Budapesti Gazdasági Főiskola

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány ÉPÍTŐIPARI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KÜLSŐ FORRÁSBÓL TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSA Készítette: Karakai Mónika Budapest, 2007

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 3 1. BEVEZETÉS... 6 2. MIKRO-, KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK... 8 2.1. Mikro-, kis és középvállalkozások meghatározása... 8 2.2. A kkv-k helyzete Magyarországon... 9 2.2.1. Történelmi áttekintés... 9 2.2.2. A szektor jelentősége a gazdaságban... 10 2.3. A kkv szektor jelentősége az Európai Unióban... 11 2.4. A kkv-k versenyképességét akadályozó tényezők... 12 3. ÉPÍTŐIPAR... 13 3.1. Az építőipar helye, szerepe az Európai Unióban... 13 3.2. Az iparág jelentősége és helyzete Magyarországon... 14 3.2.1. Az építőipari vállalkozások száma... 15 3.2.2. Egyéb adatok... 15 3.3. Ágazati előrejelzések... 16 3.4. Iparági problémák és jogi környezet... 17 3.4.1. Körbetartozás... 17 3.4.2. Felszámolások... 19 3.4.3. Megrendelők fizetőképessége, Közbeszerzési törvény... 21 3.4.4. Polgári Törvénykönyv (Ptk.)... 22 3.4.5. Bírósági eljárás... 22 3.4.6. Szakképzés... 22 3

3.5. Javaslatok, intézkedések... 23 3.5.1. Törvénymódosítások... 23 3.5.2. A magánszféra egyéb intézkedései... 24 4. AZ ÉPÍTŐIPAR KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSA... 25 Külső finanszírozási lehetőségek... 26 4.1. Szállítói hitelek... 27 4.2. Baráti hitelek és vevői előlegek... 28 4.3. Hosszú és rövidlejáratú bankhitelek... 28 4.3.1. Banki hitelek megoszlása ágazatonként... 30 4.3.2. Rövid lejáratú hitelek... 31 4.3.3. Közép- és hosszúlejáratú hitelek... 32 4.3.4. Esettanulmány... 33 4.4. Állami támogatású konstrukciók... 35 4.5. Lízing... 36 4.5.1. Pénzügyi lízing... 36 4.5.2. Operatív lízing... 36 4.5.3. Hitel versus lízing... 38 4.5.4. A pénzügyi lízing hátrányai:... 38 4.6. Faktoring... 39 4.6.1. A faktoring fogalma és funkciói... 39 4.6.2. A faktorálás előnyei és hátrányai... 40 4.6.3. Faktoring versus hitel... 42 4.6.4. Esettanulmány... 43 5. AZ ÁLLAM SZEREPE... 47 5.1. Eu-s források... 47 5.1.1. Jeremie Program... 48 5.2. Államilag támogatott hitelprogramok... 48 4

5.2.1. Mikrohitel... 49 Mikrohitel Plusz Program... 51 5.2.2. Széchenyi Kártya... 51 5.3. Hitelgarancia Zrt... 54 5.3.1. Esettanulmány... 55 6. ÖSSZEGZÉS... 57 MELLÉKLETEK... 59 ÁBRÁK JEGYZÉKE... 62 IRODALOMJEGYZÉK... 63 5

1. Bevezetés Az építőipar a nemzetgazdaság egyik kulcs szektora mind teljesítményét, mind foglalkoztatásban betöltött szerepét tekintve. Az építési piacot a vállalkozások igen magas száma, és ebből adódóan erős versenyhelyzet jellemzi. A gazdaság jelen körülményei között az építőiparban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a talpon maradáshoz szükségük van egy átgondolt finanszírozási stratégiára. Az iparág sajátosságai, az időben elhúzódó beruházások miatt az általam vizsgált ágazat sokkal több külső forrást igényel, mint a többi szektor. Dolgozatom első részében átfogó képet kívánok adni a magyarországi kkv szektor kialakulásáról, helyzetéről és jelentőségéről. A következő fejezetben az építőipar kerül terítékre. Ebben az esetben az európai helyzet megismerését követően vizsgálom a magyarországi körülményeket, fontosnak tartom ezt amiatt, hisz Magyarország európai uniós csatlakozását követően az európai építőipar fejlődési trendje és támogatási rendszere hazánkban is erősebben érezteti hatását. A piaci szereplőknek számos iparági problémával kell szembesülniük, melyek közül a legjelentősebbeket én is kiemelem, például a körbetartozás, a felszámolási- és csődeljárások magas száma. Mindezek mellett a kkv-k vállalatméretükből fakadó hátránya, hogy mind a szállítóikkal, mind a vevőikkel szemben lényegesen gyengébb alkupozícióval rendelkeznek, mint a nagyvállalatok. A harmadik fejezetben a legjelentősebb külső finanszírozási formákat, azok alkalmazhatóságát mutatom be előnyeikkel és korlátaikkal. Számos tanulmány, kérdőív eredményének összevetése után preferencia-sorrendet állítottam fel a külső források tekintetében. A rangsor elején a szállítói hitelek, vevői előlegek és baráti hitelek állnak, ezen eszközökhöz nyúl a vizsgált vállalkozói kör a legelőször, ha likviditási problémái jelentkeznek. Fizetési nehézségek valamint új beruházások finanszírozása esetén közkedveltek még a banki hitelek. Dolgozatomban a hitelintézetek által nyújtott konstrukciók jellemzőinek bemutatása mellett felvázolom azokat az eseteket, amikor egy vállalkozásnak az adott eszköz segítséget jelenthet, továbbá foglakozom az építőipari vállalkozások banki megítélésével és kapcsolatával. 6

Ezt követően a lízinget mutatom be, mint a vállalatfinanszírozás egy évek óta jól működő eszközét. A lízing segítségével a vállalatok mindig versenyképes termékekkel és termeléssel tudnak piacra lépni, ami hozzájárulhat piaci pozíciójuk megőrzéséhez, javításához. A vállalatfinanszírozás további lehetősége a faktorálás, ami megoldást kínál a hosszú fizetési határidők áthidalására és a körbetartozások visszaszorítására Hazánkban az egyik legjelentősebb faktorált ágazat az építőipar, mely a magyarországi faktorált állomány 13%-át mondhatja magáénak. A rövidlejáratú hitelek alternatívájának előnyeit és hátrányait egy esettanulmányon keresztül is bemutattam, ezzel kívánom felhívni a figyelmet arra, hogy a faktorálás magas költségei ellenére sokszor az egyetlen lehetőség a gyenge pénzügyi adatokkal, azonban elismert vevőkkel rendelkező kkv-k számára. Az állami és Európai Uniós forrásból érkező támogatások kitűnő lehetőséget jelentenek az építőipari vállalkozások forráséhségének csillapítására. Az állami szerepvállalás legelterjedtebb formáinak ismertetésével zárom dolgozatomat. Az elmúlt években számos ilyen céllal működő intézmény alakult és figyelemre méltó programokat indítottak útjukra, továbbá örömteli az is, hogy a támogatásra fordított összeg tovább emelkedett. 7

2. Mikro-, kis és középvállalkozások 2.1. Mikro-, kis és középvállalkozások meghatározása A 2004.évi XXXIV. törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása. A törvénybeli meghatározás alapját mennyiségi és minőségi kritériumok jelentik. Ezen törvény értelmében a legfontosabb mennyiségi ismérv, a létszám alapján lehet elkülöníteni egymástól a magyar vállalkozásokat. Ezzel az ismérvvel vizsgálva a mikrovállalkozások foglalkoztatotti létszáma 10 fő alatti, a kisvállalkozásoké 50 fő alatti és a középvállalkozásoké 250 fő alatti kell, hogy legyen. A törvény más kritériumot is megfogalmaz a kategóriák kialakítására, ez az úgynevezett értékmutató. Az éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg a mikrovállalkozások esetében legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet, kisvállalkozásoknál 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, középvállalkozások esetében pedig 50 millió (nettó árbevétel), illetve 43 millió (mérlegfőösszeg) eurónak megfelelő forintösszeg. A kkv-kategória kialakításának kitétele az is, hogy az állam vagy az önkormányzat részesedése nem haladhatja meg a 25%-ot az adott vállalatban. (Függetlenségi kritérium) (2004. évi XXXIV.) Az előbb leírtak összefoglalva láthatóak az 1. táblázatban. 8

1. ábra: A vállalkozások ágazati megoszlása Foglalkoztatottak létszáma Nettó árbevétel Mérlegfőösszeg Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás 10 fő 2 millió 2 millió 50 fő 10 millió 10 millió 250 fő 50 millió 43 millió Forrás: 2004. évi XXXIV. Tv. 3. 2.2. A kkv-k helyzete Magyarországon A kis- és közepes vállalatok (kkv-k) világszerte kiemelkedő szerepet játszanak a gazdaság minden területén és nincs ez máshogy hazánkban sem. 2.2.1. Történelmi áttekintés Magyarországon a rendszerváltás előtt is mintegy 3-400 ezer kisiparos, kisszövetkezet, majd tsz-melléküzemág, gmk létezett. Ezek a kisvállalkozások elsősorban a lakossági szolgáltatások terén, mint kiskereskedelem, építőipar, kézműipar, turizmus, vendéglátás tevékenykedtek, illetve esetenként az állami nagyvállalatok működési folyamatában egyes kisebb részfolyamatokat vettek át. A kkv-szektor kialakulása tehát már ekkor megkezdődött, de mozgásterüket korlátozták. 1982-ben törvénybe iktatták a szabad vállalatalapítást, majd 1988-ban a parlament elfogadta a VI. törvényt (Társasági törvény). Ezen jogi szabályozások megteremtették a vállalkozások törvényi hátterét. A rendszerváltás után a kkv-k száma jelentős mértékben emelkedett, sőt, voltak a gazdaságnak olyan területei is, ahol szerepük meghatározó volt. A legtöbb új vállalkozás 1990-től 1992-ig tartó időszakban jött létre. (Czakó-Kuczi-Lengyel-Vajda, 1995) 9

Azonban a KGST összeomlása miatt a nagyvállalatok likviditási problémákkal küzdöttek, ami átgyűrűzött a kis- és középvállalati szektorra is. Ezt követően 1995- ben figyelhető meg visszaesés a vállalatok számában, amely többek között a kormány stabilizációs programjának, a kedvezőtlen gazdasági környezetnek és az egyre erősödő versenynek tudható be. Bár a nagyvállalatok térhódítása egyes ágazatokban - mint például a kiskereskedelemben - súlyos problémákat okozott, számos ágazatban továbbra is a kkv-k dominálnak. 2.2.2. A szektor jelentősége a gazdaságban Jelenleg több mint 1,2 millió vállalkozás működik Magyarországon., 98 százalékuk mikrovállalkozás, a klasszikus kkv-k száma nem éri el a tízezret. Ez az ágazat adja a bruttó hazai termék mintegy 50%-át. Kiemelkedő szerepet töltenek be a munkahelyek létrehozásában. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják hazánkban a dolgozók 2/3-át. Munkaalkalmat teremtenek, általában kisebb beruházás árán. Továbbá a verseny élénkítésében is jelentős szerepet játszanak. Emellett a kisebb piaci rések betöltésével diverzifikálják a termékeket és szolgáltatásokat. 10

2. ábra: A foglalkoztatottak megoszlás az egyes szegmensekben Foglalkoztatottak megoszlása az egyes szegmensekben 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 2001 2002 2003 2004 KKV Nagyvállalatok Forrás: KSH 2.3. A kkv szektor jelentősége az Európai Unióban Európai Unión belül is felismerték a kkv-k fontosságát. A kkv-knak nyújtott támogatás az Európai Bizottság egyik prioritása a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió érdekében. (Az új Kkv-meghatározás, 2006) Ezt támasztja alá az alábbi megállapítás: A mikro-, kis- és a középméretű vállalkozások jelentik az európai gazdaság motorját. A munkahelyteremtés lényeges forrását képezik, vállalkozó szellemet és innovációt teremtenek az EU-ban és így döntő fontosságúak a versenyképesség erősítése és a foglalkoztatás szempontjából. A 2005. január 1-jén életbe lépett új Kkv-meghatározás nagy lépést jelent a kkv-k jobb üzleti környezete felé, és a vállalkozás, a beruházások és a növekedés elősegítését célozza. Ezt a meghatározást az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációkat követően alakították ki, amelyek azt bizonyítják, hogy a kkv- 11

kra való odafigyelés kulcsfontosságú a lisszaboni célok sikeres megvalósításában. Günter Verheugen, az Európai Bizottság tagja, az ipari- és vállalkozáspolitika felelőse (Az új KKV-meghatározás (2006) Európai Közösségek, 3. o.) 2.4. A kkv-k versenyképességét akadályozó tényezők Vállalati méretükből fakadóan bizonyos területeken lényegesen gyengébbek, mint a nagyvállalatok. Általában kevésbé termelékenyek Gyorsabban szűnnek meg, érzékenyebbek a külső hatásokra Azonos képzettség esetén is kevesebb bért adnak a dolgozóknak Szorosabb kapcsolatuk van a rejtett gazdasággal Klasszikus méretgazdaságból következő hátrányaik vannak. A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása nem öncélú, hanem alapvetően a gazdaság versenyképességének megőrzése, javítása miatt szükséges, hisz egyetlen ország sem tud tartós gazdasági növekedést produkálni gyengélkedő mikro-, kis- és középvállalkozói szektorral. A gazdaságpolitika mellett a szociálpolitika is felismerte az ágazat jelentőségét. Hisz a nagyvállalati szektorból felszabaduló munkaerő a zömmel szolgáltatásokat végző kkv-knál talál munkát. 12

3. Építőipar 3.1. Az építőipar helye, szerepe az Európai Unióban Az Európai Unióban az építőipar a legnagyobb foglalkoztató. 11 millió közvetlen és közel 20 millió indirekt munkahellyel a munkahelyteremtés kulcsszektora, amely a GDP 10-12%-át állítja elő. Jelenleg mintegy 2 millió vállalkozás működik az építőipar területén, a cégek 92%-a azonban 10 főnél kevesebbet foglalkoztat., tehát az ágazat nagyon fragmentált. Nyugat-Európában 1996 és 2000 között az építőipar átlagosan évente 1,7%-kal, miközben a GDP átlagosan 2,6%-kal növekedett. 2001-ben az építőiparban nem történt számottevő növekedés, melynek oka többek között a gazdasági növekedés lassulása volt, ami csökkentette a befektetők és a fogyasztók bizalmát. A folyamat megtorpanását az Euroconstruct a lakásépítések lanyhulásával és a német építőipari piacon bekövetkezett recesszióval magyarázza. Az euró-övezetben az építőipar az összes beruházás valamivel több, mint 50%- át adta. Az ágazatot 1999-től eltekintve a kilencvenes évek második felében állandó recesszió sújtotta az euró-övezetben is. Ennek egyik oka a nyolcvanas években bekövetkezett ingatlanpiaci robbanás utáni korrekció volt. De talán ennél is fontosabb oka volt a Németországban bekövetkezett építőipari beruházás visszaesése, ami évente mintegy 2 százalékponttal csökkentette az euró-övezet növekedési ütemét az 1995-2000 közötti időszakban. Az építőipar az ipar többi ágához viszonyítva elmarad a minőség, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés elveinek figyelembe vétele tekintetében. Ezt kiküszöbölendő számos kezdeményezést indítottak el az utóbbi években az építőipar versenyképességének javítása érdekében. (Barsi Boglárka: Az építőipar helyzete az EU csatlakozás tükrében, 2006) 13

3.2. Az iparág jelentősége és helyzete Magyarországon Az építőipar nemzetgazdaságunk egyik jelentős szektora mind teljesítményét, mind a foglalkoztatásban betöltött szerepét tekintve. Integráló ágazat, amely a különböző iparágak termékeit építi be, használja fel. Az építési, szerelési tevékenység során létrehozott érték mintegy 70%-a más ágazatok termékeinek beépítésével jár együtt, ezért húzóhatást vált ki mind a termelés, mind az innováció területére. Fejlesztéseket indukál a különböző iparágakban és így munkahelyek létrehozását is lehetővé teszi. Az építőipart - hasonlóan az iparhoz és a mezőgazdasághoz a foglalkoztatás radikális leépülése jellemezte a piacgazdaságra történő átállással. A szükségszerű átalakulás nyomán, az új alapokon újjászerveződött ágazatban 1997-ben a korábbi éveket jellemző leépülés megállt, és 1998-ban kedvezőre fordult a foglalkoztatás tendenciája. 2006 első kilenc hónapjában az alkalmazásban állók száma közel 140 ezer fő volt. Az építőipar által igényelt munkaerő-szerkezet lényegesen eltér a feldolgozóipar vagy szolgáltató szektor munkaerő-szerkezetétől. Itt magasabb a szakképzettséggel nem rendelkezők foglalkoztatása, ezért ez a terület képes felszívni a máshol nem foglalkoztatható munkaerő jelentős részét. A gazdaságpolitika mozgásterét jelentősen bővítheti, ha folyamatosan és érezhető módon nő Magyarországon a foglalkoztatási ráta. Ez nem képzelhető el az építőipar nélkül A piacgazdaságra való átállás együtt járt a szakma szakosodásával. Megszűntek az univerzális, minden szegmensben saját kapacitással rendelkező cégek, s helyettük a specializációval együtt járó jelentős alvállalkozói láncolatok egymásra épülő hálózata keretében valósulnak meg a munkák, a generál (vagy fő-) vállalkozó felelőssége mellett. (ÉVOSZ: Az építőipar helyzete és kilátásai 2007-re, 2007.01.30.) 14

3.2.1. Az építőipari vállalkozások száma A építési piacot változatlanul a vállalkozások igen magas száma, és ebből (is) adódóan az erős versenyhelyzet jellemzi, bár évtized óta először fordult elő ha csak kismértékben is a bejegyzett vállalkozások számának csökkenése, melyet alapvetően az egyéni vállalkozók számában bekövetkezett visszaesés eredményezett. 3. ábra: A vállalkozások ágazati megoszlása A vállakozások ágazati megoszlása 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2000 2004 Pénzügyi szolgáltatás Oktatás Egészségügy Mezõgazdaság Szállítás Vendéglátás Egyéb szolgáltatás Építõipar Ipar Kereskedelem Ingatlanügyletek, gazd. Forrás: KSH Az ágazatban 2006. szeptember végén 96 477 építőipari szervezetet beleértve a nem jogi személyiségű vállalkozásokat és az egyéni vállalkozókat is regisztráltak, 108-al kevesebbet, mint 2005. szeptember végén. (KSH) 3.2.2. Egyéb adatok Az építőipari vállalkozások termelésbővülését 2000 óta a hullámszerű növekedés jellemezte a parlamenti és önkormányzati választásokhoz igazodó beruházási ciklusok hatására. Ma már szinte biztosra vehető, hogy 1995-96 után 2006-2007 lesz a következő olyan kétéves periódus, amikor az építőipar folyamatos 15

visszaesést mutat. Ennek fő oka, hogy a kiigazítások hasonlóan 1995-96-hoz az állami beruházások visszaesésével jártak, a lakáspiacot pedig a háztartások keresetcsökkenése fogta vissza. A mélyrepülés 2007 júniusában kezdődött - ekkor 9 százalékos zsugorodást mutatott az építőipar és ettől kezdve szinte követhetetlen zuhanás jellemzi az ágazatot. (Zuhanórepülés az építőiparban: kinyílt az ejtőernyő, de http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=87984) 4. ábra: Az építőipari termelés alakulása Az építőipari termelés alakulása éves volumenváltozás, % 30 20 10 0-10 -20-30 -40 okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. 2005. 2006. 2007. Forrás: www.portfolio.hu 3.3. Ágazati előrejelzések Az Euroconstruct gyorsuló növekedést vár az elkövetkező időszakra az európai építőiparban. Kelet-Európában az út- és a vasúthálózattal, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztések kapnak prioritást úgy, hogy az országok támaszkodhatnak az uniós pénzalapokra. Az Euroconstruct előrejelzésében az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozóan kétszámjegyű prognózis szerepel: Magyarország esetében 12-18 százalék közötti növekedést várnak a szakértők a következő években. Szakértők és a saját véleményem szerint is a következő 1-1,5 év arra lesz alkalmas, hogy újrastrukturálódjon az ágazat, s az uniós fejlesztésekbe beszállni szándékozó cégek megteremtsék az ehhez szükséges műszaki-technológiai 16

hátteret. Várhatóan tisztulni fog a piac, hisz csak azok a vállalkozások tudnak majd talpon maradni, növekedni, amelyek saját szakemberállománnyal rendelkeznek, szemben a korábbi állapottal, amikor a nagy projekteket elnyerő cégek kizárólag alvállalkozókat dolgoztatva működtek. Ez a struktúra azonban drágább, az alkalmazottak eltartása az építőipari díjak körülbelül 30 százalékos emelését igényelné. Ugyanakkor, előbb-utóbb ennek a folyamatnak be kell következnie, mivel a jelenlegi rendszer életképtelen, amit az iparági lánctartozás is jelez. A 2007-től induló hétéves ciklusban elvileg rendelkezésre álló, 10000 milliárd forint értékű uniós és hazai fejlesztési forrás 60-80 százaléka jelenthet építőipari megrendeléseket. Ezen támogatások befogadására az ágazat nemcsak jelenlegi szerkezete miatt képtelen, hanem azért sem, mert jelenleg nem rendelkezik elegendő szakképzett munkaerővel. Ebben az iparágban a legkritikusabb a szakmunkáshiány, a szakmát viszont csak a jelenlegi, 90 ezer forintot alig meghaladó átlagbér megemelésével lehetne vonzóvá tenni az viszont újabb lökést jelentene az áremelés felé. (www.euroconstruct.org/at) 3.4. Iparági problémák és jogi környezet 3.4.1. Körbetartozás A körbetartozás, mint probléma már 2004-ben kezdett komolyabb méreteket ölteni, elsősorban az építőiparban működő cégeknél: a magasépítő vállalatoknál ugyanakkor jellemzően nagyobb gondot okoz, mint a mélyépítésben tevékenykedőknél. A vállalatméret tekintetében a kisebb cégeket sújtja nagyobb arányban a késedelmes fizetés problémája. Napjainkban a kkv-k partnereinek csaknem egyharmada nem fizet időben, s a késedelmesen realizálódó összeg a teljes tartozás nagyjából egyharmadára rúg. A késedelmes fizetés egyik kézenfekvő oka a lánctartozás. A vállalkozások nem tudnak fizetni beszállítóiknak, mivel nekik sem fizet a fővállalkozó határidőre. (Kkv Körkép, Lánctartozás, Figyelő, 2007. október 11-17.) 17

5. ábra: Késedelmes fizetés Magyarországon Késedelmes fizetés Magyarországon Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem A fizetési határidő után egy héttel befolyó összeg aránya a teljes értékesítése Késedelmes en fizető partnerek aránya Szolgálatatás 0 10 20 30 40 50 % Forrás: GVI (Figyelő, 2007.október 11-17.) A hazai hitelintézetek szerint a vállalati ügyfelek teljesítményén is kezd látszani a körbetartozások kedvezőtlen hatása. Az érintettek leginkább az építőiparban tevékenykedőknél látnak erre utaló jeleket: nő a hiteleit átütemező vagy áthidaló kölcsönért folyamodó ügyfelek aránya. Azonban a körbetartozásokból adódó problémák eddig még nem öltöttek kezelhetetlen méreteket. Tapasztalataim alapján a banki portfólió minőségét jelentős mértékben rontják a körbetartozás által sújtott ügyfeleknek nyújtott hitelek. A tartozások okozta likviditási nehézségek áthidalására megoldást jelenthetnek a bankok által kínált rövid lejáratú konstrukciók. Ezen problémák kezelésének megfelelő eszköze lehet a faktoring, amihez azonban egy kockázatkezelői szemmel stabilnak ítélt fővállalkozóval kell együttműködnie az építőipari kkv-nak. További alternatívát jelenthetnek a folyószámla-, az áthidaló és rulírozó hitelkonstrukciók, illetve a meglévő állományok átütemezése. 18

3.4.2. Felszámolások Sosem látott mértékben nőtt a fizetésképtelenné vált cégek száma ez év első felében: 29 százalékkal több ilyen típusú eljárás indult 2007 első hat hónapjában, mint 2006 hasonló időszakában. Ezen belül döbbenetes mértékben, 64 százalékkal emelkedett a végelszámolások aránya. Ennek az lehet az oka, hogy a hitelezők már nem törődnek azzal, hogy felszámolásba fordítsák a végelszámolást, úgysem jutnak már a pénzükhöz. Átlagosan a ki nem fizetett összeg 0,4 százaléka térül meg a felszámolás útján. (http://index.hu/gazdasag/magyar/coface070711/) 6. ábra: Fizetésképtelenségi eljárások száma Fizetésképtelenségi eljárások száma Csőd Felszámolás Végelszámolás Összesen 2007 I. félév 14 5053 4323 9390 2006 I. félév 10 4645 2641 7296 Éves változás +40% +9% +64% +29% Forrás: Coface Hungary Problémát jelent a vállalkozások túlzottan magas száma. Magyarországon hozzávetőlegesen 96 ezer építőipari vállalkozás működik, ezzel szemben Ausztriában mindössze 8 ezer cég tevékenykedik az ágazatban. Sok esetben a nehéz helyzetbe került társaságok vezetői új vállalkozást alapítanak, és a felszámolás ellenére tovább folytatják üzleti tevékenységüket. Ebben döntő szerepe van a nem hatékony csődtörvénynek is. Ugyanis számtalan vállalkozás mentheti át megmaradt vagyonát formailag újabb és újabb cégekbe. Magyarországon hagyományos értelemben csak a csődeljárások, és a felszámolások tartoznak a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Pedig hazánkban sok az olyan végelszámolás, amely a későbbiekben felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cégtulajdonos fizetőképtelensége az oka. (http://www.mfor.hu/cikk.php?article=37135) 19

A legnagyobb fizetési kockázatot a mikro- és kisvállalatok testesítik meg. A 300 millió forint éves forgalom alatti cégeknél találjuk ugyanis a fizetésképtelenségi eljárások 96 százalékát. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az összes létező cég hasonló aránya található ebben a szegmensben. 7. ábra: A fizetésképtelenségi eljárásokban érintett iparágak A fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett iparágak Építőipar Kiskereskedelem Nagykereskedelem Ingatlangazdálkodás Turizmus és vendéglátás Egyéb ágazatok Forrás: www.index.hu, saját számítások Az iparág szerinti bontást vizsgálva kiderül, hogy az építőipar tudhatja magáénak a 2006-ban feljegyzett, összes fizetésképtelenségi eljárás több mint negyedét. Az elmúlt egy évben számos építőipari nagyvállalat ellen indult felszámolási eljárás Viadom Építőipari Zrt, Mélyépítő Budapest Kft aminek következtében súlyos problémákkal kellett szembenéznie számos mikro-, kis- és középvállalkozásnak, melyek az említett cégek alvállalkozóiként tevékenykedtek. A több mint 3 milliárdos tartozást felhalmozott Mélyépítő Budapest Kft ellen több mint 20

150 útépítéssel foglalkozó kis- és középvállalkozás kezdeményezett felszámolást, közülük többeknek a Viadom Zrt felszámolása során sem térült meg a pénzük, így sokan a megszűnés szélére sodródtak. Kedvezőtlen az alvállalkozókra nézve, hogy az eljárás során befolyt pénzből először a zálogjogosult hitelező bankot elégítik ki, ezt követi a köztartozások és a felszámolási költségek levonása, ezután kerülnek sorra a hitelezők, ha követeléseiket a felszámoló elismeri.(felszámolják a Mélyépítőt, http://index.hu/gazdasag/magyar/mely071119/; Sose jutnak pénzhez a Viadom hitelezői http://index.hu/gazdasag/magyar/via071105/) 3.4.3. Megrendelők fizetőképessége, Közbeszerzési törvény Súlyosbítja a vállalkozások helyzetét, hogy amíg a megbízók többfajta, feltétel nélküli bankgaranciát követelnek, addig a kivitelező vállalkozó nem kap, illetve ha eséllyel kíván részt venni egy pályázaton, akkor nem kér semmilyen biztosítékot arra, hogy a megrendelőnek megfelelő anyagi fedezete van-e a teljes munka kifizetéséhez. Arról pedig még kevésbé lehet biztosítékot szerezni, hogy van-e szándéka maradéktalanul kifizetni a szerződés szerinti összeget. A körbetartozások kialakulásában jelentős részük volt/van azoknak az állami és önkormányzati megbízóknak, amelyek annak tudatában adtak megbízásokat, hogy nincs elegendő forrásuk az azonnali fizetésre. Az építőipari vállalkozások csődbemenetelének egyik oka, hogy sok kiíró már a közbeszerzési eljárás kezdetekor tudja, nem rendelkezik elégséges pénzügyi fedezettel a beruházás kifizetésére. A körbetartozás tehát nem csak a fő- és alvállalkozók közötti jogviszonyra jellemző. Az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége tavaly elsőként csatlakozott az Opten Egységes Online Követelésnyilvántartó rendszerhez. Így a szövetség tagjai ingyen férhetnek hozzá a legalapvetőbb céginformációkhoz, hogy ellenőrizni tudják a potenciális partnereik fizetési szokásait, a velük szemben felhalmozódott követelések miatt indított eljárásokat 21

3.4.4. Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Nehézséget jelent az építőiparban tevékenykedő kkv-k számára, hogy a Ptk-ban a kivitelező vállalkozó védelmét egyetlen rendelkezés sem szolgálja, a megrendelői mulasztáshoz jogkövetkezmények nem fűződnek, a vállalkozót ez esetben sem illeti meg a munkálatok leállításának vagy lassításának joga vagy a szerződésben kikötött teljesítési határidő módosítása, sem a szerződéstől történő elállás. A Ptk. jelenlegi zálogjogi rendelkezései nem nyújtanak biztosítékot az építési vállalkozóknak arra, hogy a ki nem fizetett vállalkozói díj erejéig zálogjogukat gyakorolhassák. A Ptk. Zálogjogot biztosít ugyan a vállalkozóknak a megrendelő bizonyos vagyontárgyaira, azonban ha a megrendelő ez ellen kifogással él, a vállalkozónak bírósági utat kell igénybe vennie, de a felépített ingatlant dolog módjára nem lehet birtokban tartani, emiatt a zálogjog ingatlan vagyontárgy esetén nem érvényesül. 3.4.5. Bírósági eljárás További problémát jelent az ítélkezés lassúsága. Ennek köszönhetően egy építőipari teljesítési, illetve fizetési vitában olykor csak a perindítás után egy évvel kezdődik a bírósági eljárás, és nem ritka, hogy a jogerős ítélet hat-hét év múlva születik meg. Mindez azoknak a cégeknek, megbízóknak kedvez, amelyek nem hajlandók kifizetni az elkészült munkát. 3.4.6. Szakképzés Az építőipari szakképzés problémái sok esetben szakmaspecifikusak, bizonyos esetekben strukturális gondokra vezethetők vissza. Az építőipari szakiskolákat hátrányosan érinti a fenntartói és finanszírozási rendszer jelenlegi működési formája, továbbá a piaci szereplők és az oktatás kapcsolatának hiánya. A képzés fennálló problémáinak következményei ugyanakkor hosszú távon nemzetgazdasági szintű hátrányt jelenthetnek. A fejlődése jelenlegi és feltételezett 22

jövőbeni üteme mellett 2015-re (az EU-s forrásbevonás n+2 évben) 170-200 ezer szakképzett építőipari munkás hiányzik majd. Haladéktalanul meg kell kezdeni az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan az építőípari szakképzés és a szakmunkaerő állomány helyzetének, problémáinak felmérését célzó humánerőforrás tervezési munkát, illetve a megoldáskeresést célzó szakmai és társadalmi összefogás megteremtését. 3.5. Javaslatok, intézkedések az építőipar kifehérítése Az új pénzügyi termékek, szolgáltatások, valamint az új építési törvény kidolgozása mellett még számos javaslat, intézkedés született az építőipar kifehérítése érdekében. 3.5.1. Törvénymódosítások A kormány felismerve a problémák súlyosságát 2007. július 17-i hatállyal törvénymódosítást hajtott végre. A csődtörvény módosítása értelmében a fizetési határidőt követő 15 nap elteltével a bíróság kimondhatja a tartozó fél fizetésképtelenségét. A közbeszerzési törvény módosítása értelmében pedig a megbízás teljesítését követő 15 napon belül el kell kezdeni az átadás-átvételi eljárást. Végül a Polgári Törvénykönyv módosítása értelmében a vállalkozót díjkövetelése erejéig a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon jelzálog illeti meg. A Figyelő című hetilap által megkérdezett gazdasági társaságok több mint kétharmada értesült a fenti törvénymódosításokról. A vállalatméret tekintetében a nagyobb vállalkozások körében ismertebbek a változások, a leginkább informált ágazat pedig az építőipar. Azonban a cégek meglehetősen pesszimisták a törvénymódosítások hatásait illetően. Véleményük szerint a lánctartozás által okozott problémákon leghatékonyabban az adóhatóság feketelistájához, vagy a bankok által 23

szorgalmazott pozitív adóslistához hasonló lista enyhíthetne, amely az egymásnak tartozó vállalkozások nevét tartalmazná. (Kkv Körkép, Figyelő, 2007. október 11.-17 Vállalkozások számának csökkentését szolgáló javaslatok Hasonlóan Németországhoz hazánkban is jogszabályok írják elő, hogy egy tevékenységre egy tulajdonos mindössze egy vállalkozást alapíthat így fokozatosan eltűnhetnek az ügyeskedésre létrehozott párhuzamos cégek Szintén német modellt követve a lakásépítő cégnek a beruházás megkezdése előtt letétbe kellene tenni az építkezésre szánt összeget, melyet aztán egy független vagyonkezelő fizet ki az egyes munkaszakaszokban az alvállalkozóknak. 3.5.2. A magánszféra egyéb intézkedései A körbetartozások problémájának enyhítésére a pénzügyi tanácsadó Dun and Bradstreet Hungária Kft kidolgozta a Trade-programot, amely az előfizetőknek online rendszerben gyors és egyszerű hozzáférést biztosít partnercégeik fizetési tapasztalatairól, arról, hogy az egyes vállalkozások a számláik teljesítésekor mennyire tartják be a határidőket. Ez hasznos eszköze lehet a fizetési fegyelem megszilárdításának. Hasonló megoldást kínál a pénzügyi tanácsadással foglalkozó Eye Watch Információs Rendszer, melynek tagjai belépésükkor a teljes hazai vállalkozói körből választhatják ki azon partnereiket, amelyek fizetési fegyelmét nyomon szeretnék kísérni. 24

4. Az építőipar külső forrásból történő finanszírozása A gazdasági növekedés és munkahelyteremtés egyik legfontosabb ágazata az építőipar. E szektor helyzetének és jellemzőinek áttekintését követően, fontos megvizsgálni finanszírozási lehetőségeit. Dolgozatomban a legnagyobb hangsúlyt erre a területre fektettem, ugyanis az iparág sajátosságai, az időben elhúzódó beruházások miatt ez az ágazat sokkal több külső forrást igényel, mint a többi szektor. Saját tőke versus idegen tőke A torta értéke független attól, hogyan szeleteljük fel? A vállalkozás alapításához, működtetéséhez szükséges tőke saját vagy idegen (külső) forrásból származhat, a finanszírozás ennek megfelelően lehet belső források által történő, azaz önfinanszírozás, vagy külső, idegen tőke által történő tőkepiaci vagy pénzpiaci közvetítéssel megvalósuló. A belső és külső finanszírozás közötti fontos különbség, hogy a saját finanszírozás esetében nem kell kamatot fizetni, továbbá időbeli korlátozás nélkül rendelkezésre áll, míg az idegen tőke használatáért kamatot kell fizetni, és a visszafizetést adott időpontig teljesíteni kell. Az önfinanszírozás hátránya, hogy nyereség-visszatartást jelent, továbbá a rendelkezésre álló forrás nagysága behatárolt, így a zavartalan terjeszkedés, fejlesztés akadályozójává válhat. A gyakorlatban általában mindkét finanszírozási formát igénybe veszik az építőipari kkv-k. Megfigyelhető azonban a belső források dominanciája mind a rövid, mind a hosszú távú finanszírozásban. Jellemzően csupán a belső források által nem fedezett részt az úgynevezett belső finanszírozási hiányt fedezik külső forrásból. (Csubák Tibor Krisztián:Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon,2003) 25

Külső finanszírozási lehetőségek Dolgozatomban a külső finanszírozási lehetőségekkel foglalkozom, melyek legfontosabb formái: Idegen tőke Rövid és hosszúlejáratú bankhitel és bankkölcsön Nem pénzügyi közvetítőtől származó kölcsön Lízing Faktoring és forfetírozás Hosszú távú kötvénykibocsátás, rövid távú kereskedelmi papír kibocsátás Szállítói hitelek Vevői előlegek Azért, hogy teljes képet kapjunk a külső forrásokról felsorolás szintjén meg kell említenem a külső saját tőke finanszírozási formákat is. Az építőiparban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások szempontjából azonban ezek a legkevésbé fontos finanszírozási lehetőségek. A vállalkozások vezetői nem nyitottak rá, főképp azért, mert sokra tartják függetlenségüket. Külső saját tőke finanszírozási formák Nyilvános részvénykibocsátás Tőzsdén kívüli üzletrész értékesítés A saját és idegen tőke aránya fontos a vállalkozás összes tőkéjéhez viszonyítva, és ezzel összefüggésben az eladósodottság mértéke is. (Kerepesi és Kósi, 2001). Tehát mielőtt áttérnénk az egyes források jellemzőinek, alkalmazásuk gyakoriságának vizsgálatára nézzük meg közelebbről az építőipari vállalkozások tőkeszerkezetét. 26

A 8. számú ábrán alapján kijelenthetjük, hogy a legtöbb idegentőkét az építőipar veszi igénybe. A 90-es évek második felében az idegen tőke aránya kifejezetten alacsony volt, elsősorban azért, mert a vállalatok egy része állami tulajdonban volt, sokuk épp akkor esett át a privatizáción és az új tulajdonos csak a vállalat pályára állítása után fordult külső források felé. 8. ábra: Ágazati tőkeáttétel mutató Ágazati tőkeáttétel mutató 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Forrás: MNB 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Energia Mezőgazdaság, Bányászat Feldolgozóipar Szolgáltatások Építőipar Számos tanulmány, kérdőív eredményének összevetése után preferenciasorrendet állítottam fel a külső források tekintetében. A dolgozat további részében a legjelentősebb finanszírozási lehetőségtől haladok a kevésbé jellemzőbbek felé. 4.1. Szállítói hitelek A szállítói hitelek egyik fő előnye, hogy könnyen hozzá lehet jutni, hisz a szállító el akar adni, és a szállítói hitel segítségével piacot lehet szerezni ill. 27

megtartani. Emellett a vállalkozások olcsónak tartják. Véleményem szerint azonban a külső források ezen formájának alacsony költsége vitatható, hisz azonnali fizetés esetén árengedményt kaphatnának (burkolt kamat). Az építőiparban gyakran kényszerből alkalmazzák a szállítói hitelt a késedelmes vevői fizetések miatt fellépő likviditási problémák kezelésére. A kk-k a szállítói hitelek és a vevői előlegek segítségével javíthatják likviditási helyzetüket, azonban ezek a források esetlegesek és erősen függnek a kkv alkupozíciójától szállítóival szemben. 4.2. Baráti hitelek és vevői előlegek A baráti hiteleket alacsony költségük és könnyű hozzáférhetőségük ellenére nagyon ritkán alkalmazzák a magyar vállalkozók, ami főképp emocionális, presztízs okoknak tudható be. Ha mégis élnek ezzel a lehetőséggel, akkor is csak rövidtávon, hosszú távon szerepük jelentéktelen. A vevői hitelek iránti érdeklődés jelentős volna, azonban az építőipar területén a külső forrásból történő hitelezés eme formájához való hozzájutás szinte lehetetlen. 4.3. Hosszú és rövidlejáratú bankhitelek Az építőipari kkv-k és a bankok kapcsolatát mindkét fél szemszögéből igyekeztem megvizsgálni. Ez számomra különösen érdekes volt, ugyanis a Raiffeisen Bank Hitelkockázatkezelési Főosztályának kkv részlegén töltött gyakorlatom során számos építőipari vállalkozás hitelkérelmi anyagába betekintést nyerhettem ill. ezen kérelmek elbírálásában segédkezhettem. Bankok szemszögéből A bankok a 90-es években a nagyvállalatokat célozták meg. A nagyvállalati piacon kialakult éles verseny és a minimálisra csökkent jövedelmezőség hatására az utóbbi években egyre több bank érdeklődése fordult a korábban elhanyagolt kis- és középvállalati (kkv-) szektor felé. 28

A kkv-szektor a bankok számára hatalmas potenciállal kecsegtető hitelpiacot jelent. A kisebb méretű gazdasági szervezetek finanszírozása ugyanakkor speciális kihívások elé állítja a pénzintézeteket. Egyrészt a vállalkozás méretének csökkenésével a csőd kockázata egyre nagyobb, másrészt a kisebb vállalatok jelentős része nem rendelkezik alapos pénzügyi kimutatásokkal, így limitált a bankok számára róluk elérhető információ. A közelmúltban felmerült a hitelbírálat standardizálásának igénye mindkét fél részéről. A bank szempontjából ez többletköltséggel jár azonban a limitfelállítás, jóváhagyás, azaz a hiteligény elbírálásának ideje jelentősen lecsökken. Kkv-k szemszögéből A bankok egyre bővülő termékkínálatának ellenére az építőiparban tevékenykedők továbbra is pesszimisták. Úgy vélik, míg Magyarországon a pénzintézetek előszeretettel szerződnek az építőiparban tiszta projektcéggel, addig a tényleges munkát végző vállalkozások finanszírozása nincs megoldva, mert a bankok nem vállalják a magas kockázatot. A rövidlejáratú bankhitelhez jutást viszonylag könnyűnek ítélik a gazdasági szervezetek vezetői, ennek ellenére szállítói hitelekkel és vevői előlegekkel igyekeznek ilyen jellegű igényeiket mérsékelni. A hosszú távú banki konstrukciókat drágának tartják és a úgy vélik, hogy olyan ingatlanfedezetet követelnek meg a pénzintézetek, amit egy kisvállalkozásnak nem éri meg vállalnia. További negatívumként említik még a hitel-ügyintézés lassúságát és bonyolult voltát. Azonban a hosszú lejáratú hiteleknek nincs reális külső forrásbeli alternatívája kivéve a likvid eszközök, például járművek esetében ezért jobb nincs alapon igénybe veszik őket. A vállalkozások érzékelik a hitelintézetek nyitását irányukba, azonban továbbra is úgy érzik, hogy a bankok nem kezelik fontos ügyfélnek őket, a reklámokkal ellentétben az ügyfelekkel nincs olyan kapcsolatuk, hogy tanácsokat adjanak a finanszírozást illetően. A cégvezetők szerint erre nagy szükség lenne, mert nincs idejük az összes konstrukciót megismerni (Napi Gazdaság) 29

4.3.1. Banki hitelek megoszlása ágazatonként Szektorok szerint tekintve a hitelek megoszlását megfigyelhető, hogy az ingatlankezelés és ehhez kapcsolódó gazdasági szolgáltatások ágazatának hiteligénye rendkívüli módon nőtt. Éves átlagban 20,1%-kal bővültek ezek a hitelek, nemzetgazdasági szinten az átlag csak évi 13,9% volt. Az utóbbi egy évet tekintve kiugró növekedést mutatott az építőipar, ahol a hitelbővülés közel 29%-os volt nem kis részben az említett ingatlankezelési üzletághoz kapcsolódóan. Ne felejtsük el, hogy a lakossági lakáshitelek utóbbi két évben tapasztalt dinamikus növekedése amely átlagon felüli keresletet generált nemcsak a használt lakások piacán - fellendítette az új építésű ingatlanok piacát is. Jelenleg túlkínálat van az irodapiacon, új építés nem várható, esetleg a vidéki irodapiacon, de lényegesen kisebb volumenekben. Ezek felépítéséhez kapcsolódóan magas az építőipar, értékesítéshez és hasznosításához kapcsolódóan az ingatlankezelés és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások iparág hiteligénye is átlagon felül nőtt. (Kiss István: Vállalatfinanszírozás 04, 2005) 100% 9. ábra: Hitelek aránya iparágak szerint Hitelek aránya iparágak szerint 90% Egyéb 80% Ingatlan 70% 60% Szállítás, posta, távközlés 50% Kereskedelem 40% Építőipar 30% Közmű 20% 10% Feldolgozóipar 0% Mezőgazdaság 1995. december 1996. március június szeptember december 1997. március június szeptember december 1998. március június szeptember december 1999. március június szeptember december 2000. március június szeptember december 2001. március június szeptember december 2002. március június szeptember december 2003. március június szeptember december 2004. március június szeptember Forrás: MNB 30

A bankhiteleket több szempontból lehet csoportosítani, de a vállalkozás számára nyújtott hiteleket célszerű lejáratuk szerint csoportosítani. (Paróczai, 2003) Lejárat alapján beszélhetünk: 4.3.2. Rövid lejáratú hitelek Rövid távú hitelekről, amelyek maximális futamideje 1 év. Ezen belül is több változatot különböztetünk meg: Nyitott hitelkeret, amely hitelt csak a legjobb, leginkább fizetőképes ügyfelek kaphatnak meg. Banktól függően akár biztosíték nélkül is rendelkezésre bocsátható. A hitelszerződésben rögzítik a nyitvatartási időt, a kölcsönnyújtási célokat és feltételeket, illetve a bank jutalékának összegét. A visszatörlesztés egy összegben történik, a kölcsön évenkénti megújítására van lehetőség. A nyitott hitelkeret egyik vállfaja a folyószámlahitel. Ekkor az ügyfél a folyószámlájához kapcsolódóan kap egy hitelkeretet, amely kvázi számlapénzként működik. Külön rendelkezés nélkül tud ezzel az összeggel gazdálkodni, a számlája terhére teljesítendő pénzügyi műveletek biztosítására nyújt fedezetet. A folyószámlahitel kamat és rendelkezésre tartási jutalék elszámolása havonta történik, a felhasznált hitelösszeg arányában. Rulírozó hitel, amelynél a vállalkozónak lehetősége van arra, hogy a hitelkeret terhére igénybe vett és visszatörlesztett kölcsönt újból kölcsönként felvegye. Ezt a hitelfajtát valamivel gyengébb vállalkozások is megkaphatják, de még mindig jó fizetési pozícióban kell hogy legyenek. Áthidaló hitel, amely egy később beérkező forrást előlegez meg. Ekkor a bank nem veszi meg a hitelkérő vállalkozás követelését, hanem csak megelőlegezi azt. Annak a kockázatát tehát, hogy a követelést a vállalkozó mégsem tudja behajtani, nem a bank viseli, hanem a vállalkozó, így akár beérkezik a követelés összege, akár nem mindenképpen vissza kell fizetnie a kölcsönt. A rövidlejáratú bankhitelek az építőiparban kulcsfontosságúak, a körbetartozás és a szezonalitás okozta árbevétel ingadozás miatt. Éven belüli hitelekkel viszonylag kis kamatköltséggel tudják megszüntetni likviditási gondjaikat. Ezek a termékek 31

alkalmasak továbbá a 30-120 napos fizetési határidők finanszírozására, ezáltal a cégek versenyképesek maradhatnak a piacon. 4.3.3. Közép- és hosszúlejáratú hitelek Középtávú hitelek, amelyek hitelezési időtartama 1 évtől 5 évig terjedhet, ezen belül megkülönböztetünk forgóeszköz és beruházási hiteleket. A vállalkozás akkor igényli a középlejáratú forgóeszközhitelt, ha beruházáshoz kapcsolódóan vagy attól függetlenül a forgóeszköz állománya tartósan fennáll, és azt nem tudja finanszírozni saját forrásból. Mivel ezek már tartósan hiányzó forrást pótolnak, ezért a bankok szigorúbban járnak el a hitelképességi vizsgálat során. Kamatlábuk is magasabb, mint az éven belüli hiteleknek, mivel a bankoknak hosszabb távra kell lemondani a forrásaikról, és ez bizonytalanabb helyzetet teremt számukra, illetve hosszabb időtáv alatt előre ki nem számítható események is előfordulnak. Hosszú távú hitelek, amelyek lejárati ideje minimum 5 év. Ezeket nevezzük a klasszikus beruházási hiteleknek. Tárgyi eszközök létesítésére, beszerzésre szolgáló hitelek. Ha a gazdaságban fokozni kívánják a vállalkozási kedvet, a befektetéseket, akkor a hiteleket kedvezőbb feltételekkel nyújtják. Ha a gazdaságban túl sok pénz van, akkor a befektetéseket vissza kívánják fogni, ezért szigorításokat alkalmaznak. Az építőipari vállalkozások közül főként a helyzetüket fejlődőnek ítélő és a 300 millió Ft fölötti árbevételű cégek rendelkeznek beruházási hitellel. A hitelfelvétel során fő szempontok a költségek és a rugalmasság, valamint a megkívánt biztosítékrendszer sem elhanyagolható. Az elkövetkező években számítani lehet a kkv-nak nyújtott hitelek futamidejének növekedésére illetve arra, hogy a folyósítások egyre nagyobb része devizában valósul meg, ezáltal folyamatosan emelkedik majd a szegmens árfolyamkitettsége. A hitelintézetek közötti erősödő verseny miatt a hitelképességi feltételek lazulása várható. 32

4.3.4. Esettanulmány A következőkben egy példán keresztül tekintem át, hogy egy építőipari cég esetében milyen szempontokat veszünk figyelembe a hitelbírálat során. Ebben az esetben eltekintek a cég pénzügyi adatainak elemzésétől. Célom rámutatni azokra a kockázati tényezőkre, amelyek egy vállalat hiteligénylése során pozitívumként illetve negatívumként jelenhetnek meg. A bevizsgáláshoz szükséges dokumentumok: KKV hitelbírálati adatlap (egy hónapnál nem régebbi) Két teljes év beszámolója (pénzügyi elemzés alapja) Főkönyvi kivonat (a legtöbb információt adja a cégről) Telephely-látogatásról készült meeting report Bankszámlakivonatok A cég bemutatása: Az általam vizsgált cég 12 éve tevékenykedik az építőiparban, mélyépítéssel, csatornaépítéssel, csőfektetéssel, gépi földmunkákkal foglalkozik. Elsősorban önkormányzatok fejlesztési támogatással megvalósuló beruházásaiban vesz részt. Hiteligénye: 23 millió HUF folyószámlahitel Számlavezetés, hitelezési track record Az ügyfél 9 éve áll kapcsolatban bankunkkal, amit pozitívan értékelek. Az ügyfélkapcsolat a fiók véleménye alapján kiváló és problémamentes. Már meglévő folyószámlahitelét (OVD) folyamatosan, teljesen kihasználja, esetenként átlépi a limitet is, ami a nem volatilis használatra utal. Bankunkhoz terelt forgalma árbevételének 51%-a, amellyel teljesíti az előírt minimum 50%-os forgalomcsatornázási követelményt. Azonban az előző éveket figyelembe véve elmondható, hogy ideterelt forgalma jelentősen csökkent. 33

Verifikációs ellenőrzések: A 2006-os évről készült könyvvizsgálói jelentés alátámasztja a cég 2006-os beszámolóját. A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) alapján a cégnek nincs fizetési késedelme sem bankukkal, sem más hitelintézettel szemben. Az Opten Csődfigyelő Rendszerből nyert információk szerint a cég ellen nem indult csőd, végelszámolási vagy felszámolási eljárás. A gazdasági szervezet egyik tulajdonosa rendelkezik egy kapcsolt vállalkozással, amely szintén az építőipar területén tevékenykedik. A kapcsolt vállalkozás ellen 2005-ben végelszámolási eljárás indult. A cég telephelyén készített meeting report tanúsítja, hogy a vállalat valódi gazdasági tevékenységet folytat. Főbb pénzügyi adatok Árbevétel: 2005. 108M HUF 2006. 153M HUF 2007. 175M HUF (tervezett) A cég megalakulása óta kiegyensúlyozottan növekvő árbevételt tudhat magáénak, ami az iparágat sújtó nehézségeket tekintve figyelemreméltó. Várható eredmény (üzemi/msze): 2005. 7/5M HUF 2006. 16/11M HUF 2007. 14/10M HUF (tervezett) Tőkeellátottság: 2005. 63% 2006. 62% 34

Kockázati tényezők Pozitívumok: 12 éves iparági múlt változatlan tulajdonosi szerkezet árbevételének 90%-a multinacionális és magyar nagyvállalatoktól származik, legnagyobb vevője a Hídépítő Zrt. nincs lejárt szállítója és 30 napon túl lejárt vevője meggyőző saját tőke arány a cég eredményessége rendben a közeljövőben kerül aláírásra néhány nagyobb összegű szerződés Negatívumok: 6,908M HUF átütemezett köztartozása van 15M HUF halasztott bevétel a mérlegben 2006-ban 2007-ben megnőtt a pénztárállomány kapcsolt vállalkozás ellen végelszámolási eljárás indult 4.4. Állami támogatású konstrukciók Az építőipari vállalkozások számára az állami és Európai Uniós forrásból érkező támogatások kitűnő lehetőséget jelentenek a forráséhség csillapítására. Azonban az állami kamattámogatású hitelek, vissza nem térítendő támogatások és egyéb ilyen jellegű konstrukciók csak egy szűk- a támogatásigénylésben és ügyintézésben jártas réteg számára elérhetőek. Azonban az általam vizsgált vállalatméretű gazdasági szervezetek úgy vélik, nehezen tudnak információhoz jutni az állami támogatás különféle konstrukcióinak igénybevételével kapcsolatban, emellett számos adminisztratív és bürokratikus akadály gördül útjukba az igénylés során. Azonban nagyvállalatok alvállalkozóiként számos az állam és az EU által támogatott projektben vehetnek részt. 35

A hitelintézetek hitelei és kölcsönei valamint lízingkonstrukciói és faktoring szolgáltatásai jöhetnek számításba a leginkább külső idegen tőke finanszírozási formák közül. (Bernet-Denk, 2000) A kkv-k a hitelintézetekkel szemben rossz alkupozícióval rendelkeznek az információs aszimmetria miatt, ezért a nagyvállalatoknál kedvezőtlenebb feltételek (magasabb kamatok és fedezet követelmények) mellett juthatnak csak finanszírozási forrásokhoz. (Wossidlo, 1982) 4.5. Lízing Lízingnek nevezzük a termelőeszközök, tartós fogyasztási cikkek hosszabb távú bérleti szerződését, ha célja az eszköz finanszírozása és a szerződés lejártakor az eszköz a bérbe vevő tulajdonába kerülhet. (Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek, 2005) 4.5.1. Pénzügyi lízing Zárt végű: a részletre vásárlásnak egy olyan formája, amikor az ingatlan vagy ingóság a lízingcég tulajdonában van, de a futamidő végén a lízingelő vásárló egy utolsó, úgynevezett maradványértéken megvásárolja a lízingelt eszközt (ingatlant vagy ingóságot) Nyílt végű: az eszköz (ingó vagy ingatlan) nem feltétlenül kerül a lízingelő tulajdonába, csupán egy opciós jogot, lehetőséget kap a megvásárlására. 4.5.2. Operatív lízing Lényegében eszközbérlet, a lízingelt tárgy (ingatlan, autó, gép stb.) mindvégig a lízingbe adó tulajdonában marad, a lízingbe vevő csak használja azt. Gyakran társul különböző kiegészítő, lízingelt eszköz fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos szolgáltatásokkal. 36

10. ábra: A hazai lízingpiac szerkezete A hazai lízingpiac szerkezete Személyautó Tehergépjármű Gép és berendezés Ingatlan Műszer, informatikai beruházás Vasút, hajó Egyéb Forrás: Figyelő, 2007. október 11-17. Az építőipari kkv-k körében főképp a gép és berendezés illetve a tehergépjármű a meghatározó. Miért jó a lízing? A finanszírozás szorosan az eszközhöz kötődik, ezért biztonságos mind a lízingbe vevőnek, mind finanszírozónak. A lízingbe vevő kkv az alábbi előnyökre tehet szert: A lízing kíméli a vállalati saját tőkét, mert a lízingbevevő csak az adott eszköz használatáért fizet A lízingtárgy vételárának csak töredékével kell rendelkezni, mégis megvan a lehetőség eszközparkjának folyamatos modernizálására, bővítésére. Ezáltal követhetővé válnak a vállalat számára a technikai, műszaki változások. (akár egy lízingügyletből átlépve egy újba) 37