Anyagmozgatás és gépei tantárgy 2. témakör Egyetemi szintű gépészmérnöki szak 2006-07. II. félév MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
1. fólia Termelési-szolgáltatási- műveletek (ember-gép rendszer) Logisztikai folyamat Információáramlás i-edik állapot Anyag-, eszköz- és emisszióáramlás (i+1)-edik állapot Energiaáramlás Értékáramlás Pénzáramlás Munkaerőáramlás 1. ábra A fogalmi rendszere Alapanyag Beszállító Alapanyag Raktár FŐ TEVÉKENYSÉG Késztermék Raktár Végső fogyasztó anyagáramlás információáramlás 2. ábra Logisztikai rendszer anyagáramlások, készletek és rájuk vonatkozó információk integrációja
2. fólia Gyártástechnika, -technológia Anyagáramlás technológia Anyagáramlás technika Közlekedés technika, -techn. Matematika, Számítástechnika Szolgáltatástechnika Informatika A tudomány-integráló szerepe Energetika Rendszertechnika Elektrotechnika, Automatizálás Vállalatgazdaságtan, Menedzsertan Marketing Kommunikációs technika 3. ábra A, mint integrált tudomány Logisztikai alapelvek: a megfelelő minőségű anyag, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyről, a megfelelő helyre, a megfelelő módon és eszközzel, a megfelelő időben, a megfelelő költséggel.
3. fólia A szállítási határidők rövidítése A hatékonyság fokozása Az átfutási idők csökkentése A vevői megelégedettség növelése A kapacitások maximális kihasználása A nemzetközi együttműködés fokozása Nagyfokú szállítóképesség elérése A környezetbarát technológiák alkalmazása Logisztikai célok Készletek minimalizálása A ráfordítások csökkentése, gazdaságosság növelése A rugalmasság megteremtése és fokozása Az áttekinthetőség növelése Alacsony környezet-terhelés (emisszió) A minőség biztosítása Belső- és külső újrahasznosítás fejlesztése 4. ábra Logisztikai célok
4. fólia A i szervezet felépítése A vevői megelégedettség növelése A termékstruktúra meghatározása Újrahasznosítás Együttműködés, kooperáció (belső, külső) Ellenőrzés (controlling) A stratégiai elemei Eszközstruktúra (termelési, szállítási, raktározási stb.) Az információs adatcsere (EDI) Az információs rendszer struktúrája A termelés mélysége II. ( outsourcing= gyártáskihelyezés) A termelés mélysége I. ( make or buy= gyártani vagy vásárolni) 5. ábra A i célok elérésének főbb stratégiai elemei
5. fólia Szállítás Rakodás Energiaáramlás Csomagolás Tárolás, Raktározás Egységrak. kezelés Munkahelyi kezelés Pénzügyi tevékenys. Logisztikai műveletek Gyűjtés. elosztás Információ feldolg. Menedzsment Ellenőrzés Kommunikálás 6. ábra Logisztikai műveletek
6. fólia 1. táblázat A i állapotváltozási mátrix Logisztikai műveletek Á l l a p o t v á l t o z á s Művelet Hely Idő Menynyisénősé Mi- Energia Információ Értékváltozás Emisszió Szállítás xx xx g xx változás xx xx Rakodás x x x x x x Tárolás-rakodás xxx x x x Csomagolás x x xx x x x Anyag- Áramlás Információáramlás Ener gia ERKE képzésbontás Gyűjtés, osztályozás Ellenőrzés, állapotfelügyelet Információ gyűjtés, áramoltatás, feldolgozás és tárolás x xx (x) x x x x x xx x x x x x xx x x xxx Kommunikálás a x x xx rendszerrel Energiaáramlás x x
7. fólia Vállalatvezetés-menedzsment Vállalati Stratégiai szint Operatív szint Taktikai szint Alapanyagrendelés Alapanyag Beszerzési Szállítási feltételek meghatározása. Szállító partnerek kiválasztása. Szállítóeszközök, raktárak, raktári berendezések megválasztása. Megrendelések diszponálása. Határidők meghatározása. Átrakás Szállítás Rakodás Ellenőrzés Egységrakomány bontás képzés Tárolás Termelési Termelés és gyártás tervezése. Anyagáramlás meghatározása. Anyagmozgató rendszer tervezése. Informáciáramlás tervezése. Logisztikai rendszer irányítása, ellenőrzése. Piaci igények felmérése, értékelése. Megrendelések lebonyolítása. Szállítóeszközök, raktárak, rakodó eszközök. Sorrendtervezés. Visszjárat tervezés és irányítás. Szervízellátás. Gyártásszerelés Munkahelyi kiszolgálás Műveletközi szállítás, tárolás Komissiózás Logisztikai koncepció Logisztikai rendszerek tervezése i rendszerek irányítása és ellenőrzése Logisztikai szervezet Ellátási,- elosztási Késztermékek tárolása, osztályozása Csomagolás Egységrakomány képzés Berakás Kiszállítás Hulladék beszállítás és újrahasznosítás Hulladékgyűjtőhelyek meghatározása. Hulladékgyűjtő rendszer tervezése és irányítása. Hulladékhasznosítási i rendszer tervezése és irányítása. Hulladék tárolás, osztályozás, rakodás, szállítás Hulladék visszaszállítás késztermék rendelés Késztermék Hulladék Felhasználók Logisztikai vállalat Beszállítók Hulladékhasználók
8. fólia Elosztó raktár Bank Logisztikai vállalat VÁM Adó, Tbj Felhasználók Vállalat Vállalati m enedzsm ent (Logisztikai menedzsment Tulajdonosok Pénzügyszámvitel Termelési rendszer (Term elés tervezés és irányítás) Bér- és munkaügy Humán politika Vállalati i rendszer Beszerzési (ellátási) Termelési (gyártási) Elosztási (értékesítési) Hulladékkezelés, újrahasznosítás logisztikája Marketing Beszerzési piac Elosztó raktár Értékesítési piac 7. ábra Termelő vállalat i rendszerének kapcsolatai
9. fólia Multinacionális vállalat i menedzsmentje A. Leányvállalat i menedzsmentje B. Leányvállalat i menedzsmentje Multinacionális vállalat Beszerzési Termelési Elosztási Taktikai operatív szint A. Leányvállalat Beszerzési Termelési Elosztási Beszerzési Termelési Elosztási B. Leányvállalat Taktikai operatív szint 8. ábra Multinacionális vállalat i rendszere
10. fólia megrendelések új termék Beszállító... Beszállító Beszerzési Termelési Elosztási Vevõk... Vevõk alapanyag, alkatrész anyag alkatrész technológiai hulladék megrendelések Hulladékkezelési és újrahasznosítási Vevõk Hulladéktároló Hulladék megsemmisítés elhasznált termék Vevõk Beszállító Gyûjtési, osztályozási Szétszerelési Újraelosztási Elosztási megrendelések Vevõk... Vevõk újrafeldolgozott termék Vevõk Beszállító hibás termék javított termék Vevõ szolgálat Felújítás, karbantartás Vállalkozába adás Vevõk 9. ábra Termelő vállalatok szolgáltatásokkal bővített i rendszere
11. fólia beszerzés beszállítás alapanyag raktár kiszállítás készáru raktár termelés értékesítés megrendelés feldolgozás megrendelés információ áramlás anyagáramlás 10. ábra Az egyszerűsített üzemi i rendszer anyag- és információáramlása R 1 R 3 R 5 R n+1 Alapanyag BT M 1 T 1 S 1 S 2 S n+1 R 2 R 4 R n R n+2 M n KT Késztermék, hulladék 11. ábra Termelési folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló M i - Technológiai művelet (anyag, termék tulajdonsága megváltozik) [i=1... n] S i - Szállítási művelet [i=1... n+1] R i - Rakodási művelet [i=1... n+2] Ű T i - Tárolási művelet [i=1... m]
12. fólia LOGISZTIKA Makro Közlekedési Kereskedelmi Postai Logisztikai szolgáltató központ Mikro Vállalati Vállalati Beszerzési Termelési Elosztási Hulladékkezelési és újrahasznosítási Szolgáltatási Katonai Raktár 12. ábra A i rendszerek tagozódása I. LOGISZTIKAI RENDSZEREK Inter (Belső ) Extern (Külső ) Termelő vállalat Szolgáltató vállalat Egészségügyi Kommunális Kereskedelmi Közlekedés Posta Pénzintézet Karbantartás Kultúrális Országon belüli Közigazgatás City Település Régió Hálózatszerű Termelőszolgáltató Euro Áruellátás Kultúra, oktatás, egészségügy, sport Katasztrófa elhárítás Építkezések, közlekedés építés Közlekedés, posta, pénzellátás Turizmus, vendéglátás Hulladék, elhasznált termék gyűjtése Rendfenntartás, biztonság Országok között Globális 13. ábra A i rendszerek tagozódása II.
13. fólia NLSZ 1 NLSZ i NLSZ k hulladék q A q E BEMENŐ RAKTÁR AR ER HULLADÉK RAKTÁR hulladék q H LSZ 1 LSZ j LSZ m hulladék Jellemzők: nincs anyagkilépés csak hulladék egy telephely Példa: kórház, szálloda Jelölések: AR - alapanyagraktár ER - elhasznál termékek raktára LSZj - i szolgáltató NLSZj - nem i szolgáltató 14. ábra Szolgáltatások i rendszere (1. modell) LSZ 1 LSZ 2 LSZ 3 hulladék q A q EE BEMENŐ RAKTÁR AR ER HULLADÉK RAKTÁR hulladék q H LSZ 4 LSZ j LSZ m hulladék Jellemzők: Belépés: anyag (q A ), eszköz (q E ) Kilépés: anyag, áru (q A ), hulladék (q H ) A szolgáltatás az anyagra is irányul egy telelphely Jelölések: AR - alapanyagraktár ER - elhasznál termékek raktára LSZj - i szolgáltató KILÉPŐ ÁRU áru q T 15. ábra Szolgáltatások i rendszere (2. modell)
14. fólia q A q E Telephely BEMENŐ RAKTÁR KNLSZ KLSZ q A q E HULLADÉK RAKTÁR q A q E q A q A q A Munkahely NLSZ 1 NLSZ i NLSZ k q A q E q A q E hulladék hulladék hulladék Jellemzők: több telephely Jelölések: KNLSZ: központi nem i szolgáltatás telephelyre belépés: anyag (q A ), eszköz (q E ) KLSZ: központi i szolgáltatás telephelyről kilépés: anyag (q A ), eszköz (q E ), hulladék (q H ) NLSZ: nem i szolgáltatás 16. ábra Szolgáltatás i rendszere (3. modell) R 1 R 3 R 5 R n+1 Elhasznált termék, eszköz Termék, eszköz BT SZ 1 T SZ n S 1 1 S 2 S n+1 R 2 R 4 R n R n+2 KT Termék, eszköz, hulladék 17. ábra Szolgáltatási folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló M i - Szolgáltatási művelet (nincs anyag, termék átalakulás, csak használódás) [i=1... n] S i - Szállítási művelet [i=1... n+1] R i - Rakodási művelet [i=1... n+2] T i - Tárolási művelet [i=1... m]
15. fólia Bank Vám Termelővállalat Kereskedelmi vállalat Fuvarozó vállalat Szállítmányozó vállalat Felhasználó vállalat Biztosító Hálózati szintű információs kapcsolat Hálózati szintű i irányítás információs kapcsolatai Vállalati szintű irányítás Vállalati szintű információs kapcsolat Vállalati szintű i irányítás információs kapcsolatai Ellátás Gyártás Elosztás Rakodás, belső mozgatás irányítása Alapanyagraktár irányítása Gyártásirányítás Készáruraktár irányítás Rakodás, szállításirányítás Logisztikai alapfolyamatok 18. ábra A i információs hálózat felépülése
16. fólia Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű i rendszerek? Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. szolgáltatási tevékenységet befolyásoló szervezetek, szerződések és jelentős átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mutató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg: a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja, a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől, amely a meghatározó feladataitól csak kisebb hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a termelés melységének a csökkentése, amelyek eredményezik, hogy
17. fólia kis túlzással a termelő vállalatok két csoportba sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók, a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) a szolgáltatásokat végző egységeknél is jelentős integrációjátszódott le, nagy méretű nemzetközi szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok, energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó szervezetek), a termelési- és szolgáltatási feladatok kis- és középvállalatok, vállalkozások, csak akkor tudnak versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott láncból zártláncú gazdasággá alakul át, amelyek következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált termékek újrahasznosítását,amelyhez a termelő-, szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni.
18. fólia Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes elhelyezés, hanem hasonlóan a szolgáltatásokhoz sok telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a szerepe, mert az anyagáramlás viszonylatai kiterjednek, összehangolásuk csak fejlett információs technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a hálózatszerűen működő termelőszolgáltató (nem i szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni. A hálózatszerűen működő, logisztikával integrált rendszerek sajátosságai a következők: jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső) szerepe, de szigorúan az intern (belső) logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az intern nem lehet fekete doboz, megsokszorozódnak a i szolgáltató vállalatok, a i szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató, felhasználó (fogyasztó) és i egységek, a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc működtetését, előnyeinek érvényesítését.
19. fólia beszállítók B 1 B i B n alkatrész, szerelvény elosztó raktárak...... AER 1 AER j AER m összeszerelő üzemek...... SZÜ 1 SZÜ λ SZÜ p készáru elosztó raktárak...... KER 1 KER ε KER r felhasználók F 1... F ω... F u 19. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termékösszeszerelő rendszer felépítése
20. fólia B B SK SK ER F F GK F F ER SK B B SK B B B B SK SK ER F F F GK F F F ER SK SK B B B B Beszállítók, F Felhasználók, SK Szerelőközpontok, ER Elosztó raktárak, GK Gyűjtőközpont 20. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei
21. fólia DSC P P B C C T VLC T C C DSC B DSC T DSC anyagáram informinformációáram VLC: Virtuális Logisztikai Központ P: termelõ vállalat DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont T: szállítási vállalat C: vevõ B: bank 21. ábra A virtuális vállalat modellje
22. fólia O O O O SZ O SZ O O K O LV O R VLC B R O O SZ O O K LV O B SZ O O O O O O VLC O SZ LV B K R Virtuális Logisztikai centrum Szétszerelt objektum Szakértő Logisztikai vállalat Alkatrész, eszköz beszállító Karbantartó egység Raktár Információáramlás Személy, anyag és eszközáramlás 22. ábra Szétszórt objektumok műszaki felügyeletét működtető Virtuális Logisztikai Centrum
23. fólia Klaszter, mint regionális virtuális i központ SB 1 SB i SB n AER 1 AER m BKV 1 BKV k+1 BKV j Logisztikai vállalat KLASZTER mint VIRTUÁLIS LOGSZTIKAI KÖZPONT TUDÁS MENEDZSMENT Logisztikai vállalat BKV k BKV r KER 1 KER p NFV 1 NFV NFV SB Segéd beszállító AER Alapanyag elszállítási raktár NFV Nagyvállalat mint felhasználó BKV Kis- és középvállalat mint elsődleges beszállító KER Részegység, késztermék elosztó raktár anyagáram információ áram 23. ábra A klaszter, mint regionális i központ rendszere
24. fólia Klaszter, mint virtuális i központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében, a kis és középvállalatok (BKV) i potenciáljainak a növelése: szervezi, diszponálja a BKV alapanyag ellátását: közvetlen a segédbeszállítóktól SB beszállítva, alapanyag elosztó raktárakon (AER) keresztül látja el a BKV-t, ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket: SB-AER SB-BKV AER-BKV viszonylatokban a Logisztikai Vállalatot igénybevéve. piaci igények ismerete alapján elosztja a BKV által gyártott részegységeket, szerelvényeket: közvetlenül a nagy felhasználó vállalatot az NFV ellátja alkatrésszel, részegységgel, elosztó raktáron (KER) keresztül szállít be az NFV-nek, ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket a a BKV - KER a BKV - NFV a KER - NFV viszonylatokban, a Logisztikai Vállalat igénybevételével. A klaszter Virtuális Logisztikai Központja: INTRANET tel tart fenn a klaszter maghatározott elemei között, igénybe veszi a E-commerce-t, ill. EDI-t, felhasználja az INTERNET-et, kapcsolódik és együttműködik a Logisztikai Központtal, telekoperációkat szervez, outsourcing, ill. sourcing feladatokat hoz létre, kiterjedt marketing tevékenységet lát el, megteremti a JIT elvű beszállítás i és informatikai feltételeit.
25. fólia MB K1 MB Kγ LV K1 LV K2 MB 1 MB γ MB νγ KKV 1 KKV i KKV n LV 1 VLC Belső hálózat LV k LV p F 1 F j F jm Külső hálózat F K1 F Kx 1. ábra: A kis- és középvállalatokat segítő virtuális i központ elvi struktúrája
26. fólia B, Szolgáltatói tevékenység Logisztikai szolgáltatás Nem-i szolgáltatás Karbantartás Energiaszolgáltatás Kereskedelem Egyéb B 2 B 3 B 4 B 5 villamos gépészeti egyéb villamos gépészeti egyéb 4. ábra villamos gáz egyéb B 1 3. ábra: Szolgáltatói tevékenységstruktúra
B 1 A felhasználók által igényelt jellemző i szolgáltatások csoportjai 27. fólia Termelési kooperáció Karbantartás, felújítás, újrahasznosítás Különleges eszközök bérl. Vállalaton, telepen belüli szállítás Késztermékraktározás Munkaerőutaztatás, szállítás Egyéb szolg. (oktatás, vám) Alapanyagbeszállítás Alapanyagraktározás Késztermékelosztás Csomagolás, egységrak.kép Szállító-rakodó eszközök bérl. 4. ábra: A i szolgáltatások csoportjai
28. fólia Ipari parkok és i központok fejlődését különösen befolyásoló tényezők I. Termelés globalizációja: - késleltetett termelés, - beszállítói rendszer, - hálózatszerű termelés, szolgáltatás. II. Informatika és az elektronizáció fejlődése: - több centrumos, decentrumos struktúra, - telekooperáció, - virtuális vállalatok, - E-bolt, elektronikus piactér. III. A környezetvédelem, a hulladékhasznosítás szerepének jelentős növekedése: - recycling parkok. IV. A regionális együttműködés fokozódó szerepe
Ipari parkok és i központok új fejlődési pályái 29. fólia az innovációs parkok szerepe nő, preferenciát igényel, kiemelkedő támogatást kell kapni a kis- és középvállalatoknak, hogy beszállítói potenciáljuk növelhető legyen: - inkubátor házak fejlesztése, - virtuális i vállalatok létrehozása, - klasztereket kialakítása a kis- és közepes vállalatok közös érdekeltségű fejlesztési feladataira, közösen igényelt szolgáltatásaik elvégzésére, kiemelt fontosságú az informatikai, kommunikációs rendszerek fejlesztése: - távadat-átviteli rendszerek (GPS, járműkövetés, digitális kommunikáció), - elektronikus kereskedelem (e-commerce), - INTERNET és INTRANET, elektronikus adatcsere (EDI), decentrumokkal rendelkező (több telephelyes) ipari parkok is megjelennek, az elhasznált termékek összegyűjtésére, szétszerelésére, valamint technológiai hulladékok újrafeldolgozására és ezek elosztására, vagyis komplex recycling folyamatokra ipari parkok létrehozása.
30. fólia Logisztikai központok fejlődésének új vonásai regionális, ill. eurorégiós multidecentrumos i központ, intermodális (több közlekedési ágazat csatlakozására épülő) i központ, kis tömegű alkatrészek (elektronikus termékek) összeszerelését végző üzemek részére történő percrekész beszállítások szükségessé teszik a i központok bővítését, kiegészítését regionális repülőterekkel, virtuális i vállalatok, centrumok, amelyek: a kis- és középvállalatok beszerzési és elosztási i folyamatait irányítják, klaszterek, mint regionális virtuális i központok a beszállítók i feladatait szervezik, e-boltok, mint a kereskedelmi és i tevékenységek integrált szervezetei, a teljes zártláncú gazdaságban az újrafeldolgozás és újrahasznosítás i feladatait átfogóan ellátják,
31. fólia Klasszikusan értelmezett ipari park felépítése Ipari park szolgáltatásai Logisztikai szolgáltatások Informatikai szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Tudásmenedzsment B Ipari park menedzsment Tulajdonosok B B KKV 1 Ipari Park MNV 1 KKV i MNV m KKV n B F F F F B: Beszállító; F: Felhasználó; KKV: Kis- és középvállalat; MNV: Multinacionális nagyvállalat;
32. fólia Logisztikai szolgáltató központ, mint az ipari park része Ipari park részére végzett i szolgáltatások Külso i szolgáltatások Beszállítás Bejövo áruk fogadása Közraktározás Átrakodás VÁM Kereskedelmi raktár Kiszállítás Kimeno áruk kiadása Bérraktározás Meghatározó: az Ipari Parkon kívüli i szolgáltatás
Újszerű megoldású ipari park-, i központ-struktúrák 1. 33. fólia Ipari Park Decentrum Logisztikai Decentrum Ipari Park Decentrum Logisztikai Decentrum Ipari Park Logisztikai Központ Ipari Park Decentrum Logisztikai Decentrum Ipari Park Decentrum Logisztikai Decentrum 24. ábra Decentrumokkal rendelkező (több telephelyes) ipari park
34. fólia Újszerű megoldású ipari park-, i központ-struktúrák 4. Termelo vállalat Közúti szállítás Átmeneti tárolás Közúti szállítás Vízi szállítás vagy Légi szállítás Vasúti szállítás Átmeneti tárolás Vasúti szállítás Termelo vállalat 25. ábra Intermodális i központ feladatkörének struktúrája
35. fólia 26. ábra Hazánk i körzetei
36. fólia 27. ábra Észak-kelet magyarországi i hálózat koncepciója
37. fólia 28. ábra Észak-Magyarország virtuális i hálózata és kapcsolatai
38. fólia
39. fólia 29. ábra Elhasznált termékek gyűjtésének és újrafeldolgozásának i hálózata
40. fólia 30. ábra Regionális újrahasznosítási park i elemei
Újszerű megoldású ipari park-, i központ-struktúrák 7. 41. fólia 31. ábra WEEE gyűjtő és újrahasznosító i rendszer
42. fólia 32. ábra A zártláncú gazdaság virtuális i rendszere
43. fólia Vevő Vevő Vevő Logisztikaivállalat Boltok E-bolt raktárai Gyártók, forgalmazók raktára Gyártók, forgalmazók raktára E-bolt raktárai Boltok Logisztikai vállalat Anyagáram Információ áram Vevő Vevő Vevő 33. ábra Az E-Bolt általános modellje
44. fólia Logisztikával integrált elektronikus piacterek a) Közvetlen kapcsolaton és liciten alapuló elektronikus piacterek a 1 ) Piramis modell: vevői piactér a 2 ) Pillangó modell: eladói piactér VEVŐ Vevők Logisztikai szolgáltatók Döntéseket algoritmusok támogatják Eladók Logisztikai szolgáltatók ELADÓ 34. ábra Nagy számú: eladó, Nagy számú: vevő, i szolgáltatók. i szolgáltatók. Kis számú: vevő Kis számú: eladó Eladók, i szolgáltatók licitálnak Vevők, i szolgáltatók licitálnak Vevők: külön-külön döntenek, Eladók: külön-külön döntenek, ki az eladó, ki a logisz- ki a vevő, ki a logiszti- tikai szolgáltató kai szolgáltató
45. fólia Logisztikával integrált virtuális Business Centrum, mint közvetítő elektronikus piactér Logisztikai szolgáltatók E L A D Ó K Virtuális B+L Centrum V E V Ő K 35. ábra Jellemzői: nagy számú: eladó, vevő és i szolgáltató, a Virtuális B+L Centrum optimalizálja az üzleti és a kapcsolódó i folyamatokat (szállítás, tárolás, csomagolás, egységrakomány képzés stb.), a Virtuális B+L Centrum megvalósítja az elektronikus piacteret.
46. fólia Vevõi igények Raktározás Raktározás Raktározás Raktározás Alapanyag elõállítás Ellátási Alapanyag feldolgozás Ellátási Építõelem, alaktrész gyártás Ellátási Késztermék gyártás Ellátási Raktározás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Ellátás Logisztikai szolgáltatás Gyûjtõhely Gyûjtõhely Raktározás Raktározás Ellátási Szervíz szolgáltatás Ellátási Újrafeldolgozás Végfelhasználó vevõ Ellátási Ellátási Kiskereskedelem Nagykereskedelem Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Vevõi igények 36. ábra Ellátási lánc (supply chain)
47. fólia Ellátási lánc alapelve: az alapanyag előállításától a késztermék végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill. a meghibásodott, elhasznált termék felújításáig, újrahasznosításig a teljes i lánc együtt menedzselhető, irányítható, széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván, világméretű i információs hálózat, széleskörben használható szoftverek szükségesek, a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot. Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei: rövidíthető az átfutási idő, kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók, kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők, a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők, az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki, fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések összehangolhatók.
48. fólia Példa egyszerű ellátási láncra Sültburgonyapehely ellátási lánc modell: A kistermelők akik megtermelik a burgonyát, burgonyabeszállítók, elosztók, sültburgonya-pehely elkészítők, sültburgonya-pehely szállítók, élelmiszer kereskedők, szupermarketek. 3O-40 vállalat, vállalkozó.
49. fólia Az ellátási láncra egy egyszerű példa bemutatása célszerű. Az alábbi ábrán nagyon leegyszerűsített formában, de érzékelhetően látni lehet, hogy milyen főbb feltételei vannak annak, hogy az étteremben marhasültet lehessen kapni. Természetesen az ábra blokkjai tovább részletezhetők, s így egy még bonyolultabb ellátási lánc is felvázolható. A talajt előkészítik takarmánynövények termelésére Megtermelik a megfelelő takarmánynövényt A takarmánynövény felhasználásával szarvasmarhát hizlalnak A hízott szarvasmarhát eladják a húsfeldolgozó üzemnek A húsfeldolgozó üzem feldolgozza a marhahúst A kereskedelem felhasználásával eladásra kerül a hús Az étteremben a marhahúsból étel készül A marhahúsból készült ételt elfogyasztják