Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi mutatókkal rendelkeznek, míg a kárpátaljai fiatalság szegényebb, viszont értékrendjük a legtradicionálisabb vonásokat mutatja. Hipotézisünk szerint míg az anyagi javakat tekintve Partium a fejlettebb, a kulturális javakat tekintve nem ilyen egyértelmű a helyzet, az ilyen javakkal való ellátottság feltehetőleg a két régióban inkább hasonló. Ezen hipotézis ellenőrzése a jelen elemzés célja, bár vizsgálatunkban csupán két intézmény (a nagyváradi székhelyű Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc ) diákjaiból vettünk mintát, így eredményeink, csupán e két intézmény diákjaira általánosíthatók. A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre A mintában 314 határon túl tanuló diák szerepel, közülük 175 a Keresztény en és 139 a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskolán tanul első évfolyamon. Elsőként nézzük a szülők iskolai végzettségét, mint a kulturális háttér egyik legfontosabb mutatóját. Anya iskolai végzettsége (átlag) 3,38 3,09 3,25 Érvényes válaszok száma: 172 fő 139 fő 311 fő Apa iskolai végzettsége (átlag) 3,31 2,99 3,16 Érvényes válaszok száma : 166 fő 139 fő 305 fő (Az iskolai végzettség változók értékei: 1: 8 általános vagy kevesebb, 2:, 3: szakközépiskola, 4:, 5:, 6:. Ezen és a további táblázatokban vastagon jelöltük a nagyobb értékeket.) Amint látható, mindkét térségben a diákok anyjának magasabb az iskolai végzettsége mint az apáknak, emellett látszik, hogy Partiumban mind az anya, mind az apa magasabban iskolázott, mint Kárpátalján. Az átlagos végzettség szakközépiskola vagy mindkét térség szülői körében. A következő négy diagramm mutatja részletesen az apák és anyák iskolai végzettségét: A diákjai anyjának iskolai végzettsége 9% 31% 9% 2% 9% 22% szakközépiskola 18%
2 A diákjai anyjának iskolai végzettsége 8% 6% 10% 5% 33% szakközépiskola 38% A diákjai apjának iskolai végzettsége 7% 20% 11% 5% 6% 28% szakközépiskola 23% A diákjai apjának iskolai végzettsége 4% 9% 5% 2% 28% szakközépiskola 52% Amint látható, Partiumban az anyák körülbelül egyenlő arányban rendelkeznek szakmunkás, szakközépiskolai, illetve i végzettséggel, míg Kárpátalján jóval több a szakmunkás és szakközépiskolai, és kevesebb a i végzettségű anya. A i és i végzettség hasonló arányokat mutat, míg a nyolc általános, vagy annál alacsonyabb végzettségűek valamivel kevesebben vannak Kárpátalján. Az apák körében Kárpátalján kiugróan több a szakközépiskolai végzettségű és valamivel nagyobb a szakmunkások aránya mint Partiumban, valamint alig fordul elő i végzettség. A felsőfokú végzettség is ritkább a kárpátaljai apák körében, mint a partiumiaknál. Összességében tehát mind az anyák, mind az apák esetén Partium van kedvezőbb helyzetben. Ezután nézzük a kulturális tőke azon mutatóját, hogy mennyiben rendelkeznek közép-, vagy felsőfokú nyelvvizsgával a diákok a két térségben:
3 Nyelvvizsgával rendelkezők (%) 6,4 6,2 6,3 Érvényes válaszok száma : 172 fő 129 fő 301 fő Látható, hogy mindkét térség elsőéves diákjai körében elég alacsony a nyelvvizsgával rendelkezők aránya, de a régió kedvezőbb helyzetben van. A kulturális tőke fontos mutatói a diákok és szüleik olvasási szokásai és kulturális fogyasztása ( magas kultúrában való részvétel). Vizsgált változóink, hogy a diák és szülei olvasnak-e, milyen arányban olvasnak szépirodalmat a teljes létszámhoz viszonyítva, illetve azokhoz viszonyítva akik egyáltalán olvasnak, az utóbbi évben a diák hány könyvet olvasott, illetve, hogy milyen gyakran jár színházba, multiplex és hagyományos moziba, múzeumba, illetve hangversenyre. (A kérdőív kérdései között nem szerepelnek az objektívált kulturális tőke mutatói, mint például a családi könyvek, hanglemezek száma, így eredményeink nem teljes körűek a kulturális erőforrásokat tekintve.) Nézzük elsőként az olvasási szokásokat: Anya olvas-e (%) 69,2 58,7 64,7 Érvényes válaszok száma: 169 fő 126 fő 295 fő Apa olvas-e (%) 56,9 59 57,8 Érvényes válaszok száma: 160 fő 122 fő 282 fő Diák olvas-e (%) 86,5 81,8 84,4 Érvényes válaszok száma: 170 fő 132 fő 302 fő Diák utóbbi évben olvasott könyveinek száma (átlag) 8,05 5,41 6,9 Érvényes válaszok száma: 164 fő 126 fő 290 fő Anya szépirodalmat olvas-e (%) 15,1 12 13,8 Érvényes válaszok száma: 159 fő 117 fő 276 fő Apa szépirodalmat olvas-e (%) 9,3 9,5 9,4 Érvényes válaszok száma: 150 fő 116 fő 266 fő A diák szépirodalmat olvas-e (%) 31,1 22,8 27,7 Érvényes válaszok száma: 132 fő 92 fő 224 fő Anya olvas-e szépirod. az olvasók között (%) 21,8 21,5 21,7 Érvényes válaszok száma: 110 fő 65 fő 175 fő Apa olvas-e szépirod. az olvasók között (%) 16,3 17,2 16,7 Érvényes válaszok száma: 86 fő 64 fő 150 fő A diák olvas-e szépirod. az olvasók között (%) 36,6 30,9 34,4 Érvényes válaszok száma : 112 fő 68 fő 180 fő Előzetes feltételezésünk szerint az anyák többen olvasnak mindkét térségben, azonban adataink szerint ez csak Partiumban van így, Kárpátalján mindkét szülő hasonló arányban olvas. A két régiót összevetve a Partiumban az anyák közül jóval többen olvasnak, mint Kárpátalján, míg az apák körében a kárpátaljai apák között több a rendszeres olvasó. (Eszerint tehát itt megfordul az eddigi trend, miszerint a kulturális javakat tekintve a Partium előnyben volt kárpátaljai diákokkal szemben.) Ha a diák olvasási szokásait nézzük, Partiumban többen olvasnak, mint Kárpátalján, és az utóbbi évben Partiumban 8,05, míg Kárpátalján csupán 5,41 könyvet olvastak a diákok. (Az olvasásra fordított időnél azonban fordított a helyzet, Kárpátalján több időt fordítanak olvasásra, mint Partiumban l. Bocsi Veronika 2004...) A kulturális tőke fontos mutatója a szépirodalmi olvasottság. Eszerint az anyák több szépirodalmat olvasnak, mint az apák, de legtöbb szépirodalmat maguk a diákok olvasnak.
4 Általában a Partiumban olvasnak több szépirodalmat, de az apákat tekintve a vizsgált két régióban hasonló az arány. Ha az olvasókon belüli nézzük szépirodalmat olvasókat, az anyáknál a két régióban hasonló az arány, az apáknál Kárpátalján több a szépirodalmat olvasó, míg a diákok Partiumban olvasnak inkább szépirodalmat. Nézzük ezután az egyéb kulturális fogyasztást. A látogatási gyakoriságok mérésénél 1 jelenti, hogy soha, 2: évente, 3: havonta egyszer, 4: havonta többször, 5: hetente egyszer, 6: hetente többször, 7: naponta., a táblázatban ennek átlaga szerepel. Színház (átlag) 2,28 1,54 1,96 Érvényes válaszok száma: 172 fő 136 fő 308 fő Multiplex mozi (átlag) 1,7 1,3 1,52 Érvényes válaszok száma: 169 fő 134 fő 303 fő Hagyományos mozi (átlag) 2,04 1,74 1,91 Érvényes válaszok száma: 169 fő 131 fő 300 fő Múzeum (átlag) 2,27 1,81 2,07 Érvényes válaszok száma: 171 fő 133 fő 304 fő Hangverseny (átlag) 1,48 1,13 1,32 Érvényes válaszok száma : 170 fő 135 fő 305 fő A diák kulturális fogyasztását tekintve látható, hogy színházba, moziba, múzeumba és hangversenyre havonta egyszer, vagy annál ritkábban jutnak el átlagosan mindkét régióban. Ezen belül leggyakrabban hangversenyre, legritkábban hagyományos moziba járnak, de a különbség nem túl jelentős. A diákjai minden esetben valamivel gyakrabban járnak kulturális rendezvényekre, mint kárpátaljai társaik. Ennek oka lehet az is, hogy a kárpátaljai diákok közül több a kisebb városban, illetve falun élők aránya, mint azt majd később látni fogjuk. Összességében hipotézisünkkel ellentétben a partiumi diákok kulturális erőforrásokkal jobban vannak ellátva, mint kárpátaljai társaik (egyedül az apák olvasási szokásaiban kedvezőbb Kárpátalja helyzete), tehát a partiumi régió köztudottan jobb anyagi és gazdasági helyzete, a kulturális szférára is hatással van, az itteni diákok szülei iskolázottabbak, a magas kultúrában való részvételük nagyobb, a diákok és szüleik kulturális fogyasztása is magasabb.
5 A határon túl tanuló diákok anyagi háttere Nézzük elsőként a diákok lakáskörülményeit és a családban lévő testvérek számát, melyek az anyagi háttér fontos mutatói: Testvérek száma (átlag) 2,14 2,01 2,08 Érvényes válaszok száma: 172 fő 137 fő 309 fő Lakás szobaszáma (átlag) 2,98 5,58 3,96 Érvényes válaszok száma: 145 fő 88 fő 233 fő Egy háztartásban élők száma (átlag) 3,79 4,45 4,08 Érvényes válaszok száma: 172 fő 135 fő 307 fő Meglepő, hogy a tradicionálisabb értékrendű Kárpátalján kevesebb a testvérek száma, mint a Partiumban, bár az eltérés nem túl nagy. Ha azonban az egy háztartásban élők számát nézzük, akkor Kárpátalján élnek többen együtt, feltehetőleg több generáció van közös háztartásban. A lakások szobaszáma is Kárpátalján magasabb, feltehetőleg a többszobás falusi házakkal rendelkezők nagyobb arányszáma miatt. A diákok szubjektíven is megítélték családjuk anyagi hátterét a 10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest, illetve nyilatkoztak a családban lévő gépkocsik számáról: Jobban él-e mint tíz éve (átlag) 1,93 1,93 1,93 Érvényes válaszok száma: 151 fő 113 fő 264 fő Gépkocsik száma (átlag) 1,69 1,6 1,65 Érvényes válaszok száma : 172 fő 136 fő 308 fő Úgy tűnik anyagi helyzetüket ugyanolyannak, vagy kicsivel rosszabbnak ítélték a diákok mindkét térségben (1: rosszabb lett a helyzetük, 2: ugyanolyan, 3 jobb lett, a táblázatban ezek átlaga szerepel), és a két térség közt gyakorlatilag nincs különbség ebben a tekintetben. A családban Partiumban valamivel több gépkocsival rendelkeznek, mint Kárpátalján.
6 A család további 10 féle anyagi jószággal való ellátottságát mutatja a következő táblázat (a diákok a van-e a szüleid tulajdonában saját lakás, családi ház, telek... kérdésekre válaszoltak): Saját lakás (%) 79 51,7 67,5 Érvényes válaszok száma: 162 fő 118 fő 280 fő Családi ház (%) 50,3 87 67 Érvényes válaszok száma: 157 fő 131 fő 288 fő Telek (%) 50 57,3 53,3 Érvényes válaszok száma: 152 fő 124 fő 276 fő Nyaraló (%) 10,7 3,7 7,7 Érvényes válaszok száma: 150 fő 109 fő 259 fő Számítógép (%) 55,8 24,8 42,8 Érvényes válaszok száma: 156 fő 113 fő 269 fő CD lejátszó (%) 50,6 27,8 40,9 Érvényes válaszok száma: 154 fő 115 fő 269 fő Hi-fi torony (%) 31,5 29,3 30,6 Érvényes válaszok száma: 149 fő 116 fő 265 fő Mobiltelefon (%) 75,6 58,1 68 Érvényes válaszok száma: 160 fő 124 fő 284 fő Mosogatógép (%) 28,3 22,3 25,8 Érvényes válaszok száma: 152 fő 112 fő 264 fő DVD lejátszó (%) 6,2 2,7 4,7 Érvényes válaszok száma : 146 fő 110 fő 256 fő Amint látható általában a diákjai jobban el vannak látva anyagi javakkal, mint kárpátaljai társaik. A két régióban a saját lakás, családi ház, telek és mobiltelefonnál találhatjuk a legmagasabb arányszámokat, míg nyaralóval és DVD-vel viszonylag kevesen rendelkeznek. (A mosogatógépnél található viszonylag nagy arány feltehetőleg annak tulajdonítható, hogy egyesek mosógépnek értelmezték a kérdőívben.) Egyedül a családi ház és a telek tekintetében vannak előnyben a kárpátaljaiak. Ennek oka azonban feltehetőleg az, hogy köztük több a falun élő. Ezen hipotézis ellenőrzésére nézzük az alábbi diagrammokat: A diákjai állandó lakhelyének településtípusa 45% 1%3% 29% 22% falu kisváros megyeszékhely főváros
7 A diákjai állandó lakhelyének településtípusa 4% 4% 15% 77% falu kisváros megyeszékhely Látható, hogy Partiumban legtöbben megyeszékhelyen, a többiek pedig körülbelül fele-fele arányban kisebb városban, illetve falun laknak. Fővárosban lakó gyakorlatilag nem fordul elő egyik intézmény diákjai körében sem. Szembeszökő különbség, hogy a diákjai között mennyivel több a falun élő, és mennyire kevés a megyeszékhelyű lakos. Ez igazolja az erre vonatkozó előzetesen tett hipotéziseinket. Összességében míg az anyagi helyzet szubjektív megítélése a 10 évvel ezelőtti állapothoz képest hasonló volt a két régió általunk vizsgált diákjai körében, az objektív mutatókat tekintve a kárpátaljai régió diákjai anyagi helyzete majdnem minden szempontból rosszabb, mint partiumi társaiké. Egyedül a lakáshelyzetet tekintve jobb valamivel a kárpátaljaiak helyzete, de ennek oka, hogy közöttük több a falun élő, ami önmagában újabb hátrányt jelent ezeknek a diákoknak. Hipotézisünk tehát az anyagi háttérrel kapcsolatban igazolódott.