Debrecen 2 Kaáli Intézet, Győr Bevezetés: A nem kívánt gyermektelenség megtapasztalása jelentősen befolyásolja az érintett párok ét. A meddőségre adott pszichoszociális válaszok nemcsak egyéni szinten, hanem a párkapcsolat viszonylatában is megjelennek. Célkitűzés: A szerzők a meddőséggel összefüggő és együttjárásának vizsgálatát tűzték ki célul, mind az egyének, mind a párkapcsolat szintjén. Módszer: 126 pár öt magyar meddőségi központban töltött ki kérdőívcsomagot, amely a termékenységi problémákkal összefüggő nemzetközi FertiQoL kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és szociodemográfiai kérdéseket tartalmazott. Eredmények: Nemi összehasonlításban a nők több depresszív tünetről számoltak be, mint a férfiak, ük pedig alacsonyabbnak bizonyult. A férfiaknál és nőknél is a magasabb szint alacsonyabb i mutatókkal korrelált. Ezenfelül a nők súlyosabb ja partnerük rosszabb ével is összefüggött. Következtetések: Az eredmények rámutatnak a nők és férfiak meddőségre adott eltérő reakcióira, valamint a női affektív problémák párkapcsolati szintű hatásaira. A szerzők megállapításai a nem kívánt gyermektelenséggel küzdők pszichoszociális támogatásában, főként pártanácsadásban vagy párterápiában használhatóak. Orv. Hetil., 2014, 155(20), 783 788. Kulcsszavak: meddőség,, Characteristics of infertility specific quality of life in Hungarian couples Introduction: Experiencing involuntary childlessness has a great impact on couples quality of life. Aim: The aim of the authors was to examine the intercorrelations among infertility specific quality of life and depression on the levels of individuals and couples. Method: 126 couples in five fertility centers in Hungary filled out the FertiQoL and Beck Depression Inventory and answered some sociodemographic questions. Results: In gender comparison, women reported about more depressive symptoms and poorer quality of life than men. Both in men and women, the higher depression level correlated with lower level of quality of life. Moreover, the presence of more depressive symptoms in women was related to men s poorer quality of life. Conclusions: The results show that differences may exist in affective responses to infertility between women and men and that female affective problems take effects on the level of the couple relationship. These findings may be useful in psychosocial support of the couples facing infertility, espe cially in couple counselling or couple therapy. Keywords: infertility, quality of life, depression Cserepes, R. E., Kőrösi, T., Bugán, A. [Characteristics of infertility specific quality of life in Hungarian couples]. Orv. Hetil., 2014, 155(20), 783 788. (Beérkezett: 2014. január 17.; elfogadva: 2014. február 27.) Orvosi becslések szerint Magyarországon a reproduktív korban lévő párok 10 15%-át érinti a meddőség problémaköre, ami hasonló arányokat mutat a nyugati világ többi országában is [1, 2]. Egy nemzetközi felmérés szerint viszont ez a becsült érték inkább 9% körül mozog [3]. Klinikai definíció szerint egy pár akkor tekinthető meddőnek, ha egyévnyi rendszeres, védekezés nélküli szexuális élet mellett nem következik be a fogamzás [4]. A nem kívánt gyermektelenséggel való szembesülés krízist jelent az egyének életében [5, 6], mivel a szülővé válás folyamata, s annak akadályozottsága is, kulturálisan és társadalmilag is szabályozott [7]. A meddőség meg- DOI: 10.1556/OH.2014.29867 783 2014 155. évfolyam, 20. szám 783 788.
élése szoros kapcsolatban áll mind az egyén testi és lelki jóllétével, mind párkapcsolatával és más társas viszonyaival [8]. A meddő párok vizsgálata során a pszichés mutatók közül a és a szorongás jelenik meg leggyakrabban. A hangulati zavarok a termékenységgel komplex kapcsolatban állnak, s bár igen nagyszámú szakirodalmi adat áll rendelkezésre e témában, még további vizsgálatok szükségesek, amelyek a hangulati ingadozások meddőség kialakulására gyakorolt hatását, illetve a meddőség mellett fellépő hangulati panaszokat kutatja [9]. Az esetek többségében a nem kívánt gyermektelenség megtapasztalása során fellépő szorongásos és depresszív tüneteket a distresszel teli, illetve krízishelyzetekre adott reakciók következményeinek tekintjük [10]. Ezek a változók igen gyakran mutatnak eltérést a nem kívánt gyermektelenséggel kapcsolatos vizsgálatokban. A meddőségi kezelésre érkező nők és férfiak is általában több depresszív és szorongásos tünetről számolnak be, mint a gyermekvállalást sikeresen megvalósítók [6, 11, 12, 13, 14]. Megjegyzendő, hogy a klinikai küszöbérték fölötti pontszám ritkán fordul elő [15]. Ugyanakkor jegyeznek olyan vizsgálatot is, ahol a fokozott jelenléte nem igazolódott a meddő mintánál [16], vagy az átlaghoz képest is kevesebb depresszív tünet jelent meg az asszisztált reprodukcióra jelentkező női populációban [17]. Gyakran áll a kutatások fókuszpontjában annak vizsgálata, hogy milyen nemi különbségek mutatkoznak a nem kívánt gyermektelenség megélésében. Eredményeik szerint a nőket viseli meg jobban a meddőség megélése: több depresszív tünetről, kevésbé jó i mutatókról számolnak be, mint a férfiak [14]. Az elmúlt években megnőtt a kutatási érdeklődés annak feltárása iránt, hogy a meddő pár tagjai párként hogyan élik meg a nem kívánt gyermektelenséget, és milyen hatással vannak az egyéni reakciók a partner reakcióira [15, 18, 19, 20, 21, 22]. Ez a vizsgálati elrendezés azért is fontos, mert a terméketlenség a pár közös problémája, a gyermekvállalás mint közös cél gátoltsága mindkét felet közvetlenül érinti, a krízis egyéni szintű megélése pedig befolyásolja a partner viszonyulását, válaszait a termékenységi problémával kapcsolatban. Több tanulmány is rámutatott, hogy a pár nő vagy férfi tagjának depreszsziószintje összefüggést mutat a párkapcsolat szintjén számolt gel: így a nők alacsonyabb depreszsziója a pár hasonlóbb ét eredményezi, míg a férfiak részéről a magasabb szint okozza ugyanezt a hatást [15]. A érzése ugyanakkor együtt jár azzal, hogy a megkérdezettek a saját és a partner ét közel azonosnak ítélik [23]. Célunk a meddőséggel kapcsolatos és a jellemzőinek és összefüggéseinek feltárása azoknál a magyar pároknál, akik asszisztált reprodukciót végző intézménybe jelentkeznek. Az és együttjárásának vizsgálatát tűztük ki célul, mind az egyének, mind a párkapcsolat szintjén. Módszer A vizsgálat a Reprodukciós zavarral küzdő párok vizsgálata i, párkapcsolati és nemi identitásbeli jellemzők mentén című PhD-kutatás keretében került lebonyolításra, amelyhez az etikai engedélyt az Egészségügyi Etikai Tanács Tudományos Kutatásetikai Bizottsága adta meg. Vizsgálati helyszínek, személyek A vizsgálat 5 magyarországi meddőségi központban zajlott (Debreceni Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, meddőségi szakrendelés, Debrecen; Jósa András Oktató Kórház, meddőségi szakrendelés, Nyíregyháza; Kaáli Intézet, Győr; Kaáli Intézet, Budapest; Róbert Károly Magánklinika, meddőségi központ, Budapest) 2012. február és 2013. március között. A részvételt öszszesen 126 első konzultációra érkező pár vállalta, azaz 252 fő (a részvételi arány 43%). A vizsgálatba bevont személyek az első orvosi konzultációra várakozva, a vizsgálati tájékoztató után aláírták a beleegyező nyilatkozatot és kitöltötték az általunk összeállított kérdőívcsomagot. A kitöltött kérdőívek visszajuttatására a következő konzultációig volt lehetőség. A vizsgálatban részt vevő 126 pár demográfiai és orvosi jellemzőit az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat Demográfiai és orvosi adatok Nők (N = 126) Férfiak (N = 126) Átlag±szórás vagy N (%) M±SD vagy N (%) Életkor 32,19±4,87 34,48±5,02 Párkapcsolat hossza (év) 7,32±3,66 Gyermektelenség hossza (év) 2,71±1,92 Iskolai végzettség Általános iskola/szakiskola 25 (19,8) 48 (38,1) Gimnázium/szakközépiskola 40 (31,7) 38 (30,2) Főiskola/egyetem 61 (48,4) 40 (31,7) Diagnózis 1 Ismeretlen eredet/nincs adat 110 (43,7) Csak női eredet 80 (31,7) Csak férfi eredet 52 (20,6) Közös eredet 10 (4,0) 1 Az adatokat a diagnosztikus folyamat végén bocsátották rendelkezésünkre az adott intézetek. Vizsgálati eszközök A reprodukciós problémákkal összefüggő mérésére a Nemzetközi FertiQoL kérdőívet használtuk [24]. A kérdőív központi része (Core) 24 itemet tartalmaz, és 4 alskálába szerveződik, amelyek a meddőséggel összefüggő i területeket érintenek: érzelmi 2014 155. évfolyam, 20. szám 784
(például Érez szomorúságot és lehangoltságot termékenységi problémái miatt? ), testi-kognitív (például Meddőséggel kapcsolatos gondolatai rontják a figyelmét és a koncentrációját? ), párkapcsolati (például Termékenységi problémáik ellenére gyengédek egymáshoz partnerével? ) és szociális (például Úgy érzi, hogy családja képes megérteni mindazt, amin Ön keresztül megy?). A négy alskála összegzéséből egy teljes skála is számolható. A kérdőív kérdéseire ötfokú Likert-skálán lehet választ adni. A kérdőíven elért magasabb pontok jobb et jeleznek. 2. táblázat Nemek közötti különbségek az és a tekintetében Nők Férfiak t-érték Érzelmi 69,01±16,33 81,41±12,80 6,71** Testi-kognitív 76,49±16,65 89,75±10,91 7,48** Párkapcsolati 83,33±13,35 85,38±12,79 NS Szociális 80,26±13,85 86,90±9,39 4,46** Teljes 77,27±12,05 85,86±9,35 6,32** Depresszió 12,32±3,35 11,09±2,71 3,18* *p<0,01 **p<0,001 3. táblázat A nők és a férfiak ének a saját és a partner jával és a gyermektelenség idejének hosszával mért korrelációi 1 Nőknél Női Férfi Érzelmi 0,45*** 0,18* Testi-kognitív 0,53*** 0,08 Párkapcsolati Szociális 0,25** 0,16 0,38*** 0,12 Teljes 0,51*** 0,17 Férfiaknál Férfi Női Gyermektelenség idejének hossza Érzelmi 0,44*** 0,21* 0,22* Testi-kognitív 0,41*** 0,19* 0,20* Párkapcsolati Szociális 1 Kontrollálva a párokra. *p<0,05 **p<0,01 ***p<0,001 0,53*** 0,11 0,21* 0,40*** 0,21* 0,14 A szintjét a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel vizsgáltuk [25], amely 9 tétellel méri a szociális visszahúzódást, a döntésképtelenséget, az alvászavart, a fáradékonyságot, a túlzott aggódást a testi tünetek miatt, a munkaképtelenséget, a pesszimizmust, az elégedettség és az öröm hiányát, és az önvádlást (például Minden érdeklődésemet elvesztettem mások iránt ). A válaszadó négyfokú Likert-skálán jelölheti, hogy egy-egy állítást mennyire érezte jellemzőnek saját magára az elmúlt 2 hétben (1: egyáltalán nem jellemző, 4: teljesen jellemző). A kérdőíven elért magasabb pontszámok több depresszív tünet meglétét jelzik. A kérdőívcsomag szociodemográfiai kérdéseket is tartalmazott, amelyek a vizsgálatba bevont személyek életkorára, legmagasabb iskolai végzettségére, családi állapotára, a párkapcsolat és a nem kívánt gyermektelenség idejére kérdeztek rá. Az etikai engedély, illetve az aláírt beleegyező nyilatkozatok biztosították az orvosi adatokhoz való hozzáférést. Statisztikai elemzés A statisztikai elemzés az SPSS 17.0 programcsomag (Chicago, IL, Amerikai Egyesült Államok) segítségével történt. Először a skálák belső konzisztenciájának és normáleloszlásának az ellenőrzése történt meg. A nemek közötti különbségeket független mintás t-próbákkal számoltuk ki. A férfiak és nők i és s pontszámai közötti összefüggést Pearson-korreláció segítségével vizsgáltuk. Az együttjárások vizsgálatára nemcsak az i alskálákat és -kérdőívet használtuk változóként, hanem a demográfiai kérdések közül a folytonos változókat, így a nők életkorát, a férfiak életkorát, a párkapcsolat hosszát és a nem kívánt gyermektelenségi idő hosszát. A párkapcsolati szintű összefüggések pontosabb számítására egy újabb változót alkottunk, ami a 126 párt különíti el egymástól. Parciális korreláció során a korábban mért együttjárásokat ezzel a változóval kontrolláltuk. A statisztikai szignifikanciaszintet a p<0,05 érték jelentette. Eredmények Az és a tekintetében is találtunk szignifikáns különbségeket a nemek között (2. táblázat). A férfiak jobb mutatókról számoltak be a meddőséggel összefüggő érzelmi, testi-kognitív, szociális és teljes területén, mint a nők. A párkapcsolati tekintetében nem volt különbség nők és férfiak között. A szintje a nőknél volt magasabb. A diagnózisára használt határértékek alapján a vizsgált személyek s tüneteinek megoszlása a következőképpen alakult: 149 fő (59%) normáltartományba tartozott, 61 fő (24%) enyhe, 10 fő (4%) közepesen súlyos, 32 fő (13%) súlyos ra utaló értékkel rendelkezett. 785 2014 155. évfolyam, 20. szám
Az i és a mutatók negatív korrelációi a nőknél és a férfiaknál is megjelentek, és szignifikáns együttjárásokat mutattak (3. táblázat). A férfiaknál a magasabb szint a saját alacsonyabb ükkel korrelált, illetve a nők alacsonyabb érzelmi ével mutatott gyenge összefüggést. A nőknél a magasabb s érték nemcsak a saját, hanem a partner több, alacsonyabb i mutatójával is összefüggött (érzelmi, testi-kognitív, szociális és teljes ). A demográfiai jellemzők közül csupán a nem kívánt gyermektelenség idejének a hossza mutatott korrelációs viszonyt a férfiak ével: a hosszabb ideje tartó nem kívánt gyermektelenség a férfiaknál alacsonyabb érzelmi, testi-kognitív, párkapcsolati és teljes gel járt együtt. Megbeszélés Vizsgálatunk magyar meddőségi központokba, ambulanciákra jelentkező párok i és s jellemzőit és azok összefüggéseinek feltárását tűzte ki célul, mind az egyének, mind a párkapcsolat szintjén. 5 magyar meddőségi központban 126 pár töltötte ki kérdőíveinket, a válaszadási hajlandóság 43% volt. Nemek közötti különbségek Eredményeink a nemek közötti különbségek tekintetében illeszkednek a korábbi adatokhoz: a nők több depresszív tünetről számolnak be [14, 15, 26, 27, 28], a meddőséggel összefüggő i mutatók pedig a párkapcsolati dimenziót kivéve a férfiakénál jobbak [27, 28, 29]. Feltűnő, hogy a nőknél az érzelmi a legalacsonyabb szintű, ami a termékenységi problémákkal összefüggő erősebb érzelmi megterheltséget jelzi. Ennek hátterében azt feltételezzük, hogy a nőkre jobban jellemző a tradicionális feminin magatartás: érzelmeiket könnyebben fejezik ki [16]; jellemzőbb, hogy a nem kívánt gyermektelenséggel együtt járó negatív érzelmeknek jobban átadják magukat [14, 30]. Magyar mintán a korábbi vizsgálatok a tekintetében nem találtak a nemek között különbséget [14, 16]. Férfiak esetében az eredményeink azt mutatják, hogy a régebb óta fennálló nem kívánt gyermektelenség az rosszabb mutatóit vonja maga után. Hasonló összefüggést eddig csak női mintán igazoltak [31]. Vizsgálatunkban a nők i mutatói sem a nem kívánt gyermektelenség hosszával [27, 28], sem más demográfiai jellemzővel nem mutattak összefüggést. A magasabb férfiaknál minden i dimenzió alacsonyabb értékével közepesen szoros öszszefüggést mutat. Nőknél hasonló erősségű együttjárás csak az érzelmi és a testi-kognitív területén figyelhető meg. Ahogy korábban is felhívtuk rá a figyelmet, a meddőséggel összefüggő érzelmi i pontszámok a női csoportban jóval alacsonyabbak, mint a többi i terület értékei. A testi-kognitív is valamelyest rosszabbnak tűnik, mint a párkapcsolati és szociális. Az érzelmi és a testikognitív dimenzió csak az egyén reakcióira fokuszál, míg a párkapcsolati és szociális a társas kapcsolatok alakulásáról nyújt képet számunkra. Nők esetében tehát azt láthatjuk, hogy a meddőséggel összefüggő egyéni válaszok valamelyest eltérnek attól, ahogy a nők a társas kapcsolatok meddőséggel összefüggő alakulását észlelik. Egy korábbi vizsgálat is rámutatott már arra, hogy a nem kívánt gyermektelenséggel küzdő nők körében az általános pszichológiai alacsony, ugyanakkor az általános szociális viszonylag magas; a lelki megterheltség mellett a társas kapcsolatok színvonala jó [15]. Ugyanez a vizsgálat a férfiaknál épp ellenkező tendenciát észlelt: az általános szociális dimenziója náluk rosszabb minőségűnek mutatkozott, míg a pszichológiai jobbnak. Párkapcsolati összefüggések A párkapcsolati dimenziója egyedülálló területnek bizonyul. Csak ezen a területen nem találtunk különbséget a nemek között [27, 28]. Ezen az i területen a nőknél a hatása egyéni szinten gyengén érzékelhetőnek mutatkozott [28], partneri szinten pedig nem érvényesült. Egyik fontos vizsgálati eredményünk, hogy meddő pároknál a nő magasabb szintje együtt jár a férfi meddőséggel összefüggő alacsonyabb ével. A talált összefüggéseink a korábbi vizsgálatok tanulságait is figyelembe véve azt mutatják, hogy a nő magasabb szintje okozza a férfi alacsonyabb ét. Feltételezhetjük, hogy a nők ja rontja a pár ét (tehát a férfiét is), míg a férfiak ja vélhetően bizonyos mértékig független a pár étől. Más eredmények szerint, ha a nők kevésbé használnak pozitív megküzdési technikákat, az mind a saját, mind a férj meddőséggel kapcsolatos aggodalmait fokozni fogja [20]. Ugyanakkor a férfiak optimistább megnyilvánulásai vagy pozitív átkeretezési módjaik inkább növelik a nők ját, illetve streszsz-szintjét [20, 22]. Arra vonatkozó eredményt is ismerünk a meddő párokat vizsgáló irodalomból, miszerint a férfiak esetében kétszer nagyobb az esély a súlyosabb ra, ha nem mindig kapnak érzelmi támaszt, elismerést a partnertől [32]. A nőknél jelentkező depreszszió és a férfiak alacsony ének kapcsolata mögött még a férfiak azon kognitív torzítása is meghúzódhat, miszerint hajlamosak partnerüket depresszívebbnek látni, mint a nők saját magukat [6]. Következtetések A vizsgálat erőssége, hogy magyar mintán először vizsgálta a meddőség során jelentkező t és i változásokat, és az azok között meghúzódó kap- 2014 155. évfolyam, 20. szám 786
csolatokat. Az összefüggések felderítése nemcsak az egyének, hanem a párkapcsolat szintjén is megtörtént. Ez azért hangsúlyos és fontos kérdés, mivel a nem kívánt gyermektelenség nem individuumokat, hanem párokat érint. A vizsgálati mintába öt magyar meddőségi központba érkező párok kerültek be (mind meddőségi ambulanciáról, mind IVF-központokból), amivel a minta reprezentativitását próbáltuk elősegíteni. Mindemellett érdemes lenne a mintát tovább bővíteni és több meddőségi központot bevonni a vizsgálatba. A vizsgálat korlátjának tekinthető, hogy a részvételi arány igen alacsony volt, ami a kapott eredményeket torzíthatja. A párkapcsolati szintű i változások vizsgálatát a maga komplexségében érdemes lenne több módon vizsgálni, illetve más változókkal is kontrollálni. Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság Pszichológia és Tanácsadás speciális témával foglalkozó csoportja (ESHRE Special Interest Group Psychology and Counselling ) 1999-ben nemzetközi irányelveket dolgozott ki a meddőség és a meddőség kezelése során felmerülő pszichológiai támogatás biztosítására. Az irányelvek szerint az asszisztált reprodukciós eljárások elkezdése előtt az orvosi kezelésekkel párhuzamosan, illetve a sikeres vagy sikertelen beavatkozások után pszichológiai segítség (pszichoedukáció, szupportív konzultáció, terápiás konzultáció) nyújtható a kezelteknek [33]. Mivel a magyar meddőségi ellátásról és az asszisztált reprodukcióról szóló protokoll a kezeltek pszichológiai ellátását ismertető irányelveket nem tartalmaz, és ezáltal e szolgáltatások OEP-finanszírozása sem valósul meg [2, 34], a betegek egyáltalán nem, vagy csak kis százalékban fordulnak pszichológushoz. Az és pszichés jóllét területének feltérképezése jó alapot nyújthat a meddő párok pszichoszociális ellátásának biztosításához. A vizsgálat eredményei a gyakorlati munka során is hasznosíthatóak. Amellett, hogy a minta nagy része minimális depreszszív tünetről számolt be, meg kell említenünk, hogy 47 fő (több mint 18,5%) esetében a szintje közepesen súlyosnak vagy súlyosnak tekinthető. Ez az arány közel azonos a korábbi vizsgálatok reprezentációjával [32, 35]. Ezekben az esetekben fel kell hívni a figyelmet, hogy szükség lenne a monitorozására már a meddőségi kezelésekre való jelentkezéskor, mivel a kezelések elején meglévő depresszív állapot a kezelések utáni nak igen erős előrejelzője [35]. Eredményeink igazolják a meddőség megélésének a nemek között észlelhető különbségeit, vagyis, hogy a nőket jobban megviseli a nem kívánt gyermektelenség, mint a férfiakat, illetve a nők a meddőség negatív hatásait jobban kifejezik. A pszichoszociális segítségnyújtás során főként, ha mindkét fél részt vesz a konzultációban és a terápiában érdemes hangsúlyt fektetni a nemek között előforduló különbségekre, azok feltárására. Amellett, hogy a férfiak általában jobb i mutatókkal rendelkeznek, mint a nők, a pszichoszociális gondozást számukra is érdemes felkínálni, mivel a felek meddőségre adott reakciói is kapcsolatban állnak egymással. Eredményeink szerint a nő depresszívebb hangulata is hozzájárulhat a férfi rosszabb éhez. Anyagi támogatás: Cs. R. E. publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergenciaprogram című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Szerzői munkamegosztás: CS. R. E.: vizsgálat megtervezése, hipotézisek kidolgozása, vizsgálat lefolytatása, statisztikai elemzések, kézirat megszövegezése, kézirat végleges változatának elkészítése. K.T.: vizsgálat lefolytatása, kézirat megszövegezése, kézirat végleges változatának jóváhagyása. BA: vizsgálat megtervezése, hipotézisek kidolgozása, kézirat megszövegezése, kézirat végleges változatának elkészítése. A cikk végleges változatát valamennyi szerző elolvasta és jóváhagyta. Érdekeltségek: A szerzőknek nincsenek érdekeltségei. Köszönetnyilvánítás Köszönjük a kutatásban résztvevő pároknak, hogy vállalták a kérdőívek kitöltését. Köszönjük a vizsgálatban részt vevő intézetek vezetőinek és dolgozóinak az adatgyűjtésben nyújtott együttműködését. Irodalom [1] Bernard, A., Krizsa, F.: Generally about infertility. In: Kaáli, S. (ed.): Modern diagnostic and therapy in infertility. [A meddőségről általában. In: Kaáli, S. (szerk.): A meddőség korszerű diagnosztikája és kezelése.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. [Hungarian] [2] Hungarian College of Obstetrics and Gyneacology: Professional guideline of Ministry of Public Health about infertility, workup and general treatment possibilities (1. revised version). [Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. Meddőségről: kivizsgálásról és a kezelés általános lehetőségeiről (1. módosított változat).] Hivatalos Értesítő, 2010, 30, 6480 6484. http://www.kozlonyok.hu/ kozlonyok/kozlonyok/12/pdf/2010/30.pdf [Hungarian] [3] Boivin, J., Bunting, L., Collins, J. A., et al.: International estimates of infertility prevalence and treatment-seeking: potential need and demand for infertility medical care. Hum. Reprod., 2007, 22(6), 1506 1512. [4] Zegers-Hochschild, F., Adamson, G. D., de Mouzon, J., et al.: The International Committee for Monitoring Assisted Reproductive Technology (ICMART) and the World Health Organization (WHO) Revised Glossary on ART Terminology, 2009. Hum. Reprod., 2009, 24(11), 2683 2687. [5] Lalos, A., Jacobsson, L., Lalos, O., et al.: The wish to have a child. Acta Psychiatr. Scan., 1985, 72(5), 476 481. [6] Wischmann, T., Stammer, H., Scherg, H., et al.: Psycho social characteristics of infertile couples: a study by the Heidelberg Fertility Consultation Service. Hum. Reprod., 2001, 16(8), 1753 1761. [7] Whiteford, L. M., Gonzalez, L.: Stigma: The hidden burden of infertility. S oc. Sci. Med., 1995, 40(1), 27 36. 787 2014 155. évfolyam, 20. szám
[8] Chachamovich, J. R., Chachamovich, E., Ezer, H., et al.: Investigating quality of life and health-related quality of life in infertility: a systematic review. J. Psychosom. Obstet. Gynaecol., 2010, 31(2), 101 110. [9] Williams, K. E., Marsh, W. K., Rasgon, N. L.: Mood disorders and fertility in women: a critical review of the literature and implication s for future research. Hum. Reprod. Update, 2007, 13(6), 607 616. [10] Jordan, C., Revenson, T. A.: Gender differences in coping with infertility: A meta-analysis. J. Behav. Med., 1999, 22(4), 341 35 8. [11] Salvatore, P., Gariboldi, S., Offidani, A., et al.: Psychopathology, personality, and marital relationship in patients undergoing in vitro fertilization procedures. Fertil. Steril., 2001, 75(6), 1119 1125. [12] Fassino, S., Pierò, A., Boggio, S., et al.: Anxiety, depression and anger suppression in infertile couples: a con trolled study. Hum. Reprod., 2002, 17(11), 2986 2994. [13] Verhaak, C. M., Smeenk, J. M., van Minnen, A., et al.: A longitudinal, prospective study on emotional adjustment before, during and after consecutiv e fertility treatment cycles. Hum. Reprod., 2005, 20(8), 2253 2260. [14] Szigeti, F. J., Konkolÿ Thege, B.: Psychological consequencies of infertility: a Hungarian pilot-study. [A meddőség pszichés velejárói egy hazai pilot-vizsgálat tükrében.] Magyar Pszichol. Szemle, 2012, 67(4), 713 731. [Hungarian] [15] Chachamovich, J., Chachamovich, E., Fl eck, M. P., et al.: Congruence of quality of life among infertile men and women: findings from a couple-based study. Hum. Reprod., 2009, 24(9), 2151 2157. [16] Cserepes, R. E., Kollár, J., Sápy, T., et al.: Effects of gender roles, child wish motives, subjective well-being, and marital adjustment on infertility-related stress: a preliminary study with a Hungarian sample of involuntary childl ess men and women. Arch. Gynecol. Obstet., 2013, 288(4), 925 932. [17] Lewis, A. M., Liu, D., Stuart, S. P., et al.: Less depressed or less forthcoming? Self-report of depression symptoms in women preparing for in vitro fertilization. Arch. Wome ns Ment. Health, 2013, 16(2), 87 92. [18] Berghuis, J. P., Stanton, A. L.: Adjustment to a dyadic stressor: a longitudinal study of coping and depressive symptoms in infertile couples over an insemi nation attempt. J. Consult. Clin. Psychol., 2002, 70(2), 433 438. [19] Peterson, B. D., Newton, C. R., Rosen, K. H., et al.: Coping processes of couples experiencing infertility. Family Relations, 2006, 55(2), 227 239. [20] Peterson, B. D., Pirritano, M., Christensen, U., et al.: The impact of partner coping in couples experiencing infertility. Hum. Reprod., 2008, 23(5), 1128 1137. [21] Donarelli, Z., Lo Coco, G., Gullo, S., et al.: Are attachment dimensions associated with infertility-related stress in couples underg o- ing their first IVF treatment? A study on the individual and crosspartner effect. Hum. Reprod., 2012, 27(11), 3215 3225. [22] Thompson, E. H., Woodward, J. T., Stanton, A. L.: Dyadic goal appraisal during treatment for infert ility: How do different perspectives relate to partners adjustment? Int. J. Behav. Med., 2012, 19(3), 252 259. [23] Chachamovich, J. R., Chachamovich, E., Ezer, H., et al.: Agreement on perceptions of quality of life in couples dealing with infertility. J. Obstet. Gynecol. Neonatal Nurs., 2010, 39(5), 557 565. [24] B oivin, J., Takefman, J., Braverman, A.: The Fertility Quality of Life (FertiQoL) tool: development and general psychometric properties. Fertil. Steril., 2011, 96(2), 409 415.e3. [25] Rózsa, S., Szádóczky, E., Füredi, J.: Psychometric properties of the Hungarian version of the shortened Beck Depression Inventory. [A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán.] Psychiatria Hungarica, 2001, 16(4), 384 402. [Hungarian] [26] Kraaij, V., Pruy mboom, E., Garnefski, N.: Cognitive coping and depressive symptoms in the elderly: A longitudinal study. Aging Ment. Health, 2002, 6(3), 275 281. [27] Huppelschoten, A. G., van Dongen, A. J., Verhaak, C. M., et al.: Differences in quality of life and emotional status between infertile women and their partners. Hum. Reprod., 2013, 28(8), 2168 2176. [28] Aarts, J. W., va n Empel, I. W., Boivin, J., et al.: Relationship between quality of life and distress in infertility: a validation study of the Dutch FertiQoL. Hum. Reprod., 2011, 26(5), 1112 1118. [29] Hsu, P. Y., Lin, M. W., Hwang, J. L., et al.: The fertility quality of life (FertiQoL) questionnaire in Taiwanese infertile couples. Taiwan J. Obstet. Gynecol., 2013, 52(2), 204 209. [30] Fekkes, M., Buit endijk, S. E., Verrips, G. H., et al.: Health related quality of life in relation to gender and age in couples planning IVF treatment. Hum. Reprod., 2003, 18(7), 1536 1543. [31] Karabulut, A., Ö zkan, S., Oğuz, N.: Predictors of fertility quality of life (FertiQoL) in infertile women: analysis of confounding factors. Eur. J. Obstet. Gynecol. Reprod. Biol., 2013, 170(1), 193 197. [32] Lund, R., Sejbaek, C. S., Christensen, U., et al.: The impact of social relations on the incidence of severe depressive symptoms among infertile women and men. Hum. Reprod., 2009, 24(11), 2810 2820. [33] Boivin, J., Appleto n, T. C., Baetens, P., et al.: Guidelines for counselling in infertility: outline version. Hum. Reprod., 2001, 16(6), 1301 1304. [34] Hungarian College of Obstetrics and Gyneacology: Professional guideline of Ministry of Public Health about fertility care, assisted reproduction, in vitro fertilization (1. revised version). [Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. Meddőség ellátásról asszisztált reprodukcióról In Vitro Fertilizációról (1. módosított változat).] Hivatalos Értesítő, 2010, 30, 6467 6479. http://www. kozlonyok.hu/kozlonyok/kozlonyok/ 12/PDF/2010/30.pdf [Hungarian] [35] Verhaak, C. M., Lintsen, A. M., Evers, A. W., et al.: Who is at risk of emotional problems and how do you know? Screening of women going for IVF treatment. Hum. Reprod., 2010, 25(5), 1234 1240. (Cserepes Réka Eszter, Debrecen, Nagyerdei krt. 98., 4032 e-mail: cserepes.reka@sph.unideb.hu) 2014 155. évfolyam, 20. szám 788