jog.qxd 2005.12.12. 18:02 Page 90 JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉS JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉS HOVA KERÜLHETÜNK? A jogi és igazgatási szakterületen kilenc intézményben, hét egyetemi jogtudományi karon és további két fõiskolai karon lehet tanulni*. A szakterület intézményeiben (amelybõl 5 a fõvárosban található) összesen közel harmincezren vesznek részt a képzésben, közülük huszonötezer az egyetemek jogtudományi karain. Összeállításunkban ezeket hasonlítjuk össze, a korábbi Államigazgatási Fõiskola (jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara) és a ma is önállóan mûködõ Rendõrtiszti Fõiskola jellemzõit külön mutatjuk be, hiszen képzésük jellege nem pusztán eltér a jogi karokétól, hanem egyedi is a magyar felsõoktatásban. Minden képzési formát és tagozatot figyelembe véve a legnépesebb a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 5789 hallgatóval. A legtöbb nappali tagozatos hallgatója (3124 fõ) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának van. Hallgatói létszámadatok (2004 2005) BCE-KIK Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar 3455 741 774 12 DE-ÁJK Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1485 754 745 14 ELTE-ÁJK Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 4748 3124 2358 72 KRE-ÁJK Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 760 757 416 3 ME-ÁJK Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 3001 938 920 3 PPKE-JÁK Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 3999 1562 1774 113 PTE-ÁJK Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 5789 1633 1629 4 SZTE-ÁJK Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 4635 1740 1234 0 RTF Rendõrtiszti Fõiskola 1862 556 1566 0 összes hallgató nappali tagozatos hallgatók államilag finanszírozott hallgatók külföldi hallgatók Megjegyzés: A Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar (SZE-JGK) adatai a gazdaságtudományi szakterületen találhatóak. Az intézmény gazdaságtudományi szakterületen tanuló hallgatóin kívül a joghallgatók körében is készült kérdõíves vizsgálat, melynek eredményei jelen fejezet hallgatói véleményeit bemutató részeiben szerepelnek. 90
jog.qxd 2005.12.12. 18:02 Page 91 JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉS BEKERÜLHETÜNK? A jogászképzés nem csak abban hasonlít az orvosira, hogy itt is osztatlan marad a teljes képzési idõ, hanem a bekerüléshez szükséges teljesítmény kiugróan magas szintjében is. A magas ponthatárok komoly erõpróbát jelentenek a felvételin ráadásul jószerivel valamennyi egyetemi jogászkaron. Közöttük is kiemelkedik az ELTE-ÁJK, ahol a legmagasabb volt a bejutási pontszám alsó határa. A 2005-ös ponthatárok súlyozott kari átlaga a jogtudományi szakokon, nappali alapképzésre felvettek között. felvirangsor Jogtudományi karok 140 130 131 128 127 124 123 120 118 90 80 70 ELTE-ÁJK PPKE-JÁK DE-ÁJK PTE-ÁJK ME-ÁJK KRE-ÁJK SZTE-ÁJK EGYETEMEK, FÔISKOLÁK MÉRLEGEN 100 106 110 2006 91
jog.qxd 2005.12.12. 18:02 Page 92 JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉS EGYETEMI KAROK JOGI ÉS IGAZGATÁSI KAROK AKADÉMIAI RANGSOROK HALLGATÓI KIVÁLÓSÁG Egy olyan népszerû és éppen ezért nagy versenyt jelentõ képzés, mint a jogtudományi, rendkívül vonzó az országos középiskolai tanulmányi versenyek helyezettjei számára is. A legtehetségesebb középiskolások közül az elmúlt öt évben 15-en az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanultak tovább. Országos középiskolai versenyeken elért helyezéssel bejutottak megoszlása (fõ) (2001 2005) SZTE-ÁJK 5 ELTE-ÁJK 15 PTE-ÁJK 2 PPKE-JÁK 1 A kördiagramon nem nevesített karok: DE-ÁJK 0 ME-ÁJK 0 KRE-ÁJK 0 Az ELTE-ÁJK-n tanuló diákok érték el a legtöbb tudományos diákkörös helyezést. Az arányszámokat tekintve azonban a miskolci jogi kar áll az élen, bár ez a teljesítmény inkább a debreceni jogi karral vethetõ össze reálisan, hiszen a hallgatói létszámok itt hasonlóak mégis, lényegesen jobb a miskolciak aránya. A tudományos érdeklõdés a késõbbiekben sem lankad sem Miskolcon, sem Budapesten, hiszen mindkét karon szép számmal tanulnak tovább doktori képzésben. A fõvárosi és a miskolci intézmény mellé ezen a téren azonban felzárkózik a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, ahol szintén sok PhD-hallgatót képeznek. Egy OTDK helyezésre jutó nappali tagozatos hallgatók száma (2004/2005) ME-ÁJK (1.) 31 DE-ÁJK (2.) 94 ELTE-ÁJK (3.) 98 PPKE-JÁK (4.) 104 KRE-ÁJK (5) 108 SZTE-ÁJK (6.) 116 PTE-ÁJK (7.) 149 92
jog.qxd 2005.12.12. 18:02 Page 93 EGYETEMI KAROK JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉS AZ OKTATÓI KAR A Miskolci Egyetem kiemelkedik a minõsített oktatók arányában is. Itt a legideálisabb (vagyis a legkisebb) az egy minõsített oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók száma. Egyébként ebben az összehasonlításban is a miskolci és a legnagyobb múltú fõvárosi jogi kar verseng egymással, hiszen az ELTE-ÁJK-n nagyon hasonló a minõsített oktatók aránya ám a pesti karon kétszer annyi hallgató jut egy oktatóra, mint Miskolcon, ami nem meglepõ a több mint háromszoros nappalis hallgatói létszám tükrében. Érdekesség, hogy a tudományos utánpótlásképzés hatékonysága terén sem találunk különbségeket: a két karon pont ugyanannyian szereztek tudományos fokozatot az elmúlt években. minõsített oktatók egy minõsített oktatóra jutó tudományos fokozatot aránya százalékban nappali tagozatos szerzett hallgatók (2004 2005) hallgatók száma (2004 2005) száma (2001 2005) ME-ÁJK (1.) 47,8 (1.) 21,8 (2.) 34 ELTE-ÁJK (2.) 47,1 (4.) 42,8 (1.) 34 KRE-ÁJK (3.) 45,8 (3.) 34,4 (6.) 0 DE-ÁJK (4.) 43,5 (2.) 27,9 (6.) 0 PPKE-ÁJK (5.) 31,4 (5.) 47,3 (5.) 2 SZTE-ÁJK (6.) 30,7 (7.) 75,7 (4.) 5 PTE-ÁJK (7.) 30,4 (6.) 68 (3.) 8 SZAKMAI PRESZTÍZS A HALLGATÓK SZERINT A megkérdezett jogászhallgatók kiemelkedõ arányban az ELTE-ÁJK-t tartották a legjobb hazai jogászképzõ helynek. Mellette gyakorlatilag egyetlen intézmény sem kapott érdemi számú szavazatot, leszámítva az egyes intézmények saját hallgatóinak véleményét. 60 50 40 30 20 10 0 A legszínvonalasabbnak tartott intézmények (említések aránya százalékban) 57,5 41,5 11,5 3,9 9 7,8 7,6 3,9 1,9 4,4 1,7 1,3 1,6 0,6 0,6 0,5 ELTE-ÁJK PTE-ÁJK SZTE-ÁJK ME-ÁJK DE-ÁJK PPKE-JÁK KRE-ÁJK SZE-JGK említések aránya minden intézmény hallgatóinak véleménye alapján említések aránya csak a többi intézmény hallgatóinak véleménye alapján 93
jog.qxd 2005.12.12. 18:02 Page 94 JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉS EGYETEMI KAROK A jogászhallgatók vizsgakövetelményei legendásan magasak ezt bizonyítja, hogy három intézményben is az átlaghoz képest igencsak nehéznek találják a tanulmányok teljesítését a hallgatók. Ebben az összehasonlításban a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara vezet, de az ELTE-ÁJK-n is nagyon komolyak az elvárások. A tanulmányok nehézsége (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) 94 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 4,31 4,24 SEGÍT AZ INTÉZMÉNY? HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG A jogi karokra járó hallgatók általában kevésbé tartják segítõkészeknek oktatóikat, mint más képzési területek diákjai. (Szinte az összes képzési területen az oktatók segítõkészségének hallgatói megítélése 3,6 felett volt, a jogi egyetemeken ez az átlagérték csak 3,2). Mindez annak tudható be, hogy a jogászképzésben a hallgatók számának megsokszorozódásával nem tudott lépést tartani az oktatói létszám változása, ezeken a karokon jut a legtöbb hallgató egy-egy oktatóra. Az oktatói magatartást a Károli Gáspár Református Egyetem jogászhallgatói ítélik meg a legkedvezõbben, és itt a legjobb a vélemény a képzés alatti munkáról, illetve tájékoztatásról is. A szolgáltatásokat tekintve a jogtudományi területen viszonylag újnak számító, illetve kisebb létszámú képzéseket (PPKE, KRE, ME) jobbaknak találták a joghallgatók, mint a nagyobb hagyományokkal rendelkezõ tudományegyetemek patinás jogi karait. KRE-ÁJK 3,18 3,61 3,37 DE-ÁJK 2,76 3,53 3,4 ME-ÁJK 2,77 3,34 3,01 SZE-JGK 2,27 3,31 2,91 PPKE-JÁK 2,39 3,24 2,43 PTE-ÁJK 2,21 3,14 3,06 ELTE-ÁJK 2,26 2,78 2,74 SZTE-ÁJK 1,92 2,6 2,83 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 oktatók segítõkészsége 4,08 3,57 3,52 3,47 3,38 3,38 SZTE-ÁJK ELTE-ÁJK PTE-ÁJK PPKE-JÁK SZE-JGK DE-ÁJK ME-ÁJK KRE-ÁJK Elégedettség a szolgáltatásokkal (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) képzés alatti munkalehetõségek biztosítása hallgatók tájékoztatása
jog.qxd 2005.12.12. 18:02 Page 95 EGYETEMI KAROK JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉS NÉPSZERÛSÉGI RANGSOROK Egy intézmény népszerûségének pontos fokmérõje, hogy mennyien jelentkeznek egy szakterületen az adott karra. Ez különösen jó mérõszám akkor, ha a képzõ intézményekben elérhetõ szakok száma között nincs nagy különbség, mint pl. a jogtudományi karok esetében. A 2005-ös jelentkezési statisztikák a fõvárosi intézmények túlsúlyáról árulkodnak: az összes jogtudományi alapképzésre jelentkezõ több mint a fele budapesti képzõhelyet jelölt meg elsõ helyen, és kiemelkedõen sokan akartak bejutni az ELTE-ÁJK-ra. Elsõ-helyes jelentkezések, alapképzés (2005) 1782 1198 982 A jogászok között hasonló a helyzet, mint a bölcsészeknél: a legkisebb jelentkezõi létszámmal rendelkezõ intézménybe, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán csak minden tizedik felvételizõ járt sikerrel 2005-ben. Azonban figyelembe véve a ponthatárokat és a hallgatói létszámot, itt elsõsorban az alacsony keretszám lehet az oka ennek az aránynak. A bekerülési követelményeket is összevetve ezekkel az adatokkal, látszik, hogy az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Pázmány jogi fakultásaira a legnehezebb a bejutás. elsõ helyen felvettek száma, alapképzés (2005) bejutási arány (2005) KRE-ÁJK 16 (1.) 10,8 PPKE-JÁK 190 (2.) 15,9 ELTE-ÁJK 387 (3.) 21,7 PTE-ÁJK 139 (4.) 26,3 DE-ÁJK 131 (5.) 30,4 SZTE-ÁJK 379 (6.) 38,6 ME-ÁJK 419 (7.) 55,1 760 529 431 ELTE-ÁJK PPKE-JÁK SZTE-ÁJK ME-ÁJK PTE-ÁJK DE-ÁJK KRE-ÁJK 148 HA ÚJRA KEZDHETNÉK...... a jogtudományi karok hallgatóinak nagy többsége ismét a jelenlegi intézményébe jelentkezne. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi karának hallgatói közül szinte mindenki elégedett korábbi döntésével. A szegedi joghallgatók egyharmada viszont már más intézményt választana, ami azért érdekes, mert a kar szakmai színvonalát az ott tanulók jónak tartják, és az intézménynek a szakterületen belül is van tekintélye. 95
jog.qxd 2005.12.12. 18:02 Page 96 JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉS EGYETEMI KAROK Jelenlegi intézményébe jelentkezne-e ismét? (igennel válaszolók százalékos megoszlása) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 96,9 89,5 88,9 A JOGTUDOMÁNYI DIPLOMA A MUNKAERÔPIACON A jogi pályán más szakterületeknél komolyabb jelentõsége, rangja van annak, hogy egy ügyvéd, jogász hol végzett, melyik szakirányon, milyen a megszerzett diploma minõsítése. Ezért a nagy hagyományokkal rendelkezõ, rangos jogi egyetemi karok elismertségét nagyon nehéz megközelíteniük más jogászképzõ intézményeknek. Mindez visszatükrözõdik a jogászokat alkalmazó munkavállalók véleményében is, körükben az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának van a legnagyobb tekintélye. A megkérdezett munkáltatók véleménye szerint magas színvonalon képeznek még jogászokat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a szegedi, a pécsi és a miskolci egyetemek jogi karain is. Ugyanakkor a legtöbben azt is elmondták a mélyinterjúkban, hogy összességében nem lehet a karok között nagy különbséget tenni, mert egyes egyetemeken bizonyos tanszékek, szakirányok kiváló színvonalúak, míg más egyetemeken ugyanezek kevésbé tekinthetõk annak, és az ott dolgozó oktatói gárda minõségétõl és létszámától függ. A képzés, a diploma értéke, piacképessége 84,7 83,9 83,9 81,3 DE-ÁJK PPKE-JÁK ME-ÁJK PTE-ÁJK SZE-JGK ELTE-ÁJK KRE-ÁJK SZTE-ÁJK MUNKAERÔ-PIACI KILÁTÁSOK HALLGATÓI SZEMMEL A diploma megítélésekor a rangsorból kiemelkedik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Államés Jogtudományi Kara, az itt tanulók szerint más jogi karhoz viszonyítva az ELTE ÁJK diplomáját ismerik el a leginkább Magyarországon, illetve külföldön (4,24, 4,03). A többi jogászképzõ hely közül piacképesnek ítélik a hallgatók a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem jogi karán szerezhetõ diplomát, minimális különbséggel az elõbbi javára. 68,5 A diploma értéke a munkaerõpiacon (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) 96 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 4,24 4,03 3,7 3,54 3,68 3,36 3,46 3,29 3,36 3,21 3,34 3,41 3,29 3,34 3,08 3,11 ELTE-ÁJK PTE-ÁJK SZTE-ÁJK ME-ÁJK SZE-JGK PPKE-JÁK DE-ÁJK KRE-ÁJK diploma hazai elismertsége diploma külföldi elismertsége
jog.qxd 2005.12.12. 18:02 Page 97 EGYETEMI KAROK JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉS A diploma értékével csaknem fordított sorrend alakul ki, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyire tudnak az egyes jogi karok a végzés utáni elhelyezkedésben segítséget nyújtani a diplomásoknak. A hallgatók szerint azon intézmények, ahol a megszerzett diploma kevésbé számít tekintélyes belépõnek a munka világába, többet segítenek a végzõsöknek állást szerezni. A végzés utáni elhelyezkedés segítsége a joghallgatók szerint (hallgatói értékelés 1-tõl 5-ig) 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 3,69 3,31 3,01 2,61 2,61 2,49 KRE-ÁJK DE-ÁJK ME-ÁJK PPKE-JÁK SZE-JGK PTE-ÁJK ELTE-ÁJK SZTE-ÁJK Elhelyezkedés: pályán maradni, esélylatolgatással A jogász túlképzésrõl szóló információk, hírek hatása jól érzékelhetõ a jogi karokra járó hallgatók munkaerõ-piaci várakozásaiban. Míg szinte minden karon egyöntetû és nagyon magas a szakterületen belül vagy ahhoz közeli pályán elhelyezkedni szándékozók aránya (95 99%), közel sem bíznak ennyien abban, hogy megfelelõ állást találnak 1-2 éven belül. A hallgatók több mint háromnegyedének derûlátása más képzési területekhez viszonyítva alacsonyabbnak tekinthetõ. A leginkább bizakodók a két egyházi felsõoktatási intézmény, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karainak hallgatói, míg a legkedvezõtlenebb elhelyezkedési esélyeket megfogalmazó diákok között jelentõs számban találjuk a patinás, nagy tekintélyû egyetemi karok (ELTE-ÁJK, SZTE-ÁJK) diákjait. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 A szakterületen maradni kívánó és az elhelyezkedési esélyeiket jónak ítélõ hallgatók aránya (%) 99,0 98,1 97,0 96,9 96,8 95,9 95,8 86,2 88,4 82,6 84,8 76,5 75,0 75,2 KRE-ÁJK SZE-JGK SZTE-ÁJK PTE-ÁJK ELTE-ÁJK PPKE-JÁK ME-ÁJK 2,28 2,13 szakterületen maradó jó elhelyezkedési esélyek 97
jog.qxd 2005.12.12. 18:02 Page 98 JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉS Kari indexek DE-ÁJK ELTE-ÁJK KRE-ÁJK A hallgatók osztályzata szerint a/az Debrecen Budapest Budapest SZAKMAI SZÍNVONAL 5. 1. 8. Intézménybe való bejutás nehézsége 3,36 4,21 2,80 Tanulmányok nehézsége 3,47 4,24 3,38 Diploma hazai elismertsége 3,29 4,24 3,08 Diploma külföldi elismertsége 3,34 4,03 3,11 TANULMÁNYI MENEDZSELÉSÜK 2. 7. 1. Oktatók segítõkészsége 3,53 2,78 3,61 Szakmai önképzési lehetõségek 3,48 3,29 3,38 Egyéni szakmai érdeklõdés kielégítése 3,51 3,30 3,51 Szakmai konferenciákon részvételi lehetõség 3,54 3,30 3,55 Végzés utáni elhelyezkedés segítése 3,31 2,28 3,69 Kutatásokba való bekapcsolódás lehetõsége 3,04 2,80 3,57 Képzés alatti munkalehetõségek biztosítása 2,76 2,26 3,18 OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRA 1. 6. 7. Számítógépellátottság 3,48 2,49 3,11 Könyvtár színvonala 3,62 3,92 3,16 Tantermek felszereltsége 3,53 2,66 3,37 ÉPÜLETEK 4. 7. 3. Intézmény épületeinek állapota 3,80 2,91 3,63 Intézmény megközelíthetõsége 3,84 4,35 3,81 Kollégium színvonala 3,35 2,49 3,41 Intézmény külleme 3,49 2,43 3,72 EGYETEMI-FÕISKOLAI LÉGKÖR 2. 8. 3. Intézményen belüli étkezési lehetõségek 3,10 1,93 2,73 Kulturális lehetõségek 3,47 2,79 2,97 Sportolási lehetõségek 3,31 2,25 2,67 Általában az intézményi légkör 3,74 3,36 3,88 Hallgatók tájékoztatása tanulmányi ügyekben 3,40 2,74 3,37 Intézményi demokrácia 3,44 2,62 3,37 98 Hallgatói önkormányzat tevékenysége 3,19 2,72 3,46 Oktatók és hallgatók viszonya 3,44 2,71 3,79
jog.qxd 2005.12.12. 18:03 Page 99 JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉS Kari indexek ME-ÁJK PPKE-JÁK PTE-ÁJK SZTE-ÁJK SZE-JGK Miskolc Budapest Pécs Szeged Gyõr 7. 4. 2. 3. 6. 3,03 2,91 3,38 3,70 3,15 3,38 3,57 4,08 4,31 3,52 3,46 3,34 3,70 3,68 3,36 3,29 3,41 3,54 3,36 3,21 4. 3. 5. 8. 6. 3,34 3,24 3,14 2,60 3,31 3,26 3,52 3,33 2,81 2,90 3,24 3,60 3,52 2,90 3,07 3,40 3,54 3,35 2,92 3,02 3,01 2,61 2,49 2,13 2,61 3,18 3,32 2,97 2,49 2,37 2,77 2,39 2,21 1,92 2,27 3. 5. 2. 4. 8. 3,52 3,40 3,22 3,69 2,41 3,55 3,44 3,52 3,60 2,97 3,29 3,44 3,69 2,44 3,30 6. 1. 2. 5. 8. 3,23 4,24 4,62 3,26 3,58 2,92 4,54 4,34 4,50 3,46 2,98 3,00 2,52 2,9 2,04 3,25 4,24 4,15 3,75 2,92 1. 7. 4. 6. 5. 3,67 3,08 2,01 2,17 3,14 3,71 3,06 3,50 3,32 2,97 3,91 2,68 2,99 3,34 3,52 4,02 3,44 3,89 3,48 3,88 3,01 2,43 3,06 2,38 2,91 3,36 2,35 2,90 2,76 2,71 3,43 2,13 3,31 2,75 2,93 3,22 3,19 3,07 2,49 3,11 99