Mechanikai megmunkálás I Ipari termék- és formatervezőknek

Mechanikai megmunkálás I Ipari termék- és formatervezőknek Dr. Szabó Imre előadásanyagának felhasználásával, Papp Tibor NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/1. fólia

ALAPFOGALMAK A gyártási főfolyamatban a faanyagok forgácsolással történő megmunkálásával, előírt méretű, alakú és felületi minőségű alkatrészeket állítunk elő, ezeket legtöbbször ragasztással egyesítjük, összeszereljük és felületkezeljük. A bútor- és épületasztalos iparban alkalmazott fontosabb alapanyagok: tömör faanyagok, lap- és lemezanyagok, furnérok és egyéb borítóanyagok. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/4. fólia

ALAPFOGALMAK Megmunkálási módok: Pozicionális megmunkálás mozgás közbeni megmunkálás Pozicionális megmunkálás A - alkatrész; B - lyukfúrás sorozatfúró gépen; C - lyukfúrás oszlopos fúrógépen; 1-4 - pozíciók NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/4. fólia

ALAPFOGALMAK Vannak esetek, amikor egyetlen befogással az alkatrész több helyzete is biztosítható készülék alkalmazásával. Készülék alkalmazása pozícionális megmunkáláskor: 1 - gépasztal; 2 - készülék; 3 - szorítócsavar; 4 - alkatrész; 5 - fészkek a vezetőtüske számára; 6 - vezetővonalzó; 7 - vezetőtüske Mozgás közbeni megmunkálási módnak nevezzük azt a megmunkálást, amikor a megmunkálás ideje alatt a munkadarab mozog, azaz előtoló mellékmozgást végez. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/5. fólia

ALAPFOGALMAK A technológiai bázis Bázisképzésnek nevezzük az adott alkatrész egyértelműen meghatározott - megmunkálás alatt a szerszámhoz, szereléskor a többi alkatrészhez viszonyított - helyzetének megadását. Bármely szilárd testnek hat szabadsági foka van, vagyis hat lehetséges irányban mozdulhat el. (6. ábra) Az elvégzendő művelettől, illetve az alkatrész termékben lévő helyzetétől függően a bázisképzés mindig maga után vonja az alkatrész néhány, vagy összes szabadsági fokának elvesztését. (7. ábra) a, b, c, d, e, f - alátámasztási pontok NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/8. fólia Technológiai és tervezési bázisokat különböztetünk meg. Az utóbbit a tervezők alkalmazzák a termékek tervezésekor. A technológiai bázis beállítási-, szerelési-, és méretellenőrzési bázisra osztható fel.

ALAPFOGALMAK A mechanikai megmunkálás pontossága Alakpontosság, Méretpontosság, Az alkatrész lehetséges méret- és alakhibái (lásd az ábrát) l - névleges hossz, B - névleges szélesség, α - az élek által bezárt névleges szög, l - a névleges mérettől való eltérés, B - szögtől való eltérés, s - a síktól való eltérés (húrmagasság). Az alkatrészek alak és mérethibáit kiváltó tényezők A megmunkálandó anyag (darab) tulajdonságai, A gépek és berendezések geometriai pontossága, Gépállapot A gépek és berendezések beállításának pontossága. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/6. fólia

A MECHANIKAI MEGMUNKÁKÁS MŰVELETEI A faanyag mechanikai megmunkálásának formái: Megmunkálás: Fűrészelés Rendeltetés: Szabás (alkatrész nyersméret kialakítás) Gyalulás Marás Fúrás Keresztmetszeti megmunkálás, Szerkezeti megmunkálás Csiszolás Felületi minőség biztosítása NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/9. fólia

A tömör t r faanyag megmunkálási, forgácsol csolási si irányai Szíjács Bél Geszt Tranverzális = Bütüirányú forgácsolás Radiális felület = Rostirányú forgácsolás, sugárirányú forgácsolás Tangenciális. = Húrirányú forgácsolás, rostirányú forgácsolás Szöget-bezáró forgácsolás? Mi a helyzet az agglomerált és kompozit termékekkel?

ALAPFOGALMAK Forgácsolási síkok és irányok Tömörfa: A B C bütüsík, keresztirány hosszirány harántirány Falemez: A=E B=D C=D éllel párhuzamos lapsíkban lapsíkban NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/4. fólia

Forgácsolási főirányok és mellékirányok

Mozgások forgácsolás közben Forgácsolás csak akkor jön létre, ha a munkadarab és a szerszám egymáshoz képest elmozdul. A szerszám és a munkadarab közötti relatív elmozdulást forgácsoló főmozgásnak nevezzük és m/s-ban mérjük. A forgácsoló főmozgás lehet: Egyenes vonalú, alternáló mozgás (keretfűrészgép, furnérhasító gép) Egyenes vonalú folytonos mozgás (szalagfűrészek) Forgó mozgás (körfűrész, fúró, maró, gyalugépek) A forgácsoló főmozgás azonban nem elegendő, folyamatosan biztosítani kell, hogy a forgácsoló fogak megfelelő mélységben haladjanak a munkadarabban. Ehhez kell előtoló mellékmozgás (példa: körfűrészgép), vagy fogásvétel (furnérhasító gép, vízszintes szalagfűrész).

A forgács geometriája Forgácsalakok Az anatómiai főforgácsoló irányok (A, B, C) jellemző forgácsalakjai Előhasadás: B és C irányokban, δ metszőszög kis értéke esetén. Elkerülése: forgácstörővel, vagy nagy δ metszőszöggel

A forgácsolás jellemzői Forgácsolási sebesség A forgácsolás előfeltétele a munkadarab és a szerszám egymáshoz képesti relatív elmozdulása. E fő- és mellékmozgások sebessége a forgácsolási sebesség, amit v f, és m/s-ban, vagy m/min-ben mérjük. A forgó mozgást végző szerszámok forgácsolási sebessége: ahol: D= körfűrész, maró, gyalu, szalagvezető tárcsa átmérője (m) n= szerszámok, vagy megvezető tárcsák fordulatszáma (1/perc)

ALAPFOGALMAK A felületi simaság (finomság, érdesség) A rendszerint forgó főmozgást végző forgácsoló szerszám és az anyag előtoló mellékmozgása miatt ciklois ív mentén történő anyagleválasztások miatta faanyagon hullámos megmunkálási felület jön létre. A felületi simaság különböző formái I - egyenletes sima, II - hullámos sima, III - egyenletes érdes, IV - hullámos érdes. A hullámosság mértéke a hullámhosszal és a hullám magasságával jellemezhető. A felület hullámosságáról beszélünk, ha az ideális sima felülettől való eltérés hullámhossza 1 mm-nél nagyobb, érdességről, ha 1 mm-nél kisebb. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/7. fólia

ALAPFOGALMAK A megmunkált faanyag felületi egyenetlensége különböző eredetű lehet, kinematikai egyenetlenséget és szerkezeti egyenetlenséget különböztetünk meg. A megmunkált felületekkel szemben (polírozott, lakkozott, festett, csiszolt vagy éppen a ragasztásra szánt felületeknél) más és más a felületi követelmény. Az elvárt felületi érdességet (átlagos érdesség) µm adjuk meg. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/7. fólia

A forgácsolás jellemzői Forgácsolt felület simasága A forgácsolás következtében keletkezett felületi egyenetlenségeket 2 csoportba oszthatjuk: Hullámosság: ismétlődő felületi egyenetlenség, mely a forgó szerszámok éleinek ív alakú nyomaként jelentkezik a forgácsolt felületen. Az érdesség a forgácsolószerszám élkopásainak és a faanyagnak a főforgácsoló él előtti berepedezéseiből származik, a hullámosságnál finomabb felületi egyenetlenség. Hullámosság csökkentésének módjai: Előtolási sebesség csökkentésével Szerszám fordulatszámának növelésével Főforgácsolóélek számának növelésével

GYALULÁS, MARÁS, FÚRÁS NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/41. fólia

A forgácsolás jellemzői Forgácsolt felület simasága: A felületi érdesség csökkenthető: Ha B vagy azt megközelítő forgácsolást alkalmazunk, akkor jól élezett szerszámmal, faanyagnak a forgácsolási él előtti leszorításával (nyomóléc), a forgács homlokfelület előtti folyamatos összeroppantásával (nagy metszőszögű szerszámmal, vagy forgácstörővel ellátott szerszámmal) Ha A irányban forgácsolunk akkor jól élezett kis metszőszögű szerszámmal, vagy ferde élű szerszámmal dolgozunk.

Forgácsoló szerszámok A forgácsoló szerszámok jellemzői: Forgácsolóélek Forgácsoló szögek α= homlokszög β= ékszög γ= hátszög δ= metszőszög (α+ β) Forgácsoló lapok A forgácsolóélek feladata a forgácsoló megmunkálás, az élekkel ellátott forgácsoló fog alakja az ék. Fő és mellékforgácsoló éleket különböztetünk meg. A főforgácsoló él végzi a forgácsolást. Forgácsolási mozgások: forgácsoló főmozgás, és mellékmozgások A szerszám végzi a forgácsoló főmozgást: fűrészelés, marás, gyalulás, furnérhasítás A munkadarab végzi a forgácsoló főmozgást: furnérhámozás, esztergálás

ALAPFOGALMAK SCHf Af HS NS E Ff Hf forgácsolt felület munkafelület főforgácsolóél mellékforgácsolóél élcsúcs él hátfelülete szerszámtest hátfelülete NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/4. fólia

Fűrészszerszám jellemző szögei ALAPFOGALMAK α β γ δ ε κ λ hátszög ékszög homlokszög vágószög csúcsszög elhelyezési szög terelőszög WS WB forgácsolási sík szerszám szimmetriasíkja δ =α+ β NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/4. fólia

ALAPFOGALMAK α β γ δ ε κ λ hátszög ékszög homlokszög ékszög csúcsszög elhelyezési szög terelőszög δ =α+ β WR WS szerszám haladási iránya forgácsolási sík NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/4. fólia

ALAPFOGALMAK Forgácsleválasztás gyalulással (bal o.) és marással (jobb o.) NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/22. fólia

ALAPFOGALMAK Forgácsolás marószerszámmal V sa s z s s forgácstérfogat egy forgácsolóélre eső előtolás forgácsvastagság s s s z sin(ϕ) ϕ S sm két egymást követő forgácsolóél közti központi szög közepes forgácsvastagság NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/4. fólia

ALAPFOGALMAK Forgácsolás marószerszámmal V sa s z s s e forgácstérfogat egy forgácsolóélre eső előtolás forgácsvastagság fogásmélység s s s z sin(ϕ) ϕ s m két egymást követő forgácsolóél közti központi szög közepes forgácsvastagság NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/4. fólia

ALAPFOGALMAK Forgácsolás marószerszámmal egyenirányú forgácsolás w z forgácsoló él úthossz (rad) NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/4. fólia

ALAPFOGALMAK A forgácsolás erőviszonyai a) Síkforgácsolás F s vágóerő F R normális erő F a eltérítő erő F eredő erő b) Ellenirányú forgácsolás NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/4. fólia

ALAPFOGALMAK A forgácsolás erőviszonyai egyenirányú forgácsolásnál NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/4. fólia

ALAPFOGALMAK A forgácsolás sebességviszonyai egyenirányú forgácsolás u v v e előtolási sebesség élsebesség eredő sebesség ellenirányú forgácsolás NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/4. fólia

A MECHANIKAI MEGMUNKÁKÁS MŰVELETEI AZ ALKATRÉSZEK MEGMUNKÁLÁSA FŰRÉSZELÉSSEL A bútor- és épületasztalos-iparban a fűrészelés célja - az alapanyagból nyersméretű alkatrészek kialakítása (szabás); - az alkatrészek pontos főméreteinek kialakítása; - az alkatrészek keresztmetszeti, illetve szerkezeti megmunkálása. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/9. fólia

A MECHANIKAI MEGMUNKÁKÁS MŰVELETEI Az alkatrészek szabása Célja az adott alkatrészek nyersméretének kialakítása. A nyersméretek kialakításának két lehetősége van: - A kereskedelmi méretekben árult fűrészáru, lap- és lemezféleségek darabolása; a minőségi követelmények, valamint a legkedvezőbb kihozatal szem előtt tartásával; - A méreten aluli alkatrészelemek hossz- és szélességi toldása (a szabás műveletéhez a gyakorlat csak az első lehetőséget sorolja). A méretkialakítással kapcsolatos alapfogalmak a következők: Készméret Megmunkálási ráhagyás Nyersméret: készméret + megmunkálási ráhagyás (mm). Többszörös méret NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/9. fólia

MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL A szabási hulladék megengedhető mértékei (szabott méretre): Pl.: Fenyő fűrészáru: 10-12 % Bükk: 128 % (!) Rétegelt lemez: 11 % Forgácslap: 12 % Furnér - homlokfelületen: 60 % - nem látható felületen: 50 % Élfólia: 15 % NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/11. fólia Dr. kovács Zsolt

MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL A hosszúsági ráhagyás mértéke tömörfa léceknél: 10-15 mm. A vastagsági ráhagyás mértéke tömörfa lapfelületeknél és négyszög keresztmetszetű tömörfa léceknél az alkatrészméret függvényében általában: 3-6 mm. A szélességi ráhagyás az alkatrész szélességi- és vastagsági méretének függvényében általában: 3-10 mm. A lap- és lemezanyagok megmunkálási ráhagyásának mértéke az alábbiak szerint alakul: - vastagsági ráhagyás egalizálásához oldalanként max.: 0,4 mm - hossz- és keresztirányú méretráhagyás: max.: 10-10 mm NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/11. fólia Dr. kovács Zsolt

Tömörfa alkatrészek szabása MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL A tömörfa szabásának főbb műveletei (lombos faanyagok): anyag előkészítése, darabolás, szélezés, hasítás Hibák kiejtése a - ággöcsök; b - hosszú bütürepedés; c - rövid, széles bütürepedés; d, e - kis kereszt-metszetű alkatrészek szabása; x - keresztvágás; 1 - hosszú alkatrész; 2 - rövid alkatrész. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/12. fólia

MEGMUNKÁLÁS Darabolás: FŰRÉSZELÉSSEL fűrészáru rostirányra merőleges vágása, alkatrész egyszeres, vagy többszörös durva hosszméretét alakítják ki. A műveletet ingafűrészen, parallelogramma- vagy konzolos fűrészen; ritkábban asztali körfűrészen, vagy szalagfűrészen végzik NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/14. fólia

MEGMUNKÁLÁS Darabolás: FŰRÉSZELÉSSEL fűrészáru rostirányra merőleges vágása, alkatrész egyszeres, vagy többszörös durva hosszméretét alakítják ki. Asztal alatti körfűrészlappal működő gépek NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/14. fólia

MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL Darabolás: fűrészáru rostirányra merőleges vágása, alkatrész egyszeres, vagy többszörös durva hosszméretét alakítják ki. A műveletet ingafűrészen, parallelogramma- vagy konzolos fűrészen; ritkábban asztali körfűrészen, vagy szalagfűrészen végzik Állítható ütközővel ellátott mérőléc 1 - prizmavonalzó; 2 - állítható ütköző; 3 - körfűrészlap; 4 - állítható és lehajtható ütköző; 5 - szorítócsavar; 6 - prizmavonalzó; 7 vezetővonalzó. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/13. fólia Egyszerű megoldás amikor a vezetővonalzóra egy fémből készült mérőlécet helyeznek el.

A mechanikai megmunkálás műveletei Alkatrészek szabása sa Számítógépes optimalizáló berendezés működési elve 1- bejelölő asztal; 2- adatfelvevő egység; 3- szállítószalag; 4- központi számítógép; 5- vezérelt körfűrészlap; 6- osztályozó egység; L- vágandó hossz; A, B- minőségi osztály;

MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/14. fólia

MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL Szélezés: szélezetlen fűrészáru kéreg részének leválasztása, későbbi szabásműveletek bázisfelületének kialakítása. A művelet egylapú mechanikus előtolású szélező körfűrészen vagy szalagfűrészen végezhető. Ha a szélezést darabolás előzi meg, nő a kihozatal. Sudarlós fűrészáru szélezésénél keletkező hulladék. a- pallóhosszban; b- darabolt hosszban szélezett fűrészáru kihozatala NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/14. fólia

MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL Hasítás (szeletelés): rosttal párhuzamos vágással alakítjuk ki az alkatrészek fő keresztmetszeti méretét. - egylapú mechanikus előtolású szélező, illetve hasító körfűrész, - sorozatvágó körfűrész, - asztali körfűrész (kézi vagy gépi előtolással) - szalagfűrész alkalmazható. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/15. fólia

MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL Hasító- (egy és kétoldalt szélező, többlapú sorozatvágó) körfűrészgépeken végezhető műveletek Szélezett és szélezetlen fűrészáru hosszirányú vágása, egyoldali szélezés (egy szerszám), kétoldali egyidejű szélezés (két szerszám); két-, vagy több alkatrész szélességi méretének egyidejű kialakítása (hasítása) szélezéssel, vagy szélezés nélkül. Hasító körfűrészgép működési elve és az elvégezhető műveletek (15. ábra) 1 - munkadarab; 2 - védőberendezés; 3 - körfűrésztárcsa (tárcsák); 4 láncszőnyeg. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/18. fólia

Lap- és lemezanyagok szabása MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL Cél n számú egész lapból m számú garnitúra lapalkatrészei a lehető legnagyobb kihozatallal. Alapvető szabási módok: NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/15. fólia A formatizálás: a túlméretes v. minőségileg nem megfelelő élek levágását jelenti. Egyszerű szabás: a hossz- és keresztvágások a lapfelületen végighaladóak. Egyszeresen összetett szabás: a hossz- és keresztvágások a lapfelületen csak egyik irányban végighaladóak. Többszörösen összetett szabás: egy irányban végighaladó hosszvágások után a csíkok eltolt helyzetű keresztvágása.

MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL Lap- és lemezanyagok szabása NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/15. fólia

Asztali körfűrészgép MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL Végezhető műveletek: munkadarabok egyenes vonalú hosszanti-, kereszt- és ferde irányban. vágása NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/16. fólia

MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/16. fólia 2. kép

MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL Az asztali körfűrész működési elve, végezhető műveletek 1- gépasztal; 2- munkadarab; 3- fűrésztárcsa; a - keresztvágás; b - hosszvágás (hasítás); c - ferde élvágás; d - keresztvágás több egymásra helyezett szelvényárun, e - árkok fűrészelése; f - csapok fűrészelése; g - aljazás; a-d - szokásos művelet; e-g - kényszerű művelet. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/17. fólia

MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL Asztalos szalagfűrészgépen elvégezhető műveletek Bármilyen irányú vágás végezhető vele, a legsokoldalúbban használható gépek közé tartozik. A legfontosabb alkalmazási lehetőségei: 1 - felső vezetőés feszítő tárcsa; 2 - fűrészszalag; 3 - munkadarab; 4 - asztal; 5 - alsó tárcsa. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/19. fólia

MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL Hasítás vezetővonalzó és betétlécek mellett 1- vezetővonalzó; 2- betétléc; 3- munkadarab; 4- fűrészszalag; 5- gépasztal. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/20. fólia

A mechanikai megmunkálás s műveletei m asztalos szalagfűrészg szgépen végezhetv gezhető műveletek Ferde élű alkatrész vágása sablonnal 1- vezetővonalzó; 2- sablon; 3- vágási sík; 4- alkatrész. Elővágások alkalmazása Síkgörbevágásnál 1-6- az elővágások helye.

MEGMUNKÁLÁS FŰRÉSZELÉSSEL Egyéb, szalagfűrészen végezhető műveletek: Nem párhuzamos vágások, Ferde élű alkatrész vágása sablonnal, Síkgörbevágás: előrajzolás után vezető nélkül, keskeny fűrészszalag segítségével, Elővágások alkalmazása síkgörbevágásnál, Körlap vágása előrajzolás nélkül sablon és vezetőgyűrű együttes, vagy vezetőtüske alkalmazásával, Térgörbevágások: a térgörbevágásokat két vagy több lépcsőben lehet elvégezni. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/21. fólia 4-5. kép

A mechanikai megmunkálás s műveletei m asztalos szalagfűrészg szgépen végezhetv gezhető műveletek Körlap vágása vezetőgyűrűk (a) illetve vezetőtüske segítségével (b) 1- munkadarab; 2- sablon; 3- vezetőgyűrű; 4- vágási sík; 5- gépasztal a b Térgörbe vágása két-, illetve több lépcsőben a- kétlépcsős vágás: 1-4- vágási sorrend; b- többlépcsős vágás: 1-6- vágási sorrend

GYALULÁS, MARÁS, FÚRÁS ALKATRÉSZEK MEGMUNKÁLÁSA GYALULÁSSAL, MARÁSSAL ÉS FÚRÁSSAL A gyalulás, marás és fúrás célja általában a következőkben határozható meg: - az alkatrészek bázisfelületeinek kialakítása, - az alkatrészek keresztmetszeti méreteinek kialakítása és - az alkatrészek szerkezeti kötéseinek kialakítása. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/22. fólia

GYALULÁS, MARÁS, FÚRÁS Egyengető gyalugépen végezhető műveletek A munkadarab egy lapjának és egy oldalának (élének) egyengetése. Az egyengető gyalulás célja a technológiai bázisfelületek kialakítása. Az egyengető gyalugép működési elve és az elvégezhető műveletek 1- vezetővonalzó; 2- munkadarab; 3- elszedő asztal; 4- késtengely; 5- adagoló asztal. NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/23. fólia

A mechanikai megmunkálás s műveletei m egyengető gyalugépen elvégezhet gezhető műveletek A fogásmélység beállítása egyengető gyalugépen. e- az előtolás iránya; t- fogásmélység Rövid, vagy vékony darabok egyengetése vezetőláda segítségével 1- vezetőláda; 2- munkadarab Egyengetés nélkül megmunkált görbe alkatrész

GYALULÁS, MARÁS, FÚRÁS NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/23. fólia

GYALULÁS, MARÁS, FÚRÁS Vastagsági gyalugépen elvégezhető műveletek Rendeltetése a munkadarabok vastagsági- és szélességi méretre történő megmunkálása. A vastagsági gyalugép működési elve, elvégezhető műveletek 1 - munkadarab; 2 - visszavágást gátló; 3 - rovátkolt behúzó henger; 4 - támasztó asztalhengerek; 5 - le-szorító gerenda; 6 - késtartó tengely; 7 - munkadarab; 8 - sima kitolóhenger. Ferde síkokkal határolt alkatrészek (ferde szék-, és asztalláb) is kialakíthatók sablon segítségével NYME FMK TGYI 2006.08.28. 7/24. fólia