Az Európai Unió támogatási. rendszerének áttekintése

Az Európai Unió támgatási rendszerének áttekintése

4 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 5 Az EU COMPASS 2 prjekt a Magyarrszág - Hrvátrszág IPA Határn Átnyúló Együttműködési Prgram 2007-2013 társfinanszírzásával, a prgram harmadik felhívásának keretében kerül megvalósításra. A fő kedvezményezett a PORA, Pdravina és Prigrje Reginális Fejlesztési Ügynöksége. Prjekt partnerek a Zala Megyei Vállalkzásfejlesztési Alapítvány, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Varasdi Gazdasági Kamara, valamint a REDEA, Međimurje Megye Fejlesztési Ügynöksége és társult partnerként a POUKA szakfőiskla. Az Európai Unión belüli különbségeket a válság és a kilábalási erőfeszítések még inkább elmélyítik, melyre a khéziós plitikának új válaszkat és eszközöket kell találni. 2. sz. ábra Az EU COMPASS 2 prjekt célja erősíteni a csatlakzás srán a hrvát szervezetek képességeit, a strukturális alapk felhasználásával és közös prgramk kidlgzásával az élethsszig tartó tanulás elterjesztésére a magasan képzett munkanélküliek bevnásával, magyar tapasztalatk alapján. A prjekt célcsprtja önkrmányzatk, nn-prfit szerveztek, vállalkzásk és magasan képzett munkanélküli személyek. A prjekt tevékenységei összhangban állnak az EU priritásaival, melyek a gazdasági versenyképesség növelését célzzák a határ menti régióban, tudás és tapasztalatátadással, képesség és kmpetenciafejlesztéssel. Csak a jól felkészített, tájékztt vállalkzásk, közszféra és társadalmi élet szereplői tudják a hrvátrszági csatlakzás után is az Európai Unió nyújttta előnyöket kihasználni. Ennek fényében az EU COMPASS 2 prjekt keretében a Pannn Gazdasági Hálózat Egyesület által szervezett képzések alapján került összeállításra jelen kiadvány, mely több aspektusból is bemutatja a Közösség jelenlegi helyzetét és várható jövőjét. Az Európai Unió versenyképességi prblémáinak fő kai: 1. Az exprt piack területén az EU általában is elvesztette dminanciáját, Kína lett a világ legnagybb exprtőre, de egyúttal a legdinamikusabb piaca is Az Európai Unió, mint társadalmi, gazdasági és plitikai Közösség érzékenyen reagál a glbális versenyhelyzet váltzásaira, egyszerre feszítik belső prblémák és külső glbális kihívásk. Nha az EU támgatásplitikájának általáns célja a helyi és glbális versenyképesség erősítése, sajns mégis leszögezhetjük, hgy a glbális versenyben az Európai Unió nem képes megfelelő módn helytállni. 1. sz. ábra 2. 3. 4. A versenyképességben hátrébbsrlódó tagállamkban a bérek és szciális juttatásk növekedése tartósan meghaladta a gazdasági teljesítmény növekedését és ez a tendencia csak hsszabb távn frdítható meg jelentősebb társadalmai feszültségek nélkül, Kínában ezzel ellentétben a növekedés jócskán meghaladja a bérek növekedését Háztartásk túlztt - gazdasági növekedést meghaladó - fgyasztása és tartós eladósdása szintén begyűrűző gazdasági kckázatkat hztt a felszínre Tartós demgráfiai lejtmenet és migrációs feszültségek várhatóak Európában, míg Kínában és a fejlődő világban tartós népességnövekedés figyelhető meg Frrás: OECD adatbázis; PBN szerkesztés

6 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 7 3. sz. ábra: Államadóság a GDP %-ban 4. sz. ábra Reginális egyenlőtlenségek az EU-27 tagállamában és a csatlakzó rszágkban GDP/fő (PPS), 2008 Frrás: Ecnmist Intelligence Unit - 2013 Az Európai Unió khéziós és reginális plitikája A Közösségi Reginális Plitika alapját jelenti a területi és gazdasági, valamint társadalmi khézió erősítése. Érdemes röviden áttekinteni a Közösség ezen kiemelt plitikájának a fejlődését, priritásainak és hangsúlyainak váltzását: 1957-1988: Európai Unió khéziós és reginális plitikájának a kezdete 1989-1993: A prjektektől a Prgramkig 1994-1999: Knszlidáció és addicinális frrásk biztsítása 2000-2006: Sikeres EU bővítés (+10 tagrszág, +20 % népesség, +5 % GDP, Strukturális + Khéziós alapk vlumene 213 Mrd - 30 Mrd évente, előcsatlakzási eszközök: PHARE, SAPARD, ISPA - 22 Mrd ) 2007-2013: A középpntban a növekedés és munkahelyteremtés (Strukturális + Khéziós alapk vlumene 347 Mrd - 49 Mrd évente, előcsatlakzási eszközök: IPA) Frrás: Eurstat A khéziós plitika jelentős eredményeket ért el, ugyanakkr tvábbra is maradtak fejlettségbeli különbségek az egyes régiók között, ezek áthidalása a jövőben is kiemelt feladat.

8 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 9 Főbb váltzásk az EU khéziós alapjait illetően Az EU valamennyi régiója tvábbra is hárm meghatárztt kategóriában részesül támgatásban: Főbb célk és váltzásk a Khéziós Plitikában Befektetés a környezetvédelembe 1. a kevésbé fejlett régiók, ahl az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-a alatt marad, tvábbra is priritást élveznek a szakplitikán belül; Maximált társfi nanszírzási arány 75-85% 2. az átmeneti régiók, ahl az egy főre jutó GDP az EU 27 tagállama átlagának 75 és 90%-a között van; Maximált társfi nanszírzási arány 60% Klímaváltzással kapcslats átállás és kckázat megelőzés Vízkezelés és hulladékgazdálkdás Bidiverzitás zöld infrastruktúrák révén is Vársi környezet megújítása Alacsny széndixid-kibcsátású gazdasági mdell 3. a fejlettebb régiók, ahl az egy főre jutó GDP meghaladja a fenti átlag 90%-át; Maximált társfi nanszírzási arány 50% A másdik kategória - amelybe 51 régió és több, mint 72 millió ember tartzik - megkönnyíti a khéziós támgatáskból való kiesésük átmenetét azkban a régiókban, amelyek az elmúlt évek srán versenyképesebbekké váltak, de még mindig szükségük van a célztt támgatásra. Az előrejelzések szerint 2014-től kezdődően 20 régió kerül ki a jelenlegi knvergencia célkitűzés köréből (kevésbé fejlett régiók), ami a khéziós plitika sikerét mutatja. A Khéziós Alapból azknak a tagállamknak a támgatása valósulhat meg a jövőben, amelyekben az egy főre jutó GNI (bruttó nemzeti jövedelem) kevesebb az EU-27 átlagának 90%-ánál. Az Európa 2020 Stratégiának megfelelően az EU khéziós plitikájának befektetési célterületei Befektetés a közlekedésbe és a szállításba A Khéziós Alap támgatásaiban nem régiók, hanem alacsnyabb jövedelmi szinttel bíró tagállamk részesülnek. Az alap beruházási területe a TEN-T (Trans-Eurpean Transprt Netwrk) közlekedési hálózatk, valamint a környezet. A beruházási területek között szerepelhet az energia is, amennyiben az adtt beruházás révén pzitív környezeti hatásk érvényesülnek. Közlekedés terén a TEN-T mellett tvábbi beruházási területet jelentenek az alacsny szénkibcsátású közlekedési rendszerek és a vársi közlekedés. Közös szabályk - az alapk a Közös Stratégiai Keret hatálya alá tartznak. A Khéziós plitika, a vidékfejlesztési Plitika, valamint Tenger- és Halászati Plitika keretében is lehetőség lesz az egyszerre több alap (ERFA, ESZA és Khéziós Alap) frrásaira támaszkdó prgramkra. Energia-hatéknyság Képzés KKV-k támgatása Kutatás és innváció Közlekedés/szállítás Megújuló energiafrrásk Régiók közötti együttműködés

10 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 11 5. sz. ábra A frrásk kisztásának megszlása: Khéziós Alap¹ Kevésbé fejlett régiók Átmeneti régiók Fejlettebb régiók Európai területi együttműködés 68.7 M EUR 162.6 M EUR 38.9 M EUR 53.1 M EUR 11.7 M EUR Az Európai Szciális Alap célja, hgy javítsa a fglalkztatási lehetőségeket, előmzdítsa az ktatást és az egész életen át tartó tanulást, javítsa a társadalmi befgadást, hzzájáruljn a szegénység leküzdéséhez, valamint fejlessze a közigazgatás intézményi kapacitását. Előcsatlakzást segítő eszközök (IPA) Külön szabályzás vnatkzik az Európai Területi Együttműködésre is, amely megfelelő lehetőséget nyújt a határkn átnyúló prgramk megvalósítására. A rendelkezésre álló frrásk 73,24%-a van előirányzva a határ menti együttműködésekre, 20,78%-a a transznacinális kperációkra és 5,98%-a az interreginális együttműködésekre. Az IPA céljai: Az átmenet és az intézményi átállás támgatása Legkülső régiók és gyéren laktt területek Összesen 0.9 M EUR 336.0 M EUR Frrás: Az EU khéziós plitikája 2014-2020, Az Európai Bizttság Javaslatai http://ec.eurpa.eu/reginal_plicy Az egyes alapk szerepében döntő váltzásk nem következnek be a Bizttság javaslata alapján. Az Európai Reginális Fejlesztési Alap célja az Európai Unió gazdasági, területi és társadalmi khéziójának erősítése. Az átmeneti és a versenyképességi régiók számára több tematikus megkötést is javasl a tervezet. Az alábbi négy priritásból kell választaniuk ERFA keretük 80%-ának erejéig: energiahatéknyság, megújuló energia, KKV versenyképesség és innváció. Határn átnyúló együttműködések (EU tagrszágk és más államk is támgathatók az IPA-ból) Reginális fejlesztés (Közlekedés, szállítás, környezetvédelem, reginális és gazdasági fejlesztések) Humán erőfrrás (A human tőke erősítése és a kirekesztés elleni küzdelem) Vidékfejlesztés 6. sz. ábra: IPA kedvezményezett területek Európai Szciális Alap (ESZA) működése 2014-2020 A Bizttság 2011. któber 6-án javaslatt tett azkra a szabálykra, amelyek meghatárzzák az ESZA működését a 2014 és 2020 közötti időszakban. A javaslat az Unió jövőbeli khéziós plitikájára vnatkzó átfgó jgszabálycsmag részét képezi. Lehetővé fgja tenni, hgy az ESZA tvábbra is knkrét támgatást nyújtsn azk számára, akiknek segítségre van szükségük az álláskeresés vagy jelenlegi munkájukban való előrelépés kapcsán.

12 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 13 Az Európai Területi Együttműködési Prgramk tapasztalatai 2007-2013 aláírja a partnerségi megállapdást a prjektpartnerekkel Az Európai Területi Együttműködési Prgramkat az Európai Reginális Fejlesztési Alapból finanszírzzák. Míg az INTERREG IVA prgramk határ menti együttműködéseiben a kisebb földrajzi területet érintő szrs és gyakrlati akciókat megvalósító együttműködések és a knkrét prjekt szintű akciók dminálnak, addig az INTERREG IVB és C prgramkban már skkal inkább a tapasztalatcsere és a jó gyakrlatk átvétele érvényesül rendkívül széles és hetergén gazdasági és földrajzi visznyk között. Az utóbbi prgramkban jellemzően a fejlett államk fejlesztési partner intézményei látják el a vezető partner szerepet. A Európai Területi Együttműködési Prgramkban elvárandó és kiemelt cél a széleskörű szakmai partnerség biztsítása. Az egyes prjektek megvalósítását és a résztvevő partnerek tevékenységeit egy vezető partner krdinálja, az ezzel kapcslats elveket és a kapcslódó tapasztalatkat az alábbiak szerint összegezhetjük. A végső kedvezményezettek részéről frmálisan is PARTNERSÉGNEK kell fennállni. A partnerség alábbi kritériumai közül a tervezett együttműködéseknek legalább kettőnek meg kell felelni: Közös előkészítés - A pályázati adatlap releváns, krrekt és valós tartalmmal való feltöltése Közös megvalósítás - A partnerek szerepének és felelősségének alaps meghatárzása a megvalósítás srán Közös finanszírzás - Minden partner pénzügyileg is hzzájárul a prjekthez (határn átnyúló együttműködés esetén valamely részről legalább 5%) Közös munkavállalók, közös csapat A Vezető partner (Lead Partner - LP) feladati és felelőssége az alábbiakban fglalható össze. A Vezető Partner testesíti meg a partnerséget felelős a teljes prjektkrdinációért végzi és bnylítja a pénzügyi krdinációt végzi a prjektmenedzsmentet és felügyeli a megvalósítást a Támgatási Szerződésben rögzített feltételeknek és előírásknak, valamint az EU-s és nemzeti jgszabályi előírásknak megfelelően ellenőrzi és összegyűjti a partnerek kiadásait, kifi zetési kérelmet állít össze és nyújt be a teljes prjekt szinten megkapja az ERDF kifi zetéseket és elsztja azt a partnerek között fi gyelemmel kíséri a prjekt előrehaladását és az esetleges eltéréseket, elmaradáskat megfelelő módn kezeli Az alábbiakban a INTERREG IV C 2007-2013 tapasztalalatit összegezzük: Földrajzi jgsultság: Az EU 27 tagrszága, valamint Nrvégia és Svájc A prgram két tematikus priritás köré épül: 1. Priritás: az innvációs és tudás alapú társadalm témakörével fglalkzik, lyan altémákra kncentrálva, mint az innváció, a kutatás és technlógiai fejlődés, a vállalkzásk és KKV-k, az infrmációs társadalm, valamint a fglalkztatás és képzés. 2. Priritás: a környezet és kckázat-megelőzés területe, a legfntsabb altémái a következők: természeti és technlógiai kckázatk, vízgazdálkdás, hulladékgazdálkdás, bidiverzitás és a természeti örökség megtartása, energia és fenntartható tömegközlekedés, kulturális örökség és tájkép. A prgram két beavatkzási típust különít el: Reginal Initiatives, mely helyi vagy reginális szinten kezdeményezett prjekteket fglal magában. Ezen prjektek célja a tapasztalatcsere. A prjektek srán meghatárzzák az egyes kiemelt témákban bevált gyakrlatkat, aznban a a megvalósításukhz új eszközöket és kezdeményezéseket alakítanak ki. Capitalisatin Prjects, melyek srán egy-egy kiemelt területen nagy tapasztalattal rendelkező régiók hálózatt építenek ki lyan régiókkal, melyek ezen tudás megszerzésére törekednek. A prjektek célja, hgy az egyes kiemelt témákban meghatárztt bevált gyakrlatk átültetésre kerüljenek a Knvergencia és versenyképességi prgramkba. aláírja a támgatási szerződést a vezető hatósággal

14 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 15 Tekintettel arra, hgy a prgram célja az uniós plitikák hatéknyságának növelése, az Európai Bizttság kiemelt figyelemmel követi a beérkező prjekt ötleteket és pályázatkat. Amennyiben egy kezdeményezés felkelti a Bizttság érdeklődését, annak megvalósításában és az eredmények hasznsításában a Bizttság illetékes egységei is részt fgnak venni. Ezeket a kiemelt bizttsági érdeklődésre számt tartó prjekteket Fast Track prjekteknek nevezik. Tények és adatk az INTERREG IV C Prgramról: Partneri jgsultság: Hasnlóan az Interreg IIIC-hez, a prjektekben közintézmények és kvázi közintézmények vehetnek részt, ahl kvázi közintézménynek az a közjg által szabályztt intézmény számít, amely (1) a közérdekét szlgálja, illetve közfeladatt lát el, vagy közszlgáltatást nyújt, azaz az úgynevezett Pubic szektrba tartzik, és (2) jgi személyiséggel rendelkezik, és (3) az állam, illetve reginális vagy helyi hatóságk (vagy a közjg által szabályztt egyéb intézmények) tartják fent, (4) vagy irányítását ilyen testületek felügyelik, vagy adminisztratív, irányító, vagy felügyelő tanácsa tagjainak több mint a felét ilyen testületek jelölik ki. A 2-3 évig (de legfeljebb 48 hónapig) tartó prjekteknek legalább hárm rszágból kell partnereket egyesíteniük. A pályázók rszágnkénti megszlása: Csakúgy, mint az Interreg IIIC idején a prjektekben a vezető partner elv érvényesül: a pályázó partnerek nevében a Vezető Partner nyújtja be a közös pályázatt, majd a prjekt jóváhagyása esetén a végrehajtást is krdinálja. A prgram teljes ERFA költségvetése a teljes prgramidőszakra 321.000.000 Eur, amit a prgram összesen hat pályázati felhívás keretében kíván megpályáztatni hat év alatt (évente egy pályázati kör). Egy prjekt legalább 500.000 és legfeljebb 5.000.000 Euró ERFA támgatást igényelhet ( capitalisatin prject esetében minimum 500.000, maximum 3.000.000 Euró). A prjektpartnerek esetében az uniós társfinanszírzás 85%. A prjektek utófinanszírzásúak, a felmerült költségekkel való elszámlásra és a támgatás visszamenőleges igénylésére félévente van lehetőség.

16 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 17 A nemzeti kiegészítő finanszírzásk mértéke az INTERREG IV C prgramban tagrszágnként: Ország Max. állami hzzájárulás Min. önrész Autmatikus társfinanszírzás Előfinanszírzás Ausztria N.A. N.A. Nem Nem Bulgária 15 % Nem Igen Igen, 80 % Görögrszág 15 % Nem Igen Nem Magyarrszág 10 vagy 15 % 0 vagy 5 % Igen Igen, 100 % Olaszrszág 15 % Nem Igen Nem Rmánia 13-15 % 2 % (közszféra Igen Nem számára) Szlvákia Nem 15 % Nem Nem Szlvénia 15 % 0 15 % Évente 1 felhívás esetében Nem Hrvátrszág Nem 15 % Nem Nem Az Európai Területi Együttműködés jövője Mivel a határ-menti, transznacinális és interreginális Európai Területi Együttműködési (ETE) Prgramk több rszág meghatárztt, összefüggő területének fejlesztését célzzák, a prgramk szakmai előkészítésének krdinációja is - összhangban az európai gyakrlattal - döntően nemzetközi szinten történik az Európa 2020 stratégiának megfelelően. A 2014-2020 között végrehajtandó új nemzetközi prgramk tervezése kapcsán egyértelmű követelményként szerepel az ETE szakmai értelemben történő integrációja az érintett rszágk nemzeti és reginális fejlesztési plitikájába. Az Európa 2020 stratégia céljai 1. 2. 3. Fglalkztatás: a 20-64 éves krsztály fglalkztatttsági aránya elérje a 75%-t K+F/innváció: Az EU GDP-jének 3%-át a Kutatás+Fejlesztés+Innváció ösztönzésére irányuló beruházáskra kell frdítani Éghajlatváltzás/energia: ÜHG (Üvegházhatású Gáz) kibcsátás min. 20%-s csökkentése az 1990-es szinthez képest A megújuló energiafrrásk arányának 20%-ra növelése Az energiahatéknyság 20%-s javítása 4. 5. Oktatás: a lemrzslódási arány 10% alá csökkentése a 30 és 34 év közötti EU plgárk min. 40%-a felsőfkú végzettséggel rendelkezzen Szegénység/társadalmi kirekesztés: Min. 20 millió fővel csökkenjen a nymrban és társadalmi kirekesztettségben élők száma, ill. akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent A Bizttság a 2014-2020 közötti időszakra vnatkzóan általáns célként határzta meg, hgy intelligens, fenntartható és befgadó növekedés valósuljn meg, eredmény centrikus prgramzás alakuljn ki és maximálják az EU általi fi nanszírzásk hatásait. Többéves Pénzügyi Keret (MFF) Az új prgramzás egyben új jgi és megvalósítási keretek létrehzását és alkalmazását teszi szükségesé. Az Európai Bizttság 2011. őszén közzétette a 2014-2020 közötti időszak khéziós plitikáját meghatárzó jgalktási csmagt. A Bizttság ambiciózus, de reális javaslatkkal állt elő a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keretre vnatkzóan. Kulcsfntsságú az EU 2020 Stratégiával összhangban lévő tematikus célkitűzés megvalósítását szlgáló 11 beavatkzási terület: Az innváció, technlógia-fejlesztés és kutatás erősítése; A kmmunikációs technlógiákhz való hzzáférés, használati sebesség, minőség emelése; KKV-k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkdási szektrk fejlesztése; Az alacsny széndixid kibcsátású gazdaság irányába való elmzdulás támgatása; A klímaváltzáshz való alkalmazkdás, kckázat megelőzés és menedzsment elősegítése; Környezetvédelem és az erőfrrásk hatékny felhasználása; Fenntartható szállítmányzás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrákban a szűk keresztmetszetek felldása;

18 EU Cmpass 2 Fglalkztatás elősegítése és a munkaerő mbilitás támgatása; Szciális felzárkóztatás elősegítése és a szegénység leküzdése; Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés; Intézményi kapacitás és hatékny közadminisztráció elősegítése; Az Európai Területi Együttműködés szervezési alapjait a makr régiók alktják a jövőben: - EU Stratégia a Balti tengeri térségre - EU Stratégia Duna Régióra - Central 2014+ - Suth-East Gateway A Duna Régió 14 rszágt és 8 EU tagrszágt fglal magában, 100 millió európai plgárt érint és magában fglalja Európa leginkább és legkevésbé fejlett térségeit is. Az Európai Területi Együttműködésre összesen 11,7 Mrd EUR keret várható az ERDF finanszírzásával. A prgramk véglegesítése 2013. év végére várható, az első felhívásk 2014. év végén jelenhetnek meg.

Vdič fndvima Eurpske unije

22 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 23 Prjekt EU COMPASS 2 dbren je za sufinanciranje u kviru trećeg natječaja IPA Prgrama prekgranične suradnje Mađarska-Hrvatska 2007-2013. Glavni krisnik je PORA Razvjna agencija Pdravine i Prigrja. Prjektni partneri su: Zaklada županije Zala za prmciju pduzetništva, Gspdarska i industrijska kmra županije Zala, HGK Županijska kmra Varaždin, REDEA Reginalna razvjna agencija Međimurje i pridruženi partner je Obrtničk učilište POUKA. EU COMPASS 2 je nastavak uspješn prvedeng prjekta EU Cmpass. Razlike unutar Eurpske Unije u velikj mjeri pvećava eknmska kriza i težnja za izlazm iz krize, za kju khezijska plitika mra prnaći nve dgvre i nva sredstva. Prikaz 2.: Prjekt EU COMPASS 2 usmjeren je jačanju kapaciteta hrvatskih ptprnih institucija u Eurpskj uniji te prijensu mađarskih iskustava krištenju strukturnih fndva i stvaranju zajedničkg prgrama za cjelživtn učenje draslih nezapslenih sba. Ciljne skupine su jedinice lkalne samuprave, udruge, pduzetnici i nezapslene viskbrazvane sbe. Aktivnsti prjekta EU COMPASS 2 usklađene su s priritetima Eurpske Unije, buhvaćaju transfer znanja i iskustva, spsbljavanje i razvijanje kmpetencija kje ciljan utječu na jačanje pduzetničke knkurentnsti u pgraničnj regiji. Isključiv dbr pripremljeni pduzetnici, predstavnici javng sektra te drugi pripadnici javng živta će uspjeti iskristiti prednsti Eurpske Unije i nakn ulaska RH u EU. S tim ciljem je Udruga gspdarske mreže Pannn u kviru prjekta EU COMPASS 2 sastavila predmetn izdanje, a namjerava prikazati presjek sadašnjeg stanja Zajednice te št čekivati u budućnsti. Eurpska Unija ka društvena, eknmska i plitička Zajednica sjetljiv reagira na glbalne prmjene št se tiče knkurentnsti gspdarstva, dk je istdbn pd utjecajem unutarnjih i vanjskih glbalnih izazva. Iak je pći cilj plitike pticaja u EU jačanje glbalne knkurentnsti, mže se utvrditi da u glbalnm natjecanju Eurpska Unija nije bila u stanju u dvljnj mjeri zadvljiti čekivanja. Prikaz 1.: Glavni razlzi prblema knkurentnsti Eurpske unije: 1. 2. 3. 4. Na izvznim tržištima EU je izgubila dminaciju, najveći svjetski izvznik je pstala Kina, kja istdbn ima i najdinamičnije tržište. U zemljama članicama EU kje su definirane ka slabije razvijene, prast plaća i scijalnih davanja je veći u dnsu na prast eknmske prduktivnsti, a ta tendencija se ne mže dugrčn krenuti u drugi smjer bez društvene tenzije, nasuprt Kini gdje je eknmski rast znatn veći d rasta plaće. Ptršnja dmaćinstava je znatn veća d eknmskg rasta št je rezultiral dugrčnim pvećanjem dugvanja i daljnjih rizika u gspdarstvu. U Eurpi je predviđen trajni demgrafski pad i migracijske tenzije, dk je u Kini i razvijenim zemljama trend trajng prasta brja stanvnika. Izvr: Baza pdataka OECD-a; PBN uređivanje

24 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 25 Prikaz 3.: Javni dug u psttku BDP-a Prikaz 4.: Reginalne nejednaksti u 27 članica EU BDP/sbi (PPS), 2008. Izvr: Ecnmist Intelligence Unit - 2013 Khezijska i reginalna plitika Eurpske Unije Osnvu Reginalne plitike zajednice čini jačanje teritrijalne, gspdarske i društvene khezije. Važn je razmtriti razvjnu plitiku Zajednice, ka i prmjene i isticanje pririteta: 1957.-1988.: Pčetak khezijske i reginalne plitike Eurpske Unije 1989.-1993.: Od prjekta d prgrama 1994.-1999.: Knslidacija i adicinalni izvri 2000.-2006.: Uspješn prširenje EU (10 nvih članica, 20% prast ppulacije, 5% prast BDP, vlumen Strukturnih i Khezijskih fndva je 213 milijardi eura - gdišnje 30 milijardi eura, predpristupna sredstva: PHARE, SAPARD, ISPA - 22 milijarde eura) Izvr: Eurstat 2007.-2013.: U fkusu je prast i zapšljavanje (Strukturni + Khezijski fndvi ukupn iznse 347 milijardi - gdišnje 49 milijardi, predpristupna sredstva: IPA) Khezijska plitika je pstigla značajne rezultate, ali istdbn razlike u razvijensti regija su učljive te će njihv prevladavanje i ubuduće stati najvažniji zadatak.

26 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 27 Značajnije prmjene u khezijskim fndvima EU Sve regije Eurpske Unije i dalje se razvrstavaju u tri dređene kategrije prema kjima su sufinancirane: Investicije u zaštiti kliša Važniji ciljevi i prmjene u Khezijskj plitici: 1. manje razvijene regije, u kjima je BDP p stanvniku ispd 75% d prsjeka EU, a kje će i nadalje imati priritet unutar stručne plitike, 2. Maksimalni mjer sufi nanciranja je 75-85% 3. prijelazne regije, u kjima je BDP p stanvniku na razini 75-90% d prsjeka 27 članica EU Maksimalni mjer sufi nanciranja je 60% Klimatske prmjene i prevencije rizika Tretiranje vda i gspdarenje tpadm Biraznlikst i zelena infrastruktura Revitalizacija urbang kliša Eknmski mdeli za smanjenje i ispuštanje ugljičng diksida 4. razvijene regije, u kjima je BDP p stanvniku viši d 90% prsjeka 27 članica EU, Maksimalni mjer sufi nanciranja je 50% Druga kategrija kjj pripada 51 regija EU ima više d 72 milijuna stanvnika, lakšat će prijelaz nim regijama kje su u pršlsti bile knkurentne, ali su im i dalje ptrebne ciljane ptpre. Prema dsadašnjim prgnzama d pčetka 2014. gdine 20 regija će izaći iz kruga knvergencijskih ciljeva (dn. izgubiti status manje razvijenijih regija), a št je svakak rezultat dsadašnje khezijske plitike. Iz Khezijskg fnda će se u budućnsti pticati članice kjima je brut nacinalni prihd manji d 90% prsjeka 27 članica EU. Sukladn Strategiji Eurpe 2020, investicije khezijske plitike EU bit će usmjerene na sljedeće ciljeve: Ulaganje u prmet i trasprt Ptpre iz Khezijskg fnda ne dbivaju regije, neg države članice s nižim nacinalnim prihdima. Investicijsk pdručje fnda je prmetna mreža TEN-T (Trans-Eurpean Transprt Netwrk) te kliš. Unutar investicijskg pdručja ptiče se i energetski sektr, uklik se uz investiciju stvari i pzitivan eklški učinak. U prmet pred TEN-T mreže uključena su i druga investicijska pdručja ka št su; sustavi uz nisku emisiju ugljika i gradski prijevzi. Zajednička pravila - fndvi pripadaju kvirima Zajedničke strategije. Khezijska plitika, Plitika ruralng razvja te Ribarstvena plitika i plitika mra tvrit će mgućnsti za prgrame kji će biti pdupirani istdbn iz više izvra (Eurpskg fnda za reginalni razvj - EFRR, Eurpskg scijalng fnda - ESF i Khezijskg fnda). Energetska učinkvitst Edukacija Pticanje MSP-a Istraživanje i invacije Prmet/transprt Obnvljivi izvri energije Suradnja između regija

28 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 29 Prikaz 5.: Smjernice za ddjelu sredstava Khezijski fnd ¹ 68.7 M Manje razvijene regije 162.6 M Prijelazne regije 38.9 M Razvijenije regije Eurpska teritrijalna suradnja Periferijalne regije i rijetk naseljena pdručja 53.1 M 11.7 M 0.9 M Ukupn 336.0 M Izvr:: Khezijska plitika EU 2014-2020, Prijedlzi Eurpske kmisije http://ec.eurpa.eu/reginal_plicy Ulga pjedinih fndva nije se znatn mijenjala d prijedlga Kmisije. Cilj Eurpskg fnda za reginalni razvj je jačanje eknmske, teritrijalne i društvene khezije Eurpske Unije. Za prijelazne i knkurentnije regije pstji više graničenja. Od navedena četiri pririteta (energetska učinkvitst, bnvljiva energija, knkuretnst MSP-a i invacija) trebaju dabrati mjeru d 80% iz Eurpskg fnda za reginalni razvj - EFRR. Sredstva iz predpristupnih fndva (IPA) Pseban pravilnik dnsi se i na Eurpsku teritrijalnu suradnju, kji pruža dvljnu mgućnst za realizaciju prgrama u prekgraničnj regiji. Od ukupng iznsa 73,24% je namijenjen prekgraničnj suradnji, 20,78% je transnacinalnj suradnji a 5,98% za inter-reginalnu suradnju. IPA prgram Instrument za pretpristupnu pmć financijski je instrument za pretpristupni prces EU-u za razdblje d 2007. d 2013. gdine. Kmpnente IPE su: Pmć u tranziciji i jačanje institucija Prekgranična suradnja (pticaje dbivaju članice EU i druge zemlje izvan Zajednice iz IPA izvra) Reginalni razvj (Prmet, transprt, zaštita kliša, reginalni i gspdarski razvj) Razvj ljudskih ptencijala (jačanje ljudskih kapaciteta i brba prtiv isključenja iz društveng živta) Ruralni razvj Prikaz 6.: - Pdručja krisnika IPA prgrama Funkciniranje Eurpskg scijalng fnda (ESF) 2014-2020 Eurpska kmisija je 6. listpada 2011. gdine predlžila pravila funkciniranja ESF-a za razdblje d 2014. d 2020. gdine. Prijedlg je sastavni di psežng zaknskg paketa khezijske plitike Eurpske unije. Omgućiti će da ESF i dalje nudi knkretne pticaje za ne krisnike, kjima su ptrebne ptpre za zapšljavanje, čuvanje radnih mjesta ili za napredvanje u pslvanju. Cilj Eurpskg scijalng fnda je pbljšanje mgućnsti u zapšljavanju, pticanje edukacije i cjelživtng učenja, pbljšanje prihvaćensti u društvu, dprins smanjenju sirmaštva, ka i razvj institucinalng kapaciteta javne uprave.

30 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 31 Iskustva iz Prgrama za Eurpsku reginalnu suradnju 2007-2013 Prgrami za Eurpsku reginalnu suradnju sufinanciraju se iz Eurpskg fnda za reginalni razvj (EFRR). Dk su prgrami INTERREG IVA buhvaćali manja gegrafska pdručja s užm suradnjm i praktičnim aktivnstima iz knkretnih prjekata u pgraničnm pdručju, dtle su INTERREG IV B i C prgrami bazirani na razmjeni iskustava i dbrime praksamae u širkj i hetergenj gspdarskj i zemljpisnj sredini. U vim zadnjim prgramima vdeći partneri i nsitelji prjekata su razvjne rganizacije ili ustanve iz razvijenijih zemalja. U Prgramima za Eurpsku reginalnu suradnju čekivani i istaknuti cilj je sigurati širk i stručn partnerstv. Realizaciju pjedinačnih prgrama i aktivnsti pjedinih partnera krdinira vdeći partner iz čega se principie i vezana iskustva mgu sažeti na sljedeći način. S aspekta krajnjih krisnika ptrebn je sigurati PARTNERSTVO. Od dlje nabrjenih kriterija suradnje, najmanje dva se mraju dkazan stvariti: Zajednička priprema - Obrazac prjekta ispunjen s relevantnim, krektnim i stvarnim sadržajem Zajednička realizacija - Tijekm prvedbe prjekta mraju biti jasne ulge i dgvrnsti partnera Zajedničk financiranje - Svaki partner daje financijski dprins prjektu (u prgramima za prekgraničnu suradnju t je najmanje 5%) Zajednički djelatnici, zajednički tim za prvedbu prjekata Dužnsti i dgvrnst Vdećeg partnera (Lead Partner - LP) uključuju sljedeće. zastupa partnerstv dgvran je za sveukupnu krdinaciju prjekta vdi i krdinira fi nancije ptpisuje prjektni ugvr s ugvrnim tijelm ptpisuje partnerske ugvre s prjektnim partnerima prvdi pstupke prjektng menadžmenta i nadzire realizaciju prema uvjetima iz Ugvra subvenciniranju, ka i prema zaknskim uvjetima EU i nacinalnim prpisima kntrlira i prikuplja trškve partnera, sastavlja zahtjeve za isplatu i pdnsi ih za cijelkupni prjekt dbiva isplate d ERDF-a i alcira među partnerima prati napredvanje prjekta i na dgvarajući način tretira eventualne prmjene i zastatke U dnjem tekstu su sažeta iskustva iz INTERREG IV C 2007-2013: Gegrafska prihvatljivst aplikanata: 27 zemalja članicae EU-a, te Nrveška i Švicarska Prgram se bazira na dva pririteta: 1. Priritet: Društv utemeljen na znanju i invacijama, kncentriran na pdteme ka št su invacije, istraživanje i tehnlški razvj pduzeća, zapšljavanje i edukacija u MSP-ima, te infrmacijsk društv. 2. Priritet: Pdručje kliša i upravljanje rizicima, a najvažnije pdteme su eklški i tehnlški rizici, gspdarenje vdm, gspdarenje tpadm, bidiverzitet i čuvanje prirdne baštine, energija i drživi javni prmet, kulturn naslijeđe i krajlik. Prgram razlikuje dva tipa intervencije: Reginal Initiatives (Reginalne inicijative), kje buhvaćaju prjekte na lkalnj ili reginalnj razini. Cilj vih prjekata je razmjena iskustava krz najblje prakse i istaknute teme. Capitalisatin Prjects (Kapitalni prjekti), prema kjem regije kje rasplažu bgatim iskustvima izgrađuju mrežu suradnje p dgvarajućim pdručjima i sektrima sa regijama kje žele steći znanje. Cilj prjekta je da se u pjedinim istaknutim temama prensi prvjerena dbra praksa u Knvergenciju i prgrame knkurentnsti. Pšt je cilj prgrama pvećanje učinkvitsti plitike Unije, Eurpska kmisija narčitu pzrnst psvećuje prjektnim idejama i izrađenim prjektnim natječajima. Uklik jedna inicijativa zainteresira Kmisiju, u njezinj realizaciji i krištenju rezultata sudjelvat će i nadležne jedinice Kmisije. Ove, d strane kmisije istaknute prjekte zvem Fast Track prjektima.

32 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 33 Prav na partnerstv: Prikaz 7.: Činjenice i pdaci INTERREG IV C prgramima: Sličn Interregu III C-u u prjektu imaju prav sudjelvati javne ustanve, dnsn sve javn pravne institucije, kje: (1) (2) (3) služe javnim interesima, utemeljene su za ispunjenje javnih ptreba, ili pružaju javne usluge, funkciniraju ka pravni subjekti, financirane su d strane države, i/ili d strane reginalnih i/ili lkalnih uprava (ili se prema stalim javnim regulativima nazivaju ustanvm) (4) ili upravljanje financijskim institucijama nadziru javna tijela, ili njihve članve više d plvine imenuju va tijela za administrativn, upravn ili nadzrn vijeće. Prjekti u trajanju d 2-3 gdine (ali najduže d 48 mjeseci) mraju uključiti i ujediniti partnere iz najmanje tri zemalja. Ka i kd Interreg III C prjekata, vrijedi princip vdećeg partnera. U ime svih partnera zajednički prjekt predaje Vdeći Partner, a nakn dbrenja krdinira i cijelu prvedbu prjekta. Prikaz 8.: Natječajni subjekti iz raznih zemalja: Prračun EFRR-a za cjelkupni prgramski perid iznsi 321.000.000 Eura, kji se dnsi na 6 raspisa u rku d 6 gdina (gdišnje jedan pziv). Prjekt mže biti u vrijednsti najmanje 500.000.-Eura, a najviše 5.000.000.- Eura (u slučaju kapitalnih prjekata najmanje 500.000.-, a najviše 3.000.000.- Eura) Sufinanciranje EU iznsi 85%. Prjekti se financiraju naknadn, a bračuni za prjektne trškve i zahtjevi za naknadn financiranje predaju se svakih šest mjeseci.

34 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 35 Prikaz 9.: Mjera nacinalnih financiranja kd prgrama INTERREG IV C u pjedinim zemljama članicama: Pvećanje mjera bnvljivih izvra energije na 20% Pbljšanje energetske učinkvitsti za 20% Zemlja Najviši državni dprins Najniži vlastiti dprins Autmtsk sufinanciranje Austrija - - Ne Ne Predfinaciranje Belgija 15 % - Da Da, 80 % Grčka 15 % - Da Ne Mađarska 10 d 15 % 0 ili 5 % Da Da, 100 % Italija 15 % - Da Ne Rumunjska 13-15 % 2 % Da Ne (za javnst) Slvačka - 15 % Ne Ne Slvenija 15 % 0 15 % 1 pziv na Ne gdinu Hrvatska - 15 % Ne Ne Budućnst Eurpske reginalne suradnje Budući da pgranični, transnacinalni i interreginalni prgrami Eurpske reginalne suradnje (ERS) ciljan buhvaćaju pdručje više zemalja ka dređen i vezan pdručje, pripremni stručni prgrami mraju biti krdinirani u skladu s eurpskm praksm i uglavnm se rješavaju na međudržavnj razini u skladu sa Strategijm Eurpa 2020. U skladu s nacrtima za financijsku perspektivu 2014.-2020. jasn se vidi da se kd nvih međudržavnih prgrama čekuje stručna integracija u prcesima ERS-e u nacinalnj i reginalnj plitici za razvj kd zemalja na kje se dnsi. Ciljevi Strategije Eurpa 2020 1. 2. Zapšljavanje: Pstići udi d 75 % zapslenih u dbi d 20-64 gdine Istraživanje, Razvji, Invacije: 3% BDP-a Eurpske unije bavezn ulagati u prmicanje Istraživanja + Razvj + Invacije 4. 5. Obrazvanje: smanjenje ispd 10% nih kjih izstaju iz šklskih prgrama cilj je da 40% građana EU-a između 30 i 34 gdine ima visku stručnu spremu Sirmaštv/scijalna isključenst: Smanjiti brj sirmašnih i scijaln isključenih, ili nih kd kjih pstji realna pasnst za sirmaštv i scijalnu isključenst za min. 20 milijuna stanvnika Kmisija je za razdblje 2014-2020 dredila pći cilj kji se dnsi na stvarivanje inteligentng, drživg i uključivg rasta. Prgramiranje se mra fkusirati na rezultate te se mraju maksimalizirati učinci EU fi nanciranja. Višegdišnji financijski kvir Nv prgramiranje zahtjeva i nve pravne i prvedbene kvire, te primjenu istih kd realizacije. Eurpska Kmisija u jesen 2011. gdine bjavila je pravni paket kji se dnsi na khezijsku plitiku za razdblje 2014.-2020. gdine. Kmisija je dala ambicizne, ali realne prijedlge za višegdišnji financijski kvir za perid d 2014.-2020. Ključnu ulgu imaju tematski ciljevi, među kjima je naveden 11 intervencija za realizaciju, a kje su u skladu sa Strategijm Eurpa 2020 : Jačanje istraživanja, tehnlškg razvja i invacija; Pbljšani pristup, krištenje te kvaliteta infrmacijskih i kmunikacijskih tehnlgija; Jačanje knkurentnsti malih i srednjih pduzeća, pljprivredng sektra te sektra ribarstva i akvakulture; Pdrška prijelazu prema eknmiji temeljenj na niskj razini emisije ugljičng diksida u svim sektrima; Prmicanje prilagdbe na klimatske prmjene, prevencija i upravljanje rizicima; 3. Klimatske prmjene/energija: Smanjenje emisije stakleničkih plinva za najmanje 20% u dnsu na vrijednsti iz 1990. gdine Zaštita kliša i prmicanje učinkvitsti resursa; Prmicanje drživg prmeta te uklanjanje uskih grla u ključnj infrastrukturi;

36 EU Cmpass 2 Prmicanje zapšljavanja i pdrška mbilnsti radne snage; Prmicanje scijalng uključivanja te brba prtiv sirmaštva; Ulaganje u brazvanje, kmpetencije i cjelživtn učenje; Jačanje institucinalnih kapaciteta te učinkvita javna uprava; Ubuduće rganizacijsku snvicu za Eurpsku reginalnu suradnju činit će makrregije: - EU Strategija za pdručje Baltičkg mra - EU Strategija za Dunavsku regiju - Central 2014+ - Suth-East Gateway Dunavsku regiju buhvaća 14 zemalja i 8 zemalja članice EU-e, 100 milijuna eurpskih građana te pdručja kja su vrl razvijena, ali i najmanje razvijena u Eurpi. Za Eurpsku reginalnu suradnju sveukupn je predviđen 11,7 mlrd EUR iz EFRR. Finalna izrada prgrama predviđena je d kraja 2013. gdine, dk prvi pzivi mgu biti bljavljeni krajem 2014. gdine.

Outline the supprt system f Eurpean Unin

40 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 41 The prject EU COMPASS 2 has been apprved fr c-financing under the third tender fr the IPA Crss-Brder Cperatin Prgramme Hungary-Cratia 2007-2013. The main beneficiary is PORA, the Reginal Develpment Agency f Pdravina and Prigrje. The prject partners are: Zala Cunty Fundatin fr the prmtin f entrepreneurship, Chamber f Cmmerce and Industry f the Zala Cunty, Chamber f Cmmerce f Varaždin, REDEA Reginal Develpment Agency Međimurje and the Crafts Cllege POUKA as assciate partner. EU COMPASS 2 is an extensin f the successfully implemented prject EU Cmpass. Differences within the Eurpean Unin are largely increased by the ecnmic crisis and the pursuit f an exit frm the crisis, fr which chesin plicy must find new slutins and new resurces. Figure 2: The EU COMPASS 2 prject is aimed t strengthen the capability f Cratian institutins supprting the upcming accessin t the Eurpean Unin and the transfer f Hungarian experiences n using structural funds and creating a jint prgramme fr lifelng learning f unemplyed adults. The target grups are lcal gvernments, NGOs, entrepreneurs and the highly educated and unemplyed. Activities f the prject EU COMPASS 2 are aligned with the pririties f the Eurpean Unin and include the transfer f knwledge and experience, training and develpment f cmpetencies that are specifically aimed at strengthening business cmpetitiveness in the brder regin. Only well prepared entrepreneurs, representatives f the public sectr and ther members f the public will be able t take full advantage f the Eurpean Unin benefits after the accessin f Cratia t the EU. This is the reasn why the Ecnmic Netwrk Assciatin Pannn has cmpiled this editin within the EU COMPASS 2 prject, with the purpse f shwing a crss-sectin f the current situatin in the Cmmunity and what t expect in the future. The Eurpean Unin as a scial, ecnmic and plitical cmmunity is sensitive t glbal changes cncerning ecnmic cmpetitiveness, whilst at the same time being under the influence f internal and external glbal challenges. Althugh the verall bjective f plicy incentives is t strengthen the glbal cmpetitiveness f the EU, it can be established that in terms f glbal cmpetitin the Eurpean Unin has nt been able t sufficiently meet these expectatins. Figure 1: The main reasns fr cmpetitiveness prblems within the Eurpean Unin are as fllws: 1. 2. The EU has lst its dminance in exprt markets and the wrld s largest exprter has becme China, with the mst dynamic market as well. In the EU cuntries that are defined as less develped, the increase in wages and scial benefits is higher than the increase in ecnmic prductivity, and this tendency cannt turn in anther directin in the lng-term withut scial tensins, as ppsed t China where ecnmic grwth is significantly higher than the grwth f wages. 3. 4. Husehld cnsumptin is much higher than the ecnmic grwth, which has resulted in a lng-term increase in debt and further risks in ecnmy. In Eurpe, cntinuus demgraphic decline and migratin tensins are anticipated, whilst in China and mre develped cuntries, there is a trend f cntinuing ppulatin grwth. Surce: OECD database; PBN editing

42 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 43 Figure 3: Public debt as a % f GDP Figure 4: Reginal disparities in the 27 EU member states GDP / persn (PPS), 2008 Surce: Ecnmist Intelligence Unit - 2013 Chesin and Reginal Plicy f the Eurpean Unin The basis f the Cmmunity s Reginal Plicy includes the strengthening f territrial, ecnmic and scial chesin. It is imprtant t cnsider the develpment plicy f the Cmmunity, as well as the changes and the utline f pririties: 1957-1988: Start f Chesin and Reginal Plicy f the Eurpean Unin 1989-1993: Frm prject t prgramme 1994-1999: Cnslidatin and additinal surces 2000-2006: Successful expansin f the EU (10 new members, 20% increase in ppulatin, 5% GDP grwth, the vlume f the Structural and Chesin Funds is 213 billin - 30 billin per year, pre-accessin funds: PHARE, SAPARD, ISPA - EUR 22 billin) Surce: Eurstat 2007-2013: Fcus areas f grwth and emplyment (+ Structural Chesin Funds ttalling 347 billin - 49 billin per year, pre-accessin funds: IPA) The Chesin Plicy has achieved signifi cant results, but differences in the regins are als visible and their vercming this will cntinue t remain the mst imprtant task.

44 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 45 Significant Changes in EU Chesin Funds Regins f the Eurpean Unin cntinue t be divided int three specific categries accrding t hw they are c-financed: 1. Less develped regins, where the GDP per capita is belw 75% f the EU average, and that will cntinue t be a pririty within the prfessinal plicy, maximum c-fi nancing rati is 75-85%; 2. Transitin regins, where the GDP per capita is at 75-90% f the average f the 27 EU members, maximum c-fi nancing rati is 60% 3. Mre develped regins, where the GDP per capita is higher than the 90% average f the 27 EU cuntries, maximum c-fi nancing rati is 50%. The secnd categry f regins t which 51 EU regins belng has a ppulatin f ver 72 millin, will facilitate the transitin f thse regins that have histrically been cmpetitive, but they still need targeted supprt. Accrding t current frecasts frm the beginning f 2014, 20 regins will cme ut f the circle f cnvergence bjectives (i.e. lse the status f less develped regins), which certainly results frm the current Chesin Plicy. The Chesin Fund will in future encurage members whse grss natinal incme is less than 90% f the average f 27 EU member states. In accrdance with the Eurpe 2020 strategy, investments in the EU Chesin Plicy will be fcused n the fllwing bjectives Majr bjectives and changes in the Chesin Plicy Investments in Envirnmental Prtectin Climate change and risk preventin Treatment f water and waste management Bidiversity and green infrastructure Revitalizatin f the urban envirnment Ecnmic mdels t reduce and release carbn dixide emissins Investment in traffic and transprt Chesin Fund supprt is nt given t regins, but t member states with lwer natinal incme. The investment scpe f the Fund is the transprt netwrk TEN-T (Trans- Eurpean Transprt Netwrk) and the envirnment. The energy sectr within the field f investment is als encuraged if psitive envirnmental impact accmpanies the investment. Other investment areas such as systems with lw carbn emissins and urban transprt are included in transprt apart frm the TEN-T netwrk. Cmmn rules - funds belng t the Jint Strategy framewrks. The Chesin Plicy, Rural Develpment Plicy, Fisheries Plicy and Maritime Plicy will pen pprtunities fr prgrammes that will be sustained simultaneusly frm multiple surces (Eurpean Reginal Develpment Fund - ERDF, the Eurpean Scial Fund - ESF and the Chesin Fund). Energy effi ciency Educatin Encuraging SMEs Research and innvatin Traffi c and transprt Renewable energy Cperatin between regins

46 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 47 Figure 5: Guidelines fr the allcatin f resurces Chesin Fund ¹ 68.7 M Less develped regins 162.6 M Transitin regins 38.9 M Mre develped regins Eurpean territrial cperatin Peripheral regins and sparsely ppulated areas 53.1 M 11.7 M 0.9 M Ttal 336.0 M Surce: Chesin Plicy EU 2014 2020, Prpsals f the Eurpean regin http://ec.eurpa.eu/reginal_plicy The rle f individual funds has nt significantly changed since the Cmmissin s prpsal. The aim f the Eurpean Reginal Develpment Fund is t strengthen ecnmic, scial and territrial chesin f the Eurpean Unin. There are mre restrictins fr transitinal and mre cmpetitive regins. They shuld chse frm these fur pririties (energy efficiency, renewable energy, cmpetitiveness f SMEs and innvatin) a measure f up t 80% frm the Eurpean Reginal Develpment Fund - ERDF. Accessin Funds (IPA) Special rules als apply t Eurpean Territrial Cperatin, which prvides ample pprtunities fr the realizatin f the crss-brder regin prgramme. 73.24% f the ttal amunt is intended fr crss-brder cperatin, 20.78% fr transnatinal cperatin and 5.98% fr inter-reginal cperatin. IPA prgramme The Instrument fr Pre-Accessin Assistance is a financial instrument fr the EU preaccessin prcess fr a perid frm 2007 t 2013. IPE cmpnents are as fllws: Transitin assistance and institutin building Crss-brder cperatin (EU member states and ther cuntries utside the Cmmunity receive incentives frm IPA surces) Reginal develpment (traffic, transprt, envirnmental prtectin, reginal and ecnmic develpment) Human resurces develpment (strengthening human resurces and dealing with scial ppressin) Rural develpment Figure 6: - Area f IPA users Functining f the Eurpean Scial Fund (ESF) 2014-2020 The ERDF rules f functining fr the perid frm 2014 until 2020 were prpsed by the Eurpean Cmmissin n 6th Octber 2011. The prpsal is part f a cmprehensive legislative package f the Eurpean Unin Chesin Plicy. It will enable that the ERDF cntinues t ffer specific incentives fr thse users wh need supprt fr emplyment, jb preservatin r fr advancement in business. The aim f the Eurpean Scial Fund is t imprve emplyment pprtunities, prmte educatin and lifelng learning, imprve scial acceptance, cntribute t the reductin f pverty and develp the institutinal capacity f public administratin. Fr transitinal and mre cmpetitive regins

48 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 49 Outcmes frm the Eurpean Reginal Cperatin Prgrammes 2007-2013 Eurpean Reginal Cperatin prgrammes are c-financed by the Eurpean Reginal Develpment Fund (ERDF). Whilst the INTERREG IVA prgrammes include smaller gegraphic areas with tight cntrls and practical initiatives f specific prjects in the brder regin, the INTERREG IV B and C prgrammes are based n the exchange f knwledge and gd practice in a brader ecnmic and gegraphical envirnment. In the latter prgrammes, the leading partners and prject leaders were mstly develpment agencies r institutins frm mre develped cuntries. Prgrammes fr Eurpean Reginal Cperatin require prfessinal partnership. Individual prgrammes and initiatives are crdinated by the Lead Partner, and can be summarized as fllws: PARTNERSHIP has t be frmally prvided frm the end-user s perspective. At least tw f the fllwing cperative criteria must be established: Jint preparatin the prject frm must be cmpleted with relevant, factual infrmatin Jint implementatin - the rles and respnsibilities f partners must be clearly defined at the nset f the prject Jint financing - each partner must cntribute financially t the prject Jint staff, jint team The rles and respnsibilities f the Lead Partner (Lead Partner - LP): represents a partnership is respnsible fr the verall crdinatin f the prject leads and crdinates fi nancing signs a prject cntract with the cntracting authrity signs partnership agreements with prject partners carries ut prject management and versees the implementatin f defi ned bligatins in accrdance with the Subsidy Cntract, the legal requirements f EU and natinal legislatin cntrls and mnitrs csts, prepares payment requests and submits them fr the verall prject receives payments frm the ERDF and allcates amng the partners mnitrs the prgress f the prject and apprpriately acts t any mdifi catins and changes t scpe Outcmes frm INTERREG IV C 2007-2013 are summarized belw: Rights in terms f gegraphical rigin: 27 cuntries members f the EU, Nrway and Switzerland The prgramme is based n tw pririties: 1. Pririty: The fcus is n a sciety based n knwledge and innvatin, and the sub-themes: innvatin, research and technlgical develpment f enterprises, emplyment, training fr SMEs and infrmatin sciety. 2. Pririty: envirnmental prtectin and risk management, the mst imprtant sub-themes are envirnmental and technlgical risks, water management, waste management, bidiversity cnservatin and envirnmental heritage, energy and sustainable public transprt, cultural heritage and landscape. The prgram is differentiated by tw types f interventin: Reginal Initiatives include prjects fr lcal r reginal initiatives. The aim f these prjects is t exchange knwledge, particularly based n best practices and prblem slving. Prjects are measured by the realisatin f new assets and new initiatives taken thrugh t realisatin. Capital Prjects - regins that have established experiences build a cperative netwrk f areas, sectrs r regins that are less develped, and want t gain knwledge. The prject aims t spread gd practices n imprtant tpics in the Cnvergence and Cmpetitiveness Prgrammes. Since the aim f the prgramme is increasing the effectiveness f the plicy f the Unin, the Eurpean Cmmissin pays great attentin t prject ideas and detailed prpsals. If the Cmmissin supprts an initiative, it will participate in the implementatin and in achieving results. Prjects that are f particular interest t the Cmmissin are called Fast Track prjects.

50 EU Cmpass 2 EU Cmpass 2 51 Right t partnership: Figure 7: Facts and figures abut the INTERREG IV C prgramme: Similarly t Interreg III C public institutins r any public legal institutins are eligible t participate in the prject, in accrdance with the fllwing criteria: (1) they serve the public interest, are established t meet public needs, r prvide public services, i.e belng t the s-called public sectr, and (2) they functin as legal entities, and (3) they are financed by the state, and / r by reginal and / r lcal gvernments (4) r the management f financial institutins is cntrlled by public bdies r mre than half f their members are appinted by these bdies t administrative, managerial r supervisry bards. Prjects fr a perid f 24 t 36 mnths (nt lnger than 48 mnths) must include and link partners frm at least three cuntries. As in the Interreg III C prject, the Lead Partner principle shall be applied: the Lead Partner delivers in the name f all the partners a jint prject and upn apprval crdinates the entire prject implementatin. The ERDF budget fr the entire prgramme is 321 millin, which relates t 6 writs fr a perid f six years (ne call per year). The prject may be in the minimum value f 500,000.00 and maximum value f 5,000,000.00 (in the case f capital prjects, the minimum value is 500,000.00 t a maximum f 3,000,000.00 ). Figure 8: Applicants frm varius cuntries: EU c-financing is 85%. Prjects will be funded later, and financial reprts fr prject csts and requirements fr subsequent funding are t be submitted every six mnths.