A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A fogyasztói bizalom alakulása Magyarországon 214. szeptember A második negyedévtől némileg mérséklődött az idén tavasszal nyolcéves csúcsra emelkedő hazai fogyasztói bizalmi index. Ebben többek között szerepet játszhatott a válasz- 1. ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában tási időszak utáni (a korábbi voksolások 1 1 * szezonálisan kiigazított adatok alkalmával is megfigyelt) természetesnek nevezhető korrekció, valamint az al- -1-1 sóbb jövedelmi csoportok romló helyzetértékelése, -2-2 -3-3 ami többek között a téli köz- -4-4 munkaprogram kifutásával magyarázható. -5-5 -6-6 A hangulatindex jelenlegi szint- -7 Forrás: Európai Bizottság, MFB -7 je ugyanakkor továbbra sem veszélyezteti a háztartások fogyasztásának második félévben várható további növekedését. Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia A hazai fogyasztói bizalom 214. áprilisban nyolc éves csúcsra emelkedett, ezt követően pedig lassú csökkenésbe kezdett. A lakosság kilátásainak pesszimistábbá válása ugyanakkor nem egyedülálló a közép-kelet-európai régióban: a várakozások valamennyi visegrádi országban Szlovákia kivételével romlottak, Romániában pedig szintén megtorpant a lendületes javulás a nyár végén (1. ábra). A fogyasztói bizalmi index éves változása (pont) A hazai hangulatindex ugyanakkor a csökkenés ellenére továbbra is a fellendülési szakaszban -1 tartózkodik (2. ábra), amely a dinamikus bérkiáramlás, az alacsony inflációs környezet és ja- -2-3 vuló munkaerőpiaci helyzet mellett fontos támasza lehet a következő időszakban is a háztartá- -4 sok fogyasztási kiadásai bővülésének. Ez utóbbi az első negyedéves 1,7% után április és június között már 2,-kal nőtt éves szinten. (folytatás a 2. oldalon) 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 Az index az EU módszertanának megfelelően -1 és +1 közötti értékeket vehet fel, ahol a -1 azt jelenti, hogy minden megkérdezett pesszimista (negatív) kilátásokkal rendelkezik, míg a +1 arra utal, hogy a felmérésben résztvevők valamennyien kedvező (pozitív) változásokra számítanak. 5 4 3 2 1 2. ábra: A fogyasztói bizalom ciklikus alakulása Forrás: Európai Bizottság, MFB Visszaesés 29.1 21.1 211.1 28.1 212.1 213.1 214.8 214.1-8 -6-4 -2 Fogyasztói bizalmi index Fellendülés Hosszú távú átlag (1992-212) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) A tartalomból Tovább gyorsult a magyar gazdaság a második negyedévben... (3. oldal) A tartósan magas külkereskedelmi aktívumnak is köszönhetően kedvező a hazai egyensúlyi helyzet... (4. oldal) A második negyedévben is dinamikusan nőttek a fejlesztések a magyar gazdaságban... (5. oldal) A hazai ipari szektor egyre komolyabb külső kockázatokkal néz szembe... (6. oldal) Megmozdult a lakáshitel-piac júliusban... (7. oldal) 8, alatt a munkanélküliek aránya Magyarországon... (8. oldal) Tovább esett a kőolaj ára a világpiacon augusztusban... (9. oldal) A lakossági devizahitelek tervezett kivezetésének hatása már megjelent a banki mutatókban... (1. oldal) Az egyre kedvezőbb árú forintkölcsönök élénkítik a hitelek iránti keresletet... (11. oldal) Több mint két éves szinteken járt a forint kulcsdevizákkal szembeni árfolyama augusztusban... (12. oldal) Az év második felében a költségvetési bevételek már gyorsabban emelkednek a kiadásoknál... (13. oldal) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
A fogyasztói bizalmi index megtorpanását leginkább a munkanélküliségtől való félelem fokozódása okozta. Emellett a lakosság általános gazdasági és saját pénzügyi helyzettel kapcsolatos értékelése is kedvezőtlenebbé vált, s ezt csak részben tudta ellensúlyozni a megtakarítási lehetőségek javulása (3. ábra). Jelzés értékű ugyanakkor, hogy egyedül a legszerényebb körülmények között élő családok körében volt tapasztalható a háztartás pénzügyi helyzetének romlásától (4. ábra), ill. a munkanélküliségtől való félelem erősödése. Ez azt jelenti, hogy megtört az a 213 első negyedéve óta tartó folyamat, hogy a fogyasztói környezet általános javulása (alacsony infláció, kedvezőbbre forduló munkaerőpiaci helyzet stb.) valamennyi jövedelmi csoportban a kilátások javulását eredményezte. A háztartások pénzügyi helyzetének (ill. az ezzel kapcsolatos várakozások) romlásában szerepet játszhatott, hogy miközben a rezsicsökkentés eredménye arányaiban leginkább a legalsó jövedelmi rétegek kiadási szerkezetében jelent meg (itt mérséklődött leginkább az erre fordított kiadások aránya) (5. ábra), ennek fogyasztásra gyakorolt kedvező hatását összességében visszafogta, hogy a javuló gazdasági helyzetből ezek a társadalmi csoportok részesültek a legkevésbé: miközben az egy főre jutó havi szintű fogyasztási kiadások 213-ban a 4. és 5. kvintilisben a tavalyi évi inflációt meghaladó mértékben nőttek (reálértéken 1,5, ill.,7%-kal bővültek a kiadások), addig az alsó három ötödben reál értelemben,8, 1,, ill.,- kal csökkent a fogyasztás. A munkanélküliségtől való fokozódó félelem az alsóbb jövedelmi osztályokban a közmunkaprogram alakulásával függhetett össze: a tavalyi év végén, 214 elején az új téli képzési programoknak köszönhető közfoglalkoztatási boom lassulásával bizonytalanabbá vált az abban résztvevők foglalkoztatása (6. ábra). Az általános gazdasági környezet következő egy éves alakulására 7, 7, vonatkozó várakozások szintén nyolc éves csúcsra ugrot- 23, 22, 3, 28, tak az idén áprilisban, míg az azt megelőző 12 hónap megítélése 23. január óta nem volt ilyen kedvező a lakosság körében. 24, 25,1% 36,7% 39, A második negyedévtől kezdődően az ezzel kapcsolatos 212 213 212 213 212 213 optimizmus is csökkent (7. ábra), amiben több tényező is szerepet játszhatott: a korábbi választási időszakokhoz hasonlóan Alsó 2 Felső 2 Háztartások összesen korrigáltak a háztartások várakozásai, a geopolitikai feszültségek, s különösen az orosz-ukrán konfliktus fokozzák a bizonytalanságot, emellett a romló külső környezetben ismét gyengülni Élelmiszerek és alkoholmentes italok Közlekedés Egyéb Hírközlés kezdett a forint árfolyama, július végétől már tartósan 31 HUF/EUR felett jegyzik a hazai fizetőeszköz euróárfolyamát. 4 3 2 1-1 -2-3 1-1 -2-3 -4-5 -6 3. ábra: A fogyasztói bizalmi index összetevőinek alakulása (negyedév/negyedév) 21.I 21.II 21.III Megtakarítások* 21.IV 211.I 211.II Általános gazdasági helyzet* 25.I 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 211.III 28.III 211.IV 29.I 29.III 212.I 212.II 212.III Forrás: Európai Bizottság, MFB *a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások 21.I 212.IV 213.I 213.II Munkanélküliség* 213.III 213.IV 214.I 214.II Háztartások finanszírozási helyzete* 4. ábra: A háztartás finanszírozási helyzetének következő 12 hónapos alakulására vonatkozó várakozások jövedelmi csoportok szerint Forrás: Európai Bizottság, MFB 1. kvartilis 2. kvartilis 3. kvartilis 4. kvartilis 5. ábra: A háztartások fogyasztási kiadásainak szerkezete az alsó és felső jövedelmi csoportok szerint 31, 31, 6, 6, 21.III 211.I 19, 19, 211.III 6, 6, 13,9% 12,9% 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 24, 24, 6, 6,7% 11,1% 11, 27,1% 25, 3,7% 31,7% 1-1 -2-3 -4-5 -6 Lakásfenntartás és háztartási energia ezer fő 35 3 25 2 15 1 5 6. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 75 6 45 3 15-15 -3 Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 7. ábra: Az általános gazdasági környezet előző 12 hónapos alakulásának megítélése és a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások 1 1-1 -1-2 -2-3 -3-4 -4-5 -5-6 -6-7 -7 Forrás: Európai Bizottság, MFB -8-8 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 Előző 12 hónap Következő 12 hónap 2 214. szeptember
Gazdasági növekedés Tovább gyorsult a magyar gazdaság a második negyedévben A német IFO-intézet legfrissebb felmérése szerint mind a világgazdaság jelenlegi helyzetének megítélése, mind a várakozások kis mértékben javultak a harmadik negyedévben (1. ábra). A növekedéssel kapcsolatos kockázatok ugyanakkor erősödtek az elmúlt hónapokban: a geopolitikai feszültségek (elsősorban az orosz-ukrán konfliktus) gazdasági hatásai egyre inkább érzékelhetővé válnak. Az év eleji kedvezőtlen időjárással összefüggő megtorpanást követően az Egyesült Államok gazdasága 2,-kal nőtt a második negyedévben (év/év). Kínában a GDP 7,-kal bővült, míg az eurózónában és Németországban,7, ill. 1,-os volt a növekedés (2. ábra). A magyar gazdaság 214. április és június között az előző negyedévhez képest,8, míg éves szinten 3,7%-kal nőtt, amivel európai összevetésben is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, folytatva ezzel a 213-ban elkezdett felzárkózást az európai uniós átlaghoz (3-4. ábra). A termelési oldalon valamennyi szektor hozzájárult a GDP bővüléséhez, a felhasználási oldalon döntően a beruházások, kisebb mértékben a lakossági fogyasztás volt a növekedés motorja (5-6. ábra). 1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex 2. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év) 14 14 1 12 12 1 1 1 1 8 6 4 2 Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB 1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213. III 214.I 214.III Várakozások a következő 6 hónapra Jelenlegi helyzet megítélése 3. ábra: GDP-növekedés 214. II. negyedévben az Európai Unióban* (év/év**) 8 6 4 2 1 - - - Forrás: Reuters, MFB - 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I Kína (bal t.) Eurózóna (jobb t.) Németország (jobb t.) USA (jobb t.) 4. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon Magyarország Lettország Lengyelország Egyesült Királyság Litvánia Csehország Észtország Szlovákia Svédország Bulgária Románia Németország Spanyolország EU-28 Belgium Ausztria Hollandia Portugália Eurózóna Franciaország Finnország Görögország Olaszország Ciprus Forrás: Eurostat, MFB -3, -2, -1,, 1, 2, 3, 4, * Dánia, Írország, Horvátország, Luxemburg, Szlovénia: adat nem elérhető; ** szezonálisan kiigazított adat 1% -1% - - - 26.I * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) - - - - 5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 6. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal) százalékpont 7,5 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, -12,5-15, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I Nettó export (bal t.) Végső fogyasztás összesen (bal t.) 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I Bruttó felhalmozás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 7, 5, 2,, -2, -5, -7, -1, -12, -15, százalékpont 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP (jobb t.) 5, 2,, -2, -5, -7, Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.) -1, 3 214. szeptember
Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg A tartósan magas külkereskedelmi aktívumnak is köszönhetően kedvező a hazai egyensúlyi helyzet A világkereskedelem növekedése az egyre súlyosabb geopolitikai kockázatok ellenére élénkült az idei második negyedévben (1. ábra). A magyar export és import volumene 214. júniusban 9,5, ill. 9,-kal nőtt (év/év), míg az első félévben összességében 8,2, ill. 8,-os volt a bővülés mértéke (2. ábra). A külkereskedelmi mérleg aktívuma 214. január és június között 11,1, ill. 3284, millió euró volt, 84,8 milliárd forinttal, ill. 187, millió euróval több mint egy évvel korábban (3. ábra). Az import 7,3, az export 6,7%-os növekedése mellett a nettó export a második negyedévben nem járult hozzá a növekedéshez (4. ábra). A folyó fizetési mérleg többlete 214. júniusban 9,9 milliárd forintra csökkent: ez az elsődleges jövedelmeken belül, a közvetlen és portfólió-befektetésekhez köthető jövedelmek csökkenéséhez (kiáramlásához) volt köthető, amit csak részben tudott ellensúlyozni a magas áru- és szolgáltatáskereskedelmi aktívum (284, ). A pénzügyi mérlegen belül az államháztartás hiányát (-144,3 ), az egyéb szektorok (vállalatok, lakosság) megtakarításai (+191, ) egyensúlyozták ki (5-6. ábra). 14 13 12 11 1 99 98 97 96 95 2 21 22 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra és a világexport alakulása (év/év) ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: CPB, OECD, MFB 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 2 1 - -1 - -2-2 * OECD Composite Leading Indicator: OECD OECD konjunktúra index* (bal t.) tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Világexport** (jobb t.) Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2-21, jobb t.) 3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január-június) 25 2 15 1 5-5 -1-15 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 5 4 3 2 1-1 -2-3 Export volumen (év/év, jobb t.) 4. ábra: A nettó export hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 1 25 1 75 5 25-25 -5-75 -534,1-597,6-28, -313,8 71,9-4,7 471,5 767,7 1 43,7 1 65,5 995, 1 1,1 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 százalékpont 6 4 2-2 -4-6 -8-1 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II Nettó export (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) - - - - -1 5. ábra: A folyó fizetési mérleg havi szintű alakulása 6. ábra: A pénzügyi mérleg havi szintű alakulása 4 3 18 15 6 4 2 16 2 12 1 9 6-1 3-2 214.4 214.5 214.6 Áruk és szolgáltatások (bal t.) Elsődleges jövedelmek (bal t.) Másodlagos jövedelmek (bal t.) Folyó fizetési mérleg (jobb t.) 2-2 -4 214.4 214.5 214.6 Államháztartás (bal t.) Egyéb monetáris intézmények (bal t.) MNB (bal t.) Egyéb szektorok (bal t.) Külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (jobb t.) 12 8 4 4 214. szeptember
Beruházások A második negyedévben is dinamikusan nőttek a fejlesztések a magyar gazdaságban A beruházások volumene éves bázison az első negyedéves 22,-os ugrás után április-június között 21,-kal bővült, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás üteme (év/év) 13,9%-ról 18,7%-ra gyorsult (1. ábra). A dinamikus fejlesztések hatására az utolsó négy negyedévre számolt GDP-arányos beruházási ráta négyéves csúcsra, 18,7%- ra emelkedett, s öt év után haladta meg ismét a lengyelországi mutató értékét (2. ábra). A magánszféra beruházásai (+21,7% év/év) a második egymást követő negyedévben nőttek dinamikusabban az állami fejlesztéseknél (+16,) (3. ábra), amiben az uniós források felgyorsult kifizetése is szerepet játszott (3. ábra). Lendületesen bővültek a beruházások április-június között a feldolgozóiparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban, míg az oktatásban jelentős visszaesés következett be (4. ábra). Az ipari kapacitáskihasználtság előző három éves fokozatos emelkedése további impulzust adhat a fejlesztéseknek a következő negyedévekben (5. ábra), azonban a közösségi források volumenének várható szűkülése és az európai konjunktúra hatására mérséklődő megrendelések (6. ábra) várhatóan fékezik a dinamikát. 1. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás éves szintű alakulása* Közép-Kelet-Európában 2. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában 3 2 1 Forrás: Eurostat, KSH, MFB 3 2 1 3 3 Forrás: Eurostat, KSH, MFB * 4 negyedéves gördülő átlag 3 3-1 -1 2 2-2 -3-4 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 9 9 8 8 7 7 6 6 5 5 4 * szezonálisan nem igazított adatok 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II -2-3 -4 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 3. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I Vállalati szektor* (év/év) * 49 fő feletti vállalatok Költségvetési szervek (év/év) 5. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban Forrás: Eurostat, MFB 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 28.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 9 9 8 8 7 7 6 6 5 5 4 2 24.II 4. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) Mezőgazdaság Szállítás, raktározás Feldolgozóipar Építőipar IKT szektor Villamosenergia Kereskedelem Ingatlanügyletek Oktatás Ebből: Építés Ebből: Gép, berendezés, jármű emelkedést váró vállalatok aránya - csökkenést váró vállalatok aránya (százalékpont) 24.IV 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6 25.II 25.IV 26.II 26.IV 27.II ÖSSZESEN 27.IV 28.II -37, -, 9, 8, 8, 21, 12, 36, 36,1% 33, 28, 32, -4-2 2 4 6 8 214. II. negyedév 214. I. negyedév 6. ábra: Megrendelések várt alakulása és a beruházások volumenének alakulása (év/év) 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III Fogyasztási cikk* (bal t.) Félkész termék* (bal t.) 28.IV 29.II 29.IV * 4 negyedéves gördülő átlag Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Beruházási cikk* (bal t.) Beruházások* (jobb t.) 2 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 1 1 9% - - -9% -1-5 214. szeptember
Ipar és építőipar A hazai ipari szektor egyre komolyabb külső kockázatokkal néz szembe 214. második negyedévben az ipar bruttó hozzáadott értéke 7,2, míg az építőiparé 19,1 százalékkal bővült (év/év), így a két szektor GDP-növekedéshez való hozzájárulása 1,6, ill.,6 százalékpontot ért el (1. ábra). 214. júniusban az ipari termelés az előző hónaphoz képest 1,8, míg éves szinten 11,-kal bővült (2. ábra). Az előzetes adatok alapján az év hetedik hónapjában a növekedés mértéke 12, volt (év/év). Az erőteljesen exportorientált feldolgozóipar teljesítménye az idei év első hat hónapjában 11,1%-kal nőtt, az első számú húzóerőt jelentő járműipar mellett a kis súlyú textilipar is közel 2-os bővülést tudott elérni. Komoly kockázatot jelent azonban az ágazat második féléves teljesítménye számára a külső környezetben bekövetkező negatív fordulat, ami már érezhető a megrendelések alakulásában is (3-5. ábra). Az építőipar teljesítménye 214. júniusban 9,-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A korábbi hónapok 2 feletti növekedési üteméhez képest mért lassulást részben bázishatás okozta. Az új megrendelések volumene már második hónapja csökken (éves szinten), ami kockázatot jelent: a lakáspiac még mindig gyengélkedik, így az ágazat jövője szempontjából döntő fontosságú az új EU-s költségvetési ciklus kifizetéseinek mielőbbi elindítása (6. ábra). 1. ábra: Az ipar és az építőipar hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 5, 5, 3 2,5 2, 2 1 százalékpont, -2,5-5,, -2, -5, 1-1 - -7,5-1, 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II -7, -1, -2-3 *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7-1 - Ipar (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP (jobb t.) 3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (214. január - június) Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) 4. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása Járműgyártás 126, Textília, ruházat, bőrtermék gyártása 118, Vegyi anyag előállítás 112,1% Fémfeldolgozás 111, Fafeldolgozás 18, Villamos berendezés gyártása 17, Élelmiszer, ital, dohány gyártás 17, Gumi, műanyag termék gyártása 16, Gyógyszergyártás 13,1% Gépgyártás 12, Egyéb feldolgozóipar 11, Számítógép, elektr. termék gyártása 98, FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN 111,1% * az előző év azonos időszaka = 1 9 1 11 12 13 115 11 15 1 95 9 85 8 75 IFO-index: 3 hónappal eltolva Forrás: KSH, CESifo, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) 3 2 1-1 -2-3 -4-5 5. ábra: A feldolgozóipari értékesítés és megrendelések alakulása (év/év) 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 3 2 1-1 -2 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 Export megrendelések* Belföldi értékesítés* 3 * 6 hónapos gördülő átlag 2 1-1 -2 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 Belföldi megrendelések* Export értékesítés* 14 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 * 3 hónapos gördülő átlag 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) 3 3 2 2 1 - -1 - -2 6 214. szeptember
Fogyasztás Megmozdult a lakáshitel-piac júliusban Az első negyedévnél (+1,7%) is gyorsabban (+2,) bővültek a magyar háztartások fogyasztási kiadásai 214. április és június között (év/év), a tényleges fogyasztás összességében 1, százalékponttal járult hozzá a növekedéshez (1. ábra). A fogyasztói bizalom egyelőre nem képes visszatérni az év elejére jellemző optimista szintre, a 214. augusztusban bekövetkezett csökkenés eredményeként 213 végi szintre süllyedt a hangulatindex értéke (2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom az év első hat hónapjában 6,1%-kal bővült, az előzetes adatok alapján júliusban 2,-os volt a növekedés üteme (3. ábra). A bérkiáramlás továbbra is gyors, az első félévben a nettó és bruttó keresetek egyaránt 5,7%-kal nőttek (év/év) (4. ábra). A lakossági megtakarítások májusi csökkenése átmenetinek bizonyult, júniusban (+187,1 ) és júliusban (+11, ) folytatódott a hazai háztartások pénzügyi eszközeinek bővülése: a megtakarítók az alacsony kamatkörnyezetben változatlanul a befektetési alapokat, államkötvényeket részesítik előnyben (5. ábra). A törlesztések továbbra is meghaladják az új kihelyezéseket a lakossági hitelek piacán, a lakáscélú kölcsönöknél viszont élénkülés tapasztalható: júliusban 26,2 milliárd forintnyi új folyósítás történt, ami (a végtörlesztés időszakát leszámítva) 24. március óta a legmagasabb érték (6. ábra). 1. ábra: A háztartások (tényleges) fogyasztásának hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon százalékpont 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 5, 2,, -2, -5, -7, -1, Természetbeni juttatás non-profit intézményektől (bal t.) Természetbeni juttatás a kormányzattól (bal t.) Háztartások fogyasztási kiadása (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 Forrás: GKI, MFB 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 4. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) 1 - - - - -1 212.4 212.6 212.8 212.1 212.12 213.2 * naptárhatástól tisztított volumenindexek 213.4 213.6 Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) 213.8 213.1 213.12 214.2 214.4 214.6 1 - - - - -1 1 - * családi kedvezmények nélkül 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 Nettó reálbér* Nettó bér* 6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 1-4 3 2 1-1 -2-3 -4 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz 213.4 213.7 4 3 2 1-1 -2-3 -4 213.1 214.1 214.4 214.7 Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények *állampapírok, egyéb kötvények 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.) 1 5-5 -1-15 -2-25 -3-35 Devizahitel tranzakciók (bal t.) 7 214. szeptember
Munkaerőpiac 8, alatt a munkanélküliek aránya Magyarországon A munkanélküliségi ráta 214. május és július között 7,9%-ra süllyedt, ami 2,2 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban (1. ábra). A munkaerőpiaci folyamatok javulása a második negyedévben lelassult a gazdasági aktivitás gyorsuló növekedése ellenére (2. ábra). A folyamat hátterében az áll, hogy a tavalyi év végén, 214 elején a foglalkoztatási adatok robbanásszerű javulását elsősorban a téli közmunkaprogram beindítása okozta. Ennek kifutása érződik az április és június közti adatokban (3-4. ábra), amit a piaci állások bővülése nem volt képes ellensúlyozni. A második félévben a külső környezet lassulásával kockázatot jelent, hogy a feldolgozóiparban akadozhat az új munkahelyek létrehozása, ami az előző időszakban az egyik motorja volt a foglalkoztatottság javulásának. A munkaerőpiaci helyzet javulásának lassulása a bejelentett új piaci munkahelyek számában is érződik: a júliusban regisztrált nem támogatott álláshelyek száma (15,5 ezer db) féléves mélypontra süllyedt (5. ábra). A bruttó bérek emelkedése az első félévben az oktatásban volt a leggyorsabb. A költségvetési szektorban a bérdinamikát a közfoglalkoztatottak jelentős száma húzta le (nélkülük 8,1%-os volt a növekedés) (6. ábra). 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 2. ábra: A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók számának változása és a gazdasági növekedés alakulása Magyarországon ezer fő 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 1 1 1 11% 1 Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 3. ábra: Foglalkoztatottak számának változása néhány ágazatban 9% 7% ezer fő 3 2 1-1 -2-3 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211. III 211.IV * KSH munkaerő-felmérés alapján ** KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtés alapján 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II Foglalkoztatottak számának változása* (bal t.) Alkalmazásban állók számának változása** (bal t.) GDP-növekedés (év/év, jobb t.) 213.III 213.IV 214.I 214.II - - - - 4. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (214. április - június, előző év azonos időszaka = 1) ezer fő 1 75 5 25-25 -5-75 Mezőgazdaság Feldolgozóipar Élelmiszeripar 214.II / 213.II Fémfeldolgozás Számítógép, vill.gép gyárt. Járműgyártás Építőipar Kereskedelem Egyenleg* (jobb t.) * 28. II. negyedévhez viszonyítva Szállítás Szálláshely-szolg., vendéglátás Pénzügy Közigazgatás Oktatás, eü., szoc. ellátás 1 75 5 25-25 ezer fő -5-75 Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Szociális ellátás Infokommunikáció Szállítás, raktározás Szálláshely-szolg., vendéglátás Ipar Oktatás Közigazgatás Kereskedelem Építőipar Egészségügy Pénzügyi közvetítés Mezőgazdaság Ingatlanügyletek Versenyszféra Költségvetési szektor Összesen 9, 112,1% 19,9% 16, 15, 15, 12, 11,9% 11, 11, 1,7% 1, 1,1% 1,1% 12, 13, 13, 9 9 1 11 1 ezer darab 175 15 125 1 75 5 25 5. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása Forrás: NFSZ, MFB 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 1 7 5 2-2 -5-7 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (214. január - június, előző év azonos időszaka = 1) Oktatás Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Egészségügy Szálláshely-szolg., vendéglátás Mezőgazdaság Pénzügyi közvetítés Ipar Kereskedelem Építőipar Szállítás, raktározás Infokommunikáció Ingatlanügyletek Közigazgatás Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor * rendszeres havi bruttó bér: Összesen prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 92,1% 12, 19, 16, 14, 14, 14, 14, 13,1% 13, 12, 12,1% 1, 1, 14,1% 11, 12, 87, 1, 112, 125, 8 214. szeptember
Infláció Tovább esett a kőolaj ára a világpiacon augusztusban A júliusi 16,9 dollárról 11,6 dollárra csökkent (-5,) augusztusban a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára (1. ábra). Ez továbbra is azt jelzi, hogy a fekete arany árfolyamát a geopolitikai kockázatokkal szemben inkább a lassuló gazdasági aktivitástól való félelem alakítja. Kínában 2,3, az USA-ban pedig 2,-os volt a fogyasztói árak éves növekedése 214. júliusban (2. ábra). Az eurózónában változatlanul komolyak a deflációs félelmek: az év hetedik hónapjában,4, míg az előzetes adatok alapján augusztusban már csak, volt az éves inflációs ráta értéke. Három hónap folyamatos csökkenést követően ismét növekedést mutatott (+,1%) a 12 havi fogyasztói árindex Magyarországon, míg az előző hónaphoz képest, volt a drágulás mértéke. A maginfláció február óta stabilan 2,5-3, között alakul, így Magyarországon eddig sem beszélhettünk deflációs veszélyekről. A háztartási energiaárak csökkentésének bázisból való kifutásával az év végétől az árindex emelkedése várható. Ezt a hatást tompíthatja, hogy az orosz importkorlátozások miatt egyes élelmiszerek piacán túlkínálat alakulhat ki, ill. szeptembertől 5,7%-kal csökken az áram ára (3-5. ábra). Az inflációs alapfolyamatok továbbra is mérsékelt árdinamikát jeleznek a magyar gazdaságban (6. ábra). 525 5 475 45 425 4 375 35 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 213.1 Forrás: Reuters, MFB 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.7 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.1 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.7 214.8 12 115 11 15 1 95 9 85 CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására Magyarországon (év/év) $/hordó 1, 7, 5, 2,, -2, 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában Forrás: Reuters, MFB 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 USA Eurózóna Kína 4. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 1, 7, 5, 2,, -2, - 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 Fogyasztói árindex Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex Maginfláció 5. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (214. július, hónap/hónap) - 7% 1% -1% - - 212.1 212.2 212.3 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 212.12 213.1 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.7 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.1 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.7 Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex 6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 7% 1% -1% - - Szolgáltatások Egyéb cikkek, üzemanyagok,9%,7% Háztartási energia, fűtés, Tartós fogyasztási cikkek, Szeszes italok, dohányáruk -,1% Élelmiszerek -, Ruházkodási cikkek -2, Összesen, - - -1% 1% 1% 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 1% *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 9 214. szeptember
A bankszektor helyzete A lakossági devizahitelek tervezett kivezetésének hatása már megjelent a banki mutatókban A részvénytársasági hitelintézetek a devizakölcsönök forintosításának 9 milliárd forint körülire becsült terhét elkezdték elszámolni a mérlegükben, a második negyedévben az értékvesztés és céltartalék-képzés soron összesen -41,8 milliárd forintot könyveltek el (1. ábra). Ugyanebben az időszakban a pénzintézetek adózás utáni eredménye -363,8 milliárd forint volt a január-március között elért 68,4 milliárdos nyereség után (2. ábra). A szavatolótőke 12,-os zsugorodása a márciusi 19,-ról júniusra 16,9%-ra csökkentette a részvénytársasági hitelintézetek tőkemegfelelési mutatóját, ami az év derekán a régiós átlagnak felelt meg (3. ábra). Az eszközállomány első negyedéves növekedését (+92,7 milliárd forint) április-június között 356,6 milliárdos forintos csökkenése követte (4. ábra). Bár a nem teljesítő hitelek aránya a vállalati szegmensben tapasztalt,1 százalékpontos emelkedés kivételével a többi ügyfélcsoportban javult a második negyedévben (5. ábra), és a hitel/betét ráta sem változott jelentősen idén (6. ábra), a devizahitelek kapcsán a jövőben várható veszteségek miatt a korábban vártnál lassabban indulhat el a bankszektor tevékenységének aktivizálódása. 15 1 5-5 -1-15 -2-25 -3-35 -4-45 1. ábra: Értékvesztés és kockázati céltartalék-változás a részvénytársasági hitelintézetek mérlegében* * MFB, EXIM, KELER nélkül 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 3 2 1-1 -2-3 -4 2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* negyedéves adózott eredménye * MFB, EXIM, KELER nélkül 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 2 19% 1 17% 1 1 1 1 21.12 211.3 3. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 2 19% 1 17% 1 1 1 1 Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia 5. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya* 4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya 25 264,3 214.6.3 15 467,9 5 741,6 25 528,2 213.12.31 15 394,3 5 734,5 26 3,7 212.12.31 5 982,6 16 24,2 28 797,3 211.12.31 6 53, 19 121,8 28 125,3 21.12.31 19 8,1 6 514,3 28 996,4 29.12.31 18 873, 6 716,9 29 177,9 28.12.31 2 23,3 7 246,1 5 1 15 2 25 3 * MFB, EXIM, KELER nélkül Eszközállomány Hitelállomány Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek 6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. december - 214. június) 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 * 9 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 Hitelek összesen Vállalati hitelek Lakossági hitelek Önkormányzati hitelek 25 * MFB, EXIM, KELER nélkül 22 2 17 15 12 1 7 Vállalati hitel/betét arány 5 Lakossági hitel/betét arány 2 Összes hitel/betét arány 23.12 24.6 24.12 25.6 25.12 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 213.12 214.6 25 22 2 17 15 12 1 7 5 2 1 214. szeptember
Vállalati forráshelyzet Az egyre kedvezőbb árú forintkölcsönök élénkítik a hazai devizában kínált hitelek iránti keresletet Júliusban a vállalati szektor hitelállománya 82,1 milliárd forinttal zsugorodott, míg a tranzakciókat tekintve a vállalati kölcsönök állománya 35,4 milliárd forinttal apadt, ezen belül a forinthiteleké 3,8 milliárd forinttal emelkedett, a devizakölcsönöké 38,8 milliárd forinttal csökkent (1-2. ábra). Hazai fizetőeszközben a cégek hatodik hónapja vesznek fel több hitelt, mint amennyit törlesztenek ami vélhetően részben a Növekedési Hitelprogram második szakaszának köszönhető, s a pénzügyi szektor a Magyar Nemzeti Bank hitelezési felmérései alapján a forint kölcsönök iránti kereslet további bővülésével számol (3. ábra), ennek ellenére a magyarországi vállalkozások hitelállománya éves szinten továbbra is régiós átlagot meghaladó mértékben szűkül (4. ábra). A forintban nyújtott kölcsönök kamatai a jegybank monetáris lazítási ciklusát követve újabb historikus mélypontra estek júliusban: az 1-5 éves hazai fizetőeszközben nyújtott hitelek átlagos kamatszintje 4,7-ra süllyedt, míg a hosszabb futamidejű kölcsönöké 4,6-ra csökkent, s így utóbbi második hónapja alacsonyabb, mint a hasonló feltételek mellett kínált lengyelországi hitelek kamata (4,7) (5-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 9 8 7 6 5 4 3 2 1 26.1 27.1 28.1 29.1 Nem pénzügyi vállalatok Háztartások 21.1 211.1 212.1 213.1 214.1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 Forinthitel Devizahitel Összes hitel 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 3. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet devizanem szerinti alakulása a hitelintézetek véleménye szerint* 4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 Forinthitelek Deviza hitelek * nettó változás pozitív = növekedés Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 2 2 * euróra konvertált állományok 1 1 - - -1-1 Forrás: ECB, MFB - - 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 1 1 1 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 1 1 1 1 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 1 1 1 1 11 214. szeptember
Árfolyamok Több mint két éves szinteken járt a forint kulcsdevizákkal szembeni árfolyama augusztusban Augusztusban többször is átlépve a 315 HUF/EUR lélektani küszöböt 212 eleje óta nem tapasztalt szintre gyengült a forint az euróval szemben, s több mint kétéves határokat lépett át a svájci frankkal és az amerikai dollárral szembeni árfolyam is. Egy hónap alatt,7%-ot veszített értékéből a magyar fizetőeszköz a közös európai devizához képest, a frankkal és dollárral szemben 1,6, ill. 2,1%-os ütemben értékelődött le (hónap végi árfolyamok: 315, HUF/EUR, 261,2 HUF/CHF és 238,9 HUF/ USD). Ugyanezen időszakban a lengyel zloty és a cseh korona 1,2, ill.,-ot gyengült az euró ellenében, míg a román lej,-os erősödést ért el (1-2. ábra). Ugyan globális szinten javult a kockázatvállalási kedv az előző hónapban, azonban az ukrajnai krízis eszkalálódása fokozta a kelet-európai devizákra nehezedő eladói nyomást (3. ábra). A hazai országspecifikus tényezők közül a magyar kötvényeken elérhető hozamfelár további csökkenése (4. ábra), a piaci kamatvárakozások jegybanki jelzéshez való igazodása (5. ábra), a bankszektor várható vesztesége hatott a leértékelődés irányába. A csökkenő országkockázati prémium és június óta a reálgazdasági szereplők mérsékelten romló, bár továbbra is alapvetően optimista várakozásai legfeljebb fékezni tudták a hazai deviza gyengülését (6. ábra). 33 325 32 315 31 35 3 295 29 285 28 275 32 315 31 35 3 295 214.1 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 214.2 1. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) HUF/EUR (bal t.) globális kockázatvállalási kedv erősödése 214.3 214.4 214.5 VIX-index (jobb t.) 214.6 Forrás: CBOE, ECB, MFB 214.7 Forrás: ECB, MFB 212.1 212.2 212.3 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 212.12 213.1 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.7 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.1 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.7 214.8 5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 214.8 3 25 2 15 1 5 265 26 255 25 245 24 235 23 225 22 215 21 pont 12, 11, 11, 1, 1, 99, 99, 33 32 31 3 29 28 27 26 25 24 2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 214.7.31 euróval szembeni árfolyamerősödés Forrás: ECB, MFB 214.8.7 214.8.14 * 214.7.31. = 1 Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 212.1 212.2 212.3 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 212.12 213.1 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.7 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.1 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.7 214.8 214.8.21 214.8.28 12, 11, 11, 1, 1, 99, 99, 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) 6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása bázispont 32 315 31 35 3 295 29 285 28 275 27 265 212.1 Forrás: ECB, MNB, MFB 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 214.8.29-én (jobb t.) Kamatvárakozások 214.7.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 214.6.3-án (jobb t.) 214.7 214.1 215.1 215.4 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján 32 HUF/EUR (havi átlag, bal t.) 31 ESI (jobb t.) 3 Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB 29 28 27 26 25 24 23 1999.1 2.1 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 28.1 29.1 kilátások javuló megítélése 21.1 211.1 212.1 213.1 214.1 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 fordított skála 12 214. szeptember
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az év második felében a költségvetési bevételek már gyorsabban emelkednek a kiadásoknál 7,4 milliárd forint rekordalacsony augusztusi deficit mellett 214 első nyolc hónapjában a központi alrendszer hiánya 858,8 milliárd forint, az éves előirányzat 87,-a volt, míg a központi költségvetés egyenlege (-153,1 milliárd forint) 9,-kal szárnyalta túl az éves célt. Utóbbi szaldó ugyanakkor 177,6 milliárd forinttal kisebb az egy évvel korábbinál (1. ábra). A részletes adatok szerint január és július között az előző évhez képest a bevételek 61,4 milliárd forinttal, míg a kiadások 548,2 milliárddal nőttek. Utóbbi zömét (89,-át) a költségvetési szervek megnövekedett költése okozta. A fogyasztási típusú adóbevételek, a lakossági és a vállalati befizetések időarányosan és volumenben is meghaladják a tavalyi számokat (1. táblázat), alapvetően a vártnál gyorsabb gazdasági növekedés és foglalkoztatás-bővülés, valamint az online pénztárgépek működésbe állításának következtében. Augusztusban 13-28 bázisponttal süllyedtek az állampapír hozamok a másodpiacon, a diszkontkincstárjegy hozamok új történelmi szintre estek. A 1 éves hozam egy hónap alatt 4,7-ról 4,4-ra olvadt, a régióban csak Lengyelországban volt ennél nagyobb (-29 bp) a csökkenés havi mértéke. Az állampapírok a mérséklődő hozam ellenére is növekvő népszerűségnek örvendenek a pénzintézeti szektorban, a külföldi befektetők és a lakosság körében előbbit augusztustól a jegybanki kéthetes kötvény betétté való átalakítása is segíti (2-4. ábra). 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, 214.1 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és július között (milliárd forint) -677,4-73,2-1 12,9-1 367,5-542,5-1 93,3-1 31,1 64,5 51,2 536,1 545,5 529,8 388,9 61,3 2 351,9 2 147,7 1 785,6 1 684,3 1 781,1 2 168,9 1 856,7 1 22,2 1 247,8 1 22,2 1 96,4 962,9 919,6 843,5 66,4 86,7 1 25,3 1 1,5 1 35,2 1 555,3 1 65,9-542,1-534,7-518,7-597,4-1 4,9-731,6-796,2-683,7-745,9-756,1-71,1-715,6-765,6-1 357, -73,3-1 67, -1 317, -1 498,3-1 86,3-1 76,2-1 119,6-2 132,5-2 339,3-2 459,9-2 739,9-2 685,7-3 486,1-44,1-3 977,1-379,7-374,5-364,4-483,4-45,3-43,1 28 29 21 211 212 213 214 Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 2. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 Forrás: ÁKK, MNB, MFB 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 3. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index 214.7 214.8 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása 213 214 teljesítés (előzetes) I-VII. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-VII. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1967,8 5376,6 49, 1697,3 5987, 56, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1152,1 51,2 44, 1351,7 64,5 47, Társasági adó 322,5 116,2 36, 358,8 159,4 44, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 148,5 73,6 49, 19,4 78,4 41, 148,9 81,8 54,9% 144, 73,4 51, 455,3 2147,7 53, 4316,7 2351,9 54, 289,6 1526,2 54, 314,1 1627,8 54, Jövedéki adó 897,3 491,2 54,7% 931,9 52,2 53,9% Lakosság befizetései 1654,4 962,9 58, 17,1 122,2 6,1% Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, KSH, MFB 154,6 879, 58, 155, 929,3 6, 315,2 1781,9 59,1% 2964,6 1816,7 61, 1847,8 188,2 58,9% 1884,2 113,8 6, 4. ábra: A magyar állampapírok tulajdonosainak megoszlása (24. december - 214. június) 7% 1% 214.1 Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 214.2 214.3 214.4 globális kockázatvállalási kedv erősödése 214.5 Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) 214.6 214.7 214.8 35 3 25 2 15 1 5 pont 5 5 5 4 5 4 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5 Forrás: ÁKK, MFB 24.12 25.6 25.12 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 213.12 214.6 MNB Bankok és szakosított hitelint. Háztartások Külföld Biztosítók, nyugdíjp. Befektetési alapok Kormányzati szektor Vállalkozások és egyéb befektetők 13 214. szeptember