Komplex hálózatok: alapfogalmak, modellek, módszerek

Hasonló dokumentumok
Társadalmi és gazdasági hálózatok modellezése

Társadalmi és gazdasági hálózatok modellezése

Társadalmi és gazdasági hálózatok modellezése

Hálózatok fejlődése A hatványtörvény A preferential attachment A uniform attachment Vertex copy. SZTE Informatikai Intézet

A Barabási-Albert-féle gráfmodell

Véletlen gráfok. Backhausz Ágnes Eötvös Loránd Tudományegyetem és MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet december 2.

Szalai Péter. April 17, Szalai Péter April 17, / 36

Véletlen gráfok, hálózatok

Betekintés a komplex hálózatok világába

Zsidók, tudomány és hálózatok?

Csima Judit BME, SZIT február 18.

Szociális hálózatok Gráf alapú módszerek. Adatbányászat. Klaszterezés Szociális hálózatok. Szegedi Tudományegyetem. Adatbányászat

Közösségek keresése nagy gráfokban

Szociális hálók klaszterezése

1: Bevezetés: Internet, rétegmodell Alapok: aszimptótika, gráfok. HálózatokII, 2007

A hazai elszámolásforgalom hálózati elemzése

Gráfelméleti feladatok. c f

Adatszerkezetek 2. Dr. Iványi Péter

Számítógép hálózatok, osztott rendszerek 2009

Összefoglalás és gyakorlás

Hierarchikus skálafüggetlen gráfok generálása fraktálokkal

1. tétel - Gráfok alapfogalmai

Diszkrét matematika 2.

Közösség detektálás gráfokban

Gráf-algoritmusok ERŐS / GYENGE KÖTÉSEK

A MATEMATIKA NÉHÁNY KIHÍVÁSA

Algoritmusok bonyolultsága

Gráfelméleti alapfogalmak

HAMILTON ÚT: minden csúcson PONTOSAN egyszer áthaladó út

Csima Judit BME, SZIT február 17.

Bevezete s a ha ló zatók vila ga ba

Összetett hálózatok a híradástechnikában

Adatszerkezetek II. 1. előadás

Statisztikai módszerek a skálafüggetlen hálózatok

22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA

Algoritmuselmélet 18. előadás

INFORMÁCIÓTERJEDÉS MODELLEZÉSE HÁLÓZATOKON DIFFERENCIÁLEGYENLETEKKEL

Feladatok, amelyek gráfokkal oldhatók meg 1) A königsbergi hidak problémája (Euler-féle probléma) a

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.

HAMILTON KÖR: minden csúcson PONTOSAN egyszer áthaladó kör. Forrás: (

Hálózati elemzések az üzleti életben. Kovács Gyula Sixtep Kft.

Ez is Hungaricum. Kovács Vera, Palotay Dorka, Pozsonyi Enik, Szabó Csaba január 27. ELTE

Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006

EGYSZERŰ, NEM IRÁNYÍTOTT (IRÁNYÍTATLAN) GRÁF

Lineáris különböz ségek

REKLÁMPSZICHOLÓGIA. 1/a. TÁRSTUDOMÁNYOK és ÚJ TUDOMÁNYÁGAK

Társadalmi és gazdasági hálózatok modellezése

Pál Judit - Vörös András. Budapesti Corvinus Egyetem. Kapcsolatháló- és Oktatáskutató Központ március 1.

Valószín ségszámítás és statisztika

Gráfelmélet/Diszkrét Matematika MSc hallgatók számára. 13. Előadás

Diszkrét matematika 2.

Gépi tanulás a gyakorlatban. Kiértékelés és Klaszterezés

Gráfelméleti feladatok programozóknak

7. Régió alapú szegmentálás

Sali Attila Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. I. B. 137/b március 16.

Lokális tulajdonságok véletlen. Nagy Gábor

NE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ!

Magyar és angol szóasszociációs hálózatok vizsgálata. Orosz Katalin Kovács László Pollner Péter

Valószínűségszámítás és statisztika a fizikában március 12.

Gráfalgoritmusok ismétlés ősz

Szociális hálózatok geográfiai beágyazódása

Mázsár Noémi. A járványterjedés modellezése véletlen gráfokon

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2017/2018-as tanév 2. forduló Haladók II. kategória

Érdemes egy n*n-es táblázatban (sorok-lányok, oszlopok-fiúk) ábrázolni a két színnel, mely éleket húztuk be (pirossal, kékkel)

A fehérjehálózatok vizsgálatának matematikai módszereiről. ELTE Matematikai Intézet Protein Információs Technológia Csoport & URATIM Kft.

A társadalom hálózati jelenségeinek adatvezérelt vizsgálata I: Társadalmi terjedés. Magyar Tudomány Ünnepe 2017 Számítógépes Társadalomtudomány

Deníciók és tételek a beugró vizsgára

Diszkrét matematika 2 (C) vizsgaanyag, 2012 tavasz

Gráfelmélet. I. Előadás jegyzet (2010.szeptember 9.) 1.A gráf fogalma

Önszerveződő adatbázisok


1. zárthelyi,

Hálózatelméleti modellek a banki rendszerkockázatra. Mázsár Noémi. Témavezet : Dr. Csóka Péter. Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék

Algoritmuselmélet. Legrövidebb utak, Bellmann-Ford, Dijkstra. Katona Gyula Y.

Érdekes informatika feladatok

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Specifikáció. B logikai formula, a bemeneti feltétel, K logikai formula, a kimeneti feltétel, A az algoritmus, amelyre az állítás vonatkozik.

Puskás Béla: Hálózatelméleti alapok

Egy negyedikes felvételi feladattól az egyetemi matematikáig

Euler tétel következménye 1:ha G összefüggő síkgráf és legalább 3 pontja van, akkor: e 3

Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék

A félév során előkerülő témakörök

A Markowitz modell: kvadratikus programozás

Doktori disszertáció. szerkezete

Számítógép és programozás 2

5/1. tétel: Optimalis feszítőfák, Prim és Kruskal algorithmusa. Legrövidebb utak graphokban, negatív súlyú élek, Dijkstra és Bellman Ford algorithmus.

Más szavakkal formálisan:, ahol olyan egész szám, hogy. Más szavakkal formálisan:, ahol olyan egész szám, hogy.

Elméleti összefoglaló a Valószín ségszámítás kurzushoz

Gráfok 1. Tárolási módok, bejárások. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás. Szénási Sándor

Példa Hajtsuk végre az 1 pontból a Dijkstra algoritmust az alábbi gráfra. (A mátrixban a c i j érték az (i, j) él hossza, ha nincs él.

Forgalmi modellezés BMEKOKUM209

Optika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reexió sík és görbült határfelületen. Fermat-elv

SzA II. gyakorlat, szeptember 18.

Ellátási lánc optimalizálás P-gráf módszertan alkalmazásával mennyiségi és min ségi paraméterek gyelembevételével

Diszkrét matematika 2.C szakirány

III. Gráfok. 1. Irányítatlan gráfok:

Síkbarajzolható gráfok Április 26.

Eseményalgebra. Esemény: minden amirl a kísérlet elvégzése során eldönthet egyértelmen hogy a kísérlet során bekövetkezett-e vagy sem.

Algoritmuselmélet. 2-3 fák. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 8.

Online algoritmusok. Algoritmusok és bonyolultságuk. Horváth Bálint március 30. Horváth Bálint Online algoritmusok március 30.

Átírás:

Komplex hálózatok: alapfogalmak, modellek, módszerek London András, Németh Tamás 2015. április 13.

Motiváció Alapfogalmak Centralitás mértékek Néhány gráfmodell Hálózatok mindenhol! ábra 1: Facebook kapcsolati háló Közösségek

Hálózatok mindenhol! ábra 2: 9/11 terrorista hálózat (kapcsolatok, pénzáramlás). Bármely két pont legfeljebb 2 távolságra van egymástól. Forrás: Paul Sperry, NY Post

Motiváció Alapfogalmak Centralitás mértékek Néhány gráfmodell Hálózatok mindenhol! ábra 3: Európai légi közlekedési hálózat dinamikusan. Közösségek

Hálózatok mindenhol! ábra 4: Az USA elektromos ellátó rendszere. 2003.08.14-én az észak-keleti áramellátás teljesen leállt.

Hálózatok mindenhol! ábra 5: A Trónok harca szerepl inek interakciói (1-2. évad). Az élek vastagsága a találkozások számával arányos.

Mit l komplex? Sok egymással kapcsolatban álló és egymásra ható szerepl Adaptivitás: visszajelzés, kooperáció Növekedés, evolúció Nincs linearitás: Az egész több, mint a részek összessége!

Gráfok Deníció (Gráf) G := (V, E) gráf, ahol V = (1, 2..., N) a gráf csúcsai és E V V a gráf élei. ábra 6: Gráfok, alapfogalmak. (Forrás: Aaron Clauset, Network Analysis and Modelling course)

Gráfreprezentációk ábra 7: Gráfreprezentációk: Szomszédsági mátrix, szomszéd lista, éllista (Forrás: Aaron Clauset, Network Analysis and Modelling course)

Fokszámok, utak, komponensek A = [a ij ] R n n G szomszédsági mátrixa: i pont foka: k i = n j=1 a ij Fokszámeloszlás: P(egy véletlenül választott pont foka k) Út: csúcsok sorozata, (i, j, k,..., m, n), ahol az egymást követ csúcsok között van él; legrövidebb út két pont között: az összes lehetséges út közül a legrövidebb. Komponens, er sen összefügg komponens, stb.

Mennyire fontosak a hálózat pontjai? struktúrális tulajdonság szempontjából, például magas fokszámú a központban van valamilyen dinamikus folyamat szempontjából fontos (pl. fert zés terjedés, véletlen bolyongás) = Centralitás Minél centrálisabb annál fontosabb, minél kevésbé centrális annál kevésbé fontos

Fokszám Nagyobb fokszám fontosabb pont k i = n a j=1 ij; irányított: ki be = n a j=1 ji, ki ki = n a j=1 ij ábra 8: Be- és kifok centralitás.

Közelség (closenes), köztiség (betweennes) Closeness: mennyire van a központban a pont átlagosan milyen hosszúak a pontból induló legröviebb utak a hálózat többi pontjába C(i) = n 1 i j l, ij ahol l ij az i és j közti legrövidebb út hossza. = Számolás: Floyd-Warshall algoritmus ábra 9: Mennyi X és Y closeness értéte?

ábra 10: Mennyi X és Y betweennes értéte? Közelség (closenes), köztiség (betweennes) Betweenness: Két pont milyen messze van egymástól, ha át kell menni egy kijelölt harmadik ponton BC(k) = σ ij (k), σ ij i k j ahol σ ij a i és j közötti legrövidebb utak száma, σ ij (k) pedig azon legrövidebb i j utak száma, melyek átmennek k-n = Szorgalmi: gondolkozzunk egy O(nm) futási idej BC számító algoritmuson (m a gráf éleinek száma)

Sajátérték, PageRank Alapötlet: nem minden szomszéd egyforma súllyal számít a centralitás kiszámításánal Rekurzív formula: x (t+1) i = n j=1 w ij x (t) j Minél fontosabb a szomszéd, annál jobban járul hozzá az adott pont fontosságához Mátrix formában: Ax = λ 1 x, ahol λ 1 az A mátrixhoz tartozó legnagyobb sajátérték

Sajátérték, PageRank Mi a helyzet ha a gráf nem összefügg? = Véletlen szörföz, ld. Google keres motor 1 Rekurzió: PR(i) 1 λ n + λ j N + (i) PR(j) k ki (j), ahol λ [0, 1] paraméter (ugró faktor), N + (i) az i pont be-szomszédsága 1 Brin & Page, Computer networks and ISDN systems,1998

Gráfmodellek Milyen általános közös tulajdonságai vannak tipikus gráfoknak? Tudjuk-e valamilyen modellel közelíteni a valóságban megjelen hálózatokat? A különböz területeken (társadalom, gazdaság, biológia, technológia) megjelen hálózatok modelljei között mik a legfontosabb különbségek/hasonlóságok?

Erd s-rényi modell 2 G(n, p) minden élt p [0, 1] valószín séggel húzunk be, egymástól függetlenül élek száma várhatóan: ( n 2) p átlagos fokszám: k = (n 1)p fokszámeloszlás: ( ) n 1 P(k i = k) = p k (1 p) n 1 k, k azaz binomiális. Fontos és rendkívül sokat vizsgált matematikai modell A valóságban megjelen hálózatok jellemz en nem ilyen típusúak! 2 Erd s & Rényi, 1959

Kisvilág gráfok Stanley Milgram (1933-84) kísérlete: véletlenül kiválasztott emberek küldjenek egy levelet egy közeli ismer snek, hogy az szintén továbbküldje így, azzal a céllal, hogy egy általuk valószín leg ismeretlen bostoni orvoshoz eljusson végül a levél A 64 levél az USA 64 különböz pontjáról átlagosan 5.5 levélváltás után célba ért = Kicsi átmér : A legtávolabbi pontok sincsenek túl messzire egymstól... További fontos jellemz : háromszögek száma nagy

Watts-Strogatz modell 3 Kiindul egy 4-reguláris gráfból (minden pont foka 4) Minden élt p valószín séggel átdrótoz ( azaz (i, j) él esetén választunk véletlenül egy k pontot, és p valószín séggel töröljük (i, j)-t és behúzzuk (i, k)-t) = log n az átmér ; Ha (i, j) és (i, k) is él, akkor nagy valószín séggel (j, k) is az (azaz háromszövek száma nagy) 3 Watts & Strogatz, Nature, 1998

Barabási-Albert modell 4 Genaratív modell hogyan fejl dhet ki egy hálózat? A preferential attachment modell: 1 kezetben egy összefügg G 0 gráf n 0 ponton 2 t id pontban hozzáadunk G t -hez egy új v pontot P(v -t összekötjük egy meglév i-vel) = k i j k j 4 Barabási & Albert, Science, 1999

Barabási-Albert modell Úgynevezett skálafüggetlen hálózatot kapunk: P(k i = k) k α Hatványtörvény szerinti fokszámeloszlás: néhány pont foka nagy, viszont a legtöbb pontnak csak kevés szomszédja van Átlagos úthossz: l ln n/ ln ln n A valóságban számos hálózat ilyen tulajdonságot mutat: szociális hálók, pénzügyi hálózatok, WWW, biológiai hálózatok, közlekedési hálózatok, stb.

Közösségek Nagyméret szervez dési mintázatok keresése Bizonyos pontok hasonlóbbak/ közelebb vannak egymáshoz, míg más pontoktól távol helyezkednek el ábra 11: Hálózat három közösséggel.

Közösségek - modularitás Az adott gráf mennyire tér el egy ugyanolyan fokszámeloszlású véletlen gráftól? Modulartás = #{közösségen belüli élek} E[#{közösségen belüli élek}) egy azonos fokszámeloszlású véletlen gráfban] Newman-modularitás 5 Q = 1 2M (a ij p ij )δ(c i, C j ), i,j δ a Dirac-delta függvény, p ij pedig annak a valoszín sége, hogy i és j össze van kötve egy véletlen (null-modell) gráfban Szorgalmi: gondolkozzunk közösség keres algorimusban, melynek lényege a modularitás függvény maximalizálása 5 Newman, Physical Review E, 2004

Néhány további fontos hálózati szerkezet Mag-periféria Hagymaszerkezet Nestedness (egymásba ágyazottság) Rich club ábra 12: További tipikus hálózat szerkezetek