Nemzetközi zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági gi integráci ciók k elmélete lete Dr. Bernek Ágnes, fıiskolai tanár Harsányi János FıiskolaF 2008. 1
Az Uruguay-fordul forduló után Nyugtalanító kérdések sora Mezıgazdaság, g, textilipar: magas vámokv Szolgáltatások: komoly kereskedelmi akadályok Munkaügyi elıírások: ILO és s USA Környezetvédelmi kérdk rdések Emberi jogi kérdk rdések 2
Az Uruguay-fordul forduló után A milleniumi forduló kudarca (Seattle,, 1999) Ambiciózus tervek Nagyhatalmi érdekellentétek, tek, eltérı napirendek Utcai káosz k és s felfordulás Újabb lendület? let? Doha-i (Katar) forduló elindítása (2001) Doha Development Agenda Cancún: : 2003. szeptember 3
The Doha Development Agenda (2001) A WTO bevezetése az új j korszakba : Képessé kell tenni a WTO-t arra, hogy a gazdasági gi növekedés, a foglalkoztatás és s a szegénys nység g csökkent kkentése kapcsán n kifejtett szerepét t jobban ki tudja fejteni A nemzetközi zi kereskedelem fontos szerepet játszhat j a gazdasági gi fejlıdés s támogatt mogatásában és s a szegénys nység csökkent kkentésében Összpontosítás s a fejlesztésre sre: : különleges k és megkülönb nböztetı kezelés Legkevésb sbé fejlett országok: erısíteni kell a multilaterális lis kereskedelmi rendszerben való hatékony részvételüket 4
Cancún (Mexikó) 2003 WTO csúcs: cs: kudarc Kulcskérd rdések Mezıgazdas gazdasági gi támogatt mogatások leépítése Közszolgáltatások piacosításának ellenzése: posta, oktatás, ivóvíz, vasút, tömegkt megközlekedés, áram, egészs szségügygy Befektetés-öszt sztönzés Verseny serkentése 5
Kritikák Joseph Stiglitz: Kezdeményez nyezés s a Gazdaságpolitikai PárbeszP rbeszéd d kialakítására (Initiative for Policy Dialogue) egy igazi fejlesztési si kereskedelmi fordulót t kell létrehozni. nagy változv ltozások kellenek az északi országok hozzáá áállásában a mezıgazdas gazdaság, g, a verseny, a szolgáltat ltatások kereskedelme és s még m g sok más m s téma t kapcsán n is van alternatív v megoldás,, amelybıl l a kevésb sbé fejlett országok többet t profitálhatn lhatnánaknak 6
7
8
A regionális gazdasági gi integráci ciók elmélete lete Az integráci ció mint fogalom egységes gesülést, st, összefonódástst jelent. Az országok közötti k regionális gazdasági gi integráci ciók A cél c területi egység g létrehozl trehozása 9
A regionális gazdasági gi integráci ciók létrehozásának okai és s elınyei 1. A termelıegys egységek gek méretm retének növekedn vekedése. 2. Magas színt ntő K+F tevékenys kenység. 3. Eladás s minél l szélesebb piacokon. 4. A termékek elıáll llítási költsk ltségeinek megosztása sa 5. Gazdasági célok c mellett politikai célok c is!! 10
A regionális gazdasági gi integráci ciók k egymást követı lépcsıfokai 1. Kétoldalú kereskedelmi megállapod llapodás: : két k t vagy több t ország g valamely termékre vagy termékekre, rövid r idıre szóló kereskedelmi megállapod llapodást köt. k 2. Szabadkereskedelmi övezet: : az övezeten belüli li kereskedelem minden korlátoz tozástól l mentes, vagyis szabad-kereskedelemnek tekinthetı.. A kívülállk lló országokkal szemben minden tagország g külön k n nemzeti vámpolitikát t alkalmaz. 3. Vámunió: : az unión n belül szabadkereskedelem van, de a kívülálló országokkal szemben az unió tagországai gai egyeztetik kereskedelmi politikájukat és s közös k s külsk lsı vámpolitikát t léptetnek l életbe. 11
A regionális gazdasági gi integráci ciók k egymást követı lépcsıfokai 4. A közös s piac átmeneti állapot az egymás s közötti k kereskedelem elıtérbe helyezésétıl l a tényleges t gazdasági gi integráci ció felé.. A piaci folyamatok összehangolásának nak keretében az egyes árucikkek szabad áramlásán n túl, t a szolgáltat ltatási tevékenys kenységek, a tıke t és s a munkaerı szabad áramlását t is biztosítj tják. 5. A gazdasági unióban a tagállamok gazdaságai gai összefonódnak. Már M r nem mint különállk lló nemzetgazdaságok gok léteznek, l hanem egységes ges gazdasági gi rendszerbe szervezıdnek. A közös k gazdaságpolitika gpolitika révén r n közös k s beruházásokat hajtanak végre. v 12
A regionális gazdasági gi integráci ciók k egymást követı lépcsıfokai 6. A monetáris unió a gazdasági gi unió legmagasabb szintje. A tagállamok pénzforgalmp nzforgalmában már m r nem az egyes nemzeti valuták, hanem az unió közös valutája szerepel, s közös k s monetáris politika lép l érvénybe. 7. A politikai unió az elméleti leti kutatások szerint az integráci ciós s folyamat legmagasabb foka. A politikai unió keretei között k a tagállamok politikai intézm zményei is összefonódnak. Már M maguk az önálló államok is megszőnnek, és s az egyes nemzetállamok helyére az unió egységes ges politikai szervezıdése se lép. l 13
Az elmélet let és s a valóság A WTO 2007. júliusj liusában 380 regionális gazdasági gi integráci ciós s megállapod llapodást tartott nyilván. n. E regionális gazdasági gi integráci cióknak csak 1/3-a a mőködik m ténylegesen. t A regionális gazdasági gi integráci ciók k 90%-a szabadkereskedelmi övezet 14
Az elmélet let és s a valóság A világon egyetlen egy regionális gazdasági gi integráci ció ment végig v az integráci ciók k egymást követk vetı lépcsıfokain, az EURÓPAI UNIÓ. Alkalmazható az elmélet let a valóságban? Globális lis világgazdas ggazdaság az új regionalizmus eszmerendszere!! 15
A regionális gazdasági gi integráci ciók www.wto.org Intraregionális és extraregionális kereskedelem A gazdasági gi integráci ció összes kereskedelmének hány h %-a% a bonyolódik le a gazdasági gi integráci ción n belül? l? 16
17 17 A region A regionális kereskedelem % lis kereskedelem %-os ar os aránya a nya a vil világkereskedelemb gkereskedelembıl, 2005 l, 2005 14,0 14,0 0,9 0,9 0,4 0,4 4,9 4,9 6,0 6,0 Ázsia zsia 2,8 2,8 0,2 0,2 0,0 0,0 0,9 0,9 0,0 0,0 0,7 0,7 Közel zel-kelet Kelet 0,3 0,3 0,0 0,0 1,3 1,3 0,6 0,6 Afrika Afrika 0,4 0,4 0,0 0,0 0,6 0,6 1,8 1,8 0,2 0,2 FÁK 3,3 3,3 1,2 1,2 1,1 1,1 1,1 1,1 31,5 31,5 0,8 0,8 3,9 3,9 Eur Európa pa 0,7 0,7 0,8 0,8 1,2 1,2 Dél- és Közép- Amerika Amerika 2,7 2,7 0,3 0,3 0,2 0,2 2,3 2,3 0,9 0,9 8,1 8,1 Észak szak- Amerika Amerika Ázsia zsia Közel zel- Kelet Kelet Afrika Afrika FÁK Eur Európa pa Dél- és Közép- Amerika Amerika Észak szak- Amerika Amerika Eredet/ Eredet/ desztin desztináci ció